2019. évi LXVII. törvény hatályos szövege – a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról

Hatályos szöveg — 2020. szeptember 4. napjától. 16 időállapot 2019 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

2019. évi LXVII. törvény

a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról

ELSŐ RÉSZ — A HOSSZÚ TÁVÚ RÉSZVÉNYESI SZEREPVÁLLALÁS ÖSZTÖNZÉSE¶

I. Fejezet — BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK¶

1. Általános és értelmező rendelkezések¶

1. § Az e törvényben a nyilvánosan működő részvénytársaságra (a továbbiakban: társaság), az intézményi befektetőre, az eszközkezelőre és a részvényesi képviseleti tanácsadóra vonatkozó, átláthatóságot szolgáló követelmények teljesítése során a társaság, az intézményi befektető, az eszközkezelő és a részvényesi képviseleti tanácsadó nem köteles olyan információt nyilvánosságra hozni, amely üzleti érdekét, üzleti titokhoz való jogát súlyosan sértené. E rendelkezés alkalmazása azonban nem vezethet e törvényben előírt követelmények mellőzéséhez.

2. § E törvény alkalmazásában:

1. eszközkezelő:

a) befektetők részére portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó aa) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás, illetve ab) olyan befektetési vállalkozás, amely a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (l) bekezdés 1. pontjának más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre, valamint
b) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti befektetési alapkezelő, ide nem értve a Kbftv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott alternatív befektetési alapkezelőt;

2. igazgató: a társaság

a) ügyvezető (igazgatóság, igazgatótanács) vagy felügyeleti testületeinek (felügyelőbizottság) bármely tagja;
b) vezérigazgatója és – ha van ilyen funkció a társaságnál – a vezérigazgató-helyettese, ha nem tagjai a társaság ügyvezető vagy felügyeleti testületeinek;

3. intézményi befektető:

a) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) Hatodik Része hatálya alá tartozó biztosító, ide nem értve a Bit. 4. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti biztosítót az életbiztosítási tevékenysége vonatkozásában, és a biztosítót vagy a Bit. 4. § (1) 115. pontja szerinti viszontbiztosítót az életbiztosítási kockázatokra vonatkozó viszontbiztosítási tevékenysége vonatkozásában,
b) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 14. pontjában meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;

4. kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló, 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott személy;
5. közvetítő: olyan jogi személy, amely részvényesek vagy más személyek megbízásából részvényekre vonatkozóan értékpapírszámla-vezetést, valamint a Bszt.-ben meghatározott letéti őrzést, letétkezelést, illetve ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokat végez, ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott részvényesi meghatalmazottat és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben meghatározott központi értéktárat;
6. részvényesi képviseleti tanácsadó: olyan jogi személy, amely szakmai jelleggel és üzletszerű tevékenységként elemzi a tőzsdén jegyzett társaságok által közzétett tájékoztatást és más információkat annak érdekében, hogy szavazási döntéseik meghozatala során a szavazati jogok gyakorlására vonatkozó kutatás, tanácsadás vagy szavazási ajánlások révén tájékoztassa a befektetőket;
7. részvényes személyazonosságára vonatkozó információ: a részvényes személyazonosságának megállapítására alkalmas információ, amely magában foglalja az alábbiakat:

a) a részvényes neve és kapcsolattartási adatai (ideértve a teljes lakcímet és ha a részvényes azt megadta, az e-mail-címet), továbbá jogi személy esetén a nyilvántartási száma, vagy ha nyilvántartási szám nem áll rendelkezésre, akkor más egyedi azonosítója;
b) a részvényes tulajdonában álló részvények száma; valamint
c) ha azokat a társaság kéri, a részvényes tulajdonában álló részvények fajtái vagy osztályai, illetve a részvények tulajdonjoga megszerzésének időpontja.

II. Fejezet — A RÉSZVÉNYESEK AZONOSÍTÁSA, A TÁRSASÁGI ESEMÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ KOMMUNIKÁCIÓ A TÁRSASÁG ÉS A RÉSZVÉNYES KÖZÖTT¶

2. A részvényesek azonosítása¶

3. § (1) A társaság jogosult a részvényesei azonosítására. A társaság vagy a társaság által megjelölt harmadik fél kérésére a közvetítő – a 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részvényesek azonosítására, az információk továbbítására és a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2018. szeptember 3-i 2018/1212/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (a továbbiakban: 2018/1212/EU rendelet) előírt tartalommal és formában – közli a társasággal a részvényes adatait.

(2) Több közvetítőből álló közvetítői lánc (a továbbiakban: közvetítői lánc) esetén a közvetítő a társaság kérésére közli a társasággal az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl a közvetítői láncban következő közvetítő nevét, székhelyét és elektronikus elérhetőségét.

(3) Közvetítői lánc esetén a közvetítő a közvetítői láncban az őt követő közvetítőnek továbbítja a társaság vagy a társaság által megjelölt harmadik fél megkeresését. Erre irányuló kérés esetén továbbá közli a (2) bekezdésben meghatározott, a következő közvetítőre vonatkozó információt a társasággal vagy a társaság által megjelölt harmadik féllel. A részvényes személyazonosságára vonatkozó információt bármely, a közvetítői láncban az információ birtokában lévő közvetítő közvetlenül közli a társasággal vagy a társaság által megjelölt harmadik féllel.

(4) A társaság felhívására a közvetítő köteles nyilatkozni arról, hogy a szavazati jog gyakorlására a részvényes utasítása alapján vagy annak hiányában, saját döntése alapján kerül sor.

(5) A társaság a részvényesek azonosításához szükséges információk összegyűjtésére és a közvetítőkkel való kapcsolattartásra közvetítőnek (a továbbiakban: megbízott) megbízást adhat. A megbízott megkeresése alapján a közvetítők ezen alcímben meghatározott kötelezettségeiket a megbízott felé teljesítik, azonban a közvetítő kérésére a megbízott igazolja a megbízás fennállását.

4. § (1) A természetes személy részvényes a 3. § (1) bekezdésben meghatározott személyes adatait a társaság ezen alcím alapján abból a célból kezeli és dolgozza fel, hogy azonosítani tudja a meglévő részvényeseit annak érdekében, hogy a részvényesi jogok gyakorlása és a részvényesi szerepvállalás biztosítása körében közvetlenül kommunikálhasson velük, valamint, hogy az alapszabály szerinti szavazati jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket érvényesítse.

(2) Ha törvény vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, a közvetítők és a társaság a természetes személy részvényes személyes adatait e törvényben meghatározott célból legfeljebb tizenkét hónapig jogosultak tárolni azt követően, hogy tudomást szereztek arról, hogy az érintett személy már nem részvényese a társaságnak.

(3) A társaság jogosult a közvetítőtől kapott tájékoztatás helyesbítését kérni, ha a részvényes személyazonosságára vonatkozó információ hiányos vagy pontatlan.

(4) A közvetítő ezen alcímben foglalt kötelezettségének teljesítése nem minősül a részvényes személyazonosságára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának, és nem tekinthető a részvényessel fennálló szerződésben, jogszabályban, hatósági határozatban előírt nyilvánosságra hozatali korlátozás megsértésének.

3. Részvényes tájékoztatása a társasági eseményekről, a közgyűlésen lezajlott elektronikus szavazás visszaigazolása¶

5. § (1) A társaság – a 2018/1212/EU rendeletben előírt tartalommal és formában – köteles a közvetítő részére azokat az információkat átadni, amelyek a részvényesi jogok gyakorlásához szükségesek. Ha ezen információk a társaság honlapján elérhetőek, akkor erről a tényről és arról kell a közvetítőt értesíteni, hogy a honlapon hol találhatóak az információk.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, amikor a részvényes a társaságtól közvetlenül kapja meg a tájékoztatást.

(3) A közvetítő az (1) bekezdés szerinti módon a tudomására jutott információkat megküldi a részvényesnek vagy a részvényes által megjelölt személynek.

(4) A közvetítő tájékoztatja a társaságot a részvényes által rendelkezésre bocsátott, a részvényesi jogok gyakorlásával kapcsolatos információkról.

(5) Az e §-ban foglalt kötelezettség fennáll akkor is, ha közvetítői láncon keresztül kell az információt eljuttatni a címzettnek.

(6) A társaság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tehet úgy is, hogy a részvényesi jogok gyakorlásához szükséges információkat a központi értéktár részére juttatja el. Ebben az esetben a központi értéktár köteles az információkat az érintett közvetítőknek a 2018/1212/EU rendeletben előírt tartalommal és formában továbbítani.

6. § A közvetítő a 3–5. §-ban meghatározott, a részvényesek azonosítása során, valamint a társasági eseményekkel összefüggő kommunikáció során előírt kötelezettségének haladéktalanul, de legkésőbb a 2018/1212/EU rendeletben meghatározott határidőn belül köteles eleget tenni.

7. § (1) Ha a Ptk. 3:281. § (3) bekezdése alapján a konferencia-közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő szavazásról – a 2018/1212/EU rendeletben előírt tartalommal és formában – a közvetítő a társaságtól kap visszaigazolást, azt köteles a részvényesnek haladéktalanul továbbítani. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha közvetítői láncon keresztül kell a tájékoztatást a részvényesnek eljuttatni.

(2) A Ptk. 3:273. § (5) bekezdése szerinti esetben a részvényes a kérelmét a közgyűlés napját követő harminc napon belül nyújthatja be, és a visszaigazolást a társaság a részvényes kérelme érkezésétől számított tizenöt napon belül köteles közölni. A közvetítővel való közlés esetén az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Ha a társaság az (1) bekezdésben, illetve a (2) bekezdésben meghatározott visszaigazolási kötelezettségének nem tesz eleget, a részvényes a közgyűlés által hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt akkor is jogosult pert indítani, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult.

4. A közvetítő szolgáltatásának költségei, a harmadik országbeli közvetítők¶

8. § (1) A közvetítő köteles a 3–7. §-ban meghatározott szolgáltatásokra, továbbá a részvényesek azonosítását szolgáló szolgáltatásra alkalmazandó költségeket szolgáltatásonkénti bontásban nyilvánosságra hozni.

(2) A költségeknek megkülönböztetéstől mentesnek és a szolgáltatások nyújtása során felmerülő konkrét költségekkel arányosaknak kell lenniük. A határokon átnyúló szolgáltatások után felszámolt költségek csak szolgáltatás teljesítése során ténylegesen felmerült többletköltségek mértékével haladhatják meg a belföldi szolgáltatás költségeit.

(3) A 3–7. §-okban és az (1) és (2) bekezdésben foglaltak arra a közvetítőre is kiterjednek, amely a szolgáltatás nyújtásakor sem létesítő okirat szerinti székhellyel, sem központi ügyintézési hellyel nem rendelkezik az Európai Unió területén.

III. Fejezet — AZ INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐK, AZ ESZKÖZKEZELŐK ÉS A RÉSZVÉNYESI KÉPVISELETI TANÁCSADÓK ÁTLÁTHATÓSÁGA¶

5. Az intézményi befektetők és az eszközkezelők szerepvállalási politikája és annak végrehajtása¶

9. § (1) Az intézményi befektetők és az eszközkezelők szerepvállalási politikát dolgoznak ki, amely ismerteti, hogy hogyan építik be a részvényesi szerepvállalást befektetési stratégiájukba.

(2) A szerepvállalási politika tartalmazza, hogy

a) hogyan követik nyomon a befektetéssel érintett társaságok tevékenységét, így különösen az üzleti tervét (üzleti stratégiáját), a pénzügyi és nem pénzügyi teljesítményét és annak kockázatát, a tőkeszerkezetét, a társadalmi és környezeti hatásokat, valamint a vállalatirányítását,
b) hogyan folytatnak párbeszédet a befektetéssel érintett társaságokkal,
c) hogyan gyakorolják a szavazati jogokat és a részvényekhez kapcsolódó más jogokat,
d) hogyan működnek együtt más részvényesekkel,
e) hogyan kommunikálnak a befektetéssel érintett társaságok érintett érdekelt feleivel, továbbá
f) hogyan kezelik a szerepvállalásukkal kapcsolatos tényleges és lehetséges összeférhetetlenségeket.

10. § (1) Az intézményi befektetők és az eszközkezelők évente nyilvánosságra hozzák a szerepvállalási politikájuk végrehajtásáról való tájékoztatást, ideértve a szavazási magatartásuk általános ismertetését, a legfontosabb szavazatok magyarázatát és a részvényesi képviseleti tanácsadók szolgáltatásainak igénybevételét. Tájékoztatást kell adniuk arról, hogyan szavaztak azon társaságok közgyűlésein, amelyeknek a részvényeivel rendelkeznek, kivéve azokat az eseteket, amelyek a szavazás témája vagy a társasági tulajdonrész aránya miatt nem bírnak jelentőséggel.

(2) A szerepvállalási politikát, valamint annak végrehajtásáról való tájékoztatást az intézményi befektető vagy az eszközkezelő honlapján kell nyilvánosságra hozni és ott díjmentesen elérhetővé kell tenni.

(3) Ha az eszközkezelő az intézményi befektető nevében hajtja végre a szerepvállalási politikát – ideértve a szavazást is –, akkor az intézményi befektetőnek meg kell jelölnie a szavazásra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának helyét.

(4) Az intézményi befektetőkre és az eszközkezelőkre alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat – különösen a Kbftv. 34. §-át, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. december 19-i (EU) 231/2013 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30–38. cikkeit, a Kbftv. 22. § (4) bekezdését, a Kbftv. 22. § (7) bekezdés b) pontját, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-i (EU) 2010/43 bizottsági irányelv 17–21. cikkeit, az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti összeférhetetlenségi szabályokat, és a Bszt. 110. §-át – a szerepvállalási tevékenységekre is alkalmazni kell.

11. § Ha az intézményi befektető, illetve az eszközkezelő úgy dönt, hogy a 9. § és a 10. § rendelkezéseinek vagy azok egy részének nem tesz eleget, köteles annak magyarázatát egyértelmű és indokolással ellátott tájékoztatásban a honlapján nyilvánosságra hozni.

12. § (1) Az intézményi befektetők nyilvánosságra hozzák, hogy tőkebefektetési stratégiájuk fő elemei hogyan állnak összhangban elsősorban a hosszú távú kötelezettségeik profiljával és időtartamával, továbbá hogyan járulnak hozzá az eszközeik közép- és hosszú távú teljesítményéhez.

(2) Ha az eszközkezelő az intézményi befektető nevében fektet be – akár a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelés alapján, akár a Kbftv.-ben meghatározott befektetési alapkezelési tevékenységet végző befektetési alapkezelő útján –, akkor az intézményi befektető nyilvánosságra hozza

a) azt, hogy az eszközkezelővel kötött megállapodás hogyan ösztönzi az eszközkezelőt arra, hogy befektetési stratégiáját és döntéseit az intézményi befektető elsősorban a hosszú távú kötelezettségeinek profiljához és időtartamához igazítsa;
b) azt, hogy a megállapodás hogyan ösztönzi az eszközkezelőt arra, hogy a befektetési döntéseit a befektetést befogadó társaságok közép- és hosszú távú pénzügyi és nem pénzügyi teljesítményének értékelései alapján hozza meg, valamint arra, hogy szerepet vállaljon a befektetést befogadó társaságokban azok teljesítményének közép- és hosszú távon történő javítása érdekében;
c) azt, hogy hogyan áll összhangban az eszközkezelő teljesítményének értékelésére alkalmazott módszer és az értékelés időtávja, valamint az eszközkezelői szolgáltatások ellentételezése az intézményi befektetőnek elsősorban a hosszú távú kötelezettségeinek profiljával és időtartamával, és hogyan veszi figyelembe a hosszú távú abszolút teljesítményt;
d) azt, hogy az intézményi befektető hogyan követi nyomon a portfólióforgalom eszközkezelőnél felmerülő költségeit, és hogyan határozza meg és követi nyomon az elvárt portfólióforgalmat vagy annak nagyságrendjét; továbbá
e) az eszközkezelővel kötött megállapodás időtartamát.

(3) Ha az eszközkezelővel kötött megállapodás nem tartalmazza a (2) bekezdés valamely elemét, akkor az intézményi befektetőnek, ennek okáról világos és indokolással ellátott magyarázatot kell adnia.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti információkat az intézményi befektető honlapján kell díjmentesen nyilvánosságra hozni. Az információkat évente frissíteni kell, kivéve akkor, ha jelentős változásra nem került sor.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti információkat az intézményi befektetőknek a Bit. 108. § (1) bekezdése szerinti fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentésükben kell megadniuk.

13. § (1) Az eszközkezelő azt az intézményi befektetőt, amellyel a 12. § (2) bekezdésben megjelölt megállapodást kötött, évente tájékoztatja arról, hogy a befektetési stratégiája és annak végrehajtása milyen módon felel meg a megállapodásnak, továbbá hogyan járul hozzá az intézményi befektető vagy az alap eszközeinek közép- és hosszú távú teljesítményéhez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak jelentést kell tartalmaznia, amely kitér

a) a befektetésekkel kapcsolatos jelentős közép- és hosszú távú kockázatokra,
b) a portfólió összetételére, forgalmára és a portfólió forgalma tekintetében felmerülő költségekre,
c) a részvényesi képviseleti tanácsadók szerepvállalási tevékenység céljára történő igénybevételére,
d) az eszközkezelő értékpapír-kölcsönzési politikájára, és adott esetben e politika alkalmazására a szerepvállalási tevékenységek megvalósítása érdekében, különösen a befektetéssel érintett társaság(ok) közgyűlésének idején,
e) arra, hogy az eszközkezelő a befektetéssel érintett társaságok közép- és hosszú távú, többek között nem pénzügyi teljesítményének értékelése alapján hoz-e befektetési döntéseket, és ha igen, hogyan hozza meg e döntéseket, továbbá
f) arra, hogy a szerepvállalási tevékenységgel kapcsolatban felmerültek-e összeférhetetlenségek, ha igen, milyen összeférhetetlenségek merültek fel, és az eszközkezelők hogyan kezelték ezeket.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt információkat a Kbftv. 6. melléklet szerinti éves jelentéssel vagy a Bszt. 68. §-ában meghatározott tájékoztatással együtt kell megadni. Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti információk nyilvánosan elérhetők, az eszközkezelőnek nem kell közvetlen tájékoztatást nyújtania az intézményi befektető számára.

(4) Ha az eszközkezelő az eszközöket nem a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelés alapján kezeli, az (1) és (2) bekezdés szerint megadott információkat legalább kérésre ugyanazon alap más befektetőinek is át kell adnia.

6. A részvényesi képviseleti tanácsadóra vonatkozó rendelkezések¶

14. § (1) A részvényesi képviseleti tanácsadónak meg kell jelölnie az általa alkalmazott magatartási kódexet, és be kell számolnia e magatartási kódex alkalmazásáról. Ha a részvényesi képviseleti tanácsadó eltér annak bármely ajánlásától, akkor köteles jelezni, hogy mely részeitől tér el, továbbá az eltérést indokolnia kell, jelezve az elfogadott intézkedéseket.

(2) Ha a részvényesi képviseleti tanácsadó nem alkalmaz magatartási kódexet, úgy ezt világosan és egyértelműen indokolnia kell.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott információkat a részvényesi képviseleti tanácsadó honlapján kell díjmentesen nyilvánosságra hozni. Az információkat évente frissíteni kell.

15. § (1) A részvényesi képviseleti tanácsadó – tevékenysége pontosságával és megbízhatóságával kapcsolatos megfelelő ügyfél-tájékoztatás érdekében – kutatásai, tanácsadása és szavazási ajánlásai elkészítésével kapcsolatban évente nyilvánosságra hozza legalább az alábbi információkat:

a) az alkalmazott módszerek és modellek alapvető jellemzőit,
b) a felhasznált főbb információforrásokat,
c) a kutatás, tanácsadás és szavazási ajánlások minőségének biztosítása érdekében bevezetett eljárásokat, és a kutatás, tanácsadás és szavazási ajánlások elkészítésében részt vevő személyzet végzettségét,
d) azt, hogy figyelembe veszi-e, és ha igen, hogyan a piaci, jogi, szabályozási és társaságspecifikus feltételeket,
e) az egyes piacokra alkalmazott szavazási politikák alapvető jellemzőit,
f) azt, hogy folytat-e párbeszédet a kutatásai, tanácsadása vagy szavazási ajánlásai tárgyát képező társaságokkal és a társaságok érdekelt feleivel, és ha igen, annak mértékét és jellegét;
g) az összeférhetetlenségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatos politikát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a részvényesi képviseleti tanácsadó honlapján kell nyilvánosságra hozni, és a közzététel időpontját követően legalább három évig díjmentesen elérhetővé kell tenni. Az információkat nem kell külön közzétenni, ha azok 14. § szerinti közzététel részeként elérhetőek.

(3) A részvényesi képviseleti tanácsadó azonosít és ügyfelei felé haladéktalanul jelez minden olyan tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget vagy üzleti kapcsolatot, amely a kutatásai, a tanácsadása és a szavazási ajánlásai elkészítését befolyásolhatja, valamint jelzi a tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség megszüntetése, mérséklése vagy kezelése érdekében tett intézkedéseket.

(4) A 14. § és e § azokra az Európai Unióban sem létesítő okirat szerinti székhellyel, sem központi ügyintézési hellyel nem rendelkező részvényesi képviseleti tanácsadókra is alkalmazandó, akik vagy amelyek tevékenységüket az Európai Unióban található telephelyen keresztül végzik.

IV. Fejezet — JAVADALMAZÁSI POLITIKA ÉS JAVADALMAZÁSI JELENTÉS¶

7. Javadalmazási politika, annak tartalma, közzététele¶

16. § (1) A társaság az igazgatók tekintetében javadalmazási politikát állapít meg.

(2) A javadalmazási politikának hozzá kell járulnia a társaság üzleti stratégiájához, hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához, és ismertetnie kell, hogy miként teszi ezt.

(3) A javadalmazási politikának egyértelműnek és érthetőnek kell lennie.

(4) A társaság a javadalmazási politikában és a javadalmazási jelentésben nem köteles olyan információt nyilvánosságra hozni, amely információ nyilvánosságra hozatala üzleti érdekét, üzleti titokhoz való jogát súlyosan sértené. E rendelkezés alkalmazása azonban nem vezethet a javadalmazási politikával összefüggő követelmények mellőzéséhez.

(5) A társaság az igazgatói részére csak a Ptk. 3:268. § (2) bekezdés szerint közgyűlésen véleménynyilvánító szavazásra előterjesztett javadalmazási politika alapján fizethet ki javadalmazást.

(6) Ha a közgyűlés elutasítja a javasolt javadalmazási politikát, akkor a társaságnak az átdolgozott javadalmazási politikát újbóli véleménynyilvánító szavazás céljából a következő közgyűlésen elő kell terjesztenie.

17. § (1) A javadalmazási politikának tartalmaznia kell a következőket:

a) a javadalmazás különböző rögzített és változó összetevőinek megjelölését, ideértve az igazgatóknak biztosítható jutalmak és egyéb juttatások valamennyi formáját, megjelölve ezek relatív arányát,
b) annak bemutatását, hogy a javadalmazási politika kialakítása során hogyan került figyelembevételre a társaság munkavállalóinak fizetése és foglalkoztatási feltételei,
c) az igazgatókkal kötött munkavégzésre vagy a tisztség ellátására, vagy ezzel összefüggő javadalmazásra vonatkozó szerződésnek az időtartamát, az alkalmazandó felmondási időt, a kiegészítő nyugdíj vagy a korengedményes nyugdíjazási rendszerek fő jellemzőit, a szerződés megszüntetésének feltételeit, és a megszüntetés esetén járó kifizetéseket,
d) a javadalmazási politika meghatározására, felülvizsgálatára és végrehajtására irányuló döntéshozatali eljárás bemutatását, beleértve az összeférhetetlenség elkerülésére vagy kezelésére irányuló intézkedéseket, és – adott esetben – a javadalmazási bizottság vagy más érintett bizottság szerepét.

(2) Ha a társaság részvényalapú javadalmazást állapít meg, a javadalmazási politikának – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – meg kell határoznia a megszolgálási időszakokat, esetlegesen a megszolgált részvények megtartását, és be kell mutatnia, hogy a részvényalapú javadalmazás miként járul hozzá 16. § (2) bekezdésben foglalt célok megvalósításához.

(3) Ha a társaság változó javadalmazást állapít meg, a javadalmazási politikának – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – egyértelmű, átfogó és sokrétű kritériumokat kell meghatároznia a változó javadalmazás odaítélésére vonatkozóan. A javadalmazási politikának az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) az alkalmazandó pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménykritériumokat, így különösen a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kritériumokat, továbbá annak bemutatását, hogy hogyan járulnak ezek hozzá a 16. § (2) bekezdésben meghatározott célok megvalósításához, továbbá az annak meghatározására alkalmazandó módszereket, hogy a teljesítménykritériumok milyen mértékben valósultak meg,
b) a halasztási időszakokról való rendelkezést, és a társaság azon lehetőségét, hogy visszakövetelje a változó javadalmazást.

(4) A javadalmazási politika átdolgozása esetén annak tartalmaznia kell a javadalmazási politikával kapcsolatos legutóbbi közgyűlési szavazás óta végbement valamennyi lényeges módosítás leírását és magyarázatát, valamint annak bemutatását, hogy hogyan veszi figyelembe a részvényeseknek a javadalmazási politikával és a jelentésekkel kapcsolatos véleményét és szavazatát.

(5) A javadalmazási politikától csak kivételes esetben és ideiglenesen lehet eltérni. Kivételes esetnek csak azok az esetek minősülnek, amikor a javadalmazási politikától való eltérés a társaság hosszú távú érdekeinek és fenntartható működésének céljából vagy életképességének biztosításához szükséges. Az eltérés ezekben az esetekben is csak akkor lehetséges, ha a javadalmazási politika tartalmazza azokat az eljárási feltételeket, amelyek mellett az eltérés alkalmazható, továbbá meghatározza a politika azon elemeit, amelyektől el lehet térni.

18. § A javadalmazási politikával kapcsolatos véleménynyilvánító közgyűlési szavazást – a javadalmazási politika elutasítása esetén az ismételt szavazást – követően a javadalmazási politikát a társaság honlapján haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni, a szavazás dátumával és eredményével együtt. A javadalmazási politikának legalább érvényessége alatt díjmentesen elérhetőnek kell lennie.

8. A javadalmazási jelentés, annak tartalma és közzététele¶

19. § (1) A társaság évente javadalmazási jelentést készít. A jelentésnek világosnak és érthetőnek kell lennie, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy átfogó áttekintést adjon a legutóbbi üzleti évben megítélt vagy annak eredményei alapján járó, a javadalmazási politikának megfelelően bármilyen formában az egyes igazgatók részére megállapított összes javadalmazásról, ideértve az üzleti évben újonnan alkalmazott igazgatókat is.

(2) A javadalmazási jelentésnek tartalmaznia kell az egyes igazgatók javadalmazására vonatkozó következő információkat:

a) a javadalmazás teljes összegét összetevőkre bontva, a javadalmazás rögzített és változó összetevőinek relatív arányát, valamint annak ismertetését, hogy a teljes javadalmazás hogyan felel meg az elfogadott javadalmazási politikának és hogyan járul hozzá a társaság hosszú távú teljesítményéhez, valamint információt arról, hogyan alkalmazták a teljesítménykritériumokat,
b) legalább a legutóbbi öt üzleti évben a javadalmazás éves változását, a társaság teljesítményének és a társaság nem igazgató munkavállalói átlagos javadalmazásának ezen időszak alatti fejlődését – teljes munkaidős egyenértékben kifejezve, és az összehasonlítást lehetővé tévő módon bemutatva,
c) az azonos, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti anyavállalatot és annak minden leányvállalatát magába foglaló csoporthoz tartozó társaságoktól kapott minden javadalmazást,
d) a juttatott vagy felkínált részvények és részvényopciók számát, a joggyakorlás fő feltételeit, beleértve a lehívás árfolyamát és napját, valamint ezek változásait,
e) tájékoztatást a változó javadalmazás visszakövetelésére vonatkozó lehetőség alkalmazásáról,
f) tájékoztatást a javadalmazási politika végrehajtására vonatkozó eljárástól való bármely eltérésről és a 17. § (5) bekezdésével összhangban alkalmazott bármely eltérésről, ideértve a kivételes körülmények jellegének ismertetését, továbbá azon konkrét elemek megjelölését, amelyektől eltértek.

(3) A javadalmazási jelentésnek ismertetnie kell, hogy a társaság az előző üzleti évre vonatkozó javadalmazási jelentésre vonatkozó közgyűlési véleménynyilvánító szavazást hogyan vette figyelembe.

(4) A társaság állandó könyvvizsgálója ellenőrzi, hogy a javadalmazási jelentésben szerepelnek-e az e §-ban meghatározott információk. Ha a társaság állandó könyvvizsgálója azt állapítja meg, hogy a javadalmazási jelentés nem felel meg az e §-ban foglaltaknak, felhívja a társaság igazgatóit a szükséges intézkedések megtételére. Ha a javadalmazási jelentés javítására nem kerül sor, a társaság állandó könyvvizsgálója jogosult a részvényeseket a következő közgyűlésen tájékoztatni az észlelt hibáról, hiányosságról és az általa megtett intézkedésről.

20. § (1) A javadalmazási jelentés nem tartalmazhat az igazgatókra vonatkozó, az általános adatvédelmi uniós rendeletben, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 3. pontjában meghatározott különleges adatot, továbbá az egyes igazgatók családi helyzetét ismertető információt.

(2) A javadalmazási jelentés az igazgatók nevét és tisztségét tartalmazza.

(3) Az igazgatók javadalmazási jelentésben szereplő, az (1) bekezdés alá nem tartozó személyes adatait a társaság átláthatóságának növelése, az igazgatók elszámoltathatóságának és a részvényeseknek az igazgatók javadalmazása feletti felügyeletének fokozása céljából kezelheti. A társaság a javadalmazási jelentés nyilvánosságra hozataláról számított tíz év elteltével a személyes adatokat akkor sem teheti nyilvánosan megismerhetővé, ha a társaság a 21. §-ban meghatározott időt meghaladó nyilvános közzétételről határoz.

(4) Törvény a (3) bekezdéstől eltérő adatkezelési rendelkezéseket és nyilvánosságra hozatali időtartamot állapíthat meg.

21. § A javadalmazási jelentést a társaság a véleménynyilvánító közgyűlési szavazást követően a honlapján tízéves időtartamra – díjmentesen – nyilvánosan elérhetővé teszi. A társaság határozhat úgy is, hogy a javadalmazási jelentést tíz évet meghaladó ideig teszi elérhetővé, ha az már nem tartalmazza az igazgatók személyes adatait.

22. § (1) A társaság igazgatói kötelesek megtenni minden szükséges, a feladatkörükbe eső intézkedést annak érdekében, hogy a javadalmazási jelentés megfeleljen az előírásoknak, továbbá, hogy annak nyilvánosságra hozatala megtörténjen. E kötelezettség megszegése esetén, ha a társaság engedélyköteles főtevékenységet folytat, e főtevékenység felett felügyeletet gyakorló hatóság vagy szervezet felügyeleti jogkörében, ha a társaság nem végez engedélyköteles főtevékenységet vagy nincs a főtevékenység felett felügyeletet gyakorló hatóság vagy szervezet, a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében járhat el.

(2) A hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tekintetében e törvénynek a javadalmazási jelentésre vonatkozó előírásait akkor kell alkalmazni, ha a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank azt a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 450. cikk (1) bekezdés j) pontja szerinti határozatában kéri.

V. Fejezet — A KAPCSOLT FELEKKEL FOLYTATOTT ÜGYLETEK¶

9. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek átláthatósága¶

23. § (1) A társaság köteles a honlapján nyilvánosságra hozni a kapcsolt féllel folytatott lényeges ügyletre vonatkozó információkat, legkésőbb az ügylet végrehajtásakor. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell legalább

a) a kapcsolt féllel fennálló viszony jellegére vonatkozó információkat,
b) a kapcsolt fél nevét,
c) az ügylet időpontját és értékét, valamint
d) az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy az ügylet a társaság és a nem kapcsolt fél részvényesek szempontjából – a kisebbségi részvényeseket is ideértve – méltányos és indokolt-e.

(2) Az ügylet módosítását akkor kell nyilvánosságra hozni, ha a módosítás érdemi jelentőséggel bír és emiatt az ügyletről korábban adott társasági tájékoztatás tartalma már nem felel meg a követelményeknek.

(3) E fejezet alkalmazásában lényeges ügylet az olyan ügylet, amelynek értéke meghaladja a társaságnak a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok [International Financial Reporting Standards (IFRS)] 15 „Vevőkkel kötött szerződésekből származó árbevétel elszámolása” című standard szerint elszámolt, előző üzleti évben elért, korrigált árbevételének 1%-át.

24. § A 23. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni

a) a szokásos üzletmenet során és rendes piaci feltételek mellett kötött ügyletekre,
b) a társaság és leányvállalatai között kötött ügyletekre, feltéve, hogy a leányvállalatok teljes egészében a társaság tulajdonában vannak, vagy a társaság más kapcsolt fele nem rendelkezik tulajdonosi érdekeltséggel a leányvállalatban, vagy az említett ügyletek vonatkozásában jogszabály megfelelően védi a társaság, a leányvállalat és azok nem kapcsolt fél részvényeseinek – a kisebbségi részvényeseket is beleértve – érdekeit,
c) azon ügylettípusokra, amelyek esetében a jogszabály a közgyűlés jóváhagyását írja elő, feltéve, hogy minden részvényes tisztességes bánásmódban részesül, valamint a társaság és a nem kapcsolt fél részvényesek – a kisebbségi részvényeseket is beleértve – érdekeit az ilyen rendelkezés szabályozza és azok megfelelő védelemben részesülnek,
d) az igazgatók javadalmazásával vagy annak egyes elemeivel kapcsolatos, a társaság érvényben lévő javadalmazási politikája alapján megállapított, illetve járó juttatásokra,
e) a hitelintézetek által a stabilitásuk megóvását célzó, az európai uniós jog értelmében a prudenciális felügyeletért felelős illetékes hatóság által elfogadott intézkedések alapján kötött ügyletekre,
f) a valamennyi részvényes számára azonos feltételek mellett felkínált ügyletekre, amelyek során biztosított a valamennyi részvényessel szembeni egyenlő bánásmód és a társaság érdekeinek védelme.

10. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek jóváhagyása¶

25. § (1) A kapcsolt felekkel folytatott lényeges ügyleteket – a 24. § szerinti ügyletek kivételével – a társaság ügyvezetése hagyja jóvá. A társaság alapszabálya rendelkezhet úgy is, hogy a kapcsolt felekkel folytatott lényeges ügyleteket a közgyűlés, vagy ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, akkor a felügyelőbizottság hagyja jóvá.

(2) A társaság ügyvezetése vagy felügyelőbizottsága olyan belső eljárást hoz létre, amely alkalmas arra, hogy megakadályozza, hogy a kapcsolt fél a pozíciójából fakadóan előnyhöz jusson, valamint biztosítja a társaság és azon részvényesek érdekeinek megfelelő védelmét, akik nem kapcsolt felek, ideértve a kisebbségi részvényeseket is.

(3) Az (1) bekezdés szerinti döntéshozatalban nem vehet részt az a személy, aki a kapcsolt féllel folytatott ügyletben közvetlenül érintett, ideértve azt az esetet is, ha az érintett személy a kapcsolt fél.

(4) A társaság ügyvezetése vagy a felügyelőbizottság a 24. § szerinti ügyletek tekintetében is belső értékelő eljárást hoz létre, amelynek keretében a társaság rendszeres időközönként értékeli, hogy a feltételek teljesülnek-e. A kapcsolt felek nem vehetnek részt ebben az értékelő eljárásban.

(5) A társaság a 24. § b) pontja szerinti lényeges ügyleteket a 23. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti tartalommal nyilvánosságra hozza.

26. § A 23. § rendelkezéseit alkalmazni kell abban az esetben is, ha az azonos kapcsolt felekkel bármely tizenkét hónapos időszak során vagy ugyanabban az üzleti évben kötött ügyletek összesített értéke alapján tartoznak az ügyletek a 23. § hatálya alá.

27. § A 23–26. §-okban foglaltak nem érintik a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkében említett, a bennfentes információ nyilvános közzétételére vonatkozó szabályokat.

MÁSODIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

VI. Fejezet — HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, SARKALATOSSÁGI ÉS JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK¶

11. Hatályba léptető rendelkezések¶

28. § (1) Ez a törvény – a (2)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 35. §, a 41–46. §, a 48. §, az 50. § a–i) pontja, az 50. § l–m) pontja, az 51. §, a 74. § (1) bekezdése, a 75–77. §, a 78. § a) és b) pontja, a 79–86. §, a 87. §, a 99–109. §, a 110. § a) pontja és a 146–148. § a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.

(3) Az 55–66. §, a 70. § és a 72. § a) pontja, a 73. § a) és b) pontja 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) A 32. §, a 34. § (1) bekezdése, a 36. § (1) és (3) bekezdése, a 37–40. § és a 114. § 2019. október 1-jén lép hatályba.

(5) A 33. §, a 47. §, az 50. § j–k) és n) pontja, a 74. § (2) bekezdése, a 78. § c) pontja, a 97. § és a 110. § b) pontja 2020. január 1-jén lép hatályba.

(6) Az 52–54 §, a 67–69. §, a 71. §, a 72. § b) és c) pontja, a 73. § c) pontja, a 88–89. §, a 111–113. §, a 116–119. §, a 133–134. §, a 137–138. § és az 1. melléklet 2020. január 17-én lép hatályba.

(7) A 93–95. § és a 96. § (2) bekezdése 2020. július 1-jén lép hatályba.

(8) A 3–8. §, a 29. § (1) és (5) bekezdése, a 31. § (2) bekezdése, a 90. §, 115. §, a 124. § és a 126. § 2020. szeptember 3-án lép hatályba.

12. Átmeneti rendelkezések¶

29. § (1) E törvény 2. és 3. alcímét 2020. szeptember 3-át követő részvényesi azonosításra, társasági eseményről való részvényesi tájékoztatásra, közgyűlési szavazásra kell alkalmazni.

(2) E törvény 5. és 6. alcímét e törvény hatálybalépését követően induló üzleti évtől kell alkalmazni.

(3) E törvény 7. alcímében előírt javadalmazási politikát az e törvény hatálybalépését követően induló üzleti évben kell először elfogadni, és az azt követő üzleti évben kell először alkalmazni.

(4) A 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségének a nyilvánosan működő részvénytársaság az e törvény alapján elfogadott javadalmazási politika alkalmazásának első öt üzleti évében úgy tesz eleget, hogy csak a már az e törvény alapján elfogadott javadalmazási politikákra vonatkozóan alkalmazza a rendelkezést.

(5) A Ptk. e törvénnyel megállapított 3:273. § (5) bekezdését és a 3:281. § (3) bekezdését az 2020. szeptember 3-át követő időpontra összehívott közgyűlésre kell alkalmazni.

(6) A Ptk. e törvénnyel megállapított 3:268. § (2)–(4) bekezdéseit és 3:279. § (2) bekezdését először az e rendelkezések hatálybalépését követő első javadalmazási politikára és az ennek alapján készült első javadalmazási jelentésre kell alkalmazni.

(7) E törvény 9–10. alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésekor fennálló, de még nem teljesített ügyletekre is alkalmazni kell úgy, hogy a kapcsolt felekkel folytatott, e törvény hatálybalépésekor fennálló, de még nem teljesített ügyletekkel kapcsolatos első belső eljárásra legkésőbb 2020. január 31-éig sor kerüljön.

(8) E törvény 10. alcímében meghatározott belső eljárást és belső értékelő eljárást a nyilvánosan működő részvénytársaság legkésőbb 2019. december 31-ig létrehozza.

13. Sarkalatossági záradék¶

30. § A 119. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

14. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

31. § (1) Az 1–27. §, a 90. §, a 115. §, a 123–126. § a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 3–8. § a 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részvényesek azonosítására, az információk továbbítására és a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2018. szeptember 3-i (EU) 2018/1212 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3) A 32. §, a 34. §, a 36–38. § az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) A 100–101. § és a 104. § a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2370 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) A 33–39. §, a 74-87. §, a 98–110. §, a 146–148. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) Az 52–54. §, a 67–69. §, a 71. §, a 72. § (2) és (3) bekezdése, a 73. § c) pontja, a 88–89. §, a 111–113. §, a 116–119. §, a 133–134. §, a 137–138. § és az 1. melléklet a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(7) Az 55–66. §, a 70. §, a 72. § (1) bekezdése, a 73. § a)–b) pontja a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv), 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(8) A 76–77. § a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1541 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(9) A 91–92. § és a 96. § (1) bekezdése az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(10) A 120–121. § a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének, 14. cikkének és 18. cikkének való megfelelést szolgálja.

(11) A 139–145. § a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének, 6. cikkének, 8. cikkének, 12. cikkének és 15. cikkéneknek való megfelelést szolgálja.

(12) A 46. §, a 49. § és az 50. § d) és f)–n) pontja

a) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendelet,
b) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról szóló, 2010. január 26-i 73/2010/EU bizottsági rendelet,
d) az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

VII. Fejezet — MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK¶

15. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása¶

32. §

33. §

34. § (1)

(2)

35. §

36. § (1)

(2)

(3)

37. §

38. §

39. §

40. §

16. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása¶

41. §

42. §

43. §

44. §

45. §

46. §

47. §

48. §

49. §

50. § Az Lt.

lép.

51. §

17. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása¶

52. §

53. §

18. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása¶

54. §

55. §

56. §

57. §

58. §

59. §

60. §

61. §

62. §

63. §

64. §

65. §

66. §

67. §

68. §

69. §

70. §

71. §

72. §

73. §

19. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása¶

74. § (1)

(2)

75. §

76. §

77. §

78. § Hatályát veszti a Kknyt.

20. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása¶

79. §

80. §

81. §

82. §

83. §

84. §

85. §

86. §

21. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása¶

87. §

22. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása¶

88. §

89. §

23. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása¶

90. §

24. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása¶

91. §

92. §

93. §

94. §

95. §

96. § (1)

(2)

25. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása¶

97. §

26. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása¶

98. §

99. §

100. §

101. §

102. §

103. §

104. §

105. §

106. §

107. §

108. §

109. §

110. § Hatályát veszti a Vtv.

27. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása¶

111. §

112. §

113. §

28. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása¶

114. §

29. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása¶

115. §

30. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló2008. évi XLVII. törvény módosítása¶

116. §

117. §

31. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása¶

118. §

119. §

32. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása¶

120. §

121. §

122. §

33. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása¶

123. §

124. §

125. §

126. §

127. §

128. §

129. §

130. §

131. §

132. §

34. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása¶

133. §

134. §

35. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása¶

135. §

136. §

36. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása¶

137. §

37. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása¶

138. §

38. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása¶

139. §

140. §

141. §

142. §

143. §

144. §

145. §

39. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása¶

146. §

147. §

148. §

2019. évi LXVII. törvény a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról