2019. évi LXVII. törvény — mi változott? 2019. október 2.

32. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén)

„f) az elektromos töltőpontot magába foglaló elektromos töltőberendezés üzemeltetésére és az elektromobilitás szolgáltatásra, valamint

g) az elektromobilitás felhasználókra és az elektromosjármű-kereskedőkre.”

(2) A Kkt. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvény elektromobilitás szolgáltatásra és az elektromos töltőberendezés üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) eljárása vonatkozásában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.”

34. § (1) A Kkt. a következő alcím címmel és 45/A–45/E. §-sal egészül ki:

„Az elektromobilitás szolgáltatásra vonatkozó alapvető szabályok

45/A. § Ezen alcím hatálya kiterjed a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának szabályairól szóló 2009. LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező elektromos töltőberendezés üzemeltetőkre és az elektromobilitás szolgáltatókra is.

45/B. § Ezen alcím és a 2. § alkalmazásában

1. elektromobilitás felhasználó: az, aki legalább egy elektromos töltőberendezés üzemeltetővel vagy elektromobilitás szolgáltatóval fennálló tartós jogviszony vagy eseti töltés keretében elektromobilitás szolgáltatást vesz igénybe;

2. elektromobilitás szolgáltatás: az elektromos meghajtású jármű villamosenergia-tárolójának nyilvános elektromos töltőberendezésen történő töltése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása tartós jogviszony vagy eseti töltés alapján;

3. elektromobilitás szolgáltató: az, aki az elektromobilitás felhasználónak e törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatást nyújt az elektromos töltőberendezés üzemeltetővel kötött szerződés alapján;

4. elektromos meghajtású jármű: olyan jármű, amelynek meghajtása részben vagy teljesen villamos motor által történik, és a meghajtáshoz szükséges villamos energiát külső forrásból feltölthető villamosenergia-tároló rendszerből is nyerheti;

5. elektromos töltőberendezés: olyan villamos berendezés, amely legalább egy darab normál vagy nagy teljesítményű töltőponttal rendelkezik;

6. elektromos töltőpont: az elektromos töltőberendezésen található töltőcsatlakozó, amely kizárólag egy elektromos meghajtású jármű villamosenergia-tároló rendszerének feltöltésére alkalmas egyidejűleg;

7. eseti töltés: az elektromos töltőberendezés üzemeltetővel vagy az elektromobilitás szolgáltatóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló elektromobilitás felhasználó által igénybevett elektromobilitás szolgáltatás;

8. nagy teljesítményű töltőpont: olyan elektromos töltőpont, amely a töltés folyamán 22 kW-nál nagyobb villamos teljesítmény leadására alkalmas;

9. normál teljesítményű elektromos töltőpont: olyan elektromos töltőpont, amely a töltés folyamán legfeljebb 22 kW villamos teljesítmény leadására alkalmas, nem foglalja magában a 3,7 kW vagy annál kisebb villamos teljesítményű, háztartásban létesített, nyilvánosan nem hozzáférhető berendezéseket, vagy amelyek elsődleges rendeltetése nem az elektromos meghajtású járművek töltése;

10. nyilvános töltőberendezés: olyan közterületen, közintézmény épülete mellett és közintézmény ügyfélparkolóiban, továbbá közforgalmú üzemanyagtöltő-állomásokon üzemeltetett elektromos töltőberendezés, amely az elektromobilitás felhasználók számára meghatározott azonosítási, használati és fizetési feltételek mellett megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhető, valamint az olyan, közforgalom számára nyitott magánterületen vagy nyilvános parkolóban üzemeltetett elektromos töltőberendezés, amely az elektromobilitás felhasználók korlátozott köre számára, ellenérték megfizetése nélkül vagy meghatározott fizetési feltételek mellett hozzáférhető, ideértve a part menti villamosenergia-ellátást, ide nem értve a háztartásokban üzemeltetett elektromos töltőberendezést;

11. elektromos töltőberendezés üzemeltető: az, aki az üzemeltetési engedély birtokában a nyilvános töltőberendezést rendeltetésszerűen működteti, annak műszaki üzemeltetését és karbantartását végzi, azon elektromobilitás szolgáltatást nyújt az elektromobilitás felhasználók számára, illetve elektromobilitás szolgáltató számára biztosítja az elektromobilitás szolgáltatás nyújtásának műszaki feltételeit;

12. part menti villamosenergia-ellátás: villamos energia part menti, szabványos interfészen keresztül történő biztosítása a kikötőkben horgonyzó hajók részére.

45/C. § (1) Az elektromos töltőberendezés üzemeltetésére vonatkozó engedély alapján – a Vet. 3. § 22. pontjában meghatározott hálózati engedélyes kivételével – bárki üzemeltethet nyilvános elektromos töltőberendezést.

(2) A nyilvános töltőberendezés üzemeltetése a Hivatal által kiadott engedély alapján végezhető. Az üzemeltetési engedélyt a Hivatal kérelemre akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel a tevékenység ellátásához szükséges – e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott – feltételeknek. Az engedély határozatlan időre szól.

(3) Hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést az elektromos töltőberendezés üzemeltetője köthet a Vet. 84. § szerinti elosztói engedélyessel.

(4) Az elektromos töltőberendezés üzemeltetője jogosult arra, hogy villamos energiát vásároljon bármely villamosenergia-kereskedőtől.

(5) Az elektromos töltőberendezés üzemeltető biztosítja, hogy az elektromobilitás felhasználók az elektromobilitás szolgáltatást eseti töltés keretében is igénybe vehessék az ellenérték egyidejű megfizetése ellenében.

(6) Az elektromos töltőberendezés üzemeltető az elektromobilitás szolgáltatásnyújtást, ide értve az elektromobilitás szolgáltatás eseti töltés keretében történő igénybevételének lehetőségét elektromobilitás szolgáltató bevonásával is biztosíthatja.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a Hivatal nyilvántartásba veszi az elektromos töltőberendezés üzemeltető által az üzemeltetési engedélykérelemben megjelölt elektromobilitási szolgáltatót.

45/D. § (1) Az elektromobilitás szolgáltatásra vonatkozó bejelentési kötelezettségnek eleget téve – a Vet. 3. § 22. pontjában meghatározott hálózati engedélyes kivételével – bárki folytathat elektromobilitás szolgáltatási tevékenységet.

(2) Az elektromobilitás szolgáltatási tevékenység a Hivatalhoz intézett bejelentést követően gyakorolható. A bejelentésre és az azzal kapcsolatos eljárásra az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

45/E. § (1) Az elektromobilitás szolgáltatás igénybevételét megkülönböztetés-mentesen kell biztosítani. Az elektromobilitás szolgáltatás díjait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon nyilvánosan közzé kell tenni.

(2) Az elektromos töltőberendezés üzemeltető az üzemeltetési engedélyben vagy az elektromobilitás szolgáltató az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén a Hivatal:

a) megfelelő határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre való utalás mellett figyelmezteti az elektromos töltőberendezés üzemeltetőt vagy az elektromobilitás szolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjon kötelezettségszegés elkövetésétől,

b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,

c) 6–12 hónapra eltilthatja a tevékenység végzésétől az elektromos töltőberendezés üzemeltetőt vagy az elektromobilitás szolgáltatót, ha az a) pont szerinti figyelmeztetés és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti a kötelezettségét,

d) visszavonja az engedélyt, ha:

da) az elektromos töltőberendezés üzemeltető vagy az elektromobilitás szolgáltató a kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy az elektromos töltőberendezés üzemeltető az elektromos töltőberendezést az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,

db) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok észszerű határidőn belül nem pótolhatók,

dc) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következőkre:

a) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartás,

b) a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenység.

(4) A Hivatal részére az elektromobilitás szolgáltató és az elektromos töltőberendezés üzemeltetője

a) a bejelentés- vagy engedélyköteles tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,075%-ában, vagy

b) – ha a tárgyévet megelőző évben az elektromobilitás szolgáltatónak nem volt, vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor – a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben a bejelentés- vagy engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,075%-ában

meghatározott összegű felügyeleti díjat fizet.”

36. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 42–48. alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy]

„42. elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezésére és az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettségre vonatkozó hatósági eljárás részletes szabályait,

43. az elektromos töltőberendezés üzemeltetők és az elektromobilitás szolgáltatók tevékenységére, valamint az elektromobilitás felhasználók tájékoztatására vonatkozó részletes szabályokat,

44. az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó, a nemzeti szakpolitikai keret végrehajtásáról szóló, az Európai Bizottság felé benyújtandó jelentés részét képező, az elektromos-töltőinfrastruktúra kiépítését szolgáló részletes intézkedéseket,

45. az engedélyezési és bejelentési kötelezettség megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait,

46. az elektromos töltőberendezés üzemeltető, az elektromobilitás szolgáltató és az elektromobilitás felhasználó közötti együttműködést biztosító jogviszony további részletes szabályait, valamint az együttműködéshez szükséges műszaki feltételeket,

47. az elektromos meghajtású jármű töltésére vonatkozó mérési és mennyiségi, energiahatékonysági eredmények kimutatására alkalmas adatok kezelésének és továbbításának részletes feltételeit,

48. az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettség alapján eljáró és az elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezését végző Hivatal feladat- és hatáskörét”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Kkt. 48. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

„h) az iparügyekért felelős miniszter, hogy az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeket”

(rendeletben állapítsa meg.)

37. § A Kkt. 48/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 2019. október 1-jét megelőzően létesített elektromos töltőberendezésekre e törvény rendelkezéseit 2020. július 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a Vet. 74. § (1) bekezdés k) pontja alapján kiadott, elektromos jármű töltésére vonatkozó engedélyeket a Hivatal a 2020. október 1-jéig hivatalból felülvizsgálja, és a felülvizsgálatkor hatályos jogszabályi feltételek fennállása esetén e törvény szerint hivatalból módosítja az engedélyeket; a feltételek hiányában az engedély 2020. december 31-én hatályát veszti.”

38. § A Kkt. 49. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„i) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

j) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

39. § A Kkt. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) A 18. § (1) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(2) A 45/C. § (1) bekezdése, továbbá a 45/D. § (2) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

40. § Hatályát veszti a Kkt. 2. § (1) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész.

114. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet) 39. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül)

„c) olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergia-ellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki és biztonsági okokból összefüggenek, vagy

d) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti nyilvános töltőberendezés létesítése céljából.”

(2) Hatályát veszti a Vet

- a) 3. § 7a. és 7b. pontja,

- b) 3. § 61. pontjában az „ , ide nem értve az elektromos gépjármű töltését” szövegrész,

- c) 3. § 61a. pontja,

- d) 39. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy” szövegrész,

- e) 74. § (1) bekezdés k) pontja,

- f) az „Elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedély” alcím címe és a 90/B. §, valamint

- g) 170. § (1) bekezdés 49. pontja.