2019. évi LXVII. törvény — mi változott? 2019. július 26.

35. § A Kkt. 46/D. § (1a) bekezdésében a „közlekedési hatóság” szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság és a vizsgaközpont” szöveg lép.

41. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam feladatai:)

„o) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerében teljesítménytervek kidolgozása;”

(2) Az Lt. 2. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Az állam feladatai:)

„p) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerében kidolgozott teljesítménytervek elfogadása és az Európai Bizottság számára történő elküldése.”

(3) Az Lt. 2. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésnek]

„b) a d) és a p) pontban meghatározott feladatot a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter);”

(látja el.)

(4) Az Lt. 2. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésnek]

„i) a c), az l), n) és az o) pontjaiban felsorolt feladatokat a légiközlekedési hatóság”

(látja el.)

42. § Az Lt. 3. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1f) A légiközlekedési hatóság eljárása felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a légiközlekedési hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.”

43. § Az Lt. 3/C. §-a a következő (10)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A légiközlekedési hatóság honlapján

a) közzéteszi légiközlekedési szakterület szerinti csoportosításban a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott, és a minimális megfelelési követelményekkel, nemzetközi útmutatókkal összefüggő általános és egyedi jellegű tájékoztatókat, iránymutatásokat, minimális követelményeket;

b) közzéteszi a légiközlekedési szakterület szerinti csoportosításban az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett Chicagói Egyezmény függelékeihez szorosan kapcsolódó, megfelelő végrehajtásukhoz szükséges ICAO dokumentumokban foglalt részletes műszaki követelmények azon részét, amelyet eljárásai tekintetében e törvény, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján figyelembe vesz;

c) közzéteszi az Lt. 51. §-ában meghatározott a légiközlekedési terep és akadály adatbázis elkészítéséhez és fenntartásához szükséges műszaki követelményeket.

(11) A légiközlekedési hatóság e törvény alapján meghatározott feltételek jogszerű teljesítése, valamint a repülésbiztonság megfelelő szintjének biztosítása érdekében teljesíti jogszabályokban meghatározott közzétételi kötelezettségét.

(12) A légiközlekedési hatósági eljárásban részt vevők a (10) bekezdésben meghatározott, a légiközlekedési hatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett – a jogszabályokkal összhangban kialakított – műszaki és szakmai követelményeket betartva kötelesek eljárni.”

44. § Az Lt. 37. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikkében meghatározott alapvető követelményeket alkalmazni kell azon repülőtérre, amely a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (7) bekezdésében meghatározott mentességet kapott, és a közös felhasználású repülőtérre, amennyiben az ilyen repülőteret megnyitják a nyilvánosság számára.”

45. § Az Lt. 50/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A nyilvános repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdésben foglaltakon túl:

a) a repülőteret a meghirdetett működési időben a meghirdetett működési feltételek szerint szabályosan igénybe venni szándékozó légi járművek használatára bocsátja;

b) a meghirdetett működési időben az előírt szolgálatok és berendezések működését fenntartja, a légiközlekedésben részt vevők biztonságához szükséges intézkedéseket megteszi.”

(2) Az Lt. 50/A. §-a a következő (2a)–(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó repülőterek esetében – ideértve azokat a repülőtereket, amelyek a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (7) bekezdésében foglalt mentesség alá esnek – a repülőtér üzembentartója repülőtéri kézikönyvben szabályozza a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendeletben foglalt tartalmi követelményeket.

(2b) A repülőtér üzemben tartója a (2a) bekezdésben meghatározott repülőtéri kézikönyvtől elkülönült környezetvédelmi kézikönyvben szabályozza a repülőtéri zaj csökkentésére vonatkozó intézkedéseit, és azt a nyilvánosság számára elérhetővé teszi.

(2c) A (2a) bekezdésben foglalt kézikönyvet és annak jóváhagyás-köteles módosításait a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.

(2d) A (2a)–(2c) bekezdésben meghatározottakat a (2a)–(2c) bekezdés hatálybalépésekor repülőtéri kézikönyvvel és repülőtérrenddel egyaránt rendelkező repülőterekre is alkalmazni kell azzal, hogy a repülőtér repülőtérrendjének kivezetésére legkésőbb 2020. február 28. napjáig kerüljön sor.”

46. § Az Lt. a következő 50/B. §-sal egészül ki:

„50/B. § (1) A nyilvános repülőtér és azon polgári célú nem nyilvános repülőtér esetében, amelyen műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat tettek közzé, a repülőtér körüli légtér akadálymentességének biztosítása érdekében a repülőtér üzembentartója akadálykorlátozási felületeket jelöl ki.

(2) Az akadálykorlátozási felületek kijelölését és a kijelölés módosítását a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá, amennyiben az megfelel a 3/C. § (10) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.

(3) Az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel nem létesíthető olyan építmény – beleértve a meglévő építmények bővítését is –, amely a repülőtér akadálykorlátozási felületei vagy akadályvédelmi felülete fölé nyúlik.”

48. § Az Lt. 66/A.§-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A 66/A. § (1) bekezdés alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.”

- a) 3. § (2d) bekezdés e) pontjában a „tanúsítására irányuló” szövegrész helyébe a „tanúsítására, valamint felügyeletére irányuló” szöveg,

- b) 4. §-ában az „az állam” szövegrész helyébe az „az állam – a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről, valamint a légiforgalmi szolgálatok ellátásának szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően –” szöveg,

- c) 50/A. § (1) bekezdésében a „nyilvános repülőtér” szövegrész helyébe a „repülőtér” szöveg,

- d) 50/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a repülőtér” szövegrész helyébe az „(EU) 2018/1139 parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó repülőtér” szöveg,

- e) 50/A. § (3) bekezdésében a „repülőtérrendet” szövegrész helyébe a „repülőtérrendet és annak módosításait” szöveg,

- f) 51. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „repülőtér” szövegrész helyébe a „nyilvános repülőterek és azon polgári célú nem nyilvános repülőterek” szöveg,

- g) 51. § (1) bekezdésében az „akadályjelzéssel” szövegrész helyébe az „– az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel – akadályjelzéssel” szöveg,

- h) 51. § (9) bekezdésében az „és a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének részletes szabályairól, valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról szóló kormányrendeletben,” szövegrész helyébe az „és a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének főbb szabályairól valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról rendelkező kormányrendeletben,” szöveg,

- i) 61. § (1) bekezdésében az „a magyar légtérben” szövegrész helyébe az „a magyar légtérben – a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről, valamint a légiforgalmi szolgálatok ellátásának szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően –” szöveg,

- l) 73. § (1) bekezdés zs) pontjában az „és a légiközlekedési” szövegrész helyébe az „az akadálykorlátozási felület fölé nyúló építményekre és a légiközlekedési” szöveg,

- m) 73. § (1) bekezdés zs) pontjában a „vonatkozó szabályokat” szövegrész helyébe a „vonatkozó részletes szabályokat” szöveg,

51. § Hatályát veszti az Lt.

- a) 50/A. § (1) bekezdés d) és e) pontja,

- b) 51. § (6) bekezdésében az „a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének részletes szabályairól, valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról szóló” szövegrész,

- c) 51. § (8) bekezdésében az „és a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának adattartalmára vonatkozó szabályokról” szövegrész,

- d) 74. § (2) bekezdés d) pontjában a „polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i” szövegrész.

74. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 14. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartót értesíti:)

„h) a vizsgaközpont elektronikusan

ha) a járművezetőnek a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae) alpontjában meghatározott pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó adatairól,

hb) az engedélynek a 8. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott adatairól.”

(2) A Kknyt. 14. § (2) bekezdés h) pontja a következő hc) alponttal egészül ki:

(A nyilvántartót értesíti a vizsgaközpont elektronikusan)

„hc) a „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” sorszámáról, kategóriájáról, kiadásának dátumáról és érvényességi idejéről.”

75. § (1) A Kknyt. 19. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

„ca) a közúti járművezető és közúti közlekedési szakember képzési, utánképzési és vizsgáztatási tevékenység ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása tekintetében a 8. §-ban meghatározott adatokat,”

(2) A Kknyt. 19. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

„g) a vizsgaközpont a pályaalkalmassági, képzési, utánképzési és vizsgáztatási feladatainak ellátásához a 8. §-ban meghatározott adatokat.”

76. § A Kknyt. III. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Automatizált keresés a 2018/1541 EU tanácsi rendelet alapján

27/E. § (1) A nyilvántartó szerv, mint nemzeti kapcsolattartó pont a 904/2010/EU és a 2017/2454 EU rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1541 tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) csalással kapcsolatos gyanú kivizsgálása vagy e csalások felderítése céljából történő adatigénylés teljesítéséhez biztosítja az Európai Unió más tagállamának kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére

a) a jármű teljes forgalmi rendszámát, vagy alvázszámát, és a keresett időpontot, vagy időtartamot tartalmazó adatigénylés alapján a megadott jármű vonatkozásában a 9. § (1) bekezdés a), b), d), e) pontjában, valamint a 9. § (2) bekezdés a), b), és g) pontjában meghatározott adatokhoz,

b) a természetes vagy jogi személy azonosító adatait és az időpontot tartalmazó adatigénylés alapján a megadott időpontban e személy tulajdonában vagy üzemben tartásában lévő járművek vonatkozásában a 9. § (1) bekezdés a), b), d), e) pontjában, valamint a 9. § (2) bekezdés a), b), és g) pontjában meghatározott adatokhoz

elektronikus úton történő automatizált hozzáférést.

(2) A nyilvántartó a héa-csalások kivizsgálására, felderítésére jogszabályban felhatalmazott elrendelő hatóságok

a) a jármű teljes forgalmi rendszáma, vagy alvázszáma, a keresett időpont, vagy időtartam, vagy

b) a természetes vagy jogi személy azonosító adatai, vagy héa azonosító száma, és az időpont

megadásával elrendelt adatlekérdezése esetén az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, közvetlen hozzáférés útján történő automatizált keresést biztosít az Európai Unió más tagállama nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.

(3) A (2) bekezdés szerinti hozzáférés a Rendeletben meghatározott Eurofisc-kapcsolattartó révén jön létre, aki az említett információkhoz való hozzáférést lehetővé tevő elektronikus rendszerben személyes felhasználói azonosítóval rendelkezik.”

77. § A Kknyt. 43. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„c) a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1541 tanácsi rendelet”

(végrehajtását szolgálja.)

- a) 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontja,

- b) 14. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja,

79. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi.”

80. § A Vkt. 26/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26/B. § (1) A hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgát a vizsgaközpont által meghatározottak szerint kell lefolytatni. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek a tevékenységét a hajózási hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, és nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A hajózási hatóság a vizsgabiztosokról Vizsgabiztosi Névjegyzéket (a továbbiakban e § alkalmazásában: névjegyzék) vezet. A névjegyzék – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza az alábbi adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) a névjegyzékbe vett személy lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail-cím),

c) nyilvántartásba vétel száma, időpontja,

d) nyilvántartásba vétel alapját képező engedélyező döntés kelte, száma.

(3) A névjegyzék a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A hajózási hatóság a vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e.

(5) A vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosító engedélyt a hajózási hatóság visszavonja, és a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn,

b) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,

c) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,

d) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy

e) a vizsgabiztosi tevékenységre – a hajózási képesítésekről szóló rendeletben – meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.

(6) Az (5) bekezdés e) pontja szerinti esetben a volt vizsgabiztos az engedély visszavonását kimondó döntés véglegessé válását követő 5 éven belül nem kaphat újabb vizsgabiztosi engedélyt.”

81. § A Vkt. a következő 26/C. §-sal egészül ki:

„26/C. § (1) A hajózási képesítő vizsgára felkészítő tanfolyamon oktatóként (a továbbiakban: oktató) az vehet részt, aki büntetlen előéletű és akinek a tevékenységét a hajózási hatóság engedélyezte.

(2) A hajózási hatóság az oktatókról névjegyzéket vezet. A névjegyzék – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza az alábbi adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) a névjegyzékbe vett személy lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail-cím),

c) nyilvántartásba vétel száma, időpontja,

d) nyilvántartásba vétel alapját képező engedélyező döntés kelte, száma.

(3) A névjegyzék a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A hajózási hatóság az oktatói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az oktató büntetlen előéletű-e.

(5) Az oktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a hajózási hatóság visszavonja és az oktatót, a névjegyzékből törli, ha:

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn,

b) a gyakorlati oktató nem rendelkezik a vízijármű kategóriájának megfelelő és érvényes képesítő okmánnyal,

c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,

d) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,

e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy

f) az oktatói tevékenységre – a hajózási képesítésekről szóló rendeletben – meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.

(6) Az (5) bekezdés f) pontja szerinti esetben a volt oktató az engedély visszavonását kimondó döntés véglegessé válását követő 5 éven belül nem kaphat újabb oktatói engedélyt.”

82. § A Vkt. a következő 26/D. §-sal egészül ki:

„26/D. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.

(2) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli.

(3) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy

b) bírságot szab ki, amelynek mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.”

83. § A Vkt. 48/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatok kezelésére és nyilvántartására az ezen törvényben, valamint a hajózási képesítésekről szóló rendeletben meghatározott vizsgáztatási tevékenységével összefüggésben a vizsgaközpont is jogosult a vizsga letételét követő 15 napig.”

84. § A Vkt. 88. § (1) bekezdése a következő r)–t) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

„r) a vizsgaközpont kijelölésének,

s) a vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szervének, a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörének, illetékességének, továbbá működési rendjének és eljárásának,

t) a vizsgaközpont felügyeleti szerve által kiszabható bírság kiszabása részletszabályainak”

(rendeletben történő megállapítására.)

85. § A Vkt. 88. § (2) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter)

„27. a tengeri halászati ágazat munkafeltételeinek”

(rendeletben történő megállapítására.)

86. § A Vkt. a következő 89/A. §-sal egészül ki:

„89/A. § (1) Az e törvénynek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 26/B. § (1) bekezdése szerinti névjegyzékben a Módtv. által megállapított 26/B. § (1) bekezdés hatálybalépésének napján szereplő vizsgabiztost úgy kell tekinteni, hogy a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezik. A Módtv. által megállapított 26/C. § (1) bekezdés hatálybalépésének napjáig hajózási képesítő vizsgára felkészítő tanfolyamon oktatóként szereplő oktatót úgy kell tekinteni, hogy az oktatói tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezik.

(2) Az e törvénynek a Módtv. által megállapított 2. § (5) bekezdése, valamint a 26/B. § (1) bekezdése szerinti vizsgaközponti feladatokat a 88. § (1) bekezdés r) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelettel történő vizsgaközponti kijelölés hatálybalépéséig a hajózási hatóság végzi.”

87. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 5. § (5) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „vizsgaközpont” szöveg lép.

99. § A Vtv. 9/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a vasúti igazgatási szerv megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerint vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a kárfedezeti képességgel kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, de legfeljebb hat hónapra a tevékenység folytatását megtiltja. Ha a vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül igazolja, a vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatásának megtiltását megszünteti. Ha a vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja, a vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és a közhiteles nyilvántartásból a vasúti társaságot vagy a pályahálózat-működtetőt törli.”

100. § A Vtv. 11/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Olyan pályahálózat-működtető esetében, amelynél a 67/P. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat a VPSZ látja el, az (1) bekezdés c) és d) pontjait nem kell alkalmazni.”

101. § (1) A Vtv. 11/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pályahálózat-működtető a pályahálózat-működtetői tevékenységéből származó bevételeket – beleértve a költségvetésből, illetve európai uniós forrásból nyújtott támogatást is – kizárólag a pályaműködtetési tevékenység finanszírozására használhatja fel, ideértve adósságszolgálatának teljesítését is, azonban – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Ptk.-ban meghatározott szabályok szerint osztalékot fizethet a tulajdonosainak.”

(2) A Vtv. 11/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A vertikálisan integrált vállalkozáson belül valamely vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető felett egyaránt ellenőrzést gyakorló vállalkozás részére a pályahálózat-működtető a (2) bekezdés szerinti osztalékot nem fizethet.”

102. § A Vtv. 30. §-a és a §-t megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„NEMZETI SZABÁLYOK

30. § (1) A nemzeti szabályok jogszabályban, valamint a miniszter rendeletével létrehozott és szabályozott szakértői testület által kiadott vasútbiztonsági és vasúti műszaki előírásokban kerülnek meghatározásra.

(2) A nemzeti szabályoknak összhangban kell lenniük az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett Átjárhatósági Műszaki Előírásokkal, közös biztonsági módszerekkel és célokkal és elő kell segítenie az egységes európai vasúti szállítási rendszer kialakítását.

(3) Ha új nemzeti szabály bevezetésére van szükség, a miniszter a nemzeti szabály tervezetét a közlekedési hatóság által a 80. § (1) bekezdés g) pontja szerint lefolytatott egyeztetést követően megküldi az Európai Bizottságnak, és ismerteti bevezetésének indokait.

(4) Ha az Európai Bizottság a tervezett nemzeti szabály ellen kifogást emel, annak tervezete – az Európai Bizottság határozatának meghozataláig, de legfeljebb a kifogást tartalmazó értesítés megérkezésétől számított hat hónapig – nem hirdethető ki, illetve nem tehető közzé.

(5) A nemzeti szabályokban meghatározott tárgykörökben és keretek között a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő vasúti társasági előírásokat a vasúti társaság biztonsági szabályzatban állapítja meg.

(6) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetője által alkotott biztonsági szabályzat hatálya – az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az adott vasúti pályahálózaton közlekedő vállalkozó vasúti társaságokra is kiterjed.

(7) A biztonsági szabályzatot a közlekedési hatóság hagyja jóvá.”

103. § A Vtv. 36. §-a a következő (10)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.

(11) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli, kivéve, ha az ellenőrzés alapján hatósági eljárás indult, ilyen esetben az adatokat az eljárás befejezéséig kezeli, ideértve a közigazgatási per jogerős eldöntését is.

(12) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet és figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye, a felügyeleti szerv bírságot szab ki. A bírság mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.”

104. § A Vtv. A vasúti pályahálózathoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés alcíme a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) A pályahálózat-működtető megkülönböztetésmentes módon, írásban szerződést köthet a vállalkozó vasúti társasággal a pályahálózat meghatározott részein a vállalkozó vasúti társaság részére történő előnyök nyújtására vonatkozóan. Az előnyök fajtái:

a) alacsonyabb költségek és

b) jobb teljesítmény.

(2) A pályahálózat-működtető minden további vállalkozó vasúti társasággal – annak kezdeményezésére – is köteles a pályahálózatnak a szerződés hatálya alá tartozó részére vonatkozóan ugyanolyan feltételekkel szerződést kötni, mint amilyen feltételekkel az (1) bekezdés szerinti szerződést megkötötték.

(3) A vasúti igazgatási szerv piacfelügyeleti eljárás keretében nyomon követi az (1) bekezdés szerinti szerződés végrehajtását, és amennyiben megállapítja, hogy a szerződés

a) új szereplőnek a vasúti piacra lépését akadályozza vagy

b) a vasúti piac felosztására vezet,

a szerződésben részes feleket kötelezi a szerződés megszüntetésére.”

105. § A Vtv. 76. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A vasúti igazgatási szerv a 9/E. § (1) bekezdése szerinti eljárásában az eljárást felfüggeszti, ha a vasúti igazgatási szerv adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan az eljárásban döntés nem hozható.”

106. § A Vtv. 80. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)

„g) a biztonsági keretszabályok érvényesítése és fejlesztése, a nemzeti szabályok érvényesítése és érvényesülésének figyelemmel kísérése, azok módosítására vonatkozó javaslat kidolgozása, a nem jogszabályban kihirdetett nemzeti szabályok kidolgozása és módosítása során szakmai egyeztetés lefolytatása a nemzeti szabályok kiadásáért felelős szakértői testülettel, a vasúti társaságokkal, a vasúti alrendszerek gyártóival és karbantartóival, a vasúti szolgáltatásokat igénybevevőkkel, valamint a vasúti munkavállalók képviselőivel,”

107. § A Vtv. 84/N. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és ennek tényét rögzíti a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában – továbbá, ha a szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek nem teljesítése a szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti, akkor a szervezetet a nyilvántartásból törli –, ha a szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja.”

108. § (1) A Vtv. 88. § (1) bekezdése a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„16. a működési engedélyezési eljárásnak, a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának, az ideiglenes engedély kiadásának, a működési engedélyhez nem kötött tevékenység esetén a bejelentésnek, valamint a vasúti igazgatási szervnek a vasúti társaságok tevékenységével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének eljárási szabályait,

17. a vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szervet, a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét, illetékességét, továbbá működési rendjét és eljárását, az általa kiszabható bírság részletszabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 38. és 39. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„38. a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltéséhez szükséges vizsgán való részvételért fizetendő díjak körét és mértékét, valamint azok megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

39. a nem jogszabályban kihirdetett nemzeti szabályok kidolgozásáért és kiadásáért felelős szakértői testület létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

109. § A Vtv.

- a) 2. § 2.17. pontjában az „amelyek” szövegrész helyébe az „amely” szöveg,

- b) 11/A. § (1) bekezdésében az „érdekében ugyanazon” szövegrész helyébe az „érdekében – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – ugyanazon” szöveg,

- c) 33. § (1) bekezdésében a „nemzeti biztonsági szabályokban” szövegrész helyébe a „nemzeti szabályokban” szöveg,

- d) 84/N. § (2) bekezdésében a „felfüggeszti a tevékenység folytatását” szövegrész helyébe a „megtiltja a tevékenység folytatását” szöveg

lép.

- a) 79/F. § (1) bekezdés a) pontja,

146. § (1) A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény

(a továbbiakban: Ekpt.) 18/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik)

„a) az 5. alcím szerinti bejelentések vizsgálata, hiánypótlásra felszólítás, a bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személyre vagy szervezetre vonatkozóan bírság kiszabása, a jogszabályszerű bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személy vagy szervezet tevékenységének megtiltása,”

(2) Az Ekpt. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik)

„c) az egyéb kötöttpályás tevékenységet végző személyekről és szervezetekről felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos kormányrendeletben meghatározott részletes szabályoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzése, a feltételek nem teljesítése esetén az érintett tevékenység megtiltása,”

147. § Az Ekpt. 20/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja, és ennek tényét rögzíti az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában – továbbá, ha a személy vagy szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek nem teljesítése a személy vagy szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti, akkor a személyt vagy szervezetet a nyilvántartásból törli –, ha a személy vagy szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja.”

148. § Az Ekpt.

- a) 1. § b) pontjában a „vasúti” szövegrész helyébe a „vasútnak nem minősülő” szöveg,

- b) 18/A. § (7) bekezdésében a „határozatait” szövegrész helyébe a „határozatairól szóló közleményt” szöveg,

- c) 20/A. § (2) bekezdésében a „felfüggeszti a tevékenység folytatását” szövegrész helyébe a „megtiltja a tevékenység folytatását” szöveg

lép.