2019. évi LXVII. törvény — mi változott? 2019. július 18.

(2) A Kkt. a következő alcím címmel és 45/F. §-sal egészül ki:

„Nemzeti hozzáférési pontra vonatkozó szabályok

45/F. § (1) A nemzeti hozzáférési pont egységes hozzáférési pontot kínál a felhasználók számára forgalmi információk szolgáltatása érdekében a közúti hatóságok, közútkezelők és egyéb szolgáltatók által nyújtott, az ország területére vonatkozó forgalmi- és egyéb útinformációs adatokhoz. A forgalmi információkat egységes módon, a pártatlan és független nemzeti szerv ellenőrzése mellett kell a nemzeti hozzáférési ponton keresztül rendelkezésre bocsátani.

(2) A közúti közlekedési információs szolgáltatások kiépítésének további célja a kötelező pihenőidők és szünetek betartásának, a helytelen parkolás visszaszorításának és a parkolóhelyek optimális kihasználásának támogatása, melynek keretében a kereskedelmi úthasználók részére a forgalmi és biztonsági feltételek indokoltsága esetén a biztonságos és védett parkolóhelyekről információt kell szolgáltatni.”

(2) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 52. és 53. alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy]

„52. a nemzeti hozzáférési pont létrehozásának és működtetésének részletes szabályait,

53. a biztonságos és védett parkolóhelyek létrehozásának és működtetésének részletes szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

49. § Az Lt. 71. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában)

„46. akadálykorlátozási felület: az a felület, amely meghatározza, hogy tárgyak meddig nyúlhatnak ki a légtérbe.”

91. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) VII. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:

„KISKERESKEDELMI BARANGOLÁSI TÖBBLETDÍJ ALKALMAZÁSÁNAK, VALAMINT AZ EU-N BELÜLI SZABÁLYOZOTT HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KISKERESKEDELMI DÍJAKTÓL VALÓ ELTÉRÉS ENGEDÉLYEZÉSE”

92. § Az Eht. VII. Fejezete a következő 73. §-sal egészül ki:

„73. § (1) Ha az Unión belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató megállapítása szerint sajátos és rendkívüli, a legtöbb uniós szolgáltató esetében fennállótól eltérő körülmények miatt – a nyílt internet-hozzáféréssel és az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó kiskereskedelmi díjakkal kapcsolatos intézkedések meghozataláról, továbbá a 2002/22/EK irányelv és az 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (e § alkalmazásában a továbbiakban: rendelet) szabályozott – felső határértékek alkalmazása jelentősen befolyásolná a belföldi hírközlési szolgáltatásaira vonatkozó meglévő díjainak fenntartására vonatkozó képességét, akkor a szolgáltató az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokért a fogyasztóknak felszámított maximális kiskereskedelmi díjaktól való eltérés engedélyezése iránt a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon – elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon – kérelmet nyújthat be az Elnökhöz.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállását a szolgáltató köteles bizonyítani.

(3) Az Elnök a kérelem alapján – ha a hatósági eljárás jogszabályi feltételei fennállnak – az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó kiskereskedelmi díjaktól való eltérést engedélyezi, elutasítja vagy az eltérés kérelemben megjelölt mértékét módosítja.

(4) Ha a kérelem a hiánypótlást és az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató meghallgatását követően is nyilvánvalóan megalapozatlan vagy hiányos, az Elnök a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy elutasítja a kérelmet.

(5) Ha az Elnök az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó kiskereskedelmi díjaktól való eltérést határozatában engedélyezi, határozatában megállapítja az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokért fizetendő azt a maximális díjat a rendeletben meghatározott határérték egyikén vagy mindkettőn felül, amely elengedhetetlen a szolgáltató belföldi díjszabási modellje fenntarthatóságának a biztosításához.

(6) A maximális díjra vonatkozó hatósági engedély időbeli hatálya 12 hónap. A határozat időbeli hatályának lejártát követő naptól a határozat érvényét és hatályát veszti, a maximális díj nem alkalmazható, és az engedélyből a továbbiakban jogok és kötelezettségek nem erednek.

(7) Az (5) bekezdés szerinti határozat időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló kérelmét az engedélyes az (5) bekezdés szerinti határozat (6) bekezdés szerinti időbeli hatályának lejárta előtt legalább 60 nappal köteles benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye.

(8) Ha az engedélyes (7) bekezdés szerinti kérelme alapján az Elnök megállapítja, hogy az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokért a fogyasztóknak felszámított maximális kiskereskedelmi díjaktól való eltérés

a) az (5) bekezdés szerinti határozatban megállapított díjazással továbbra is indokolt, határozatával 12 hónappal meghosszabbítja a kérelmező engedélyét;

b) az (5) bekezdés szerinti határozatban megállapított díjazásnál alacsonyabb vagy magasabb díjazással indokolt, határozatával módosítja az (5) bekezdés szerinti határozatot a maximális díj mértéke tekintetében, és a hatósági engedély időbeli hatályát 12 hónappal meghosszabbítja;

c) már nem indokolt, elutasítja a kérelmet.”

96. § (1) Az Eht. 187. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„i) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

98. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 6. pontja a következő 6.5. alponttal egészül ki:

(A vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos fogalmak:)

„6.5. nemzeti szabályok: minden olyan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű vasútbiztonsági vagy műszaki követelményeket tartalmazó szabályok összessége, amelynek célja az Átjárhatósági Műszaki Előírások valamint a közös biztonsági célok és közös biztonsági módszerek mellett az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre vonatkozó vasútbiztonsági és műszaki feltételek és előírások szabályozása.”

120. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 92. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az eljárás alá vont személy a cselekmény elkövetésekor fiatalkorú volt, az állam viseli a kirendelt ügyvéd eljárása során felmerült költséget.”

121. § A Szabs. tv. 125. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A bíróság a fiatalkorú eljárás alá vont személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete érdekében a tárgyalásról vagy annak meghatározott részéről a nyilvánosságot kizárhatja.”

122. § A Szabs. tv. 253. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„d) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

123. § A Ptk. 3:268. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a javadalmazási politikáról való véleménynyilvánító szavazás. A javadalmazási politikát annak jelentős változása esetén, de legalább négyévente a közgyűlés napirendjére kell tűzni.

(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén az előző üzleti évre vonatkozó javadalmazási jelentést véleménynyilvánító szavazás céljából a közgyűlés napirendjére kell tűzni.

(4) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről nem lehet közgyűlés tartása nélkül határozatot hozni.”

125. § A Ptk. 3:279. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3:279. § [Határozatok nyilvánosságra hozatala]

(1) A nyilvánosan működő részvénytársaság a közgyűlésen hozott határozatokat köteles honlapján nyilvánosságra hozni.

(2) A nyilvánosan működő részvénytársaság a javadalmazási politikáját és a javadalmazási jelentést köteles honlapján nyilvánosságra hozni.”

127. § A Ptk. 5:100. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az önálló zálogjoggal terhelt zálogtárgy tulajdonjogát megszerző fél a biztosítéki szerződésben a zálogkötelezett helyébe lép. A biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelést kielégítő kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt a megtérítési követelése biztosítására – ha az nem pénzügyi intézmény – az önálló zálogjog ranghelyén, annak helyébe lépő követelést biztosító zálogjog illeti meg. A megtérítési követelése biztosítékaként a követelést kielégítő pénzügyi intézményre az önálló zálogjog átszáll.”

128. § (1) A Ptk. 5:140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alzálogjog jogosultja a zálogjogosultnak a zálogjogból fakadó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben e jogok gyakorlására a zálogjogosult maga is jogosult. Ha a követelést kézizálogjog biztosítja, a zálogjogosult az alzálogjog jogosultjának kérésére köteles a zálogtárgy birtokát részére átruházni.”

(2) A Ptk. 5:140. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelés kezességgel van biztosítva, a zálogjogosult a kezességből fakadó jogait a követelés kezesével szemben – a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával – a kezesség jogosultjára irányadó szabályok szerint gyakorolhatja.”

129. § A Ptk. 5:142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a követelést kielégítő személyes kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt megillető megtérítési követelés biztosítására akként, hogy a fennmaradó zálogjog a megtérítési követelés jogosultját illeti meg.”

130. § (1) A Ptk. 8:6. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény:)

„d) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;”

(való megfelelést szolgálja.)

(2) A Ptk. 8:6. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő s) ponttal egészül ki:

(E törvény:)

„r) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

s) a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

131. § A Ptk. 5:99. § címében az „átruházása” szövegrész helyébe az „átruházása és megterhelése” szöveg lép.

132. § Hatályát veszti a Ptk. 8:6. § a), l), n) és p) pontja.

135. § A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbny.) 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A követelés elzálogosítására vonatkozó, az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti hitelbiztosítéki nyilatkozat alapján a követelést terhelő zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzésével a Ptk. 5:99. § (4) bekezdése szerinti alzálogjogot is megalapítottnak kell tekinteni. Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelést az elzálogosításának hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzését követően biztosítják zálogjoggal, e követelést biztosító zálogjog megalapításával egyidejűleg kell megalapítottnak tekinteni a Ptk. 5:99. § (4) bekezdése szerinti alzálogjogot.”

136. § A Hbny. a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § Ha a zálogjoggal biztosított követelés zálogjoggal való megterhelésére irányuló zálogszerződést a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésének napján vagy azt megelőzően kötötték, az alzálogjogot a követelést terhelő zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzése időpontjában az e törvénynek a Módtv. 135. §-ával megállapított 7. § (1a) bekezdése szerint megalapítottnak kell tekinteni.”

139. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 12. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) A kényszerintézkedés hatálya alatt álló fiatalkorú részére a (4) és az (5) bekezdésben foglaltakon túl a befogadáskor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan

a) a letartóztatás megszüntetése, az enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése, továbbá a letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása iránti indítvány benyújtásához való jogról,

b) arról, hogy a részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen a törvényes képviselője is részt vehet és ebből a célból a törvényes képviselőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését engedélyezni kell,

c) arról, hogy a tárgyaláson és az előkészítő ülésen a jelenléte kötelező, ennek érdekében előállítására kerülhet sor, vagy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják,

d) az orvosi vizsgálat kezdeményezéséhez való jogról, különösen arról, hogy orvosi vizsgálatát törvényes képviselője vagy védője is kezdeményezheti,

e) a fogvatartás során a felnőtt korúaktól való elkülönítéshez, egészségi állapota megőrzéséhez, testi és szellemi fejlődésének biztosításához, oktatáshoz és képzéshez, fejlődése és reintegrációja érdekében megfelelő programokon való részvételhez, valamint a családi élethez való jogának e törvény szerinti kapcsolattartás keretében történő tényleges és rendszeres gyakorlásához való jogról,

f) a d) és az e) pontban foglalt jogai megsértése esetén az e törvény szerinti panaszjogról.”

(2) A Bv. tv. 12. §-a a következő (5b) és (5c) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Az (5a) bekezdés b) és d) pontja szerinti törvényes képviselővel kapcsolatos jogokról a fiatalkorút akkor kell tájékoztatni, ha van törvényes képviselője.

(5c) Az európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett személy részére a (4)–(5a) bekezdésben foglaltakon túl a befogadásakor írásban, az általa értett nyelven, egyszerűen és közérthető módon tájékoztatást kell adni az európai elfogatóparancs tartalmának megismeréséhez való jogról, az egyszerűsített átadáshoz történő hozzájárulás lehetőségéről és jogkövetkezményeiről, valamint a hozzájárulás megtagadásának jogkövetkezményeiről.”

140. § A Bv. tv. 192. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A fiatalkorú részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő törvényes képviselőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését engedélyezni kell.”

141. § A Bv. tv. 398. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A letartóztatott részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő védőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését engedélyezni kell.”

142. § (1) A Bv. tv. 413. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fiatalkorúak letartóztatásának végrehajtására – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – az V. Fejezetnek a fiatalkorúakra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy fiatalkorú alatt érteni kell azt a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott terheltet is, akivel szemben fiatalkorú elleni büntetőeljárás indult.”

(2) A Bv. tv. 413. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A tizenhatodik életévüket be nem töltött fiatalkorúakat lehetőség szerint a többi fiatalkorútól külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell elhelyezni, kivéve, ha ez a fiatalkorú érdekével ellentétes.”

(3) A Bv. tv. 413. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A fiatalkorú részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő törvényes képviselőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését engedélyezni kell.”

143. § A Bv. tv. „A fiatalkorúak letartóztatásának végrehajtására vonatkozó szabályok” című alcíme a következő 413/A. §-sal egészül ki:

„413/A. § (1) A fiatalkorú orvosi vizsgálatát – ideértve a látlelet felvételét – akkor is el kell végezni, ha ezt

a) a törvényes képviselője vagy

b) a védője

kérelmezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat következtetéseit írásban kell rögzíteni.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján lefolytatott orvosi vizsgálat eredményeként a fiatalkorú egészségügyi ellátása nem vált szükségessé, és a törvényes képviselő vagy a védő – az erre vonatkozó figyelmeztetést követően – rövid időn belül ismételten, nyilvánvalóan alaptalan kérelmet nyújt be, az orvosi vizsgálatot el kell végezni, de a fogva tartó intézet parancsnoka a büntetés-végrehajtási bírónál rendbírság kiszabását kezdeményezheti. A rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)–(3) és (6)–(9) bekezdését, valamint a Be. 128. § (1) bekezdését kell alkalmazni.”

144. § A Bv. tv. 438. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E törvény a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

145. § A Bv. tv.

- a) 12. § (6) bekezdésében az „(5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(5) és (5a) bekezdésben” szöveg,

- b) 12. § (7) bekezdésében a „(4)–(5a) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4)–(5a) és (5c) bekezdésben” szöveg,

- c) 12. § (8) bekezdésében a „(3)–(5a) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3)–(5a) és (5c) bekezdés” szöveg, valamint a „(4)–(5a) bekezdés” szövegrészek helyébe a „(4)–(5a) és (5c) bekezdés” szöveg,

- d) 399. § (3) bekezdésében az „– a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve – a törvényes képviselőre is alkalmazni kell.” szövegrész helyébe az „a törvényes képviselőre is alkalmazni kell azzal, hogy a törvényes képviselő a kapcsolattartásra ellenőrzés mellett, a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve jogosult.” szöveg

lép.