2019. évi C. törvény — mi változott? 2020. január 1.

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontjának alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni. Nem kell jövedelemként figyelembe venni az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja szerinti osztalékból azt a részt, amelynek forrása a 67/B. § (14) bekezdés szerinti tartós befektetési szerződésből származó hozam. A jövedelemként figyelembe nem veendő osztalék forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást vezet.”

2. § Az Szja tv. 67/B. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Tartós befektetési szerződést köthet az (1) bekezdésben említett magánszemélyen túlmenően:

a) a magánalapítvány magánszemély mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából;

b) a bizalmi vagyonkezelő – a magánszeméllyel mint vagyonrendelővel magánszemély mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából,

azzal, hogy a szerződés szerint keletkező hozam adókötelezettségére e § rendelkezéseit kell alkalmazni, a hozammal kapcsolatban keletkező adókötelezettséget az alapítványi vagyon, a kezelt vagyon terhére a szerződő alapítvány, vagyonkezelő teljesíti, az e § szerinti rendelkezést, bevallási kötelezettséget az alapítvány, a vagyonkezelő tesz, teljesít.”

9. § Hatályát veszti a Tao. törvény 5. számú melléklet 12. pontja.

10. § Hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (5) bekezdése.

11. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 25. § (2) bekezdésében az „alkalmaz, vagy áttér az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá” szövegrész helyébe az „alkalmaz” szöveg lép.

12. § Hatályát veszti a Katv.

- a) 2. § 3. pontjában a „vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja,” szövegrész,

- b) 3. § záró szövegrészében a „vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot” szövegrész,

- c) 26. § (3) bekezdésében a „vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában,” szövegrész és az „egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás” szövegrészek.

(2) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 7. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan

ellenőrzött energiatermék:)

„b) – az ezen alpontban felsorolt, etil-alkoholt tartalmazó termékek kivételével – a 2710 12 21, 2710 12 25 és 2710 19 29 KN-kód szerinti ömlesztetten szállított termék, valamint a 2710 12 11, 2710 12 15, 2710 12 31–2710 19 25, 2710 19 31–2710 19 67 és a 2710 20 11–2710 20 38 KN-kód szerinti termék,”

(3) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)

„17. fűtőolaj: a 2710 19 62–2710 19 67 és a 2710 20 32–2710 20 38 KN-kód szerinti termék;”

(4) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„21. párlat: a – nyers párlat kivételével – 2208 20 19, 2208 20 28, – az armagnac kivételével – 2208 20 69, 2208 20 88, 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 48, – a calvados kivételével – 2208 90 71 KN-kód szerinti termék, továbbá a 2208 90 56 és 2208 90 77 KN-kód szerinti termékek közül a seprőpárlat;”

28. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E törvény hatálya – a 34. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, valamint a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra, az Országos Betétbiztosítási Alapra, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alapra, a Befektető-védelmi Alapra és a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alapra.”

29. § A Htv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén – a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a (4)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint számított – összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.”

30. § A Htv. 40/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önkormányzat rendelete – valamennyi vállalkozóra azonos feltételekkel – határozhatja meg, hogy a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját.”

32. § A Htv. 39/B. § (10) bekezdésében az „az (1)–(2)” szövegrész helyébe a „a (2)” szöveg lép.

33. § Hatályát veszti a Htv.

- a) 39/B. § (1) bekezdése

- b) 39/B. § (11) bekezdése

- c) 39/B. § (13) bekezdése

- d) 52. § 39. pontja.

34. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) „A bizalmi vagyonkezelés keretében történő vagyonszerzés illetékkötelezettsége” című alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A bizalmi vagyonkezelés keretében történő és a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésével összefüggő vagyonszerzés illetékkötelezettsége

17/D. § (1) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett személynek, szervezetnek (a továbbiakban: bizalmi vagyonkezelő), továbbá a vagyonkezelő alapítványnak (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő) a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: szerződés), továbbá a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben meghatározott alapítói vagyonrendelés (a továbbiakban: alapítói vagyonrendelés) keretében történő vagyonszerzése – ideértve a vagyonkezelői tisztségben való jogutódlás formájában megvalósuló vagyonszerzést is –, kivéve a bizalmi vagyonkezelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését.

(2) A kezelt vagyon és annak hasznai kedvezményezett általi megszerzését az illetékkötelezettség vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait közvetlenül a vagyonrendelőtől, alapítótól szerezte volna. Ha a szerződés, alapítói vagyonrendelés a szerződéskötést, alapítói vagyonrendelést megelőzően a vagyonrendelő és a kedvezményezett vagy az alapító és a kedvezményezett között létrejött visszterhes jogviszonyra tekintettel valósult meg, a kezelt vagyon és annak hasznai megszerzésekor a kedvezményezett e törvény visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályai szerint köteles fizetni visszterhes vagyonátruházási illetéket.

(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a kezelt vagyon és annak hasznai vagyonrendelő, alapító általi megszerzése, ideértve a vagyonrendelő, alapító kedvezményezettként történő vagyonszerzését is.

(4) A kedvezményezett illetékkötelezettsége a vagyon tényleges megszerzése napján keletkezik.”

35. § Az Itv. 102. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„u) vagyonkezelő alapítvány: a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti vagyonkezelő alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény által előírt, a vagyonkezelő alapítványok alapítására és működésére vonatkozó feltételeket;”

38. § A Szocho tv. 9. § (5) bekezdésében az „a nem eva adóalany egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe a „az egyéni vállalkozó” szöveg lép.

39. § Hatályát veszti a Szocho tv.

- 1. 1. § (7) bekezdése,

- 2. 6. § (2)–(5) bekezdése,

- 3. 20. §-a,

- 4. 24. §-ában a „vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény” szövegrész.

40. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 114/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig, a tevékenységét év közben kezdő személy esetén az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs.”

41. § Az Art. 131. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tájékoztatja a felügyeleti szolgáltatót a naplóállomány adatairól, ha a tájékoztatás az automataberendezés és az állami adó- és vámhatóság szervere közötti – felügyeleti szolgáltató rendszere útján megvalósuló – kommunikáció fenntartásával, az automataberendezés által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő technikai probléma elhárítása érdekében, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges.”

42. § Az Art. a következő 264/A. §-sal egészül ki:

„264/A. § [Lekérdező felület biztosítása nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók adataihoz]

Az állami adó- és vámhatóság az Áfa tv. 77. § (7) bekezdés e) pontja szerinti feltétel ellenőrzése érdekében a honlapján lekérdezési lehetőséget biztosít a 263. és 264. § szerinti, 2014. december 31-ét követően keletkezett adatokra vonatkozóan. A lekérdezési lehetőség biztosítása nem érinti a 263. és 264. § szerinti közzétételi kötelezettséget.”

43. § Az Art. 267. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„267. § [Tájékoztatás adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről]

(1) Ha az adóhatóság az ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését végleges döntéssel állapította meg, azt az érintettek tudomására hozza.

(2) Ha az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató ellenőrzése során olyan, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését végleges döntéssel megállapította, ezt a tényt az érintett foglalkoztatottak tudomására hozza. Az állami adó- és vámhatóság az e bekezdés szerinti tényeket, körülményeket abban az esetben is az érintett tudomására hozza, ha annak jogviszonya az adózóval már nem áll fenn a tájékoztatás időpontjában.”

46. § Az Art.

- 1. 132. § (12) bekezdésében az „A (7) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (10) bekezdés” szöveg,

- 2. 199. § (2) bekezdésében az „egészségügyi hozzájárulás-fizetési” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó-fizetési” szöveg,

- 3. 3. melléklet I./Általános rendelkezések 4. alpontjában az „egészségügyi hozzájárulást” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adót” szöveg

lép.

47. § (1) Hatályát veszti az Art. 235. § szakaszcímében az „élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző” szövegrész.

(2) Hatályukat vesztik az Art. 2. melléklet I. pont A alpont 1. pontjában az „az egészségügyi hozzájárulásáról,” szövegrészek.

48. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 136. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„g) az ügyintézési határidőre és az adóhatóság előtti képviseletre vonatkozó részletes szabályokat.”

49. § (1) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 152. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Biztosítékként azt az eredeti garanciavállaló nyilatkozatot kell elfogadni, amely az uniós vámjogszabályok vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza)

„e) a kötelezettségvállalás kezdő időpontjára, illetve határozott idejű kötelezettségvállalás esetén annak kezdő és végső időpontja közötti időtartamra, azaz az érvényességi idejére vonatkozó esetleges hivatkozást,”

(2) A Vámtv. 152. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Biztosítékként azt az eredeti garanciavállaló nyilatkozatot kell elfogadni, amely az uniós vámjogszabályok vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza)

„g) a 155/A. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakkal összefüggésben a lejárati időpontra vonatkozó hivatkozást, abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás csak Magyarország területére szól és tárgyi hatálya az árutovábbítási eljárásra nem terjed ki,”

50. § (1) A Vámtv. 212. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„d) a vámtanácsadói és vámügynöki nyilvántartásba történő felvétel és törlés végrehajtására, a nyilvántartás vezetésének szabályaira, a nyilvántartásba vett személyek kötelező továbbképzésére, valamint a kreditpont minősítési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vámtv. 212. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„e) a vámjogi szakértői hatósági képzés és hatósági vizsga részletszabályait, továbbá a vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, és a hatósági vizsga lebonyolítására megbízással foglalkoztatható vizsgabiztosok nyilvántartásba-vételi eljárásának szabályait, valamint a hatósági vizsga és a vizsgabizottság díjának mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

51. § A Vámtv. 213. § (1) bekezdése az alábbi 20. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„20. a vámtanácsadói, illetve vámügynöki nyilvántartásba való felvételért, a vámtanácsadói, illetve vámügynöki igazolvány pótlásáért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért és a kérelemre történő nyilvántartásból való törlésért, valamint a kreditpont-minősítési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

52. § A Vámtv.

- a) 34. § (1) bekezdésében a „Más tagállamban” szövegrész helyébe az „Az Európai Unió más tagállamában” szöveg,

- b) 155/A. § (6) bekezdésében az „akkor az (2)–(5) bekezdéstől eltérően a biztosítékot felszabadítása” szövegrész helyébe az „akkor a (2)–(5) bekezdéstől eltérően a biztosíték felszabadítása” szöveg

lép.

53. § Hatályát veszti a Vámtv. 213. § (1) bekezdés 21. pontja.

54. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 16/F. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.

(7) A nyilatkozattevő személyének (6) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.

(8) A (6) bekezdéstől eltérően a kinevezés, a hivatásos állományba való felvétel és annak elfogadása, a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosítása, a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.”

55. § A NAV tv. 16/G. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.”

56. § A NAV tv. 16/G. §-a a következő (8)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az írásbeli jognyilatkozatokat a kormánytisztviselők, ügykezelők és pénzügyőrök esetében a 16/F. § (6) és (8) bekezdése szerint kell kiadmányozni. Az írásbeli jognyilatkozatokat az (1) bekezdés, valamint a (9)–(12) bekezdés szerint kell kézbesíteni.

(9) Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-ában, valamint 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a (11) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy ügyfél alatt a kormánytisztviselőt, ügykezelőt és pénzügyőrt, elektronikus ügyintézést biztosító szerv alatt pedig a NAV szervet kell érteni.

(10) A kormánytisztviselő, ügykezelő és a pénzügyőr köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében az E-ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A kormánytisztviselő, ügykezelő és a pénzügyőr e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését, illetve a hivatásos állományba való felvételt követő 15 napon belül köteles teljesíteni.

(11) Az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítésről szóló igazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon.

(12) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, vagy az a jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A címzettel a papíralapú kiadmányt kell közölni.”

57. § A NAV tv. 18. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A Kttv. 39. § (7) bekezdése szerinti megfelelési kötelezettséget azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a kormánytisztviselő a Kttv. 39. § (1) bekezdése szerinti büntetőeljárás hatálya alá kerül, a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles méltatlansági eljárást indítani. Amennyiben a méltatlanság nem állapítható meg, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás lefolytatását indokoltnak tartja, a méltatlansági eljárás befejezését követő 15 napon belül fegyelmi eljárást indíthat.”

58. § A NAV tv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 103/B. §-sal egészül ki:

„103/B. § (1) A 2019. december 31-én kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő és ügykezelő, valamint hivatásos szolgálati jogviszonyban álló pénzügyőr köteles a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 16/G. § (10) bekezdése szerinti szolgáltatással 2020. január 1. napjától rendelkezni.

(2) A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 16/F–16/G. §-ban meghatározott elektronikus dokumentumokra vonatkozó szabályokat olyan okiratok vonatkozásában, amelyek érvényességéhez nem szükséges a foglalkoztatott jognyilatkozata, 2020. március 31. napjától, amelyek érvényességéhez a foglalkoztatott jognyilatkozata szükséges, 2021. január 1. napjától kell alkalmazni.”

59. § Hatályát veszti a NAV tv. 19/G. § (3) bekezdése.

60. § A NAV tv. 3. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

61. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:)

„g) a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékkal szemben, ha a pótbefizetésből származó követeléséről a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond, a lemondás időpontjával.”

62. § Az Szt. 38. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A gazdasági társaságnál a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kell átvezetni, amennyiben a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) a pótbefizetésből származó követeléséről lemond, a lemondás időpontjával.”

64. § Az Szt. 139. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének „különbözetek” oszlopa tartalmazza:)

„e) a jogelőd gazdasági társaságnál a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegéből az eredménytartalékba átvezetett összeget, ha a pótbefizetésből származó követeléséről az átalakulás során a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond.”

65. § Az Szt. 177. §-a a következő (79) és (80) bekezdéssel egészül ki:

„(79) E törvénynek a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 37. § (1) bekezdés g) pontját, 38. § (11) bekezdését, 80. § (2) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e) pontját, 139. § (2) bekezdés e) pontját először a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(80) E törvénynek a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 37. § (1) bekezdés g) pontját, 38. § (11) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e) pontját, 139. § (2) bekezdés e) pontját a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”

- 1. 2/A. § (2)–(4) bekezdésében az „Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó” szövegrész helyébe az „A kisadózó” szöveg,

- 3. 80. § (2) bekezdésében a „100 ezer forint” szövegrész helyébe a „200 ezer forint” szöveg,

- 4. 114/B. § (4) bekezdés e) pontjában a „javára vagy terhére elszámolt összegek,” szövegrész helyébe a „javára vagy terhére elszámolt összegek [ideértve a kapott pótbefizetés azon összegét is, amely esetében a pótbefizetésből származó követeléséről a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemondott],” szöveg,

- 1. 2/A. § (1) és (2) bekezdésében az „az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve” szövegrész,

- 2. 2/A. § (5) bekezdésében az „az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve” szövegrészek,

- 3. 11. § (2) bekezdésében a „valamint annál az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál, amely nyilvántartásait e törvény szerint vezeti,” szövegrész,

- 4. 87. § (2) bekezdésében az „az egyszerűsített vállalkozói adó,” szövegrész,

69. § A Kkt. 9/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárásokban az ügyfelek elektronikus ügyintézésre kötelezettek.”

„3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Vezetői munkakörök illetménye

| 1. | Vezetői munkakör | Fizetési fokozat | A munkakörben eltöltött idő (év) | Várakozási idő a fizetési fokozatban (év) | Területi szervnél illetményalapra vetített szorzószám | Központi szervnél az illetményalapra vetített szorzószám |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 2. | Főigazgató | | | | | 29,50 |

| 3. | Szakfőigazgató, Főigazgató- helyettes | | | | | 24,00 |

| 4. | Igazgató | 1. | 0–5 | 5 | 18,25 | |

| 5. | 2. | 5–10 | 5 | 18,75 | |

| 6. | 3. | 10– | | 19,25 | |

| 7. | Igazgatóhelyettes | 1. | 0–5 | 5 | 17,00 | |

| 8. | 2. | 5–10 | 5 | 17,50 | |

| 9. | 3. | 10– | | 18,00 | |

| 10. | Főosztályvezető | 1. | 0–5 | 5 | 15,00 | 19,50 |

| 11. | 2. | 5–10 | 5 | 15,50 | 20,00 |

| 12. | 3. | 10– | | 16,00 | 20,50 |

| 13. | Főosztályvezető- helyettes | 1. | 0–5 | 5 | 13,75 | 17,75 |

| 14. | 2. | 5–10 | 5 | 14,25 | 18,25 |

| 15. | 3. | 10– | | 14,75 | 18,75 |

| 16. | Osztályvezető | 1. | 0–5 | 5 | 12,50 | 15,75 |

| 17. | 2. | 5–10 | 5 | 13,00 | 16,25 |

| 18. | 3. | 10– | | 13,50 | 16,75 |

”