2019. évi C. törvény — mi változott? 2019. december 14.

3. § Az Szja tv. a következő 99. §-sal egészül ki:

„99. § (1) A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 3. § 17. pont a) alpont ab) pontja, 17. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja, 18. § (1) bekezdése, 57/A. § (1) bekezdése a 2019. július 28-ától keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(2) A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 69. § (5) bekezdés b), c) és d) pontja, a 3. számú melléklet V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezet 13. pontja a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(3) A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja a hatálybalépését megelőzően keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(4) Az 1. számú melléklet 8. pont 2009. december 31-én hatályos 8.12. és 8.28. pontja a 2019. december 31-ét követően megszerzett jövedelmekre is alkalmazható, feltéve, hogy a magánszemély az adómentességre 2009. december 31-éig jogosultságot szerzett a 2009. december 31-ét megelőzően hatályos szabályok szerint.”

4. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

5. § Az Szja tv.

- a) 3. § 17. pont a) alpont ab) pontjában az „egyéb szálláshely-szolgáltatási” szövegrész helyébe a „magánszálláshely-szolgáltatási” szöveg,

- b) 17. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „egyéb szálláshely-szolgáltatási” szövegrész helyébe a „magánszálláshely-szolgáltatási” szöveg,

- c) 18. § (1) bekezdésében az „egyéb szálláshely-szolgáltatást” szövegrész helyébe a „magánszálláshely-szolgáltatást” szöveg,

- d) 57/A. § (1) bekezdésében az „egyéb szálláshely-szolgáltatási” szövegrész helyébe a „magánszálláshely-szolgáltatási” szöveg,

- e) 69. § (5) bekezdés b) pontjában a „(2a) bekezdése” szövegrész helyébe az „(5) bekezdése” szöveg, c) pontjában a „(4) bekezdés” szövegrész helyébe a „(7) bekezdés” szöveg, d) pontjában a „(4) bekezdés” szövegrészek helyébe a „(7) bekezdés” szöveg,

- f) 3. számú melléklet V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezet 13. pontjában az „a jövedelem után a magánszemély által” szövegrész helyébe az „a nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő által saját maga után” szöveg, az „adó” szövegrész helyébe az „adó, kivéve ha a kistermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt magasabb összeg után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót” szöveg

lép.

6. § A társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (27) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(27) Az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózónál végzett beruházás, felújítás bekerülési értéke, vagy bekerülési érték növekménye kétszeresének összegét, az (1) bekezdés ty) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása által érvényesíthető adóévi összeget. Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által az (1) bekezdés ty) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása és az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.”

7. § A Tao. törvény 9. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Abban az adóévben, amelyben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapja – az (1)–(9) bekezdéstől eltérően – az adózás előtti eredmény, módosítva a 7–8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a VII. Fejezetben foglaltakkal.”

8. § A Tao. törvény

- a) 20. § (1) bekezdés b) pontjában a „pénzeszközök birtoklása” szövegrész helyébe a „pénzeszközök átvétele, birtoklása” szöveg,

- b) 24/A. § (13a) bekezdésében a „fizetendő adóként” szövegrész helyébe a „fizetendő adóelőlegként, adóként” szöveg

lép.

15. § Az Áfa tv. 257/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„257/F. § Az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezheti a 20. § (5) bekezdése, 30. § (4) bekezdése, 45/A. § (5) bekezdése, 80. § (2) bekezdés b) pontja, 80/A. § (1) bekezdése, 88. § (1) bekezdése, 192. § (1) bekezdése, 196/G. § (1) bekezdése, 197. § (1) bekezdése, 212/A. § (1) bekezdése, 218. § (1) bekezdése, 220. § (1) bekezdése, 224. § (1) bekezdése szerinti választásának vagy választása hiányának módosítását, feltéve, hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.”

16. § Az Áfa tv. a következő 336. §-sal egészül ki:

„336. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya – az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1. napjával történő hatályon kívül helyezése következtében keletkező adóalanyiságához kapcsolódóan – 2020. január 15. napjáig teljesíti az Art. 16. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettséget. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(2) Nyilatkozattétel hiányában úgy kell tekinteni, hogy az adóalany 2020. január 1. napjától e törvénynek a választás hiányában rá irányadó szabályait alkalmazza.”

23. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (1) bekezdése a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„17a. étrend-kiegészítő: az egészségügyért felelős miniszter rendeletében ekként meghatározott és forgalomba hozatalra bejelentett (beleértve az Európai Gazdasági Térség más tagállamában fogalomban lévő termék első bejelentésének a rendelet szerinti belföldi benyújtását is) termék;”

24. § A Jöt. 19. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Jövedéki termék adóraktárban állítható elő és tárolható az adófizetési kötelezettség keletkezéséig, kivéve)

„k) az adózott jövedéki termék felhasználásával előállított étrend-kiegészítőt.”

25. § A Jöt. 67. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatóság engedélyével folytatható

a)

„ac) szabadforgalomba bocsátott sörrel, csendes és habzóborral, egyéb csendes és habzó erjesztett itallal, köztes alkoholtermékkel és alkoholtermékkel – kivéve a 3. § (1) bekezdés 17a. pontja és (3) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti terméket –, valamint”

[a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenység – ide nem értve az üzemanyagkártyával értékesített (beszerzett), felhasznált üzemanyag utólagos, pénzügyi-technikai jellegű elszámolását, ha az elszámolásról a felek írásban megállapodtak –, továbbá – az adóraktár engedélyesét kivéve – üzemanyagnak nem a 69. § és 72. § szerinti értékesítése,]

26. § A Jöt. 74. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Dohánygyártmányt és alkoholterméket csak zárjeggyel ellátva bocsáthat szabadforgalomba forgalmazási céllal az adóraktár engedélyese, importálhat az importáló és lehet belföldön forgalmazni, kivéve)

„k) az étrend-kiegészítőt.”

27. § A Jöt. 150. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki:

„(24) A 19. § (1) bekezdés k) pontja, a 67. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és a 74. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezést az e bekezdés hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell.”

31. § A Htv. VI. fejezete a következő 51/J. §-sal egészül ki:

„51/J. § (1) 2019. december 31-én az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany a helyi iparűzési adóalapját a 2019. évben kezdődő adóévre a 2019. december 31-én hatályos 39/B. § (1) bekezdése szerint is megállapíthatja.

(2) Nem kell a 41. § (9) bekezdés rendelkezését alkalmaznia a 2019-ben kezdődő adóévben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 26. § (11) bekezdése szerinti szervezetnek.”

36. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 9. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Nem terheli szociális hozzájárulási adó azt a jövedelmet, amely az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2019. december 31-én hatályos 18. § (4) bekezdése alapján mentesül a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól.”

37. § A Szocho tv. a következő 36/B. §-sal egészül ki:

„36/B. § A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 9. § (11) bekezdés a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.”

44. § Az Art. a következő 274/E. §-al egészül ki:

„274/E. § [A 2019. adóévi társasági adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó átmeneti rendelkezés]

A Tao tv. 29/A. § (82) bekezdését alkalmazó adózó az adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó fizetési bevallási kötelezettségét a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napjáig teljesíti. Ha az adózó negyedéves előlegfizetésre kötelezett, úgy az utolsó negyedévi előlegét az előlegkiegészítéssel egyidejűleg teljesíti.”

45. § Az Art. a következő 274/F. §-al egészül ki:

„274/F. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseihez]

E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 113/A. § és a 113/B. § szerinti rendelkezéseit első alkalommal a 2020. március 1-jét követően teljesített bejelentésekre kell alkalmazni.”

63. § Az Szt. 136. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet, a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet, a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény előírásai alapján, a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vagyonmérleget, valamint az azt alátámasztó vagyonleltárt a 136–141. § szerint állították-e össze. Az átalakulás számviteli bizonylata a vagyonmérleg és az azt alátámasztó vagyonleltár.”

- 2. 35. § (4) bekezdésében a „bejegyzés időpontjával” szövegrész helyébe a „bejegyzés időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával” szöveg,

- 5. 141. § (3) bekezdésében az „az átalakulás időpontjával” szövegrész helyébe az „az átalakulás (beolvadás, kiválás) napját követő nappal” szöveg,

- 6. 144. §-ában a „136–143.” szövegrész helyébe a „136–141.” szöveg

- 5. 141. § (2) bekezdésében az „és 142–143.” szövegrész.

68. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/E. § (1) Az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alkalmazásában a közfelügyeleti hatóság minősül illetékes hatóságnak.

(2) A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges igazolással vagy engedéllyel kapcsolatos eljárás, a minősítési eljárás, a bank könyvvizsgálatához szükséges igazolással kapcsolatos eljárás, a 117. § (2) és (4) bekezdéseiben meghatározott közfelügyeleti hatóság egyetértéséhez kapcsolódó eljárások, a minőségellenőrzési eljárás, a rendkívüli minőségellenőrzési eljárás, a 172/A. § szerinti fellebbezési eljárás, a 189. § (1) bekezdés szerinti eljárások, a 195. § (1) bekezdése szerinti eljárás és a kamara feletti közfelügyeleti törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása érdekében kezeli az eljárásban részt vevő természetes személyek azonosítására szolgáló természetes személyazonosító adatokat, továbbá a tényállás tisztázásához, valamint az eljárás megindítását megalapozó körülmények vizsgálatához szükséges személyes adatokat és az eljárással összefüggésben keletkezett adatokat.

(3) A közfelügyeleti hatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja és megőrzi. A közfelügyeleti hatóság a (2) bekezdés szerinti eljárásokkal összefüggésben kezelt személyes adatot annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 10 évig tartja nyilván, amelyben a (2) bekezdés szerinti eljárás lezárásra került.”

70. § A Kkt. 9/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közfelügyeleti hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolás megadásáról szóló döntésről, – a döntés véglegessé válásával egyidejűleg – annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát.”

71. § A Kkt. 9/L. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közfelügyeleti hatóság a 9/G. § (1) és (2) bekezdés szerinti igazolás visszavonásáról szóló döntésről, – a döntés véglegessé válásával egyidejűleg – annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát.”

72. § (1) A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő r) és s) ponttal egészül ki:

(A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása – az egyes kamarai tagokra vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:)

„r) a 11. § (1a) bekezdés szerinti egyéni vállalkozói jogviszony fennállása,

s) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolás megadásáról, valamint visszavonásáról szóló hatósági döntések.”

(2) A Kkt. 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kamara az újonnan nyilvántartásba vettek nyilvántartási számát, nevét, címét a kamara lapjában közzéteszi, továbbá biztosítja, hogy a nyilvános adatok a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthetők legyenek. A kamara a nyilvántartásból töröltek nyilvántartási számát, nevét és a kamarai tagság megszűnésének időpontját a kamara lapjában és a kamara holnapján közzéteszi.”

73. § A Kkt. III. Fejezete a következő 35/B. §-sal egészül ki:

„35/B. § A közfelügyeleti hatóság a 35. § és a 35/A. § (1) bekezdése szerinti engedély megadásáról szóló döntésről, – a döntés véglegessé válásával egyidejűleg – annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát.”

74. § A Kkt. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közfelügyeleti hatóság a 35. § és a 35/A. § (1) bekezdése szerinti engedély visszavonásáról szóló döntésről, – a döntés véglegessé válásával egyidejűleg – annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát.”

75. § A Kkt. 44. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása – az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:)

„r) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges engedély megadásáról, valamint visszavonásáról szóló hatósági döntések.”

76. § A Kkt. 158. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bizottság éves munkaterv és éves minőségellenőrzési terv alapján végzi tevékenységét. A terveket, valamint a végrehajtásukról szóló beszámolókat azok elfogadásától számított nyolc napon belül a kamara honlapján nyilvánosságra hozza. A bizottság az éves minőségellenőrzési terv végrehajtásáról szóló beszámoló mellékletében anonimizált módon közzéteszi a minőségellenőrzési eljárások eredményét és az eljárásokkal összefüggésben alkalmazott szankciókat.”

77. § (1) A Kkt. 172. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kamarai minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:)

„f) a felelős személynek és a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) a közzététele a kamara honlapján.”

(2) A Kkt. 172. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti közzététel időtartama a közzététel napjától számított 5 év.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni:

a) a könyvvizsgáló cég esetén, annak éves árbevételét,

b) a kamarai tag könyvvizsgáló esetén, annak jövedelmi viszonyait (éves jövedelmét).

(7) A kamara a kamarai tag könyvvizsgálót a (6) bekezdés b) pontja szerinti jövedelmi viszonyai (éves jövedelme) igazolására szólíthatja fel. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló ennek nem tesz eleget, úgy a kamara a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett jövedelmi adatokra alapozva állapítja meg a pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe vett (becsült) éves jövedelmet.”

78. § (1) A Kkt. 173/C. § (7) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:)

„h) a felelős személynek és a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) a közzététele a közfelügyeleti hatóság által az Egységes Kormányzati Portálon.”

(2) A Kkt. 173/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdés h) pontja szerinti közzététel időtartama a közzététel napjától számított 5 év.”

(3) A Kkt. 173/C. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A (7) bekezdés e) pontja szerinti pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni:

a) a könyvvizsgáló cég esetén, annak éves árbevételét,

b) a kamarai tag könyvvizsgáló esetén, annak jövedelmi viszonyait (éves jövedelmét).

(16) A közfelügyeleti hatóság a kamarai tag könyvvizsgálót a (15) bekezdés b) pontja szerinti jövedelmi viszonyai (éves jövedelme) igazolására szólíthatja fel. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló ennek nem tesz eleget, úgy a közfelügyeleti hatóság a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett jövedelmi adatokra alapozva állapítja meg a pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe vett (becsült) éves jövedelmet.”

79. § A Kkt. 177. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni:

a) a könyvvizsgáló cég esetén, annak éves árbevételét,

b) a kamarai tag könyvvizsgáló esetén, annak jövedelmi viszonyait (éves jövedelmét).

(3c) A kamara a kamarai tag könyvvizsgálót a (3b) bekezdés b) pontja szerinti jövedelmi viszonyai (éves jövedelme) igazolására szólíthatja fel. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló ennek nem tesz eleget, úgy a kamara a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett jövedelmi adatokra alapozva állapítja meg a pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe vett (becsült) éves jövedelmet.”

80. § A Kkt. 193. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közfelügyeleti hatóságnak az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolójában ki kell térnie a kamarai minőségbiztosítási rendszer vizsgálata és értékelése, továbbá a minőségellenőrzés során tapasztalt főbb hiányosságokra, és a megtett intézkedésekre. A közfelügyeleti hatóság a beszámoló mellékletében anonimizált módon közzéteszi a minőségellenőrzési eljárások eredményét és az eljárásokkal összefüggésben alkalmazott szankciókat.”

81. § (1) A Kkt. 196. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a 195. § (1) bekezdése szerinti eljárás alapján rendelkezésére álló tények elemzése, értékelése, mérlegelése alapján a következő intézkedések alkalmazhatók:]

„j) a felelős személynek és a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) a közzététele a közfelügyeleti hatóság által az Egységes Kormányzati Portálon.”

(2) A Kkt. 196. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti közzététel időtartama a közzététel napjától számított 5 év.”

82. § A Kkt.

- 1. 44. § (3) bekezdésében az „l) és m)” szövegrész helyébe az „l), m) és r)” szöveg,

- 2. 97. § (4a) bekezdésében a „legalább” szövegrész helyébe a „legfeljebb” szöveg,

- 3. 177. § (2) bekezdésében az „évében esedékes éves kamarai tagdíj” szövegrész helyébe az „évében esedékes éves kamarai tagdíj – ha az még nem ismert, akkor a megelőző évben esedékes éves kamarai tagdíj –” szöveg, az „évében esedékes éves hozzájárulási díj” szövegrész helyébe az „évében esedékes éves hozzájárulási díj – ha az még nem ismert, akkor a megelőző évben esedékes éves hozzájárulási díj –” szöveg

lép.

83. § Hatályát veszti a Kkt.

- 1. 41. § (7) bekezdésében az „– az (1) bekezdés d) pont kivételével –” szövegrész,

- 2. 172. § (4) bekezdés c) pontjában a „ , például a könyvvizsgáló cég teljes árbevételében vagy a kamarai tag könyvvizsgáló éves jövedelmében kifejezve” szövegrész,

- 3. 173/C. § (7c) bekezdés c) pontjában a „(különösen a könyvvizsgáló cég teljes árbevételében vagy a kamarai tag könyvvizsgáló éves jövedelmében kifejezve)” szövegrész,

- 4. 177. § (3a) bekezdés c) pontjában a „ , különösen a könyvvizsgáló cég teljes árbevételében vagy a kamarai tag könyvvizsgáló éves jövedelmében kifejezve” szövegrész.

84. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 8. § (2) bekezdése.

85. § Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 251. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 8. § (1) bekezdése és a 241. § (2) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.”

86. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény 2. §-ának a Tao. törvény 16/A. § (6) bekezdését megállapító rendelkezése a „b)–d)” szövegrész helyett a „b)–c)” szöveggel lép hatályba.

87. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény 48. §-a.

88. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény 95. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 1. §–3. §, a 7. § (2) bekezdése, a 11. §, a 12. § 2–6. pontja, a 13. §–15. §, a 17. §–19. §, a 29. §, a 32. §–37. §, a 40. §, a 41. §, a 43. § 4. és 5. pontja, a 44. §, a 45. §, a 46. § 1., 2. és 4–6. pontja, a 47. §, az 51. §, az 53. §, az 57. §–61. §, a 65. §, az 1. és a 2. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba.”

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pontja a következő 6.3. alponttal egészül ki:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

„6.3. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben előírt, a kár megelőzését szolgáló vadászaton (ideértve különösen a vadászati hatóság által jóváhagyott vadgazdálkodási tervnek a törvényben meghatározott vadakra vonatkozó részének teljesítését szolgáló vadászatot és az idényen kívüli állományszabályozó vadászatot) a vadászatra jogosult által vadászati joga gyakorlása keretében a vadászaton résztvevő vadásznak ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott szolgáltatás, átadott termék;”