2018. évi XLIX. törvény — mi változott? 2025. június 24.

5. § (1) A kiemelt budapesti fejlesztések megvalósítása során az építtető a tulajdonosi jog gyakorlása alapján, vagy a vagyonkezelésében lévő vagy a megállapodás alapján a rendelkezésére álló ingatlanon e jogviszonyok alapján beruházási és felújítási tevékenységet is végezhet.

- d) a Budai Palotanegyedben található, a 3. és 4. mellékletben felsorolt ingatlanok

- da) építési beruházási és fejlesztési feladatait az állami beruházásokért felelős miniszter,

- db) vagyonkezelését, üzemeltetését és ennek körében a fenntartását, fejlesztését, valamint a zöldfelületek és egyéb közterületek karbantartását az állam a Kormány által rendeletben kijelölt, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság útján, az erre a célra nevesített támogatások biztosítása mellett

látja el.

15/A. § A Kormány az e fejezetben meghatározott építtetői feladatokat, valamint a 15. § a) pontja és 15. § d) pont da) alpontja szerinti feladatok építtetői előkészítését és megvalósítását jogutódként az állami beruházásokért felelős miniszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Építtető) útján látja el, azzal, hogy a beruházás előkészítését és megvalósítását költségvetési szerv útján látja el. A költségvetési szerv e feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe.

15/B. § (1) Az Építtető tulajdonosi joggyakorlásába kell adni a beruházások megvalósításához szükséges – az Építtető által az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója részére benyújtott kérelemben megjelölt – állami tulajdonú ingatlanokat és a beruházáshoz szükséges egyéb vagyonelemeket. Az állami ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója – az Építtető megkeresése alapján – 30 napon belül intézkedik az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlásának átadására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Az ingatlanok és a beruházáshoz szükséges állami tulajdonú egyéb vagyonelemek tulajdonosi joggyakorlását ingyenesen, a megállapodás megkötésének napjával, könyv szerinti értéken kell az Építtető részére átadni. A tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését a megállapodás ingatlanügyi hatóság részére történő megküldésével az Építtető és az átadó tulajdonosi joggyakorló közösen kezdeményezi. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási kérelmen és az annak mellékletét képező megállapodáson kívül, az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez más dokumentumot nem kérhet. A tulajdonosi joggyakorlás megállapodással történő átadásával az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokban a korábbi tulajdonosi joggyakorló helyett az Építtető képviseli az államot.

(2) Az Építtető tulajdonosi joggyakorlásának időtartama alatt az Építtető által az állam 100%-os tulajdonában álló, az Építtető tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanon felépített új építmény az állam 100%-os tulajdonába és az Építtető tulajdonosi joggyakorlásába kerül.

(3) Az Építtető tulajdonosi joggyakorlása a beruházás keretében létrejött építmény műszaki átadás-átvételének lebonyolítását – új építmény esetében egyúttal az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő feltüntetését – követően, a munkaterület kivitelező által az Építtető részére történő visszaadását követő napon e törvény erejénél fogva megszűnik. Az Építtető tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni, az Építtető által nyilvántartott – befejezetlen beruházás – könyv szerinti értéken az Építtető által az új tulajdonosi joggyakorló részére a tulajdonosi joggyakorlás megszűnését követő 60 napon belül megküldött, tételes nyilvántartási adatokat és értékeket tartalmazó kimutatás alapján.

(4) Az Építtető a tulajdonosi joggyakorlásának a megszűnését követő 15 napon belül az új tulajdonosi joggyakorlóval közösen kezdeményezi az illetékes ingatlanügyi hatóságnál a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási kérelmen és az annak mellékletét képező, a tulajdonosi joggyakorlása megszűnésére vonatkozó minisztériumi nyilatkozaton kívül, az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez más dokumentumot nem kérhet.

(6a) A Vagyonkezelő a beruházás megvalósításával érintett ingatlant e törvény erejénél fogva köteles az Építtetőnek az építési beruházás céljából annak befejezéséig, illetve a megállapodásban rögzített napig átadni.

(7) A Vagyonkezelőt megilletik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonos jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében a Vagyonkezelő a 15. § d) pont db) alpontja szerinti feladatai ellátása körében végzett építési tevékenység megvalósítása céljából a Vagyonkezelő által kezdeményezett hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(8) A Vagyonkezelőre nézve a tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos vagyon-nyilvántartási és tulajdonosi ellenőrzési szabályzata külön elfogadás nélkül is kötelező. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében álló állami vagyont – az e törvény alapján történő vagyonkezelésbe adás jogcímén – nyilvántartásba venni, és arról a Vr. szerint adatot szolgáltatni a tulajdonosi joggyakorló részére.

(9) A Vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlan vonatkozásában a 15. § d) pont db) alpontja szerinti feladatai ellátása körében végzett tevékenysége, továbbá az ezzel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége közérdekű célú fejlesztésnek minősül. A Vagyonkezelő mint ajánlatkérő a fenntartással, üzemeltetéssel és karbantartással összefüggő feladatai, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége esetében e törvény, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), valamint a saját vonatkozó szabályzata szerint köteles eljárni.

(10) A Vagyonkezelő a 15. § d) pont db) alpontja szerinti feladatai ellátása körében érvényesíti a szavatossági és jótállási jogokat.

(4) A 19. § (2) és (4)–(10) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak az olyan, (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódó beruházás esetében is, amelyet az Építtető nem a Vagyonkezelő vagyonkezelésében álló vagy nem az Építtető tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő, vagy nem állami tulajdonú nemzeti vagyonba tartozó ingatlanon (a továbbiakban együtt: idegen ingatlan) valósít meg. Idegen ingatlanon történő beruházásra a tulajdonosi joggyakorló – ennek hiányában a tulajdonos – előzetes hozzájárulása birtokában kerülhet sor, és a létrejövő értéknövelő beruházás átadásáról az Építtető és az állami ingatlan tulajdonosi joggyakorlója – nem állami tulajdonban lévő ingatlan tekintetében a tulajdonos – megállapodást köt.

19. § (1) Az Építtető az építtetői feladatok ellátása során a tulajdonosi joggyakorlása alatti vagy Vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő vagy idegen ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez a 18. § (1) bekezdésében foglalt Várnegyed rehabilitációs program, valamint a 14. §-ban foglalt célok és közfeladatok megvalósítása érdekében, amelyek során köteles a bontási hulladékok megsemmisítésére, vagy hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére a tulajdonosi joggyakorló selejtezési szabályzata alapján, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére vagy végleges elhelyezésére megbízási szerződést kötni. A vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak szerint a Vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy a Vagyonkezelő köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon, illetve az általa karbantartott zöldfelület célszerinti fenntartására fordítani.

(2) Az Építtető az (1) bekezdés szerinti beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:

(3) Az Építtető az (1) bekezdés szerinti beruházások tekintetében a feladatait az állam érdekében, saját nevében és az állam javára eljárva látja el.

(4) Az Építtető által – az (1) bekezdés szerinti beruházással érintett ingatlanon – az (1) bekezdés szerinti beruházások előkészítése és megvalósítása, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül. Az Építtető mint ajánlatkérő a beruházások előkészítésével, megvalósításával, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége esetében e törvény, a Kbt., valamint a saját vonatkozó szabályzata szerint köteles eljárni.

(5) Az Építtető feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.

(6) Az Építtető az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások műszaki nyomon követését építményinformációs modell (BIM) alapú rendszer segítségével végzi.

(7) Az Építtető az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása során költségszakértőt vesz igénybe, amely a Kormány rendeletében ezen feladatok ellátására kijelölt állami tulajdonban álló gazdasági társaság.

### III/C. Fejezet — KIEMELT NEMZETI EMLÉKHELYEN MEGVALÓSULÓ BERUHÁZÁSOK

19/C. § A kiemelt nemzeti emlékhelyen és annak jogszabály szerinti településkép-védelmi környezetében megvalósuló azon beruházás megvalósítása esetén, amelyet jogszabály a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) szerinti közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított, vagy amelyre a Méptv. közcélú kiemelt beruházásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni (a továbbiakban együtt: kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő beruházás) – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés d)–f) pontjától eltérően – a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében – a kiemelt nemzeti emlékhely védelmének és értékének megőrzése érdekében – az építési tevékenység elvégzéséhez feltétlenül szükséges időtartamra és helyszínre vonatkozóan a helyi zajvédelmi szabályokhoz képest eltérő követelményeket, valamint különös eljárási szabályokat állapíthat meg.

- e) a Budai Palotanegyedben található zöldfelületek és egyéb ingatlanok karbantartására kijelölt, 15. § d) pont db) alpontja szerinti gazdasági társaságot,

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő beruházások megvalósításához kapcsolódóan az építési tevékenység elvégzéséhez feltétlenül szükséges időtartamra és helyszínre vonatkozóan a helyi zajvédelmi szabályoktól eltérő követelményeket, valamint különös eljárási szabályokat.

22. § (1) A Budai Palotanegyed területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az a Méptv. a 177. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásainak is megfelel vagy szabályossá tehető.

(2a) A 15. § d) pont db) alpontja szerinti közfeladatot 2025. július 1-jétől állami feladatként a Kormány által rendeletben kijelölt, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság látja el.

(2b) A 15/A. § szerinti közfeladatot 2025. július 1-jétől látja el az állami beruházásokért felelős miniszter. A 15/A. § szerinti közfeladatok előkészítésével és megvalósításával összefüggő, Vagyonkezelő által megkötött szerződésekbe a 15/A. § szerinti építtető e törvény erejénél fogva a Vagyonkezelő helyébe lép, amelyhez a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, a szerződő fél személyében bekövetkezett változásról a szerződésben részes feleket értesíteni kell.

(2c) A 15/A. § szerinti építtetőt a (2b) bekezdés szerinti változás esetén az érintett beruházás előkészítéséhez vagy megvalósításához kapcsolódó további közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

(2d) A tervek, illetve az azokat tartalmazó dokumentáció felhasználási joga tekintetében a 15/A. § szerinti építtetőt további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

(2e) A Vagyonkezelő helyébe a hatósági engedélyek tekintetében e törvény erejénél fogva az 15/A. § szerinti építtető lép.

(2f) A (2e) bekezdés szerinti változást a 15/A. § szerinti építtető bejelenti a hatósági engedélyt kiadó hatóság részére.

(2g) A 15/B. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok gyakorlása 2025. július 1-jétől illeti meg az állami beruházásokért felelős minisztert.

(2h) Az állami beruházásokért felelős miniszter 2025. július 1-jétől a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság által fel nem használt működési és beruházási támogatások általános jogutódja. A működéshez kapcsolódó támogatások esetében kivételt képeznek azon támogatási jogviszonyok, amelyek nem építési és beruházási tevékenységhez kapcsolódnak.

23/A. § E törvénynek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 19/C. §-át és 20. § (3) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.