2018. évi XLIX. törvény a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról

2018. évi XLIX. törvény

a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról

Annak érdekében, hogy a központi költségvetési forrásból és európai uniós támogatásból finanszírozott, Budapesten, illetve az agglomerációban nem önkormányzati hatáskörben megvalósuló, állami-kormányzati kiemelt jelentőségű városépítészeti, ingatlan- és közlekedési infrastruktúra fejlesztések előkészítése gyorsabb, hatékonyabb és egységes eljárási rendben, a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjék,

különös figyelemmel Budapestnek a nemzetgazdaságban és általában az ország életében betöltött kiemelkedő szerepére,

a Budai Várnegyed, illetve annak részeként a Palotanegyed nemzet történelmében és emlékezetében betöltött kiemelkedő szerepének tudatában, a Budai Palotanegyed minőségi és egységes szempontú megújításának, fenntartható fejlesztésének érdekében, az egyedülálló építészeti, kulturális és történelmi értékek megóvását, valamint méltó bemutatását biztosítva,

az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — A KIEMELT BUDAPESTI FEJLESZTÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI¶

1. Értelmező rendelkezések¶

1. § E törvény alkalmazásában:

• 1. agglomeráció: a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény szerinti Budapesti Agglomerációhoz tartozó települések;
• 2. Déli Városkapu Fejlesztési Program: a Kormány által rendeletben meghatározott területen megvalósuló, szabadidős, közpark, sport, rekreációs és egyéb infrastrukturális és kiegészítő funkciót magában foglaló komplex városfejlesztés, amelynek részét képezik az 1. mellékletben meghatározott létesítményfejlesztési projektek;
• 3. kiemelt budapesti fejlesztés: az államháztartás központi alrendszeréből, illetve az európai uniós forrásból finanszírozott, központi költségvetési szervek vagy 100%-ban közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban álló gazdasági társaságok által Budapesten megvalósítandó azon közterület-, köztér-, illetve magasépítési ingatlanfejlesztések, valamint Budapesten, illetve az agglomerációban megvalósuló azon vonalas közlekedési infrastruktúrafejlesztések, amelyet a Kormány rendeletében kiemelt budapesti fejlesztéssé nyilvánított;
• 4.

2. A kiemelt budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos egyes állami feladatok¶

2. § (1) A kiemelt budapesti fejlesztésekkel összefüggésben az állam feladata különösen

• a) a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése, ezen belül a kormányzati döntéselőkészítés, a beruházás előkészítése, a tervezési program összeállítása, a terveztetés és az engedélyeztetés,
• b)
• c) Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő, egyéb, a Kormány által meghatározott feladatok ellátása.

(2) A kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése során e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása kiemelkedően fontos közérdekű tevékenység. Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása, valamint a kiemelt budapesti fejlesztések keretében megvalósuló beruházási, felújítási, létesítmény-fejlesztési tevékenység ellátása közfeladatnak minősül.

3. § (1) A Kormány a 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat – a III. és a III/A. Fejezetben meghatározott kivétellel –

• a) az e feladatok ellátására létrehozott, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, annak 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vagy költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: Társaság), vagy
• b) az állami beruházásokért felelős miniszter

útján látja el, azzal, hogy magasépítési beruházás előkészítését kizárólag a magyar állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vagy költségvetési szerv útján látja el. A Társaság e feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe. A Társaság által ellátandó feladatokat és az abban közreműködő szerveket, valamint az érintett szervezetek közötti együttműködés rendjét a Kormány rendeletben határozza meg.

(2) A Társaság, illetve a kiemelt budapesti fejlesztések tekintetében építtetőként eljáró személy teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.

4. § (1) A kiemelt budapesti fejlesztésekkel, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó tízéves Budapest városfejlesztési terv előkészítésével és annak végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a Kormány által – rendeletben vagy határozatban – kijelölt személy vagy szerv bármely hatóságtól, közigazgatási szervtől, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, az építtetőtől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, a kiemelt budapesti fejlesztések megvalósításában közreműködő bármely szervezettől, továbbá Budapest Főváros Önkormányzatától, valamint egyéb érintett helyi önkormányzattól (a továbbiakban együtt: érintett szerv) a beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve az érintett szerv részére intézkedés megtételét javasolhatja.

(2) A tájékoztatáskérésre az érintett szerv tizenöt napon belül köteles érdemi választ adni. Ha az érintett szerv az intézkedési javaslattal nem ért egyet, akkor az érintett szerv első számú vezetője – önkormányzat esetén a főpolgármester, illetve a polgármester – részletes indokolással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.

(3) Ha az érintett szerv irányítását vagy felügyeletét valamely miniszter látja el, akkor az érintett szerv vezetője és az irányítást, illetve felügyeletet ellátó miniszter együttes, részletes indokolással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.

4/A. § Amennyiben a Kormány a kiemelt budapesti fejlesztések irányítására kormánybiztost nevez ki, a Kormány rendeletben határozza meg a kormánybiztos fejlesztés irányításával kapcsolatos hatáskörét.

3. A kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése¶

5. § (1) A kiemelt budapesti fejlesztések megvalósítása során az építtető a tulajdonosi jog gyakorlása alapján, vagy a vagyonkezelésében lévő vagy a megállapodás alapján a rendelkezésére álló ingatlanon e jogviszonyok alapján beruházási és felújítási tevékenységet is végezhet.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházás során az építtető az állam érdekében, saját nevében és az állam javára jár el, a beruházás során létrehozott vagyon az állam tulajdonába kerül.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti beruházás nem az állam tulajdonában álló ingatlanon valósul meg, úgy az építtető köteles az ingatlan tulajdonosával a beruházási szerződés keretei között rendezni a beruházás eredményeképpen létrejövő vagyon vonatkozásában a tulajdoni hányadok megállapításának módját.

6. § (1) Azokban az esetekben, amelyekben a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítésével összefüggő feladatokat – ideértve a terveztetést és az engedélyeztetést is – a Társaság látja el, azonban az adott létesítmény kivitelezése tekintetében építtetőként nem a Társaság kerül kijelölésre, a kijelölt építtető a beruházás előkészítése keretében már megkötött szerződésekben – ideértve különösen, de nem kizárólag a tanácsadói, lebonyolítói, műszaki ellenőri, tervezési és egyéb szakértői szerződéseket – szerződés-átruházás útján a Társaság helyébe lép és a hatósági engedélyeket szintén át kell ruházni a kijelölt építtetőre. A szerződés-átruházás a Társaság és a kijelölt építtető közötti megállapodás útján történik, és az ilyen szerződés-átruházáshoz a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, őt a szerződés átruházásról értesíteni kell. A hatósági engedélyek átruházására, illetve a jogutódlás tudomásulvételére a Társaság bejelentése alapján kerül sor.

(2) Azon kiemelt budapesti fejlesztések esetében továbbá, amelyekben az adott létesítmény kivitelezése tekintetében építtetőként nem a Társaság kerül kijelölésre, a Társaság egyoldalúan jogosult az általa elkészíttetett tervekre vonatkozó felhasználási engedélyt, illetve a felhasználási szerződést a kijelölt építtetőre átruházni. Az ilyen átruházáshoz a tervező mint szerző hozzájárulása nem szükséges, de a Társaság a felhasználási engedély, illetve a szerződés átruházásáról értesíti a szerzőt.

(3) A szerződés átruházása esetén az átvevő személyt további közbeszerzési kötelezettség nem terheli, és a tervek felhasználási jogának átruházása esetén az átvevő személyt további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a 3. § (1) bekezdése szerinti, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, annak 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve költségvetési szerv közötti szerződés átruházásra is.

II. Fejezet — A DÉLI VÁROSKAPU FEJLESZTÉSI PROGRAM¶

4. A Déli Városkapu Fejlesztési Program megvalósítása¶

7. § (1) A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházások e törvény erejénél fogva – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerinti – kiemelten közérdekű beruházásnak, valamint kiemelt budapesti fejlesztésnek minősülnek.

(2) A Déli Városkapu Fejlesztési Program tekintetében az I. Fejezetben foglalt rendelkezéseket, valamint az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásra vonatkozó szabályokat az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínét, illetve szükség szerint közvetlen környezetét jelentő ingatlanok körét a Kormány rendeletben jelöli ki.

8. § A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében a kivitelezés tekintetében az építtetőt a Kormány határozatban jelöli ki azzal, hogy építtetőként az egyes létesítmény-fejlesztési projektek tekintetében eltérő személyek is kijelölhetők.

9. § A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházással érintett állami tulajdonú, illetve állami tulajdonba kerülő ingatlanokat a kivitelezés tekintetében a 8. § szerint kijelölt építtető vagyonkezelésébe kell adni. A vagyonkezelési szerződést az érintett ingatlanon történő kivitelezési tevékenység megkezdéséig, a munkaterület vállalkozó kivitelező részére történő átadásáig kell megkötni és az ingatlant eddig az időpontig kell a vagyonkezelő birtokába adni.

5. A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló építési tevékenység egyes szabályai¶

10. § (1) A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházások helyszíneként kijelölt ingatlanok tekintetében árvízvédelmi mű megvalósítása nem képezi az ingatlanokon a létesítendő épületre vonatkozó építési engedély kiadásának feltételét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokon létesítendő épületre vonatkozó építési engedély kiadása során árvízvédelmi szempontokat nem kell figyelembe venni, és az építési engedély kiadása árvízvédelemmel összefüggő ok miatt nem tagadható meg. A használatbavételi engedély feltétele a fejlesztési területen megvalósított, a mértékadó árvízszintre vonatkozó jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelő árvízvédelmi mű sikeres műszaki átadás-átvételi eljárásának lefolytatása.

(3) A Déli Városkapu Fejlesztési Program fejlesztési területét érintő árvízvédelmi műveknek – a Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházások részeként történő – elkészültét követően, a fejlesztési terület árvízvédelméért felelős szervei intézkednek az árvízvédelmi vonalnak az árvízvédelmi mű megvalósításának tárgyát képező ingatlanokra történő áthelyezéséről. Az elkészült árvízvédelmi műveket az árvízi védekezésért felelős szervek részére ingyenesen tulajdonba vagy határozatlan időre a vagyonkezelésébe vagy a versenyeztetés mellőzésével ingyenesen üzemeltetésbe kell adni. Az árvízvédelmi mű árvízvédelmi fal vagy mobil árvízvédelmi rendszer formájában is létesíthető.

(4) Az (1) bekezdés szerinti árvízvédelmi mű elkészültéig és az árvízvédelmi vonal (3) bekezdés szerinti áthelyezéséig árvíz esetén az árvízi védekezésért felelős személy a 2. mellékletben meghatározott terület vonalán védekezik. Az árvízi védekezés és helyreállítás összes költségét – az árhullám levonulását követő 90 napon belül – védekezési költség címén az árvízi védekezésért felelős személy részére meg kell téríteni. A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházások tekintetében a folyók nagyvízi medrének használatára vonatkozó jogszabályi előírások és korlátozások nem alkalmazandók.

11. § A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő, közműszakasz bontására, kiváltására vagy fejlesztésére irányuló munkákat az Ngtv. 11/F. § (2)–(7) bekezdésében foglaltak alapján kell elvégezni és elszámolni.

11/A. § (1) Az 1. melléklet 3. pontja szerinti létesítményfejlesztési projekt vonatkozásában a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet és a települési önkormányzat fák és fás szárú növények védelmére vonatkozó rendeletének fás szárú növények pótlására vonatkozó szabályait – az érintett terület ökológiai állapotának fenntartása és javítása érdekében – a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a fa kivágására építmény elhelyezése miatt kerül sor, a fapótlás mértéke nem lehet kevesebb a kivágott össztörzsátmérő 150%-ánál.

(3) Több szomszédos ingatlant érintő fakivágás esetén a fapótlást a telekhatároktól függetlenül a fakivágási engedéllyel érintett ingatlanok területén kell teljesíteni.

(4) Amennyiben a pótlás a környezeti adottságok, beépítettség vagy egyéb ok miatt csak részben végezhető el a fakivágással érintett területen, úgy a fakivágással érintett telkek határától mért 1000 méteren belül szükséges a pótlást elvégezni, több szomszédos telek érintettsége esetén a telkek összterületének külső határától számított 1000 méteren belül.

(5) Amennyiben az adott beruházás kapcsán a fakivágás, illetve a fapótlás több kerület közigazgatási területét érinti, az építtető a fapótlásról az érintett kerületi önkormányzatokkal többoldalú megállapodást köt azzal, hogy a pótlási kötelezettség elsősorban telepítéssel teljesítendő és a megállapodás a telepítés helyét rendezi.

(6) Az 1. melléklet 3. pontja szerinti létesítményfejlesztési projekt keretében megvalósuló épületre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásának feltétele az (5) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötése.

(7) A fakivágási engedélyben, illetve az (5) bekezdés szerinti megállapodásban előírt fapótlást folyamatosan, de legkésőbb a használatbavételi engedély véglegessé válását követő két éven belül kell teljesíteni.

6. A Déli Városkapu Fejlesztési Programmal összefüggő kisajátítások sajátos szabályai¶

12. § (1) A Déli Városkapu Fejlesztési Program megvalósításához szükséges, a Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházások helyszíneként kijelölt ingatlanok állam javára polgári jogi úton való megszerzése sikertelenségét követően indult kisajátítási eljárásban a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) rendelkezéseit a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ingatlan kisajátítására a Kstv.-nek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) Az ingatlanok tekintetében a Kstv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek való megfelelést – az adott, illetve a más ingatlanon való megvalósításra vonatkozó feltétel kivételével – nem kell vizsgálni.

III. Fejezet — A BUDAI PALOTANEGYED MEGÚJÍTÁSA ÉS EGYSÉGES KEZELÉSE¶

7. A Budai Palotanegyeddel kapcsolatos közfeladatok¶

13. § E törvény alkalmazása tekintetében a Budai Palotanegyeden a Kormány által e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében Budai Palotanegyed területébe tartozó ingatlanként meghatározott, a Budapest I. kerületben elhelyezkedő,

• a) a Dísz tér 1–2. és 15. szám alatti ingatlant,
• b) a Dísz tértől délre, a várfalon belül elhelyezkedő ingatlanokat, valamint
• c) a várfalon túl, a várfal mellett elhelyezkedő, a Palota út–Váralja utca–Apród utca–Ybl Miklós tér–Lánchíd utca–Sikló utca–Hunyadi János út és Dísz tér által lehatárolt állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanokat

kell érteni.

14. § (1) Magyarország kivételes és egyedi kulturális örökségeként, valamint a magyar nemzet történelmében és emlékezetében betöltött kiemelkedő helyszíneként a Budai Palotanegyed védelmét és fennmaradását szolgáló, annak méltóságát biztosító, értékőrző és fejlesztési célú használata és fenntartása közérdek, amelynek biztosítása – összhangban a világörökségről és a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettségből fakadó kötelezettségekkel – az állami és önkormányzati szervek, az egyházi jogi személyek, a civil és egyéb szervezetek, valamint a természetes személyek együttműködésével valósul meg.

(2) A Budai Palotanegyed területét annak világörökségi, műemléki, történeti és nemzeti értékeit megőrizve, a Budai Palotanegyed – mint a Várnegyed nemzeti emlékhely részét képező ingatlanokat magában foglaló terület – méltóságát biztosítva, az (1) bekezdés szerinti közérdeket érvényesítve kell használni, fenntartani, bemutatni, hozzáférhetővé tenni, valamint fenntartható módon, történelmileg hiteles és egységes városképi arculatnak megfelelően fejleszteni, szükség esetén helyreállítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt közérdek és célok érvényesítése érdekében a Budai Palotanegyed értékmegőrző és méltó használatának, fenntartásának és bemutatásának, fenntartható fejlesztésének, valamint tervszerű és egységes szemléletű helyreállításának biztosítása kiemelt jelentőségű közfeladat, amelyet állami feladatként az e törvényben meghatározott szervek látnak el.

15. § A 14. § (3) bekezdése alapján az állam által ellátandó közfeladatként

• a) a Kormány Várnegyed rehabilitációs programot valósít meg, amely keretében a Budai Palotanegyed területén található ingatlanokon értékmegőrző, valamint értékteremtő fejlesztéseket és beruházásokat kell elvégezni,
• b) a Kormány biztosítja – a világörökségre, valamint a kulturális örökség védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban – az egységes településképi és építészeti követelmények érvényesítését, amely érdekében a Kormány rendeletben állapíthatja meg az egyedi településképi és építési követelményeket, valamint az ezekkel összefüggő sajátos beépítési és örökségvédelmi szabályokat, egyedi hatósági eljárási szabályokat,
• c) a Kormány rendeletben határozza meg a Budai Palotanegyed területe tekintetében a közterületek használati rendjét, a vonatkozó közterület-használati szabályokat, a forgalomszabályozásra vonatkozó sajátos előírásokat, továbbá a közterület-használati díjakat és az ellenőrzés rendjét,
• d) a Budai Palotanegyedben található, a 3. és 4. mellékletben felsorolt ingatlanok
• da) építési beruházási és fejlesztési feladatait az állami beruházásokért felelős miniszter,
• db) vagyonkezelését, üzemeltetését és ennek körében a fenntartását, fejlesztését, valamint a zöldfelületek és egyéb közterületek karbantartását az állam a Kormány által rendeletben kijelölt, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság útján, az erre a célra nevesített támogatások biztosítása mellett

látja el.

15/A. § A Kormány az e fejezetben meghatározott építtetői feladatokat, valamint a 15. § a) pontja és 15. § d) pont da) alpontja szerinti feladatok építtetői előkészítését és megvalósítását jogutódként az állami beruházásokért felelős miniszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Építtető) útján látja el, azzal, hogy a beruházás előkészítését és megvalósítását költségvetési szerv útján látja el. A költségvetési szerv e feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe.

15/B. § (1) Az Építtető tulajdonosi joggyakorlásába kell adni a beruházások megvalósításához szükséges – az Építtető által az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója részére benyújtott kérelemben megjelölt – állami tulajdonú ingatlanokat és a beruházáshoz szükséges egyéb vagyonelemeket. Az állami ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója – az Építtető megkeresése alapján – 30 napon belül intézkedik az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlásának átadására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Az ingatlanok és a beruházáshoz szükséges állami tulajdonú egyéb vagyonelemek tulajdonosi joggyakorlását ingyenesen, a megállapodás megkötésének napjával, könyv szerinti értéken kell az Építtető részére átadni. A tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését a megállapodás ingatlanügyi hatóság részére történő megküldésével az Építtető és az átadó tulajdonosi joggyakorló közösen kezdeményezi. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási kérelmen és az annak mellékletét képező megállapodáson kívül, az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez más dokumentumot nem kérhet. A tulajdonosi joggyakorlás megállapodással történő átadásával az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokban a korábbi tulajdonosi joggyakorló helyett az Építtető képviseli az államot.

(2) Az Építtető tulajdonosi joggyakorlásának időtartama alatt az Építtető által az állam 100%-os tulajdonában álló, az Építtető tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanon felépített új építmény az állam 100%-os tulajdonába és az Építtető tulajdonosi joggyakorlásába kerül.

(3) Az Építtető tulajdonosi joggyakorlása a beruházás keretében létrejött építmény műszaki átadás-átvételének lebonyolítását – új építmény esetében egyúttal az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő feltüntetését – követően, a munkaterület kivitelező által az Építtető részére történő visszaadását követő napon e törvény erejénél fogva megszűnik. Az Építtető tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni, az Építtető által nyilvántartott – befejezetlen beruházás – könyv szerinti értéken az Építtető által az új tulajdonosi joggyakorló részére a tulajdonosi joggyakorlás megszűnését követő 60 napon belül megküldött, tételes nyilvántartási adatokat és értékeket tartalmazó kimutatás alapján.

(4) Az Építtető a tulajdonosi joggyakorlásának a megszűnését követő 15 napon belül az új tulajdonosi joggyakorlóval közösen kezdeményezi az illetékes ingatlanügyi hatóságnál a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási kérelmen és az annak mellékletét képező, a tulajdonosi joggyakorlása megszűnésére vonatkozó minisztériumi nyilatkozaton kívül, az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez más dokumentumot nem kérhet.

16. § (1) A Budai Palotanegyed területére vonatkozó települési önkormányzati településrendezési tervet, településképi rendeletet, valamint egyéb önkormányzati rendeletet a 15. § b) pontja szerinti kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a településrendezési terv, településképi rendelet vagy egyéb önkormányzati rendelet a 15. § b) pontja alapján megalkotott kormányrendelettel ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor azt nem lehet alkalmazni, helyette a 15. § b) pontja szerinti kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A 15. § c) pontja szerinti kormányrendelet hatálybalépését követően a Budai Palotanegyed területe vonatkozásában a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat által elfogadott azonos tárgykörű rendeleteket – a kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában – nem lehet alkalmazni.

8. A Budai Palotanegyeddel kapcsolatos különös vagyonkezelési szabályok¶

17. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése alapján a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat tulajdonában álló, a 3. mellékletben felsorolt ingatlanok a 14. § (3) bekezdése és 15. § szerinti közfeladatok ellátása érdekében 2019. január 1-jével e törvény erejénél fogva ingyenesen, nyilvántartási értéken való átvezetéssel a magyar állam tulajdonába kerülnek.

(2) A Budai Palotanegyedben elhelyezkedő,

• a) az 4. melléklet szerinti állami tulajdonban álló ingatlanok 2019. január 1. napján,
• b) az (1) bekezdés alapján az állam tulajdonába kerülő ingatlanok az állam tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában

e törvény erejénél fogva közfeladat ellátásához szükséges vagyonként ingyenesen, az e törvény hatálybalépésétől számított 99. év végéig a Kormány által rendeletben kijelölt, – a 14. § (3) bekezdése és a 15. § a) és d) pontja szerinti közfeladatok megvalósításában való közreműködés céljából, valamint a vagyonkezelési feladatok ellátása érdekében alapított, 100%-os állami tulajdonban álló – gazdasági társaság (a továbbiakban: Vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerülnek, a kormányrendelet hatálybalépésekor esetlegesen bejegyzett vagyonkezelők (a továbbiakban: bejegyzett vagyonkezelők) vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint a Vagyonkezelő vagyonkezelésébe került ingatlanokkal kapcsolatos, 2019. január 1-jén fennálló jogviszonyok tekintetében 2019. január 1-jével a bejegyzett vagyonkezelők helyébe általános és egyetemleges jogutódként a Vagyonkezelő lép.

(4) Az (1) bekezdés alapján állami tulajdonba átvett ingatlanokkal kapcsolatos, az állami tulajdonba kerülés napján fennálló jogviszonyok tekintetében 2019. január 1-jével a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat helyébe általános és egyetemleges jogutódként a Vagyonkezelő lép.

(5) A Vagyonkezelő az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. A Vagyonkezelő által az e törvény alapján végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül.

(6) A Vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával, vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a Vagyonkezelő – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyon-nyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(6a) A Vagyonkezelő a beruházás megvalósításával érintett ingatlant e törvény erejénél fogva köteles az Építtetőnek az építési beruházás céljából annak befejezéséig, illetve a megállapodásban rögzített napig átadni.

(7) A Vagyonkezelőt megilletik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonos jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében a Vagyonkezelő a 15. § d) pont db) alpontja szerinti feladatai ellátása körében végzett építési tevékenység megvalósítása céljából a Vagyonkezelő által kezdeményezett hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(8) A Vagyonkezelőre nézve a tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos vagyon-nyilvántartási és tulajdonosi ellenőrzési szabályzata külön elfogadás nélkül is kötelező. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében álló állami vagyont – az e törvény alapján történő vagyonkezelésbe adás jogcímén – nyilvántartásba venni, és arról a Vr. szerint adatot szolgáltatni a tulajdonosi joggyakorló részére.

(9) A Vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlan vonatkozásában a 15. § d) pont db) alpontja szerinti feladatai ellátása körében végzett tevékenysége, továbbá az ezzel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége közérdekű célú fejlesztésnek minősül. A Vagyonkezelő mint ajánlatkérő a fenntartással, üzemeltetéssel és karbantartással összefüggő feladatai, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége esetében e törvény, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), valamint a saját vonatkozó szabályzata szerint köteles eljárni.

(10) A Vagyonkezelő a 15. § d) pont db) alpontja szerinti feladatai ellátása körében érvényesíti a szavatossági és jótállási jogokat.

9. A Budai Palotanegyed helyreállítása és fenntartható fejlesztése¶

18. § (1) A Várnegyed rehabilitációs programot, valamint a Budai Palotanegyedet érintően a 14. §-ban foglalt célok és közfeladatok megvalósítását szolgáló egyéb beruházások e törvény erejénél fogva az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek, azzal, hogy a beruházások megnevezését, helyszínét és közvetlen környezetét kormányrendelet állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható.

(2a) Az (1) bekezdés szerinti beruházások megvalósítása érdekében a közúton burkolatbontással járó munka a közút fejlesztését, felújítását, továbbá a közút burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 éven belül is végezhető. Ezen munkálatok kérelemben megjelölt időszakban történő kivitelezéséhez a kezelői hozzájárulás nem tagadható meg, ha a kérelem az egyéb jogszabályban rögzített feltételeknek megfelel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendeletet a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Amennyiben önkormányzati rendelet a (2) és (2a) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette a (2) és (2a) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A 19. § (2) és (4)–(10) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak az olyan, (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódó beruházás esetében is, amelyet az Építtető nem a Vagyonkezelő vagyonkezelésében álló vagy nem az Építtető tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő, vagy nem állami tulajdonú nemzeti vagyonba tartozó ingatlanon (a továbbiakban együtt: idegen ingatlan) valósít meg. Idegen ingatlanon történő beruházásra a tulajdonosi joggyakorló – ennek hiányában a tulajdonos – előzetes hozzájárulása birtokában kerülhet sor, és a létrejövő értéknövelő beruházás átadásáról az Építtető és az állami ingatlan tulajdonosi joggyakorlója – nem állami tulajdonban lévő ingatlan tekintetében a tulajdonos – megállapodást köt.

19. § (1) Az Építtető az építtetői feladatok ellátása során a tulajdonosi joggyakorlása alatti vagy Vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő vagy idegen ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez a 18. § (1) bekezdésében foglalt Várnegyed rehabilitációs program, valamint a 14. §-ban foglalt célok és közfeladatok megvalósítása érdekében, amelyek során köteles a bontási hulladékok megsemmisítésére, vagy hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére a tulajdonosi joggyakorló selejtezési szabályzata alapján, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére vagy végleges elhelyezésére megbízási szerződést kötni. A vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak szerint a Vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy a Vagyonkezelő köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon, illetve az általa karbantartott zöldfelület célszerinti fenntartására fordítani.

(2) Az Építtető az (1) bekezdés szerinti beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:

• a) a beruházás előkészítése során:
• aa) teljeskörűen elkészíti vagy elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, felméréseket, tanulmányokat,
• ab) kidolgozza vagy kidolgoztatja a fenntartási és üzemeltetési modellt,
• ac) elkészíti vagy elkészítteti a hatástanulmányt, szakvéleményeket, szakértői tanulmányokat,
• ad) beruházási tervet készít vagy készíttet,
• ae) tervezési programot készít vagy készíttet,
• af) költség- és időkalkulációt készít vagy készíttet,
• ag) lefolytatja a helyszínvizsgálatot,
• ah) elkészíti vagy elkészítteti a beruházási programot,
• ai) elfogadja a beruházási alapokmányt és programot,
• aj) lebonyolítja a tervpályázatot,
• ak) elkészíti vagy elkészítteti a településrendezési eszközöket, rendezi a beruházással érintett ingatlan jogi helyzetét,
• al) elkészíti vagy elkészítteti a vázlattervet,
• am) elkészíti vagy elkészítteti a jóváhagyási tervet,
• an) gondoskodik a tervellenőri feladatok elvégzéséről,
• ao) elkészíti vagy elkészítteti és jóváhagyja az engedélyezési dokumentációt,
• ap) ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, lefolytatja az engedélyeztetést, saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket,
• aq) elkészíti vagy elkészítteti és jóváhagyja a kivitelezési dokumentációt,
• ar) lefolytatja a beruházás előkészítéséhez szükséges közbeszerzési és beszerzési eljárásokat;
• b) a beruházás megvalósítása során:
• ba) előkészíti és lefolytatja a beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési és beszerzési eljárásokat,
• bb) előkészíti és megköti a beruházás megvalósítására vonatkozó építési és egyéb szerződéseket, ideértve különösen a tanácsadói, lebonyolítói, mérnöki, tervezési és egyéb szakértői szerződéseket,
• bc) lefolytatja az üzempróbákat, üzembe helyezést,
• bd) elkészítteti a megvalósulási dokumentációt,
• be) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról,
• bf) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról,
• bg) elvégzi a teljesítések igazolását,
• bh) közreműködik a használatbavételi engedélyezési, illetve tudomásulvételi eljárásban,
• bi) érvényesíti a szavatossági és jótállási jogokat.

(3) Az Építtető az (1) bekezdés szerinti beruházások tekintetében a feladatait az állam érdekében, saját nevében és az állam javára eljárva látja el.

(4) Az Építtető által – az (1) bekezdés szerinti beruházással érintett ingatlanon – az (1) bekezdés szerinti beruházások előkészítése és megvalósítása, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül. Az Építtető mint ajánlatkérő a beruházások előkészítésével, megvalósításával, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége esetében e törvény, a Kbt., valamint a saját vonatkozó szabályzata szerint köteles eljárni.

(5) Az Építtető feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.

(6) Az Építtető az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások műszaki nyomon követését építményinformációs modell (BIM) alapú rendszer segítségével végzi.

(7) Az Építtető az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása során költségszakértőt vesz igénybe, amely a Kormány rendeletében ezen feladatok ellátására kijelölt állami tulajdonban álló gazdasági társaság.

(8) A költségszakértő ellátja az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházás során alkalmazott árakkal és felmerülő költségekkel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat, a legkisebb költség elvére figyelemmel költségellenőrzést végez, a beszerzési és közbeszerzési eljárás során közreműködik az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálatában, valamint vizsgálja a költségek alakulását. A költségszakértő felel a magasépítési beruházásokhoz kapcsolódó költségbecslések és költségszámítások megalapozottságáért, továbbá az építészeti-műszaki dokumentációkban foglaltaknak való megfelelőségéért.

(9) Az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása tekintetében alkalmazni szükséges továbbá a következőket:

• a) a tervező kiválasztása során tervpályázati eljárás lefolytatása nem kötelező, a kiválasztási eljárásra a Kbt. és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alkalmazandóak;
• b) a kivitelezési dokumentáció részeként az engedélyezési dokumentáció alapján összeállított és a munkanemekre vagy modellnemekre bontott tételes árazatlan tervezői költségvetést kell készíteni, amely alkalmas a pontos, minden részletre kiterjedő kivitelezési ajánlat elkészítésére;
• c) a kivitelezési dokumentáció tartalmazza a tervellenőr és a költségszakértő vizsgálatának eredményét;
• d) a kivitelezési dokumentáció előkészítése során a költségszakértő a terveket a tervellenőr vizsgálatával egyidejűleg, illetve azt követően – azok észrevételeit is figyelembe véve – abból a szempontból vizsgálja felül, hogy megfelelnek-e a beruházási költségkeretnek, a véglegessé vált engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott engedélyezési dokumentációnak, továbbá vizsgálja a korábbi költségbecsléstől való eltérés indokoltságát;
• e) amennyiben a beszerzési vagy közbeszerzési eljárás nem együttesen építmény kivitelezésére és tervezésére irányul, a kivitelező kiválasztására irányuló eljárás kizárólag végleges építési, létesítési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott és tételes árazatlan költségvetést is tartalmazó kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg, az ajánlattevők az ajánlattételi eljárás során jelezhetik mennyiségi eltérésre vonatkozó javaslataikat.

(10) Az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások kivitelezési szerződései tartalmát az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:

• a) a kivitelezési szerződésben rögzíteni kell az előre nem látható mértékű építőanyagár-változással és a munkadíjjal összefüggésben jelentkező költségváltozás kockázata kezelésének objektív piaci mutatók alapján történő, képletszerűen kiszámítható módját oly módon, hogy az építőanyag-árváltozások hatását az alapanyag igazolt beszerzési idejének figyelembevételével a kivitelezési szerződés megkötésének időpontja és az adott építőanyag kivitelezési szerződés mellékletét képező ütemtervben rögzített megrendelésének időpontja között lehet érvényesíteni;
• b) a kivitelezési szerződés megkötésekor már a kivitelező rendelkezésére álló és kivitelezéshez felhasznált anyagok esetében az árváltozás nem számolható el;
• c) az építőanyagár-változással összefüggésben jelentkező költségváltozás érvényesítése iránti igény esetén a kivitelező köteles okiratokkal igazolni az adott építőanyag beszerzési árát és idejét, az objektív piaci árindexnél magasabb árváltozás nem számolható el;
• d) a kivitelezési szerződés meghatározza azt az építőanyagár-változási sávot százalékos mértékben, amelyen belül az építőanyag-árváltozás a kivitelező észszerű üzleti kockázati körébe tartozik és az ezzel kapcsolatos forrásigény nem érvényesíthető;
• e) a meghatározott árváltozást meghaladó áremelkedés esetén a kivitelező az érintett építőanyag megrendelése előtt köteles tájékoztatni az építtetőt az árváltozásról;
• f) ha az építőanyagár-változás folytán az építési beruházás teljes kivitelezési költsége meghaladja a kivitelezési szerződésben meghatározott felső árhatárt, az építtető jogosult a kivitelezési szerződést felmondani, ebben az esetben a kivitelező kizárólag a kivitelezési szerződés megszűnéséig teljesített szolgáltatások ellenértékére, és a megszüntetéssel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére tarthat igényt;
• g) a kivitelezési szerződésben legalább 5% tartalékkeretet kell képezni, mely kizárólag azon munkára használható fel, amely a beruházás teljesítéséhez szükséges, valamint a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény miatt indokolttá vált;
• h) a tartalékkeret felhasználásához a műszaki ellenőr és a költségszakértő írásbeli nyilatkozata szükséges, a tartalékkeret felhasználásáról az építtető dönt.

III/A. Fejezet — A GELLÉRT-HEGY MEGÚJÍTÁSA¶

19/A. § (1) E törvény alkalmazása tekintetében a Citadella erőd és környezete: a Budapest XI. kerület belterület 5412 helyrajzi számú ingatlan, valamint a Budapest I. és XI. kerületében a Gellért-hegyen elhelyezkedő, kormányrendeletben meghatározott közterületek.

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott, állami tulajdonban álló ingatlanok e törvény erejénél fogva közfeladat ellátásához szükséges vagyonként ingyenesen a 17. § (2) bekezdése szerinti Vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek.

(2) A Citadella erőd és környezete megújítását, védelmét és fennmaradását szolgáló, értékőrző és fejlesztési célú használata és fenntartása közérdek, amelynek biztosítása – összhangban a világörökségről és a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettségből fakadó kötelezettségekkel – az állami és önkormányzati szervek, az egyházi jogi személyek, a civil és egyéb szervezetek, valamint a természetes személyek együttműködésével valósul meg.

(3) A Citadella erőd és környezete részét képező ingatlanokat a (2) bekezdés szerinti közérdeket érvényesítve kell használni, fenntartani, bemutatni, hozzáférhetővé tenni, valamint fenntartható módon, történelmileg hiteles és egységes városképi arculatnak megfelelően fejleszteni, szükség esetén helyreállítani.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt közérdek és célok érvényesítése érdekében a Citadella erőd és környezete értékmegőrző és méltó használatának, fenntartásának és bemutatásának, fenntartható fejlesztésének, valamint tervszerű és egységes szemléletű helyreállításának biztosítása kiemelt jelentőségű közfeladat, amelyet állami feladatként az e törvényben meghatározott szervek látnak el. A Citadella erőd és környezete részét képező ingatlanok vagyonkezelése során a 17. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy ezen vagyonelemekkel a vagyonkezelő által az e törvény alapján végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül, továbbá a vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható.

(6) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendeletet az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Amennyiben önkormányzati rendelet az (5) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A (4) bekezdés szerinti beruházások az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek azzal, hogy a beruházások megnevezését, helyszínét és közvetlen környezetét kormányrendelet állapítja meg.

(8) A vagyonkezelő mint építtető a (4) bekezdés szerinti beruházások vonatkozásában ellátja a 19. § (2) és (6)–(10) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(9) A vagyonkezelő mint építtető a (4) bekezdés szerinti beruházások tekintetében a feladatait az állam érdekében, saját nevében és az állam javára eljárva látja el.

(10) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez az e törvényben rögzített, előkészítésre és megvalósításra, továbbá üzemeltetésre és fenntartásra vonatkozó részletszabályok szerint, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére a saját selejtezési szabályzata alapján azzal, hogy a vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok kezeléséről, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről gondoskodni, illetve jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak szerint támogatásként a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy a vagyonkezelő köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.

(11) A vagyonkezelő által a vagyonkezelésében lévő ingatlanon a (4) bekezdés szerinti beruházások előkészítésével és megvalósításával, továbbá üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő beruházási és fejlesztési, valamint az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül. A vagyonkezelő mint ajánlatkérő a beruházások előkészítésével, megvalósításával, üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége esetében e törvény, a Kbt., valamint a saját vonatkozó szabályzata szerint köteles eljárni.

(12) A vagyonkezelő mint építtető feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.

(13) A vagyonkezelő ellátja a vagyonkezelésében álló ingatlan díszkivilágításának létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat.

III/B. Fejezet — CSEPELI SPORTFEJLESZTÉSEK¶

19/B. § (1) A csepeli sportélet megújítása, a csepeli sportinfrastruktúra védelme és fenntartható fejlesztése érdekében a Csepel Sport Club egykori sportinfrastruktúrájára épülő fejlesztési program (a továbbiakban: Csepel SC fejlesztési program) megvalósítása kiemelten fontos közérdek, amely az érintett állami és önkormányzati szervek, a civil és egyéb szervezetek, valamint a természetes személyek együttműködésével valósul meg.

(2) A Csepel SC fejlesztési program az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősül.

(3) A (2) bekezdés szerinti kiemelten közérdekű beruházás helyszíne a Budapest XXI. kerület belterület 201861/2 és 205805 helyrajzi számú ingatlan.

(4) A (3) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható.

(5) A (3) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendeletet a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Amennyiben önkormányzati rendelet a (4) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

III/C. Fejezet — KIEMELT NEMZETI EMLÉKHELYEN MEGVALÓSULÓ BERUHÁZÁSOK¶

19/C. § A kiemelt nemzeti emlékhelyen és annak jogszabály szerinti településkép-védelmi környezetében megvalósuló azon beruházás megvalósítása esetén, amelyet jogszabály a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) szerinti közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított, vagy amelyre a Méptv. közcélú kiemelt beruházásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni (a továbbiakban együtt: kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő beruházás) – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés d)–f) pontjától eltérően – a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében – a kiemelt nemzeti emlékhely védelmének és értékének megőrzése érdekében – az építési tevékenység elvégzéséhez feltétlenül szükséges időtartamra és helyszínre vonatkozóan a helyi zajvédelmi szabályokhoz képest eltérő követelményeket, valamint különös eljárási szabályokat állapíthat meg.

IV. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

10. Felhatalmazó rendelkezések¶

20. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) a kiemelt budapesti fejlesztésnek minősülő beruházások körét és a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése során ellátandó egyes feladatokat,
• b) az állami beruházásokért felelős miniszter, illetve a Társaság kiemelt budapesti fejlesztések előkészítésével és megvalósításuk felügyeletével kapcsolatos feladatait, a Társaság feladataiban közreműködő szerveket, valamint az érintett szervezetek közötti együttműködés rendjét,
• c) a Déli Városkapu Fejlesztési Program megvalósításának helyszíneként, illetve szükség szerint közvetlen környezeteként kijelölt ingatlanok körét,
• d)
• e) a 3. § (1) bekezdése szerinti Társaságot,
• f) a kormánybiztos irányítása alatt álló kiemelt budapesti fejlesztések körét, valamint a beruházásirányítási jog tartalmát,
• g) a 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) a Budai Palotanegyed területébe tartozó ingatlanok felsorolását,
• b) a Budai Palotanegyed területére vonatkozó egyedi településképi és építési követelményeket, valamint az ezekkel összefüggő sajátos beépítési és örökségvédelmi szabályokat, egyedi hatósági eljárási szabályokat,
• c) a Budai Palotanegyed tekintetében a közterületek használati rendjét, a vonatkozó közterület-használati szabályokat, a forgalomszabályozásra vonatkozó sajátos előírásokat, továbbá a közterület-használati díjakat és az ellenőrzés rendjét,
• d) a 18. és 19/A. §-ok szerinti kiemelten közérdekű beruházások megnevezését, helyszínét, illetve szükség szerint közvetlen környezetét,
• e) a Budai Palotanegyedben található zöldfelületek és egyéb ingatlanok karbantartására kijelölt, 15. § d) pont db) alpontja szerinti gazdasági társaságot,
• f) a Budai Palotanegyedben található, állami tulajdonban lévő ingatlanok vagyonkezelési feladatainak ellátására kijelölt, a 17. § (2) bekezdése szerinti gazdasági társaságot.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő beruházások megvalósításához kapcsolódóan az építési tevékenység elvégzéséhez feltétlenül szükséges időtartamra és helyszínre vonatkozóan a helyi zajvédelmi szabályoktól eltérő követelményeket, valamint különös eljárási szabályokat.

11. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések¶

21. § Ez a törvény a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

22. § (1) A Budai Palotanegyed területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az a Méptv. a 177. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásainak is megfelel vagy szabályossá tehető.

(2) A 15. § d) pontja szerinti közfeladatot 2019. január 1-től látja el állami feladatként a Kormány által rendeletben kijelölt, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság.

(2a) A 15. § d) pont db) alpontja szerinti közfeladatot 2025. július 1-jétől állami feladatként a Kormány által rendeletben kijelölt, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság látja el.

(2b) A 15/A. § szerinti közfeladatot 2025. július 1-jétől látja el az állami beruházásokért felelős miniszter. A 15/A. § szerinti közfeladatok előkészítésével és megvalósításával összefüggő, Vagyonkezelő által megkötött szerződésekbe a 15/A. § szerinti építtető e törvény erejénél fogva a Vagyonkezelő helyébe lép, amelyhez a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, a szerződő fél személyében bekövetkezett változásról a szerződésben részes feleket értesíteni kell.

(2c) A 15/A. § szerinti építtetőt a (2b) bekezdés szerinti változás esetén az érintett beruházás előkészítéséhez vagy megvalósításához kapcsolódó további közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

(2d) A tervek, illetve az azokat tartalmazó dokumentáció felhasználási joga tekintetében a 15/A. § szerinti építtetőt további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

(2e) A Vagyonkezelő helyébe a hatósági engedélyek tekintetében e törvény erejénél fogva az 15/A. § szerinti építtető lép.

(2f) A (2e) bekezdés szerinti változást a 15/A. § szerinti építtető bejelenti a hatósági engedélyt kiadó hatóság részére.

(2g) A 15/B. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok gyakorlása 2025. július 1-jétől illeti meg az állami beruházásokért felelős minisztert.

(2h) Az állami beruházásokért felelős miniszter 2025. július 1-jétől a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság által fel nem használt működési és beruházási támogatások általános jogutódja. A működéshez kapcsolódó támogatások esetében kivételt képeznek azon támogatási jogviszonyok, amelyek nem építési és beruházási tevékenységhez kapcsolódnak.

(3) A 23–25. §, a 30. § és a 33. § Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.36579 számú határozattal meghosszabbított N 202/2008. számú és az azt módosító SA.38425 számú és SA.50768 számú európai bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(4) A 19. § (7) és (8) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) A 19. § (7) és (8) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

23. § E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. mellékletét a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

23/A. § E törvénynek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 19/C. §-át és 20. § (3) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

23/B. § A Vagyonkezelő a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépése napjától a Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 6.; Cg.01–09–374211) (a továbbiakban: Citadella Nonprofit Kft.) – a 23/C. §-ban foglalt kivétellel – ellátja a 19/A. §-ban foglalt feladatokat. Az átvett feladatokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások, minősített és egyszerű beszerzések, valamint a szerződések tekintetében a Citadella Nonprofit Kft. helyébe jogutódként a Vagyonkezelő lép.

23/C. § (1) A 19/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok vonatkozásában a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő fejlesztések és beruházások tekintetében a Citadella Nonprofit Kft.

• a) látja el
• aa) a Méptv. szerinti építtetői feladatokat,
• ab) az építési, környezetrendezési és belsőépítészeti tevékenységeket,
• ac) a beruházói és megrendelői feladatokat,
• b) folytatja le a Citadella erőd és környezete megújításához és értékőrző fenntartásához szükséges beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 339/2020. (VII. 10) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti beruházások kapcsán a műszaki átadás-átvételi eljárást.

(2) A Citadella Nonprofit Kft. a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő fejlesztések és beruházások tekintetében mint építtető a 19/A. § (4) bekezdése szerinti beruházások vonatkozásában ellátja a 19. § (2) és (6)–(10) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(3) A Citadella Nonprofit Kft. a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő fejlesztések és beruházások tekintetében, a 19/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez az e törvényben rögzített, előkészítésre és megvalósításra vonatkozó részletszabályok szerint, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére a saját selejtezési szabályzata alapján azzal, hogy köteles a vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok kezeléséről, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről gondoskodni, illetve jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval.

(4) A Citadella erőd és környezete részét képező ingatlanok vagyonkezelése, illetve az építtető által végzett beruházások során a 17. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy ezen vagyonelemekkel a Citadella Nonprofit Kft. és a Vagyonkezelő által az e törvény alapján végzett építtetői és vagyonkezelői tevékenység – ideértve a vagyonelemek vagyonkezelő általi hasznosítását is – közfeladatnak minősül, továbbá a Citadella Nonprofit Kft. és a Vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(5) A Citadella Nonprofit Kft. az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatait az állam érdekében, saját nevében és az állam javára eljárva látja el.

(6) A Citadella Nonprofit Kft. az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.

(7) A Citadella Nonprofit Kft. által a 19/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokon végzett beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő beruházási és fejlesztési, valamint az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül.

12. Módosító rendelkezések¶

24. §¶

25. §¶

26. §¶

27. §¶

28. §¶

29. §¶

30. §¶

31. §¶

32. §¶

33. §¶

1. melléklet a 2018. évi XLIX. törvényhez¶

A Déli Városkapu Fejlesztési Program részét képező létesítményfejlesztési projektek¶

• 1. Új Csepeli Közpark, ennek keretében az ütemezetten megvalósuló Budapesti Xtrém Szabadidő Park, amely magába foglalja a kajak-kenu szlalompályákat, a BMX-pályákat, az ezekhez tartozó klubházat, valamint egyéb kapcsolódó létesítményt, infrastruktúrát, továbbá a környezetrendezést,
• 2. Dunai Evezős Központ, amely magába foglalja az evezős pályát és klubházat, céltornyot, lelátót, hajótárolót, az ezekhez kapcsolódó gyalogos és kerékpáros hidat, illetve egyéb kapcsolódó létesítményt, infrastruktúrát, továbbá a környezetrendezést,
• 3. Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, ennek részeként a Budapesti Atlétikai Stadion, annak épületében kialakításra kerülő óvoda, szabadtéri edzőpályák, fedett pályás atlétikai edzőcsarnok, valamint az ezek összeköttetését biztosító gyalogos és kerékpáros hidak, kapcsolódó sport- és rekreációs létesítmények, a területen található műemléki épületek felújítása és funkcióváltása, illetve egyéb kapcsolódó létesítmény, infrastruktúra, valamint környezetrendezés.
• 4.

2. melléklet a 2018. évi XLIX. törvényhez¶

A Déli Városkapu Fejlesztési Programmal összefüggő árvízvédelmi vonal¶

3. melléklet a 2018. évi XLIX. törvényhez¶

A magyar állam tulajdonába kerülő, a Budai Palotanegyed területén elhelyezkedő önkormányzati tulajdonú ingatlanok¶

A 17. § (1) bekezdése alapján a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat tulajdonában álló, e törvény erejénél fogva ingyenesen az állam tulajdonába kerülő ingatlanok azonosító adatai:

4. melléklet a 2018. évi XLIX. törvényhez¶

A Vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülő állami tulajdonú ingatlanok¶

A 17. § alapján állami tulajdonban lévő, a Vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok: