2018. évi XLIX. törvény — mi változott? 2018. augusztus 5.

23. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 29/Z. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvénnyel módosított 22. § (3) bekezdését, valamint a 24/A. § (16) bekezdését a mozgóképszakmai hatósághoz 2018. június 11-ét követően benyújtott kérelemre induló, a támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás tárgyában hozott határozatok véglegessé válását követően indult költségellenőrzési eljárásokban és támogatási igazolási eljárásokban kell alkalmazni, kivéve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal támogatási szerződést kötött filmalkotásokra vonatkozó támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárásokat.”

24. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (továbbiakban: Mktv.) V. Fejezet 1. Címe a következő 36/M. §-sal egészül ki:

„36/M. § (1) E törvénynek a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvénnyel módosított 31/C. § (2b) bekezdését és 31/D. § (3) bekezdését a 2018. június 11. napját követően benyújtott kérelemre indult támogatásra jogosultság megállapítása iránti eljárások tárgyában hozott határozatok véglegessé válását követően indult költségellenőrzési eljárásokban és támogatási igazolási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvénnyel módosított 31/D. § (4) bekezdését és 31/D. § (6) bekezdését 2018. június 11. napját követően benyújtott kérelemre indult támogatásra jogosultság megállapítása iránti eljárások tárgyában hozott határozatok véglegessé válását követően indult záró elszámolásokban kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvénnyel módosított 31/C. § (2b) bekezdését, 31/D. § (3) bekezdését, 31/D. § (4) bekezdését és 31/D. § (6) bekezdését a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap által támogatott filmalkotások esetében a törvény hatálybalépését követően kötött támogatási szerződések esetében kell alkalmazni.”

25. § Az Mktv. 38/C. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

„b) a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.36579 számú határozattal meghosszabbított N 202/2008. számú és az azt módosító SA.38425 számú és SA.50768 számú európai bizottsági határozat”

(hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.)

26. § Az Ngtv. a Záró rendelkezések alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A kiemelten közérdekű beruházásra megvalósítására vonatkozó szabályok

11. § (1) Törvény vagy kormányrendelet kiemelten közérdekű beruházássá nyilváníthat közfeladat ellátásával összefüggő, kiemelten fontos közérdekű cél, így különösen

a) energetikai, közlekedésfejlesztési, környezetvédelmi, vízügyi és vízvédelmi, katasztrófavédelmi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, közigazgatási, illetve

b) oktatási, egészségügyi, kutatás-fejlesztési, kulturális, örökségvédelmi, sport, városfejlesztési

cél megvalósítására irányuló beruházást.

(2) A Kormány csak olyan beruházást nyilváníthat kiemelten közérdekű beruházássá, amely beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított.

(3) Amennyiben a kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításról

a) törvény rendelkezik, a kiemelt közérdekű beruházássá nyilvánításról rendelkező törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet,

b) kormányrendelet rendelkezik, e kormányrendelet

állapítja meg a kiemelten közérdekű beruházás helyszínét és közvetlen környezetét.

(4) Kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggésben e törvényt és más jogszabályokat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a kiemelten közérdekű beruházásra az e törvényben és más jogszabályokban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásra vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

11/A. § Kiemelten közérdekű beruházás esetén törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonába kerülő ingatlan pontos meghatározása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal közigazgatási hatósági eljárást folytat le.

11/B. § (1) Kiemelten közérdekű beruházás esetében a Kormány rendeletben állapíthatja meg a kiemelten közérdekű beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan

a) a sajátos településrendezési és beépítési szabályokat, valamint a beruházással érintett építményekre vonatkozó egyedi építési követelményeket,

b) a sajátos telekalakítási követelményeket,

c) az egyedi településképi követelményeket,

d) az egyedi örökségvédelmi szabályokat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti településrendezési és beépítési szabály, valamint egyedi építési követelmény az Étv. 13. § (1) bekezdésével összefüggő követelményekre, valamint az országos településrendezési és építési követelményektől, az országos tűzvédelmi szabályoktól, valamint a településrendezési eszközökben foglaltaktól való eltérő rendelkezésekre vonatkozhat.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti sajátos telekalakítási követelmény az Étv. 23. §-ában foglaltakkal összefüggésben és összhangban állapítható meg.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti egyedi településképi követelmény a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 3. §-ában meghatározott követelményekre terjedhet ki, az Étv. szerinti helyi építészeti örökség védetté nyilvánítása és a védettség megszüntetése kivételével.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti egyedi örökségvédelmi követelmény – a kulturális örökség védelmére és a világörökségre vonatkozó követelményekkel összhangban – különösen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 63. § (4) bekezdésében foglaltakra vonatkozhat.

(6) Kiemelten közérdekű beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozó települési önkormányzati településrendezési eszközöket, településképi rendeletet, valamint egyéb önkormányzati rendeletet az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a településrendezési eszköz, településképi rendelet vagy egyéb önkormányzati rendelet az (1) bekezdés alapján megalkotott kormányrendelettel ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

11/C. § (1) Amennyiben a 11/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beépítési szabály, építési követelmény meghatározásából a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon – egyösszegű, az Étv. 30. § (2) és (3) bekezdése szerinti kártalanítás illeti meg.

(2) Nem jár kártalanítás az Étv. 30. § (5) bekezdésében rögzített esetekben.

(3) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között – a kártalanítási igényt támasztó kérelmének benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kisajátítási kártalanítás szabályai szerinti kártalanítási eljárás lefolytatásának van helye.

(4) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára az Étv. 30. § (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

11/D. § (1) A Kormány a 11/B. § (1) bekezdése szerinti követelmények meghatározásával együtt rendeletben határozhatja meg

a) az építésügyi hatósági eljárások – közműegyeztetésekre is kiterjedő –,

b) a telekalakítási hatósági eljárás,

c) a tűzvédelmi hatósági eljárások,

d) a településképi véleményezési és bejelentési eljárás,

e) az örökségvédelmi hatósági eljárások

ágazati jogszabályban foglaltaktól eltérő különös eljárási szabályait.

(2) A Kormány

a) az (1) bekezdés a) és e) pontja keretében állapítja meg az építészeti-műszaki tervtanácsi véleményezésre, műemléki tanácsadó testület közreműködésére,

b) az (1) bekezdés d) pontja keretében állapítja meg a településképi véleményezési és bejelentési eljárás alkalmazására

vagy mellőzésére vonatkozó szabályokat.

11/E. § Amennyiben kiemelten közérdekű beruházás esetében a beruházással érintett közművezeték-üzemeltető – a jogszabályban meghatározott határidőn belül – nem nyilatkozik az építtető által benyújtott tervek jóváhagyásáról, a nyilatkozatot – a megkeresésben foglalt tartalommal – megadottnak kell tekinteni.

11/F. § (1) Kiemelten közérdekű beruházáshoz közvetlenül kapcsolódóan közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban együtt: a közműszakaszt érintő munka) esetében a törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet arról, hogy a közműszakaszt érintő munkát a (2)–(7) bekezdésben foglaltak alapján kell elvégezni és elszámolni.

(2) Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti közműegyeztetést követően a kiemelten közérdekű beruházás építtetője (e § tekintetében a továbbiakban: építtető) köteles írásban értesíteni a kiemelten közérdekű beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése szükséges.

(3) Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények és a műszaki szükségesség által indokolt mértékű – a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével –, 180 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett, egyetértés hiányában az építtető által meghatározott határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.

(4) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni köteles. A közmű tulajdonosa jogosult a munkát ellenőrizni, erre külön szakfelügyeletet biztosíthat.

(5) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megtéríteni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni, illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű – a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően – e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel a (6) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába – Budapesten a víziközmű az ellátásért felelős fővárosi önkormányzat tulajdonába – és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.

(6) Kiemelten közérdekű beruházás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó útépítési, közmű-csatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a beruházással érintett közművagyon-elemek tulajdonosával, Budapesten a víziközművek esetén az ellátásért felelős fővárosi önkormányzattal.

(7) A felek kötelesek a (2) bekezdés szerinti értesítést követően legkésőbb 90 napon belül megállapodást kötni – a teljes beruházási időszakban elvégzésre kerülő munkálatok figyelembevételével – az elszámolás feltételeiről, valamint a felmerülő terhek viselésének megosztásáról.

11/G. § (1) A kiemelt közérdekű beruházással kapcsolatos feladatok ellátására, irányítására – törvényben vagy a Kormány által rendeletben vagy határozatban – kijelölt személy vagy szerv bármely hatóságtól, közigazgatási szervtől, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, az építtetőtől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, a kiemelt közérdekű beruházás megvalósításában közreműködő bármely szervezettől, továbbá az érintett helyi önkormányzattól (a továbbiakban együtt: érintett szerv) a beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve az érintett szerv részére intézkedés megtételét javasolhatja.

(2) A tájékoztatáskérésre az érintett szerv tizenöt napon belül köteles érdemi választ adni. Ha az érintett szerv az intézkedési javaslattal nem ért egyet, akkor az érintett szerv első számú vezetője – önkormányzat esetén a főpolgármester, illetve a polgármester – részletes indokolással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.

(3) Ha az érintett szerv irányítását vagy felügyeletét valamely miniszter látja el, akkor az érintett szerv vezetője és az irányítást, illetve felügyeletet ellátó miniszter együttes, részletes indokolással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.”

27. § Az Ngtv. 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a kiemelten közérdekű beruházást, a kiemelten közérdekű beruházás helyszínét és közvetlen környezetét,

b) a kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggő sajátos településrendezési és beépítési szabályokat, egyedi építési követelményeket, sajátos telekalakítási követelményeket, egyedi településképi követelményeket, egyedi örökségvédelmi szabályokat,

c) a 11/D. § (1) bekezdése szerinti különös eljárás szabályokat,

d) a kiemelten közérdekű beruházással kapcsolatos, a 11/C. § szerinti kártalanítás részletes szabályait,

e) a kiemelten közérdekű beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, közműszakaszt érintő munka elvégezésére és elszámolására a 11/F. §-ban foglaltak alkalmazását.”

28. § Az Ngtv. 1. § (1) bekezdésében a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő,” szövegrész helyébe a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítására, valamint az azokkal összefüggő,” szöveg lép.

29. § A Kstv. 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, a 4. és 5. § szerinti esetekben, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:)

„d) kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási – ideértve a diákotthoni elhelyezést biztosító létesítményeket is –, egészségügyi, szociális létesítmény elhelyezése;”

30. § A Tao. tv.

- a) 22. § (3) bekezdésében a „25 százalékát” szövegrész helyébe a „30 százalékát” szöveg,

- b) 24/A. § (16) bekezdésében a „25 százalékának” szövegrész helyébe a „30 százalékának” szöveg

lép.

31. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

- a) 19. § (1) bekezdésében a „kiadott kormányrendelet” szövegrész helyébe a „kiadott, illetve a kiemelten közérdekű beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozó beépítési szabályt megállapító kormányrendelet” szöveg,

- b) 34. § (6) bekezdésében a „beruházásokra” szövegrész helyébe a „beruházásokra, valamint a kiemelten közérdekű beruházásokra” szöveg

lép.

32. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthető. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a közbeszerzések felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős és az azt támogató foglalkoztatottak munkaszerződés keretében történő alkalmazását engedélyezheti.”

33. § Az Mktv.

- a) 31/C. § (2b) bekezdésében a „25%-áig” szövegrész helyébe a „30%-áig” szöveg,

- b) 31/D. § (3) bekezdésében a „25%-áig” szövegrész helyébe a „30%-áig” szöveg,

- c) 31/D. § (4) bekezdésében a „25%-os” szövegrész helyébe a „30%-os” szöveg,

- d) 31/D. § (6) bekezdésében a „25%-os” szövegrész helyébe a „30%-os” szöveg

lép.