2018. évi XL. törvény — mi változott? 2019. január 2.
A 2019. január 1. és 2019. január 2. között hatályba lépett módosítások. 91 sor került be, 94 sor került ki.
⋯ 39 változatlan sor ⋯
#### 7. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása
12. § A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
#### 12. §
„(2) Az Akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.”
#### 13. §
13. § (1) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az akadémiai költségvetési szervek részt vesznek az Akadémia törvényben foglalt közfeladatainak ellátásában. Ezek finanszírozásának forrásai a költségvetési támogatás, más államháztartási források és saját bevételeik. Az akadémiai költségvetési szervek kutatási feladatait támogató tevékenységek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtéséhez, a speciális kutatási feltételek biztosításához a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosít költségvetési támogatást.”
(2) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az alapellátási támogatást módosítani kell az éves átlagos infláció mértékének megfelelően is, amennyiben ezt a költségvetési támogatás növekedése lehetővé teszi.”
#### 8. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása
#### 14. §
#### 9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
#### 15. §
(A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:)
#### 16. §
„d) gyermekek esélynövelő szolgáltatásai.”
#### 17. §
16. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény VI/A. Fejezet címe helyébe a következő fejezetcím és alcím cím lép:
#### 18. §
„VI/A. FEJEZET
GYERMEKEK ESÉLYNÖVELŐ SZOLGÁLTATÁSAI
Biztos Kezdet Gyerekház”
17. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény VI/A. Fejezete a következő 38/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„Tanoda
38/B. § (1) A tanoda olyan, elsősorban rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, vagy hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és kivételesen fiatal felnőttek számára nyújtott, önkéntesen igénybe vehető társadalmi felzárkózást segítő, a személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó, prevenciós szolgáltatás, amely az Nktv. szerinti kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvétel idején kívül, valamint a tanítási szünetekben segíti elő a szociokulturális hátrányok kompenzálását, a tanulmányok folytatását, a társadalomba való sikeres beilleszkedést, az életpálya-tervezést és a szabadidő hasznos eltöltését.
(2) A tanoda a szolgáltatásait a helyi sajátosságokra és a gyermekek egyéni szükségleteire építve, a szülők bevonásával, a gyermek nevelési-oktatási intézményével, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és gyermekjóléti központtal, a helyben elérhető egyéb, az érintett korosztály számára szolgáltatást nyújtó intézménnyel, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyéb tagjával együttműködve nyújtja. A szolgáltatásnyújtás helyszínén kizárólag tanoda ellátás biztosítható.”
18. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
- 1. 35. § (6) bekezdésében a „Biztos Kezdet Gyermekház szolgáltatásban” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásaiban” szöveg,
- 2. 37/A. § (1) bekezdésében és 94. § (2) bekezdésében a „Biztos Kezdet Gyerekház” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg,
- 3. 139. § (1b) és (3b) bekezdésében a „Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatás” szövegrész helyébe az „A gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg,
- 4. 145/C. § (1) bekezdésében a „Gyerekházak” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg,
- 5. 149. §-ában a „Biztos Kezdet Gyerekház” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásait” szöveg,
- 6. 162. § (1) bekezdés w) pontjában a „Gyerekházak” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg, és
- 7. 162. § (2) bekezdés l) pontjában a „Biztos Kezdet Gyerekház” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak” szöveg
lép.
#### 10. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
#### 19. §
⋯ 106 változatlan sor ⋯
#### 55. §
56. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
56. § (1)
(Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat)
„d) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a b) és a c) pont szerinti, önkormányzat által megkötött, valamint az önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaság által a naptári éven belül keletkeztetett és lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódik.”
(2)
#### 57. §
⋯ 32 változatlan sor ⋯
(4)
71. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
#### 71. §
„(2) Az állami viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása (ideértve a követelés átruházást is) annak a jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a kötelezettekkel szemben fennálló követelés behajtása érdekében. Az állami viszontgaranciával érintett követelés átruházására csak a Kormány rendeletében meghatározott esetekben kerülhet sor. Amennyiben a garantőr szervezet az állami viszontgarancia alapjául szolgáló kezesség biztosítékaként biztosítást köt, az ebből származó térítés behajtásból származó bevételnek minősül. A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó, a Kormány rendeletében meghatározott költségekkel csökkentett bevételt az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező arányban köteles az államnak megfizetni. Ha a garantőr szervezet e fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg az állammal szembeni köztartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani.”
#### 72. §
#### 73. §
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(3)
77. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
#### 77. §
- 1.
- 2.
- 3.
- 4.
- 5.
- 6.
- 7.
- 8.
- 9.
- 10.
- 11.
- 12.
- 13.
- 14.
- 15.
- 16.
- 17.
- 18.
- 19.
- 20.
- 21.
- 22.
- 23.
- 24.
- 25.
- 26.
- 27.
- 28.
- 29.
- 30.
- 31.
- 32.
- 33.
- 34.
- 35.
- 36.
- 37.
- 38.
- 39.
- 40.
1.
lép.
2.
78. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
3.
- 1. 21. § (4a) bekezdése,
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.
32.
33.
34.
35.
36.
37.
38.
39.
40.
78. § (1)
- 1.
- 2.
- 3.
(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
(2)
- 1.
- 2.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- 7.
- 8.
- 9.
- 10. 109. § (1) bekezdés 5. pontjában az „és a fejezeti stabilitási tartalék” szövegrész, és
- 10.
- 11.
#### 29. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
⋯ 180 változatlan sor ⋯