2018. évi XL. törvény — mi változott? 2019. január 1.

12. § A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.”

13. § (1) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az akadémiai költségvetési szervek részt vesznek az Akadémia törvényben foglalt közfeladatainak ellátásában. Ezek finanszírozásának forrásai a költségvetési támogatás, más államháztartási források és saját bevételeik. Az akadémiai költségvetési szervek kutatási feladatait támogató tevékenységek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtéséhez, a speciális kutatási feltételek biztosításához a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosít költségvetési támogatást.”

(2) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az alapellátási támogatást módosítani kell az éves átlagos infláció mértékének megfelelően is, amennyiben ezt a költségvetési támogatás növekedése lehetővé teszi.”

15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:)

„d) gyermekek esélynövelő szolgáltatásai.”

16. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény VI/A. Fejezet címe helyébe a következő fejezetcím és alcím cím lép:

„VI/A. FEJEZET

GYERMEKEK ESÉLYNÖVELŐ SZOLGÁLTATÁSAI

Biztos Kezdet Gyerekház”

17. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény VI/A. Fejezete a következő 38/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„Tanoda

38/B. § (1) A tanoda olyan, elsősorban rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, vagy hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és kivételesen fiatal felnőttek számára nyújtott, önkéntesen igénybe vehető társadalmi felzárkózást segítő, a személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó, prevenciós szolgáltatás, amely az Nktv. szerinti kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvétel idején kívül, valamint a tanítási szünetekben segíti elő a szociokulturális hátrányok kompenzálását, a tanulmányok folytatását, a társadalomba való sikeres beilleszkedést, az életpálya-tervezést és a szabadidő hasznos eltöltését.

(2) A tanoda a szolgáltatásait a helyi sajátosságokra és a gyermekek egyéni szükségleteire építve, a szülők bevonásával, a gyermek nevelési-oktatási intézményével, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és gyermekjóléti központtal, a helyben elérhető egyéb, az érintett korosztály számára szolgáltatást nyújtó intézménnyel, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyéb tagjával együttműködve nyújtja. A szolgáltatásnyújtás helyszínén kizárólag tanoda ellátás biztosítható.”

18. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

- 1. 35. § (6) bekezdésében a „Biztos Kezdet Gyermekház szolgáltatásban” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásaiban” szöveg,

- 2. 37/A. § (1) bekezdésében és 94. § (2) bekezdésében a „Biztos Kezdet Gyerekház” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg,

- 3. 139. § (1b) és (3b) bekezdésében a „Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatás” szövegrész helyébe az „A gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg,

- 4. 145/C. § (1) bekezdésében a „Gyerekházak” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg,

- 5. 149. §-ában a „Biztos Kezdet Gyerekház” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásait” szöveg,

- 6. 162. § (1) bekezdés w) pontjában a „Gyerekházak” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg, és

- 7. 162. § (2) bekezdés l) pontjában a „Biztos Kezdet Gyerekház” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak” szöveg

lép.

56. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat)

„d) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a b) és a c) pont szerinti, önkormányzat által megkötött, valamint az önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaság által a naptári éven belül keletkeztetett és lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódik.”

71. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása (ideértve a követelés átruházást is) annak a jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a kötelezettekkel szemben fennálló követelés behajtása érdekében. Az állami viszontgaranciával érintett követelés átruházására csak a Kormány rendeletében meghatározott esetekben kerülhet sor. Amennyiben a garantőr szervezet az állami viszontgarancia alapjául szolgáló kezesség biztosítékaként biztosítást köt, az ebből származó térítés behajtásból származó bevételnek minősül. A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó, a Kormány rendeletében meghatározott költségekkel csökkentett bevételt az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező arányban köteles az államnak megfizetni. Ha a garantőr szervezet e fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg az állammal szembeni köztartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani.”

- 1. 21. § (4a) bekezdése,

- 10. 109. § (1) bekezdés 5. pontjában az „és a fejezeti stabilitási tartalék” szövegrész, és