2018. évi CXXXIX. törvény — mi változott? 2019. július 16.

(5) Ha a településrendezési eszköz adott tárgykörben nem szabályoz, akkor e törvény és az e törvénnyel összhangban lévő megyei területrendezési terv rendelkezéseit kell alkalmazni.

- 3. Balaton vízparti területei: a Balaton tómedrének a partvonallal érintkező legfeljebb 500 méter széles sávja, valamint a tómedertől számítva a szárazulaton, a területrendezésért felelős miniszter rendeletében lehatárolt olyan terület, amely a part menti területek közcélú használatának szabályozását igényli;

- 20. kemping: a településrendezési eszközben kempingként kijelölt, vagy az e törvény felhatalmazása alapján a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában kiadott miniszteri rendeletben kempingként kijelölt terület, vagy más jogszabály szerinti kemping;

- 22. kertes mezőgazdasági térség: a BATrT-ben egyedileg megállapított olyan területfelhasználási kategória, amelybe azon zártkerti vagy zártkerti művelésből kivett mezőgazdasági területek tartoznak, amelyek fekvése, szerkezete, telekstruktúrája, hasznosítása módja és intenzitása, valamint beépítettsége eltér a mezőgazdasági térség területeitől;

- 47. területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely azonos jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet;

(2) A települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) önkormányzatot az általa elfogadott településrendezési eszköz előírása miatt kártalanítási kötelezettség nem terheli, ha az előírás területrendezési tárgyú jogszabály vagy az országos településrendezési és építési követelmények tárgyában kiadott kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.

- a) az erdőgazdálkodási térségben az erdőterület területfelhasználási egységet a térséget lefedő erdők övezetére vonatkozó szabályok szerint, valamint az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó szabályok figyelembevételével kell lehatárolni;

- b) a mezőgazdasági térség területének legalább 75%-át elsődlegesen a mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó rész természetközeli terület, – nagyvárosias lakóterület és vegyes terület kivételével – beépítésre szánt terület vagy különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe sorolható;

- c) új beépítésre szánt terület kijelölésére csak akkor kerül sor, ha a települési térségben nincs a tervezett rendeltetésnek megfelelő beépítésre szánt területen beépítetlen földrészlet, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti barnamezős terület.

- b) az országos műszaki infrastruktúra-hálózatoknak az Ország Szerkezeti Tervében megállapított nyomvonalától, a térbeli rendtől és a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolásától az adott műszaki infrastruktúra kijelölése tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése esetén lehet eltérni.

- b) az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonala a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában részt vevő, az egyeztetés tárgyát képező infrastruktúra elem vonatkozásában az adott egyeztetési szakterületet képviselő államigazgatási szerv hozzájárulása, és az egyéb érintett szakterületet képviselő államigazgatási szerv egyetértése esetén térhet el a kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, azok térbeli rendjétől és a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolásától.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi terv csak akkor hagyható jóvá, ha a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet – ha van elfogadott településrendezési eszköz – a településrendezési eszköz nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt terület települési területfelhasználási egységbe sorolta.

22. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a térségi övezetek által érintett területeket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatását mérlegelve kell lehatárolni. A mérlegelésnél az e törvényben és a megyei területrendezési tervben meghatározott szerkezeti terv szerinti települési térséget kell elsősorban figyelembe venni.

- c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra-kapacitás azt lehetővé teszi, vagy az a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül, továbbá új lakóterület kijelölése esetén a Kormány rendeletében meghatározott feltételek teljesülnek.

(6) A beépítésre szánt terület növekményét az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a településrendezési eszköz egyeztetése során ellenőrzi, és amennyiben jogszabályi ütközést észlel, véleményében jelzi. A beépítésre szánt terület növekményét az illetékes állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a végső szakmai véleményezése során is ellenőrzi, és amennyiben jogszabályi ütközést észlel, akkor annak megszüntetésére szólítja fel az önkormányzatot, és végső szakmai véleményét csak abban az esetben adja ki, ha a jogszabályi ütközés megszűnt.

(8) Az (1) és (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján, és legfeljebb olyan mértékben növelhető a beépítésre szánt terület kiterjedése, amilyen mértékben a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében rögzítetthez képest a település közigazgatási területén belül máshol csökken a települési térség kiterjedése. A területcsere során a települési térség területének nagysága nem nőhet. A területcserét táj- és természetvédelmi, termőföldvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok figyelembevételével és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja.

- 2. sajátos területfelhasználású térség: területfelhasználási kategória, amelybe a települési térségen kívüli, a településrendezési eszközökben jellemzően a különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe sorolt területek – így különösen külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, megújuló energiahasznosítási, honvédelmi területek – és egyes közlekedési területek – így különösen repülőterek – tartoznak;

- f) sajátos területfelhasználású térség.

- b) a településrendezési eszközökben erdőterület területfelhasználási egységbe sorolt erdőterület a település közigazgatási területén összességében nem csökkenhet;

#### 69. §

- f) a strandolásra alkalmas és hajók kikötésére felhasználható partszakaszok, továbbá

(5) Azon ingatlan, amelyet – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban – zöldterületként, illetve parti sétányként jelöl ki a helyi építési szabályzat, zöldterület esetében a zöldterületté, parti sétány esetében a zöldterületté, közlekedési területté, vízgazdálkodási területté vagy különleges kikötő terület közhasználat elől el nem zárható területévé alakítás érdekében, terület- vagy településrendezési célból, a kisajátításról szóló törvényben foglaltak szerint kisajátítható.

(5a) A jogi vagy szabályozási partvonallal határos földrészletre – a védett természeti területek kivételével – a közigazgatási területével érintett települési önkormányzatnak elővásárlási joga áll fenn. A jogi vagy szabályozási partvonallal határos földrészlet tekintetében – sorrendben a közigazgatási területével érintett települési önkormányzatot követően – az államot is megilleti az elővásárlási jog. A települési önkormányzatot megillető elővásárlási jogot az önkormányzat kérésére, az államot megillető elővásárlási jogot az elővásárlási jog gyakorlására törvényben meghatározott szerv kérésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) Meglévő beépítésre szánt területen nagyvárosias, kisvárosias és új falusias lakóterület, továbbá ipari gazdasági terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki,illetve azzá nem minősíthető át.

(4) A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül – a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével – épület nem helyezhető el, kivéve, ha különleges terület- és településrendezési ok vagy kialakult állapot miatt a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet ettől eltérően rendelkezik. Jogszerűen épített épület a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül felújítható.

(5) Településrendezési eszköz készítése vagy módosítása során a beépítésre szánt területnek a Balaton vízparti területeivel érintett területén – az e törvény hatálybalépésekor hatályos településrendezési eszközökben kijelölt területfelhasználási egységre vonatkozóan – a településrendezési eszközben előírt megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság mértéke a területfelhasználási egység változása esetén sem növelhető, kivéve, ha az e törvény felhatalmazása alapján a Balaton vízparti területeire vonatkozó sajátos településrendezési és építési követelmények tárgyában kiadott kormányrendelet ettől eltérően rendelkezik.

73. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a Balaton vízparti területére eső, a településrendezési eszközökben zöldterületként kijelölt, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben zöldterületté átsorolt terület.

(2) A IV. és V. osztályú nádas területén, a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó partszakaszán, két kilométerenként legfeljebb egy – ha a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó partszakasz hossza kevesebb, mint két kilométer, ott legfeljebb egy – darab, legfeljebb 20 férőhelyes csónakkikötő létesíthető. 20 férőhelyesnél nagyobb csónakkikötő a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával létesíthető.

75. § (1) A vízparti kemping területén tulajdoni formától függetlenül kereskedelmi célú szállásférőhely, vendéglátó épület és pihenés, testedzést szolgáló építmény helyezhető el. Lakóépület és lakás nem alakítható ki.

76. § Ha e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a településrendezési eszközökben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt települési területfelhasználási egység területének együttes nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében nem csökkenthető.

- c) 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény kivételével – nem létesíthető;

- e) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető, valamint energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

- h) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető, valamint energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

- b) részben vagy egészében lakhatási vagy üdülési célú úszólétesítmény és hajózási létesítmény nem létesíthető és nem üzemeltethető;

- c) a tómeder nádasában a hajók kikötésére felhasználható partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők, valamint a meglévő strandok előtt a kikötő, strand engedélyezett szélességében a bejáró külön engedély nélkül fenntartható;

- b) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, országos jelentőségű védett természeti területen 2700 m2, kivéve, ha helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg;

- c) épület – érintettség esetén a 84. § szerinti kertes mezőgazdasági terület övezetében vagy a 77. § (2) bekezdése szerinti miniszteri rendeletben meghatározott általános mezőgazdasági terület övezetében meghatározott szabályok alkalmazásával egyidejűleg –

- ca) a beépíthető telek legkisebb nagyságára és beépítettségére, valamint a mezőgazdasági birtokközpontokra vonatkozó előírások figyelembevételével, és

- cb) az I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló rendeltetéssel, összesen legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel, a II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen pedig a mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken, legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel

helyezhető el;

(4) A (3) bekezdés szerinti egyedi értékű dűlők lehatárolását és a megőrzésükre vonatkozó követelményeket e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.

90. § (1) E törvény rendelkezéseit – figyelemmel az (1a) bekezdésben foglaltakra is – a hatálybalépését követően indult 3. § (1) és (3) bekezdés szerinti eljárásokban kell alkalmazni.

(1a) Ha e rendelkezés hatálybalépésekor – a településrendezési eszköz módosításánál – az érintett államigazgatási szervet első alkalommal már megkeresték, a települési önkormányzat választhat, hogy e törvény és a végrehajtására kiadott miniszteri rendelet térségi területfelhasználási és övezeti szabályait, vagy a 2019. március 14-én hatályos Országos Területrendezési Tervről, Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről szóló törvények térségi területfelhasználási és övezeti szabályait alkalmazza. A településrendezési eszközök e bekezdés szerinti módosítása nem mentesíti a települési önkormányzatot a 91. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében és 93. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének teljesítése alól.

- b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a 11. § előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a vegyes területfelhasználású térség és az építmények által igénybe vett térség esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 2019. március 14-én hatályos előírásait kell figyelembe venni,

- g) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti miniszteri rendelet vezet be (országos övezetként állapít meg, vagy megyei területrendezési tervben való megállapításáról rendelkezik), azonban a megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra vagy megállapításra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál a 22. §-ban és a 23. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell lehatárolni, és rájuk e törvény, illetve a 88. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti miniszteri rendelet övezeti előírásait kell alkalmazni.

(2) A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó településrendezési eszközöket 2021. december 31-ig felülvizsgálni és szükség esetén módosítani kell.

(3) Fővárosi kerület esetében e törvény hatálybalépésétől az e törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletnek megfelelően felülvizsgált fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat hatálybalépéséig a kerületi településrendezési eszköz készítésénél e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglalt előírások alkalmazhatók.

(4) A fővárosi településszerkezeti tervet és a fővárosi rendezési szabályzatot 2020. március 15-ig e törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletnek megfelelően felül kell vizsgálni és módosítani kell.

(6) Ha a 2019. március 15-én fennálló állapot alapján az 51. § (1) bekezdése szerinti minimális zöldterületi arány a magántulajdonú ingatlan rendeltetésének, használati módjának korlátozásával valósítható meg, akkor a települési önkormányzat – a 67. § és a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – 5%-nál kisebb zöldterületet is kijelölhet a településszerkezeti tervben.

(7) Amíg a partinak és partközelinek nem minősülő településen a településszerkezeti tervben kijelölt zöldterületek együttes területe nem éri el az 51. § (1) bekezdésében meghatározott arányt, addig e településnél az új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában az újonnan kijelölt beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet – gazdasági vagy különleges terület kijelölése esetén zöldterületet vagy véderdőt – kell kijelölni. Ha a zöldterület vagy véderdő kijelölése az új beépítésre szánt terület rendeltetése miatt az adott területen nem valósítható meg, akkor a zöldterületet vagy a véderdő területét a település arra alkalmas más területén kell kijelölni.

94. § (1) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben kempingként kijelölt, de a településrendezési eszközökben 2019. március 15-ig jogszerűen vegyes területfelhasználási egységbe átsorolt területek e területfelhasználási egységben megtarthatóak, közvetlen Balaton-parti kapcsolat esetén legfeljebb 15%-os beépítettséggel, egyéb esetben legfeljebb 50% beépítettséggel.

| 33. | M38: | | Záhony térsége (M34) – (Szlovákia) |

| 2. | R21: | Hatvan (M3) – Mátraverebély – | – Mátraverebély – Salgótarján – Somoskőújfalu – (Szlovákia) |

| 20. | 21. sz. főút: | Mátraverebély (21. sz. főút) Salgótarján – Somoskőújfalu – (Szlovákia) |

| 31. | 306. sz. főút: | Miskolc (M30) – Szirmabesenyő (26. sz. főút) |

| 32. | 31. sz. főút: | Budapest (M0) – Sülysáp – Nagykáta – Jászberény – Dormánd (33. sz. főút) |

| 44. | 39. sz. főút: | Mezőzombor (37. sz. főút) – Mád – Abaújszántó – Encs (3. sz. főút) |

| 61. | 45. sz. főút: | Kunszentmárton (44. sz. főút) – Szentes – Hódmezővásárhely (47. sz. főút) |

| 119. | 89. sz. főút: | Szombathely (87. sz. főút) – Bucsu – (Ausztria) |

| 57. | | Hódmezővásárhely (47. sz. főút) – Kübekháza térsége (Szerbia/Románia) |

| 58. | | Hódmezővásárhely (47. sz. főút) – Makó (43. sz. főút) |

| 1. | | |

| 11. | Esztergom – (Szlovákia) | M10 |

| 11. | Algyő | 47. sz. főút |

| | A |

| --- | --- |

| 1. | Albertirsa – Mikebuda – Cegléd – Csemő – Nyársapát – Nagykőrös – Városföld – Kecskemét |

| 2. | Almásfüzitő – Dad térsége |

| 3. | Bogád – Hercegszántó – (Szerbia) |

| 4. | Bogád – Kaposvár |

| 5. | Detk térsége |

| 6. | Ercsi térsége |

| 7. | Gönyű – (Szlovákia) |

| 8. | Győr térsége – Abda – Vámosszabadi – (Szlovákia) |

| 9. | Hajdúböszörmény – Berettyóújfalu – Békéscsaba |

| 10. | Hajdúböszörmény – Létavértes – (Románia) |

| 11. | Kecskemét – Nyárlőrinc |

| 12. | Kerepes térsége |

| 13. | Kisvárda térsége – Hajdúböszörmény |

| 14. | Kisvárda térsége |

| 15. | Kisvárda térsége – Kisrozvágy – (Szlovákia) |

| 16. | Kisvárda térsége – Nyírtelek térsége |

| 17. | Martonvásár – Győr |

| 18. | Oroszlány – Dad térsége |

| 19. | Paks – Albertirsa |

| 20. | Paks [I.] |

| 21. | Paks – Litér [II.] |

| 22. | Paks [II.] |

| 23. | Paks [III.] |

| 24. | Perkáta |

| 25. | Répcelak térsége |

| 26. | Sajóivánka – Kazincbarcika – Berente |

| 27. | Sajóivánka – Bánréve – (Szlovákia) |

| 28. | Sajószöged – Hajdúböszörmény |

| 29. | Sajószöged – Nyírtelek térsége – Kisvárda térsége |

| 30. | Szeged – Röszke [II.] – (Szerbia) |

| 31. | Szeged térsége |

| 32. | Székesfehérvár térsége |

| 33. | Szigetcsép térsége |

| 34. | Szolnok – Nyárlőrinc |

| 35. | Tiszaújváros – Sajószöged [II.] |

- 2.1. Jobbágyi

| 7. | | |

| 8. | | | |

| 2. | Tárnok – Herceghalom (1. sz. főút) | Érd (6. sz. főút) – Tárnok |

| 15. | | Budapest XXI. kerület – Tököl, Szigetszentmiklós – Budapest XXII. kerület |

| 16. | Dunakeszi | |

- 1.1. Galambok (M7) – [Zalabér]

- 1.9. Hévíz – Zalakomár

- 1.10. Vállus – Keszthely

- 1.11. Lengyeltóti – Balatonboglár

- 1.12. Hollád – [Szenyér]

- 1.13. M7 és 7. sz. főút összekötései: Balatonszárszónál, Balatonőszödnél, Ordacsehinél, Balatonfenyvesnél

- 2.3. Lengyeltóti – Somogymeggyes – Tab – Som (65. sz. főút)

- 2.8. elkerülők: Tapolca, Monostorapáti, Kapolcs, Nagyvázsony, Badacsonytomaj – Badacsonytördemic, Pula, Kereki – Kőröshegy, Andocs, Lengyeltóti

- 3.23. Szentjakabfa – Monoszló

- 3.41. Litér – Királyszentistván

- 3.42. Aszófői átkötés 7303. és 7307. j. mellékutak között

- 3.43. Nagyvázsonyi átkötés a 77. sz. főút és elkerülője között

- 3.44. Ádánd – Szabadhídvég

- 3.45. Zánkai átkötés 7312. és 7313. j. mellékutak között

| 10. | 226 | Tapolca – [Zalahaláp] |