2018. évi CXXXIX. törvény — mi változott? 2019. március 16.

96. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 11/A. § (3) bekezdésében az „az Országos Területrendezési Tervről” szövegrész helyébe az „a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről” szöveg lép.

97. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A külfejtéses művelésű bányatelket akkor lehet megállapítani vagy horizontálisan bővíteni, ha a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény bányatelek-megállapításra vonatkozó előírásai teljesülnek.”

98. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 4. §-a a következő 41. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„41. meteorológiai obszervatórium: nagy léptékű időjárási folyamatok megfigyelésére alkalmas magaslégköri szondával, időjárási radarral, szélradarral, légkörfizikai mérőeszközökkel rendelkező létesítmény, ahol nagy területi reprezentativitású, különösen pontos meteorológiai megfigyeléseket vagy viharjelzést, légkörfizikai, magaslégköri kutatást folytatnak.”

(2) A Ktv. 38/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A meteorológiai tevékenységgel összefüggő állami feladatok:)

„a) a környezet- és klímavédelemhez, árvíz- és belvízvédelemhez, az erdővédelemhez, valamint az élet- és vagyonbiztonság megóvásához szükséges meteorológiai adatok gyűjtése, információk szolgáltatása, meteorológiai obszervatórium és más mérőállomás üzemeltetése,”

(2) A Tftv. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A területrendezési tervek esetében, a térségi szerkezeti terv és a térségi övezetek előállításával kapcsolatban a miniszterek a területrendezési tervek térképi követelményeinek megfelelő módon dolgozzák ki a feladatkörüket érintő munkarészeket.”

(4) A Tftv. 23/D. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az országos és a kiemelt térségi területrendezési terveket érintő változások, valamint a térségi területfelhasználási engedélyek tervi következményeit a területrendezésért felelős miniszter – amennyiben indokolt – évente rendeletében kihirdeti.”

(6) A Tftv. 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy az országos és a kiemelt térségi területrendezési terveket érintő változások, valamint a térségi területfelhasználási engedélyek tervi következményeit rendeletben kihirdesse.”

(7) A Tftv.

- a) 5. § t) pontjában a „Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének” szöveg,

- b) 23/D. § (3) bekezdésében a „Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének” szöveg,

- c) 23/D. § (3b) bekezdésében az „(1)–(3a) bekezdése” szövegrész helyébe az „(1)–(3) bekezdése” szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti a Tftv.

- a) 23/D. § (1) bekezdésében a „térségi jelentőségű” szövegrész,

- b) 23/D. § (3a) bekezdése,

- c) 27. § (1) bekezdés q) pontja,

- d) 27. § (1) bekezdés t) pontjában a „ , térségi jelentőségű” szövegrész.

(9) Az Étv. a következő 60/H. §-sal egészül ki:

„60/H. § Azon épületeknél, amelyek használatát az építésügyi hatóság e rendelkezés hatálybalépése előtt engedélyezte vagy tudomásul vette, e törvény erejénél fogva

a) a helyi építési szabályzatnak – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközöknek – a tetőtér-beépítést tiltó előírását nem kell alkalmazni,

b) a helyi építési szabályzatban – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközökben – meghatározott szintterületi értékbe a tetőtér-beépítés nem számít bele,

c) a tetőtér-beépítéshez kapcsolódó, a tűzvédelmi előírások teljesítését szolgáló építmények és a felvonó az építési telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértékébe és a zöldfelület megengedett legkisebb mértékébe nem számít bele,

d) a tetőtér-beépítésből eredő többlet gépjármű elhelyezése a tetőtér-beépítéssel érintett épület telekhatárától mért legfeljebb 1000 m-en belül más telken, parkolóban, parkolóházban vagy a közterület közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával is biztosítható, továbbá a helyi önkormányzat parkolást szabályozó rendelete a parkolóhely pénzbeli megváltásának lehetőségét nem tilthatja meg,

e) a területfelhasználási egységre vagy építési övezetre a helyi építési szabályzatban – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközökben – megállapított maximális lakásszámba a tetőtér-beépítéssel létrejött lakás nem számít bele, és

f) a tetőtér-beépítésekre és az épület belső udvarának lefedésére vonatkozóan e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet további előírásokat állapíthat meg, amelyeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat – a fővárosban a kerületi építési szabályzat – nem állapíthat meg.”

(13) Az Étv.

- b) 20. § (7) bekezdés e) pontjában az „és a kiemelt fontosságú honvédelmi” szövegrész helyébe az „és katonai célú” szöveg,

- c) 53/F. § (3) bekezdésében a „kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi” szövegrész helyébe a „honvédelmi és katonai célú” szöveg,

lép.

103. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (11) bekezdésében az „Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. §-ában” szöveg lép.

104. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 3/A. §-ában az „Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. § (5) bekezdésében” szöveg lép.

105. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 5. § (2) bekezdésében „Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. §-ában” szöveg lép.

106. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngt.) 6/H. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett települések önkormányzatainak településrendezési eszközeiket)

„a) ha a közlekedési infrastruktúra-beruházás szerepel a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben (a továbbiakban: MATrT.), a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni az MATrT. 14. § (1) bekezdésében foglaltakkal,”

(2) Az Ngt.

- a) 6/H. § (1) bekezdés b) pontjában az „OTrT-ben” szövegrész helyébe az „MATrT-ben” szöveg,

- b) 6/H. § (13) bekezdésében a „2018. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2021. december 31-ig” szöveg

lép.

107. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) a következő 114. §-sal egészül ki:

„114. § Az Országos Erdőállomány Adattárból a 113. § (24) vagy (27) bekezdése szerinti kivezetést vagy átminősítést át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágban, továbbá a településrendezési eszközökön is. Az erdészeti hatóság a határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül köteles hivatalból megkeresni az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan-nyilvántartásnak, a települési önkormányzatot a településrendezési eszközöknek az Országos Erdőállomány Adattárral történő összhangba hozatala érdekében.”

(2) Az Evt.

- a) 23/A. § (4) bekezdésében az „Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben” szöveg

- b) 113. § (24) és (27) bekezdésében a „két éven belül” szövegrész helyébe a „négy éven belül” szöveg

lép.

108. § A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 8. § (1) bekezdés g) pontjában a „Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 1/1. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 1/1. mellékletében” szöveg lép.

109. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény

- a) 7. § (1) bekezdésében az „A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről” szóló szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről” szöveg,

- b) 7. § (9) bekezdésében az „a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 5. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 42. § (5) bekezdésében” szöveg

lép.

110. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 2. §-a a következő (2b)–(2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály országos településkép-védelmet biztosíthat a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre.

(2c) Az országos településkép-védelem keretében a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre – a terület kijelölésével egyidejűleg – a Kormány rendeletben országos jelentőségű településképi követelményeket és országos településkép-érvényesítési eszközöket

állapíthat meg.

(2d) A (2c) bekezdés esetében a (2) bekezdés szerinti önkormányzati településképi rendelet rendelkezései – a kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában – a településképi szempontból kiemelten meghatározó terület tekintetében nem alkalmazhatók.

(2e) Az Étv. 4. § (3a) bekezdése szerinti területekre vonatkozóan országos településkép-védelem a (2c) bekezdés figyelembevételével biztosítható.”

(2) A Tvtv. a következő 1/A. alcímmel egészül ki:

„1/A. Országos településkép-védelem

2/A. § (1) Az országos jelentőségű településképi követelmény a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott követelményekre és ezen követelmények keretszabályaira terjedhet ki.

(2) A Kormány az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesítésének elősegítésére a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre egyedi településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: egyedi kézikönyv) készítését írhatja elő, az egyedi kézikönyv tartalmára, elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával. Az egyedi kézikönyv az országos főépítész közreműködésével készül.

(3) A Kormány az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében a (4) és (6) bekezdés szerinti országos településkép-érvényesítési eszközök alkalmazását írhatja elő.

(4) A településképi szempontból kiemelten meghatározó területre – kormányrendeletben meghatározott esetekben és részletszabályok szerint – kormányrendeletben kijelölt államigazgatási szerv

a) tájékoztatást adhat és szakmai konzultációt biztosíthat az országos jelentőségű településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a követelmények érvényesítési módjára,

b) kiemelt településképi véleményezési eljárást folytathat le és településképi véleményt adhat az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,

c) kiemelt településképi bejelentési eljárást folytathat le és településképi döntést hozhat az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében,

d) településképi kötelezést adhat ki, és településkép-védelmi bírságot szabhat ki.

(5) A (4) bekezdés szerint kijelölt államigazgatási szerv az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében a 11. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint jár el azzal, hogy – jogszabályban meghatározott esetekben és módon – 10 000 000 forintig terjedő közigazgatási bírságnak megfelelő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

(6) A Kormány támogatási és ösztönző rendszer útján segítheti elő az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülését, amely alkalmazásáról az országos településkép-védelmet biztosító kormányrendelet rendelkezik.”

(3) A Tvtv. 12. § (1) bekezdése a következő h)–l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„h) az országos településkép-védelemmel érintett településképi szempontból kiemelten meghatározó területet és az érintett ingatlanokat,

i) a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre vonatkozó egyedi kézikönyv tartalmi elemeit, az elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó részletes szabályokat,

j) a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre vonatkozó országos jelentőségű településképi követelményeket, továbbá a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által megengedett eltéréseket, a létesíthető reklámhordozók számát, megjelenésük különös formai (műszaki) követelményeit,

k) az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében alkalmazandó országos településkép-érvényesítési eszközöket, az egyes eszközök alkalmazásának eseteit, módját, részletes szabályait, a vonatkozó eljárások szabályait, beleértve az eljárásokban vizsgálandó településképi szempontokat és az eljárások alóli mentesség feltételeit, a támogatási és ösztönző rendszer alkalmazását, továbbá az országos településkép-érvényesítési eszközök alkalmazására hatáskörrel rendelkező hatóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket,

l) az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében kiszabható településkép-védelmi bírság mértéke megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetési módjának részletszabályait.”

(4) A Tvtv.

- a) 2. alcímének címében az „A településképi” szövegrész helyébe az „A helyi településképi” szöveg,

- b) az 5. § (1) bekezdésben a „főépítész vagy több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész” szövegrész helyébe a „főépítész, több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész vagy a megyei főépítész” szöveg,

- c) 11/A. § (3) bekezdésében „a településképi rendeletben” szövegrész helyébe a „a 2. § (2a), (2b), (2c) és (2e) bekezdések szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó területek kivételével a településképi rendeletben” szöveg,

- d) 11/B. § (4) bekezdésében a „2. § (2a) bekezdés” szövegrész helyébe a „2. § (2a), (2b), (2c) és (2e) bekezdés” szöveg

lép.

111. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. § 1. pontjában a „Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény” szöveg lép.

112. § Hatályát veszti

- a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény,

- b) az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény,

- c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény.