2018. évi CXXV. törvény — mi változott? 2025. március 1.

- c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó jogviszonyban foglalkoztatott, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt

- b) a Kormány eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó kormányhatározatot, ha az kizárólag a Kormány tagja, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, a kormánybiztos, a kormányzati főhivatal vezetője, a rendvédelmi szerv vezetője, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vezetője vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője számára határoz meg feladatot és nem tartalmaz olyan – a központi költségvetést érintő – rendelkezést, amelyet az Alaptörvényre és az államháztartásról szóló törvényre tekintettel nyilvánosan kell közzétenni.

(1) A honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség irányításával összefüggő jogainak gyakorlására az általa vezetett minisztériumban, a rendvédelmi szervet irányító miniszter a rendvédelmi szervek irányításával összefüggő jogainak gyakorlására az általa vezetett minisztériumban, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányításával összefüggő jogainak gyakorlására az általa vezetett minisztériumban a 28. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérő szervezeti egységet is létesíthet.

- c) vezetője a Magyar Honvédség vezetőjére, rendvédelmi szerv esetében az országos parancsnokra vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálat esetében a főigazgatóra vonatkozó rendelkezések szerinti juttatásban részesül.

(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek területi szervei, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően – a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével – a kormányhivatal ellenőrzési jogkörébe tartoznak.

A kormányhivatal véleményezi – a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével – a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a területi illetékességgel kizárólag államigazgatási feladatot ellátó más szervek

(1) A kormányhivatal – a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével – a Kormánynak alárendelt szervek bármely területi szervétől, valamint a polgármestertől és a jegyzőtől az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően, valamint a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervtől és személytől bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedéséről tájékoztatást kérhet, illetve – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az iratokba betekinthet.

- b) – a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével – ellenőrzési feladatokat lát el, különös tekintettel az Ákr. végrehajtásának és a hatósági tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére,

- c) – a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével – gondoskodik a területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangolásáról,

- d) vezényelt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony)

álló személlyel is azzal, hogy az a)–d) pont szerinti esetben – a hivatásos szolgálati jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony a katonai szolgálati viszony, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony és a nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony szünetelése esetének kivételével – nem jön létre az (1) bekezdés szerinti jogviszony, és a hivatásos szolgálati jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a katonai szolgálati viszony, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, valamint a nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony továbbra is fennáll.

(6) Jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető, illetve tartható fenn azzal, akinek a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha az arra feljogosított személy, szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését, illetve fenntartását jóváhagyta.

(7) Ha a kormánytisztviselő nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy vagy a kormányzati szolgálati jogviszonya fennállása alatt válik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, illetőleg ha a jogviszony létrehozására (6) bekezdés szerint előzetes engedéllyel került sor és

- a) a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá, vagy

- b) a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartását a jogszabály szerint arra feljogosított személy, szerv nem hagyta jóvá, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója, amennyiben ennek jogszabályi lehetősége fennáll – mérlegelési jogkörében eljárva – más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső álláshelyre, beosztásba nem helyezte át, vagy

- c) felülvizsgálati eljárás során kockázatot állapítottak meg és a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartását a jogszabály szerint arra feljogosított személy, szerv nem hagyta jóvá, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója, amennyiben ennek jogszabályi lehetősége fennáll – mérlegelési jogkörében eljárva – más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső álláshelyre, beosztásba nem helyezte át,

(10) Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati, katonai szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati, nemzetbiztonsági szolgálati vagy nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát e törvény alkalmazásában folyamatosnak kell tekinteni.

(3) Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, a Küt. szerinti közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati, katonai szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati, nemzetbiztonsági szolgálati vagy nemzetbiztonsági alkalmazotti szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

- b) a költségvetési szervnél kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, szerződéses vagy hivatásos katonai szolgálati viszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, illetve a költségvetési szervnél munkaviszonyban,

(10) E § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közszolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy katonai szolgálati jogviszonnyá, honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá, nemzetbiztonsági szolgálati, nemzetbiztonsági alkalmazotti vagy munkaviszonnyá alakul át.

- h) a nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban és nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban töltött időt,

- i) nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonya a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerint szüneteljen.

(3) A 3. § (11) bekezdése szerint a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet alapján a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumba vezényelt kabinetfőnök, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alapján a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériumba vezényelt kabinetfőnök, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény alapján a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba vezényelt kabinetfőnök jogviszonyára a honvédek jogállásáról szóló kormányrendeletet, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.

(3) Igazgatónak kinevezhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban álló vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban álló, a 29/B. § (1) bekezdése szerinti szervezetbe vezényelt személy is azzal, hogy ebben az esetben nem kell teljesülnie a 3. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek.

(2) A kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára a 71. § (8)–(15) bekezdését, a 72. §-t, 82. § (7)–(9) bekezdését, a 95. § (5)–(7) bekezdését, a 104. § (1) bekezdés k)–m) pontját és a 107. § (2) bekezdés f) pontját alkalmazni kell azzal, hogy a munkaviszonynak 104. § (1) bekezdés k)–m) pontja alapján történő megszűnése esetén a munkavállaló végkielégítésre jogosult, a munkaviszonynak 107. § (2) bekezdés f) pontja alapján történő megszüntetése esetén felmondási időre és végkielégítésre nem jogosult.

- 18. közigazgatási gyakorlat: a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél kormánytisztviselői jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, adó- ás vámhatósági szolgálati jogviszonyban, államigazgatási munkaviszonyban töltött idő, tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél szerzett gyakorlat;

- 34. további jogviszony: különösen a közszolgálati jogviszony, a fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén másik kormányzati szolgálati jogviszony, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, a munkaviszony, a politikai szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony, a nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszony, a bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszony, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, bedolgozói munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony , az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony.