2018. évi CXXI. törvény — mi változott? 2019. január 1.

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21/K. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság)

„a) az alábbi célok érdekében működteti a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert:

aa) a közúti közlekedés ellenőrzésének támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztásra, ideértve az ezekhez kapcsolódó kockázatértékelési tevékenységet is,

ab) a 20. § (1) bekezdésében, továbbá a 21. § (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározott felelősség megállapítására, valamint

ac) a jogszabályban meghatározott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet nélkül közlekedő gépjárművek forgalomból – amennyiben az Ákr. 40. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, automatikus döntéshozatali eljárás keretében – történő kivonásának automatikus kezdeményezésére;”

(2) A Kkt. 21/K. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Ha a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezelt adatok alapján a gépjármű kötelező gépjármű felelősség-biztosítási fedezetének hiánya vélelmezhető és a (6) bekezdés szerinti intézkedés nem történt, a közlekedési hatóság a jármű rendszámát, a vélelmezett szabályszegés elkövetésének helyét és idejét, a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, továbbá az ellenőrzés képi felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 15 napig tárolja.

(13) Ha a (12) bekezdésben meghatározott határidő 15. napján a kötvénynyilvántartás adataival történő ismételt összevetés eredményként a gépjármű kötelező gépjármű felelősség-biztosítási fedezetének hiánya állapítható meg és a gépjármű üzembentartójában változás nem történt, a közlekedési hatóság a jogsértés elkövetésének helyét és idejét, a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, továbbá az ellenőrzés képi felvételeit elektronikus úton megküldi a gépjármű üzembentartójának lakcíme (székhelye) szerinti közlekedési igazgatási hatóságnak.”

4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) a következő 19/D. §-sal egészül ki:

„19/D. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából természetes személyazonosító adatok, lakcím- és személyazonosító igazolvány okmányazonosítója adat igénylésére jogosultak a nyilvántartó szervtől az adatigénylés indokoltságának igazolása mellett.”

7. § Az Nytv. 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (4) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért fizetendő igazgatási díj megfizetése alól mentesség illeti meg a helyi önkormányzatot, a költségvetési szervet, a közjegyzőt, valamint az önálló bírósági végrehajtót, továbbá törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott ügyfajtákban az ügyfelet.”

9. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7. § (1) bekezdés b) pont bb)–bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:

elvégzi]

„bb) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai – ideértve a vezényléssel az ezen rendvédelmi feladatokat ellátó szerveken kívül szolgálatot teljesítő hivatásos állományt is –, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz vezényelt tagjai,

bc) a bb) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás kormánytisztviselői, köztisztviselői, állami szolgálati, közalkalmazotti, továbbá az igazságügyi szakértői intézmény igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv munkavállalói,

bd) a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek irányítását ellátó minisztériumok, továbbá a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek bűnüldözési és államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági ellátását, kiképzését és oktatását végző szervek rendeltetésszerű működése körében eljáró kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazottai,”

[(a ba)–be) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát,]

(2) Az Rtv. 7. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja alkalmazásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet munkavállalójának kell tekinteni annak a kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak a munkavállalóját is, amely gazdasági társaság tekintetében a tulajdonosi jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vagy a büntetés-végrehajtási szervezet gyakorolja.”

10. § (1) Az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terrorizmust elhárító szerv)

„e) megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a d) pontban meghatározott feladat ellátásához szükséges, a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információkat,

f) a rendészetért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntésében meghatározott időtartamra – a nemzetközi normák betartásával – ellátja a kijelölt

fa) magyar külképviseletek biztosítását és azok diplomáciai személyzete védelmét, valamint

fb) a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek, intézmények és létesítmények biztosítását,

e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének szerveivel, illetve a nemzetközi szervezetekkel, valamint a külföldi állam hatóságaival.”

(2) Az Rtv. 7/E. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A terrorizmust elhárító szerv)

„g) a rendészetért felelős miniszter döntése alapján – a hatályos nemzetközi normák betartásával – közreműködik a külföldön megrendezésre kerülő, kiemelt terrorfenyegetettségűnek minősíthető nemzetközi sportrendezvényeken résztvevő magyar sportolók és sportszakemberek személyvédelmében, valamint az általuk külföldön a sportrendezvényeken való részvétel ideje alatt használt létesítmények védelmében és e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival.”

11. § Az Rtv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy hozzátartozója vagy más személy értesítését kérje, ennek érdekében a fogvatartottat nyilatkoztatni kell. A fogvatartott által értesítendőnek megjelölt személy értesítésének kötelezettsége a rendőrséget terheli, az értesítést a rendőrség indokolatlan késedelem nélkül teljesíti. Ha az értesítés ténye az eljárás során keletkezett adatok alapján veszélyezteti az intézkedés célját, akkor az értesítést el kell halasztani és akkor kell megtenni, amikor a veszélyeztetés már nem áll fenn. Ha az értesítés ténye nem, de a fogvatartott által megjelölt személy értesítése veszélyezteti az intézkedés célját, akkor őt fel kell hívni arra, hogy más személyt jelöljön meg. Ha a fogvatartott olyan más személyt jelölt meg, akivel kapcsolatban az értesítésnek nincs akadálya, a rendőrség az utóbb megjelölt személyt értesíti. Ha a fogvatartott kiskorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét. Ha a fogvatartott esetében a büntetőeljárás vagy a szabálysértési eljárás szabályai alkalmazásának van helye, az ezen eljárásokra vonatkozó különös rendelkezések szerint kell eljárni.”

12. § Az Rtv. a 29/A. §-t követően a következő alcímmel és 29/B. §-sal egészül ki:

„Dolog helyszíni elvétele

29/B. § (1) A rendőr feladatának teljesítése során megtalált olyan dolog, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján zár alá vehető, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján bizonyítási eszközként lefoglalható, valamint a támadásra, vagy önveszély okozására alkalmas, illetve a jogosulatlanul birtokolt dolgot a jogosultnak vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig, zár alá vétel vagy lefoglalás elrendeléséig, de legfeljebb három munkanapra átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a dolgot vissza kell adni, ha a dolog helyszíni elvételének időtartama eltelt vagy annak oka megszűnt.

(3) A rendőr felszólíthatja a dolog átadására azt a személyt, akiről megalapozottan feltehető, hogy az (1) bekezdésben meghatározott dolog van a birtokában.

(4) A rendőr kizárólag a dolog helyszíni elvétele érdekében intézkedést nem alkalmazhat.”

13. § Az Rtv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendőr a 29/B. § (1) bekezdésében meghatározott dolog elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.”

14. § Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,)

„c) akinek őrizetét, letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, illetve elmeállapotának megfigyelését rendelték el;

d) aki az őrizet, a letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, az olyan bűnügyi felügyelet szabályait, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetve, aki az előzetes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;”

15. § Az Rtv. 35/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az utasadat-információs egységnek az elemző-értékelő tevékenysége alapján az Nbtv. 52/H. § (7) bekezdése szerint feltárt információról szóló tájékoztatása alapján a rendőrség az (1)–(3) bekezdés szerinti intézkedések alá vonhatja azt a személyt, akire a feltárt információ vonatkozik. Az ennek során megállapított adatokról és beszerzett információkról a rendőrség az utasadat-információs egységet kérésére visszatájékoztathatja.”

16. § (1) Az Rtv. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés alapján elhelyezésre kerülő képfelvevő szükségességéről, a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a rendőrség dönt az illetékes települési önkormányzat véleményének előzetes kikérését követően. A képfelvevő elhelyezési és üzemeltetési költségeinek biztosítására az önkormányzat és az illetékes rendőrkapitányság az e törvényben meghatározott keretek között megállapodást köthet. A rendőrség a képfelvevők elhelyezésére, a megfigyelt területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján közzéteszi.”

(2) Az Rtv. 42. §-a a következő (5f)–(5g) bekezdéssel egészül ki:

„(5f) A rendőrség az (1)–(2), valamint (5)–(5a) bekezdés alapján készített felvételt a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében személyazonosításra alkalmatlanná tett módon abban az esetben használhatja fel, ha az a felvétel készítésének alapjául szolgáló eljárás eredményességét nem sérti.

(5g) A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel, illetve a szolgálati feladat ellátásával érintett személyről a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében – az érintett hozzájárulásával – felvételt készíthet.”

17. § Az Rtv. 66. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A rendőrség a titkosan együttműködő személy által rendelkezésre bocsátott információkat – hozzájárulásával – műszeres ellenőrzéssel vizsgálhatja. A tizennyolcadik életévét be nem töltött titkosan együttműködő személy által szolgáltatott információ műszeres ellenőrzéssel nem vizsgálható.”

18. § Az Rtv. 72. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A védett állománnyal összefüggő, jogszabályban meghatározott bűncselekmények megelőzése céljából a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve akkor is folytathat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a védett szerv befolyásmentes működésének megzavarásával, illetve tagjai vagy valamely állománycsoportja szolgálatellátásának befolyásolásával kapcsolatban olyan információ megszerzése várható, amely a későbbiekben megalapozza a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti leplezett eszköz alkalmazását is.”

19. § Az Rtv. 91/M. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A rendőrség a 35/A. § (4) bekezdésében meghatározott határellenőrzési tevékenysége során az utasadat-információs egység részére történő továbbítás céljából a következő adatokat kezelheti:

a) a (2) bekezdésben meghatározott adatok,

b) az utas által a személyazonosításra bemutatott okmányban szereplő arckép másolata,

c) az utas által bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányok száma, érvényességi ideje,

d) az utas által bemutatott úti okmány valamennyi oldalának és az ott található teljes adattartalomnak a másolata,

e) az útvonalkövetés során feltárt beléptető bélyegzőlenyomatok, vízumok másolata,

f) a határforgalom-ellenőrzés során a beutazás okaként, a beutazás fedezeteként bemutatott iratok, meghívólevél, szállásfoglalásra vonatkozó információk másolata,

g) a továbbutazásra vonatkozó repülőjegy, beszállókártya, más iratok, valamint a továbbutazást követő szállásfoglalásra vonatkozó iratok másolata.

(3c) A (3b) bekezdésben meghatározott adatokat a rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül továbbítja az utasadat-információs egységnek és az adatokat az utasadat-információs egység részére történő adattovábbítást követő 24 órán belül törli.”

20. § Az Rtv. 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Testülethez a panaszt az intézkedéstől, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, ettől az időponttól számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A rendőri intézkedéstől számított egy éven túl panasz előterjesztésének nincs helye.”

21. § Az Rtv. 93/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a panaszról harmincöt napon belül közigazgatási hatósági eljárásban dönt. Az ügyintézési határidő a Testület állásfoglalásának kézhezvételét követő napon indul. Ha az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója határozatban eltér a Testület állásfoglalásától, ezt köteles megindokolni.”

22. § Az Rtv. 93/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A panaszt az intézkedést követő harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harmincöt napon belül kell elbírálni.

(3) Az intézkedést foganatosító szerv vezetőjének a panasz elbírálása tárgyában hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. Ha a panaszt első fokon az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója bírálta el, a határozat ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs.”

- a) 1. § (2) bekezdés 6a. pontjában, 7/F. § (2) bekezdésében, 64. § e) pontjában és 65. § (6) bekezdésében a „személybiztosítási és létesítményvédelmi” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,

- b) 7/A. § (1) bekezdésében a „jogszabályban előírt hivatali” szövegrész helyébe a „jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri” szöveg,

- c) 7/D. § a)–c) pontjában a „bűncselekmény vagy szabálysértés miatt” szövegrész helyébe a „bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt” szöveg,

- d) 33. § (1) bekezdés g) pontjában az „őrizetbe vétele” szövegrész helyébe az „őrizete” szöveg,

- e) 39. § (1) bekezdés i) pontjában a „személy- és létesítménybiztosítási intézkedés [46. § (1) bekezdés c) pont]” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedés” szöveg,

- g) 42/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság,” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság,” szöveg,

- h) 42/A. § (5) bekezdésében a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg és a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg,

- i) 46. §-át megelőző alcím címében a „Személy- és létesítménybiztosítási” szövegrész helyébe a „Személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,

- j) 51. § (1) bekezdésében a „védelmére” szövegrész helyébe a „védelmére, továbbá a védett személy útvonalának és programhelyszíneinek biztosítása érdekében” szöveg,

- k) 69. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a 64. § a) és e) pontjában” szövegrész helyébe az „a 64. § a), c), e), h) és i) pontjában” szöveg,

- l) 101. § (2) bekezdés f) pontjában a „hatálya alá tartozó rendezvényekkel összefüggő rendőrségi eljárás és a rendezvények biztosításával kapcsolatos rendőrségi feladatok végrehajtásának” szövegrész helyébe a „szerinti gyűlés bejelentésével és biztosításával összefüggő rendőrségi feladatok” szöveg

25. § Hatályát veszti az Rtv.

- a) 41. §-a és az azt megelőző alcíme,

- b) 46. § (1) bekezdésében az „[1. § (2) bek. g) pont]” szövegrész,

- c) 93/A. § (9) bekezdése.

26. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 13. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kjt. alábbi rendelkezéseit a következő eltéréssel kell alkalmazni:)

„c) a 22. § (16) bekezdését azzal, hogy a „nem megfelelt” helyett elfogadhatatlant, a „minősítés” helyett teljesítményértékelést;”

(kell érteni.)

27. § A Vgtv. 15/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, a késedelmi pótlék mérséklése szabályai között a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, az adóbírság mérséklésére, kiszabásának mellőzésére, valamint az adómérséklésre vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség vízhasználó általi teljesítése során.”

29. § A Vgtv. 33/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/B. § (1) A vízügyi hatóság a hatósági engedélyezési eljárások végleges lezárását követően a vízikönyv vezetése, a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a végleges döntésével összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából a következő adatokat kezeli:

a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai,

b) az ügyfél lakcíme, értesítési címe, elektronikus levélcíme, telefonszámai,

c) a nem természetes személy ügyfél cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének ideje, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

e) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

f) a vízimunkával, a vízilétesítménnyel és a vízhasználattal érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,

g) a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az e-vízikönyvben rögzített műszaki alapadatok, valamint

h) a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység gyakorlásához kapcsolódó jogok és jogilag jelentős tények.

(2) A vízügyi hatóság országos illetékességgel jogosult a vízkészletjárulékkal kapcsolatos feladatellátás érdekében a következő adatok megismerésére és kezelésére:

a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai,

b) az ügyfél lakcíme, értesítési címe, elektronikus levélcíme, telefonszámai,

c) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma, közösségi adószáma,

d) az ügyfél számlaszáma, IBAN száma,

e) a nem természetes személy ügyfél cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének ideje, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

f) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszámai,

g) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

h) a vízhasználatokra vonatkozó vízmennyiségi és műszaki alapadatok.

(3) Az (1) bekezdés a)–f) pont és a (2) bekezdés a)–g) pont szerinti személyes adat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – más szerv vagy személy részére nem továbbítható és a vízjogi engedélyek érvényességét követő hatodik év végéig kezelhető.

(4) Az (1) bekezdés g) és h) pont, valamint a (2) bekezdés h) pont szerinti, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető.”

30. § A Vgtv. 33/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/C. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a vízgazdálkodási adatgyűjtésekhez, az állami tulajdon kezeléséhez és a vízgazdálkodási objektumok azonosításához a következő adatok megismerésére és kezelésére jogosult:

a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai,

b) az ügyfél lakcíme, értesítési címe, elektronikus levélcíme, telefonszámai,

c) a nem természetes személy ügyfél cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének ideje, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

e) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

f) a vízimunkával, a vízilétesítménnyel és a vízhasználattal érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,

g) a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az engedélyes dokumentációban és az e-vízikönyvben rögzített műszaki alapadatok.

(2) Az (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti személyes adat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – más szerv vagy személy részére nem továbbítható és a vízjogi engedélyek érvényességét követő hatodik év végéig kezelhető.

(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által – a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül – a vízjogi engedély iránti kérelem benyújtásához szükséges tervezési munkákhoz elektronikus dokumentumként vagy elektronikusan feldolgozható formában a vízimérnöki tervezői jogosultsággal rendelkező és a vízjogi engedély iránti kérelemmel érintett tulajdonos vagy vagyonkezelő által megbízott tervező számára átadott, tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv adattartalmát (ideértve a személyes adatokat is) a tervező jogosult a vízjogi engedélyről szóló hatósági döntés véglegessé válásának időpontjáig kezelni. A tervező a részére átadott földkönyv személyes adatokra vonatkozó tartalmát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – más szerv vagy személy részére nem továbbíthatja.”

32. § A Vgtv. 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tagok be nem fizetett hozzájárulását az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző hajtja be.”

33. § A Vgtv. 45. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8a) Felhatalmazást kap a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter

a) a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési tervek,

b) az ár- és belvíz által veszélyeztetett területek lehatárolásának, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásának, valamint a besorolás felülvizsgálata szabályainak

rendeletben történő megállapítására.”

35. § (1) A Vgtv.

- a) 15/E. § (2) bekezdésében az „Az adózás rendjéről szóló törvény alkalmazásakor” szövegrész helyébe az „Az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alkalmazásakor” szöveg,

- b) 28. § (3) bekezdés e) pontjában a „31. §-t” szövegrész helyébe a „31. § (1) bekezdését” szöveg,

- c) 31. § (2) bekezdésben a „Mentes a díjfizetési” szövegrész helyébe a „Mentes az illeték- és díjfizetési” szöveg,

- d) 31. § (2) bekezdés b) pontjában a „vízkivételt” szövegrész helyébe a „felszín alatti vízkivételt” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Vgtv. 31. § (2) bekezdés b) pontjában az „a 29. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig” szövegrész.

36. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvszt.) 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A bv. szervezetben működtetett fegyveres biztonsági őrségnél alkalmazottak a közalkalmazotti jogviszony mellett munkaviszonyban is állhatnak.”

(2) A Bvszt. 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A bv. szervezetben működtetett fegyveres biztonsági őrség a következő tevékenység ellátásában működhet közre:

a) a bv. szervek területére történő be- és kiléptetés végrehajtása,

b) objektumvédelmi tevékenység,

c) járőrözési tevékenység,

d) területőrzés a bv. szervek határán kívül elhelyezkedő területen a bv. szervek anyagi javainak vagy az ott tartózkodó fogvatartottak őrzése érdekében,

e) fogvatartotti foglalkoztatás biztosítása a bv. szervek területén belül vagy kívül.”

(3) A Bvszt. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az országos parancsnok vagy a bv. szerv parancsnoka munkabiztonsági okból vagy a feladatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében megtilthatja, hogy a közalkalmazott, a kormánytisztviselő, valamint a munkavállaló munkaidőben meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy – a bankkártya és a Széchenyi Pihenő Kártya kivételével – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a munkaidőben történő használatát. A korlátozások a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló részlegen vagy a fogvatartottak foglalkoztatására kijelölt területen munkát végzők esetében, továbbá a bv. szerv területén kívüli felügyeleti és ellenőrzési feladatokat ellátó személyek esetében vezethetők be.”

37. § A Bvszt.

- a) 9/A. § (2) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe a „tankerületi központok, valamint” szöveg,

- b) 10. § (1) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe a „(2) és (2a)” szöveg

lép.

38. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)

„i) jogszabály rendelkezései szerint ellátja az elektronikus információbiztonsággal kapcsolatos feladatokat,”

(2) Az Nbtv. 8. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)

„j) jogszabály rendelkezései szerint ellátja a minősített adat védelmével kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint a telephelyi iparbiztonsági hatósági feladatokat.”

39. § Az Nbtv. 37. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A miniszter határozata elleni perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság a határozatot nem változtathatja meg.”

40. § Az Nbtv. 52/H. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Terrorelhárítási és Információs Bűnügyi Elemző Központ a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések, valamint elveszett, eltulajdonított úti okmányok hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.”

41. § Az Nbtv. „A titkos információgyűjtésre és a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó egyéb szabályok” című alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:

„62/A. § Az e törvény hatálya alá nem tartozó titkos információgyűjtés folytatására vagy leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az információs rendszer titkos megfigyelése eszköz alkalmazását kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által nyújtott szolgáltatás igénybevételével hajtja végre.”

43. § Az Nbtv. 71/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését követően, a nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezését megelőzően ugyanarra a személyre vonatkozóan más kezdeményező is kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását, akkor a későbbi kezdeményezés vonatkozásában a főigazgató az újabb elrendelést mellőzi. Az elrendelés mellőzéséről, valamint a korábban a kezdeményező részére megküldött írásbeli értesítések tartalmáról a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az újabb kezdeményezőt írásban értesíti. A már megkezdett nemzetbiztonsági ellenőrzésben ezt követően a későbbi kezdeményező is a kezdeményező jogkörében vesz részt, ennek tényéről a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója mindkét kezdeményezőt írásban értesíti.”

45. § (1) Az Nbtv. 72/B. § (2) bekezdés e) pontja a következő eg)–ej) alponttal egészül ki:

(Felülvizsgálati eljárás akkor folytatható le, ha

a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személlyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről, az alábbiakról szerez tudomást:)

„eg) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója szervezett bűnözői körökkel, ellenérdekelt titkosszolgálathoz kötődő személlyel való kapcsolattartása,

eh) az ellenőrzött életvitelében, körülményeiben bekövetkező olyan változás, amely alkalmas az ellenőrzött befolyásolására, zsarolhatóságára,

ei) az ellenőrzött hivatali helyzetével való visszaélése,

ej) az ellenőrzött szélsőséges politikai vagy vallási jellegű szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolattartása, ilyen szervezetekhez, csoportokhoz való tartozása, illetve ezek anyagi jellegű támogatása.”

(2) Az Nbtv. 72/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója szerez tudomást, arról értesítheti a kezdeményezésre jogosultat.”

46. § (1) Az Nbtv. 72/D. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha a Bizottság a panaszt elutasítja és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy jogviszonyát a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján a 71. § (4) bekezdése vagy a 72/B. § (8) bekezdése alapján szüntették meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a Bizottság döntésének kézhezvételétől számított 15 napon belül támadhatja meg a miniszter döntését. A közigazgatási pert a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény ellen benyújtott panaszt elbíráló miniszter ellen kell megindítani. A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.”

47. § Az Nbtv. 74. § i) pontja a következő iw) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)

„iw) a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Lrtv.) szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a hatóságok és a szakhatóságok részéről részt vevő személy, valamint – az Lrtv. szerinti üzemeltető kezdeményezésére – az európai létfontosságú rendszerelemekre vonatkozó, Lrtv. szerinti azonosítási eljárásban az üzemeltető által igénybe vett közreműködő személy;”

48. § Az Nbtv. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

- a) 4. § j) pontjában, 5. § n) pontjában, 6. § q) pontjában és 8. § (1) bekezdés g) pontjában az „a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe az „a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény” szöveg,

- b) 8/A. § (3) bekezdés h) pontjában a „titkos információgyűjtéseket, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtéseket, alkalmazott leplezett eszközöket, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és előkészítő eljárásokat” szöveg,

- c) 31. § (1) bekezdésében a „nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak” szövegrész helyébe a „nyomozást és előkészítő eljárást nem folytathatnak” szöveg,

- h) 72/D. § (11) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének” szövegrész helyébe a „közigazgatási per megindításának” szöveg,

- i) 72/D. § (12) bekezdésében a „polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó” szövegrész helyébe a „közigazgatási perrendtartás” szöveg

50. § Hatályát veszti az Nbtv.

- a) 72/B. § (2) bekezdés e) pontjában a „nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről,” szövegrész,

- b) 72/B. § (4) bekezdés b) pontjában az „és e)” szövegrész,

- c) 72/D. § (12) bekezdésében a „ , soron kívül” szövegrész.

(2) A Szaztv. 37. §-a a következő (1g) bekezdéssel egészül ki:

„(1g) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását vezető egészségügyi államigazgatási szervnek az erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását vezető egészségügyi államigazgatási szerv részére az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartásában szereplő egészségügyi dolgozó természetes személyazonosító adatainak, lakóhelyének és tartózkodási helyének, valamint állampolgárságának a változásáról, továbbá az egészségügyi dolgozó elhalálozásának tényéről és időpontjáról.”

59. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 46/A. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek történő megfelelés érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve tűzvédelmi szakértői vizsgát és tanfolyamot szervez. A szakértői vizsgára és az ismétlő vizsgára történő jelentkezés kapcsán – a vizsga lefolytatása és a szakértőkre vonatkozó nyilvántartás vezetése érdekében – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve kezeli a tűzvédelmi szakértői vizsgára vagy ismétlő vizsgára jelentkező vizsgázó

a) természetes személyazonosító adatait,

b) lakcímét,

c) elérhetőségét,

d) iskolai végzettségét, az oktatási intézmény pontos megjelölését,

e) diplomájának (oklevelének, bizonyítványának) számát és keltét,

f) tűzvédelmi szakképesítésének (oklevelének, bizonyítványának) számát és keltét,

g) foglalkozását, munkakörét,

h) igazolását a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek teljesüléséről,

i) által folytatni kívánt tűzvédelmi szakterület megnevezését,

j) a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott képesítését igazoló okirat hiteles másolatát (honosított okirat esetében a magyar nyelvű fordítás hiteles másolatát).

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti személyes adatok – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – más szerv vagy személy részére nem továbbíthatók és azokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve

a) sikeres tűzvédelmi szakértői vizsga esetén a szakértői bizonyítvány érvényességi idejének lejártát követő hat hónapig,

b) sikertelen tűzvédelmi szakértői vizsga esetén a vizsga időpontját követő hat hónapig

kezeli.

(1c) Az (1a) bekezdés szerinti, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető.”

(2) A Ttv. 46/A. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tűzvédelmi hatóság által a szakértőkről vezetett nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza)

„c) a szakértői bizonyítvány számát, a kiadás időpontját, valamint”

(3) A Ttv. 46/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tűzvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételről a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg igazolást állít ki. Az igazolás tartalmazza a szakértő természetes személyazonosító adatait, a tűzvédelmi szakterület megnevezését, a szakértői bizonyítvány számát, érvényességi idejét és kiadásának időpontját.”

(4) A Ttv. 46/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a vizsgára jelentkezéskor és a nyilvántartásba vételt követően ellenőrizheti, ennek körében a vizsgára jelentkezőtől és a feltételekre vonatkozó adatokat kezelő szervektől adatot igényelhet.”

(5) A Ttv.

- a) 19. § (3) bekezdés b) pontjában az „1000 m2-t,” szövegrész helyébe az „1000 m2-t, vagy” szöveg,

- b) 24/A. § g) pontjában a „folyamatosan” szövegrész helyébe az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján folyamatosan” szöveg,

- c) 36. § (3) bekezdésében a „területi szerve” szövegrész helyébe a „központi, területi szerve” szöveg

lép.

60. § Hatályát veszti a Ttv. 19. § (3) bekezdés c) pontja.

63. § (1) Az Fbtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles:)

„b) az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, valamint bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartani;”

(2) Az Fbtv. 10. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A büntetés-végrehajtási szervezetnél az 1. § (6) bekezdése alapján működő fegyveres biztonsági őrség tagja az (1) bekezdés vonatkozásában a tetten ért személyt a rendőrség vagy a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának megérkezéséig jogosult és köteles visszatartani.”

65. § Az Utv. 26. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át)

„c) közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől és a menekültügyi hatóságtól.”

- b) 29. § a) pontjában a „miniszter arra” szövegrész helyébe a „közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter arra” szöveg,

- c) 29. § b) pont nyitó szövegrészében a „miniszter” szövegrész helyébe a „közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter” szöveg

69. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) 6/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bejelentés-köteles szolgáltatást nyújtók haladéktalanul bejelentik a Kormány által rendeletben kijelölt eseménykezelő központ (a továbbiakban: eseménykezelő központ) részére a külön kormányrendeletben meghatározott biztonsági eseményeket.”

72. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 156. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az ismeretlen helyen tartózkodó személy hollétének megállapítása – ennek keretében kapcsolatrendszerének, feltételezhető tartózkodási helyének megismerése – céljából a körözési eljárást lefolytató szerv megkeresésére köteles megállapítani és részére továbbítani a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatos hívásforgalmi, helymeghatározási és előfizetői adatokat.”

74. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjstv.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha külföldi hatóság a megkeresését az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 12. számú mellékletében meghatározott olyan cselekmény tekintetében terjesztette elő, amely az államának joga szerint szabálysértés, a központi hatóság az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el, ha a cselekmény a magyar jog szerint sem szabálysértés, sem közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés megállapítására nem alkalmas, illetve a végrehajtásra átadott cselekmények tekintetében csak részben képez szabálysértést vagy közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési jogsértést, amennyiben az átadott pénzbírság nem osztható meg.”

75. § Az Szjstv. 12. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az eljárási jogsegély akkor is végrehajtható és a végrehajtását a központi hatóság átveszi, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar jogszabályok szerint a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésnek minősül.”

76. § Az Szjstv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a szabálysértési ügyben eljáró külföldi hatóság, amely előtt olyan cselekmény miatt van eljárás folyamatban, amelynek az elkövetéséhez gépjárművet használtak és megkeresésében a gépjármű rendszámának és gyártmányának megküldésével annak a személynek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban rögzített adatait kéri, aki a cselekmény elkövetésekor a gépjármű üzembentartója volt, a 3. § (4) bekezdés a) pontja szerinti központi hatóság közvetlenül informatikai alkalmazás igénybevételével jogosult az adatokat átvenni a közúti közlekedési nyilvántartó szervtől, vagy a megkeresést válaszadás céljából továbbítja a közúti közlekedési nyilvántartó szervnek.

(2) A közúti közlekedési nyilvántartó szerv a gépjármű üzembentartójának a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban rögzített – a megkeresésben megjelölt – adatait a megkeresés hozzá való megérkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a központi hatóságnak. A központi hatóság a megküldött vagy a közvetlenül átvett adatokat továbbítja a megkeresést előterjesztő külföldi hatósághoz.”

77. § Az Szjstv. 27. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1c) Az (1a) és (1b) bekezdés esetén a pénzbírságot kiszabó külföldi határozatot a szabálysértési pénzbírságra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani azzal, hogy a bírság kizárólag adók módjára hajtható be, közérdekű munkával történő teljesítésének, valamint elzárásra történő átváltoztatásnak nincs helye. A sértetteket segítő szervezeteknek vagy közjavára fizetendő jóvátételt a szabálysértési költségre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani.”

78. § Az Szjstv. 28. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A külföldi ítélet vagy határozat végrehajtása felfüggeszthető, ha a központi hatóság a külföldi határozat átvételére indult eljárásban olyan körülményt észlel, mely a végrehajtást akadályozza. A felfüggesztés a felmerült körülmény tisztázásáig, de legfeljebb 3 hónapig tarthat.

(4) A külföldi ítélet vagy határozat végrehajtásának felfüggesztése esetén a központi hatóság a felfüggesztéssel párhuzamosan intézkedik az akadályként felmerült körülmény tisztázása érdekében.”

79. § Az Szjstv. 30. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a kibocsátó állam a pénzbírság közérdekű munkára vagy elzárásra történő átváltoztatásához hozzájárult és annak tartamát meghatározta, az átváltoztatott pénzbírság tartamát a kibocsátó állam által meghatározott tartamban kell meghatározni.”

80. § Az Szjstv.

- a) 19. § (3) bekezdésében a „a 3. § (4) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „a 3. § (4) bekezdés d) pontja” szöveg,

- b) 19. § (4) bekezdésében a „a 3.§ (4) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „a 3. § (4) bekezdés d) pontja” szöveg,

- c) 22. §-ában a „az eljárás alá vont személyt” szövegrész helyébe a „a tanút, a szakértőt vagy az eljárás alá vont személyt” szöveg,

- d) 26. § (3) bekezdésében a „a 3. § (4) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „a 3. § (4) bekezdés d) pontja” szöveg,

- e) 26. § (4) bekezdésében a „a 3. § (4) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „a 3. § (4) bekezdés d) pontja” szöveg,

- f) 27. § (1b) bekezdés c) pontjában a „sértett vagy köz javára” szövegrész helyébe a „sértett, sértettet segítő szervezet vagy köz javára” szöveg

lép.”

81. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata a minősített adat védelmének hatósági felügyelete, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete, valamint a telephelyi iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter irányítása alatt álló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretében működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szerv, amely hatósági tevékenysége során minden más szervtől független és a feladatkörébe tartozó hatósági ügyek tekintetében nem utasítható.”

82. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A hatósági szerződés megszűnése esetén a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnik.”

83. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pőtv.) 9. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

[Az Országos Polgárőr Szövetség közigazgatási hatósági feladatként]

„a) kiadja a polgárőr tevékenység végzésére jogosító igazolványt (a továbbiakban: polgárőr igazolvány), amely igazgatási szolgáltatási díjmentes,”

84. § A Pőtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgárőr a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alap- és kiegészítő feladatokat kizárólag polgárőr igazolvány birtokában láthatja el. Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr és az ifjú polgárőr igazolványt az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti kártyakibocsátóként adja ki. Az Országos Polgárőr Szövetség által kibocsátott polgárőr igazolvány és ifjú polgárőr igazolvány a szervezethez való tartozás közhiteles igazolására szolgáló okmány, amely megfelel a törvény felhatalmazása alapján kiadott, jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai és biztonsági előírásoknak. A polgárőr és az ifjú polgárőr igazolvány formátumát a rendészetért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”

85. § A Pőtv. 12. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A polgárőr szervezetnél nem lehet vezető tisztségviselő,

a) aki büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy

b) akivel szemben a (4b) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el.

(4b) Az a büntetett előéletű személy, akivel szemben

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett

ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,

cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig

nem lehet polgárőr szervezetnél vezető tisztségviselő.”

86. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3a) Ha a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem csatlakozik, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő második hónap első napjával döntésével kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket és egyúttal pótolja a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kormányhivatal vezetője a kijelölő döntés és az önkormányzati hivatalról szóló megállapodás pótlását megelőzően – legalább tizenöt napos véleményezési határidő biztosítása mellett – kikéri az érintett települési önkormányzatok véleményét a kormányhivatal vezetőjének döntése alapján létrejövő közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településekkel és a pótolandó közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodás tartalmával összefüggésben. A kormányhivatal vezetője a megállapodás létrehozásáról szóló döntésében az e §-ban foglaltakra figyelemmel rendelkezik a közös önkormányzati hivatal székhelytelepüléséről, a közös önkormányzati hivatal létszámáról és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjéről. Ha a döntés eltér a települési önkormányzatok véleményétől, a kormányhivatal vezetője az eltérés okát a döntésének indokolásában külön részletezi. A megállapodás pótlása esetén is teljesülnie kell az (1)–(2a) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3b) A kormányhivatal vezetőjének (3a) bekezdésben meghatározott döntését az érintett önkormányzat képviselő-testülete közigazgatási perben megtámadhatja.”

87. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 23. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

[Ha az eljárás alá vont személyt – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül]

„e) szabálysértési elzárással büntethető és pénzbírsággal sújtható szabálysértés elkövetése miatt jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki;

f) szabálysértési elzárással büntethető és pénzbírsággal sújtható szabálysértés elkövetése miatt jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki.”

(2) A Szabs. tv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt jogerősen felelősségre vonták, akkor a 11. § (1) bekezdésben meghatározott bírságmaximum figyelembe vételével

a) a második, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság kétszeresét kell kiszabni,

b) a legalább harmadik, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság háromszorosát kell kiszabni.”

88. § A Szabs. tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a szándékosság és a gondatlanság,

b) a kísérlet,

c) a társtettes és a közvetett tettes,

d) a felbujtó és a bűnsegéd,

e) a hozzátartozó,

f) a csoportos elkövetés,

g) a nagy nyilvánosság fogalmára,

h) a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okokra,

i) a magánindítványra,

j) a folytatólagosság fogalmára, valamint

k) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § szerinti Lopás, Btk. 371. § szerinti Rongálás, Btk. 372. § szerinti Sikkasztás, Btk. 373. § szerinti Csalás, Btk. 376. § szerinti Hűtlen kezelés, Btk. 378. § szerinti Jogtalan elsajátítás és a Btk. 379. § szerinti Orgazdaság tényállásoknak megfelelő szabálysértési tényállásokra

a Btk. által – az a)–d) és h)–j) pont esetén az általános részben, az e)–g) pont esetén a záró részben, valamint a k) pont esetén a különös részi tényállásokban – meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell.”

89. § A Szabs. tv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet – a szabálysértési hatóság határozattal, a bíróság végzéssel – haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz. A 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén a döntésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételre a tényállás tisztázását követően kerülhet sor. Az áttételt elrendelő döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.”

90. § A Szabs. tv. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljárás alá vont személy érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa, törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: az eljárás alá vont személy képviselője) járhat el.”

91. § (1) A Szabs. tv. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság, valamint a szabálysértési hatóság az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy vagy tanú lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének felkutatása érdekében adatot igényel

a) a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-a alapján vezetett nyilvántartásból.”

(2) A Szabs. tv. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az adatigénylés nem vezetett az eljárás alá vont személy vagy tanú feltalálásához, a bíróság, a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személy vagy tanú utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szerv közreműködését kéri. A megkeresett rendőri szerv jogosult felvilágosítást kérni az eljárás alá vont személy vagy tanú hollétéről az utolsó ismert lakóhelyén vagy tartózkodási helyén. Amennyiben a megkeresett rendőri szervnek hivatalból tudomása van a keresett személy lakó-, tartózkodási helyéről, azt közli a megkereső szervvel.”

92. § A Szabs. tv. 99. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt helyszíni bírsággal sújtották, akkor a (2) bekezdés szerinti, a hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén meghatározott bírságmaximum figyelembevételével

a) a második, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság kétszeresét kell kiszabni,

b) a harmadik, illetve az azt követő, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság háromszorosát kell kiszabni.”

93. § A Szabs. tv. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság tárgyalást tart, ha a kifogásban a jogosult kifejezetten kérte az ügy tárgyaláson történő elbírálását, vagy ha a bíróság tárgyalás tartását szükségesnek tartja. A bíróság nem köteles tárgyalást tartani, ha az iratok alapján azt állapítja meg, hogy a kifogás alapos és a bíróság döntése a kérelemben foglaltakkal megegyezik, vagy azt az elkövető javára meghaladja.”

94. § A Szabs. tv. XVII. Fejezete a következő 96/B. alcímmel egészül ki:

„96/B. Telekommunikációs eszköz útján történő meghallgatás

126/B. § (1) A bíróság hivatalból vagy az eljárási cselekményen jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy által előterjesztett indítványra – a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén – elrendelheti az elkövető telekommunikációs eszköz útján történő meghallgatását.

(2) A bíróság az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv útján haladéktalanul közli a telekommunikációs eszköz használatával kapcsolatos döntését.

(3) A telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása, valamint a telekommunikációs eszköz használatának elrendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Telekommunikációs eszköz használata esetén a bírósági tárgyalás kitűzött, illetve az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv által megjelölt helyszín (a továbbiakban: elkülönített helyszín) között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét kép- és hangfelvétel továbbítása biztosítja.

(5) Ha a bíróság a 63. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján elrendelte a tanú adatainak zártan kezelését, a telekommunikációs eszköz használata útján történő meghallgatáson az elkövető csak akkor lehet jelen, ha ehhez a tanú hozzájárul. Az így kizárt elkövető a telekommunikációs eszköz használata útján történő meghallgatást követően, a meghallgatás során távollétében történteket megismerheti.

(6) Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen kizárólag a következő személyek lehetnek jelen:

a) az elkövető, akinek a jelenlétét a telekommunikációs eszköz útján biztosítják,

b) az a) pontban meghatározott személy jogi képviselője, törvényes képviselője vagy képviselője,

c) a rendőrség képviselője,

d) az elkövető őrzését ellátó személy,

e) a szakértő,

f) a tolmács,

g) a telekommunikációs eszköz működését biztosító személyzet.

(7) A telekommunikációs eszköz útján történt meghallgatásról készült jegyzőkönyvben – a 91. §-ra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával – rögzíteni kell:

a) a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját,

b) annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják,

c) az elkülönített helyszín címét,

d) az elkülönített helyszínen tartózkodó egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási cselekményen milyen minőségben vannak jelen.

(8) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvételt rögzíteni kell.”

95. § A Szabs. tv. 141. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az eljárás alá vont személy a pénzbírság, a szabálysértési költség, a rendbírság, valamint az okozott kár összegét

a) ha annak feltételei adottak, erre a célra a hatóság által rendszeresített elektronikus eszközön teljesítve, készpénz-kímélő fizetési mód alkalmazásával is teljesítheti, illetve

b) a részére átadott csekkszelvényen vagy banki átutalással az összegnek az e törvényben meghatározott határidőn belül történő megfizetésével, átutalásával – a döntés számára való hivatkozással – is teljesítheti.”

99. § A Szabs. tv. 178/B. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:

„(21) Ha az elkövető a (17) bekezdésben meghatározott közérdekű munka büntetést vállalja, de azt nem teljesíti, és a közérdekű munka büntetés elzárásra történő átváltoztatása érdekében megtartott bírósági eljárásban az elkövető személyes jelenlétének a biztosítása szükséges, akkor ennek céljából az általános szabálysértési hatóság az elkövető körözését rendeli el.”

100. § A Szabs. tv.

- a) 10. §-ában a „Nincs helye szabálysértési elzárásnak” szövegrész helyébe a „Nincs helye szabálysértési őrizetnek és szabálysértési elzárásnak” szöveg,

- b) 10. § a) pontjában a „kórházi fekvőbeteg-ellátásban” szövegrész helyébe a „napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban” szöveg,

- c) 89. § (5) bekezdésében az „eljárás alá vont személy részére” szövegrész helyébe az „eljárás alá vont személy, valamint az elkövető részére” szöveg,

- d) 90. § (7) bekezdésében a „elutasító határozat ellen panasznak” szövegrész helyébe a „elutasító rendelkezés ellen jogorvoslatnak” szöveg,

- e) 107. § (2a) bekezdésében a „tárgyalás menetét és kell tartalmaznia” szövegrész helyébe a „tárgyalás menetét is kell tartalmaznia” szöveg,

- f) 142. § (1) bekezdésében a „harmadik munkanapig” szövegrész helyébe a „nyolcadik napig” szöveg,

- g) 144. § (6) bekezdésében a „három napon belül” szövegrész helyébe a „nyolc napon belül” szöveg,

- h) 250. § (1) bekezdés f) pontjában a „szerinti eljárásra jogosult más szerv vagy szervezetek körét és feladataikat” szövegrész helyébe a „vonatkozásában azt a szervet vagy szervezetet, amely segítségének elfogadása a 178/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti együttműködésnek minősül, és e szerv vagy szervezet segítségnyújtással összefüggő feladatait” szöveg

lép.

101. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Szsztv.) 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából természetes személyazonosító adatok, lakcím és személyazonosító igazolvány okmányazonosítója adat igénylésére jogosultak a nyilvántartó szervtől az adatigénylés indokoltságának igazolása mellett.”

103. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2)–(3) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyben hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.”

104. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 17. § (1) bekezdésében a „rendtartásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „rendtartásról szóló törvény alapján zár alá vehető” szöveg lép.

105. § Nem lép hatályba az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 28. § (2) bekezdése.

106. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A nemzeti létfontosságú rendszerelemek és az európai létfontosságú rendszerelemek

a) kijelölésére vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásban (a továbbiakban együtt: kijelölési eljárás) és

b) kijelölésének visszavonására vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásban (a továbbiakban együtt: a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás)

a hatóságok és a szakhatóságok részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel.

(2) Az európai létfontosságú rendszerelemekre vonatkozó azonosítási eljárásban az üzemeltető által igénybe vett közreműködő szervezet részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel.”

107. § Az Lrtv. 5. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)

„g) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 2. § (5) bekezdése és 14. § (1) bekezdése szerinti hatóság, az Európai Parlament és a Tanács 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 irányelve alapján kormányrendeletben kijelölt egyedüli kapcsolattartó pont, valamint az Ibtv. 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti eseménykezelő központ részére feladataik ellátása céljából.”

108. § Az Lrtv. 6. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője az általa bejelentendő biztonsági eseményről annak bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a kormányrendeletben kijelölt eseménykezelő központot.”

109. § Az Lrtv.

- a) 2/A. § (2) bekezdésének b) pontjában a „hálózati és” szövegrész helyébe az „elektronikus”,

- b) 3. mellékletének 32. sorában a „kormányzati informatikai, elektronikus hálózatok” szövegrész helyébe a „kormányzati elektronikus információs rendszerek”

szöveg lép.

110. § Hatályát veszti az Lrtv. 1. § i)–k) pontja, valamint 3. és 4. mellékletének 38–40. sora.

111. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 1. § (1) bekezdése a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„6a. alapvető szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató: a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 2/A. §-a alapján kijelölt szolgáltató;”

(2) Az Ibtv. 1. § (1) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„7a. bejelentés-köteles szolgáltatás: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § j) pontjában meghatározott szolgáltatás;”

(3) Az Ibtv. 1. § (1) bekezdése 14b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„14b. elektronikus információs rendszer:

a) az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat;

b) minden olyan eszköz vagy egymással összekapcsolt vagy kapcsolatban álló eszközök csoportja, amelyek közül egy vagy több valamely program alapján digitális adatok automatizált kezelését végzi; vagy

c) az a) és b) pontban szereplő elemek által működésük, használatuk, védelmük és karbantartásuk céljából tárolt, kezelt, visszakeresett vagy továbbított digitális adatok;”

(4) Az Ibtv. 1. § (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. honvédelmi célú elektronikus információs rendszer: a honvédelmért felelős miniszter vezetése, irányítása alatt álló szervek zárt célú elektronikus információs rendszereinek, valamint egyéb – funkciója, rendeltetése, feladatellátása szerint – nyílt elektronikus információs rendszereinek összessége, amely ágazatspecifikus módon támogatja a honvédelmi ágazaton belüli és ágazatok közötti működést;”

112. § (1) Az Ibtv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2. § (1) bekezdés a)–h) és j)–l) pontjában megjelölt szervek, valamint – a monetáris politika végrehajtásával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatos kockázatértékelési és portfoliókezelési tevékenység keretében kezelt adatok kivételével – a 2. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt szerv által kezelt adatok és a 2. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt szervezetek által kezelt, a nemzeti adatvagyon részét képező adatok Magyarország területén üzemeltetett és tárolt elektronikus információs rendszerekben, valamint honvédelmi, diplomáciai információs célokra használt zárt célú elektronikus információs rendszerben kezelhetőek.”

(2) Az Ibtv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 2. § (1) bekezdés a)–h) és j)–k) pontjában megjelölt szervek, valamint – a monetáris politika végrehajtásával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatos kockázatértékelési és portfoliókezelési tevékenység keretében kezelt adatok kivételével – a 2. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt szerv által kezelt adatok az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatóság (a továbbiakban: hatóság) engedélyével vagy nemzetközi szerződés alapján az EGT-államok területén belül üzemeltetett elektronikus információs rendszerekben is kezelhetőek.”

113. § Az Ibtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Az elektronikus információs rendszerekre és eszközökre, szervezetekre nemzetközi egyezmények vagy nemzetközi szabványok alapján, illetve az ezeken alapuló hazai követelmények vagy ajánlások alapján kiadott biztonsági tanúsítványokat, illetve független, képesített ellenőr által készített ellenőri jelentéseket a hatóság az eljárása során figyelembe veszi.”

114. § (1) Az Ibtv. 16. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A hatóság az elektronikus információs rendszerek, és az azokban kezelt adatok biztonsága érdekében jogosult megtenni, elrendelni, ellenőrizni minden olyan, az elektronikus információs rendszer védelmére vonatkozó intézkedést, amellyel az érintett elektronikus információs rendszert veszélyeztető fenyegetések kezelhetőek. Ennek érdekében jogosult:)

„h) eljárása során független, képesített ellenőrt igénybe venni, és az általa végzett ellenőrzés eredményét figyelembe venni.”

(2) Az Ibtv. 16. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ha a szervezet költségvetési szerv, és a jogszabályokban foglalt biztonsági követelményeket és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat nem teljesíti vagy nem tartja be, a hatóság)

„d) jogosult bírságot kiszabni külön kormányrendeletben meghatározottak szerint.”

115. § Az Ibtv. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kormányrendeletben meghatározott, sérülékenységvizsgálat lefolytatására jogosult szerv saját hatáskörben maga is indíthat és lefolytathat sérülékenységvizsgálatot regisztrált felhasználói jogosultság birtokában, illetve annak hiányában is, külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint.”

116. § Az Ibtv. 10. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. Eseménykezelő központok

19. § (1) A Kormány

a) az alapvető szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, valamint a bejelentés-köteles szolgáltatást nyújtó szolgáltatók elektronikus információs rendszereit – a (2)–(3) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszerek kivételével – érintő,

b) az állami és önkormányzati elektronikus információs rendszerek működését biztosító infokommunikációs infrastruktúrát, illetve – a (2)–(3) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszerek kivételével – a 2. §-ban meghatározott szervek nyílt elektronikus információs rendszereit érintő,

c) a 2. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott létfontosságú rendszerelemek elektronikus információs rendszereit érintő

biztonsági események és fenyegetések kezelése érdekében eseménykezelő központot működtet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítása alatt.

(2) A Kormány az (1) bekezdéstől eltérően, a honvédelmi célú elektronikus információs rendszereket érintő, e törvényben foglalt biztonsági események és fenyegetések kezelése érdekében eseménykezelő központot működtet a honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt.

(3) A Kormány az (1) bekezdéstől eltérően, a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszereit érintő, e törvényben foglalt biztonsági események és fenyegetések kezelése érdekében eseménykezelő központot működtet a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter irányítása alatt.

(4) A 2. §-ban meghatározott szervek a tudomásukra jutott biztonsági események adatait kötelesek haladéktalanul az (1) bekezdés szerinti eseménykezelő központ részére továbbítani.

(5) A (2)–(3) bekezdés szerinti eseménykezelő központok a biztonsági eseményekhez kapcsolódó és a (6) bekezdés szerinti együttműködés során tudomásukra jutott biztonsági események adatait kötelesek haladéktalanul az eseménykezelő központ részére továbbítani.

(6) A (2)–(3) bekezdés szerinti eseménykezelő központok részt vehetnek a szakterület szerinti nemzetközi együttműködésben és e célból akkreditálhatóak.

20. § (1) A 19. § (1) bekezdés szerinti eseménykezelő központ ellátja a következő feladatokat:

a) a 19. § (6) bekezdése szerinti kivétellel nemzetközi eseménykezelési együttműködésben Magyarország képviselete, a magyar kiberteret érintő nemzetközi bejelentések fogadása és kezelése,

b) a szervezetekkel, szolgáltatókkal való kapcsolattartás a bejelentett biztonsági események fogadására, valamint azok kezeléséhez szükséges intézkedések megtétele és koordinációja,

c) a magyar kibertér rendszeres biztonsági helyzetértékelésének elvégzése,

d) folyamatosan elérhető 24 órás ügyelet működtetése,

e) a biztonsági események kivizsgálásának támogatása, amely során elvégezheti a biztonsági események adatainak műszaki vizsgálatát, amelyhez adatokat és az adatokhoz elektronikus hozzáférést kérhet,

f) azonnali figyelmeztetések közzététele a kritikus hálózatbiztonsági fenyegetettségekről, ezek magyar nyelvű megjelenítése,

g) a nemzetközileg publikált sérülékenységek hozzáférhetővé tétele a honlapján,

h) elemzések, jelentések készítése a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács részére a hazai és nemzetközi információbiztonsági irányokról,

i) hazai és nemzetközi információbiztonsági és kibervédelmi gyakorlatokat tervezhet, szervezhet, gyakorlatokon vehet részt,

j) együttműködik a hatósággal, továbbá szükség szerint a biztonsági esemény kezelése tekintetében érintett szervezetekkel,

k) a biztonságtudatos felhasználói magatartás elősegítése céljából oktatási anyagokat dolgozhat ki és tréningeket tarthat, felvilágosító, szemléletformáló kampányokat szervezhet.

(2) A 19. § (2) és (3) bekezdése szerinti eseménykezelő központok az általuk támogatott ágazatok tekintetében ellátják az (1) bekezdés b), c), d,) e), f), i), j) és k) pontja szerinti feladatokat.”

117. § Az Ibtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A 2. § (3)–(6) bekezdése, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy gazdálkodó szervezet, az e törvényben meghatározott, az elektronikus információs rendszerek védelmével összefüggő feladataik ellátása során megismert minősített adatot, személyes adatot vagy különleges adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, orvosi titkot és más hivatás gyakorlásához kötött titkot kizárólag a feladat ellátásának időtartama alatt, a célhoz kötöttség elvének figyelembevételével jogosultak kezelni. A feladatellátás befejezését követően a feladatellátáshoz kapcsolódóan rögzített adatokat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kötelesek az elektronikus információs rendszereikből és adathordozóikról törölni.

(2) A hatóság, a 18. § (5) bekezdése szerinti szerv, valamint a 19. § (1)–(3) bekezdése szerinti eseménykezelő központ az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a hatósági döntés véglegessé válását, a sérülékenységvizsgálat lezárását, valamint a biztonsági esemény vizsgálatának lefolytatását követő öt évig jogosultak kezelni, és az öt év elteltével kötelesek az elektronikus információs rendszereikből és adathordozóikról törölni.

(3) A hatóság, a 2. § (3)–(6) bekezdése szerinti szerv, a 18. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy gazdálkodó szervezet, a 18. § (5) bekezdése szerinti szerv, valamint a 19. § (1)–(3) bekezdése szerinti eseménykezelő központ munkatársait az (1) bekezdés szerint megismert adatok tekintetében írásba foglalt titoktartási kötelezettség terheli, amely a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését követő 5 évig, minősített adatok tekintetében azok érvényességi idejének végéig, személyes adatok tekintetében pedig időkorlát nélkül fennmarad.

(4) A hatóság eljárása során keletkezett adatok nem nyilvánosak.

(5) A zárt célú és honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek – e törvényben meghatározott – hatósági feladatainak ellátására Kormány által kijelölt szervnek a véglegessé vált határozata az ügyfélen és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 33. § (3) bekezdése alapján iratbetekintésre jogosult személyen kívül más által nem ismerhető meg.”

118. § (1) Az Ibtv. 24. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

„d) a korai figyelmeztetés részletes szabályait, így különösen annak rendszerét, a rendszer üzemeltetőjének kijelölését, valamint a kapcsolódó korai figyelmeztető szolgáltatás igénybevételének rendjét,”

(2) Az Ibtv. 24. § (1) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

„l) a 16. § (1) bekezdése szerinti független, képesített ellenőr igénybevételével kapcsolatos eljárásrendet,

m) a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerre vonatkozóan a korai figyelmeztetés részletes szabályait, így különösen annak rendszerét, a rendszer üzemeltetőjének kijelölését, valamint a kapcsolódó korai figyelmeztető szolgáltatás igénybevételének rendjét.”

119. § Az Ibtv.

- a) 11. § (5) és (6) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés f) pontjában, 15. § (1) bekezdés e) pontjában, 16. § (1) bekezdés g) pontjában, 16. § (4) bekezdésében, 16. § (5) bekezdésében, 22/A. § (1) bekezdésében, 23. § c) pontjában és 24. § (1) bekezdés e) pontjában az „a kormányzati eseménykezelő” szövegrész helyébe az „az eseménykezelő” szöveg,

- b) 11. § (6) bekezdésében a „szóló, kormányzati eseménykezelő” szövegrész helyébe a „szóló, eseménykezelő” szöveg

lép.

121. § (1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs alapján elrendelt körözési eljárás esetén a 3. § (2) bekezdés a) pont aa)–ad), ag) és aj) alpontjában, b), f), i) és j) pontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános adatnak minősül.”

(2) A Körtv. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság jogosult rendszer-rendszer kapcsolat útján átvenni az (1) bekezdésben meghatározott közérdekből nyilvános adatokat és a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszer alkalmazása során az idegenrendészeti hatóság vagy menekültügyi hatóság eljárásában személyazonosság megállapítása céljából felhasználni. Az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság az így átvett adatokat a körözés visszavonásáig kezeli.”

122. § A Körtv. 15. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Ha az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszere üzemeltetése során találatot észlel, értesíti a körözési eljárást lefolytató szervet.”

123. § A Körtv. 20. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, ha)

„a) az eltűnés körülményei, az életviteléről, foglalkozásáról, más személyi körülményeiről rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése – kivéve a terheltet és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt – bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben,”

124. § A Körtv. 23. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az (1) bekezdés szerinti, eltűntnek nyilvánító szerv az eltűntnek nyilvánító határozatot visszavonja és ezzel egyidejűleg a körözés visszavonásáról is intézkedik.”

125. § A Körtv. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során az adatigénylés céljának pontos megjelölésével az elektronikus hírközlési szolgáltatótól a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatban helymeghatározási adatokat, hívásforgalmi adatokat, valamint az adatigénylés céljával összefüggő előfizetői adatokat kérhet.”

126. § A Körtv. a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § (1) Eltűnés miatt elrendelt körözés esetén – amennyiben a rendelkezésre álló információk azt szükségessé teszik vagy indokolják – az eltűnt személy által eltűnését követően feltételezhetően használt vagy birtokában lévő jármű körözése az eltűnési ügyben körözést elrendelő szerv által elrendelhető az eltűnt személy hollétének megállapítása céljából.

(2) Az eltűnés miatt körözési eljárást lefolytató szerv az ilyen jármű körözésével összefüggésben elrendelt körözés végrehajtása során az Rtv. 27. §, 29. §, 30. §, 32. §, 35/A. §, továbbá az 58. § (1) bekezdés e) pontja, a 63–74. §, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja.

(3) A körözést vissza kell vonni, amennyiben fenntartása már nem szükséges vagy indokolt.

(4) A körözés elrendelésével vagy visszavonásával szemben nincs helye jogorvoslatnak.”

127. § A Körtv. 26. § (4) bekezdésében a „117. és 139. §-a” szövegrész helyébe a „117. §-a, 139. §-a és 178/B. §-a” szöveg lép.

128. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) a következő 63/A. §-sal egészül ki:

„63/A. § A hivatásos állomány más rendvédelmi szervhez vezényelt tagja a 65. § szerinti vezénylése megszüntetése nélkül is más szervhez vezényelhető a 62. § alapján a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti szakdiplomataként történő kihelyezése érdekében. Ebben az esetben a továbbvezénylés időtartamára a hivatásos állomány tagja annak a szervnek a rendelkezési állományába kerül, amely szervtől a továbbvezénylésére sor kerül. E célból a 77. § (1) bekezdésében megjelöltek mellett az a rendvédelmi szerv is működtet rendelkezési állományt, amelynél kizárólag vezényelt hivatásos állomány teljesít szolgálatot.”

129. § (1) A Hszt. 69. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány tagját beleegyezésével)

„e) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feladat ellátása érdekében magyar külképviseletre vagy a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervhez”

(– rendelkezési állományba helyezés mellett – a miniszter külföldre vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára, de legfeljebb három évre. A külföldre vezénylés egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható.)

(2) A Hszt. 69. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A hivatásos állomány más rendvédelmi szervhez vezényelt tagja a 65. § szerinti vezénylése megszüntetése nélkül is külföldre vezényelhető. Ebben az esetben a három hónapot meghaladó vezénylés időtartamára a hivatásos állomány tagja annak a szervnek a rendelkezési állományába kerül, amely szervtől külföldre vezénylik őt. E célból a 77. § (1) bekezdésében megjelöltek mellett az a rendvédelmi szerv is működtet rendelkezési állományt, amelynél kizárólag vezényelt hivatásos állomány teljesít szolgálatot.”

130. § A Hszt. 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának alapilletménye azon összegnek a 90%-a, amely a hivatásos állomány tagját alapilletményként az általa betöltött szolgálati beosztásban akkor illetné meg, ha a szolgálati beosztást nem könnyített szolgálatban töltené be.”

131. § A Hszt. 82/J. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultat a rendvédelmi szerv felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben az (1) bekezdés j) pontja szerinti megszűnési ok nem áll fenn. Az egészségkárosodási ellátás megszüntetésének van helye, ha a rendvédelmi szerv másodszori felhívására a jogosult a kért igazolást nem csatolja.”

132. § A Hszt. 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgálati időpótlék a hivatásos állomány tagját tíz szolgálati viszonyban eltöltött évet követő naptól megillető, a szolgálatban eltöltött további ötévenként növekvő mértékű, a rendvédelmi illetményalap meghatározott százalékában megállapított illetményelem. A szolgálati időpótlék mértékét a 10. melléklet tartalmazza. A szolgálati időpótlékra való jogosultságot a hivatásos szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani.”

133. § A Hszt. 255. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a kártérítési igény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek tárgyában közigazgatási vagy polgári per, illetve szolgálati panasz elbírálására irányuló eljárás van folyamatban, a kártérítési eljárás ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig felfüggeszthető.

(4) Ha a kártérítési eljárás során a kár mértéke vitatott és emiatt a kár összegének vizsgálatára szakértő kirendelése válik szükségessé, a szakértői vizsgálat időtartamára az eljárás felfüggeszthető.”

134. § (1) A Hszt. 275. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek, és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek a szolgálati viszonnyal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, azok végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából:)

„j) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a vezetői beosztásba kinevezés és a rendfokozatban történő soron kívüli előléptetést megelőző előzetes véleményalkotási eljárás keretében.”

(2) A Hszt. a következő 275/A. §-sal egészül ki:

„275/A. § A 275. § j) pontja szerinti előzetes véleményalkotási eljárás alkalmazására

a) az 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott rendvédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányában,

b) kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának kezdeményezésére

kerülhet sor.”

135. § A Hszt. 290. §-a a következő (8)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A munkaviszony 82/B. § (4) bekezdés b) pontja alapján történő létesítése esetén a szolgálati viszony fennállása alatt elismert és beszámított szolgálati időt is figyelembe kell venni a munkaviszony időtartamaként.

(9) Azon rendvédelmi szerv, amelynek munkavállalója a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálat alá vonható, nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki a munkaszerződésében nem járul hozzá ahhoz, hogy a munkaviszonyának tartama alatt munkaköri kötelezettségének jogszerű teljesítését, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott esetekben és módon, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a munkavállaló előzetes tájékoztatása nélkül, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze.

(10) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a (9) bekezdésben foglalt rendelkezésektől nem térhet el.

(11) A (9) bekezdés alkalmazásában rendvédelmi szervnek kell tekinteni azt a kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságot is, amely gazdasági társaság tekintetében a tulajdonosi jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vagy a büntetés-végrehajtási szervezet gyakorolja.”

136. § A Hszt. 346. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a 2015. június 30-án viselt rendfokozatát címzetes jelzővel viseli a hivatásos állomány azon tagja is, aki e törvény hatálybalépésének napját követő besorolása alapján a 2015. június 30-án viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozatba kerül besorolásra. Ebben az esetben a címzetes rendfokozatot a hivatásos állomány tagja addig viseli, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a címzetes rendfokozattal.”

137. § A Hszt. a következő 354/A. §-sal egészül ki:

„354/A. § (1) A hivatásos állomány azon, 2018. december 31-én szolgálati viszonyban álló tagja részére, akinek az alapilletménye és a 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egy hónapra számított pótlékok együttes összege 2019. január 1-jén nem éri el a részére a betöltött szolgálati beosztása alapján a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított összegű illetményt, az továbbra is a 351. § (3) bekezdése szerinti illetményre jogosult. Az ehhez szükséges különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korrekciós díjat a hivatásos állomány azon tagjának lehet csak megállapítani, aki a 353. § (6) bekezdése alapján 2015. július 1. és 2015. december 31. között kompenzációs díjra volt jogosult.

(3) A hivatásos állomány tagja a korrekciós díjra mindaddig és olyan mértékben jogosult, ameddig a részére megállapított alapilletmény és a 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egy hónapra számított pótlékok együttes összege a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetmény összegét el nem éri, vagy meg nem haladja.”

138. § A Hszt.

- a) 6. § (8) bekezdésében a „(7) bekezdés rendelkezései alapján” szövegrész helyébe a „6/A. § (6) bekezdés rendelkezései alapján” szöveg,

- b) 82/C. § (4) bekezdésben az „öt” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg,

- c) 123. § (1) bekezdésében a „Nem léptethető elő” szövegrész helyébe a „Fizetési fokozatban vagy rendfokozatban nem léptethető elő” szöveg,

- d) 125. § (5) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az országos parancsnok és az országos főigazgató” szöveg,

- e) 125. § (6) bekezdésében az „a fizetési várakozási idő újraindul” szövegrész helyébe az „a korábbi fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni” szöveg,

- f) 138. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „kérelem benyújtásakor a 150. § (1) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásakor a 149. § (1) bekezdése szerinti szülési szabadságot, illetve 150. § (1) bekezdés a) pontja” szöveg,

- g) 138. § (4) bekezdés a) pontjában az „az illetmény” szövegrész helyébe az „a szülési szabadság, illetve az illetmény” szöveg,

- h) 138. § (5) bekezdésében a „kiadását az illetmény ” szövegrészek helyébe a „kiadását a szülési szabadság, illetve az illetmény” szöveg,

- i) 138. § (6) bekezdésében a „szerinti illetmény” szövegrész helyébe a „szerinti szülési szabadság, illetve az illetmény” szöveg,

- j) 180. § (1) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter, az országos parancsnok vagy az országos főigazgató” szöveg,

- k) 280. (1) bekezdés c) pontjában a „viszonyban töltött” szövegrész helyébe a „viszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban töltött” szöveg,

- l) 287. § (1) bekezdésében a „Szolgálati helye” szövegrész helyébe a „Szolgálatteljesítési helye” szöveg

lép.

139. § Hatályát veszti a Hszt.

- a) 275. § h) pontjában a „valamint” szövegrész,

- b) 326. §-ában az „a 44. § (2)–(4) bekezdése,” szövegrész,

- c) 353–353/E. §-a,

- d) 355. §-a.

140. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arctv.) 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az arcképelemzői tevékenység teljesítését megtagadja, illetve az adattovábbítási eljárást megszünteti, ha tudomására jut, hogy az arcképelemzői tevékenység igénybevétele az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek nem felel meg, vagy külön törvény alapján az arra felhatalmazott az arcképelemző tevékenységet végző szerv részére olyan rendelkezést ír elő, amely a kérelemben érintett adatok vonatkozásában a harmadik személy részére történő adatszolgáltatást megtiltja vagy korlátozza.”

141. § Az Arctv. 13. § (2) bekezdésében az „az arcképelemző tevékenységet végző szervet” szövegrész helyébe az „a központi szervet” szöveg lép.

143. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 19. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elektronikus azonosítás szolgáltatást nyújtó szolgáltató a gazdálkodó szervezet nevében eljáró természetes személy természetes személyazonosító adatait az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére a képviselő azonosítása céljából átadja. Az adatkezelés jogszerűségéért az elektronikus ügyintézést biztosító szerv felel.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti képviselő azonosításával egyenértékű, ha az elektronikus nyilatkozat benyújtása szolgáltatás a gazdálkodó szervezet ügyfél által használt gépi interfészen keresztül történik és a képviselő azonosítása az adott ügyben szükségtelen, vagy az egyéb módon – így különösen a gazdálkodó szervezet ügyfél által megadott természetes személyazonosító adatok vagy a képviselő által használt bizalmi szolgáltatási tanúsítvány alapján – biztosított.”

144. § Az E-ügyintézési tv. 25. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az állam a (3) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetéséhez szükséges, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az 1. § 17. pont a)–i), valamint k) alpontja szerinti szerveknek díjmentesen biztosítja.”

145. § Az E-ügyintézési tv. 43. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A regisztrációs szerv ellenőrzi az okmányazonosító alapján, hogy a külföldi személyek nyilvántartásában az ügyfél által bemutatott okmánnyal történt-e korábban regisztráció. Amennyiben igen, a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni.”

147. § Az E-ügyintézési tv. 74. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Kormány az együttműködéshez, valamint a belső elektronikus ügymenethez szükséges szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az 1. § 17. pont a)–i), valamint k) alpontja szerinti jogalanyoknak díjmentesen biztosítja.”

148. § (1) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„n) a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére, valamint az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítására vonatkozó részletes szabályokat,”

(2) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„q) az elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak az 1. § 17. pont j) és l) alpontja szerinti jogalanyok általi használatáért számítható díj megállapításának módját,”

149. § Az E-ügyintézési tv.

- a) 20. § (2) bekezdésében a „nem számít bele.” szövegrész helyébe a „nem számít bele, kivéve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokat.” szöveg,

- b) 108. § (6b) bekezdésében az „az (1a) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (6a) bekezdés” szöveg

lép.

- a) 1. § 23. pontjában az „a lakásszövetkezet, valamint” szövegrész,

- c) 14. § (5) bekezdése.

- 1. Az Nbtv. 2. számú mellékletében szereplő táblázat „III. Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok” címe a következő 17a–17h. sorral egészül ki:

„

| 17a. | Szüleinek személyi adatai |

| --- | --- |

| 17b. | családi és utónév: |

| 17c. | születési név: |

| 17d. | születési hely, év, hó, nap: |

| 17e. | anyja neve: |

| 17f. | állampolgárság (lásd: II. 1–3. pontok): |

| 17g. | foglalkozás, munkakör: |

| 17h. | munkahely neve, címe: |

”

- 2. Az Nbtv. 2. számú mellékletében szereplő táblázat „IX. Önnek, valamint az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozója:” címe a következő 9a. sorral egészül ki:

„

| 9a. | Készpénzben tartott megtakarításának összege: |

| --- | --- |

”

- 3. Az Nbtv. 2. számú mellékletében szereplő táblázat „IX. Önnek, valamint az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozója:” címe a következő 21a–21k. sorral egészül ki:

„

| 21a. | Külföldön bejegyzett pénzintézettel szemben fennálló követelése |

| --- | --- |

| 21b. | a pénzintézet neve: |

| 21c. | számlaszáma: |

| 21d. | összege: |

| 21e. | Lakástakarékpénztárnál fennálló megtakarításai |

| 21f. | a takarékpénztár neve: |

| 21g. | a megtakarítás összege: |

| 21h. | Nyugdíjcélú megtakarításai (nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla, önkéntes nyugdíjpénztár): |

| 21i. | a pénzintézet vagy biztosító neve: |

| 21j. | számlaszáma (ha van): |

| 21k. | összege: |

”