2018. évi CXXI. törvény — mi változott? 2018. december 22.
A 2018. december 21. és 2018. december 22. között hatályba lépett módosítások. 4 sor került be, 30 sor került ki.
⋯ 82 változatlan sor ⋯
27. §
28. § A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
28. §
„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.”
29. §
30. §
⋯ 4 változatlan sor ⋯
33. §
34. § A Vgtv. a következő 45/M. §-sal egészül ki:
34. §
„45/M. § E törvénynek a Vgtv.mód2.-vel megállapított 29. § (7) bekezdését a Vgtv.mód2. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”
35. §
#### 5. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
⋯ 287 változatlan sor ⋯
#### 29. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása
142. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
142. §
„(1) A kéményseprő-ipari tevékenységet – a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel –
a) a Kormány által jogszabályban kijelölt szervezet (a továbbiakban: kéményseprő-ipari szerv) közfeladatként
aa) a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, ideértve a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NETtv.) alapján az állam tulajdonát képező, a NETtv. 22. § (1) bekezdése szerinti bérlő használatában lévő ingatlant, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti ingatlant is,
ab) a kizárólag az aa) alpont szerinti ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van,
ac) az ab) alpont alá nem tartozó társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében,
valamint
b) a kéményseprő-ipari szolgáltató az a) pontban foglaltakon kívüli ingatlanok esetében
látja el.”
(2) A Kstv. 10. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) A kéményseprő-ipari szerv, a (3) bekezdés szerinti szolgáltató e törvény hatálybalépésétől nyilatkoztathatja az ingatlan használóját a helyszínen a 2. § (1) bekezdésében foglaltakról, az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról. Ha a kéményseprő-ipari szerv a nyilatkozat-felvétel során a 2. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó ingatlant azonosít, a nyilatkozat-felvételt követő harminc napon belül a 2. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó ingatlanok használóját és a kéményseprő-ipari szolgáltatót értesíti.”
#### 30. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló2015. évi CCXXII. törvény módosítása
143. §
⋯ 24 változatlan sor ⋯
#### 31. A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló2017. évi CXXXIV. törvény módosítása
151. § A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: belügyi törvény) 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
151. §
„(4) A 3. § (3) bekezdése, az 5. § és a 19. § 2020. január 1-jén lép hatályba.”
152. § Nem lép hatályba a belügyi törvény 7. §-a.
#### 32. A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló2018. évi LVII. törvény módosítása
⋯ 32 változatlan sor ⋯