2018. évi CXIV. törvény — mi változott? 2021. december 1.

(1a) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően különleges jogrend ideje alatt nem szűnik meg a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban – legkésőbb a jogviszony megszűnésének napján – így rendelkezik, és azt közli a honvédelmi alkalmazottal. A munkáltatói jogkör gyakorlójának ilyen rendelkezése hiányában a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya a különleges jogrend megszűnését követő 15. napon szűnik meg.

- n) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban

### V/A. Fejezet — AZ EGÉSZSÉGÜGYI HONVÉDELMI ALKALMAZOTT JOGÁLLÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

89/A. § (1) E fejezet alkalmazásában

- a) egészségügyi honvédelmi alkalmazott: a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó és a 4. § c) pontja szerinti rezidens,

- b) egészségügyi tevékenység: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § y) pontjában meghatározott tevékenység,

- c) magasabb vezető:

- ca) a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alapító okiratában meghatározott, közfinanszírozott területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szervezeti egység (a továbbiakban: honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység) vezetője, valamint

- cb) a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetőjének a helyettese és gazdasági helyettese, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató gazdasági igazgatója, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetőjének a Hvt. 46/A. § (2) bekezdése szerinti helyettese (a továbbiakban: felügyeleti helyettes), a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység orvosigazgatója (szakmai főigazgató-helyettese), ápolási igazgatója,

- d) vezető: a c) pontban foglaltakat ide nem értve a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti elemének vezetője és annak helyettese, valamint a főgyógyszerész.

(2) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott tekintetében e törvényt az e fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontját, a (6) és (7) bekezdést, a 89/C. § (2) bekezdését és a 89/D. § (3) és (4) bekezdését a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, az Eütev. 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó honvédelmi alkalmazottra is alkalmazni kell.

(4) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra az Eszjtv. nem alkalmazható, kivéve, ha e fejezet másként nem rendelkezik.

(5) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya 21. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéssel megszüntethető az e törvény és az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatók között.

(6) A 3. § (4) bekezdése nem alkalmazható a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, a 3. § (2) bekezdése szerinti többletkötelezettséget nem vállalt honvédelmi alkalmazottra.

(7) A 6. § (1) bekezdésétől eltérően a munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzata is meghatározhatja.

(8) A miniszter ellátási érdekből engedélyezheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató számára az Eütv. 247. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, az egészségügyi szolgáltatás – ideértve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is – megkezdésére és gyakorlására vonatkozó általános szabályokat, valamint a működési engedélyezési eljárásra, a bejelentés alapján történő egészségügyi szolgáltatás – ideértve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is – érdekében a hatósági nyilvántartásba vételre, továbbá a hatósági nyilvántartás személyes adatokat nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó szabályokat tartalmazó jogszabályban meghatározott közreműködő személy vagy szervezet igénybevételét.

89/B. § (1) A 48. § (1) bekezdésétől és az 50. § (1) bekezdésétől eltérően az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ideértve más kereső foglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban: gyakorolható tevékenység) kivételével – kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn.

(2) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, kizárólag a miniszter előzetes engedélye alapján létesíthet gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkaidejével.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva kell felterjeszteni döntéshozatal céljából a miniszter részére. A miniszter a döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjét.

(4) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire honvédelmi alkalmazotti jogviszonya nem terjed ki.

(5) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszony keretében – az Eütv. 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más – e törvény hatálya alá nem tartozó – jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.

(6) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője és a felügyeleti helyettes az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet kizárólag a védelem-egészségügy körében, továbbá a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben végezhet.

(7) Ha az Eszjtv. és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az Eszjtv. 4. §-a szerinti összeférhetetlenségi rendelkezéseit feloldó vagy enyhítő szabályt állapít meg, úgy azt az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra is alkalmazni kell.

89/C. § (1) A 89/D. § (2) bekezdése szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetmény legfeljebb 20%-os növelése minősítés alapján történhet, ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott kiválóan alkalmas minősítést kap. A 89/D. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott minősítését évente legalább egy alkalommal el kell végezni.

(2) Nem jogosult a minősítésen alapuló illetménynövelésre a 89/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott magasabb vezető.

89/D. § (1) Nem alkalmazható a 3. § (3) bekezdése, a 62–76. § és a 82. §

- a) az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész,

- b) a miniszter rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező honvédelmi alkalmazott,

- c) az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakképesítés megszerzését megelőzően – az ilyen szakképesítés megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi honvédelmi alkalmazott

illetménye megállapítása során.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetményre jogosult.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a 89/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott magasabb vezető illetményének összegét egyedileg a miniszter – az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője egyetértésével, az ő irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók vezetőinek juttatásai megállapítására vonatkozó alapelvekkel összhangban – állapítja meg azzal, hogy az egészségügyi honvédelmi alkalmazottnak minősülő

- a) 89/A. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti magasabb vezető legalább az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összegre,

- b) 89/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti magasabb vezető pedig legalább az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetményre

jogosult.

(4) A miniszter – az Eszjtv. hatálya alá tartozó vezetőkre vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel – megállapíthatja a 89/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott vezető illetményén felül járó vezetői juttatása feltételeit és mértékét.

(5) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idejét és fizetési fokozatát a 83. § (1) és (2) bekezdése szerint kell megállapítani, továbbá be kell számítani a szabadfoglalkozás keretében, az egyéni egészségügyi vállalkozóként, az egyéni cég tagjaként, a társas vállalkozás tagjaként, az egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként töltött idejét, és a PhD-fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt, ha ezen időtartam korábban nem került beszámításra. Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál az azonos naptári időszakra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.

(6) A 66. § (1) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – az adott fizetési fokozathoz tartozó – időtartam (a továbbiakban: várakozási idő) szerint lép eggyel magasabb fizetési fokozatba. Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép a várakozási idő elteltét követő hónap első napjától. A magasabb fizetési fokozat elérésével a várakozási idő újrakezdődik.

(7) Az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően az – ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetménye az Eszjtv. 1. melléklete szerinti 4. fizetési fokozatot akkor sem érheti el, ha a számára előírt várakozási idő eltelt.

(8) Ahol törvény vagy miniszteri rendelet az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetményét említi, ott az Eszjtv. 1. melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó – a 89/C. § szerinti esetben a megnövelt – illetményt, vagy a (3) bekezdés szerinti illetményt kell érteni.

(9) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott esetében az Mt. 148. és 149. §-át, 151. § (1)–(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor

- a) az Eszjtv. 1. melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó – 89/C. § (1) bekezdése szerinti esetben megnövelt – illetményt vagy a (3) bekezdés szerinti illetményt,

- b) a (4) bekezdés szerinti járó vezetői juttatást, valamint

- c) az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően az ügyelet és a készenlét esetén járó díjazást

kell figyelembe venni.

(10) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott esetében a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a (2) bekezdés szerinti – a 89/C. § (1) bekezdése szerinti esetben megnövelt – illetmény vagy a (3) bekezdés szerinti illetmény, valamint a (4) bekezdés szerinti vezetői juttatás összegét kell beszámítani.

(11) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben – az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel – megállapítja az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott részére az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetményén felül különösen a

- a) kötelezően elrendelt ügyelet,

- b) készenlét,

- c) rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés,

- d) kirendelés

esetén járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét.

(12) Az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel a miniszter az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott részére elrendelt átmeneti többletfeladatok – ide nem értve a helyettesítést – teljesítéséért alkalmanként keresetkiegészítést állapíthat meg közjogi szervezetszabályozó eszközben.

(13) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott az önként vállalt többletmunkáért – ideértve az önként vállalt ügyeletet és készenlétet is – díjazásra jogosult, melynek mértékét a munkáltató és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott – a (11) bekezdés szerinti keretek között – külön megállapodásban állapítja meg. Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott önként vállalt többletmunkájának díjazására az Eütev. nem alkalmazható.

(14) Ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkaköre ellátása helyett vagy mellett a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője rendelkezése alapján átmenetileg más egészségügyi munkakörű katona szolgálati beosztásába vagy más egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörébe tartozó feladatokat lát el 30 napon túl, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, a többletmunka ellentételezésére illetményén felül részére

- a) a helyettesített egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetményének legfeljebb 50%-a,

- b) a Hjt. 237/L. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi munkakörű katona helyettesítése esetén a helyettesített Hjt. 237/L. § (10) bekezdés a) pontja szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a,

- c) a Hjt. 237/L. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi munkakörű katona helyettesítése esetén a Hjt. 123. §-a szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a

állapítható meg. E bekezdés szerinti esetekre nem alkalmazható a 20. § (1) bekezdése.

(15) Ha az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően az érintett személy 12 hónapon belül egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét.

89/E. § (1) A 89/D. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi honvédelmi alkalmazott az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti – az Eütev.-ben, e törvényben, a Kormány rendeletében és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott – illetményre, illetménykiegészítésre, illetménypótlékra, valamint keresetkiegészítésre jogosult.

(2) A miniszter – az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel – az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott részére további illetményen felüli díjazást, egyéb juttatást, támogatást állapíthat meg.

89/F. § (1) A miniszter döntése alapján – az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének erre irányuló kezdeményezése esetén, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője véleményének kikérését követően – egészségügyi közfeladat ellátása érdekében az egészségügyi honvédelmi alkalmazott határozott időre kirendelhető egy másik fenntartóhoz tartozó egészségügyi szolgáltatóhoz. A kirendelés nem veszélyeztetheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alaprendeltetéséből, valamint a Hvt.-ből fakadó feladatainak ellátását.

(2) Kirendelés esetén a munkáltatói döntésnek tartalmaznia kell, hogy a kirendelés időtartama tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.

(3) Nem rendelhető ki az egészségügyi honvédelmi alkalmazott

- a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

- b) ha legalább három eltartott gyermeke van,

- c) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,

- d) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,

- e) ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,

- f) a szakvizsgájának letételét megelőző fél éven belül,

- g) ha öregségi nyugdíjra jogosult,

kivéve, ha hozzájárul a kirendeléséhez.

(4) Ha a tizenhat évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi honvédelmi alkalmazott, illetve a Hjt. szerinti egészségügyi munkakörű katona, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottat legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni szükséges

- a) a kirendelés elrendeléséről,

- b) a kirendelés időtartamáról,

- c) a kirendelésnek megfelelő munkavégzés helyéről,

- d) a kirendelés idejére járó illetményéről és

- e) a kirendeléshez kapcsolódó szállási és utazási kérdésekről.

(6) A kirendelt egészségügyi honvédelmi alkalmazott az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követő három munkanapon belül köteles jelezni, ha a kirendelés a (3) vagy (4) bekezdésbe ütközik, vagy számára aránytalan sérelemmel járna.

(5) A honvédelmi alkalmazott részére az Mt. 110. §-a szerint elrendelt készenlét idejére illetménypótlék nem jár, ide nem értve az Eütev. 4. § a)–c) pontjának hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazottat.

- 35. a 89/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkaköröket.