§Nyílt Jogtár

2018. évi CXIV. törvény a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról

Hatályos szöveg — 2026. január 6. napjától. 26 időállapot 2019 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2018. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2018. évi CXIV. törvény

a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról

Magyarország a honvédelmi szervezetektől alkotmányos kötelezettségeik teljesítését, feladataiknak a jogszabályok keretei közötti hatékony és a köz érdekének megfelelő ellátását várja el. Az Országgyűlés – elismerve a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatottak áldozatvállalását, és az azzal arányban álló erkölcsi, valamint anyagi megbecsülés indokoltságát – a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya

terjed ki.

(2) A 26. § (4) bekezdése, a 31. §, a 34. §, az 51. § – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a honvédelmi szervezet fenntartójára is.

2. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony alanya a honvédelmi szervezet és a honvédelmi alkalmazott.

3. § (1) A honvédelmi alkalmazott kinevezésében vállalja a honvédelmi szervezet feladatkörébe tartozó közszolgáltatások végrehajtását, valamint azt, hogy a honvédelmi alkalmazottak részére tartott, éves kötelező honvédelmi továbbképzéseken részt vesz, a honvédelemért felelős miniszter rendeletében (a továbbiakban: miniszteri rendelet) meghatározottak szerint.

(2) A honvédelmi alkalmazott az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően önkéntesen vállalhatja, hogy a hadkötelezettség bevezetését követően tényleges katonai szolgálatot teljesít. Ebben az esetben a honvédelmi alkalmazott az (1) bekezdésben meghatározott továbbképzésen felül a katonai szolgálathoz szükséges kiképzésen, illetve felkészítésen is köteles részt venni.

(3) A (2) bekezdés szerinti többletkötelezettség vállalását miniszteri rendelet szerint ellentételezni kell.

(4) A honvédelmi alkalmazott önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesíthet. Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony fennállása alatt a (2) bekezdésben meghatározott többletkötelezettség nem vállalható. Ha a honvédelmi alkalmazott az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítését megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott többletkötelezettséget vállalt, erre irányuló nyilatkozata az önkéntes tartalékos állományba vétel napját megelőző napon a hatályát veszti.

(5) A honvédek jogállási kérdéseit szabályozó jogszabály szerint a házastárs vagy élettárs tartós külföldi kiküldetése időtartamára vagy a kérelemre méltányolható egyéni indokból engedélyezett illetmény nélküli szolgálatmentességen lévő, ez idő alatt a Hvt. 70. § (4) bekezdése szerint honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesítő hivatásos vagy szerződéses katona a (2) bekezdésben meghatározott többletkötelezettséget nem vállalhat.

4. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében kollektív szerződés nem köthető.

(3) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 12. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaerő-piaci viszonyokat nem kell figyelembe venni.

(4) Az Mt. 13. §-a, 198–213. §-a és 228. §-a a honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható.

(5) E törvény alkalmazásában munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály és az Mt. 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozat.

(6) Az Mt. 41. §-ának, 56. § (1) bekezdésének, 94. § (3) és (4) bekezdésének, 103. § (3) bekezdésének, 135. § (1)–(3) bekezdésének, 209. §-ának, 222. §-ának, 272. § (1) bekezdésének, XXII. Fejezetének, 285. §-ának, 289. §-ának, 290. §-ának, 291. §-ának és 295. §-ának kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezése nem alkalmazhatóak.

1/A. Értelmező rendelkezések

4/A. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelő szülő, valamint a testvér.

2. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony alanyai

5. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony a honvédelmi szervezet és az annak feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásában történő közreműködést vállaló honvédelmi alkalmazott közötti közszolgálati jogviszony.

3. A munkáltatói jogkör gyakorlása

6. § (1) A munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket miniszteri rendelet határozza meg.

(2) A miniszter magához vonhatja a Honvéd Vezérkar főnökének, a honvédelmi szervezet vezetőjének, valamint a központi személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreit.

(3) A Honvéd Vezérkar főnöke magához vonhatja a honvédségi szervezet vezetőjének és a központi személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreit.

(4) A honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos jogviták a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartoznak.

3/A. A jognyilatkozatokra vonatkozó különös szabályok

6/A. § (1) A jognyilatkozatok megtétele során előnyben kell részesíteni az elektronikus ügyintézést.

(2) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

(3) Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (továbbiakban: Dáptv.) 25. §-ában és 27. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy felhasználó alatt a honvédelmi alkalmazottat, digitális szolgáltatást biztosító szervezet alatt a foglalkoztatót kell érteni.

(3a) A honvédelmi alkalmazott az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében köteles a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni, és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A honvédelmi alkalmazott e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő tizenöt napon belül köteles teljesíteni.

(3b) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása bármely okból nem lehetséges, vagy az a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A honvédelmi alkalmazottal a papíralapú kiadmányt kell közölni.

(4) A honvédelmi szervezet jegyzőkönyvet vesz fel arról, ha az írásbeli jognyilatkozat átvételét a címzett vagy az átvételre jogosult más személy megtagadta vagy szándékosan megakadályozta.

(5) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése nem lehetséges, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú másolatot kell készíteni. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a másolat az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. Ebben az esetben a honvédelmi alkalmazottal a hiteles papíralapú másolatot kell közölni.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltak a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) által foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottakra nem alkalmazhatók.

3/B. Az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézbesítése

6/B. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy köteles az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézhezvétele érdekében

a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tárhely azt igazolja vissza, hogy az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolást és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolást a címzett kétszeri értesítés ellenére sem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés időpontját követő ötödik munkanapon.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) által foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottakra nem alkalmazható.

II. Fejezet — A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK

4. Az országos, ágazati érdekegyeztetés

7. § A honvédelmi alkalmazott vonatkozásában a munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, valamint ágazati érdekegyeztetési fóruma a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum.

7/A. § A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazottak illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

5. A honvédelmi alkalmazottak részvételi jogai

8. § (1) A részvételi jogokat a honvédelmi szervezettel honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló honvédelmi alkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott honvédelmi alkalmazottak tanácsa, illetve honvédelmi alkalmazottak képviselője gyakorolja.

(2) Honvédelmi alkalmazottak tanácsa választható minden olyan honvédelmi szervezetnél, ahol a honvédelmi alkalmazottak létszáma a tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél kevesebb honvédelmi alkalmazottat foglalkoztató honvédelmi szervezetnél honvédelmi alkalmazottak képviselője választható.

(3) A honvédelmi alkalmazottak képviselőjére a honvédelmi alkalmazottak tanácsára, illetve a honvédelmi alkalmazottak tanácsának tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

9. § A honvédelmi szervezet legalább félévente köteles tájékoztatni a honvédelmi alkalmazottak tanácsát a honvédelmi szervezetnél megvalósuló részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.

10. § (1) A honvédelmi alkalmazottak tanácsa e törvényben meghatározott jogai körében a honvédelmi szervezettel együttesen megalkotja a honvédelmi alkalmazottak szabályzatát.

(2) A honvédelmi alkalmazottak tanácsa és a honvédelmi szervezet kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdéseket a honvédelmi alkalmazottak szabályzata állapítja meg.

11. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezései (XX. fejezet) közül a 235. § (2) bekezdése, 236. § (1) bekezdése, 251. §-a, 268. §-a és 269. §-a nem alkalmazható.

III. Fejezet — A HONVÉDELMI ALKALMAZOTTI JOGVISZONY

6. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása

12. § (1) Honvédelmi alkalmazotti jogviszony

személlyel létesíthető.

(2) Honvédelmi alkalmazotti jogviszony nem létesíthető

miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

(3) Honvédelmi alkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott

(4) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá, hogy nem áll az (1) bekezdés e) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, és vele szemben nem állnak fenn a (2) és (3) bekezdésben foglalt kizáró okok.

(5) Indokolt esetben a honvédelmi szervezet írásban felszólíthatja a honvédelmi alkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll az (1) bekezdés e) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, illetve nem állnak fenn vele szemben a (2) és (3) bekezdésben foglalt kizáró okok.

(6) A honvédelmi szervezet az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) és (3) bekezdésben, valamint az (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(7) A (4)–(6) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítése esetén – a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.

(8) Jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső honvédelmi alkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, akinek a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha az arra feljogosított személy, szerv a jogviszony létesítését – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével – jóváhagyta.

(9) Ha a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya fennállása alatt válik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és

a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

(10) Ha a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya fennállása alatt válik egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és

a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelése alapján részére más – egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső – munkakör ajánlható fel, vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszony indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszüntethető. Ha a honvédelmi alkalmazott a felajánlott munkakört nem fogadja el, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

13. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján a megüresedett vagy a megüresedő munkakör betöltése pályázati eljárással történik, a munkakör csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a munkakör betöltése honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésével jár, a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesével honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít.

(2) A pályázati eljárás szabályait miniszteri rendelet határozza meg.

14. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.

(2) Honvédelmi alkalmazotti jogviszony

határozott időre történő kinevezéssel létesíthető.

(3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a honvédelmi alkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény, a havi rendszeres illetménypótlékok és a honvédelmi illetménykiegészítés együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.

(4) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

15. § (1) A kinevezésben a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésekor – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább három, legfeljebb négy hónap tartamú próbaidőt kell kikötni.

(2) A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartama alatt a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.

(3) Nem kell próbaidőt megállapítani meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű, vagy azonos felek közötti újabb kinevezés esetén, ha a kinevezés azonos vagy hasonló munkakörbe történik. E rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a 16. § (16) bekezdése szerint szűnt meg, és az újabb honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező.

(4) Ha jogszabály rendelkezése alapján a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, vagy a honvédelmi alkalmazott előző jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyában töltötte volna el, akkor nem köthető ki próbaidő, amennyiben azt a honvédelmi alkalmazott az előző jogviszonyában már letöltötte. A le nem töltött próbaidőből eltelt időt az új honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban kikötött próbaidőbe be kell számítani.

(5) Miniszteri rendelet megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani.

16. § (1) Az E–H fizetési osztályba sorolt, a honvédelmi szervezet alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a honvédelmi alkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, legalább három év időtartamú szakmai gyakorlattal.

(2) A gyakornoki idő folyamatosságát nem érinti a 21. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés. Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a gyakornoki idő alatt megszűnt, annak tartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor abban az esetben kell figyelembe venni, ha a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya megszűnését követően a korábbival azonos vagy – a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazása alapján – azzal egyenlő értékű munkakörre honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít. Ettől eltérően, nem lehet a szakmai gyakorlat megállapításakor beszámítani a honvédelmi alkalmazotti jogviszony időtartamát, ha az a gyakornoki idő alatt

(3) A szakmai gyakorlat

során szerezhető meg. Az a)–b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban miniszteri rendelet állapítja meg a honvédelmi szervezet alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört. Miniszteri rendelet meghatározhatja munkakörönként – a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű – azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a honvédelmi alkalmazott által korábban ellátott, a (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. A szakmai gyakorlat meglétét a honvédelmi alkalmazott köteles igazolni.

(5) A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F–H fizetési osztályba tartozó munkakörben három év. Ha a honvédelmi alkalmazott

meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év. Miniszteri rendelet meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol – az egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetve továbbképzések miatt – nem kell gyakornoki időt kikötni.

(6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik,

(7) Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a honvédelmi alkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az (1)–(4) bekezdés szerinti feltételekkel, a gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, ha a 83. § (1) bekezdése szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. Ekkor a honvédelmi alkalmazott és a honvédelmi szervezet köteles a (6) bekezdés b) pontjában, valamint a (8)–(11) bekezdésben foglaltakat teljesíteni azzal, hogy a „nem megfelelt” minősítés a honvédelmi alkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti.

(8) A gyakornoki idő tartamába nem számít be:

tartama.

(9) A gyakornoki idő kikötésekor a honvédelmi szervezet köteles tájékoztatni a honvédelmi alkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi.

(10) A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. Miniszteri rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja.

(11) A szakmai segítő

(12) Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet.

(13) A szakmai követelményekre figyelemmel közjogi szervezetszabályozó eszköz állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen:

(14) A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.

(15) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a honvédelmi alkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 45. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

eredmény adható.

(16) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a honvédelmi alkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 45. § (7) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.

17. § A honvédelmi alkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 31–33. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

18. § (1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a honvédelmi alkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező honvédelmi alkalmazott lehet. Nem lehet megbízott vezető a honvédelmi alkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt.

(2) A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól.

(4) A magasabb vezető és a vezető a vezetői beosztásáról írásban lemondhat. A lemondási idő két hónap.

(5) A munkáltatói jogkört gyakorló a megbízást írásban visszavonhatja, amelyet – a honvédelmi alkalmazott kérelmére – indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a honvédelmi szervezetnek kell bizonyítania. A honvédelmi alkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a honvédelmi alkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkört gyakorló az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a honvédelmi alkalmazott részére írásban megadni.

(6) A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a honvédelmi alkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.

(7) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a honvédelmi alkalmazottat – kérelmére – az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a honvédelmi alkalmazott részére meg kell téríteni.

(8) A bíróság mellőzi a honvédelmi alkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A honvédelmi alkalmazottat ebben az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.

(9) A honvédelmi alkalmazottat, ha a megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig, de legfeljebb hat hónapra számított összege illeti meg.

(10) A vezetői pótlék (7)–(9) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni.

19. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a honvédelmi alkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe (a továbbiakban: kötelező részmunkaidős foglalkoztatás).

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkört gyakorlóval közölni. A kérelemben a honvédelmi alkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkört gyakorlót

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyenlőtlen munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkört gyakorló csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az a honvédelmi szervezet számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltatói jogkört gyakorló köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(4) Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás esetén – az 59. § (2) bekezdésétől eltérően – az elmaradt rendes szabadságot a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanappal kezdődően, megszakítás nélkül ki kell adni.

(5) A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás

hatályos.

(6) Az (5) bekezdés szerinti időponttól a honvédelmi alkalmazott részére a munkaidő csökkenésével megegyező arányban jár

(7) A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás a honvédelmi alkalmazott kérelme szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek négyéves – fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves – koráig, három vagy több gyermeket nevelő honvédelmi alkalmazott esetén a gyermek hatéves – fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves – koráig tart. Ezt követően a honvédelmi alkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani, a (6) bekezdés szerinti járandóságok pedig részére a munkaidő növekedésével megegyező arányban járnak.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában fogyatékos gyermek a 18. életévét be nem töltött, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogyatékos személy.

(9) Az (1)–(8) bekezdés nem alkalmazható a magasabb vezetői és vezetői megbízású honvédelmi alkalmazottra.

19/A. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, amelynek során mérlegeli a honvédelmi szervezet zavartalan működését, a honvédelmi szervezet alapfeladatának, valamint a munkaköri leírásban rögzített feladatoknak a jellegét, ezen belül különösen a szükséges fizikai vagy szellemi erőkifejtést vagy fokozott figyelmet, a pihenés és a pihentetés lehetőségét, továbbá az egészséges és a biztonságos munkavégzés követelményét.

(2) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, a felek megállapodása alapján legfeljebb tizenkét hónap lehet.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás esetén az Mt. 99. § (7) bekezdés a) pontját alkalmazni kell.

(4)

20. § (1) Ha a honvédelmi alkalmazott munkaköre ellátása mellett a honvédelmi szervezet rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül miniszteri rendeletben meghatározott külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.

(2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (V., VII. és IX. fejezet) közül a 32–35. §, a 42–43. §, a 44/A. §, a 45. § (1) bekezdése, a 45. § (5) bekezdése, a 46. § (1), (3)–(6) bekezdése, az 50. § és a 62. § nem alkalmazható.

(3) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató személyében bekövetkező változásról szóló VI. fejezete megfelelően abban az esetben alkalmazható, ha az átadó és az átvevő munkáltató e törvény hatálya alá tartozik.

(4) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 40. § (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a 38. § (2)–(3) bekezdésben és a 42. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ha a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát lemondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a honvédelmi szervezet személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a honvédelmi alkalmazotti jogviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna.

(5) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 40. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a honvédelmi alkalmazott a (4) bekezdés szerinti lemondást – a 27. § (1) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával – köteles megindokolni.

20/A. § (1) A honvédelmi szervezet legkésőbb a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a honvédelmi alkalmazottat

(2) Nem terheli a honvédelmi szervezetet tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak.

(3) Az (1) bekezdés e)–i) pontjában előírt tájékoztatás honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a honvédelmi alkalmazottat legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatni kell. Nem terheli a honvédelmi szervezetet tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (3) bekezdés szerint adta meg.

7. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnése

21. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnik:

(1a) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően különleges jogrend ideje alatt nem szűnik meg a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban – legkésőbb a jogviszony megszűnésének napján – így rendelkezik, és azt közli a honvédelmi alkalmazottal. A munkáltatói jogkör gyakorlójának ilyen rendelkezése hiányában a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya a különleges jogrend megszűnését követő 15. napon szűnik meg.

(2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntethető:

hatálya alá tartozó munkáltatók között,

(3) A honvédelmi szervezet köteles a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni, ha

(3a) A honvédelmi szervezet köteles a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni a 12. § (9) bekezdése szerinti esetben.

(4) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú megszüntetését írásban indokolni kell.

(5) Különleges jogrend kihirdetése esetén a honvédelmi alkalmazott nem gyakorolhatja a (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt megszüntetési okokat.

(6)

(7)

22. § (1) Ha a honvédelmi szervezet egészét vagy egy részét (szervezeti egységét, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportját) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató veszi át, a honvédelmi szervezet átvett szervezeti egységénél vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottak honvédelmi alkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.

(2) Az átadó honvédelmi szervezet és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a honvédelmi alkalmazottat, a honvédelmi szervezetnél képviselettel rendelkező szakszervezetet és a honvédelmi alkalmazottak tanácsát (honvédelmi alkalmazottak képviselőjét) az átadás

továbbá köteles a szakszervezettel és a honvédelmi alkalmazottak tanácsával (honvédelmi alkalmazottak képviselőjével) konzultációt kezdeményezni a honvédelmi alkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó honvédelmi szervezet és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a honvédelmi alkalmazottat arról, hogy az átadást követően a honvédelmi alkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 23. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítését követően a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára a (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli.

(5) A honvédelmi alkalmazott – a (7) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó honvédelmi szervezetnek írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a honvédelmi alkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.

(6) Ha a honvédelmi alkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó honvédelmi szervezet az átadás napjával köteles írásban értesíteni a honvédelmi alkalmazottat a honvédelmi alkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a honvédelmi alkalmazott számára a 42. § (2) és (4)–(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat – megfizetni.

(7) Ha a jogutódlás úgy történik, hogy az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot

gazdasági társaság utódszervezet vagy alapítvány részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben az esetben az átadó honvédelmi szervezet és átvevő munkáltató tájékoztatási kötelezettsége kizárólag a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 23. § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni.

23. § (1) Ha a honvédelmi alkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a honvédelmi alkalmazottal munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése során az átvevő munkáltatót köti a 22. § (3) és (4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a honvédelmi alkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó honvédelmi szervezet az átadás napjával köteles írásban értesíteni a honvédelmi alkalmazottat a honvédelmi alkalmazotti jogviszony 22. § (1) bekezdése szerinti megszűnéséről.

(2) Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a munkavállaló munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely honvédelmi alkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a honvédelmi alkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.

(3) Határozatlan időtartamú honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

(4) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a honvédelmi alkalmazottnak az átadó honvédelmi szervezetnél honvédelmi alkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(5) Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a honvédelmi alkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó honvédelmi szervezet és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó honvédelmi szervezet és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a honvédelmi alkalmazottra nézve kedvezőbb.

24. § (1) A 22. §, a 23. § és a 25. § nem alkalmazható, ha a 22. § (2) vagy (5) bekezdése szerinti időpont előtt

alapján a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a 22. § (2) vagy (5) bekezdése szerinti időpontot követően megszűnik. Az a) és b) pont szerinti, a 22. § (1) vagy (4) bekezdésében foglalt időpont előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a honvédelmi alkalmazott által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a 22. § (1) vagy (4) bekezdésében foglalt időpontot követően az átadó honvédelmi szervezet helyébe az átvevő munkáltató lép, valamint ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átadás 22. § (1) bekezdésében vagy a (4) bekezdésben meghatározott időpontját követően a honvédelmi alkalmazottat az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli, továbbá a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, valamint juttatást az átadó honvédelmi szervezetnek – a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával – legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni.

(3) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén – ha a honvédelmi alkalmazottat eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni – az átvevő munkáltató köteles az ítélet jogerőre emelkedésekor a 22. §-ban és a 23. §-ban, valamint a 25. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával az állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az átvevő munkáltató a 22. § (2)–(3) bekezdése, és a 25. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a jogerős ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül köteles teljesíteni.

25. § (1) A honvédelmi szervezet személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a honvédelmi szervezet egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya – a (3) és (4) bekezdésben, valamint a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogállásváltozás időpontjában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati, közalkalmazotti vagy egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati, közalkalmazotti vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyt az átadással érintett honvédelmi alkalmazottal, ebben az esetben a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnéséről a honvédelmi alkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a honvédelmi alkalmazott számára a 42. § (2) és (4)–(7) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat – kell megfizetni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett honvédelmi alkalmazottal szemben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló törvény vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.

(5) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyá, vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a honvédelmi alkalmazottat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, az igazságügyi szolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyra, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(6) Határozatlan időtartamú honvédelmi alkalmazotti jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá, vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a honvédelmi alkalmazotti jogviszony teljes munkaidős közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá, vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(7) Az átalakult jogviszony esetén a honvédelmi alkalmazottnak az átalakulással érintett, e törvény hatálya alá tartozó honvédelmi szervezetnél honvédelmi alkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(8) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló vezető honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának átalakulását követően – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra, vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével – kell a vezetői munkakör vagy megbízás szintjét és megnevezését megállapítani.

(9) Az (1) bekezdéstől eltérően a honvédelmi alkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át, ha a honvédelmi alkalmazott a munkakörére tekintettel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alá tartozó munkáltatóval nem közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állhat. Ebben az esetben a honvédelmi alkalmazott átalakulás utáni munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely honvédelmi alkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaviszonyban már nem áll fenn. Az alapbérbe a honvédelmi alkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. A munkabérről való tájékoztatást a jogviszony átalakulását követő hatvan napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása során alkalmazni kell a (2) és (3) bekezdést, továbbá a (6)–(8) bekezdést.

(10) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a honvédelmi alkalmazotti kereset elbírálásánál

alakul át.

26. § (1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a honvédelmi alkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.

(2) Az áthelyezés során meg kell állapodni a honvédelmi alkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában.

(3) Az áthelyezett honvédelmi alkalmazottnak az áthelyezést megelőző honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el.

(4) A honvédelmi szervezet fenntartója – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó honvédelmi szervezetek között kezdeményezheti a honvédelmi alkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a honvédelmi szervezetnek, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai – különösen a munka- és pihenőidő, illetve a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel – munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők.

27. § (1) A határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt a honvédelmi alkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a honvédelmi alkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.

(2) A határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt okok alapján a honvédelmi szervezet azonnali hatállyal megszüntetheti, a honvédelmi alkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti díját köteles előre megfizetni. Ettől eltérően, ha a megszüntetésre a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a honvédelmi alkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy – nem egészségügyi okkal összefüggő – alkalmatlansága miatt került sor, a honvédelmi alkalmazottat egyhavi távolléti díj illeti meg. Ha ekkor a határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a honvédelmi szervezet a hátralévő időre járó távolléti díjat köteles megfizetni.

28. § (1) A honvédelmi alkalmazott a határozatlan idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.

(2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a honvédelmi szervezet mentesítheti a honvédelmi alkalmazottat a munkavégzés alól.

29. § (1) Rendkívüli lemondással a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a honvédelmi szervezet

(2) A rendkívüli lemondást indokolni kell. Az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli lemondás indokának valóságát és okszerűségét a honvédelmi alkalmazottnak kell bizonyítania.

(3) A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.

(4) Rendkívüli lemondás esetén a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazott részére annyi időre járó távolléti díját köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a honvédelmi alkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni. A honvédelmi alkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is.

(5) Rendkívüli lemondás esetén – e törvényben előírt kivételektől eltekintve – a lemondás szabályai nem alkalmazhatók.

30. § (1) A honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt – a 31–33. §-ban és a 37. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha

(2) A honvédelmi szervezet a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a honvédelmi szervezetnek kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a munkáltatói jogkört gyakorló legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett honvédelmi alkalmazottak személyes adatairól, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és illetményéről.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre az (1) bekezdés a) pont vagy b) pontjában meghatározott okból kerüljön sor és a felmentéssel érintett honvédelmi alkalmazottak létszáma harminc napon belül

(5) A (4) bekezdés alkalmazása szempontjából a hivatásos és szerződéses, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.

(6) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a honvédelmi alkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a honvédelmi szervezettől nem várható el.

(7) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő honvédelmi alkalmazott kérelmezi.

(8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

31. § (1) A 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye – feltéve, hogy a honvédelmi alkalmazott e törvény alkalmazása szempontjából nem minősül nyugdíjasnak –, a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazottat írásban tájékoztatja

az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A honvédelmi alkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a honvédelmi alkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a honvédelmi alkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)–c) pontban foglalt honvédelmi szervezetnél a honvédelmi alkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a honvédelmi alkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá.

(2) Ha a honvédelmi alkalmazott az (1) bekezdés szerint kéri betöltetlen munkakör felajánlását, a honvédelmi szervezet az (1) bekezdés b) pontja szerinti honvédelmi szervezetet köteles haladéktalanul megkeresni. A megkeresés kizárólag az érintett honvédelmi alkalmazottnak az 1. melléklet szerinti honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartás II–VII. pontjaiban foglalt adatait és az általa betöltött munkakör megnevezését tartalmazza.

(3) A Magyar Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve a 34. § szerinti nyilvántartás felhasználásával a megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a honvédelmi alkalmazott honvédelmi szervezetét azokról a betöltetlen munkakörökről, amelyek az (1) bekezdés alapján a honvédelmi alkalmazott részére felajánlhatók.

(4) Az (1)–(3) bekezdést, továbbá a 33. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdés a) pontját és (3)–(4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a honvédelmi szervezet jogutód nélküli megszűnésekor is azzal, hogy

32. § (1) A 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti létszámcsökkentést elrendelő döntés esetén nem szüntethető meg felmentéssel azoknak az azonos munkakört betöltő, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak nem minősülő honvédelmi alkalmazottnak a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan olyan tartalommal kérik kinevezésükben a munkaidő mértékének módosítását, hogy az a honvédelmi szervezet által közölt, a honvédelmi alkalmazottak között kérelmük szerint elosztható napi vagy heti munkaidő együttes mértékét nem haladja meg. A kérelmet az abban részes valamennyi honvédelmi alkalmazottnak alá kell írnia, megjelölve a kinevezésében kikötendő munkaidő mértékét, amely napi négy óránál rövidebb nem lehet, kivéve, ha a 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján a honvédelmi szervezet erre lehetőséget ad. Több, a feltételeknek megfelelő kérelem esetén a honvédelmi szervezet – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy mely kérelem alapján módosítja az azt benyújtó honvédelmi alkalmazottak kinevezését.

(2) A honvédelmi szervezet köteles a kérelemben foglaltak szerint a kinevezést módosítani. Az illetmény összegét – a felek honvédelmi alkalmazottra kedvezőbb megállapodásának hiányában – a kinevezés módosítását közvetlenül megelőző illetmény alapulvételével, a rész- és a teljes munkaidő arányában kell megállapítani.

33. § (1) A honvédelmi szervezet a 31. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a honvédelmi alkalmazottat

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt napon belül

(3) A munkakör elfogadása esetén a honvédelmi szervezet gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a honvédelmi alkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs vagy a honvédelmi alkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a honvédelmi szervezetnek fel kell tüntetnie. A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni.

(4) A 31. §-ban foglaltak teljesítésével felajánlott munkakör elfogadását a kinevezés módosításához vagy az áthelyezéshez történő honvédelmi alkalmazotti hozzájárulásnak kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat elmaradását a felajánlott munkakör elutasításának kell tekinteni.

34. § (1) A Magyar Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve elektronikus adatnyilvántartást vezet – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével – a honvédelmi szervezet betöltetlen honvédelmi alkalmazotti munkaköreiről, az ahhoz szükséges képesítési előírásokról és egészségügyi feltételeiről.

(2) A honvédelmi szervezet legkésőbb a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésekor köteles tájékoztatni a Magyar Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szervet a megszűnés következtében betöltetlenné váló munkakör

35. § Felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:

tartama.

36. § A felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Ettől eltérően

az erről szóló tájékoztatás közlésének időpontja irányadó a felmentési védelem fennállása tekintetében.

37. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel, ha

(2) Ha a 31. § (1) bekezdése szerinti honvédelmi szervezetnél van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett honvédelmi alkalmazott alkalmas, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a honvédelmi alkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a honvédelmi szervezetet, ha a felmentés indoka – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 30. § (1) bekezdés c)–d) ponttján és (7) bekezdésén alapul. A honvédelmi szervezet munkakör-felajánlásával kapcsolatban a 31. § és a 33. § szerint köteles eljárni.

38. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 30. § (1) bekezdés c) pontján alapul, a felmentési idő egy hónap.

(2) A két hónapos felmentési idő a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött

meghosszabbodik.

(3) A honvédelmi szervezet legalább a felmentési idő felére köteles a honvédelmi alkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a honvédelmi alkalmazottat – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kérelmének megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

(4) Nem illeti meg felmentési idő a honvédelmi alkalmazottat, ha a felmentésére a 12. § (9) vagy (10) bekezdése alapján került sor.

39. § A honvédelmi alkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta jogosult.

40. § (1) A honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a honvédelmi alkalmazott

(2) A honvédelmi szervezet köteles a rendkívüli felmentést megindokolni. Az indokolásból a rendkívüli felmentés okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét a honvédelmi szervezetnek kell bizonyítania.

(3) A rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

(4) Rendkívüli felmentés esetén – az e törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – a felmentés szabályai nem alkalmazhatók.

41. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl a honvédelmi alkalmazottak esetében tartalmazza

42. § (1) Végkielégítés illeti meg a honvédelmi alkalmazottat, ha honvédelmi alkalmazotti jogviszonya

(2) Nem jogosult végkielégítésre a honvédelmi alkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a honvédelmi alkalmazottnak, ha

(3) Ha a honvédelmi alkalmazottal ugyanazon honvédelmi szervezet legalább két alkalommal határozott időre szóló honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a honvédelmi alkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy honvédelmi alkalmazotti jogviszonya a 27. § (2) bekezdés szerinti eljárásban, a 30. § (1) bekezdés a) pont vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a 21. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Kettőnél több határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a (6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdés szerinti jogcímen megszűnt vagy megszüntetett határozott idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha az első mondatban szereplő okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés alapján a honvédelmi alkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni azon honvédelmi alkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént.

(4) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a honvédelmi alkalmazott legalább a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartamú honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen.

(4a) A honvédelmi alkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál nem lehet beszámítani a korábbi honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időt, kivéve, ha jogszabályi rendelkezés alapján

(4b) A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a 16. § (8) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott időtartamot, kivéve a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát, továbbá azt az időtartamot, amely után végkielégítés korábban járt.

(5) A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni

(6) A honvédelmi alkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(7) A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont ga) alpont] való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a honvédelmi alkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.

(8) A végkielégítés mértéke a (6)–(7) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.

(9) A végkielégítés összegének a felére jogosult a honvédelmi alkalmazott, ha felmentésére vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának a 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a honvédelmi szervezet által felajánlott, a 31. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetve áthelyezéséhez nem járult hozzá vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha

(10) A (9) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor a felajánlott illetmény a honvédelmi alkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű.

(11) Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést a honvédelmi szervezet a felmentési idő utolsó napján köteles a honvédelmi alkalmazott részére kifizetni.

(12) A végkielégítést a honvédelmi szervezet költségére a honvédelmi alkalmazott tartózkodási helyére történő megküldéssel vagy az általa megjelölt fizetési számlára történő átutalással kell teljesíteni.

(13) Ha a honvédelmi alkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

43. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63. §, a 64. § (1)–(2) bekezdés, 65. § (1)–(2) bekezdés, 66. § (1)–(3) és (8)–(9) bekezdés, a 69–79. § és a 85. § nem alkalmazható.

(2) A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter a 7. § szerinti érdekegyeztető fórumban – az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel – tárgyalást kezdeményez.

(3) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 83. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a honvédelmi alkalmazott kérelmére – az Mt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményen túlmenően – a bíróság a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt abban az esetben is helyreállítja, ha a honvédelmi szervezet, vagy annak fenntartója megsérti a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [29–31. §, 35. §].

43/A. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a honvédelmi szervezet jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és a honvédelmi alkalmazottak számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.

8. A munkavégzés

44. § (1) A honvédelmi szervezet biztosítja a honvédelmi alkalmazott munkakörével összefüggő, rendszeres képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét.

(2)

(3) A honvédelmi alkalmazott a munkaköri feladatait a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a honvédelmi szervezet utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el. A honvédelmi alkalmazott köteles a honvédelmi szervezetet tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. A kötelezett a honvédelmi szervezetet erről a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni, e határidő elmulasztása esetén a honvédelmi alkalmazott igazolással élhet. Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a honvédelmi szervezet tudomást szerzett. Ha a honvédelmi alkalmazott tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben a határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(4) Ha a honvédelmi alkalmazott a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti és mulasztása miatt igazolással nem élt, de a honvédelmi szervezet tudomására jut, hogy a honvédelmi alkalmazott ellen közvádra üldözendő bűntett miatt büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént, a honvédelmi szervezet megvizsgálja a 21. § (2) bekezdésében foglalt munkáltatói intézkedések alkalmazhatóságát.

(5) A honvédelmi szervezet tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén

címet adományozhat.

(6) Miniszteri rendelet az (5) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb címeket is alapíthat és megállapíthatja az adományozás feltételeit.

44/A. § (1) A KNBSZ személyi állományába tartozó honvédelmi alkalmazottat, a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 102. §-ában foglaltakon túl, el kell látni munkáltatói igazolvánnyal, valamint jelvénnyel.

(2) A munkáltatói igazolvány igazolja a KNBSZ honvédelmi alkalmazott állományába tartozást.

(3) Az azonosítószámmal ellátott jelvény a munkáltatói igazolvánnyal együttesen igazolja a honvédelmi alkalmazott állomány tagjának a (2) bekezdés szerinti állományba tartozást.

45. § (1) A honvédelmi alkalmazottat

minősíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a honvédelmi szervezet mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a honvédelmi alkalmazottat.

(3) Nem kerülhet sor a honvédelmi alkalmazott minősítésére – az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –, ha korábbi minősítésének, illetve a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni.

(4) A minősítés célja a honvédelmi alkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.

(5) A minősítés a munkáltatói jogkört gyakorló feladata.

(6) A minősítés a honvédelmi alkalmazott azonosításához szükséges személyes adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.

(7) A honvédelmi alkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a honvédelmi alkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a honvédelmi alkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.

(8) A minősítési lap egy példányát a honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza.

(9) A honvédelmi alkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.

46. § (1) A honvédelmi alkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.

(2) A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult honvédelmi alkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen

(3) A (2) bekezdés az egészségügyi szolgáltatónál létesített honvédelmi alkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó munkakörre, magasabb vezetői, vezetői megbízásra nem alkalmazható.

47. § A honvédelmi szervezet a vele honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló honvédelmi alkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.

48. § (1) Ha a honvédelmi alkalmazott munkaideje a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészben – azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a honvédelmi szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető.

(2) A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető.

49. § A 46–48. §-ban foglaltakon túlmenően a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése, ha

50. § (1) A honvédelmi alkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a közérdekű önkéntes tevékenység és az állami projektértékelői jogviszony kivételével – köteles a honvédelmi szervezetnek előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja.

(2) A honvédelmi szervezetnek a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.

(3) Ha a honvédelmi szervezet az összeférhetetlenségről nem az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján szerez tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban felszólítja a honvédelmi alkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(4) Ha a honvédelmi alkalmazott az (1) bekezdés szerinti tiltás vagy a (3) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan akkor is, ha az összeférhetetlenség a 46. §, valamint a 49. § alapján áll fenn.

51. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaszerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései (VIII. fejezet) közül az 57. § nem alkalmazható.

(2) Az Mt. 53. §-a alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha ennek alapján a honvédelmi alkalmazott honvédelmi szervezetnél, vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.

(3) Az Mt. 53. § (2) bekezdésétől a honvédelmi alkalmazottak tekintetében a felek írásbeli megállapodás alapján eltérhetnek.

(4) A honvédelmi alkalmazottak tekintetében miniszteri rendelet a honvédelmi feladatok ellátásával összefüggésben, az Mt. 143. és 144. §-a szerinti pótlék helyett napi átalány illetménypótlékot is megállapíthat.

(5) Az Mt. 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túl mentesül a honvédelmi alkalmazott a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

(5a) Az (5) bekezdés szerinti mentesülés ideje az Mt. 115. § (2) bekezdése alkalmazásában munkában töltött időnek minősül, és ezen időtartamra a honvédelmi alkalmazott távolléti díjra jogosult.

(5b) Ha a honvédelmi alkalmazott az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontja szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, akkor erre az időtartamra távolléti díjának miniszteri rendeletben meghatározott mértékű részére jogosult.

(5c) Az (5b) bekezdés szerinti esetben a rendelkezésre állási és a munkavégzés alóli mentesülés csak akkor engedélyezhető, ha a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy a honvédelmi alkalmazott éves szabadságának időarányos részét – az Mt. 122. § (1)–(3a) bekezdésében foglaltak szerint – már kiadta. Ebben az esetben az Mt. 122. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

(6) A Hvt. 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladat-végrehajtásban, valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet kezelésében személyesen részt vevő honvédelmi alkalmazott által a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, a katasztrófa elleni védekezés, az egészségügyi válsághelyzet vagy a honvédelmi válsághelyzet időtartama alatt teljesített munkavégzés tekintetében a felek az Mt. 99. § (2) bekezdés b) pontjától, 109. § (1) bekezdésétől és 135. § (3) bekezdésétől írásbeli megállapodással eltérhetnek, azzal, hogy a megállapodás alapján teljesített munkaidő

(7) A Hvt. 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladat-végrehajtásban, valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet kezelésében személyesen részt vevő honvédelmi alkalmazott által a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, a katasztrófa elleni védekezés, az egészségügyi válsághelyzet vagy a honvédelmi válsághelyzet időtartama alatti munkavégzés tekintetében az Mt. 56. § (1) bekezdésétől eltérően miniszteri rendelet határozza meg a vétkes kötelezettségszegés esetén alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket.

9. A munkaidő és pihenőidő

52. § A munka jellegétől függően miniszteri rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.

52/A. § Ha a honvédelmi szervezet rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy alapító okiratban meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, miniszteri rendeletben az Mt. 109. § (1) bekezdésében foglaltakon túl, naptári évenként legfeljebb további százötven óra rendkívüli munkaidő elrendelése is engedélyezhető.

53. § A honvédelmi alkalmazottat a besorolása alapján

alapszabadság illeti meg.

54. § (1) A honvédelmi alkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a honvédelmi alkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.

(2) A magasabb vezető megbízású honvédelmi alkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.

(3) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő honvédelmi alkalmazottat évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a honvédelmi alkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.

(4) A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül a (3) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a honvédelmi alkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.

(5) A honvédelmi szervezetek köznevelési feladatot ellátó szervezeti egységénél pedagógus-munkakörben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató az oktatással összefüggő feladatok ellátására.

55. § Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a honvédelmi alkalmazott akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

56. § A férjnek és a feleségnek a házasságkötést követően öt munkanap pótszabadság jár, feltéve, hogy legalább az egyik házastárs első házasságát kötötte. Ezt a pótszabadságot az igénybe vevő kérésének megfelelően a házasságkötés napját követő 365 napon belül kell kiadni.

57. § (1) A pótszabadság a honvédelmi alkalmazottat alapszabadságán felül – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – egyszerre többféle jogcímen is megilleti.

(2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [54. § (1) bekezdése] és a munkakör [54. § (5) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.

58. § (1) A honvédelmi alkalmazottnak – kérelmére – a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a honvédelmi alkalmazott házastársa, élettársa külszolgálatot teljesít.

(2) A honvédelmi szervezet – ha a kutatónak a kutatás-fejlesztési munka eredménye hasznosításában érdekelt vállalkozásnál történő munkavégzéshez e törvény szerint előzetesen hozzájárult – a kutatóval kötött megállapodás alapján a kutató számára a megállapodásban meghatározott időtartamra fizetés nélküli szabadságot engedélyez.

(3) Az (1) és (2) bekezdés, valamint az Mt. 128–132. §-án túl a honvédelmi alkalmazott kérelmére – méltányolható egyéb egyéni indokból – a munkáltatói jogkört gyakorló fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet.

59. § (1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.

(2) Ha erre a honvédelmi szervezet kivételesen fontos érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt nincs lehetőség, úgy azt a következő év június 30-ig, a honvédelmi alkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni, ha az esedékesség éve letelt.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a honvédelmi szervezet kivételesen fontos érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a honvédelmi alkalmazott szabadság-kiadásának közölt időpontját – az apasági szabadság kivételével – legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, illetve a honvédelmi alkalmazott már megkezdett szabadságát megszakíthatja. A munkáltatói jogkört gyakorló az e bekezdés szerinti intézkedését írásban indokolja, továbbá a szabadság kiadásának általa javasolt időpontját egyidejűleg közli a honvédelmi alkalmazottal.

(4) A honvédelmi alkalmazott szabadság kiadására vonatkozó igénye a honvédelmi alkalmazotti jogviszony fennállása alatt nem évül el. A szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének napján kezdődik.

60. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében

(2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében

kell érteni.

(3) Az Mt. 95. § (4) bekezdését alkalmazni kell a 30. § (7) bekezdése szerinti felmentés esetén is.

(4) A munkáltató a felek naptári évre kötött írásbeli megállapodása alapján

megállapított pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

(5) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 298. § (7) bekezdése nem alkalmazható.

10. A honvédelmi alkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere

61. § E törvény biztosítja a honvédelmi alkalmazott számára a honvédelmi alkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét.

62. § (1) A honvédelmi alkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:

(2)

(3)

(4) Azon szakképesítés esetében, ahol a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye a szakképzésben való részvétel feltételeként az iskolai végzettség megléte helyett a bemeneti kompetenciák meglétét is elfogadja, a szakképesítéssel rendelkező személyt a besorolás szempontjából minden esetben úgy kell tekinteni, mintha rendelkezne az előírt iskolai végzettséggel is.

(5) Miniszteri rendelet rendelkezhet az (1) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.

63. § A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizenhét fizetési fokozatot tartalmaznak.

64. § (1) A honvédelmi alkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 62. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a honvédelmi alkalmazott rendelkezik.

(2) A művészeti területen foglalkoztatottak esetében az „F” fizetési osztály helyett a „G” fizetési osztályba, a „H” fizetési osztály helyett az „I” fizetési osztályba kell besorolni azt a honvédelmi alkalmazottat, aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvény vagy a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvény, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjjal vagy a kultúráért felelős miniszter által jogszabály alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik. E rendelkezést kell alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján Kossuth-díjban vagy állami díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplőkkel azonos elnevezésű művészeti díjban vagy kitüntető címben részesült, művészeti területen foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottak besorolásánál is.

(3) Nem érinti a 62. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges.

65. § (1) A honvédelmi alkalmazott fizetési fokozatát honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.

(2) A fizetési fokozat megállapításánál a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 83. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a 66. § (3)–(5) bekezdése alapján megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.

66. § (1) A honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A honvédelmi alkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.

(2) A fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be mindazon időtartam, amelyet a 42. § (4) bekezdésének harmadik mondata alapján a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A honvédelmi alkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell, ha a honvédelmi alkalmazott állami kitüntetésben részesült.

(4) A várakozási idő csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet.

(5) A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a honvédelmi alkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.

67. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat miniszteri rendelet határozza meg. Ez az összeg és a szorzószámok nem lehetnek alacsonyabbak, mint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az éves költségvetési törvényben meghatározott, a fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összege, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámok.

(2) Ha a honvédelmi alkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a honvédelmi alkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye

(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés feltétele, hogy a honvédelmi alkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább tíz százalékában hasznosítja.

(4) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt honvédelmi alkalmazott által megszerzett

(5) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit miniszteri rendelet állapítja meg.

(6) További szakképesítésként a honvédelmi alkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni.

(7) A (6) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők:

(8) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a honvédelmi alkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott.

(9) A (8) bekezdéstől eltérően, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a honvédelmi alkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a honvédelmi alkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét – e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti – garantált mértékre kell csökkenteni.

(10) A honvédelmi alkalmazottat garantált illetményként legalább

megfelelő összeg illeti meg.

(11) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani, azzal, hogy a kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor.

(12) A (2)–(5) bekezdés szerinti illetményrész azon időszak alatt illeti meg a honvédelmi alkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ha a (2)–(5) bekezdés szerinti további szakképesítések alkalmazásának időtartama egybefüggően nem éri el az egy hónapot, akkor a (2)–(5) bekezdés szerinti illetményrész nem állapítható meg.

68. § (1) A honvédelmi alkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül gazdálkodási illetménykiegészítésben részesülhet.

(2) A honvédelmi szervezet határozza meg, hogy a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja gazdálkodási illetménykiegészítésre.

(3) A honvédelmi szervezet, ha az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát gazdálkodási illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban foglaltak szerint. Ebben az esetben a honvédelmi alkalmazottal külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó gazdálkodási illetménykiegészítés feltételeit és mértékét.

69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a honvédelmi alkalmazott a 70–74. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70–74. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény által a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti illetménypótlék számításaként megállapított összeg.

70. § (1) A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg.

(2) A pótlék mértéke

(3) A pótlék beosztás szerinti mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között miniszteri rendelet állapítja meg.

71. § (1) A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg.

(2) A pótlék mértéke

(3) Miniszteri rendelet által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát.

(4) Ha a honvédelmi alkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.

72. § (1) A honvédelmi alkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha

(2) A pótlékra jogosító munkaköröket a honvédelmi szervezet állapítja meg.

(3) A pótlék mértéke a pótlékalap száz százaléka.

73. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a honvédelmi alkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.

(2) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg.

(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a honvédelmi alkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.

(4) Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.

(5) A pótlék mértéke

74. § (1) Miniszteri rendelet a 70–73. § rendelkezéseiben foglaltakon túl szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.

(2) Miniszteri rendelet a honvédelmi alkalmazottnak az e törvényben megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.

75. § (1) A honvédelmi alkalmazott számára miniszteri rendeletben foglaltak szerint honvédelmi illetménykiegészítés jár. Az illetménykiegészítés összege az illetménykiegészítés alapösszege és a miniszteri rendeletben meghatározott szorzószám szorzata, amit száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) Az illetménykiegészítés alapösszege 63.000 Ft.

76. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a honvédelmi alkalmazottat a meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve többletfeladatok – ide nem értve kinevezéstől eltérő foglalkoztatást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy határozott, illetve határozatlan időre szóló, az (1a) bekezdésben meghatározottak szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.

(1a) A honvédelmi alkalmazott részére

keresetkiegészítés biztosítható.

(2) A keresetkiegészítés feltételeit miniszteri rendelet állapítja meg.

(3)

76/A. § A honvédelmi alkalmazott a kimagasló teljesítményére, kiemelkedő feladatvégzésére, tartósan magas színvonalon kifejtett munkájára figyelemmel, vagy életútjának elismeréseként a miniszter által rendeletben meghatározott alapelvek figyelembevételével az erre a célra a személyi juttatások előirányzatán belül biztosított keret terhére teljesítményjuttatásban részesíthető.

77. § A kormányzati igazgatásról szóló törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a kormányzati igazgatásról szóló törvényben vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a honvédelmi alkalmazott is részt vehet, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

78. § (1) A honvédelmi alkalmazottnak a (2) bekezdésben meghatározott időközönként és mértékben jubileumi jutalom jár.

(2) A jubileumi jutalom:

illetményének megfelelő összeg.

(3) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 70–74. § szerinti pótlékok közül azokat, amelyek a honvédelmi alkalmazottat folyamatosan megilletik, valamint a 75. § szerinti illetménykiegészítést is be kell számítani.

(4) Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.

(5) Az egyéb foglalkoztatási jogviszonya alapján illetmény vagy fizetés nélküli szabadságon lévő és ez alatt határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya alapján jubileumi jutalomra nem jogosult.

79. § (1) Az állam készfizető kezességet vállal a honvédelmi alkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték száz százalékáig.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a honvédelmi alkalmazottnál vállalhat, aki:

(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló honvédelmi alkalmazotti jogviszony fennállását a munkáltatói jogkört gyakorló igazolja.

(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését a honvédelmi alkalmazott hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a honvédelmi alkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A honvédelmi alkalmazott a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

(6) Az (5) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változásokról a honvédelmi alkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkört gyakorlót.

(7) Ha a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya a 21. § (2) bekezdés a) pont, c) vagy g) pontja, illetve (3) bekezdése alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének két százaléka.

(8) A munkáltatói jogkört gyakorló a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának (7) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a honvédelmi alkalmazott által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(9) A hitelintézet megállapítja, és nyolc napon belül írásban közli a honvédelmi alkalmazottal a (7) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, amelyet a honvédelmi alkalmazott a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(10) Ha a honvédelmi alkalmazott a (7) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a hitelintézet erről, valamint a honvédelmi alkalmazott adatairól nyolc napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(11) A hitelintézet a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig tájékoztatja a kincstárt a honvédelmi alkalmazottnak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(12) Ha az állam a készfizető kezességvállalás alapján a honvédelmi alkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (7) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a honvédelmi alkalmazott elmulasztotta, akkor a honvédelmi alkalmazott ezen tartozásai a magyar állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

80. § (1) Miniszteri rendelet előírhatja a munka jellegére tekintettel biztosítandó munka- vagy formaruha-juttatást.

(2) A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit miniszteri rendelet alapján a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg.

(3) A juttatási idő eltelte után a munka-, illetve formaruha a honvédelmi alkalmazott tulajdonába kerül. Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, miniszteri rendelet rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a honvédelmi alkalmazott részéről történő megváltás tekintetében.

80/A. § A honvédelmi alkalmazott lakhatási támogatásának feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.

81. § (1) A honvédelmi alkalmazottat a 61–80. § és a (2) bekezdés alapján megillető juttatások kifizetése a honvédelmi alkalmazott által meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a honvédelmi alkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(3) A honvédelmi szervezet viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.

(4)

82. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (1)–(2) bekezdés, a 137–138. §, a 145. §, a 150. §, a 151. § (5) bekezdés, a 156. § (1) bekezdésének b) pontja, a 157. § (2) bekezdés, a 159. § és a 165. § nem alkalmazható.

(2) Az Mt. 148–149. §-át, valamint 151. § (1)–(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a 70–74. § szerinti illetménypótlékot, a 76. § (1) bekezdése szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést, valamint a 75. § szerinti honvédelmi illetménykiegészítést is figyelembe kell venni.

(3) A távolléti díj megállapításakor a 70–74. § szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a honvédelmi alkalmazottat a munkavégzés esetén

vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.

(4)

82/A. § A honvédelmi alkalmazottakra vonatkozó kegyeleti gondoskodás szabályait, a kegyeleti gondoskodás keretében nyújtott költségtérítéseket, igénybevételük módját és feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.

82/B. §

10/A. A honvédelmi alkalmazott fegyelmi felelőssége

82/C. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a honvédelmi alkalmazott, ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) Nem vonható fegyelmi felelősségre a honvédelmi alkalmazott

82/D. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha

(2) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója az eljárást határozattal köteles megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, vagy a kötelezettségszegés óta három év eltelt.

(3) Az elévülés kezdő napja

(4) A fegyelmi vétséget elkövető honvédelmi alkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti illetménycsökkentés mértéke legfeljebb az alapilletmény 20%-a, időtartama legfeljebb 1 év lehet.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a honvédelmi alkalmazott elismeri.

(7) A honvédelmi alkalmazott a hatályos fegyelmi büntetéséről a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya tartalma alatt köteles számot adni. Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt honvédelmi alkalmazott honvédelmi szervezetnél három évig nem alkalmazható.

82/E. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást határozattal felfüggeszti, ha

(2) Az eljárás felfüggesztése

(3) A munkáltató (1) bekezdés szerinti intézkedésével szemben bírósági jogorvoslatnak helye nincs.

82/F. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a honvédelmi alkalmazottat a büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás idejére határozattal felfüggeszti állásából, ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt a munkavégzéstől való távoltartása indokolt. A felfüggesztés idejére illetmény jár, a felfüggesztés megszüntetéséig ennek legfeljebb 50%-át vissza lehet tartani. A visszatartott összeget a büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás lezárását követő 30 napon belül ki kell fizetni, kivéve, ha az eljárás eredményeképpen a honvédelmi alkalmazott büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségének megállapítására kerül sor.

(2) A munkáltatónak az (1) bekezdés szerinti intézkedésével szemben bírósági jogorvoslatnak helye nincs.

82/G. § (1) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a 82/D. § (4) bekezdése szerinti fegyelmi büntetést határozatban szabja ki.

(3) A fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a fegyelemsértés súlyához és jellegéhez, a honvédelmi szervezet fegyelmére gyakorolt hatásához, továbbá a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.

(4) Ugyanazon fegyelemsértés esetén egymás mellett több fegyelmi büntetés nem szabható ki.

(5) A honvédelmi alkalmazott a munkáltatói határozattal szemben 30 napos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat.

82/H. § (1) A fegyelmi büntetés hatálya az az időtartam, amely alatt a honvédelmi alkalmazott a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli. A fegyelmi büntetésben részesített honvédelmi alkalmazott

(2) A honvédelmi alkalmazott fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a fegyelmi büntetés végrehajtásának befejezéséig, és azt követően

82/I. § Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani.

82/J. § A fegyelmi eljárás részletes eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

11. A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása

83. § (1) E törvény alkalmazásakor honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

töltött időt.

(2) A honvédelmi alkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni

eltöltött időt.

(3)

(4) Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.

(5) A honvédelmi alkalmazott jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni

(6)

IV. Fejezet — A HONVÉDELMI ALKALMAZOTTI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

12. A véleménynyilvánítási szabadság korlátozása

84. § A honvédelmi alkalmazott

13. A gyülekezési jog korlátozása

85. § A honvédelmi alkalmazott nem vehet részt olyan rendezvényen, amely

86. § A honvédelmi alkalmazott nem csatlakozhat és nem lehet tagja olyan szervezetnek, amelynek tevékenysége a Magyar Honvédség feladataival ellentétes.

14. A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása jogának korlátozása

87. § (1) A honvédelmi alkalmazott tartózkodási helyéről a feladatellátás helyére miniszteri rendeletben meghatározottak szerint visszarendelhető. A visszarendelésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. A visszarendelésre csak különösen indokolt esetben kerülhet sor akkor, ha az a feladatellátási kötelezettség alóli mentesülés vagy a kiadott szabadság kezdő időpontjának módosítását vagy időtartamának megszakítását eredményezi. Nem rendelhető vissza a honvédelmi alkalmazott, ha a visszarendelés számára a feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna.

(2) A visszarendelés következtében feladatellátással töltött időt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szabadidővel, díjazással vagy a szabadság ismételt kiadásával kell ellentételezni.

(3) A honvédelmi alkalmazott köteles külföldre utazását miniszteri rendeletben meghatározott módon a munkáltatói jogkört gyakorlónak bejelenteni.

V. Fejezet — A HONVÉDELMI ALKALMAZOTT ÉS A HONVÉDELMI SZERVEZET KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

88. § (1) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel.

(2) A magasabb vezető, ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg hat havi távolléti díjával felel.

89. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezései közül a 178. § és a 191. § nem alkalmazható.

(2) A honvédelmi alkalmazott kártérítési felelősségét elbíráló határozattal, továbbá a honvédelmi szervezet kártérítési felelősségét elbíráló másodfokú határozattal szemben a közléstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül lehet keresetet előterjeszteni az illetékes bíróságon.

V/A. Fejezet — AZ EGÉSZSÉGÜGYI HONVÉDELMI ALKALMAZOTT JOGÁLLÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

89/A. § (1) E fejezet alkalmazásában

(2) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott tekintetében e törvényt az e fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontját, a (6) és (7) bekezdést, a 89/C. § (2) bekezdését és a 89/D. § (3) és (4) bekezdését a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, az Eütev. 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó honvédelmi alkalmazottra is alkalmazni kell.

(4) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra az Eszjtv. nem alkalmazható, kivéve, ha e fejezet másként nem rendelkezik.

(5) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya 21. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéssel megszüntethető az e törvény és az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatók között.

(6)

(7) A 6. § (1) bekezdésétől eltérően a munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzata is meghatározhatja.

(8) A miniszter ellátási érdekből engedélyezheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató számára az Eütv. 247. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, az egészségügyi szolgáltatás – ideértve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is – megkezdésére és gyakorlására vonatkozó általános szabályokat, valamint a működési engedélyezési eljárásra, a bejelentés alapján történő egészségügyi szolgáltatás – ideértve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is – érdekében a hatósági nyilvántartásba vételre, továbbá a hatósági nyilvántartás személyes adatokat nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó szabályokat tartalmazó jogszabályban meghatározott közreműködő személy vagy szervezet igénybevételét.

89/B. § (1) A 48. § (1) bekezdésétől és az 50. § (1) bekezdésétől eltérően az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ideértve más kereső foglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban: gyakorolható tevékenység) kivételével – kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn.

(2) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, kizárólag a miniszter előzetes engedélye alapján létesíthet gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkaidejével.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva kell felterjeszteni döntéshozatal céljából a miniszter részére. A miniszter a döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjét.

(4) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire honvédelmi alkalmazotti jogviszonya nem terjed ki.

(5) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszony keretében – az Eütv. 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más – e törvény hatálya alá nem tartozó – jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.

(6)

(7) Ha az Eszjtv. és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az Eszjtv. 4. §-a szerinti összeférhetetlenségi rendelkezéseit feloldó vagy enyhítő szabályt állapít meg, úgy azt az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra is alkalmazni kell.

89/C. § (1) A 89/D. § (2) bekezdése szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetmény legfeljebb 20%-os növelése minősítés alapján történhet, ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott kiválóan alkalmas minősítést kap. A 89/D. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott minősítését évente legalább egy alkalommal el kell végezni.

(2) Nem jogosult a minősítésen alapuló illetménynövelésre a 89/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott magasabb vezető.

89/D. § (1) Nem alkalmazható a 3. § (3) bekezdése, a 62–76. § és a 82. §

illetménye megállapítása során.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetményre jogosult.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a 89/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott magasabb vezető illetményének összegét egyedileg a miniszter – az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője egyetértésével, az ő irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók vezetőinek juttatásai megállapítására vonatkozó alapelvekkel összhangban – állapítja meg azzal, hogy az egészségügyi honvédelmi alkalmazottnak minősülő

jogosult.

(4) A miniszter – az Eszjtv. hatálya alá tartozó vezetőkre vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel – megállapíthatja a 89/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott vezető illetményén felül járó vezetői juttatása feltételeit és mértékét.

(5) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idejét és fizetési fokozatát a 83. § (1) és (2) bekezdése szerint kell megállapítani, továbbá be kell számítani a szabadfoglalkozás keretében, az egyéni egészségügyi vállalkozóként, az egyéni cég tagjaként, a társas vállalkozás tagjaként, az egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként, az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó magyarországi vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál vagy külföldi szakirányú végzettséggel munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött idejét, és a PhD-fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt, ha ezen időtartam korábban nem került beszámításra. Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál az azonos naptári időszakra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.

(6) A 66. § (1) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – az adott fizetési fokozathoz tartozó – időtartam (a továbbiakban: várakozási idő) szerint lép eggyel magasabb fizetési fokozatba. Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép a várakozási idő elteltét követő hónap első napjától. A magasabb fizetési fokozat elérésével a várakozási idő újrakezdődik.

(7) Az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően az – ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetménye az Eszjtv. 1. melléklete szerinti 4. fizetési fokozatot akkor sem érheti el, ha a számára előírt várakozási idő eltelt.

(8) Ahol törvény vagy miniszteri rendelet az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetményét említi, ott az Eszjtv. 1. melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó – a 89/C. § szerinti esetben a megnövelt – illetményt, vagy a (3) bekezdés szerinti illetményt kell érteni.

(9) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott esetében az Mt. 148. és 149. §-át, 151. § (1)–(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor

kell figyelembe venni.

(10) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott esetében a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a (2) bekezdés szerinti – a 89/C. § (1) bekezdése szerinti esetben megnövelt – illetmény vagy a (3) bekezdés szerinti illetmény, valamint a (4) bekezdés szerinti vezetői juttatás összegét kell beszámítani.

(11) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben – az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel – megállapítja az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott részére az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetményén felül különösen a

esetén járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét.

(12) Az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel a miniszter az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott részére elrendelt átmeneti többletfeladatok – ide nem értve a helyettesítést – teljesítéséért alkalmanként keresetkiegészítést állapíthat meg közjogi szervezetszabályozó eszközben.

(13) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott az önként vállalt többletmunkáért – ideértve az önként vállalt ügyeletet és készenlétet is – díjazásra jogosult, melynek mértékét a munkáltató és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott – a (11) bekezdés szerinti keretek között – külön megállapodásban állapítja meg. Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott önként vállalt többletmunkájának díjazására az Eütev. nem alkalmazható.

(14) Ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkaköre ellátása helyett vagy mellett a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője rendelkezése alapján átmenetileg más egészségügyi munkakörű katona szolgálati beosztásába vagy más egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörébe tartozó feladatokat lát el 30 napon túl, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, a többletmunka ellentételezésére illetményén felül részére

állapítható meg. E bekezdés szerinti esetekre nem alkalmazható a 20. § (1) bekezdése.

(15) Ha az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően az érintett személy 12 hónapon belül egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét.

89/E. § (1) A 89/D. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi honvédelmi alkalmazott az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti – az Eütev.-ben, e törvényben, a Kormány rendeletében és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott – illetményre, illetménykiegészítésre, illetménypótlékra, valamint keresetkiegészítésre jogosult.

(2) A miniszter – az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel – az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott részére további illetményen felüli díjazást, egyéb juttatást, támogatást állapíthat meg.

89/F. § (1) A miniszter döntése alapján – az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének erre irányuló kezdeményezése esetén, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője véleményének kikérését követően – egészségügyi közfeladat ellátása érdekében az egészségügyi honvédelmi alkalmazott határozott időre kirendelhető egy másik fenntartóhoz tartozó egészségügyi szolgáltatóhoz. A kirendelés nem veszélyeztetheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alaprendeltetéséből, valamint a Hvt.-ből fakadó feladatainak ellátását.

(2) Kirendelés esetén a munkáltatói döntésnek tartalmaznia kell, hogy a kirendelés időtartama tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.

(3) Nem rendelhető ki az egészségügyi honvédelmi alkalmazott

kivéve, ha hozzájárul a kirendeléséhez.

(4) Ha a tizenhat évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi honvédelmi alkalmazott, illetve a Hjkr. szerinti egészségügyi munkakörű katona, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottat legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni szükséges

(6) A kirendelt egészségügyi honvédelmi alkalmazott az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követő három munkanapon belül köteles jelezni, ha a kirendelés a (3) vagy (4) bekezdésbe ütközik, vagy számára aránytalan sérelemmel járna.

89/G. § Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a miniszter rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi honvédelmi alkalmazott, továbbá az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően – az ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi honvédelmi alkalmazott a 3. § (2) bekezdése szerinti többletkötelezettséget nem vállalhat.

VI. Fejezet — A HONVÉDELMI ALKALMAZOTTI NYILVÁNTARTÁS

90. § (1) A honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazottról az 1. mellékletben meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartás). Az 1. mellékletben nem szereplő körben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatkezelés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

(2) A honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a honvédelmi szervezet megnevezése közérdekű adat, a honvédelmi alkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat, ezeket az adatokat a honvédelmi alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

91. § (1) A honvédelmi szervezet honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában – a katonai nyilvántartásban történő kezelés kivételével – más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

(2) A honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

92. § A honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartásba – az érintetten kívül – a következők jogosultak betekinteni, illetve abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:

VI/A. Fejezet — A HVT. 59. § (1) BEKEZDÉS M) PONTJA SZERINTI FELADATBAN RÉSZT VEVŐ HONVÉDELMI ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

92/A. § Ha a Magyar Honvédség a Kormány döntése alapján a Hvt. 59. § (1) bekezdés m) pontja szerinti feladatban részt vesz, a Kormány rendeletében az e Fejezetben foglalt különös szabályok alkalmazását rendelheti el a honvédelmi alkalmazottak vonatkozásában.

92/B. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetében az Mt. 104. § (1) bekezdésétől eltérően napi pihenőidőként legalább 8 órát kell biztosítani. A napi pihenőidőbe a lakásról a munkavégzési helyre és az onnan való visszautazás időtartam is beszámítható, de a pihenőidő időtartama ebben az esetben sem lehet – a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartamát levonva – kevesebb hat óra időtartamnál.

(2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetében a heti pihenőnapok havonta összevontan is kiadhatók.

(3) A honvédelmi alkalmazottak éves kötelező honvédelmi továbbképzésétől el lehet tekinteni.

(4) Az Mt. 97. § (4) és (5) bekezdésétől és az Mt. 110. § (6) bekezdésétől eltérően a munkaidő-beosztás és a rendelkezésre állás tartama öt napon belül és egy hétnél rövidebb időtartamra is közölhető.

(5) A honvédelmi alkalmazott részére az Mt. 110. §-a szerint elrendelt készenlét idejére illetménypótlék nem jár, ide nem értve az Eütev. 4. § a)–c) pontjának hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazottat.

(6) A munkáltató a honvédelmi alkalmazottat az Mt. 53. § (2) bekezdésében meghatározott mértéknél hosszabb időtartamban is a kinevezéstől eltérően foglalkoztathatja.

(7) Az Mt. 122. § (4) bekezdésétől eltérően a munkáltató az általa meghatározott szabadság kezdő napját a szabadság kezdete előtt 15 napon belül is közölheti a honvédelmi alkalmazottal.

VII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. Felhatalmazó rendelkezések

92/C. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

93. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

93/A. § A miniszter a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat honvédelmi alkalmazottai pszichikai alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó szabályokat közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg.

16. Hatályba léptető rendelkezések

94. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 100. § 2020. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 101. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 102. § 2022. január 1-jén lép hatályba.

95. § E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Haj.tv.

17. Átmeneti rendelkezések

96. § Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály

is érteni kell, kivéve, ha a jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eleve kizárja a honvédelmi alkalmazottat vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt.

97. § (1) E törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya honvédelmi alkalmazott jogviszonnyá alakul át, valamint a honvédelmi szervezet közalkalmazotti munkakörei honvédelmi alkalmazott munkakörökké alakulnak át.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdésben érintettek részére legkésőbb 2019. január 18-ig kinevezést ad.

(3) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony határozatlan időtartamú honvédelmi alkalmazott jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős honvédelmi alkalmazott jogviszonnyá alakul át.

(4) Az átalakult jogviszony esetén a honvédelmi alkalmazottnak az átalakulással érintett, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell továbbá alkalmazni arra a 2018. december 31-én a Magyar Honvédségnél közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottra is, aki a miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség integrációjának megszüntetése miatti szervezeti átalakításra figyelemmel 2019. január 1-től más honvédelmi szervezetnél kerül továbbfoglalkoztatásra.

(6) A Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak számára 2018. december 31. előtt kiállított közalkalmazotti igazolványok – az azon feltüntetett érvényességi időtől függetlenül – a honvédelmi alkalmazottak vonatkozásában 2019. december 31-ig érvényesek.

(7) A Magyar Honvédséggel 2018. december 31-ét megelőzően közalkalmazottként tanulmányi szerződést kötött honvédelmi alkalmazott tanulmányi szerződését – a közalkalmazotti jogviszony átalakulásától függetlenül – a szerződésben foglaltak szerint kell teljesíteni.

(8) A Magyar Honvédségnél 2018. december 31-én hatályos közalkalmazotti kollektív szerződések

(9) A (8) bekezdésben meghatározott időpontig a 4. § (5) bekezdés szerinti munkaviszonyra vonatkozó szabályon a kollektív szerződéseket is érteni kell.

(9a) A (8) bekezdésben meghatározott időpontig – a 4. § (6) bekezdésétől eltérően – az Mt. 56. § (1) bekezdésének kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(9b) A (8) bekezdésben meghatározott időpontig – a 4. § (6) bekezdésétől eltérően – az Mt. 135. § (3) bekezdését alkalmazni kell.

(9c) A 2021. január 1. és 2021. december 31. között hatályos 19/A. § (2) bekezdése szerinti, a munkaidőkeret 12 hónapnál hosszabb lehetséges tartamáról szóló megállapodás 2021. december 31. után továbbra is érvényes, azzal, hogy

12 hónapra változik.

(9d) A (9c) bekezdés b) pontja szerinti esetben a honvédelmi szervezet 15 napon belül tájékoztatja a honvédelmi alkalmazottat a munkaidőkeret tartamának megváltozott befejező időpontjáról.

(9e) Ha 2022. január 1-jén folyamatban levő munkaidőkeret tartamát a honvédelmi szervezet a 2021. január 1. és december 31. között hatályos 19/A. § (2) bekezdés szerinti megállapodás alapján állapította meg – ideértve a (9c) bekezdés b) pontját is – akkor erre a munkaidőkeretre az Mt. 99. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat a munkaidőkeret tartamának átlagában kell figyelembe venni.

(10) Az (1) bekezdés szerinti átalakulás nem minősül:

jogviszony-megszűnésnek.

98. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint lakás építéséhez, vásárlásához vállalt állami készfizető kezesség esetén a hitelszerződésben foglaltakat – a közalkalmazotti jogviszony 97. § (1) bekezdés szerinti átalakulásától függetlenül – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint kell teljesíteni.

99. § (1) E törvény hatálybalépésével

(2) Ha a honvédelmi alkalmazott 2009. január 1-jét megelőzően létesített közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 31-én megszakítás nélkül fennáll, e törvény nem érinti a korábbi jogszabályok által biztosított betegszabadság időtartamára járó kiegészítő pótlék, éjszakai pótlék, délutáni és éjszakai műszakpótlék (ideértve az 1992-ben fenntartott korábbi műszakpótlékokat is), teljesítménypótlék, valamint rendkívüli munkavégzésért járó pótlék megállapítását és folyósítását.

99/A. § (1) E törvénynek az egyes jogállási tárgyú és egyéb honvédelmi kérdésekkel foglalkozó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLVII. törvénnyel megállapított 1. § (1) bekezdése alapján az e törvény hatálya alá kerülő szakképző intézménynél foglalkoztatott közalkalmazottakra a 97. § (1), (3), (4) és (10) bekezdését, a 98. §-át, a 99. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 2018. december 31-ei határidő helyett az e törvény hatálya alá kerülés előtti napot kell érteni.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdésben érintettek részére az átvételtől számított 15 napon belül kinevezést ad.

99/B. § Ha egy szakképző intézmény a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá kerül, az átvétel időpontjában az ott foglalkoztatottak jogviszonya honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá alakul át, és a munkáltatói jogkört gyakorló az átvétel időpontjától számított 15 napon belül kinevezést ad az érintettek részére. Az átvétel során a 97. § (1), (3), (4) és (10) bekezdését, valamint a 98. §-t, a 99. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a 2018. december 31-ei határidő helyett a jogviszony átalakulása előtti napot kell érteni.

99/C. §

99/D. § Az egyes törvények honvédelemmel és rendvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXLI. törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi honvédelmi alkalmazott, továbbá az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően az ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott egészségügyi honvédelmi alkalmazott által tett, többletkötelezettség vállalására vonatkozó nyilatkozat.

99/E. § E törvénynek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 82/A. §-a és 82/B. §-a alapján a 2020. július 1-je és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény hatálybalépése közötti időszakra járó árvák kiegészítő támogatását utólag, egy összegben, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani és folyósítani, és 2022. december 31-ig, de legkésőbb a jogosultság jogerős megállapítását követő 60. napig kell kifizetni.

99/F. § (1) A honvédelmi alkalmazott a 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az 55. § szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv1. hatálybalépése előtt

(2) E törvénynek a Módtv1.-el megállapított rendelkezéseit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(3) Az Mt. 46. §-ában foglalt kiegészítő tájékoztatást a Módtv1. hatálybalépésekor fennálló jogviszony esetén a Módtv1. hatálybalépését követő három hónapon belül a honvédelmi alkalmazott írásban kérheti a munkáltatótól.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a munkáltató a kérelem közlésétől számított 30 napon belül köteles megadni.

(5) A munkáltató, ha a honvédelmi alkalmazott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, az Mt. 118/A. §-a szerinti szülői szabadságot – a honvédelmi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

99/G. § Azon honvédelmi alkalmazottak esetében, akik részére a honvédek jogállásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2024. évi XX. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépését megelőző napon a 76. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti keresetkiegészítés került biztosításra, a Módtv2. hatálybalépésének napjától, a 76. § (1a) bekezdése szerinti keresetkiegészítés megszüntetésével egyidejűleg ezen összeggel azonos mértékben emelkedik az alapilletményének a garantált illetménynél magasabb összegben megállapított illetményrésze.

18.

100. §

101. §

102. §

103. §

104. § E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 3. § (4) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően többletkötelezettséget vállaló honvédelmi alkalmazottra kell alkalmazni.

19. Az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelés

105. § E törvény

való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2018. évi CXIV. törvényhez

A HONVÉDELMI ALKALMAZOTTI ALAPNYILVÁNTARTÁS ADATKÖREI

1. A honvédelmi alkalmazott személyi adatai:

1.1. családi- és utóneve (születési családi- és utóneve), neme,

1.2. születési helye, ideje,

1.3. anyja születési családi- és utóneve,

1.4. állampolgárságai,

1.5. társadalombiztosítási azonosítójele, adóazonosító jele,

1.6. lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma (amelyen értesíthető), e-mail címe,

1.7. családi állapota,

1.8. képmása,

1.9. önéletrajza,

1.10. fizetési számlaszáma.

2. A honvédelmi alkalmazott eltartott gyermekeinek adatai:

2.1. családi- és utóneve (születési családi- és utóneve), neme, az eltartás kezdete,

2.2. születési helye, ideje,

2.3. anyja születési családi és utóneve,

2.4. lakóhelye, tartózkodási helye,

2.5. társadalombiztosítási azonosító jele, adóazonosító jele.

3. A honvédelmi alkalmazott iskolai végzettségére vonatkozó adatok:

3.1. legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi),

3.2. szakképzettségei,

3.3. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései, valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai,

3.4. tudományos fokozata,

3.5. idegennyelv-ismerete.

4. A honvédelmi alkalmazott korábbi jogviszonyával kapcsolatos adatok:

4.1. a korábbi, 83. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése

4.2. a korábbi munkahely megnevezése, a jogviszony kezdetének időpontja,

4.3. a korábbi jogviszony típusának megnevezése,

4.4. a korábbi munkaköre, beosztása,

4.5. a korábbi jogviszony megszűnés módja, időpontja.

5. A honvédelmi alkalmazott fennálló jogviszonyával kapcsolatos adatok:

5.1. a honvédelmi alkalmazotti jogviszony számított kezdete,

5.2. a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte,

5.3. a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok,

5.4. nemzetbiztonsági ellenőrzés vagy egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésére, eredményére vonatkozó adatok,

5.5. vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó adatok.

6. A honvédelmi alkalmazott foglalkoztatására vonatkozó adatok:

6.1. a honvédelmi alkalmazottat jelenleg foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele,

6.2. e szervnél a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdete,

6.3. pályázatának adatai,

6.4. a honvédelmi alkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma,

6.5. címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai,

6.6. a minősítések időpontja és tartalma,

6.7. kötelező alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó adatok,

6.8. kötelező és önkéntes elhatározás alapján teljesített képzésre vonatkozó információk,

6.9. kártérítési, fegyelmi felelősségre, hatályos fegyelmi büntetésre vonatkozó adatok,

6.10. személyi juttatásokra, támogatásokra vonatkozó adatok,

6.11. célfeladatra vonatkozó adatok,

6.12. a honvédelmi alkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama,

6.13. a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai,

6.14. az állami készfizető kezességvállalással összefüggő adatok.

7. A honvédelmi alkalmazott egyéb foglalkoztatására vonatkozó adatok:

7.1. a honvédelmi alkalmazott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai,

7.2. kinevezéstől eltérő foglalkoztatás adatai.