2018. évi CXIV. törvény — mi változott? 2021. január 1.

A 2020. július 1. és 2021. január 1. között hatályba lépett módosítások. 236 sor került be, 73 sor került ki.

← Előző módosítás (2020. július 1.)Következő módosítás (2021. január 2.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 41 változatlan sor ⋯

(6) Az Mt. 41. §-ának, 56. § (1) bekezdésének, 94. § (3) és (4) bekezdésének, 103. § (3) bekezdésének, 135. § (1)–(3) bekezdésének, 209. §-ának, 222. §-ának, 272. § (1) bekezdésének, XXII. Fejezetének, 285. §-ának, 289. §-ának, 290. §-ának, 291. §-ának és 295. §-ának kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezése nem alkalmazhatóak.

#### 1/A. Értelmező rendelkezések

4/A. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelő szülő, valamint a testvér.

#### 2. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony alanyai

5. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony a honvédelmi szervezet és az annak feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásában történő közreműködést vállaló honvédelmi alkalmazott közötti közszolgálati jogviszony.

⋯ 48 változatlan sor ⋯

- a) azzal, aki

- aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban való közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)–(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont],

- ab) tiltott toborzás [Btk. 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont]

- ab) tiltott toborzás [Btk. 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont]

miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

⋯ 21 változatlan sor ⋯

(7) A (4)–(6) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítése esetén – a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.

(8) Jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső honvédelmi alkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, akinek a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha az arra feljogosított személy, szerv a jogviszony létesítését jóváhagyta.

(9) Ha a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya fennállása alatt válik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és

- a) a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá vagy

- b) nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a jogviszony fenntartását a jogszabály szerint arra feljogosított személy, szerv nem hagyta jóvá, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelése alapján részére más – nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső – munkakör nem ajánlható fel,

a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

13. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján a megüresedett vagy a megüresedő munkakör betöltése pályázati eljárással történik, a munkakör csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a munkakör betöltése honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésével jár, a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesével honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít.

(2) A pályázati eljárás szabályait miniszteri rendelet határozza meg.

⋯ 119 változatlan sor ⋯

(10) A vezetői pótlék (7)–(9) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni.

19. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott írásbeli kérelmére a honvédelmi szervezet köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a honvédelmi alkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

19. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a honvédelmi alkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe (a továbbiakban: kötelező részmunkaidős foglalkoztatás).

(2) A honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A honvédelmi szervezet köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkört gyakorlóval közölni. A kérelemben a honvédelmi alkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkört gyakorlót

(3) A részmunkaidő kikötése

- a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

- b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyenlőtlen munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkört gyakorló csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az a honvédelmi szervezet számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltatói jogkört gyakorló köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(4) Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás esetén – az 59. § (2) bekezdésétől eltérően – az elmaradt rendes szabadságot a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanappal kezdődően, megszakítás nélkül ki kell adni.

(5) A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás

- a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

- b) – ha a honvédelmi alkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát – a szabadság leteltét követő naptól

- b) elmaradt rendes szabadság esetén annak (4) bekezdés szerinti kiadását követő naptól

hatályos.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti időponttól a honvédelmi alkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatásra e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

(5) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a honvédelmi szervezettel közölni. A kérelemben a honvédelmi alkalmazott köteles tájékoztatni a honvédelmi szervezetet

(7) A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás a honvédelmi alkalmazott kérelme szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek négyéves – fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves – koráig, három vagy több gyermeket nevelő honvédelmi alkalmazott esetén a gyermek hatéves – fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves – koráig tart. Ezt követően a honvédelmi alkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.

- a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

- b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában fogyatékos gyermek a 18. életévét be nem töltött, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogyatékos személy.

(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a honvédelmi alkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

(9) Az (1)–(8) bekezdés nem alkalmazható a magasabb vezetői és vezetői megbízású honvédelmi alkalmazottra.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazottat

19/A. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, amelynek során mérlegeli a honvédelmi szervezet zavartalan működését, a honvédelmi szervezet alapfeladatának, valamint a munkaköri leírásban rögzített feladatoknak a jellegét, ezen belül különösen a szükséges fizikai vagy szellemi erőkifejtést vagy fokozott figyelmet, a pihenés és a pihentetés lehetőségét, továbbá az egészséges és a biztonságos munkavégzés követelményét.

- a) a kérelem szerinti időpontig, de

- b) legfeljebb a gyermek hároméves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő honvédelmi alkalmazott esetén a gyermek ötéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig

(2) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, a felek megállapodása alapján legfeljebb harminchat hónap lehet.

köteles foglalkoztatni. Ezt követően a honvédelmi alkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát tizenkét hónapon belül átlagban kell figyelembe venni.

(8) Az (1)–(7) bekezdés nem alkalmazható a magasabb vezetői és vezetői megbízású honvédelmi alkalmazott tekintetében.

(4) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a honvédelmi szervezeteket, amelyek az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során rendeltetésük folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltatónak minősülnek.

(9)

20. § (1) Ha a honvédelmi alkalmazott munkaköre ellátása mellett a honvédelmi szervezet rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül miniszteri rendeletben meghatározott külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.

20. § (1) Ha a honvédelmi alkalmazott munkaköre ellátása mellett a honvédelmi szervezet rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.

(2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (V., VII. és IX. fejezet) közül a 32–35. §, a 42–43. §, a 44/A. §, a 45. § (1) bekezdése, a 45. § (5) bekezdése, a 46. § (4) bekezdése, az 50. § és a 62. § nem alkalmazható.

(3) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató személyében bekövetkező változásról szóló VI. fejezete megfelelően abban az esetben alkalmazható, ha az átadó és az átvevő munkáltató e törvény hatálya alá tartozik.

⋯ 33 változatlan sor ⋯

- ba) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,

- bb) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény,

- bc) a hivatásos és szerződéses katonák szolgálati viszonyát, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát szabályozó jogszabályok,

- bd) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között,

- bd) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény

- be) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között,

- c) lemondással,

- d) rendkívüli lemondással,

- e) felmentéssel,

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- a) a honvédelmi alkalmazott a 12. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,

- b) a 12. § (1) bekezdés a) pontjában, (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételnek való megfelelést a honvédelmi alkalmazott a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni.

(3a) A honvédelmi szervezet köteles a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni a 12. § (9) bekezdése szerinti esetben.

(4) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú megszüntetését írásban indokolni kell.

(5) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény IX. Fejezetében szabályozott különleges jogrend, illetve veszélyhelyzet kihirdetése esetén a honvédelmi alkalmazott nem gyakorolhatja a (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt megszüntetési okokat.

⋯ 208 változatlan sor ⋯

(3) A honvédelmi szervezet legalább a felmentési idő felére köteles a honvédelmi alkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a honvédelmi alkalmazottat – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kérelmének megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

(4) Nem illeti meg felmentési idő a honvédelmi alkalmazottat, ha a felmentésére a 12. § (9) bekezdése alapján került sor.

39. § A honvédelmi alkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta jogosult.

40. § (1) A honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a honvédelmi alkalmazott

⋯ 32 változatlan sor ⋯

(2) Nem jogosult végkielégítésre a honvédelmi alkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a honvédelmi alkalmazottnak, ha

- a) legkésőbb a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont],

- b) felmentésére a 30. § (7) bekezdése alapján kerül sor,

- b) felmentésére a 12. § (9) bekezdése vagy 30. § (7) bekezdése alapján kerül sor,

- c) honvédelmi alkalmazotti jogviszonya a 22. § (7) bekezdése vagy a 25. § (9) bekezdése szerint alakult át.

(3) Ha a honvédelmi alkalmazottal ugyanazon honvédelmi szervezet legalább két alkalommal határozott időre szóló honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a honvédelmi alkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy honvédelmi alkalmazotti jogviszonya a 27. § (2) bekezdés szerinti eljárásban, a 30. § (1) bekezdés a) pont vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a 21. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Kettőnél több határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a (6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdés szerinti jogcímen megszűnt vagy megszüntetett határozott idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha az első mondatban szereplő okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés alapján a honvédelmi alkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni azon honvédelmi alkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént.

⋯ 134 változatlan sor ⋯

(4) A honvédelmi alkalmazottak tekintetében miniszteri rendelet a honvédelmi feladatok ellátásával összefüggésben, az Mt. 143. és 144. §-a szerinti pótlék helyett napi átalány illetménypótlékot is megállapíthat.

(5) Az Mt. 55. § (1) bekezdése szerinti eseteken túl a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi szervezet engedélye alapján is mentesülhet a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A mentesítés miatt kiesett munkaidő az Mt. 115. § (2) bekezdése alkalmazásában munkában töltött időnek minősül, és ezen időtartamra a honvédelmi alkalmazott az Mt. 146. § (2) bekezdésétől eltérően távolléti díjra jogosult.

(5) Az Mt. 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túl mentesül a honvédelmi alkalmazott a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

(5a) Ha a honvédelmi alkalmazott az Mt. 55. § (1) bekezdés j) pontja szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, akkor erre az időtartamra távolléti díjának miniszteri rendeletben meghatározott mértékű részére jogosult. A honvédelmi alkalmazott és a munkáltató az Mt. 146. § (2) bekezdésétől eltérően ezzel összefüggésben eltérő megállapodást nem köthet.

- a) az orvosi vizsgálat teljes időtartamára, továbbá a keresőképtelenséggel nem járó egészségügyi kezelések időtartamára,

- b) a közeli hozzátartozója vagy élettársa halálakor – az Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontja szerinti mentesülésen felül – a munkáltatói jogkört gyakorló engedélye alapján esetenként legfeljebb három munkanapra,

- c) véradás esetén véradásonként két munkanapra, amelyet a véradás napjától számított két hónapon belül, az érintett kérelmének megfelelően kell biztosítani, azzal, hogy a mentesülés évenkénti mértéke legfeljebb tíz munkanap lehet, továbbá

- d) a munkáltatói jogkört gyakorló engedélye alapján.

(5b) Az (5a) bekezdés szerinti esetben a rendelkezésre állási és a munkavégzés alóli mentesülés csak akkor engedélyezhető, ha a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy a honvédelmi alkalmazott éves szabadságának időarányos részét – az Mt. 122. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint – már kiadta. Ebben az esetben az Mt. 122. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

(5a) Az (5) bekezdés szerinti mentesülés ideje az Mt. 115. § (2) bekezdése alkalmazásában munkában töltött időnek minősül, és ezen időtartamra a honvédelmi alkalmazott távolléti díjra jogosult.

(5b) Ha a honvédelmi alkalmazott az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontja szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, akkor erre az időtartamra távolléti díjának miniszteri rendeletben meghatározott mértékű részére jogosult.

(5c) Az (5b) bekezdés szerinti esetben a rendelkezésre állási és a munkavégzés alóli mentesülés csak akkor engedélyezhető, ha a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy a honvédelmi alkalmazott éves szabadságának időarányos részét – az Mt. 122. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint – már kiadta. Ebben az esetben az Mt. 122. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

(6) A Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladat-végrehajtásban, valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet kezelésében személyesen részt vevő honvédelmi alkalmazott által a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, a katasztrófa elleni védekezés, az egészségügyi válsághelyzet vagy a honvédelmi válsághelyzet időtartama alatt teljesített munkavégzés tekintetében a felek az Mt. 99. § (2) bekezdés b) pontjától, 109. § (1) bekezdésétől és 135. § (3) bekezdésétől írásbeli megállapodással eltérhetnek, azzal, hogy a megállapodás alapján teljesített munkaidő

- a) nem vehető figyelembe a rendkívüli munkaidő éves felső korlátja szempontjából,

⋯ 6 változatlan sor ⋯

52. § A munka jellegétől függően miniszteri rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.

52/A. § Ha a honvédelmi szervezet rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy alapító okiratban meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, miniszteri rendeletben az Mt. 109. § (1) bekezdésében foglaltakon túl, naptári évenként legfeljebb további százötven óra rendkívüli munkaidő elrendelése is engedélyezhető.

53. § A honvédelmi alkalmazottat a besorolása alapján

- a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,

⋯ 35 változatlan sor ⋯

60. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében

- a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. Fejezet) közül a 92. § (4) bekezdése, a 116–117. §, a 118. § (4) bekezdése, a 119. § (2) bekezdése, a 123. § (1)–(6) bekezdése és a 135. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható,

- a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. Fejezet) közül

- aa) a 92. § (4) bekezdése, a 99. § (7) bekezdés b) pontja, a 109. § (2) bekezdése, a 116. és 117. §-a, a 118. § (4) bekezdése, a 119. § (2) bekezdése, a 123. § (1)–(6) bekezdése, a 135. § (3)–(6) bekezdése és a 146. § (2) bekezdése – az ab) alpontban foglaltak kivételével – nem alkalmazható,

- ab) az aa) alponttól eltérően a KNBSZ és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ által foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottra a 109. § (2) bekezdését alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az önként vállalt túlmunkáról az Mt. 109. § (1) bekezdésében foglalt és az 52/A. §-ban engedélyezett mértéket meghaladóan lehet megállapodni,

- b) miniszteri rendelet – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjától a honvédelmi alkalmazott javára eltérhet.

(2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében

⋯ 176 változatlan sor ⋯

75. § (1) A honvédelmi alkalmazott számára miniszteri rendeletben foglaltak szerint honvédelmi illetménykiegészítés jár. Az illetménykiegészítés összege az illetménykiegészítés alapösszege és a miniszteri rendeletben meghatározott szorzószám szorzata, amit száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) Az illetménykiegészítés alapösszege 47.300 Ft.

(2) Az illetménykiegészítés alapösszege 55.100 Ft.

76. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a honvédelmi alkalmazottat a meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve többletfeladatok – ide nem értve kinevezéstől eltérő foglalkoztatást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy határozott, illetve határozatlan időre szóló, az (1a) bekezdésben meghatározottak szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.

⋯ 71 változatlan sor ⋯

(3) A juttatási idő eltelte után a munka-, illetve formaruha a honvédelmi alkalmazott tulajdonába kerül. Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, miniszteri rendelet rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a honvédelmi alkalmazott részéről történő megváltás tekintetében.

80/A. § A honvédelmi alkalmazott lakhatási támogatásának feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.

81. § (1) A honvédelmi alkalmazottat a 61–80. § és a (2) bekezdés alapján megillető juttatások kifizetése a honvédelmi alkalmazott által meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a honvédelmi alkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

⋯ 32 változatlan sor ⋯

(6) Az árvák kiegészítő támogatásának jogalap nélküli felvétele esetén a Tny. tv. visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett árvák kiegészítő támogatásából eredő követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. tv. szabályai alapján érvényesíti.

(7) Az árvák kiegészítő támogatására jogosult az árvák kiegészítő támogatása tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül írásban fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést az elbírálására jogosultnak címezve a központi pénzügyi szervezethez kell benyújtani. A fellebbezés elbírálására a miniszter jogosult, aki a fellebbezést 30 napon belül bírálja el.

(8) Az árvák kiegészítő támogatása tárgyában hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

#### 10/A. A honvédelmi alkalmazott fegyelmi felelőssége

82/C. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a honvédelmi alkalmazott, ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) Nem vonható fegyelmi felelősségre a honvédelmi alkalmazott

- a) a munkáltatói utasításra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy az utasítás végrehajtásával fegyelemsértést követ el, és azt az utasítást adónak nem jelentette vagy

- b) ha vele szemben a Btk. 15. § b)–g) pontja szerinti büntethetőséget kizáró ok áll fenn.

82/D. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha

- a) a honvédelmi alkalmazottal szemben fegyelmi felelősségre vonást kizáró ok áll fenn,

- b) a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya megszűnt,

- c) a fegyelmi vétség elévült, vagy

- d) a kötelezettségszegést már jogerősen elbírálták.

(2) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója az eljárást határozattal köteles megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, vagy a kötelezettségszegés óta három év eltelt.

(3) Az elévülés kezdő napja

- a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének a napja,

- b) a kötelezettség elmulasztása, vagy nemteljesítése esetén az a nap, amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt, vagy

- c) jogellenes állapot fenntartásában megvalósuló kötelezettségszegés esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt.

(4) A fegyelmi vétséget elkövető honvédelmi alkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

- a) megrovás,

- b) illetménycsökkentés fizetési fokozaton belül,

- c) vezetői beosztásra történő megbízás visszavonása,

- d) honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntetése rendkívüli felmentéssel,

- e) 21. § (2) bekezdés h) pontja szerinti hivatalvesztés.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti illetménycsökkentés mértéke legfeljebb az alapilletmény 20%-a, időtartama legfeljebb 1 év lehet.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a honvédelmi alkalmazott elismeri.

(7) A honvédelmi alkalmazott a hatályos fegyelmi büntetéséről a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya tartalma alatt köteles számot adni. Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt honvédelmi alkalmazott honvédelmi szervezetnél három évig nem alkalmazható.

82/E. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást határozattal felfüggeszti, ha

- a) a honvédelmi alkalmazott tartós távolléte, vagy egészségi állapota miatt önhibáján kívüli okból az eljárási cselekményben nem tud részt venni, illetve az eljárási jogait nem tudja gyakorolni,

- b) a kötelezettségszegés elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság, más hatóság, honvédelmi szervezet vagy szakértő hatáskörébe tartozik.

(2) Az eljárás felfüggesztése

- a) az (1) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb az akadály megszűnéséig,

- b) az (1) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb az eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig vagy a szakvélemény elkészítéséig tart.

(3) A munkáltató (1) bekezdés szerinti intézkedésével szemben bírósági jogorvoslatnak helye nincs.

82/F. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a honvédelmi alkalmazottat a büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás idejére határozattal felfüggeszti állásából, ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt a munkavégzéstől való távoltartása indokolt. A felfüggesztés idejére illetmény jár, a felfüggesztés megszüntetéséig ennek legfeljebb 50%-át vissza lehet tartani. A visszatartott összeget a büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás lezárását követő 30 napon belül ki kell fizetni, kivéve, ha az eljárás eredményeképpen a honvédelmi alkalmazott büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségének megállapítására kerül sor.

(2) A munkáltatónak az (1) bekezdés szerinti intézkedésével szemben bírósági jogorvoslatnak helye nincs.

82/G. § (1) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

- a) annak tartama alatt a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnik,

- b) a kötelezettségszegés nem fegyelemsértés,

- c) a kötelezettségszegést nem a honvédelmi alkalmazott követte el,

- d) a fegyelmi eljárás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a kötelezettségszegést a honvédelmi alkalmazott követte el,

- e) a 82/D. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontjában meghatározott ok áll fenn.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a 82/D. § (4) bekezdése szerinti fegyelmi büntetést határozatban szabja ki.

(3) A fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a fegyelemsértés súlyához és jellegéhez, a honvédelmi szervezet fegyelmére gyakorolt hatásához, továbbá a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.

(4) Ugyanazon fegyelemsértés esetén egymás mellett több fegyelmi büntetés nem szabható ki.

(5) A honvédelmi alkalmazott a munkáltatói határozattal szemben 30 napos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat.

82/H. § (1) A fegyelmi büntetés hatálya az az időtartam, amely alatt a honvédelmi alkalmazott a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli. A fegyelmi büntetésben részesített honvédelmi alkalmazott

- a) magasabb beosztással nem bízható meg,

- b) elismerésben, teljesítményjuttatásban nem részesíthető.

(2) A honvédelmi alkalmazott fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a fegyelmi büntetés végrehajtásának befejezéséig, és azt követően

- a) megrovás esetén 2 hónapig,

- b) illetménycsökkentés esetén 1 évig.

82/I. § Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani.

82/J. § A fegyelmi eljárás részletes eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

#### 11. A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása

83. § (1) E törvény alkalmazásakor honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- j) az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban,

- k) a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, valamint munkaviszonyban,

- l) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban

- m) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban

töltött időt.

⋯ 50 változatlan sor ⋯

(2) A magasabb vezető, ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg hat havi távolléti díjával felel.

89. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére szóló rendelkezései (XIII. és XIV. fejezet) közül a 178. § és a 191. § nem alkalmazható.

89. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezései közül a 178. § és a 191. § nem alkalmazható.

### VI. Fejezet — A HONVÉDELMI ALKALMAZOTT NYILVÁNTARTÁS

(2) A honvédelmi alkalmazott kártérítési felelősségét elbíráló határozattal, továbbá a honvédelmi szervezet kártérítési felelősségét elbíráló másodfokú határozattal szemben a közléstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül lehet keresetet előterjeszteni az illetékes bíróságon.

90. § (1) A honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazottról az 1. mellékletben meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartás). Az 1. mellékletben nem szereplő körben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

### VI. Fejezet — A HONVÉDELMI ALKALMAZOTTI NYILVÁNTARTÁS

90. § (1) A honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazottról az 1. mellékletben meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartás). Az 1. mellékletben nem szereplő körben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatkezelés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

(2) A honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a honvédelmi szervezet megnevezése közérdekű adat, a honvédelmi alkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat, ezeket az adatokat a honvédelmi alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

91. § (1) A honvédelmi szervezet honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában – a katonai nyilvántartásban történő kezelés kivételével – más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

⋯ 32 változatlan sor ⋯

#### 15. Felhatalmazó rendelkezések

92/C. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben elrendelje a VI/A. Fejezet szerinti különös szabályok alkalmazását.

92/C. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

- a) rendelje el a VI/A. Fejezet szerinti különös szabályok alkalmazását,

- b) állapítsa meg az állami kezességvállalással nyújtott hitelek honvédelmi alkalmazottra vonatkozó szabályait.

93. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

- 1. a munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket,

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- 12. a minősítési szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

- 13. munkakörönként a napi munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

- 14. a honvédelmi alkalmazottnak adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

- 15. a honvédelmi alkalmazottak illetményének folyósítására, az 51. § (5a) bekezdése szerinti illetmény mértékére, illetve a teljesítményjuttatásra vonatkozó részletes szabályokat.

- 15. a honvédelmi alkalmazottak illetményének folyósítására, az 51. § (5b) bekezdése szerinti illetmény mértékére, illetve a teljesítményjuttatásra vonatkozó részletes szabályokat.

- 16. az 51. § (7) bekezdése szerinti hátrányos jogkövetkezményeket,

- 17. a honvédelmi alkalmazottaknak és hozzátartozóiknak nyújtható juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások, természetbeni ellátás fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és – visszatérítési kötelezettség esetén – az elengedés részletes rendjét,

- 18. a honvédelmi alkalmazottak és hozzátartozóik üdültetésének rendjét,

- 19. a munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, a juttatás egyéb feltételeit, valamint a visszaszolgáltatás vagy a megváltás részletes szabályait,

- 20. azokat a munkaköröket, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét,

- 21. a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő honvédelmi alkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes szabályokat,

- 22. az Mt. alapján kollektív szerződésben szabályozható tárgyköröket

- 22.

- 23. a honvédelmi alkalmazottak részére tartott, kötelező továbbképzéseken való részvétel részletes szabályait,

- 24. az illetménynövekedés feltételeit azon esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,

- 25. azokat az eseteket, ahol a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 70–74. § szerinti pótlékot és a 75. § szerinti honvédelmi illetménykiegészítést is be kell számítani,

- 26. a honvédelmi alkalmazott önként vállalt többletkötelezettségeit, különösen a hadkötelezettség bevezetése esetére vállalt katonai szolgálatvállalással és az ehhez kapcsolódó kiképzéssel, felkészítéssel kapcsolatos kötelezettségeket,

- 27. a honvédelmi alkalmazott feladatellátási helyére történő visszarendelésére, a visszarendelés ellentételezésére, a honvédelmi alkalmazott külföldre utazásának bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,

- 28. a honvédelmi alkalmazottak kegyeleti gondoskodásának szabályait, a kegyeleti gondoskodás keretében nyújtott költségtérítéseket, igénybevételük módját és feltételeit, valamint az árvák kiegészítő támogatása megállapításának és folyósításának szabályait,

- 29. a fegyelmi eljárás részletes eljárási szabályait.

- 29. a kártérítési és a fegyelmi eljárás részletes eljárási szabályait, illetve – ha szükséges – ezekkel összefüggésben azt az időtartamot, amely az e törvény szerinti elévülési időbe nem számít bele,

- 30. a honvédelmi szervezet meg nem térülő kárának leírási és törlési szabályait,

- 31. azokat a honvédelmi szervezeteket, amelyek rendeltetésük folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltatónak minősülnek,

- 32. a naptári évenként elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét,

- 33. a lakhatási támogatási formákat, az egyes lakhatási támogatásokra való jogosultság feltételeit, az igényjogosultság elbírálásának és teljesítésének módját,

- 34. a helyettesítési díjra való jogosultság eseteit, annak mértékét.

#### 16. Hatályba léptető rendelkezések

⋯ 74 változatlan sor ⋯

#### 100. §

#### 101. §

101. § E törvény 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az illetménykiegészítés alapösszege 55.100 Ft.”

#### 102. §

#### 103. §

⋯ 2 változatlan sor ⋯

### 1. melléklet a 2018. évi CXIV. törvényhez

A HONVÉDELMI ALKALMAZOTT ALAPNYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE

A HONVÉDELMI ALKALMAZOTTI ALAPNYILVÁNTARTÁS ADATKÖREI

A honvédelmi alkalmazott

1. A honvédelmi alkalmazott személyi adatai:

1.1. családi- és utóneve (születési családi- és utóneve), neme,

– neve (leánykori neve)

1.2. születési helye, ideje,

– születési helye, ideje

1.3. anyja születési családi- és utóneve,

– anyja neve

1.4. állampolgárságai,

– TAJ száma, adóazonosító jele

1.5. társadalombiztosítási azonosítójele, adóazonosító jele,

– lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma

1.6. lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma (amelyen értesíthető), e-mail címe,

– családi állapota

1.7. családi állapota,

– gyermekeinek születési ideje

1.8. képmása,

– egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

1.9. önéletrajza,

II.

1.10. fizetési számlaszáma.

– legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

2. A honvédelmi alkalmazott eltartott gyermekeinek adatai:

– szakképzettsége(i)

2.1. családi- és utóneve (születési családi- és utóneve), neme, az eltartás kezdete,

– iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai

2.2. születési helye, ideje,

– tudományos fokozata

2.3. anyja születési családi és utóneve,

– idegennyelv-ismerete

2.4. lakóhelye, tartózkodási helye,

III.

2.5. társadalombiztosítási azonosító jele, adóazonosító jele.

– a korábbi, 83. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése

3. A honvédelmi alkalmazott iskolai végzettségére vonatkozó adatok:

– a munkahely megnevezése

3.1. legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi),

– a megszűnés módja, időpontja

3.2. szakképzettségei,

IV.

3.3. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései, valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai,

– a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdete

3.4. tudományos fokozata,

– állampolgársága

3.5. idegennyelv-ismerete.

– a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte

4. A honvédelmi alkalmazott korábbi jogviszonyával kapcsolatos adatok:

– a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok

4.1. a korábbi, 83. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése

4.2. a korábbi munkahely megnevezése, a jogviszony kezdetének időpontja,

– a honvédelmi alkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele

4.3. a korábbi jogviszony típusának megnevezése,

– e szervnél a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdete

4.4. a korábbi munkaköre, beosztása,

– a honvédelmi alkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma

4.5. a korábbi jogviszony megszűnés módja, időpontja.

– címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai

5. A honvédelmi alkalmazott fennálló jogviszonyával kapcsolatos adatok:

– a minősítések időpontja és tartalma

5.1. a honvédelmi alkalmazotti jogviszony számított kezdete,

VI.

5.2. a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte,

– személyi juttatások

5.3. a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok,

VII.

5.4. nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésére, eredményére vonatkozó adatok,

– a honvédelmi alkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama

5.5. vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó adatok.

VIII.

6. A honvédelmi alkalmazott foglalkoztatására vonatkozó adatok:

– a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai

6.1. a honvédelmi alkalmazottat jelenleg foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele,

IX.

6.2. e szervnél a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdete,

– a honvédelmi alkalmazott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai

6.3. pályázatának adatai,

6.4. a honvédelmi alkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma,

6.5. címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai,

6.6. a minősítések időpontja és tartalma,

6.7. kötelező alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó adatok,

6.8. kötelező és önkéntes elhatározás alapján teljesített képzésre vonatkozó információk,

6.9. kártérítési, fegyelmi felelősségre, hatályos fegyelmi büntetésre vonatkozó adatok,

6.10. személyi juttatásokra, támogatásokra vonatkozó adatok,

6.11. célfeladatra vonatkozó adatok,

6.12. a honvédelmi alkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama,

6.13. a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai,

6.14. az állami készfizető kezességvállalással összefüggő adatok.

7. A honvédelmi alkalmazott egyéb foglalkoztatására vonatkozó adatok:

7.1. a honvédelmi alkalmazott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai,

7.2. kinevezéstől eltérő foglalkoztatás adatai.