2017. évi XXXIX. törvény — mi változott? 2018. január 1.

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20/B. § (2) bekezdés c) pontjában a „terrorcselekmény (Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

2. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

- a) 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont 2. pontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg,

- b) 69. § (5) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg

lép.

4. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

5. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény

- a) 5. § h) pont hb) alpontjában a „külföldre szökés (Btk. 434. §)” szövegrész helyébe a „szökés (Btk. 434. §)” szöveg,

- b) 6. § l) pont lb) alpontjában a „külföldre szökés (Btk. 434. §)” szövegrész helyébe a „szökés (Btk. 434. §)” szöveg,

- c) 6. § m) pont mb) alpontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozását (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozását (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítást (Btk. 331. §)” szöveg,

- d) 36. § (1) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)” szöveg,

- e) 3. számú melléklet 1.2 pontjában a „[Btk. 314. § (1)–(2) bekezdés, 315. § (1)–(2) bekezdés, 316. §]” szövegrész helyébe a „[Btk. 314. § (1)–(2) bekezdés, 315. § (1)–(2) bekezdés, 316–316/A. §]” szöveg,

- f) 3. számú melléklet 1. pont 1.3 alpontjában a „terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. § (1)–(2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg

lép.

6. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha az sértené Magyarország közrendjét, illetve alapvető nemzetbiztonsági érdekét. E kérdésben az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.”

7. § Az Nbjt. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A megkereső állam által a nemzetközi elfogatóparancsban vagy a kiadatási kérelemben megjelölt, a 30. § (1) bekezdése szerinti tárgyak lefoglalását a kiadni kért személy elfogásakor eljáró hatóság is elrendelheti.”

8. § Az Nbjt. 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Fővárosi Törvényszék a kiadatási letartóztatást elrendelő jogerős végzését az iratokkal együtt a miniszternek terjeszti fel a kiadatás kérdésében történő döntéshozatalra.”

9. § Az Nbjt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) A külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: külföldi ítélet) elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket a miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi ítélet elismerésére, valamint annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.

(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait – az 555. § (2) bekezdés d) és j) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével – kell alkalmazni.”

10. § Az Nbjt. 47. §-a és az azt megelőző 1. Cím címe helyébe a következő cím és rendelkezés lép:

„KÜLFÖLDI ÍTÉLET ELISMERÉSE

47. § (1) A külföldi ítélet a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha a külföldi ítéletet magyar bíróság e törvény alapján elismerte. El nem ismert külföldi ítélet a büntetőeljárásban nem vehető figyelembe.

(2) E cím rendelkezéseit az Európai Unió tagállamának bírósága által hozott ítéletre nem lehet alkalmazni.

(3) A külföldi ítélet akkor ismerhető el, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve az alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(4) Ha a magyar joghatóság alá tartozó cselekményt külföldi bíróság már elbírálta, azonban a külföldi ítélet nem ismerhető el, a külföldön fogvatartásban, előzetes fogvatartásban, valamint házi őrizetben töltött időt a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.

(5) Külföldi ítéleten törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntetőbíróság jogerős ítéletét is érteni kell.”

11. § (1) Az Nbjt. 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésként ismeri el a külföldi ítéletben kiszabott büntetést, ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani és a fennmaradó rész végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Ebben az esetben a bíróság a külföldi ítéletben végrehajtani rendelt büntetést a felfüggesztett szabadságvesztésből kitöltött büntetésként, a próbaidő tartamát – az (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával – a külföldi ítélet próbaidejének megfelelően határozza meg.”

(2) Az Nbjt. 48. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A külföldi bíróság által kiszabott feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, továbbá a külföldi ítéletben alkalmazott javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetésére csak a büntetetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor.”

12. § Az Nbjt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha a külföldön fogvatartásban lévő elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek a miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább hat hónap letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül is átvehető, ha a külföldi ítélettel összefüggésben a külföldön fogvatartásban lévő elítéltet Magyarországra kitoloncolják, vagy más olyan határozatot hoznak, amely szerint az elítélt a szabadulása esetén nem tartózkodhat tovább a külföldi ítéletet hozó államban.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átvehető, ha az elítélt a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért. Ebben az esetben a büntetés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül is átvehető.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható azzal az elítélttel szemben, akit a külföldi bíróság a távollétében ítélt végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy akinek a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását a külföldi bíróság azért rendelte el, mert a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért.

(5) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó külföldi ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény tekintetében a 34/A. §-ban meghatározott specialitás szabályával kapcsolatos rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elítélt a specialitás szabályáról történő lemondásával kapcsolatban a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró előtt tehet nyilatkozatot.

(6) A végrehajtás átvételét a miniszter ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a külföldi igazságügyi hatóság előzetes hozzájárulást ad a külföldi ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző bűncselekmény elkövetése miatti büntetőeljárás lefolytatásához.

(7) Ha a miniszter a végrehajtás átvételét megtagadja, a 28. §-ban foglaltak szerint jár el.”

13. § Az Nbjt. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) A bíróság a külföldi ítéletet – ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg – megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. A bíróság a határozatát az iratokkal együtt megküldi a miniszternek.

(2) Ha a külföldi ítélet elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha

a) a külföldi ítélet elismerését azért tagadták meg, mert az elismeréshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetők, vagy

b) a szabadságvesztés végrehajtásának átvételéhez a külföldi ítélet olyan rendelkezésének elismerése szükséges, amelyről az elismerésről hozott korábbi határozat nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.

(3) A bíróság a 49. § (1) és (2) bekezdése esetén az iratok alapján dönt, a 49. § (3) bekezdése esetén ülést tart, amelyen az ügyész részvétele kötelező.

(4) A büntetés végrehajtásának átvételéről a miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság határozatára utalással utasítja el.”

14. § Az Nbjt. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a külföldi ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés időpontjában az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás folyik, az eljárást a végrehajtás átvételéről szóló döntés meghozataláig fel lehet függeszteni.”

15. § Az Nbjt. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) A büntetés végrehajtásának átvételéről szóló megállapodásról a miniszter értesíti a Fővárosi Törvényszéket. Az elítélt átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe kell befogadni.”

16. § Az Nbjt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyben külföldön fogvatartásban, előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben töltött időt az átvett büntetésbe be kell számítani.”

17. § Az Nbjt. Külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele címe az 55. §-t követően a következő 55/A. §-sal egészül ki:

„55/A. § (1) A 49. § (3) bekezdés esetén a bíróság az ügyész indítványára a végrehajtás átvétele iránti megkeresés teljesítése során elrendelheti a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ha

a) az előzetes adatok alapján a végrehajtás átvételét kizáró körülmény nem merült fel, és

b) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzne, szökést kísérelne meg, vagy más módon kivonná magát a büntetés végrehajtása alól.

(2) Ha az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatásának elrendelése valószínűsíthető, az ügyész elrendelheti az elítélt őrizetbe vételét.

(3) A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás tárgyában ülést tart, amelyen az ügyész és a védő részvétele kötelező.

(4) Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a végrehajtás átvételével kapcsolatos megállapodás megkötéséig tart, és a tartama nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az őrizetben és az ideiglenes végrehajtási letartóztatásban töltött időt be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás indokoltságát háromhavonta felülvizsgálja.”

18. § (1) Az Nbjt. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadását a NEBEK a rendőrség közreműködésével végzi.”

(2) Az Nbjt. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A külföldi államnak az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, az átszállítás alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatti büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulással kapcsolatos kérelméről a miniszter a 16. § (1)–(3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával dönt.”

19. § Az Nbjt. 75/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75/B. § (1) Az átmenő átszállítás során az e fejezetben foglalt eltérésekkel az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A külföldön fogvatartott személynek, a külföldi államok közötti bűnügyi jogsegély teljesítése céljából Magyarország területén történő átmenő átszállításának engedélyezéséről a megkereső állam kérelmére a miniszter dönt.

(3) A légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállításhoz a miniszter engedélye nem szükséges.

(4) Ha az átmenő átszállítás légi úton, Magyarország területén tervezett leszállással, vagy nem légi úton történik, az átmenő átszállítás engedélyezésekor meg kell határozni mindazokat a feltételeket, amelyekkel az átmenő átszállítás történik.

(5) Ha a miniszter a fogvatartott személy átmenő átszállítását engedélyezte, az érintett személy – a megkereső állam engedélye nélkül – Magyarország területén csak az átmenő átszállítás érdekében tartható fogva, személyi szabadságától más okból csak abban az esetben fosztható meg, ha az átmenő átszállítás során Magyarország területén újabb bűncselekményt követ el.

(6) Magyarország területén az átmenő átszállításról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik. Az átmenő átszállítás tartama alatt az érintett személy a rendőrség őrizete alatt áll.

(7) Az érintett személyt őrizetbe kell venni, ha

a) az átmenő átszállítást légi úton, leszállás nélkül tervezik, és Magyarország területén előre nem látott leszállás történik, vagy

b) a nem légi úton tervezett átmenő átszállítást előre nem látható akadály miatt kell megszakítani, és az akadály elhárítása belátható időn belül nem lehetséges.”

20. § Az Nbjt. 75/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75/C. § (1) A fogvatartott személynek bűnügyi jogsegély teljesítése céljából más állam területén történő átmenő átszállítására irányuló kérelmet a miniszter terjeszti elő.

(2) Nem szükséges az átmenő átszállításra irányuló kérelem előterjesztése a légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállítás esetén.

(3) Az átmenő átszállítást a NEBEK készíti elő, és a rendőrség közreműködésével végzi.

(4) Ha az átmenő átszállítást a megkeresett államban megszakítják, vagy a légi úton történő átmenő átszállítás során előre nem tervezett leszállásra kerül sor, az érintett személy továbbszállítása, illetve fogvatartása érdekében a miniszter intézkedik, indokolt esetben erre irányuló jogsegélyt kell előterjeszteni.”

21. § Az Nbjt.

- a) 17. §-ában a „súlyára” szövegrész helyébe a „tárgyi súlyára” szöveg,

- b)

- c) 79/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „Interpol” szövegrész helyébe a „NEBEK” szöveg,

- d)

- e) 83. § (2) bekezdés e) pontjában a „külföldi ítélet érvényének elismerése” szövegrész helyébe a „külföldi ítélet elismerése” szöveg

lép.

22. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11. § (3) bekezdés b) pont 12. alpontjában a „Btk. 314–316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314–316/A. §” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

23. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)” szöveg lép.

24. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha)

„e) a terhelt azonos cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában – a határozatot hozó tagállam joga alapján – akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.”

(2) A Be. 6. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (3) bekezdés e) pontja nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha

a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem vehető figyelembe, vagy

b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha a terhelt elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe be kell számítani.”

25. § (1) A Be. 73/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kibocsátására kerülhet sor)

„c) a 73. § (3b) bekezdése esetén, ha a külföldön fogvatartásban lévő terhelt jelenléte a büntetőeljárásban eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható.”

(2) A Be. 73/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a terhelt ellen elfogatóparancsot bocsátott ki, és tudomást szerez arról, hogy más eljárásban a terhelt ellen európai elfogatóparancsot, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki – ha annak a terhelt, illetve az elfogatóparanccsal érintett bűncselekmény tekintetében a törvényben meghatározott feltételei fennállnak, és ha a külföldön fogvatartásban lévő terhelt jelenléte a büntetőeljárásban eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható –, európai elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsát, illetve ennek érdekében intézkedik.”

26. § A Be. 178/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e személyről haladéktalanul be kell szerezni a bűnügyi nyilvántartási rendszer és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti szabálysértési nyilvántartások (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartások) adatait.”

27. § A Be. 178/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„178/B. § (1) Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

a) magyar állampolgár, be kell szerezni a tagállamok bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokat, vagy

b) más tagállam állampolgára, a bűnügyi nyilvántartó szerv útján be kell szerezni a terhelt korábbi – az állampolgársága szerinti tagállamban kezelt – elítélésére vonatkozó adatokat.

(2) Ha a nyomozó hatóság vagy az ügyész megállapítja, hogy a gyanúsítottal kapcsolatban tagállami ítélet áll rendelkezésre, a tagállami ítéletet törvényben meghatározottak szerint figyelembe veszi, illetve az ügyész – ha annak feltételei fennállnak – az arra jogosult bíróságnál a tagállami ítélet megfeleltetését indítványozza.

(3) Ha azt nemzetközi szerződés előírja, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a terhelt vonatkozásában beszerzi a tagállamtól eltérő külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítéletet is.

(4) Ha az eljárás adatai alapján megállapítható, hogy olyan, a tagállamtól eltérő külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítélet áll rendelkezésre, amelynek elismerésére nem került sor, és amellyel kapcsolatban megalapozottan feltehető, hogy az ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, az ügyész az arra jogosult bíróságnál haladéktalanul kezdeményezi a külföldi ítélet elismerését.”

28. § (1) A Be. 188. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)

„e) jogsegély külföldi vagy tagállami hatóság általi végrehajtása vagy teljesítése szükséges, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs,”

(2) A Be. 188. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)

„i) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint a gyanúsított nem áll személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt,”

(3) A Be. 188. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)

„k) a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható.”

29. § A Be. 266. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bíróság az eljárást)

„e) hivatalból felfüggeszti, ha a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható,

f) hivatalból felfüggeszti, ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint a vádlott nem áll személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt.”

30. § A Be. 268. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint okiratok, adatok rendelkezésre bocsátását, valamint felvilágosítás adását kérheti állami és helyi önkormányzati szervtől, hatóságtól, köztestülettől, gazdálkodó szervezettől, alapítványtól, közalapítványtól és egyesülettől. Ennek keretében a bizonyítás eredményessége érdekében adatok szolgáltatását igényelheti különösen az adóhatóságtól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból. A bíróság a vádlottra vonatkozóan beszerzi a bűnügyi nyilvántartási rendszer és a szabálysértési nyilvántartások adatait, továbbá a 178/B. § (2) bekezdése alapján a vádlottal kapcsolatos tagállami ítéletre vonatkozó adatokat. Ha a bíróság megállapítja, hogy a vádlottal kapcsolatban tagállami ítélet áll rendelkezésre, a tagállami ítéletet törvényben meghatározottak szerint figyelembe veszi, illetve ha annak feltételei fennállnak, az arra jogosult bíróságnál a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezi. Ha a bíróság az eljárás adatai alapján megállapítja, hogy a vádlottal kapcsolatban olyan, a tagállamtól eltérő külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítéletet áll rendelkezésre, amelynek elismerésére nem került sor, és amelynek figyelembevétele a büntetőeljárás szempontjából lényeges lehet, az arra jogosult bíróságnál az ítélet elismerését kezdeményezi.”

31. § A Be. 532. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A külföldön fogvatartásban lévő terhelt távollétében az eljárás lefolytatásának az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor van helye, ha a terhelt részvétele az eljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményen eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható, vagy ezek alkalmazását a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az ügy megítélése nem indokolja.”

32. § A Be. 608. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) E törvény az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.”

33. § A Be.

- a) 16. § (1) bekezdés n) pontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. és 318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg,

- b) 158/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „terrorcselekmény (Btk. 314–316. §) vagy terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. és 318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg,

- c) 178/A. § (1) bekezdésében, 358. § (2a) bekezdésében és 420. § (1) bekezdésében a „jellege” szövegrész helyébe a „megítélése” szöveg,

lép.

34. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 357. § (3) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

35. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 3. számú melléklet 7. pontjában a „Btk. 314–316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314–316/A. §” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

36. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

37. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

50. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 4. § (5) bekezdés c) pontjában a „314–316. §” szövegrész helyébe a „314–316/A. §”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

51. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 22. § (5) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

52. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

„k) a külföldi ítélet elismerése, illetve az Európai Unió más tagállamában magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése esetén

ka) ennek tényét,

kb) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

kc) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

kd) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

ke) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó külföldi bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,

kf) a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert vagy megfeleltetett és átvett szabadságvesztés időtartamát,

kg) a törvényi mentesítés várható időpontját;”

(2) A Bnytv. 12. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Ha a 11. § (1) bekezdés k) pont ke) alpontjában meghatározott, a külföldi ítéletben vagy a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles irattal igazolt végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.”

(3) A Bnytv. 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság által közölt, a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontig a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat beszerezni nem lehet, a bűnügyi nyilvántartó szerv a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontig tartja nyilván a bűntettesek nyilvántartásában a külföldi ítélettel vagy a tagállami ítélettel kapcsolatos adatokat.

(3) Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság nem közölte a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontot és a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az intézkedés – foganatba vétel napjától számított – teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekintetni.”

(4) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

„j) a külföldi ítélet elismerése, illetve a tagállami ítélet megfeleltetése esetén

ja) ennek tényét,

jb) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

jc) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

jd) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

je) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy intézkedés tartamát, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, továbbá a szabadságvesztés esetében a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a kitöltés időpontját, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját,

jf) a kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert vagy megfeleltetett és átvett büntetés vagy intézkedés időtartamát;”

(5) A Bnytv. 17. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetéséről szóló határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles iratban található végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.”

(6) A Bnytv. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/A. § Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó adatokat a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az intézkedés – foganatba vétel napjától számított – teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekintetni. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy a 18–20. §-ban meghatározott időtartam az azt befolyásoló körülmény bekövetkezése nélkül telt el.”

(7) A Bnytv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása) szereplő adatok kezelésének célja a tagállami ítéletekben foglalt adatoknak:

a) a tagállamok közötti – az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében folytatott – kölcsönös cseréjének elősegítése,

b) az elítélttel szemben más bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárásban való figyelembevétele, illetve

c) a büntetett előélet igazolásának, illetve a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának az elősegítése.”

(8) A Bnytv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a magyar bíróság a tagállami ítélettel kapcsolatban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást folytatott le, a tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmazza a tagállami ítélet elismeréséről, illetve megfeleltetéséről szóló határozatot hozó bíróság megnevezését, a határozat számát és keltét, valamint a határozat jogerőre emelkedésének napját.”

(9) A Bnytv. a következő 33/B. §-sal egészül ki:

„33/B. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet nyilvántartásba vételekor, illetve a tagállami ítélet nyilvántartásba vett adatainak a módosításakor vagy javításakor az érintett személyazonosító adatai alapján elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a tagállami ítélet adatait a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítás célja, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 111/C. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján van-e helye a tagállami ítélet esetében az ügyészség útján megfeleltetési eljárás kezdeményezésének.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel olyan bírósági határozat, amely esetében a tagállami ítéletre tekintettel az érintettel összefüggésben feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése lehet indokolt, az ügyészség útján intézkedik a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében. A bűnügyi nyilvántartó szerv ilyen esetben az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, a 33. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szereplő bírósági határozat azonosításához szükséges adatokat küldi meg az ügyészségnek.”

(10) A Bnytv. Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel alcíme a 68. §-t követően a következő 68/A. §-sal egészül ki:

„68/A. § Ha

a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,

b) a rendőrség a 68. § (2) bekezdés a), b), d)–h) és j) pontjában meghatározott célból,

c) a köztársasági elnök a 68. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, illetve

d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szerve a 68. § (5) bekezdésében meghatározott célból

közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és az a személy, akire az adatkérés vonatkozik, magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv biztosítja az érintett személyazonosító adatainak elektronikus úton történő összehasonlítását a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokkal.”

(11) A Bnytv. 73. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha a kérelmező magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv elvégzi a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést, megfeleltetési eljárás kezdeményezése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást felfüggeszti.”

53. § A Bnytv. V. Fejezete a 76. §-t követően a következő alcímmel, illetve 76/A–76/C. §-sal egészül ki:

„A bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adattovábbítás és a tagállami ítéletek nyilvántartása közötti kapcsolat

76/A. § (1) Ha

a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,

b) a rendőrség a 68. § (2) bekezdés a), b), d)–h) és j) pontjában meghatározott célból,

c) a köztársasági elnök a 68. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, illetve

d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szerve a 68. § (5) bekezdésében meghatározott célból

közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és a 76/E. § alapján annak tényéről kap tájékoztatást, hogy az érintett szerepel a tagállami ítéletek nyilvántartásában, kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv a 76/B. §-ban meghatározottak szerint intézkedjen a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében.

(2) Ha az adatigénylő a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a 69–70. §-ok szerinti adatigénylés alapján kér adatokat és az a személy, akire az adatátvétel vonatkozik, magyar állampolgár, az adatigénylő az adatigénylés keretében, azzal egyidejűleg kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy szerepel-e az érintettre vonatkozó adat a tagállami ítéletek nyilvántartásában.

(3) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a kérelmező magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrzi, hogy szerepel-e a kérelmezőre vonatkozó adat a tagállami ítéletek nyilvántartásában.

76/B. § (1) Ha a 76/A. § szerinti esetben a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a tagállami ítéletek nyilvántartásában a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel vagy az adatigényléssel érintett személyre, illetve a kérelmezőre vonatkozó, magyar bíróság által még nem elismert vagy nem megfeleltetett tagállami ítélet szerepel, a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróságnál kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés alapján az érintettre, illetve a kérelmezőre vonatkozó, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, a 33. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat küldi meg a bíróságnak, továbbá tájékoztatja a bíróságot, hogy a megfeleltetési eljárás lefolytatására közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel vagy adatigénylés alapján történő adattovábbítás teljesítése érdekében, illetve hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás során van szükség.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv nem kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el, ha az érintett személlyel, illetve a kérelmezővel szemben hozott tagállami ítélet alapján

a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy intézkedés nemére, tartamára, illetve a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének időpontjára tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzésének nem lenne helye,

b) az adatátvétel, illetve az adatigénylés céljára tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervnek történő továbbításának nem lenne helye, illetve

c) a hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolni kívánt tény jellegére tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok a hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolni kívánt tény igazolását nem érintenék.

(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet megfeleltetését a bíróságnál kezdeményezi, a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást legfeljebb a megfeleltetési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a megfeleltetés esetén az adatoknak a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzéséig felfüggeszti.

(5) Ha a magyar bíróság a tagállami ítéletet megfeleltette, a bűnügyi nyilvántartási szerv

a) a megfeleltetett tagállami ítélettel kapcsolatos adatokat továbbítja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy az adatigénylésre jogosult szervnek, illetve

b) a megfeleltetett tagállami ítélettel kapcsolatos adatok figyelembevételével állítja ki a hatósági erkölcsi bizonyítványt.

76/C. § A bűnügyi nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározottak szerint tájékoztatja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy az adatigénylésre jogosult szervet a 76/A. §, illetve a 76/B. § alapján tett intézkedésekről, illetve arról, ha ilyen intézkedésre nem került sor.”

54. § A Bnytv. V/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„V/A. FEJEZET

ADATTOVÁBBÍTÁS A TAGÁLLAMI ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSÁBÓL

76/D. § A tagállami ítéletek nyilvántartásának adatállományából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

a) a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság arra a magyar állampolgárságú, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyre, illetve

b) a nemzetbiztonsági szolgálatok arra a felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladata ellátása során érintett magyar állampolgárságú személyre

vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság tagállami ítéletet hozott és az ítélet esetében magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást még nem folytatott le.

76/E. § Ha a 68/A. §-ban meghatározott elektronikus úton történő összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy az a személy, akire az adatkérés vonatkozik, szerepel a tagállami ítéletek nyilvántartásában, a bűnügyi nyilvántartó szerv ennek tényéről a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel keretében, elektronikus úton tájékoztatja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szervet.”

55. § A Bnytv. Átmeneti rendelkezések alcíme a 100. §-t követően a következő 100/A. §-sal egészül ki:

„100/A. § E törvénynek az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 68/A. §-át, 71. § (1) bekezdését, 73. § (2) bekezdését, 76/A–76/C. §-át és 76/E. §-át a Módtv1. hatálybalépését követően kezdeményezett közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel és adatigénylés esetén, illetve a Módtv1. hatálybalépését követően indult hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban kell alkalmazni.”

56. § A Bnytv.

- a) 33. § (2) bekezdés g) pontjában és 34. § (1) bekezdésében a „mentesítés” szövegrész helyébe a „törlés” szöveg,

- b) 34. § (1) bekezdésében a „mentesítésre” szövegrész helyébe a „törlésre” szöveg,

- c) 59. § h) pontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg, és

- d) 71. § (1) bekezdésében a „bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján, a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést követően” szöveg

lép.

59. § A Btk. 314. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé, vagy

b) terrorista csoportot szervez.”

60. § A Btk. 316. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„316. § Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

61. § A Btk. Terrorcselekmény alcíme a következő 316/A. §-sal egészül ki:

„316/A. § (1) Aki

a) a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetése vagy az elkövetésére történő felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, a közös elkövetésben megállapodás, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása, illetve

b) terrorista csoporthoz csatlakozás

céljából Magyarország területére beutazik, onnan kiutazik vagy azon átutazik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott utazást szervezi, vagy az ilyen utazás támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt.”

62. § (1) A Btk. 318. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„318. § (1) Aki

a) terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

b) terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt, illetve terrorcselekmény elkövetőjét, vagy e személyekre tekintettel más személyt anyagi eszközzel támogat, vagy

c) a b) pontban meghatározott személyek támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, vagy a terrorista csoport ilyen támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(2) A Btk. Terrorizmus finanszírozása alcíme a következő 318/A. és 318/B. §-sal egészül ki:

„318/A. § (1) Aki

a) terror jellegű bűncselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

b) terror jellegű bűncselekmény elkövetésére készülő személyt, illetve terror jellegű bűncselekmény elkövetőjét, vagy e személyekre tekintettel más személyt anyagi eszközökkel támogat, vagy

c) a b) pontban meghatározott személyek támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában terror jellegű bűncselekmény:

a) az emberölés [160. § (1) bekezdés, 160. § (2) bekezdés, ha a cselekmény a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren vagy repülésben levő légijármű fedélzetén vagy tengeren hajózó hajón tartózkodó személy, vagy nemzetközileg védett személy ellen irányul],

b) a testi sértés (164. §, ha a cselekmény a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren vagy repülésben levő légijármű fedélzetén vagy tengeren hajózó hajón tartózkodó személy vagy nemzetközileg védett személy ellen irányul),

c) az emberrablás [190. § (1)–(4) bekezdés],

d) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (232. §, ha a cselekmény légi jármű vagy tengeren hajózó hajó ellen irányul).

e) a radioaktív anyaggal visszaélés (250. §),

f) a rombolás (257. §),

g) a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (313. §),

h) a jármű hatalomba kerítése (320. §),

i) a közveszély okozása [322. § (1)–(3) bekezdés],

j) a közérdekű üzem működésének megzavarása (323. §),

k) a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (324. §, ha a cselekményt közérdekű üzem, illetve középület vagy építmény területén követik el),

l) a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (325. §, ha a cselekményt közérdekű üzem, illetve középület vagy építmény területén követik el).

318/B. § A 318. § és a 318/A. § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni.”

63. § A Btk. 319. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„319. § A 314–315. §, a 316/A. § és a 318. § alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.”

64. § A Btk. 459. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„32. nemzetközileg védett személy: az a külföldi hivatalos személy, aki a rá vonatkozó nemzetközi szerződés alapján nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvez.”

65. § Hatályát veszti a Btk. 313. § (4) bekezdése.

66. § A Btk.

- a) 37. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „[314. § (1)–(2) bekezdés, 315–316. §]” szövegrész helyébe a „[314. § (1)–(2) bekezdés, 315–316/A. §]” szöveg, a „[318. § (1)–(2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[318. § és 318/A. §]” szöveg,

- b) 74/A. § (2) bekezdés h) pontjában a „[314. §, 315. § (1)–(2) bekezdés és 316. §]” szövegrész helyébe a „[314. §, 315. § (1)–(2) bekezdés, 316. § és 316/A. §]” szöveg, a „[318. § (1)–(2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[318. § és 318/A. §]” szöveg,

- c) 282. § (3) bekezdés b) pontjában a „[318. § (1)–(2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[318. § és 318/A. §]” szöveg

- d) 399. § (3) bekezdésében a „bűncselekményének” szövegrész helyébe a „büntetendő cselekményének” szöveg,

- e) 400. § (1) bekezdésében a „bűncselekményből” szövegrész helyébe a „büntetendő cselekményből” szöveg

lép.

67. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

68. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a terhelt átadásának elrendelésére a tagállami igazságügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott magyar nyelvű európai elfogatóparancs alapján kerülhet sor. Ha a kibocsátó tagállam olyan nyilatkozatot tett, hogy nem kizárólag a saját hivatalos nyelven előterjesztett európai elfogatóparancsot fogad el, a tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot angol, francia vagy német nyelven, vagy ilyen nyelvre történt fordítással is rendelkezésre bocsáthatja.”

69. § (1) Az EUtv. 5. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, ha)

„f) az európai elfogatóparancs végrehajtása súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat.”

(2) Az EUtv. 5. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott megtagadási ok esetén, a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásáról a magyar büntetőeljárást folytató bíróság vagy ügyész álláspontjának figyelembevételével dönt. A terhelt átadása ahhoz a feltételhez köthető, hogy a tagállam a magyar büntetőeljárást vegye át. A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott döntéséről a magyar büntetőeljárást folytató bíróságot vagy ügyészt is tájékoztatja.

(10) Ha az európai elfogatóparancs megtagadására a (2) bekezdés e) pontja alapján kerül sor, a bíróság megteszi a szükséges intézkedést a büntetőeljárás Magyarországon történő lefolytatása végett.”

70. § Az EUtv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bíróság a kényszerintézkedés tárgyában hozott határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, és a miniszter útján intézkedik az európai elfogatóparancs beszerzése végett.”

71. § Az EUtv. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bíróság az (1)–(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával intézkedik a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtandó garancia beszerzése érdekében, ha a terhelt átadása a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garanciához kötött, illetve ha olyan megtagadási ok merült fel, amely a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garanciával kiküszöbölhető.”

72. § Az EUtv. 18. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a terhelt az átadásba beleegyezett és az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalához kizárólag a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garancia beszerzése szükséges, a Fővárosi Törvényszék a tagállami garancia megérkezését követően az ideiglenes átadási letartóztatásban lévő terhelt átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását az iratok alapján is elrendelheti. E lehetőségről a terheltet az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor tájékoztatni kell.”

73. § (1) Az EUtv. 25. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A külföldön fogvatartásban lévő terhelttel szemben európai elfogatóparancs az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor bocsátható ki, ha a terhelt részvétele a büntetőeljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményeken eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem vagy – a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az ügy megítélése okán – nem megfelelően biztosítható.”

(2) Az EUtv. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az európai elfogatóparancsot a 2. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával, az 1. számú melléklet figyelembevételével kell kibocsátani.”

74. § Az EUtv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § A keresett személy átvételét a NEBEK a rendőrség közreműködésével – szükség esetén az átmenő átszállításra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – végzi.”

76. § Az EUtv. Negyedik Része helyébe a következő rész lép:

„NEGYEDIK RÉSZ

TAGÁLLAMI ÍTÉLET ÉRVÉNYE, VÉGREHAJTÁSI JOGSEGÉLY, AZ ÁTMENŐ ÁTSZÁLLÍTÁS ÉS AZ EURÓPAI VÉDELMI HATÁROZAT

44. Általános szabályok

108. § A büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során,

a) ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait – az 555. § (2) bekezdés d) és j) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével – kell alkalmazni,

b) a Magyarországon felmerült bűnügyi költséget és egyéb költséget az állam viseli,

c) ha az a döntéshozatalhoz elkerülhetetlenül szükséges, az eljáró igazságügyi hatóság e törvény eltérő rendelkezése hiányában közvetlenül az érintett tagállami igazságügyi hatóságtól kiegészítő adatok, illetve iratok rendelkezésre bocsátását kérheti.

VIII. FEJEZET

TAGÁLLAMI ÍTÉLET ÉRVÉNYE

45. Figyelembevétel

109. § (1) Ha e törvény nem tesz kivételt, a büntetőügyben hozott tagállami ítélet a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, és azt a tagállami ítélet meghozatalát követően indult büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság figyelembe veszi.

(2) Ha a tagállami ítélet megfeleltetésére nem került sor, az eljáró bíróságot, ügyészt és nyomozó hatóságot nem köti

a) az, hogy a tagállami ítéletet más bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság már figyelembe vette, illetve

b) a figyelembevétel tartalma.

(3) Nem vehető figyelembe a tagállami ítélet, ha

a) a tagállami ítélet alapjául szolgáló eljárás súlyosan sértette a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat,

b) a figyelembevétel sértené a kettős büntethetőség elvét,

c) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény vonatkozásában a terhelt a magyar törvény alapján gyermekkor miatt nem büntethető,

d) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, és a tagállami ítélet nem akadálya a büntetőeljárás lefolytatásának,

e) a terheltnek a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekményét Magyarországon jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,

f) a tagállami ítélet jogerőre emelkedését megelőzően egy másik tagállamban

fa) a terheltnek a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekményét már jogerősen elbírálták, vagy

fb) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely – a határozatot hozó tagállam joga alapján – azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi.

(4) A (3) bekezdés f) pont fa) alpontja esetén azt a tagállami ítéletet kell figyelembe venni, amelyben a kiszabott büntetést végrehajtották, a végrehajtása folyamatban van, vagy az ítéletet hozó tagállam joga szerint nem lehet végrehajtani. Több ilyen büntetést kiszabó tagállami ítélet esetén a korábbi tagállami ítélet vehető figyelembe.

(5) Az adókkal és az illetékekkel, valamint a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a (3) bekezdés b) pontja tekintetében a kettős büntethetőség vonatkozásában a figyelembevételnek nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.

110. § A tagállami ítélet figyelembevétele és magyarországi érvénye nem érinti azt a körülményt, hogy a tagállami ítélet tekintetében rendkívüli jogorvoslatra, vagy a tagállami ítélet felülvizsgálatát eredményező más hasonló eljárás lefolytatására csak az ítéletet hozó tagállam joga alapján van lehetőség.

110/A. § (1) A figyelembevétel során a bíróságot, az ügyészt és a nyomozó hatóságot köti a tagállami ítéletben megállapított tényállás.

(2) Ha egy tagállami ítélet figyelembevételére került sor, vagy az eljáró bíróság, ügyész megállapította, hogy a tagállami ítélet nem vehető figyelembe, az ügyész megrovást alkalmazó, vádemelést elhalasztó vagy közvetítői eljárásra utaló határozatának, vagy a bíróság ítéletének vagy eljárást megszüntető végzésének indokolása tartalmazza a figyelembevétel eredményét is.

110/B. § Ha a tagállami ítéletben több bűncselekmény vonatkozásában halmazati büntetés kiszabására került sor, vagy a halmazati szabályok alkalmazásával került sor intézkedés alkalmazására, és a tagállami ítélet meghatározott cselekménnyel kapcsolatos rendelkezései nem vehetők figyelembe, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a tagállami ítéletet e cselekmény mellőzésével, a tagállami ítélet alapjául szolgáló további tényállás vagy tényállások alapján veszi figyelembe.

45/A. Megfeleltetés

111. § (1) A megfeleltetés célja, hogy a büntetőügyben hozott tagállami ítélet egyes rendelkezései, az abban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés, valamint ezek jogkövetkezményei összeegyeztethetők legyenek a magyar törvénnyel.

(2) A tagállami ítélet megfeleltetésére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető.

(3) A megfeleltetésre – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

(4) Ha e törvény alapján a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvételét kezdeményezték, a megfeleltetést a végrehajtás átvétele tárgyában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság végzi.

(5) A (4) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az ügyeket egyesíti, ha a megfeleltetési eljárás megindulását követően a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély érkezik.

111/A. § (1) Az ügyben eljáró bíróság, ügyész a figyelembe vehető tagállami ítélet megfeleltetését indítványozza, ha megalapozottan feltehető, hogy

a) az újabb büntetőeljárásban a tagállami ítélet a Btk. visszaesésre, különös visszaesésre, többszörös visszaesésre vagy erőszakos többszörös visszaesésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását indokolja,

b) a terhelt az újabb büntetőeljárás tárgyát képező cselekményt a tagállami ítéletben kiszabott végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt, felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, vagy más szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt követte el, vagy

c) a terhelt az újabb büntetőeljárás tárgyát képező cselekményt a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés hatálya alatt követte el, és a tagállami ítéletben alkalmazott intézkedés vagy kiszabott büntetés figyelembevétele az eljárás tárgyát képező bűncselekmény megállapításához szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a tagállami ítélet megfeleltetésére csak akkor kerülhet sor, ha

a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvételére kerül sor,

b) a tagállami ítélet alapján egy magyar bírósági határozatban kiszabott szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, továbbá javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése indokolt, vagy

c) erről törvény rendelkezik.

(3) Ha a tagállami ítélet megfeleltetésére sor került, a továbbiakban a tagállami ítélet a megfeleltetés eredménye szerint vehető figyelembe.

111/B. § (1) A megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, továbbá tagállami ítéletben alkalmazott javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetésére csak a büntetetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor.

(2) Ha az újabb büntetőeljárásban egy végrehajtásában átvett próbára bocsátás megszüntetése indokolt, a bíróság úgy szab ki halmazati büntetést, hogy az alapügyek egyesítéséről és a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről nem rendelkezik.

(3) Ha a bíróság vagy az ügyész megállapítja, hogy a terhelt az újabb bűncselekményt a megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás vagy felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, továbbá javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás hatálya alatt, vagy más hasonló próbaidőt megállapító büntetés vagy intézkedés hatálya alatt követte el és a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére nem került sor, az elítélésről tájékoztatja a korábbi ítéletet hozó tagállami hatóságot.

111/C. § (1) Ha feltehető, hogy a tagállami ítélet alapján a magyar bírósági határozatban kiszabott olyan szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, továbbá javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése indokolt, amely végrehajtásának átadására nem került sor,

a) a bíróság,

b) az ügyész,

c) a nyomozó hatóság az ügyész útján, vagy

d) a bűnügyi nyilvántartó szerv a Fővárosi Főügyészség útján

a tagállami ítélet megfeleltetése iránt intézkedik.

(2) A magyar bíróság által alkalmazott próbára bocsátás megszüntetésére a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő tartama alatti tagállami elítélés okán, csak a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor. E rendelkezés a tagállami ítélet egyéb okból történő figyelembevételének, illetve megfeleltetésének nem akadálya.

(3) Ha a tagállami ítélet alapján a magyar bíróság által alkalmazott próbára bocsátás megszüntetésének van helye, a bíróság a tagállami határozat büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezéséről és az alapügyek egyesítéséről nem rendelkezik, és

a) halmazati büntetést szab ki, ha a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvételére került sor, vagy

b) önállóan szab ki büntetést, amely során figyelemmel kell lenni a tagállami határozatban kiszabott büntetésre, illetve alkalmazott intézkedésre.

111/D. § (1) A megfeleltetés során a bíróság megállapítja a tagállami ítéletben szereplő bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését, és megvizsgálja, hogy a figyelembe vehető tagállami ítélet rendelkezései, valamint az abban kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés összeegyeztethetők-e a magyar törvénnyel. Ha a tagállami ítélet rendelkezései vagy az abban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés nem összeegyeztethető a magyar törvénnyel, továbbá ha ezek jogkövetkezményei nem felelnek meg a magyar törvénynek, a bíróság a tagállami ítélet rendelkezéseit, valamint a kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a magyar törvénynek megfelelően átalakítja, illetve kiegészíti. A tagállami ítélet át nem alakított rendelkezéseit a tagállami ítéletnek megfelelően kell figyelembe venni.

(2) A tagállami ítélet rendelkezéseinek, a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés átalakítására akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet rendelkezése, a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő lenne, vagy az a magyar törvényben nem ismert. A bíróság

a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a bűncselekmény vonatkozásában a Btk. által alkalmazható büntetés vagy intézkedés keretein belül, valamint

b) a tagállami ítélet más rendelkezéseit

a magyar törvénynek megfelelően úgy alakítja át, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a tagállami ítélet rendelkezéseinek, valamint az abban kiszabott büntetésnek vagy alkalmazott intézkedésnek.

(3) Nem alakítható át a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés, ha annak tartama rövidebb, mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne.

(4) Nem alakítható át a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés arra figyelemmel, hogy

a) a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nem lenne helye,

b) az elítélt olyan bűncselekményt követett el, amely miatt a büntetés kiszabása a Btk. szerint próbaidőre nem lenne elhalasztható,

c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítéltet úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nem lenne helye,

d) a tagállami hatóság a sportrendezvények látogatásától való eltiltást nem sportrendezvénnyel összefüggésben szabta ki, vagy

e) a tagállami hatóság úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, hogy annak a Btk. szerint nem lenne helye.

(5) A tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a (4) bekezdés alkalmazása esetén is a Btk. szerint alkalmazható büntetés vagy intézkedés keretein belül, a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell megfeleltetni.

(6) Az (3)–(5) bekezdésben foglaltakat más büntetés vagy intézkedés esetén is megfelelően kell alkalmazni.

(7) A tagállami ítélet rendelkezéseinek kiegészítésére akkor kerülhet sor, ha a tagállami elítéléshez a magyar törvény alapján olyan kötelező jogkövetkezmény kapcsolódik, amelyről a tagállami ítélet nem rendelkezett.

(8) A tagállami ítélet átalakítása, illetve kiegészítése nem eredményezheti a tagállami ítéletben meghatározott büntetésnél, intézkedésnél súlyosabb büntetés vagy intézkedés megállapítását, illetve a büntetés vagy intézkedés hátrányosabb végrehajtását.

(9) A bíróság a megfeleltetés során a tagállami ítéletnek a kiszabott büntetésnek vagy alkalmazott intézkedésnek a figyelembevétel céljával nem érintett, illetve a büntetés vagy intézkedés végrehajtásával összefüggő rendelkezéseit, a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén alakítja át, illetve egészíti ki.

111/E. § (1) A bíróság a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetést a magyar törvény alapján megállapítható büntetési tétel felső határának megfelelően alakítja át, ha a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama hosszabb, mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit más büntetés vagy intézkedés esetén is megfelelően kell alkalmazni.

(3) A bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésként alakítja át a tagállami ítéletben kiszabott büntetést, ha a tagállami bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani és a fennmaradó rész végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Ebben az esetben a bíróság a tagállami ítéletben végrehajtani rendelt büntetést a felfüggesztett szabadságvesztésből kitöltött büntetésként, a próbaidő tartamát – a 111/D. § megfelelő alkalmazásával – a tagállami ítélet próbaidejének megfelelően határozza meg.

(4) A 110/B. § esetén a bíróság a tagállami ítéletet a figyelembe vehető bűncselekmény vagy bűncselekmények vonatkozásában a magyar törvény által kiszabható büntetés vagy alkalmazható intézkedés keretei között a 111/D. §, valamint az (1)–(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával alakítja át, illetve egészíti ki.

(5) Ha a bíróság olyan tagállami ítélet megfeleltetését végzi, amely több korábbi tagállami ítéletet foglal magában, és az összefoglalt tagállami ítéletben szereplő egyes tagállami ítéletek megfeleltetésére már sor került, úgy ezt a tényt a bíróság a megfeleltetésről rendelkező határozatában megállapítja, a korábbi megfeleltetésről szóló határozatot azonban nem változtathatja meg, illetve helyezheti hatályon kívül.

111/F. § Ha a tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést végrehajtották, végrehajtása folyamatban van vagy az a tagállam joga szerint nem hajtható végre, a megfeleltetés során a bíróság megállapítja a büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó, a figyelembevétel céljával összefüggő adatokat is.

111/G. § (1) A megfeleltetés alapján a bíróság határozatában megállapítja, hogy

a) a tagállami ítélet nem vehető figyelembe, vagy

b) a tagállami ítélet figyelembe vehető és megállapítja a tagállami ítélet megfeleltetett rendelkezéseit.

(2) A tagállami ítélet figyelembevételét kizáró határozat ellen az ügyész, a figyelembevételt és a tagállami ítélet megfeleltetett rendelkezéseit megállapító határozat ellen az elítélt, a védője és az ügyész jelenthet be fellebbezést.

(3) A bíróság a megfeleltetésről szóló jogerős határozatot megküldi a bűnügyi nyilvántartó szerv részére is.

(4) Ha a megfeleltetésre a büntetőeljárásban eljáró bíróság vagy ügyész indítványa alapján került sor, a bíróság jogerős határozatát megküldi az indítványt előterjesztő részére is.

(5) Amennyiben a megfeleltetésre a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával összefüggő kezdeményezésére került sor, a bíróság a megfeleltetést soron kívül folytatja le. Ha a bíróság a döntését harminc napon belül nem hozza meg, erről, valamint a döntés várható határidejéről a bűnügyi nyilvántartó szervet tájékoztatja.

111/H. § (1) A bíróság a megfeleltetésről szóló határozatot hivatalból, illetve az eljáró bíróság, az ügyész, a terhelt vagy a védő indítványára kiegészítheti vagy megváltoztathatja, ha

a) egy újabb büntetőeljárásban a tagállami ítélet olyan rendelkezésének a megfeleltetése indokolt, amelyről a megfeleltetésről hozott korábbi határozat nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett,

b) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvétele során a tagállami ítélet olyan rendelkezésének megfeleltetése indokolt, amelyről a megfeleltetésről hozott korábbi határozat nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett,

c) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásával kapcsolatos olyan új adat vagy körülmény megfeleltetése indokolt, amely a korábbi megfeleltetés során nem állt rendelkezésre, és amelynek a megfeleltetése az újabb büntetőeljárás, a végrehajtás átvétele, az átvett büntetés vagy intézkedés végrehajtása tekintetében szükséges, vagy amely érinti a bűnügyi nyilvántartások adatait, vagy

d) a tagállami ítéletet az ítélethozatal szerinti tagállamban megváltoztatták, és a változás az újabb büntetőeljárás, a végrehajtás átvétele, az átvett büntetés, illetve intézkedés végrehajtása tekintetében lényeges, vagy érinti a bűnügyi nyilvántartások adatait.

(2) A bíróság a megfeleltetésről szóló határozat kiegészítéséről vagy megváltoztatásáról hozott határozatát megküldi a bűnügyi nyilvántartó szerv részére is.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a megfeleltetésről szóló határozat kiegészítésének vagy megváltozatásának indokoltságát a bűnügyi nyilvántartó szerv észleli, a megfeleltetés kiegészítését vagy megváltozatását az ügyész útján kezdeményezheti.

IX. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI JOGSEGÉLY

112. § Végrehajtási jogsegélyek

a) a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására,

b) a próbaidő alatti magatartási szabályok és egyéb alternatív szankciók végrehajtására,

c) a pénzbüntetés vagy más pénzügyi kötelezés végrehajtására, valamint

d) az elkobzás és vagyonelkobzás végrehajtására

irányuló jogsegélyek.

46. A végrehajtás átvételének általános szabályai

113. § A büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető.

113/A. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási jogsegély teljesítésére

a) a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság, vagy

b) a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt esetén a Budai Központi Kerületi Bíróság

rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

113/B. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási jogsegély, illetve az egyéb iratok közvetlenül és bármely olyan dokumentálható módon előterjeszthetőek, amely lehetővé teszi az iratok hitelességének megállapítását. Az iratok ilyen módon történő megküldése esetén az jogsegély előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Ha arra a végrehajtási jogsegély előterjesztésekor nem került sor, a bíróság kérheti, hogy a tagállami hatóság küldje meg számára a tanúsítvány eredeti példányát, illetve a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami határozat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát.

(3) A végrehajtási jogsegély teljesítése során a bíróságnak a tagállami hatósággal történő kapcsolattartására az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

113/C. § Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, szabadságvesztés büntetés átvétele esetén a miniszterhez, amelyről a bíróság vagy más hatóság a megkereső tagállami hatóságot tájékoztatja.

46/A. Megtagadási okok

114. § (1) A bíróság megtagadja a végrehajtás átvételét, ha

a) a tagállami ítélet nem vehető figyelembe,

b) a tagállami ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar jog szerint a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajthatósága elévült,

c) a tagállami hatóság által kibocsátott tanúsítvány nyilvánvalóan nem felel meg a mellékelt tagállami ítéletnek,

d) a tagállami hatóság által kibocsátott tanúsítvány hiányos, pontatlan, és a hiánypótlásra, kijavításra kitűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges,

e) a terhelt mentelmi joggal rendelkezik vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel, vagy

f) a tagállami ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre közkegyelem terjed ki.

(2) A bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítését megtagadhatja, ha a tagállami ítéletet a terhelt távollétében hozták.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megtagadási ok nem alkalmazható, ha a tagállam jogával összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg, vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta, és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy

c) a tagállami ítélet kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

46/B. Egyeztetés

115. § (1) A végrehajtási jogsegély teljesítése, valamint az átvett végrehajtás eredményes teljesítése érdekében a bíróság a kibocsátó tagállami hatósággal egyeztet, a tanúsítvány pontosítását, kiegészítését, a döntéséhez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kéri, ha a 114. § (1) bekezdés b)–d) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott megtagadási ok merül fel.

(2) A bíróság indokolt esetben

a) a kibocsátó tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállam hatóságával is

egyeztethet.

(3) A bíróság a eljárási határidőre is figyelemmel az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak teljesítésére határidőt tűzhet.

(4) A bíróság az (1)–(2) bekezdés alapján előterjesztett megkeresés teljesítéséig, legfeljebb azonban a (3) bekezdésben meghatározott határidő leteltéig az eljárást felfüggesztheti.

(5) Tagállami hatóságtól a megküldeni kért iratok magyar nyelvre történő lefordítása csak akkor kérhető, ha azt e törvény lehetővé teszi.

46/C. A bíróság döntései

116. § (1) A bíróság a lefolytatott eljárás alapján dönt a tagállami ítélet megfeleltetéséről, egyben

a) a végrehajtás átvételét megtagadja, vagy

b) a tagállami ítélet végrehajtási jogsegélyben megjelölt büntetésének vagy intézkedésnek a végrehajtását átveszi és meghatározza a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket.

(2) A bíróság a megfeleltetésről csak az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez, illetve a végrehajtási jogsegély teljesítéséhez szükséges mértékben rendelkezik.

(3) A bíróság a tagállami ítélet megfeleltetését mellőzi, ha arra korábban már oly módon került sor, hogy a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételéhez a korábbi megfeleltetés kiegészítése sem szükséges.

(4) A bíróság a végrehajtás átvételének megtagadásáról minden esetben indokolt határozatot hoz.

(5) A bíróság döntéséről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról tájékoztatja a tagállami hatóságot is. A bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot a tagállami ítélet megfeleltetésének eredményéről is, különösen, ha a megfeleltetés során a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy intézkedés átalakítására vagy ezzel összefüggésben a tagállami ítélet kiegészítésére került sor.

116/A. § Ha a bíróság az eljárást törvényben meghatározott okból felfüggeszti, döntéséről haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot is.

46/D. Határidők

117. § (1) A bíróság a végrehajtási jogsegély tárgyában az iratok megérkezésétől számított hatvan napon belül dönt.

(2) A bíróság az eljárását felfüggesztheti akkor is, ha kibocsátó tagállami hatóság által megküldött iratok lefordítása szükséges.

(3) Ha az eljárás felfüggesztésének van helye, a felfüggesztés tartama az eljárási határidőbe nem számít bele.

117/A. § (1) A végrehajtás megtagadása ellen az ügyész jelenthet be fellebbezést. A végrehajtás elrendelése ellen halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

(2) Nincs helye fellebbezésnek az eljárás felfüggesztését elrendelő határozat ellen, ha arra a kibocsátó tagállami hatósággal, más tagállami hatósággal történő egyeztetés miatt, vagy iratok lefordítása okán került sor.

(3) A fellebbezésben a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami ítélet nem támadható. A végrehajtás alapjául szolgáló tagállami ítélet felülvizsgálatára vagy más rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatására csak a tagállami hatóság jogosult.

(4) A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetést követően nyomban be kell jelenteni, a kézbesítés útján közölt határozat elleni fellebbezés a kézbesítéstől számított három napon belül jelenthető be.

(5) A bíróság a fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését követően haladéktalanul megküldi a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság részére.

(6) A másodfokú bíróság az iratok kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb a végrehajtási jogsegély elsőfokú bírósághoz érkezésétől számított kilencven napon belül dönt. Az eljárási határidőbe a felfüggesztés tartama nem számít bele.

117/B. § Ha kivételes esetben a végrehajtás átvételével kapcsolatos jogerős döntés a 117/A. § (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság – a késedelem okainak és a jogerős határozat meghozatalához előreláthatóan szükséges időnek a közlése mellett – a tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot.

46/E. Egyéb rendelkezések

118. § Ha a tagállami hatóság a tanúsítványt a végrehajtás megkezdése előtt visszavonja, a bíróság szükség esetén a végrehajtás átvétele tárgyában hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti.

118/A. § A végrehajtás alapjául szolgáló tagállami ítélet hatályon kívül helyezéséről vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítés alapján a bíróság haladéktalanul intézkedik a végrehajtás megszüntetése érdekében.

118/B. § A bíróság által átvett, a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására a magyar jogszabályok irányadók, ideértve

a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, annak utólagos megváltoztatására,

b) a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, illetve azok megszegése vagy nem teljesítése esetén alkalmazható következményekre,

c) a pénzbüntetés vagy közérdekű munka átváltoztatására,valamint

d) a végrehajtási kegyelem gyakorlására

vonatkozó szabályokat is.

118/C. § A bíróság az eljárást megszünteti, ha megállapítja, hogy a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés nem hajtható végre.

118/D. § (1) A bíróság a kibocsátó tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja

a) a végrehajtás felfüggesztéséről, a felfüggesztés indokának megjelölésével együtt,

b) a végrehajtás megszüntetéséről, a megszüntetés indokának megjelölésével együtt, valamint

c) a végrehajtás befejezéséről.

(2) A végrehajtás felfüggesztése esetén a tagállami hatóságot lehetőség szerint tájékoztatni kell a felfüggesztés várható tartamáról, a végrehajtás folytatásának várható időpontjáról is.

47. A végrehajtás átadásának általános szabályai

119. § (1) Az elítélt a végrehajtási jogsegélyt érintő kezdeményezését vagy más nyilatkozatát a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor is előterjesztheti, amelyet a büntetőügyben eljáró bíróság az e törvényben foglaltak alapján jegyzőkönyvbe vesz, és azt a végrehajtási jogsegély előterjesztésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítja.

(2) Ha a végrehajtás átadására távollévő terhelttel szembeni külön eljárásban, lemondás a tárgyalásról külön eljárásban vagy tárgyalás mellőzése külön eljárásban hozott határozat alapján kerül sor, továbbá, ha a végrehajtás átadásának alapjául szolgáló ítélet hozatalára azért került sor a terhelt távollétben, mert a terhelt előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, a tanúsítványban fel kell tüntetni

a) a terhelt távollétének tényét,

b) a terhelt idézésével vagy értesítésével, továbbá az eljárást érintő tudomásával kapcsolatos körülményeket,

c) a terhelt védelmével kapcsolatos körülményeket, és

d) a terhelt számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség adatait.

119/A. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a magyar bíróság ítéletének vagy határozatának végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(2) A végrehajtás átadása, illetve az átadott büntetés vagy intézkedés eredményes végrehajtása érdekében a végrehajtási jogsegély előterjesztője a tagállami hatósággal egyeztethet, a tagállami hatóság kérésére kiegészítő adatokat, iratokat bocsáthat a tagállami hatóság rendelkezésre.

119/B. § (1) A végrehajtási jogsegélyt a tanúsítvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kell előterjeszteni.

(2) A végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló ítéletet vagy határozatot, illetve annak lényeges részét csak akkor kell lefordítani, ha azt e törvény előírja.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási jogsegély iratai a tagállami igazságügyi hatóság számára közvetlenül és bármely olyan dokumentálható módon továbbíthatók, amely lehetővé teszi a végrehajtó tagállam számára az iratok hitelességének megállapítását.

(4) Ha arra a végrehajtási jogsegély előterjesztése során nem került sor, a tagállami hatóság kérelemére a tanúsítvány eredeti példányát, illetve az ítélet vagy határozat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát is meg kell küldeni a tagállami hatóság számára.

(5) A végrehajtási jogsegély teljesítése során a tagállami iratok megküldésére a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az iratok ilyen módon történő megküldését szabályszerűnek kell tekinteni.

(6) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a végrehajtás átadására irányuló jogsegély egyidejűleg csak egy tagállamba továbbítható.

119/C. § (1) A büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átadását követően a magyar bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására a végrehajtó tagállami jogszabályok irányadóak, ideértve

a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, annak utólagos megváltoztatására,

b) a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, megszegése, vagy nem teljesítése esetén alkalmazható következményekre,

c) a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka átváltoztatására,

d) a végrehajtási kegyelemre

vonatkozó szabályokat is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatok meghozataláról magyar bíróság csak akkor rendelkezhet, ha a végrehajtás joga visszakerül Magyarországra.

119/D. § A végrehajtás joga visszakerül Magyarországra, ha

a) a végrehajtó tagállam a végrehajtás átvételét megtagadja,

b) a végrehajtó tagállam a végrehajtást annak teljesítése nélkül megszünteti,

c) a végrehajtási jogsegély előterjesztője a tanúsítványt az e törvényben meghatározottak szerint visszavonta, és erről a végrehajtó tagállami hatóságot tájékoztatta.

119/E. § Az átadott büntetés vagy intézkedés alapjául szolgáló határozat hatályon kívül helyezéséről, illetve végrehajthatóságának megszűnéséről vagy a végrehajtást érintő más körülményről haladéktalanul értesíteni kell a tagállami hatóságot.

IX/A. FEJEZET

A BÜNTETŐÜGYEKBEN HOZOTT, SZABADSÁGVESZTÉS BÜNTETÉST KISZABÓ VAGY SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉST ALKALMAZÓ ÍTÉLETEK VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

48. A végrehajtás átvétele

120. § (1) A jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami ítélet alapján kerülhet sor, ha a tagállami igazságügyi hatóság megküldi

a) a tagállami ítéletet vagy annak hitelesített másolatát,

b) a 8. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven,

c) az elítélt nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvet, és

d) az elítélt Magyarországon tartózkodása esetén az elítélt értesítését igazoló, a 9. számú mellékletben megjelölt formanyomtatványt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a miniszter fogadja.

120/A. § (1) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása akkor vehető át, ha

a) a végrehajtás átadásához az elítélt hozzájárult, és

b) a tanúsítvány miniszterhez történő érkezésekor az elítélt letöltendő büntetéséből vagy a vele szemben alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap hátra van.

(2) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az (1) bekezdés esetén is csak akkor vehető át, ha a végrehajtás átvétele elősegíti az elítélt társadalomba való beilleszkedését (a továbbiakban: beilleszkedési feltétel), amelyről a miniszter dönt.

(3) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül átvehető, ha

a) az elítélt Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,

b) az elítélt a tagállamban történt elítélését követően vagy az ellene a tagállamban folyamatban lévő eljárásra tekintettel Magyarországra szökött vagy ide más módon visszatért,

c) az elítélt olyan magyar állampolgár, akit a tagállami ítéletben, vagy a tagállami ítéletre tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés alapján Magyarországra kitoloncolnak, vagy

d) az elítélt olyan nem magyar állampolgár, akit a tagállami ítéletben, vagy a tagállami ítéletre tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés alapján Magyarországra kitoloncolnak.

(4) A (3) bekezdés a) és c) pontja esetén a beilleszkedési feltétel nem vizsgálható.

48/A. A miniszter eljárása

121. § (1) A végrehajtás átvételének általános szabályait a miniszter eljárása esetén is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A miniszter – különösen a beilleszkedési feltétel, a végrehajtás átvételének feltételei és indokoltsága tárgyában – a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztethet.

(3) A miniszter részletes indokolással ellátott írásbeli véleményben tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha a beilleszkedési feltétel nem áll fenn. A 120/A. § (4) bekezdés kivételével a vélemény – indokolt esetben – tartalmazza azt is, hogy a miniszter nem járul hozzá a tanúsítvány megküldéséhez. A miniszter a tagállami hatóság kérésére tájékoztatást ad a feltételes szabadságra bocsátás várható legkorábbi időpontjáról.

(4) Ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság a (3) bekezdésre figyelemmel a tanúsítványt visszavonja, a miniszter az eljárást megszünteti.

121/A. § A beilleszkedési feltétel fennállása esetén a miniszter a tagállamnál az elítélt szabadságvesztés büntetése vagy szabadságelvonással járó intézkedése végrehajtásának átvételét kezdeményezheti.

121/B. § A miniszter a 120. § szerinti iratokat a bíróság részére továbbítja, ha a 120/A. §-ban meghatározott feltételek fennállnak, ellenkező esetben a végrehajtás átvételét megtagadja.

48/B. A bíróság eljárása

122. § (1) A szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló végrehajtási jogsegély teljesítése során a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Ha az elítélt a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély bírósághoz érkezésekor külföldön van fogvatartásban, a bíróság az iratok alapján dönt. Egyéb esetben a bíróság ülést tart, amelyen az ügyész részvétele kötelező.

(3) A bíróság a döntéséről a miniszter útján tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és a tagállami igazságügyi hatóságot a miniszter útján keresi meg, ha a végrehajtási jogsegély teljesítése során más tagállami hatósággal történő egyeztetés szükséges.

(4) Ha a tanúsítványban foglaltak a végrehajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatos döntéshez nem elégségesek, a bíróság az egyeztetés során a tagállami igazságügyi hatóságtól a tagállami ítélet, vagy annak lényeges részeinek magyar nyelvre történő lefordítását is kérheti. A bíróság a tagállami ítélet lényeges részeinek meghatározása tekintetében a tagállami igazságügyi hatósággal egyeztethet.

122/A. § A bíróság a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami ítélet végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 120/A. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn,

b) a magyar jog szerint a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajthatósága elévült,

c) a tagállami igazságügyi hatóság a végrehajtás átvételét megelőzően a 123. § (2) bekezdésére figyelemmel nem járul hozzá ahhoz, hogy az előterjesztett hozzájárulás iránti kérelem alapján az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás induljon, őt elítéljék, vagy egyéb módon vonják el a szabadságát, vagy

d) a tagállami határozat olyan pszichiátriai vagy orvosi kezelésre irányuló vagy más, szabadságelvonással járó intézkedést tartalmaz, amelyet Magyarország nem tud végrehajtani.

48/C. A megfeleltetés speciális szabálya

122/B. § (1) Ha a tagállami ítélet nem tartalmaz rendelkezést a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a bíróság a megfeleltetés során a tagállami ítéletet kiegészíti, amely során a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a tagállami jog rendelkezései alapján határozza meg, ha annak időpontja megelőzi a feltételes szabadságra bocsátás magyar jogszabályok alapján meghatározható legkorábbi időpontját.

(2) Nem akadálya a büntetés végrehajtandó része átvételének, ha a tagállami bíróság ítéletében meghatározott részében végrehajtani rendelt, a fennmaradó részében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki. Ebben az esetben a bíróság megvizsgálja, hogy a tagállami ítélet figyelembe vehető-e, azonban a tagállami ítéletben kiszabott, meghatározott részében végrehajtani rendelt, a fennmaradó részében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés megfeleltetéséről a 111/E. § (3) bekezdése alapján nem rendelkezik.

(3) Ha a végrehajtás átvétele megtagadásának nincs helye, a bíróság a tagállami bíróság ítéletében meghatározott végrehajtani rendelt rész, illetve annak fennmaradó részének végrehajtását veszi át. A végrehajtani rendelt rész tartamának – a próbaidőre felfüggesztett rész tartamára is figyelemmel –, valamint végrehajtási fokozatának meghatározása során a 45/A. alcím rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ilyen esetben feltételes szabadságra bocsátásra nem kerülhet sor.

(4) Az átvett büntetés végrehajtásának tartama a tagállami ítéletben meghatározott próbaidő tartamába nem számít bele.

48/D. A specialitás szabálya, a tagállami hatóság tájékoztatása

123. § (1) A végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény tekintetében a 30. §-ban meghatározott specialitás szabályával kapcsolatos rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy

a) az egyéb bűncselekményt érintő büntetőeljárás lefolytatásához akkor sem szükséges az elítélt hozzájárulása, ha az elítélt az átszállításhoz hozzájárult,

b) az elítélt specialitás szabályáról történő lemondásával kapcsolatban a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró előtt tehet nyilatkozatot.

(2) A végrehajtás átvételét a bíróság ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a 30. § (4) bekezdés alapján a büntetőeljárás lefolytatásához a hozzájárulást megadja.

123/A. § A bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítése során az alábbiakról is haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot:

a) arról, hogy – a végrehajtási jogsegélyt előterjesztő tagállamban fogvatartásban lévő elítélt kivételével – a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély bírósághoz érkezését követően az elítélt nem található az ország területén, ha a büntetés vagy az intézkedés erre tekintettel nem hajtható végre,

b) az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontjáról, valamint ha az elítéltet a bíróság pártfogó felügyelet alá helyezte, annak tényéről, feltéve, hogy a tagállami igazságügyi hatóság az erről szóló tájékoztatást kérte,

c) ha az elítélt a végrehajtás befejezését megelőzően megszökött,

d) ha a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, vagy a végrehajtás egyéni kegyelem, közkegyelem miatt, vagy más okból befejeződött.

48/E. Ideiglenes végrehajtási letartóztatás

124. § A bíróság a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély megérkezése vagy a végrehajtásra vonatkozó határozat meghozatala előtt a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását rendeli el, ha

a) a tagállami igazságügyi hatóság erre irányuló indítványt tett,

b) az előzetes adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem, és

c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzik, szökést kísérel meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól.

124/A. § (1) Ha az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelése valószínűsíthető és az elítélt nincs fogvatartásban, az elítélt a 7. § megfelelő alkalmazásával őrizetbe vehető. A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelése tárgyában ülést tart.

(2) Az ülésen az ügyész és a védő jelenléte kötelező.

124/B. § Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a végrehajtás átvételével kapcsolatos határozat meghozataláig tart, és nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az őrizet és az ideiglenes végrehajtási letartóztatás teljes idejét be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás indokoltságát háromhavonta felülvizsgálja.

124/C. § (1) Ha a bíróság az 5. § (4) bekezdése esetén az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadta, az európai elfogatóparancs megtagadásával egyidejűleg elrendeli az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ha az 5. § (4) bekezdésében meghatározott megtagadási októl eltekintve az európai elfogatóparancs megtagadási oka nem áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes végrehajtási letartóztatás a (3) bekezdés szerinti ülés időpontjáig, legfeljebb azonban harminc napig tart.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a 120. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat megküldi, a bíróság haladéktalanul ülést tart. Az ülésen a bíróság az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását fenntartja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem, egyébként az ideiglenes végrehajtási letartóztatást megszünteti.

(4) Ha a bíróság vagy a miniszter a végrehajtás átvételét megtagadja, vagy ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőben a 120. § (1) bekezdés szerinti iratok nem érkeznek meg, az elítéltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(5) Az (1) bekezdés alapján elrendelt és a (3) bekezdés alapján fenntartott ideiglenes végrehajtási letartóztatásra a 124/B. §-t megfelelően alkalmazni kell.

48/F. Az elítélt átvétele

125. § A végrehajtás átvételét követően az elítélt személy átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik, és az elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállítja.

49. A végrehajtás átadása

126. § (1) Ha az elítélt Magyarországon vagy a végrehajtó tagállamban tartózkodik, a magyar bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átadható a végrehajtó tagállamba, ha

a) e tagállam tekintetében a beilleszkedési feltétel fennáll,

b) az elítélt a végrehajtás átadásához hozzájárult, és

c) alappal feltehető, hogy a végrehajtási jogsegély előterjesztésekor a letöltendő büntetéséből vagy az alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap lesz hátra.

(2) A végrehajtási jogsegélynek az elítélt hozzájárulása nélkül történő továbbítására, valamint a beilleszkedési feltétel vizsgálatára a 120/A. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(3) A miniszter a beilleszkedési feltétel tekintetében az iratok továbbítását megelőzően is egyeztetést folytathat a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságával arról, hogy az hozzájárul-e a tanúsítvány továbbításához.

(4) Ha a végrehajtás átadása a végrehajtó tagállam hozzájárulásához kötött, és a végrehajtó tagállam a tanúsítvány továbbításához nem járul hozzá, a miniszter a végrehajtási jogsegélyt nem terjeszti elő, vagy azt visszavonja, amelyről a büntetés-végrehajtási bírót és az elítéltet tájékoztatja.

49/A. A miniszter eljárása

127. § (1) A végrehajtás átadásának általános szabályait a miniszter eljárása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásáról a miniszter dönt.

(3) A végrehajtás átadását a 120. § (1) bekezdésében meghatározott iratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével a miniszter kezdeményezi.

(4) A megkeresésben a miniszter tájékoztatást kérhet arról, hogy a végrehajtó tagállam joga szerint az érintett személy mely időpontban jogosult korai vagy feltételes szabadságra.

(5) Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik a miniszter a 9. számú mellékletben megjelölt formanyomtatványon, az elítélt anyanyelvén vagy az általa ismertként megjelölt más nyelven értesíti az elítéltet az iratoknak a tagállami igazságügyi hatóság részére történt továbbításáról.

49/B. A bíróság eljárása

128. § (1) A végrehajtás átadásához szükséges tanúsítványt a jogerős ítélet alapján a büntetés-végrehajtási bíró állítja ki.

(2) Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik, az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró rendelkezik illetékességgel.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetés-végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló ítéletet, illetve annak lényeges részét akkor kell lefordítani a 119/B. § (1) bekezdésében megjelölt valamely nyelvre, ha a végrehajtó tagállam erre irányuló kérelmet terjeszt elő, és korábban olyan nyilatkozatot tett, amely alapján kérheti az ítéletnek, vagy annak lényeges részeinek fordítását. Az ítélet lényeges részének meghatározása tekintetében egyeztetésnek van helye. Az ítélet vagy annak lényeges részeinek fordítása iránt a miniszter is intézkedhet.

(5) A kitöltött tanúsítványt, a végrehajtás átadásához szükséges egyéb iratokkal, továbbá – amennyiben rendelkezésre áll – az ítélet fordításával együtt a büntetés-végrehajtási bíró a miniszter részére küldi meg.

(6) A tanúsítvány kitöltéséhez szükséges, esetlegesen hiányzó adatok beszerzése érdekében a büntetés-végrehajtási bíró a minisztert keresi meg.

49/C. Az elítélt kezdeményezése, hozzájárulása

129. § (1) Az elítélt – ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak vagy megalapozottan feltehető, hogy a feltételei fenn fognak állni – kezdeményezheti a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek egy másik tagállamban történő végrehajtását.

(2) Az elítélt a kezdeményezését a büntetés-végrehajtási intézetben is előterjesztheti. A büntetés-végrehajtási intézet az elítélt kezdeményezését a miniszter részére továbbítja.

(3) Az elítélt a hozzájárulásáról a büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozhat, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a büntetés-végrehajtási bírónak és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az elítélt személy tagállamban található lakóhelyét vagy állandó tartózkodási helyét, és a büntetés vagy intézkedés tagállami végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott indokait is.

(4) Az elítélt meghallgatása során, a nyilatkozattételt megelőzően a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet tájékoztatja

a) a végrehajtás átadásának lényeges körülményeiről, következményeiről,

b) arról, hogy a kezdeményezése hozzájárulásnak minősül,

c) a specialitás szabályáról, továbbá arról, hogy hozzájárulása esetén a specialitás szabálya nem alkalmazható.

(5) Ha a végrehajtás átadása az elítélt hozzájárulásához kötött, és a végrehajtás átadására nem az elítélt kezdeményezésére került sor, az elítélt hozzájárulásával kapcsolatos nyilatkozatának beszerzésére az (3)–(4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

49/D. Ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem

130. § (1) Ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak, és az elítélt a végrehajtó tagállam területén tartózkodik, a miniszter a végrehajtás átadására irányuló kezdeményezés előterjesztésével egyidejűleg indítványozhatja, hogy a végrehajtó tagállam rendelje el az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ha megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzik, szökést kísérel meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól.

(2) Az indítványról a miniszter a büntetés-végrehajtási bíró véleményének beszerzését követően dönt.

(3) Ha az elítélt elfogására európai elfogatóparancs alapján került sor és az európai elfogatóparancsot végrehajtó tagállam a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére tekintettel az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását tervezi, a miniszter az (1) bekezdés szerinti indítványt indokolt esetben haladéktalanul előterjeszti, ha a végrehajtó tagállam az európai elfogatóparancsot nem tekinti az ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránt előterjesztett indítványnak.

49/E. A tanúsítvány visszavonása

130/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megkezdése előtt a tanúsítványt – indokolással – visszavonhatja. A tanúsítvány visszavonása esetén a végrehajtás joga visszakerül Magyarországra.

(2) Ha

a) a büntetés vagy intézkedés végrehajtása még nem kezdődött meg, és

b) a 127. § (3) bekezdés szerinti megkeresésre érkezett tájékoztatás alapján feltehető, hogy a bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés célja a korai vagy feltételes szabadságra bocsátás időpontjának végrehajtó tagállam általi meghatározására tekintettel nem érhető el,

a miniszter megtagadja a végrehajtás átadását, amelyről haladéktalanul tájékoztatja a büntetés-végrehajtási bírót. A büntetés-végrehajtási bíró a miniszteri tájékoztatást követő tíz napon belül visszavonja a tanúsítványt, és az erről szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek. A miniszter a tanúsítvány visszavonásáról tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

49/F. Egyéb rendelkezések

130/B. § (1) Ha a magyar bíróság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre, vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személy Magyarország területén tartózkodik, a végrehajtás átadása esetén az elítéltet a végrehajtó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztetett időpontban, de legkésőbb a végrehajtás átvételéről szóló tagállami határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell átadni a végrehajtó tagállam hatóságának.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az elítélt átadása nem lehetséges, haladéktalanul tájékoztatni kell a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átszállítási időpontban kell megállapodni. Az elítélt átadására ebben az esetben az új időpontot követő tíz napon belül kerül sor.

(3) Az elítélt személy átszállítását a NEBEK – szükség esetén a X. Fejezet alkalmazásával – a rendőrség közreműködésével végzi.

130/C. § A jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásához szükséges tanúsítványban fel kell tüntetni az alábbiakat is:

a) az ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem előterjesztését, vagy ha tanúsítvány megküldését megelőzően ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem előterjesztésére került sor,

b) ha a tanúsítvány alapját képező büntetőeljárásban a terhelttel összefüggésben, akár büntetőeljárás lefolytatása, vagy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett olyan európai elfogatóparancs kibocsátására került sor, amelyet az a tagállam hajtott végre, ahova a tanúsítvány továbbítani kell,

c) a büntetés vagy intézkedés már letöltött tartamára vonatkozó és kitöltésének várható időpontjával kapcsolatos adatokat, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó adatokat, és azt, hogy a bíróság tájékoztatást kér a feltételes szabadságra bocsátás tényleges időpontjáról, tartamáról,

d) tájékoztatást kell nyújtatni az elítélt személynek a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásával kapcsolatos álláspontjáról.

131. § (1) A végrehajtás joga visszakerül Magyarországra, ha a tagállami igazságügyi hatóság arról értesíti a minisztert, hogy az ítélet végrehajtását azért szüntette meg, mert az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem volt megtalálható és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre.

(2) A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága havonta tájékoztatja a minisztert az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező, jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személyekről.

IX/B. FEJEZET

A PRÓBAIDŐ ALATTI MAGATARTÁSI SZABÁLYOK ÉS ALTERNATÍV SZANKCIÓK VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

50. Értelmező rendelkezések

132. § (1) E törvény alkalmazásában

1. alternatív szankció: a végrehajtandó szabadságvesztés büntetéstől, az elzárástól, a szabadságelvonással járó intézkedéstől, illetve a pénzbüntetéstől eltérő, kötelezettséget vagy tilalmat előíró, önállóan kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés,

2. próbaidő alatti magatartási szabály: a felfüggesztett büntetéssel, vagy más felfüggesztett szabadságelvonással járó intézkedéssel, a próbára bocsátással vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban megállapított magatartási szabály.

(2) E fejezet alkalmazásában tagállami ítélet alatt a tagállami ítéleten alapuló, az arra jogosult tagállami hatóság olyan határozatát is érteni kell, amely feltételes szabadságra bocsátást biztosít, vagy a próbaidő alatti magatartási szabályokat tartalmaz.

50/A. A végrehajtás átvétele

133. § (1) Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére az alábbi kötelezettséget vagy tilalmat tartalmazó szabályok tekintetében kerülhet sor:

a) a terhelt számára előírt lakóhely- vagy munkahelyváltozással kapcsolatos bejelentési kötelezettség,

b) meghatározott helyeket vagy meghatározott területeket érintő látogatási tilalom,

c) tagállam területének elhagyására vonatkozó korlátozás,

d) a terhelt magatartására, lakóhelyére, oktatására és képzésére, szabadidős tevékenységére vonatkozó, illetve a szakmai tevékenység végzésének korlátozását vagy ezek végrehajtási módját előíró utasítás,

e) meghatározott időpontokban történő jelentkezési kötelezettség,

f) meghatározott személyekkel történő kapcsolattartás, érintkezés tilalma,

g) a bűncselekmény elkövetése céljából felhasznált vagy valószínűleg felhasznált tárgyakkal való érintkezés tilalma,

h) a bűncselekménnyel okozott kár anyagi jellegű jóvátételére vonatkozó kötelezettség, illetve az ilyen jóvátétel teljesítése igazolásának kötelezettsége,

i) közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség,

j) a pártfogó felügyelővel vagy más hasonló feladatot ellátó szociális szolgálat képviselőjével való együttműködési kötelezettség,

k) gyógykezelésen vagy elvonókúrán való részvételi kötelezettség.

(2) Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha

a) az elítélt lakóhelye, tartózkodási helye Magyarországon van, vagy az elítélt Magyarországhoz kötődő családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolata a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálná, és az elítélt Magyarországra visszatért, vissza kíván térni, vagy itt kíván tartózkodni,

b) az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály tartama eléri a hat hónapot, és

c) a tagállami igazságügyi hatóság megküldi

ca) tagállami ítéletet, és

cb) a 10. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

50/B. A megfeleltetés speciális szabályai

134. § (1) A végrehajtás átvételének önmagában nem akadálya, ha a tagállami ítélet a 133. § (1) bekezdésében meghatározottól eltérő kötelezettséget vagy tilalmat is meghatároz, de az ilyen kötelezettség vagy tilalom végrehajtása csak akkor vehető át, ha az megfeleltethető.

(2) Ha a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami ítéletben a 133. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség vagy tilalom olyan alternatív szankcióként került alkalmazására, amely a magyar jogszabályoknak nem feleltethető meg, a bíróság a tagállami ítéletet próbára bocsátásként, és annak próbaidejére elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt, az alternatív szankcióval egyező magatartási szabályként felelteti meg.

(3) A (2) bekezdés esetén, ha a terhelt a magatartási szabályokat megszegi, a magyar jogszabályok szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, a bíróság a magatartási szabályok megszegéséről, továbbá az alternatív szankciót alappal feltehetően érintő egyéb körülményekről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

(4) A bíróság a (2) bekezdés esetén a végrehajtás átvételével kapcsolatos döntését megelőzően tájékoztatja tagállami hatóságot a tagállami határozat megfeleltetéséről és a (3) bekezdésben foglaltakról.

(5) A 133. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség végrehajtásának átvétele esetén a bíróság megteszi a törvényben meghatározott külföldre utazási tilalommal kapcsolatban szükséges intézkedéseket is.

50/C. A bíróság eljárása

135. § Ha az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

135/A. § Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély teljesítése során a 117–117/B. § rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy az elsőfokú bíróság a döntését a tanúsítvány megérkezésétől számított harminc napon belül, a másodfokú bíróság a döntését legkésőbb a tanúsítvány megérkezésétől számított hatvan napon belül hozza meg.

135/B. § A bíróság a tagállami hatóságot kérelemre haladéktalanul tájékoztatja a tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a magyar jog szerint kiszabható büntetés maximális mértékéről, valamint arról, hogy a tagállami határozatban előírt alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály megsértése esetén a magyar jog szerint milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók.

135/C. § A bíróság a végrehajtás átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 133. §-ban meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy

b) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat olyan orvosi kezelést rendel el, amelyet Magyarországon a magyar jognak megfelelő átalakítás ellenére sem lehet végrehajtani.

135/D. § (1) A bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha

a) a végrehajtás megkezdése akadályba ütközik, különösen, ha az elítélt Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel már nem rendelkezik,

b) a végrehajtás során a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási szabály módosítására került sor,

c) a végrehajtás átvételét követően a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási szabály megsértése miatt vagy más okból a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés elrendelésére vagy más hasonló jogkövetkezmény alkalmazására került sor.

(2) A bíróság a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási szabály megsértéséről a 11. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

135/E. § A végrehajtást a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha

a) az elítélt a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy az elítélt lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik;

b) a kibocsátó tagállamban az elítélt ellen új büntetőeljárás indult, a végrehajtás megszüntetését a tagállami hatóság kéri, és az újabb büntetőeljárás a magyar jogszabályok alapján is a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő megszegésének tekinthető vagy annak megszüntetését indokolná.

51. A végrehajtás átadása

136. § (1) Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, próbára bocsátást alkalmaz, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, a próbaidőre, illetve a feltételes szabadság tartamára pártfogó felügyeletet rendel el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapítja meg:

aa) az elítélt a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;

ab) az elítélt a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, továbbá a sértett által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát;

ac) az elítélt meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson;

ad) az elítélt nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;

ae) az elítélt meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;

af) az elítélt meghatározott tanulmányokat folytasson;

ag) az elítélt – hozzájárulása esetén – meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát;

ah) az elítélt a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a pártfogó felügyelőnek előzetesen jelentse be;

ai) az elítélt a pártfogó felügyelővel vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartson, részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást adja meg;

aj) az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt térítse meg;

ak) az elítélt a végrehajtó tagállam területét ne hagyja el;

al) az elítélt a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, meghatározott tárgyakat ne használjon,

b) közérdekű munkát szab ki,

c) sportrendezvények látogatásától való eltiltást szab ki,

d) a büntetés kiszabását egy évre elhalasztja, és jóvátételi munka végzését írja elő,

akkor e próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók végrehajtása átadható az elítélt személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamnak, ha az elítélt e tagállamba visszatért, oda vissza kíván térni vagy ott kíván tartózkodni.

(2) A végrehajtás az elítélt kezdeményezésére – ha családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja – az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő tagállamba is továbbítható, ha ahhoz a tagállami hatóság hozzájárult.

(3) A próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtása akkor adható át, ha annak tartama a hat hónapot eléri vagy meghaladja.

(4) Különösen indokolt esetben, a végrehajtó tagállammal történt előzetes egyeztetés alapján a hat hónapot el nem érő próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtása is átadható.

(5) Az elítélt kezdeményezését, illetve arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba vagy ott kíván tartózkodni, a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.

136/A. § (1) A bíróság a végrehajtás átadását a 133. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott iratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(2) A végrehajtás átadásának kezdeményezése esetén a bíróság indokolt esetben a tanúsítványban feltünteti a terhelt előzetes letartóztatására, kitöltött szabadságvesztés büntetésére vagy szabadságelvonással járó intézkedésére vonatkozó adatokat, valamint a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció megszegése esetén alkalmazható szabadságelvonásra vonatkozó adatokat is.

136/B. § (1) A bíróság a tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi, ha

a) a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció végrehajtása még nem kezdődött meg,

b) a tagállami hatóság

ba) a magyar bíróság határozatát a nemzeti jogának megfelelően átalakította, vagy

bb) a bíróságot kérelemre tájékoztatta a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a tagállam joga szerint kiszabható büntetés maximális mértékéről, valamint arról, hogy a magyar bíróság határozatában előírt próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció megsértése esetén a tagállam joga szerint milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók, és

c) a bíróság a tagállam tájékoztatására tekintettel a magyar bíróság határozatában előírt próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami végrehajtását nem tartja megfelelőnek.

(2) A bíróság a végrehajtást a magyar jogszabályok szerint folytatja, ha

a) a bíróság a tanúsítványt az (1) bekezdés szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatta

b) a tagállami hatóság a végrehajtást megszüntette, mert az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem volt található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik,

c) a végrehajtás átvétele során a tagállami hatóság a magatartási szabályok megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, a feltételes szabadság megszüntetését, a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása vagy a közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt a kiszabott közérdekű munka átváltoztatását, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályainak megszegése miatt a büntetés kiszabását vagy intézkedés alkalmazását, illetve jóvátételi munka előírása esetén a büntetés kiszabását megtagadta.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a bíróság a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció megszegésével kapcsolatos határozatáról, valamint a végrehajtás idejének leteltéről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(4) Ha az elítélt ellen új büntetőeljárás indul, a bíróság megkeresheti a tagállami hatóságot a végrehajtás visszaadása céljából. Ha a tagállami hatóság a végrehajtást visszaadja, a bíróság a továbbiakban a végrehajtást a magyar jogszabályok szerint folytatja.

(5) Ha az elítélt ellen olyan új büntetőeljárás indult, amelyre figyelemmel a próbaidő megszüntetése indokolt, a bíróság a végrehajtás visszavételét kezdeményezi.

(6) Ha a bíróság a végrehajtást visszavette, akkor a próbaidő alatti magatartási szabályok alapjául szolgáló pártfogó felügyeletnek vagy az alternatív szankciónak a magyar bíróság határozatában megállapított tartamába a tagállami végrehajtás teljes tartamát be kell számítani.

IX/C. FEJEZET

PÉNZBÜNTETÉS VAGY MÁS PÉNZÜGYI KÖTELEZÉS VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

52. Értelmező rendelkezések

137. § (1) E fejezet alkalmazásában

1. tagállami pénzbüntetés: a tagállamban büntetendő cselekmény elkövetése miatt

a) kiszabott pénzösszeg,

b) jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság,

c) indult eljárásban a bűncselekmény elkövetése miatt bűnösséget megállapító vagy azon alapuló tagállami határozatban megállapított eljárási költség,

d) a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel,

2. pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat: az arra jogosult tagállami hatóság tagállami pénzbüntetést kiszabó vagy megállapító jogerős határozata.

(2) E fejezet alkalmazásában tagállami ítélet alatt a tagállami pénzbüntetést kiszabó vagy megállapító tagállami határozatot is érteni kell.

52/A. A végrehajtás átvétele

138. § (1) A hetven eurót meghaladó összegű tagállami pénzbüntetés végrehajtása átvehető, ha a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel, a terhelt, vagy a jogi személy Magyarországon vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik, és a tagállami hatóság megküldi

a) a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot, valamint

b) a 13. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

(2) A tagállami pénzbüntetés összegét a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a tagállami határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege alapján kell meghatározni.

52/B. A megfeleltetés speciális szabályai

139. § (1) A megfeleltetés során a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami ítélet jogerőre emelkedése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegének megfelelő alapulvételével kell eljárni.

(2) Ha a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény nem tartozik a magyar büntető joghatóság alá, vagy a cselekményt a kibocsátó tagállam területén követték el a tagállami ítélet megfeleltetése során a tagállami pénzbüntetés mértéke akkor sem alakítható át, ha az meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket. Ilyen esetben az egynapi tétel összege a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható, azonban a pénzbüntetés napi tételeinek száma nem haladhatja meg a Btk. alapján megállapítható mértéket.

(3) A jogi személlyel szemben alkalmazott tagállami pénzbüntetés esetén a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható.

52/C. A bíróság eljárása

140. § (1) A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy a terhelt lakóhelye alatt a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.

(2) Ha a bíróság illetékessége az (1) bekezdésre is figyelemmel a 113/A. § a) pontja alapján nem állapítható meg – a 113/A. § b) pontjában meghatározott illetékességi okot megelőzően – a végrehajtási jogsegély teljesítésére a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik illetékességgel.

(3) Ha a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély

a) szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére, illetve

b) alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére

irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére az a), illetve a b) pont szerinti végrehajtási jogsegély teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

140/A. § (1) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha a 138. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek.

(2) A 114. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási ok akkor sem alkalmazható, ha

a) írásbeli eljárás esetén az érintett személy személyesen vagy a tagállam joga szerint eljárni jogosult képviselője útján tájékoztatást kapott a jogorvoslathoz való jogáról, annak határidejéről, és a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidő alatt jogorvoslatot nem terjesztett elő, vagy

b) az érintett személy megfelelő tájékoztatást kapott az eljárásról és a tárgyaláson való személyes megjelenés lehetőségéről, és ezt követően kifejezetten lemondott a szóbeli meghallgatáshoz vonatkozó jogáról, és kijelentette, hogy nem vitatja az ügyet.

(3) A 12. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tagállami hatóság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét a tagállamban szabálysértésnek minősülő cselekmény tekintetében kezdeményezte. Ebben az esetben a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

(5) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat jellegére és tartalmára figyelemmel nincs figyelembe vehető tagállami ítélet. Ilyen esetben a figyelembevétel szabályait a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha a tagállami hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő pénzbüntetés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegélyt, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés, a bíróság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja. Ebben az esetben a bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

(7) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga szerint szabálysértés, és ezért a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

140/B. § (1) Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, egyidejűleg megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a megfizetés tényét harminc napon belül igazolja vissza. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja a megkeresésben megjelölt összeg egésze megfizetésének tényét, vagy a megadott határidőn belül a tagállami hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni. Ha a tagállami hatóság azt igazolja vissza, hogy a megjelölt összeg megfizetése nem vagy nem egészben történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.

(2) Ha a tagállami hatóság a tagállami pénzbüntetés végrehajtása iránt előterjesztett jogsegélyt a végrehajtás átvételét követően visszavonta, a bíróság a végrehajtást haladéktalanul megszünteti.

140/C. § (1) A tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvétele esetén a pénzbüntetés előírása és beszedése a törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal feladata.

(2) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a bíróság a végrehajtás átvételét elrendelő határozatában jogszabályban meghatározott módon rendelkezik ennek végrehajtása iránt.

(3) A büntetőeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtásának átvétele esetén a bíróság a végrehajtásról a bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint rendelkezik.

(4) A végrehajtás alá eső vagyonon fennálló büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 98. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

140/D. § (1) A tagállami határozatban kiszabott pénzbüntetés átváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz a kibocsátó tagállam a tanúsítványban hozzájárult. A pénzbüntetés átváltoztatásáról az átváltozatást elrendelő bíróság a tagállami hatóságot tájékozatja.

(2) Ha a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, és a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, a pénzbüntetés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A köztartozás behajtását a bíróság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi.

(2a) A tagállami határozatban kiszabott pénzbüntetés átváltoztatásának nincs helye, ha a végrehajtás átvételére a 140/A. § (3) bekezdése alapján, vagy a 137. § 1. pont b–d) pontban meghatározottak vonatkozásában került sor. A pénzbüntetés – a sértett javára fizetendő jóvátétel kivételével – meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A köztartozás behajtását a bíróság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi.

(2b) Ha a pénzbüntetés átváltoztatására nincs lehetőség, és a terhelt a pénzbüntetést önként nem fizette meg, a végrehajtás nem vezetett eredményre vagy a tartozás más módon nem hajtható be, a bíróság – az akadály indokának megjelölésével – tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy a tagállami határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges, és a végrehajtást megszünteti.

(3) E fejezet alapján a terhelt által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a magyar állam tulajdonába kerül.

52/D. A végrehajtás átadása

141. § (1) A pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a jogerős elítélés alapján bűnügyi költség megfizetésére kötelezés, valamint a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel végrehajtása átadható a terhelt lakóhelye, tartózkodási helye, a jogi személy székhelye vagy telephelye szerinti tagállamnak, vagy annak a tagállamnak ahol a terhelt vagy a jogi személy vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik, ha annak összege a határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon átszámítva meghaladja a hetven eurót.

(2) A bíróság a végrehajtás átadását a 138. § (1) bekezdésében meghatározott iratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(3) Ha a pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a bűnügyi költség vagy a jóvátétel végrehajtása egyidejűleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtási jogsegély teljesítése iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg.

(4) A végrehajtás átadásának kezdeményezése esetén a bíróság indokolt esetben a tanúsítványban feltünteti az alábbiakat is:

a) ha a pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a bűnügyi költség vagy a jóvátétel részbeni teljesítésére már sor került,

b) ha a pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetén a büntetés átváltoztatásához hozzájárul, az átváltoztatás esetén alkalmazható szabadságvesztés maximális tartamával együtt.

(5) A tanúsítvány a végrehajtás átvételét követően is bármikor visszavonható.

IX/D. FEJEZET

ELKOBZÁS ÉS VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

53. Értelmező rendelkezések

142. § (1) E fejezet alkalmazásában vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat: a tagállamban lefolytatott büntetőeljárásban hozott, azon dolog vagy vagyon végleges tulajdonvesztését elrendelő tagállami bírósági határozat,

a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, ideértve azt a sajtóterméket is, amelyben a bűncselekmény megvalósult, amelyet a bűncselekmény befejezését követően a bűncselekmény tárgyának elszállítása céljából használtak, vagy amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,

b) amely a bűncselekmény elkövetéséből ered, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, vagy amely ezek helyébe lépett, továbbá amelyre a bűncselekményt elkövették, amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, vagy amely az adott, illetve ígért vagyoni előny tárgya volt,

c) amelyre kiterjesztett vagyonelkobzás rendelhető el.

(2) E fejezet alkalmazásában a tagállami ítélet alatt a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot is érteni kell.

54. A végrehajtás átvétele

143. § A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása akkor vehető át, ha

a) alappal feltehető, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett vagyon vagy dolog, az érintett természetes vagy jogi személy vagyona, illetve jövedelme, vagy az érintett természetes vagy jogi személy lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye Magyarországon van, és

b) a tagállami hatóság megküldi

ba) a tagállami ítéletet vagy annak másolatát, és

bb) a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

54/A. A megfeleltetés speciális szabályai

144. § (1) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a tagállami hatóság ehhez hozzájárult, a bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során a vagyonelkobzást a vagyontárgy értékének megfelelő pénzösszegben kifejezve is elrendelheti.

(2) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során a vagyonelkobzást a pénzösszeg értékének megfelelő vagyon elkobzására is elrendelheti.

(3) A pénzösszeget a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegben kell meghatározni.

54/B. A bíróság eljárása

145. § (1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítésére a vagyonelkobzás vagy elkobzás alá eső vagyon vagy dolog helye szerinti járásbíróság, ennek hiányában a 113/A. § szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel.

(2) A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy a terhelt lakóhelye alatt a vagyonelkobzással érintett személy lakóhelyét és tartózkodási helyét, valamint a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.

(3) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghozatalát megelőzően a tagállami hatóság annak a dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozatot bocsátott ki, és azt magyar bíróság vagy ügyész a 93–100. § alapján végrehajtotta, akkor a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételére a 93–100. § szerint eljárt bíróság vagy ügyészség székhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság rendelkezik illetékességgel.

(4) Ha a vagyonelkobzás végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély

a) szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére,

b) alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére

c) tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételére

irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére az a)–c) pont szerinti végrehajtási jogsegély teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

145/A. § (1) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 143. §-ban meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) az elkobzás elrendelésére a Btk. 72. § (3) vagy (5) bekezdése alapján nincs lehetőség,

c) a vagyonelkobzás elrendelésére a Btk. 74. § (5) bekezdése vagy a Btk. 74/A. § (3) bekezdése alapján nincs lehetőség, vagy

d) kiterjesztett vagyonelkobzás végrehajtásának átadására irányuló jogsegély esetén a Btk. 74/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kiterjesztett vagyonelkobzás elrendelésének nem lenne helye.

(2) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg

a) az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében abból az okból, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe,

b) abból az okból, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat gyermekkor miatt nem vehető figyelembe, vagy

c) abból az okból, hogy nincs figyelembe vehető tagállami ítélet, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat tekintetében a Btk. 72. § (4) bekezdése és 75. § (2) bekezdése alapján az elkobzásnak vagy a vagyonelkobzásnak, illetve a Be. 569. § szerinti különleges eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a figyelembevétel és a megfeleltetés szabályait a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(4) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítése során a 114. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit azzal alkalmazza, hogy a terhelt alatt a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett más személyt is érteni kell.

(5) A bíróság a kibocsátó tagállami hatósággal abban az esetben is egyeztetés folytat, ha az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott megtagadási ok merül fel.

(6) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét követően a végrehajtás biztosítása érdekében lefoglalást vagy zár alá vételt rendelhet el akkor is, ha erre vonatkozóan korábban a 93–100. § szerinti megkeresés nem érkezett.

145/B. § A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét követően a vagyonelkobzás, illetve az elkobzás végrehajtása a törvényszéki végrehajtó feladata.

145/C. § (1) A bíróság a végrehajtás átvétele esetén a határozatában rendelkezik arról, ha a vagyonelkobzás, illetve az elkobzás végrehajtásából befolyt összeg a 144. § (3) bekezdés szerinti átszámítási szabályok figyelembevételével

a) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti,

b) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a végrehajtásból befolyt összeg 50%-a magyar államot, 50%-a pedig a kibocsátó tagállamot illeti.

(2) Ha több vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat

a) azonos dologra vagy vagyontárgyra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, vagy

b) azonos természetes vagy jogi személyre nézve pénzösszegben meghatározva tartalmaz rendelkezést, és e természetes vagy jogi személy Magyarország területén nem rendelkezik elegendő vagyonnal valamennyi vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásához,

a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre. A döntés meghozatalakor a bíróság különösen a bűncselekmény tárgyi súlyát, elkövetési helyét és a határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.

145/D. § (1) A bíróság az eljárást, illetve a végrehajtást felfüggeszti, ha

a) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot egyidejűleg több tagállamnak küldték meg, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország és az érintett többi tagállam területén történő végrehajtásból származó teljes összeg meghaladja a tagállami határozatban meghatározott pénzösszeget,

b) Magyarország területén olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynek sikerét a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása veszélyeztetné, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

c) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett személy igazolja, hogy a határozat szerinti szankciót részben vagy egészben már végrehajtották, vagy

d) megalapozottan feltehető, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme.

(2) A bíróságnak a felfüggesztés tartama alatt is megfelelő módon biztosítania kell, hogy a vagyonelkobzással érintett vagyon, illetve az elkobzással érintett dolog rendelkezésre álljon.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság

a) az eljárást megszünteti, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy a határozatában meghatározott pénzösszeg a többi tagállam területén történt végrehajtás eredményeként teljes összegben végrehajtásra került, vagy a tagállami hatóság a felfüggesztésről történt tájékoztatást követően harminc napon belül nem válaszolt,

b) az eljárást folytatja, és a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot a tagállami hatóság értesítésében megjelölt pénzösszeg erejéig rendeli végrehajtani, ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja, hogy határozatának teljes összegre történő végrehajtásához a tájékoztatásában megjelölt összeg még hiányzik.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítését

a) elrendeli, illetve folytatja, ha a büntetőeljárásban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban megjelölt dolog, illetve vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását nem rendelték el;

b) megtagadja, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban megjelölt dolog, illetve vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását a büntetőeljárásban elrendelték.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a határozata végrehajtásának tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja határozata végrehajtásának tényét, vagy a megadott határidőn belül nem válaszol, a bíróság határozatában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadhatja. Ha a tagállami hatóság azt igazolja, hogy határozatának végrehajtása nem vagy nem egészben történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.

(6) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a kulturális örökségvédelmi hatóságot annak megállapítása céljából, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme-e. Ha a kulturális örökségvédelmi hatóság megállapítja, hogy az adott dolog vagy vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme, a bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásáról akként rendelkezik, hogy a tárgy a magyar állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön, és ezzel egyidejűleg – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – intézkedéséről értesíti a tagállami hatóságot. Ha a dolog vagy a vagyontárgy nem a kulturális örökség védett eleme, akkor a bíróság az eljárást folytatja.

(7) Az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztését követően a bíróság a (3)–(6) bekezdés alapján tett intézkedésről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

54/C. A végrehajtás átadása

146. § (1) A Btk. 72. § (1) bekezdés a)–c) pontja vagy a Btk. 72. § (2) bekezdése alapján elrendelt elkobzásának, a Btk. 74. §-a alapján elrendelt vagyonelkobzásnak, a Btk. 74/A. §-a alapján elrendelt kiterjesztett vagyonelkobzásnak, vagy a Btk. 75. §-a alapján pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzásnak a végrehajtása átadható annak a tagállamnak, amellyel kapcsolatban megalapozottan feltehető, hogy a területén a vagyonelkobzással vagy elkobzással érintett vagyontárgy, illetve dolog, a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy vagyona, jövedelme, vagy a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye található.

(2) A bíróság a végrehajtás átadását a 143. § b) pontjában meghatározott iratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(3) A tanúsítvány egyidejűleg több tagállam illetékes hatóságához is továbbítható, ha megalapozottan feltételezhető, hogy

a) az elkobzás alá eső több dolog, vagy vagyonelkobzás alá eső több vagyontárgy különböző tagállamokban található,

b) az elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy elkobzása több tagállam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé,

c) az elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy több meghatározott tagállam egyikében található, vagy

d) a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás teljes összegének fedezésére Magyarország és egy további tagállam területén található vagyon értéke nem elegendő.

(4) A bíróság a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítványban indokolt esetben megjelöli,

a) a tanúsítvány i) pont 1.1. alpontjában, hogy a vagyonelkobzás végrehajtása pénzösszegre irányul, ha a Btk. 74. § (1) bekezdése alapján a vagyonelkobzás meghatározott értékre, vagy a Btk. 75. § (1) bekezdése alapján a vagyonelkobzás pénzösszegben kifejezve lett elrendelve,

b) hogy a bíróság a tanúsítványt több tagállamnak küldte meg, ennek okával és körülményeivel együtt,

c) ha az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásának átadására irányuló jogsegély előterjesztését megelőzően az azzal érintett dolog vagy vagyon biztosítása érdekében a VI. Fejezet alapján bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozat kibocsátására került sor,

d) hogy a vagyonelkobzás esetén hozzájárul-e ahhoz, hogy a végrehajtó tagállam egy meghatározott vagyontárgyra elrendelt vagyonelkobzás eredménytelen végrehajtása esetén a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve is végrehajthassa,

e) ha a pénzösszegben, meghatározott értékű vagyonban vagy vagyonrészben meghatározott vagyonelkobzás esetén a bíróság hozzájárul ahhoz, hogy a végrehajtó tagállam a vagyonelkobzást egyes vagyontárgyak elvonásával hajtsa végre.

(5) Elkobzás végrehajtásának átadására irányuló kérelem esetén a (4) bekezdés d) és e) pontja nem alkalmazható.

(6) A bíróság a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítvány l) pont 1. alpontjában megjelöli, hogy az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásának eredménytelensége esetén alternatív intézkedés nem alkalmazható.

X. FEJEZET

ÁTMENŐ ÁTSZÁLLÍTÁS

146/A. § (1) Az átmenő átszállítás során az e fejezetben foglalt eltérésekkel az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A tagállamban fogvatartott személynek egy másik tagállamba történő átszállítása esetén, a fogvatartott személy Magyarország területén történő átmenő átszállításának engedélyezéséről a megkereső tagállam kérelmére, a megkereső tagállam kérelmének kézhezvételétől számított hét napon belül a miniszter dönt.

(3) A miniszter az átmenő átszállítást akkor engedélyezheti, ha tájékoztatást kapott

a) a fogvatartott személy személyi adatairól, ideértve az állampolgárságát is,

b) az átmenő átszállítás alapját képező jogsegélyről,

c) a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekmény jogi minősítéséről és a történeti tényállásról, és

d) arról, hogy az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély teljesítését a végrehajtó állam engedélyezte.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt tájékoztatás

a) az európai elfogatóparancs,

b) az európai nyomozási határozat, vagy

c) a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló tanúsítvány

megküldésével is teljesíthető.

146/B. § (1) A miniszter tájékoztatja a megkereső tagállamot, ha a fogvatartott személlyel szemben Magyarországon elfogatóparancs kibocsátására került sor.

(2) A miniszter az elfogatóparancsot kibocsátó bírósággal, ügyésszel vagy nyomozó hatósággal történt egyeztetés alapján garanciát vállalhat arra, hogy az elfogatóparancs végrehajtására nem kerül sor.

(3) Ha a miniszter a fogvatartott személy átmenő átszállítását engedélyezte, az érintett személy – a megkereső tagállam engedélye nélkül – Magyarország területén csak az átmenő átszállítás érdekében tartható fogva, személyi szabadságától más okból csak abban az esetben fosztható meg, ha az átmenő átszállítás során Magyarország területén újabb bűncselekményt követ el.

(4) A légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállításhoz a miniszter engedélye nem szükséges. A (3) bekezdés rendelkezéseit ebben az esetben is megfelelően kell alkalmazni.

(5) Magyarország területén az átmenő átszállításról a NEBEK a rendőrség közreműködésével és a megkereső tagállam hatóságaival együttműködve gondoskodik. Az átmenő átszállítás tartama alatt az érintett személy a rendőrség őrizete alatt áll.

(6) Az érintett személyt őrizetbe kell venni, ha

a) az átmenő átszállítást előre nem látható akadály miatt Magyarország területén meg kell szakítani, és az akadály elhárítása belátható időn belül nem lehetséges, vagy

b) a légi úton történő átmenő átszállítás esetén Magyarország területén előre nem tervezett leszállásra kerül sor.

(7) Az érintett személy őrizetbe vételéről a NEBEK a megkereső tagállamot haladéktalanul tájékoztatja. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat. Ha az őrizet tartama alatt az érintett személy továbbszállítása nem biztosítható, a továbbiakban a megkereső tagállammal együttműködve, erre irányuló jogsegély alapján kell gondoskodni az érintett személy fogvatartásáról. Ha a megkereső tagállam az őrizet tartama alatt jogsegélykérelmet nem terjeszt elő, a fogvatartott személyt szabadon kell bocsátani.

(8) Az átmenő átszállítás során Magyarország területén felmerülő költséget a megkereső tagállam viseli, ha a megkereső tagállam és Magyarország között a költségviseléssel kapcsolatban ettől eltérő viszonossági elv nem érvényesül. A költségek megkereső tagállam általi megtérítése érdekében a miniszter intézkedik.

146/C. § (1) A miniszter, a bíróság vagy az ügyész által előterjesztett, e törvényben meghatározott jogsegély teljesítése érdekében, Magyarországon vagy valamely tagállamban fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállítására irányuló kérelmet a miniszter terjeszti elő.

(2) Nem szükséges az átmenő átszállításra irányuló kérelem előterjesztése engedélyezésének kezdeményezése a légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállítás esetén.

(3) Az átmenő átszállítást a NEBEK készíti elő, és a rendőrség közreműködésével végzi.

(4) Ha a megkeresett tagállam az átmenő átszállítást megtagadja, intézkedni kell, hogy az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély teljesítésére a fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállításával kerüljön sor.

(5) Ha a megkeresett tagállam arról tájékoztatja a minisztert, hogy az érintett személy a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő más bűncselekmény miatt, büntetőeljárás lefolytatása vagy kiszabott szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett a tagállamban szabadságától megfosztható, a kérelmet vissza kell vonni, és intézkedni kell, hogy a jogsegély teljesítésére a fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállításával kerüljön sor. Nem szükséges a kérelem visszavonása, ha a megkeresett tagállam garanciát nyújt arra, hogy a fogvatartott személy személyi szabadságának elvonására a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő más bűncselekmény miatt nem kerül sor.

(6) Ha az átmenő átszállítást a megkeresett tagállamban megszakítják, az érintett személy fogvatartásáról a miniszter – szükség esetén a NEBEK közreműködésével – haladéktalanul egyeztetést kezdeményez. A tagállam kérésének megfelelően az érintett személy fogvatartásának fenntartása érdekében jogsegélyt kell előterjeszteni.

(7) Ha a légi úton történő átmenő átszállítás esetén valamely tagállam területén előre nem tervezett leszállásra kerül sor, a miniszter – szükség esetén a NEBEK közreműködésével – haladéktalanul megküldi az (1) bekezdés szerinti kérelmet a leszállással érintett tagállamnak. Ha e megkeresés alapján a fogvatartott személy továbbszállítása akadályba ütközik, az érintett személy fogvatartásával összefüggésben a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(8) Az átmenő átszállítással összefüggésben keletkezett költséget a megkeresett tagállam kérelmére Magyarország megtéríti, ha a megkeresett tagállam és Magyarország között ezzel ellentétes viszonossági elv nem érvényesül. Az átmenő átszállítással összefüggésben Magyarország által megtérített költségről az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályainak megfelelően kell rendelkezni.

146/D. § A miniszter az átmenő átszállításra irányuló kérelmet a NEBEK tájékoztatása szerinti tagállamba vagy tagállamokba a 146/A. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról történő tájékoztatással, európai elfogatóparancs esetén az európai elfogatóparancsról történő tájékoztatással, jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele érdekében a tanúsítvány megküldésével terjeszti elő.

XI. FEJEZET

AZ EURÓPAI VÉDELMI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

55. Értelmező rendelkezések

147. § E fejezet alkalmazásában

1. veszélyeztetett személy: az európai védelmi határozatban vagy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelemben megjelölt, védendő személy,

2. veszélyeztető személy: az európai védelmi határozatban megjelölt azon személy, akivel szemben a tagállami hatóság kötelezettséget vagy tilalmat írt elő,

3. harmadik tagállam: az európai védelmi határozatot előterjesztő és az azt végrehajtó, Magyarországtól eltérő azon tagállam, amelybe a veszélyeztető személyt érintő, az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot, vagy a IX/B. Fejezet szerinti próbaidő alatti magatartási szabályt vagy alternatív szankciót megállapító tagállami határozatot, azok végrehajtása végett továbbították,

4. európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozat: minden olyan, a tagállamban folytatott büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetése miatt, az arra jogosult tagállami hatóság által kibocsátott határozat vagy tagállami ítélet, amely az alábbi kötelezettségek vagy tilalmak közül legalább egyet tartalmaz:

a) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy belépjen bizonyos helyekre, helyiségekbe vagy meghatározott területekre, ahol a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat,

b) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy a veszélyeztetett személlyel bármely formában érintkezzen, vagy a veszélyeztetett személlyel való érintkezéssel – ideértve a telefonon, elektronikus vagy hagyományos levélben, telefaxon vagy egyéb eszközök révén történő érintkezést is – kapcsolatban előírt kötelezettség,

c) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy előre meghatározott távolságra megközelítse a veszélyeztetett személyt, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,

5. európai védelmi határozat: az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban megjelölt kötelezettség vagy tilalom érvényesülése érdekében, a veszélyeztetett személy védelmének végrehajtására irányuló jogsegély.

55/A. Az európai védelmi határozat fogadása

148. § (1) Az európai védelmi határozat végrehajtása elrendelhető, ha a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, vagy a veszélyeztetett személy Magyarországon kíván lakni vagy tartózkodni, és a tagállami hatóság megküldte

a) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatot, valamint

b) a 16. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kiállított, magyar nyelvű európai védelmi határozatot.

(2) Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítésére a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3) Ha a veszélyeztetett személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel még nem rendelkezik, az európai védelmi határozat végrehajtására a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik illetékességgel.

(4) Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítése során a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély teljesítésének 113–118/C. §-ban meghatározott általános szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tanúsítvány alatt az európai védelmi határozat tekintetében alkalmazható formanyomtatványt kell érteni.

55/B. Veszélyeztetett személy kezdeményezése

149. § (1) A veszélyeztetett személy Magyarországon is előterjesztheti arra irányuló kérelmét, hogy a tagállami hatóság európai védelmi határozatot bocsásson ki, és annak végrehajtása végett jogsegélyt terjesszen elő.

(2) A veszélyeztetett személy (1) bekezdés szerinti kezdeményezését írásban terjesztheti elő, vagy azt a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság, ügyész vagy rendőrkapitányság jegyzőkönyvbe foglalja. A kezdeményezést a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul továbbítja az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult tagállami hatósághoz.

55/C. Megtagadási okok

150. § A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat végrehajtását megtagadhatja, ha

a) a 148. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló büntetőeljárás vagy tagállami ítélet tekintetében – a 109. § (3) bekezdésre tekintettel – a 109. § (2) bekezdésben meghatározott figyelembevételt kizáró ok áll fenn,

c) az európai védelmi határozat tekintetében a 114. § (1) bekezdés d), e) vagy f) pontjában meghatározott megtagadási ok áll fenn,

d) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a kiszabott büntetés vagy elrendelt intézkedés elévült.

55/D. A bíróság döntése

151. § (1) A bíróság az európai védelmi határozat kézhezvétele után haladéktalanul, legfeljebb a megérkezéstől számított harminc napon belül – figyelembe véve az eset egyedi körülményeit, az ügy sürgősségét, a veszélyeztetett személy Magyarországra történő érkezésének várható időpontját, a veszélyeztetett személyt érintő kockázat mértékét –

a) az európai védelmi határozat végrehajtását elrendeli, és megteszi a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, vagy

b) az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítését megtagadja.

(2) Az európai védelmi határozat megtagadásáról a bíróság értesíti a veszélyeztetett személyt is, amely során a veszélyeztetett személyt tájékoztatja, ha a magyar jogszabályok alapján az európai védelmi határozatban meghatározottak Magyarországon más törvényes úton érvényesíthetők.

(3) A bíróság a végrehajtás elrendelése esetén a határozatában megjelöli

a) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatot és az abban elrendelt eljárásjogi intézkedést vagy kiszabott büntetést, illetve alkalmazott intézkedést,

b) a veszélyeztető személyt érintő, az európai végrehajtási határozatban meghatározott kötelezettségeket, illetve tilalmakat és azok időtartamát, a kezdő és befejező időpont feltüntetésével,

c) az e törvény alapján alkalmazható jogkövetkezményeket, ha a veszélyeztető személy a b) pontban meghatározott kötelezettséget, illetve tilalmat megsérti.

(4) A bíróság a kötelezettség, illetve tilalom időtartamát

a) eljárásjogi intézkedés esetén a tagállami határozatban meghatározott időtartam,

b) büntetés kiszabása vagy intézkedés alkalmazása esetén a tagállami ítélet megfeleltetése alapján megállapított időtartam

szerint határozza meg.

(5) A bíróság indokolt esetben kezdeményezheti a veszélyeztetett személy Be. 98. § szerinti védelmét.

(6) A veszélyeztetett személy kérheti személyi adatainak zártan történő kezelését, kivéve azokra az adatokra nézve, amelyek az európai védelmi határozat végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek.

151/A. § (1) Ha az európai védelmi határozat tagállami ítéleten alapul, a bíróság a tagállami ítéletet az európai védelmi határozat végrehajtásához szükséges mértékben megfelelteti, és a 151. § alkalmazása során a tagállami ítéletnek a veszélyeztető személyt érintő kötelezettség, tilalom megfeleltetett rendelkezései szerint intézkedik.

(2) A bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során az 134. §-ban meghatározott speciális megfeleltetési szabályokat is megfelelően alkalmazza.

(3) A tagállami ítélet megfeleltetése önmagában nem eredményezi a tagállami ítéletben meghatározott alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételét.

151/B. § Ha a kibocsátó tagállam az európai védelmi határozatban foglalt, a veszélyeztető személyt érintő eljárásjogi intézkedés, alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását egy harmadik tagállamnak átadta, a bíróság a kibocsátó tagállam részére továbbított határozatait, tájékoztatásait egyidejűleg e harmadik tagállam részére is kézbesíti.

55/E. Az európai védelmi határozat végrehajtása és megsértése

152. § (1) A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő jogerős határozatát megküldi a veszélyeztetett személy tényleges vagy várható magyarországi lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

(2) A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő jogerős határozatát azzal küldi meg a veszélyeztetett személy részére, hogy ha a veszélyeztetett személy tudomást szerez arról, hogy a veszélyeztető személy a végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettséget vagy tilalmat megsérti, arról haladéktalanul tájékoztassa az (1) bekezdésben megjelölt rendőrkapitányságot.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendőrkapitányság a veszélyeztetett személy bejelentése alapján vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a veszélyeztető személy a végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettséget vagy tilalmat megsértette, haladéktalanul tájékoztatja az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő bíróságot.

153. § (1) A végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettség vagy tilalom megsértése esetén

a) a tetten ért veszélyeztető személy őrizetbe vehető, ha a magatartása szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt valósít meg,

b) büntetőeljárást kell indítani, ha a veszélyeztető személy magatartása bűncselekményt valósít meg,

c) szabálysértési eljárást kell indítani, ha a veszélyeztető személy magatartása szabálysértést valósít meg,

d) a rendőrségről szóló törvény alapján rendőri intézkedés alkalmazható.

(2) A kötelezettség vagy tilalom megsértése esetén az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésről az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő bíróságot tájékoztatni kell.

(3) A bíróság az európai védelmi határozat megsértéséről a 17. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot.

(4) Ha az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedés vagy alternatív szankció, illetve próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását egy harmadik tagállam átvette, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a végrehajtó harmadik tagállam részére kell teljesíteni.

55/F. Az európai védelmi határozat módosítása

154. § (1) Ha a tagállami hatóság az európai védelmi határozatot módosítja és erről a bíróságot tájékoztatja, a bíróság a 148–153. § megfelelő alkalmazásával

a) a végrehajtást elrendelő határozatát módosítja, illetve kiegészíti, szükség esetén annak egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezi, vagy

b) a módosított európai védelmi határozat végrehajtását megtagadja.

(2) Ha a veszélyeztetett személy életkörülményeiben olyan változás következik be, amely az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő határozatban megjelölt kötelezettség, illetve tilalom részleges vagy tartós megváltoztatását indokolja a bíróság a veszélyeztetett személy indítványára a végrehajtást elrendelő határozatát módosíthatja vagy kiegészítheti. E rendelkezés nem érintheti az európai védelmi határozatban meghatározott kötelezettségek, illetve tilalmak érdemét.

55/G. Az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetése

155. § (1) Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha

a) a tagállami hatóság az európai védelmi határozat visszavonásáról értesíti a bíróságot,

b) a veszélyeztetett személy a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, vagy a veszélyeztetett személy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik,

c) az előírt kötelezettség vagy tilalom időtartama letelt,

d) a módosított európai védelmi határozat végrehajtását megtagadta és erre figyelemmel az európai védelmi határozat a továbbiakban nem hajtható végre,

e) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedés vagy alternatív szankció, illetve próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását Magyarország átvette.

(2) A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetéséről

a) a veszélyeztető személyt és a veszélyeztetett személyt,

b) a kibocsátó tagállami hatóságot, és

c) indokolt esetben a harmadik tagállamot

tájékoztatja.

55/H. Az európai védelmi határozat kibocsátása

156. § (1) Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, próbára bocsátást alkalmazott, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátotta, jóvátételi munka végzését írta elő, és a próbaidőre, a feltételes szabadság tartamára vagy a jóvátételi munka mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapította meg:

aa) a terhelt a meghatározott személytől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová e személy jár, továbbá az e személy által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát,

ab) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt meghatározott személlyel bármilyen módon kapcsolatba lépjen, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,

ac) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt meghatározott személyt meghatározott távolságon belül megközelítse, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,

b) távoltartást rendelt el,

akkor a határozatában megjelölt személy védelme érdekében európai védelmi határozat bocsátható ki, ha a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye egy másik tagállam területén van, vagy a veszélyeztetett személy egy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni.

(2) Az európai védelmi határozat a veszélyeztetett személy, a veszélyeztetett személy jogi képviselője vagy meghatalmazott nagykorú hozzátartozója írásbeli indítványa alapján bocsátható ki. Az indítvány elbírálása során figyelembe kell venni

a) a védelem szükségességének mértékét, és

b) azt a körülményt, hogy a veszélyeztetett személy milyen időtartamban kíván a másik tagállamban tartózkodni.

(3) Az indítványt írásban lehet előterjeszteni, vagy azt az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.

(4) Az európai védelmi határozatot a 16. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kell bocsátani.

(5) A bíróság az európai védelmi határozatban megjelöli, ha

a) a veszélyeztetett vagy a veszélyeztető személy pártfogó ügyvéddel, illetve kirendelt védővel rendelkezik,

b) a veszélyeztetett személy számára olyan technikai eszköz áll rendelkezésre, amely az európai védelmi határozatban megjelölt magatartási szabály vagy kényszerintézkedés ellenőrzését elősegíti, vagy a veszélyeztető személy számára a mozgását nyomon követő technikai eszköz viselése kötelező, vagy

c) az V. Fejezet vagy a IX. Fejezet szerint az európai védelmi határozatban megjelölt magatartási szabály vagy kényszerintézkedés végrehajtása egy harmadik tagállam részére továbbításra került.

(6) Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság a 148. § (1) bekezdésében meghatározott iratoknak a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye, vagy tervezett lakó vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba történő megküldésével kezdeményezi.

157. § (1) Az európai védelmi határozat kibocsátására

a) feltételes szabadságra bocsátás esetén a büntetés-végrehajtási bíró,

b) az a) pont kivételével a 156. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti pártfogó felügyelet esetén az alapügyben első fokon eljárt bíróság, vagy ha a pártfogó felügyelettel összefüggésben a büntetés-végrehajtási bíró eljárására került sor, a büntetés-végrehajtási bíró,

c) távoltartás esetén a távoltartást elrendelő bíróság

rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) A (1) bekezdés alapján eljáró büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetés-végrehajtásról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az európai védelmi határozat kibocsátására irányuló indítvány az alábbi hatóságoknál is előterjeszthető:

a) annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál, amelynek területén a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye van, vagy amelynek területén a veszélyeztetett személy lakni vagy tartózkodni kíván, illetve

b) távoltartás esetén az ügyben eljáró ügyésznél vagy nyomozó hatóságnál.

158. § Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély előterjesztése során a végrehajtás átadására irányuló jogsegély teljesítésének 119–119/E. §-ban meghatározott általános szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tanúsítvány alatt az európai védelmi határozat tekintetében alkalmazható formanyomtatványt kell érteni.

159. § (1) A 156–158. § megfelelő alkalmazásával az ügyész európai védelmi határozatot bocsáthat ki a veszélyeztetett személy védelme érdekében, ha a vádemelés elhalasztása mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és a 156. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt egy vagy több magatartási szabályt állapított meg.

(2) Az ügyész által kibocsátott európai védelmi határozat tekintetében az ügyész eljárására az e fejezet bíróságra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

160. § (1) A veszélyeztetett személyt tájékoztatni kell arról, hogy a 156. § és a 159. § alapján az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult szervnél európai védelmi határozat kibocsátását indítványozhatja.

(2) A cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú veszélyeztetett személy esetében a indítványt a törvényes képviselő, az eseti gyám vagy az eseti gondnok nyújthatja be.

(3) A veszélyeztetett személy indítványa alapján a bíróság a 151. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével, legkésőbb az indítvány megérkezéstől számított harminc napon belül dönt

a) az európai védelmi határozat kibocsátásáról, vagy

b) az indítvány elutasításáról.

(4) Ha a veszélyeztetett személy az indítványát a 157. § (3) bekezdés a) pontja szerinti tagállamban terjesztette elő, a kezdeményezés tárgyában a bíróság annak a magyar bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül dönt.

(5) Az európai védelmi határozat kibocsátása és az indítvány elutasítása ellen jogorvoslatnak nincs helye.

55/I. Az európai védelmi határozat módosítása vagy visszavonása

161. § Ha a magyar jogszabályok alapján a bíróság az európai védelmi határozat alapjául szolgáló határozatot módosítja, vagy olyan más határozatot hoz, amely az európai védelmi határozatban meghatározott kötelezettség vagy tilalom végrehajtását érinti, a bíróság az európai védelmi határozatot ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja.

162. § (1) Az európai védelmi határozatot vissza kell vonni, ha az európai védelmi határozat alapját képező távoltartás vagy próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtását az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam átveszi.

(2) Ha az európai védelmi határozat alapját képező távoltartás vagy próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtását harmadik tagállam átveszi

a) a távoltartás végrehajtására a továbbiakban – ideértve a felügyeleti intézkedés megsértését is – a 87–92. § alkalmazandó,

b) a próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtására – ideértve a magatartási szabályok megsértését is – a 132–135/E. § alkalmazandó.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt esetben a távoltartást, vagy a próbaidő alatti magatartási szabályt, illetve alternatív szankciót végrehajtó harmadik tagállam hatósága az európai védelmi határozatban foglalt kötelezettséget, illetve tilalmat érintő határozatot hozott és erről a bíróságot tájékoztatta, a bíróság indokolt esetben az európai védelmi határozatot módosítja vagy visszavonja.

55/J. Az európai védelmi határozat megsértése

163. § (1) Ha az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam hatósága a bíróságot arról tájékoztatja, hogy a veszélyeztető személy az előírt kötelezettséget vagy tilalmat megsértette a végrehajtó tagállam által tett intézkedések figyelembevételével, a 162. § (2) bekezdésének kivételével, a bíróság a magyar jogszabályok alapján rendelkezik az európai védelmi határozat alapjául szolgáló távoltartásról, büntetésről vagy intézkedésről, és indokolt esetben az európai védelmi határozatot visszavonja vagy módosítja.

(2) A 162. § (2) bekezdése esetén a bíróság az európai védelmi határozat megsértéséről a távoltartást vagy próbaidő alatti magatartási szabályt, illetve alternatív szankciót végrehajtó harmadik tagállamot tájékoztatja, ha erről az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam nem intézkedett.

(3) A bíróság – szükség esetén a végrehajtó tagállammal történt egyeztetést követően – az (1)–(2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el, ha az európai védelmi határozat megsértéséről a veszélyeztetett személytől vagy más forrásból értesül.”

78. § (1) Az EUtv.

- a) 5. § (1) bekezdés d) pontjában a „bűncselekmény, vagy” szövegrész helyébe a „bűncselekmény,” szöveg,

- b) 5. § (1) bekezdés e) pontjában a „területére.” szövegrész helyébe a „területére, vagy” szöveg,

- c) 6. § (1) bekezdésében a „súlyára” szövegrész helyébe a „tárgyi súlyára” szöveg,

- d) 23. § (5) bekezdésében az „átvételéről” szövegrész helyébe az „átadásáról és átvételéről” szöveg,

- e) 93. § (3) bekezdésében a „súlyát” szövegrész helyébe a „tárgyi súlyát” szöveg,

- f) 99. § (1) bekezdésében az „elveivel” szövegrész helyébe az „alapelveivel” szöveg,

- g) 106. § (2) bekezdésében a „felfüggeszti” szövegrész helyébe a „felfüggesztheti” szöveg

lép.

(2) Az EUtv.

- a) 1. számú melléklet felvezető szövegében az „50. § (3) bekezdése, 51. § (4) bekezdése, 94. §-a és 156. § (6)–(7) bekezdése” szövegrész helyébe a „41. § (2) bekezdés a) pontja, 71/A. § (3) bekezdése, 71/B. § (4) bekezdése és 145/A. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg,

- b) 1. számú melléklet 3. sor C oszlopában a „316. §” szövegrész helyébe a „316. §, 316/A. §” szöveg,

- c) 1. számú melléklet 5. sor C oszlopában a „318. §” szövegrész helyébe a „318. §, 318/A. §, 331. § (2) bekezdés” szöveg,

- d) 1. számú melléklet 8. sor C oszlopában a „353. § (3) bekezdés d) pont” szövegrész helyébe a „353. § (3) bekezdés d) pont, (5) és (6) bekezdés” szöveg,

- e) 1. számú melléklet 21. sor C oszlopában a „184. §” szövegrész helyébe a „184. § a (4) bekezdés a) pont kivételével és a 184/A. § az (5) bekezdés kivételével” szöveg,

- f) 1. számú melléklet 25. sor C oszlopában a „327. § (3) bekezdés a) pont” szövegrész helyébe a „327. § (3) bekezdés a) pont, 327. § (4) bekezdés” szöveg,

- g) 1. számú melléklet 33. sor C oszlopában a „298. § a (2) bekezdés kivételével” szövegrész helyébe a „298. § a (2) és a (4) bekezdés kivételével” szöveg,

- h) 1. számú melléklet 55. sor C oszlopában a „353. § (1)–(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „353. §” szöveg,

- i) 1. számú melléklet 106. sor C oszlopában a „320. §” szövegrész helyébe a „320. § a (4) bekezdés kivételével” szöveg,

- j) 3. számú melléklet felvezető szövegében az „50. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „71/A. § (1) bekezdése, 71/B. § (1) bekezdése, 71/C. § (2) bekezdése és 138. § (1) bekezdés b) pontja” szöveg,

- k) 4. számú melléklet felvezető szövegében az „51. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „71/B. § (2) bekezdése, 71/B. § (5) és (6) bekezdése” szöveg,

- l) 8. számú melléklet g) pontjában az „a h) pontot már kitöltötte” szövegrész helyébe a „az f) pontot már kitöltötte” szöveg,

- m) 10. számú melléklet felvezető szövegében a „137. §-a” szövegrész helyébe a „133. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja” szöveg,

- n) 11. számú melléklet felvezető szövegében a „141. §-a” szövegrész helyébe a „135/D. § (2) bekezdése” szöveg,

- o) 12. számú melléklet felvezető szövegében a „148. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „140/A. § (3) bekezdése” szöveg,

- p) 14. számú melléklet felvezető szövegében a „156. §-a” szövegrész helyébe a „143. § b) pont bb) alpontja” szöveg,

- q) 15. számú melléklet 14. sor B oszlopában a „befolyással üzérkedés vétsége és bűntette” szövegrész helyébe a „befolyással üzérkedés vétsége és bűntette, illetve korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűntette” szöveg

lép.

(3) Az EUtv. 1. számú melléklet 77. sor A oszlopában a „kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme” szövegrész hatályát veszti.

(4) Az EUtv. 1. számú melléklet 78. sor A oszlopa a következő „kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme” szövegrésszel egészül ki.

80. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezéseit)

„c) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CLXXX. törvény) szerinti őrizet, átadási és ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átadott vagy átvett személy fogvatartása, továbbá a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) szerinti őrizet, kiadatási és ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy fogvatartása, valamint”

81. § A Bv.tv. 399. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 2012. évi CLXXX. törvény szerinti átadási letartóztatás és ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás végrehajtása, továbbá az eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átadott vagy átvett személy fogvatartása, valamint az Nbjt. szerinti kiadatási és ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás végrehajtása, továbbá az eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy fogvatartása esetén a külföldi államban folytatott büntetőeljárásban védőként eljáró személy fogva tartó intézetbe történő belépését – a védőre vonatkozó szabályok szerint – engedélyezni kell.”

82. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 60. § (10) bekezdés b) pontjában a „Btk. 314–316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314–316/A. §” szöveg, a „terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítással (Btk. 331. §)” szöveg lép.

83. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 162. § (1) bekezdés b) pontjában a „Btk. 314–316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314–316/A. §” szöveg, a „terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítással (Btk. 331. §)” szöveg lép.

84. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 19. § (9) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

#### 26.