2017. évi XXXIX. törvény — mi változott? 2017. május 24.

3. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

„f) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezésről szóló határozat,”

(2) A Vht. 317. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„e) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

38. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjstv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény

a) a szabálysértési jogsegély ügyekben nemzetközi szerződés, illetve európai közösségi jogi aktus alapján, valamint

b) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: 2014/41/EU irányelv) nemzeti jogukba átültető államok által kibocsátott európai nyomozási határozat (a továbbiakban: ENYH) kibocsátása és végrehajtása során

alkalmazandó.”

39. § (1) A Szjstv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabálysértési jogsegély formái:

a) az eljárási jogsegély,

b) ENYH kibocsátása és végrehajtása,

c) a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átvétele, illetve átadása.”

(2) A Szjstv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szabálysértési jogsegély akkor bocsátható ki, illetve hajtható végre, ha az abban foglalt eljárási cselekmény végrehajtása arányos, megfelelő és alkalmazható.”

40. § (1) A Szjstv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény alkalmazásában központi hatóság:

a) az eljárási jogsegély kibocsátásával és teljesítésével kapcsolatban – a d) pontban foglaltak kivételével – a legfőbb ügyész,

b) az ENYH kibocsátásával, valamint végrehajtásával kapcsolatban a legfőbb ügyész,

c) a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat átvételével és átadásával kapcsolatban a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter rendeletében meghatározott szerv, valamint

d) a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásából történő automatizált adatkeresés esetén a közúti közlekedési nyilvántartó szerv.”

(2) A Szjstv. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény alkalmazásában

1. ENYH: az arra jogosult hatóság által az 1. számú mellékletben foglalt formanyomtatványnak megfelelően szabálysértési eljárásban kibocsátott, bizonyíték megszerzése céljából egy vagy több eljárási cselekmény végrehajtására, illetve a végrehajtó tagállam illetékes hatósága számára már rendelkezésre álló bizonyítási eszköz átadására irányuló jogsegélykérelem,

2. tagállami hatóság: tagállami bíróság, ügyészség, illetve az ENYH kibocsátására vagy végrehajtására a tagállam joga alapján jogosult hatóság.”

41. § A Szjstv. I. Fejezete a 3. §-t követően a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § Az ENYH kibocsátása és végrehajtása során az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványban megjelölt gyanúsított vagy vádlott alatt az eljárás alá vont személy, a nyomozás alatt a szabálysértési eljárás értendő.”

42. § (1) A Szjstv. 4. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„A jogsegély iránti megkeresés, az ENYH előterjesztésének és visszavonásának általános szabályai”

(2) A Szjstv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabálysértési jogsegély iránti megkeresést írásban, indokolt esetben az előterjesztő azonosítását lehetővé tevő más alkalmas módon vagy eszközzel lehet előterjeszteni. Az ENYH-t az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványnak megfelelően hivatalból, illetve az eljárás alá vont személy vagy képviselője kezdeményezésére az a bíróság vagy szabálysértési hatóság jogosult kibocsátani, amely előtt a szabálysértési eljárás folyamatban van.”

43. § A Szjstv. A személyes adatok kezelése alcímet megelőzően a következő 8/A–8/G. §-sal egészül ki:

„8/A. § Az ENYH-t az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványnak a végrehajtó tagállam hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával, a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.

8/B. § Az ENYH-t a kibocsátó bíróság vagy szabálysértési hatóság az ENYH végrehajtásáról szóló döntés kézhezvételéig bármikor jogosult visszavonni. A kibocsátó bíróság vagy szabálysértési hatóság a visszavonásról köteles a központi hatóság útján haladéktalanul tájékoztatni a tagállami hatóságot.

8/C. § Ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja a központi hatóságot, hogy az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentességének felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a mentesség felfüggesztésére jogosult döntése a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) alapján indítványozható. Ha a mentesség felfüggesztését nem indítványozzák, vagy az nem vezet eredményre, az ENYH-t vissza kell vonni.

8/D. § (1) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság – a kérelem indokainak megjelölése mellett – az ENYH-ban kérheti a tagállami hatóságtól, hogy

a) a bíróság vagy a szabálysértési hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény végrehajtásakor jelen lehessen;

b) az ENYH-t vagy az abban megjelölt eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban hajtsák végre.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontjával összefüggésben a tagállami hatóság azt a tájékoztatást adja, hogy az ENYH a kért időben nem hajtható végre, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság megfontolja az ENYH módosítását vagy visszavonását, és erről – a központi hatóság útján – tájékoztatja a tagállami hatóságot.

8/E. § Ha a tagállami hatóság tájékoztatása szerint az ENYH végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság – a központi hatóság útján – a tagállami hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy az ENYH-val elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság az ENYH-t ennek megfelelően módosítja, vagy kiegészíti, és azt a központi hatóság útján haladéktalanul továbbítja a tagállami hatóságnak.

8/F. § (1) Az ENYH végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során beszerzett bizonyítási eszközt az ENYH-t előterjesztő bíróság vagy szabálysértési hatóság veszi át.

(2) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami hatóság azt kéri, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(3) ENYH kibocsátása esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. A bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok szerint kell rendelkezni.

8/G. § (1) Ha a Szabs.tv. rendelkezései alapján az eljárási cselekmény elrendelése – ideértve a kényszerintézkedések elrendelését is – határozati formát igényel, a határozat meghozatalára az ENYH kibocsátásával kerül sor. Az ENYH-ra a továbbiakban – a kézbesítésre vonatkozó rendelkezések kivételével – a Szabs.tv.-nek az eljárási cselekményt elrendelő határozatra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a Szabs.tv. rendelkezései alapján az eljárási cselekményt elrendelő határozat kézbesítése szükséges, úgy arra az ENYH jogorvoslati jogról szóló kioktatást és a jogosultra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó kivonatának kézbesítése útján kerülhet sor.”

44. § A Szjstv. Költségviselési szabályok alcíme a 11. §-t követően a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) Magyarország viseli mindazokat a költségeket, amelyek az ENYH-ban foglalt eljárási cselekmény végrehajtásával kapcsolatban Magyarország területén merülnek fel.

(2) Ha a bíróság vagy a szabálysértési hatóság úgy ítéli meg, hogy az ENYH végrehajtása aránytalan költségekkel járna, úgy – a központi hatóság útján – az aránytalannak ítélt költségrész bemutatását követően megállapodhat a kibocsátó hatósággal a költségek megosztásáról és a megosztás módjáról, illetve az ENYH esetleges módosításáról.

(3) Az ENYH előterjesztése kapcsán Magyarország területén felmerülő költség szabálysértési költség.”

45. § A Szjstv. a 12. §-t követően a következő alcímmel és a 12/A–12/O. §-sal egészül ki:

„Az ENYH végrehajtásának szabályai

12/A. § Az ENYH olyan módon történt előterjesztése esetén, amely lehetővé teszi az ENYH hitelességének megállapítását, az ENYH előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

12/B. § (1) Az ENYH-t a központi hatóság fogadja és annak átvételét haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított hét napon belül – a végrehajtó tagállam hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával – a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatvány megküldésével igazolja a tagállami hatóság felé.

(2) Ha a központi hatósághoz valamely tagállamból olyan ENYH érkezik, amelynek végrehajtására nincs hatásköre vagy nem rendelkezik illetékességgel, úgy – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az ENYH-t haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja.

(3) Ha a tagállami hatóság az ENYH-t – az ENYH végrehajtásáról szóló döntésről való tájékoztatást megelőzően – visszavonja, a központi hatóság az ENYH végrehajtását megszünteti.

12/C. § (1) A központi hatóság az ENYH átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján a tagállami hatóság által kibocsátott ENYH végrehajtásának feltételei fennállnak-e, és dönt annak végrehajtásáról.

(2) A központi hatóság indokolt esetben – megfelelő határidő megállapításával – az ENYH kiegészítését, illetve módosítását, továbbá az ENYH végrehajtásával kapcsolatos döntéshez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kérheti a tagállami hatóságtól.

(3) A központi hatóság az (1) bekezdés szerinti döntését – a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, vagy az ENYH-ban az eljárási cselekmény végrehajtására meghatározott időpontra figyelemmel – legkésőbb az ENYH kézhezvételétől számított harminc napon belül hozza meg.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt határidőn belül az ENYH végrehajtásáról szóló döntés nem hozható meg, a központi hatóság erről – a késedelem okainak megjelölése mellett – haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a döntéshez szükséges időtartamot. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti döntést legkésőbb az ENYH kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell meghozni.

12/D. § A 12/C. § (1) bekezdésében foglalt döntése alapján a központi hatóság

a) intézkedik az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény végrehajtásáról, vagy

b) az ENYH végrehajtását megtagadja.

12/E. § (1) A központi hatóság az ENYH végrehajtásáról a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat, ha megalapozottan feltehető, hogy

a) az ENYH-t nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki,

b) az ENYH kibocsátása – annak céljával és az érintett személy jogaival össze nem egyeztethető módon – indokolatlan vagy aránytalan volt, illetve

c) az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem lenne elvégezhető.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén, ha megállapítható, hogy az ENYH-t nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki, a központi hatóság az ENYH-t a tagállami hatóság részére visszaküldi.

12/F. § (1) A központi hatóság az ENYH végrehajtását megtagadhatja, ha

a) a végrehajtás sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

b) az ENYH alapjául szolgáló cselekmény a magyar jog szerint nem szabálysértés, és a tagállam joga szerint sem valósít meg sem szabálysértést, sem bűncselekményt,

c) az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem létezik, vagy végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok szerint nem állnak fenn,

d) az ENYH alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy másik tagállamban jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely – a határozatot hozó tagállam joga alapján – azonos cselekmény vonatkozásában újabb eljárás megindításának akadályát képezi,

e) az eljárási cselekménnyel érintett személy Magyarországon mentelmi joggal rendelkezik, vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogát, illetve a mentességét az arra jogosult nem függesztette fel,

f) nem áll rendelkezésre az ENYH szabályszerűen előterjesztett, magyar, angol, német vagy francia nyelvű fordítása,

g) az ENYH olyan mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem hajtható végre, és a kiegészítésre, illetve módosításra megállapított határidő eredménytelenül telt el, vagy az ENYH a kiegészítést, illetve a módosítást követően sem hajtható végre.

(2) A tanú vagy a szakértő távbeszélő készülék útján történő meghallgatására irányuló ENYH az (1) bekezdés c) pontja alapján nem tagadható meg abból az okból, hogy a Szabs.tv. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását. Ebben az esetben a 16. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

12/G. § (1) Az ENYH, valamint az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény eredményes végrehajtása érdekében a központi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 12/F. § (1) bekezdésében foglalt valamely megtagadási ok merül fel, és egyeztetést kezdeményez.

(2) A központi hatóság indokolt esetben

a) a kibocsátó tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállami hatósággal is

egyeztetést kezdeményezhet.

(3) Ha a központi hatóság a tagállami hatósággal egyeztetést folytat, az ENYH kiegészítésére, illetve módosítására, valamint az ENYH végrehajtásáról szóló döntéshez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátására – az ENYH végrehajtására rendelkezésre álló határidőre is figyelemmel – határidőt állapíthat meg.

12/H. § A központi hatóság az ENYH végrehajtásának megtagadásáról a tagállami hatóságot a megtagadás indokainak megjelölésével, haladéktalanul tájékoztatja.

12/I. § Ha az ENYH előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a magyar jog szerint bűncselekmény, vagy a cselekmény a magyar jog szerint sem szabálysértésnek, sem bűncselekmények nem minősül, a központi hatóság az ENYH-t végrehajtás végett továbbítja az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerint kijelölt hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja. Ebben az esetben a 12/F. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható.

12/J. § (1) Az ENYH végrehajtására az ENYH alapjául szolgáló eljárási cselekmény tekintetében a Szabs.tv. alapján hatáskörrel rendelkező bíróság vagy szabálysértési hatóság rendelkezik hatáskörrel.

(2) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság illetékességét az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének helye – így különösen a meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye – határozza meg. Ha az eljárási cselekmény vagy eljárási cselekmények elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy az eljárási cselekmény elvégzésének helye nem állapítható meg, a központi hatóság kijelöli a végrehajtó hatóságot.

12/K. § (1) Az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekményt – a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, vagy az ENYH-ban az eljárási cselekmény végrehajtására meghatározott időpontra figyelemmel – az ENYH végrehajtásáról hozott döntést követő kilencven napon belül kell végrehajtani.

(2) Ha az eljárási cselekmény az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hajtható végre, a központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a késedelem okának megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, valamint megjelöli a végrehajtáshoz szükséges időtartamot, és egyeztetést folytat a tagállami hatósággal az eljárási cselekmény végrehajtásának megfelelő ütemezéséről.

(3) A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság indokolt esetben az eljárási cselekmény eredményes végrehajtása érdekében a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(4) A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az eljárási cselekmény elvégzése során olyan körülmény merül fel, amely miatt az eljárási cselekmény nem végezhető el.

(5) Ha az eljárási cselekmény elvégzését akadályozó körülmény nem küszöbölhető ki, és e körben a tagállami hatósággal folytatott egyeztetés sem vezet eredményre, a központi hatóság az ENYH végrehajtását befejezi, és erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

12/L. § (1) A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a magyar jogszabályok alapján rendelkezésre áll olyan eljárási cselekmény, amely alkalmas az ENYH-ban megjelölt bizonyíték megszerzésére, de az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekménynél kisebb jogkorlátozással jár.

(2) Ha a központi hatóság, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság úgy ítéli meg, hogy az ENYH eredményes végrehajtásához, vagy az ENYH-ban meghatározott bizonyítás eredményességéhez az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekményen túl további eljárási cselekmény elvégzése is célszerű, erről a központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

12/M. § A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság haladéktalanul vagy a tagállami hatóság által megjelölt időpontban átadja a tagállami hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett, illetve a már rendelkezésére álló bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.

12/N. § (1) Ha az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése a Szabs.tv. rendelkezései alapján határozati formát igényel, az ellen a Szabs.tv. rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatban az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható.

(2) A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság tájékoztatja a tagállami hatóságot az ENYH végrehajtása során hozott határozattal szemben előterjesztett jogorvoslatról, valamint a jogorvoslat elbírálásának eredményéről.

12/O. § Ha az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen jogorvoslatot terjesztettek elő, a központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a tagállami hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.”

46. § A Szjstv. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvény 1. § (1) bekezdése, 2. §-a, 3. § (4) és (5) bekezdése, 3/A. §-a, 4. §-t megelőző alcíme, 4. § (1) bekezdése, 8/A–8/G. §-a, 11/A. §-a, 12. §-t követő alcíme, 12/A–12/O. §-a, 1. számú melléklete és 2. számú melléklete a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

47. § A Szjstv.

- a) 9. § (1) bekezdésében a „szabálysértési jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor” szövegrész helyébe a „szabálysértési jogsegély iránti megkeresés, illetve az ENYH végrehajtásakor” szöveg;

- b) 9. § (3) bekezdésében az „eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor” szövegrész helyébe az „eljárási jogsegély iránti megkeresés, illetve az ENYH végrehajtásakor” szöveg;

- c) 12. § (3) bekezdésében az „a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt kell” szövegrész helyébe az „a Szabs. tv.-t kell” szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a Szjstv. 23. §-a és az azt megelőző alcím.

49. § (1) A Szjstv. az 1. számú melléklet szerinti 1. számú melléklettel egészül ki.

(2) A Szjstv. a 2. számú melléklet szerinti 2. számú melléklettel egészül ki.

57. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 199/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg. A só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.”

58. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 184/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 184–184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg. A só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.”

75. § (1) Az EUtv. IV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„IV. FEJEZET

AZ EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

35. § (1) Az eljárási jogsegély IV/B., V., VII. és VII/A. Fejezetben, valamint a 93. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt formáira vonatkozó rendelkezéseket ide nem értve, e fejezet állapítja meg az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Ha az Európai Unió valamely tagállama az eljárási jogsegély iránti megkeresést azért nem e fejezetnek megfelelően terjeszti elő, mert

a) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: irányelv) elfogadásában nem vett részt, vagy

b) az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogába nem ültette át,

az eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyész a IV/A. Fejezet szerint teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt valamely tagállam által a bizonyítási eszközök biztosítására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés esetén a megkeresést a jogsegély formájától függően a bíróság vagy az ügyész a IV/A. Fejezet vagy a VI. Fejezet szerint teljesíti.

(4) A bíróság vagy az ügyész csak az Európai Unió (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tagállamai tekintetében terjeszthet elő a IV/A. Fejezet szerint eljárási jogsegély iránti megkeresést.

36. § E fejezet alkalmazásában

1. európai nyomozási határozat: az arra jogosult hatóság által büntetőeljárásban kibocsátott, bizonyíték megszerzése céljából egy vagy több eljárási cselekmény végrehajtására, illetve a végrehajtó tagállam illetékes hatósága számára már rendelkezésre álló bizonyítási eszköz átadására irányuló jogsegélykérelem;

2. tagállami hatóság: tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság.

22. Az európai nyomozási határozat végrehajtásának általános szabályai

37. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a járásbíróság vagy az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján az ügyészség hatásköre nem állapítható meg, az európai nyomozási határozat végrehajtására a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság vagy az ügyészség illetékességét az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének helye – így különösen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye – határozza meg. Ha az eljárási cselekmény vagy eljárási cselekmények elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy az eljárási cselekmény elvégzésének helye nem állapítható meg, az a bíróság vagy ügyészség jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett.

(4) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett európai nyomozási határozat végrehajtására – ha az európai nyomozási határozatból más nem következik – a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes bíróság vagy ügyészség jogosult.

(5) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezése alapján az európai nyomozási határozat hatékony végrehajtása érdekében a végrehajtás során az (1)–(4) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.

(6) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat átvételéről haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított hét napon belül a 19. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(7) Ha a bírósághoz vagy az ügyészséghez valamely tagállamból olyan európai nyomozási határozat érkezik, amelynek végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, az európai nyomozási határozatot haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy ügyészséghez, és erről a tagállami hatóságot a (6) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja.

(8) Késedelmet nem tűrő esetben – ha a (7) bekezdés szerinti intézkedés az eljárási cselekmény eredményes elvégzését veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésére a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező bíróság vagy ügyészség is jogosult, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot vagy ügyészséget a (6) bekezdés szerinti intézkedésével egyidejűleg tájékoztatni.

(9) A (6) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség azt a bíróságot vagy ügyészséget is terheli, amelyhez az európai nyomozási határozatot a (7) bekezdés szerint továbbították.

38. § (1) Az európai nyomozási határozat a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint magyar, angol, francia vagy német nyelven bocsátható ki. Az európai nyomozási határozat bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi az európai nyomozási határozat hitelességének megállapítását.

(2) Az európai nyomozási határozatnak az (1) bekezdésben meghatározott módon történő továbbítása esetén az európai nyomozási határozat kibocsátását és előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

(3) Az európai nyomozási határozat szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a tagállami hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a bíróság vagy az ügyész részéről a tagállami hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

39. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az európai nyomozási határozat végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok alapján fennállnak-e, és dönt annak végrehajtásáról.

(2) A bíróság vagy az ügyész az (1) bekezdés szerinti döntését – a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének meghatározott időpontjára figyelemmel – legkésőbb az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül hozza meg.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül az európai nyomozási határozat végrehajtásról szóló döntés nem hozható meg, a bíróság vagy az ügyész erről a késedelem okainak megjelölése mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti döntést az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell meghozni.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt döntése alapján a bíróság vagy az ügyész

a) intézkedik az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzéséről, ha az eljárási cselekmény elvégzésének feltételei fennállnak, vagy

b) az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadja.

(5) Ha megalapozottan feltehető, hogy

a) az európai nyomozási határozatot nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki,

b) az európai nyomozási határozat kibocsátása, annak céljával és az érintett személy jogaival össze nem egyeztethető módon indokolatlan vagy aránytalan volt, illetve

c) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a tagállam szabályai szerint nem lenne elvégezhető,

a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásáról a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(6) Ha az (5) bekezdés a) pontja esetén megállapítható, hogy az európai nyomozási határozatot nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot a tagállami hatóság részére visszaküldi, és az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti.

(7) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a magyar jogszabályok alapján olyan eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely alkalmas az európai nyomozási határozatban megjelölt bizonyíték megszerzésére, de az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménynél kisebb jogkorlátozással jár.

40. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadhatja, ha

a) az súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat,

b) a végrehajtás sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

c) a végrehajtás veszélyeztetné az informátor, a bizalmi személy, a magyar hatósággal titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó személyét, illetve tevékenységét,

d) a végrehajtás sértené a kettős büntethetőség elvét,

e) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem ismert, vagy elvégzésének feltételei a magyar jogszabályok szerint nem állnak fenn,

f) az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy másik tagállamban jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely – a határozatot hozó tagállam joga alapján – azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,

g) az eljárási cselekménnyel érintett személy Magyarországon mentelmi joggal rendelkezik vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel,

h) az európai nyomozási határozatot nem szabályszerűen vagy nem magyar, angol, német vagy francia nyelven terjesztették elő,

i) az európai nyomozási határozat oly mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem hajtható végre, és a kiegészítésre, illetve kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy az európai nyomozási határozat a kiegészítést, illetve a kijavítást követően sem hajtható végre.

(2) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadásáról a tagállami hatóságot a megtagadás indokainak megjelölésével, haladéktalanul tájékoztatja.

41. § (1) A 40. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(2) A bíróság és az ügyész a kettős büntethetőséget nem vizsgálhatja, és az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. § (1) bekezdés d) pontja alapján nem tagadhatja meg

a) az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények esetében, ha a tagállamban az adott bűncselekmény legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő,

b) ha a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga szerint szabálysértés, vagy

c) ha e tekintetben a tagállam viszonosságot biztosít.

(3) Az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a kettős büntethetőség vonatkozásában az európai nyomozási határozat végrehajtásának nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.

(4) Ha az európai nyomozási határozat előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot végrehajtás végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

42. § (1) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 40. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott megtagadási ok merül fel, és a magyar jogszabályok alapján az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménytől eltérő olyan végrehajtható eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely az európai nyomozási határozattal elérni kívánt bizonyíték megszerzésére vezethet.

(2) A 40. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye az európai nyomozási határozat végrehajtása megtagadásának, illetve az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak, ha az európai nyomozási határozat az alábbiak egyikére irányul:

a) a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság birtokában lévő bizonyítási eszköz átadása, ha a bizonyítási eszköz a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárásban felhasználható,

b) adatbázisokban található olyan adat megszerzése, amelyhez a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárás keretében közvetlenül hozzáférhet,

c) valamely személy terheltként, tanúként vagy szakértőként történő ki-, illetve meghallgatása Magyarország területén,

d) olyan eljárási cselekmény elvégzése, amely nem jár kényszerintézkedés elrendelésével,

e) adott telefonszámmal vagy IP-címmel szerződés alapján rendelkező személy azonosítása.

(3) A 40. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott megtagadási ok egy büntetőjogi felelősséget megállapító tagállami határozat tekintetében csak akkor alkalmazható, ha a tagállami határozatban kiszabott büntetést vagy intézkedést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.

(4) A 40. § (1) bekezdés g) pontja esetében az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadását megelőzően a bíróság vagy az ügyész saját hatáskörben intézkedik az eljárási cselekménnyel érintett személy mentelmi jogának, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességének felfüggesztése iránt, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(5) Ha az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességének felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a bíróság vagy az ügyész erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása a 40. § (1) bekezdés g) pontja alapján akkor tagadható meg, ha a tagállami hatósággal történt egyeztetést követően a mentesség felfüggesztésére észszerű időn belül nem kerül sor.

(6) Ha az európai nyomozási határozat tartalmát tekintve közös nyomozócsoport létrehozására és bizonyíték közös nyomozócsoporton belüli megszerzésére irányul, akkor a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot megküldi a legfőbb ügyésznek, és azt a továbbiakban a IV/B. Fejezet szerinti közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegélyként kell végrehajtani. A bíróság vagy az ügyész erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

43. § (1) Az európai nyomozási határozat, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény eredményes végrehajtása, illetve elvégzése érdekében a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 40. § (1) bekezdés a)–c), f) és i) pontjában meghatározott valamely megtagadási ok merül fel, és egyeztetést kezdeményez.

(2) A bíróság vagy az ügyész indokolt esetben

a) az európai nyomozási határozatot előterjesztő tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállam hatóságával is

egyeztetést kezdeményezhet.

(3) Ha a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal egyeztetést folytat, indokolt esetben az európai nyomozási határozat kiegészítését, illetve módosítását, valamint a végrehajtással kapcsolatos döntéséhez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kérheti a tagállami hatóságtól, és erre – az eljárási határidőre is figyelemmel – határidőt tűzhet.

44. § (1) A bíróság vagy az ügyész abban az esetben is tájékoztatja a tagállami hatóságot a megtagadási okkal érintett eljárási cselekményekről és a felmerült megtagadási okról, ha a megtagadási ok nem valamennyi, az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tekintetében áll fenn.

(2) Ha a tagállami hatósággal történő egyeztetés alapján az egyes eljárási cselekmények tekintetében fennálló megtagadási ok kiküszöbölésére nincs lehetőség, a bíróság vagy az ügyész a megtagadási okkal nem érintett eljárási cselekményeket végzi el.

45. § (1) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot a bíróság vagy az ügyész tájékoztatása alapján, az európai nyomozási határozat végrehajtása során felmerült körülményekre figyelemmel vagy más okból kiegészíti, illetve módosítja, a bíróság vagy az ügyész a 37–44. § megfelelő alkalmazásával dönt a kiegészített, illetve módosított európai nyomozási határozat végrehajtásáról, valamint az abban megjelölt eljárási cselekmény elvégzéséről.

(2) Az európai nyomozási határozat kiegészítését, illetve módosítását a tagállami hatóság Magyarországon jelen lévő tagja közvetlenül is átadhatja a bíróságnak vagy az ügyésznek. Az így előterjesztett európai nyomozási határozatot is szabályszerűnek kell tekinteni.

(3) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot visszavonja, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti.

(4) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során lefoglalás elrendelésére került sor, a végrehajtás megszüntetésével egyidejűleg a bíróság vagy az ügyész a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől azt lefoglalták. E rendelkezést a végrehajtás során alkalmazott más adatot, dolgot vagy vagyont érintő kényszerintézkedés tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

46. § (1) A 42. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel európai nyomozási határozat alapján a tagállam által kért bármely, a Be. alapján végrehajtható, bizonyítási eszköz beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény elvégezhető, ha az eljárási cselekmény elvégzésére az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény miatt magyar büntetőeljárásban is sor kerülhetne.

(2) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzése során – a (3) bekezdés kivételével – a magyar jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) A tagállami hatóság kérelmére az eljárási cselekmény elvégzése során a tagállami hatóság által megjelölt szabályokat és technikai módszert kell alkalmazni, feltéve, hogy az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ha a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság által megjelölt szabályok és technikai módszerek alkalmazását nem tudja teljesíteni, erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, és megjelöli azokat a feltételeket, amelyekkel a végrehajtás teljesíthető.

(4) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt – a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, valamint az eljárási cselekmény elvégzésének meghatározott időpontjára figyelemmel – legkésőbb az európai nyomozási határozat végrehajtásáról szóló döntés meghozatalát követő kilencven napon belül kell elvégezni.

(5) Ha az eljárási cselekmény a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem végezhető el, a bíróság vagy az ügyész a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, megjelöli az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges időtartamot, és egyeztetést folytat a tagállami hatósággal az eljárási cselekmény elvégzésének megfelelő ütemezéséről.

(6) Az európai nyomozási határozat végrehajtása esetén a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevélszabályok, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.

46/A. § (1) A bíróság vagy az ügyész indokolt esetben az eljárási cselekmény eredményes elvégzése érdekében a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(2) A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az eljárási cselekmény elvégzése során olyan körülmény merül fel, amely miatt az eljárási cselekmény nem végezhető el.

(3) Ha az eljárási cselekmény elvégzését akadályozó körülmény nem küszöbölhető ki, és e körben a tagállami hatósággal folytatott egyeztetés sem vezet eredményre, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) Ha a bíróság vagy az ügyész úgy ítéli meg, hogy az európai nyomozási határozat eredményes végrehajtásához, vagy az európai nyomozási határozatban meghatározott bizonyítás eredményességéhez az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményen túl további eljárási cselekmény elvégzése is célszerű, erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

47. § (1) A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság kérésére engedélyezi, hogy a tagállam valamely hatóságának tagja az eljárási cselekmény elvégzése során jelen legyen, ha

a) ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel,

b) ez nem sérti Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét, és

c) a tagállami hatóság tagja a tagállam joga szerint részt vehet az eljárási cselekményen.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(3) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának a (3) bekezdéstől eltérő jogosultságaira a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal megállapodást köthet. A megállapodásra a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagjára vonatkozó megállapodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

48. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzését észszerű időtartamra elhalaszthatja, ha Magyarországon büntetőeljárás vagy más eljárás van folyamatban, és az eljárás sikerét az eljárási cselekmény elvégzése veszélyeztetné.

(2) A bíróság vagy az ügyész az eljárási cselekmény elvégzésének elhalasztásáról szóló döntéséről – az elhalasztás indokának és várható időtartamának megjelölésével – a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(3) Az elhalasztás időtartama a 46. § (4) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.

(4) Ha az eljárási cselekmény elvégzése elhalasztásának oka megszűnt, a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul intézkedik az eljárási cselekmény elvégzéséről, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(5) Ha az elhalasztás indoka nem valamennyi, az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tekintetében áll fenn, a bíróság vagy az ügyész az elhalasztással nem érintett eljárási cselekményeket a 46. §-ban foglaltak szerint végzi el.

49. § (1) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul vagy a tagállami hatóság által megjelölt időpontban átadja a tagállami hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett, illetve a már rendelkezésére álló bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.

(2) Ha a bizonyítási eszköz átadását a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatban nem kéri, a bíróság vagy az ügyész az (1) bekezdésben foglaltakat azzal teljesíti, hogy a tagállami hatóságot a bizonyítási eszköz átadása helyett annak rendelkezésre állásáról tájékoztatja.

(3) A bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok a tagállami hatóság jelen lévő tagja részére is átadhatók, ha a tagállami hatóság erre vonatkozó kérését az európai nyomozási határozatban jelezte, és a bizonyítási eszköz ilyen módon történő átadása a magyar jogszabályok szerint is lehetséges.

(4) A bizonyítási eszköz átadásának feltételéül szabható, hogy a tagállami hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban szolgáltassa vissza Magyarországnak, amint arra a tagállamban már nincs szükség.

(5) A bíróság vagy az ügyész – a tagállami hatóság egyidejű tájékoztatása és az átadás várható időpontjának megjelölésével – a bizonyítási eszköz átadását a bizonyítási eszköz rendelkezésre állásához szükséges időtartamra elhalaszthatja, ha a bizonyítási eszköz más bűncselekmény felderítéséhez, bizonyításához szükséges.

(6) A bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszköz átadását akkor is elhalaszthatja, ha a bíróságnak vagy az ügyésznek az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozata vagy intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, kivéve, ha az európai nyomozási határozat alapján a bizonyítási eszköz azonnali átadása szükséges. A bizonyítási eszköz átadását a jogorvoslat elbírálásáig el kell halasztani, ha az átadás az érintett személynek súlyos hátrányt okozna.

(7) A bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszköz átadásának elhalasztása esetén a bizonyítási eszközt meghatározott időtartamra ideiglenesen is átadhatja a tagállami hatóságnak, azzal a feltétellel, hogy a tagállami hatóság azt a közösen megállapított időpontban visszaszolgáltatja.

(8) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (4) vagy a (6) bekezdésében meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a tagállam joga irányadó.

50. § (1) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozat vagy intézkedés ellen a Be. rendelkezései alapján jogorvoslatnak van helye, azonban e jogorvoslatban az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható. Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a tagállam joga szerint van helye jogorvoslatnak. Erről a bíróság vagy az ügyész az érintett személyt tájékoztatja.

(2) A bíróság vagy az ügyész tájékoztatja a tagállami hatóságot az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozattal vagy intézkedéssel szemben előterjesztett jogorvoslatról, valamint a jogorvoslat elbírálásának eredményéről.

(3) Ha az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen éltek jogorvoslattal, a bíróság vagy az ügyész a jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a tagállami hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.

51. § A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásáról a Be. rendelkezései alapján a tagállami hatóság előzetes tájékoztatását és a tagállami hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.

52. § (1) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során Magyarország területén felmerülő költségeket a magyar állam viseli.

(2) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy az ügyész a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a tagállami hatóságot, és a végrehajtás feltételéül szabhatja, hogy a tagállami hatóság a költségeket részben vagy egészben térítse meg vagy előlegezze. A végrehajtással kapcsolatos költségek megtérítéséről, előlegezéséről vagy az európai nyomozási határozat módosításáról egyeztetést kell kezdeményezni a tagállami hatósággal.

23. Az európai nyomozási határozat kibocsátásának általános szabályai

53. § (1) A 42. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban bármely, a Be. szerinti, bizonyítási eszköz beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény elvégzését kezdeményezheti, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, továbbá az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény az ott leírt feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.

(2) Európai nyomozási határozatot hivatalból, illetve a terhelt vagy a védő indítványára az a bíróság vagy ügyész bocsáthat ki, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(3) Ha a Be. rendelkezései alapján az eljárási cselekmény elrendelése határozati formát igényel – ideértve a kényszerintézkedések elrendelését is –, a határozat meghozatalára az európai nyomozási határozat kibocsátásával kerül sor, és a továbbiakban az európai nyomozási határozatra a Be.-nek az eljárási cselekmény elvégzését elrendelő határozatra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a nyomozás során az eljárási cselekmény elrendelésére a nyomozási bíró jogosult, az elrendelésről a bíróság az ügyész indítványára az európai nyomozási határozat jóváhagyásával rendelkezik.

(5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén az ügyész a nyomozási bíró döntésére irányuló, a Be. rendelkezéseinek megfelelő indítványával együtt a bíróság részére megküldi az európai nyomozási határozatot. Ha a bíróság az ügyész indítványát elutasítja, az európai nyomozási határozatot az ügyész részére visszaküldi. Ha az ügyész indítványában megjelölt eljárási cselekmény elrendelésének feltételei fennállnak, a bíróság az európai nyomozási határozatot a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány L. szakaszának kitöltésével hagyja jóvá.

54. § (1) Az európai nyomozási határozatot a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kell kibocsátani.

(2) Az európai nyomozási határozatban több eljárási cselekmény elvégzése akkor kezdeményezhető, ha valamennyi eljárási cselekmény elrendelése azonos szerv hatáskörébe tartozik.

(3) Az európai nyomozási határozatot a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az európai nyomozási határozat végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(5) Az európai nyomozási határozat továbbítására, valamint a tagállami hatósággal való kapcsolattartásra a 38. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

55. § (1) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján

a) az 53. § (1) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesültek,

b) az európai nyomozási határozat végrehajtásával vagy az abban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésével kapcsolatban megtagadási ok merült fel,

c) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a tagállam joga szerint nem ismert, az elvégzés feltételei nem állnak fenn, vagy az eljárási cselekmény célja a tagállam joga szerint kisebb jogkorlátozással járó eljárási cselekmény útján is elérhető,

a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság tájékoztatása, vagy a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján az európai nyomozási határozat végrehajtásához szükséges adatokat, információkat, iratokat a tagállami hatóság rendelkezésére bocsáthatja, vagy az európai nyomozási határozatot kiegészítheti, módosíthatja vagy visszavonhatja.

(2) Ha az európai nyomozási határozat eredményes végrehajtása, vagy az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény eredményes elvégzése érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyész az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő más esetben is egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal. Az egyeztetés során az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

(3) A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság által kért kiegészítést, módosítást, illetve adatok, információk, iratok rendelkezésre bocsátását a tagállami hatóság által megjelölt határidőben teljesíti, vagy ennek akadályáról a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot a tagállami hatóság tájékoztatása, a végrehajtás során felmerülő körülmények alapján vagy más indokolt esetben az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének megkezdése előtt vonhatja vissza.

(5) Ha a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, a bíróság, az ügyész vagy – az ügyész jóváhagyásával – a nyomozó hatóság tagja az európai nyomozási határozat kiegészítését vagy módosítását közvetlenül is átadhatja a tagállami hatóságnak. Ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, ez nem mentesít az európai nyomozási határozat kiegészítésének vagy módosításának a központi hatóság számára történő megküldésének kötelezettsége alól.

(6) Ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja a bíróságot vagy az ügyészt, hogy az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentességének felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a mentesség felfüggesztésére jogosult döntése a Be. alapján indítványozható. Ha a mentesség felfüggesztését nem indítványozzák, vagy az nem vezet eredményre, az európai nyomozási határozatot vissza kell vonni.

56. § (1) A bíróság vagy az ügyész az indokok megjelölése mellett, az európai nyomozási határozatban kérheti a tagállami hatóságtól, hogy

a) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el,

b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen, feltéve, hogy erre a magyar jogszabályok szerint is jogosult lenne, illetve

c) az európai nyomozási határozatot vagy az abban megjelölt eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban hajtsák végre, illetve végezzék el.

(2) Ha az (1) bekezdés a) vagy c) pontja értelmében a tagállami hatóság tájékoztatása szerint a kért eljárási szabályok, illetve technikai módszerek nem alkalmazhatók, vagy az európai nyomozási határozat vagy az eljárási cselekmény a kért időben nem hajtható végre, illetve nem végezhető el, a bíróság vagy az ügyész megfontolja az európai nyomozási határozat kiegészítését, módosítását vagy visszavonását.

(3) Ha a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a tagállami szabályok szerint köteles eljárni. A bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság jelen lévő tagjának jogosultságaira a tagállami hatósággal megállapodás köthető. A megállapodásra a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A magyar állam az európai nyomozási határozat végrehajtásával összefüggésben a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét a tagállam jogának megfelelően megtéríti.

57. § (1) Az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során megszerzett bizonyítási eszközt az európai nyomozási határozatot kibocsátó bíróság vagy ügyész, vagy ezek megbízása alapján a nyomozó hatóság veszi át.

(2) Ha a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során megszerzett bizonyítási eszközt a bíróság, az ügyész vagy – az ügyész jóváhagyásával – a nyomozó hatóság tagja is átveheti, ha a magyar jogszabályok alapján arra jogosult, és az átvétel e módja a bizonyítás eredményességét nem veszélyezteti.

(3) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami hatóság azt kéri, a bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(4) Ha a tagállami hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszköz ideiglenes – a bizonyítási eszközzel összefüggésben Magyarországon tervezett eljárási cselekmény elvégzésének megfelelő, meghatározott időtartamra szóló – átadását kezdeményezeti. A bizonyítási eszköz ideiglenes átadása esetén a bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszközt a közösen megállapított időpontban visszaszolgáltatja a tagállami hatóságnak.

(5) Az európai nyomozási határozat kibocsátása esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.

58. § (1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a Be. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

(2) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az (1) bekezdés alapján az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen Magyarországon jogorvoslattal éltek. A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóságot a jogorvoslat elbírálásának eredményéről is tájékoztatja.

59. § (1) Az európai nyomozási határozat kibocsátása kapcsán Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség.

(2) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján az európai nyomozási határozat végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy az európai nyomozási határozattal elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot módosítja vagy kiegészíti.

(3) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozat végrehajtását a végrehajtás költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető a tagállami hatósággal. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot visszavonhatja.

24. Az európai nyomozási határozatban megjelölhető eljárási cselekmények egyes különös formáira vonatkozó szabályok

59/A. § Az eljárási cselekmények egyes formái különösen:

a) ideiglenes intézkedés,

b) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról,

c) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó tagállamba,

d) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó tagállamba,

e) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,

f) kihallgatás távbeszélő-készülék útján,

g) a titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei.

25. Ideiglenes intézkedés

60. § (1) Bizonyítási eszköz megsemmisítésének, átalakításának, elhelyezése megváltoztatásának, továbbításának, átruházásának vagy elidegenítésének ideiglenes megakadályozása (a továbbiakban együtt: bizonyítási eszköz biztosítása) iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására az az ügyészség rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a bizonyítási eszköz található.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból kibocsátott európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri.

(3) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a (2) bekezdés alapján a bíróság jár el, eljárására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az ügyész a bizonyítási eszköz biztosítására irányuló európai nyomozási határozat végrehajtásáról haladéktalanul dönt. A döntésről – lehetőség szerint – az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított huszonnégy órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(5) Az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az európai nyomozási határozat végrehajtása akadályba ütközik, különösen, ha a bizonyítási eszköz eltűnt, megsemmisült, az európai nyomozási határozatban meghatározott helyen nem található, illetve kiegészítő információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt az ügyész megtalálja.

(6) Ha a Be. alapján az ügyész hivatalból, illetve jogorvoslat vagy indítvány alapján az európai nyomozási határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés megszüntetését tartja indokoltnak, erről a tagállami hatóságot előzetesen tájékoztatja, és a kényszerintézkedés megszüntetése előtt megfelelő határidőt állapít meg a tagállami hatóságnak arra, hogy észrevételt tegyen. A megszüntetés tárgyában hozott döntésről az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

61. § (1) A bíróság vagy az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki

a) bizonyítási eszköz lefoglalása, vagy

b) információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés végrehajtása

iránt, ha a bizonyítási eszköz a tagállam területén található.

(2) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli, hogy a lefoglalni kért bizonyítási eszköz vagy a megőrzésre kötelezéssel érintett adatok átadását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően haladéktalanul kéri,

b) a várható időpont megjelölésével, egy későbbi időpontban kéri, vagy

c) nem kéri.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén meg kell jelölni a bizonyítási eszközről vagy a megőrzésre kötelezéssel érintett adatról történő rendelkezés várható időpontját.

(4) Ha az eljárási cselekmény elvégzését vagy a bizonyítási eszköz átvételét megelőzően az (1) bekezdésben megjelölt kényszerintézkedés elrendelésének oka megszűnt, a bíróság vagy az ügyész erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

26. Adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról

62. § (1) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot

a) a tagállamban büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy valamely, Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett számla feletti, akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorolt rendelkezési jogának megállapítása, valamint e számlának a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a Magyarország területén működő bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő számlaadatok átadása iránt

bocsátotta ki, az európai nyomozási határozatot a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes ügyész hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása során a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.

62/A. § (1) A bíróság vagy az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki

a) annak megállapítása iránt, hogy a Magyarországon büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorol-e rendelkezési jogot a tagállam területén működő valamely hitelintézetnél vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti más pénzforgalmi szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi szolgáltató) vezetett számla felett, továbbá e számlának a pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő számlaadatok átadása iránt.

(2) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli

a) azokat az okokat, amelyek miatt a kért adatok érdemi jelentőségűek lehetnek a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából,

b) azokat az okokat, amelyek alapján feltételezhető, hogy a büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla felett rendelkezési jogot gyakorol, és – ha lehetséges – azt, hogy mely pénzforgalmi szolgáltatók lehetnek ezek, valamint

c) mindazon rendelkezésre álló információt, amely elősegítheti az európai nyomozási határozat végrehajtását.

27. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó tagállamba

62/B. § (1) A Magyarországon fogva tartott személynek a tagállam területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadásáról

a) előzetes letartóztatásban lévő személy esetén az ügyben eljáró bíróság vagy az ügyész,

b) jogerős szabadságvesztés vagy elzárás büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetén a büntetés-végrehajtási bíró

köt megállapodást a tagállami hatósággal.

(2) A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a védőjével egyeztethessen. A fogvatartott személy az ideiglenes átadásához írásban, vagy a bíróság vagy az ügyész előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá.

(3) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha

a) a fogvatartott személy az ideiglenes átadásához nem járult hozzá, vagy

b) az ideiglenes átadás a fogvatartás időtartamát meghosszabbítaná.

(4) Előzetes letartóztatásban lévő személy ideiglenes átadásának önmagában nem akadálya, hogy a végrehajtás során az előzetes letartóztatás meghosszabbítása válhat indokolttá. Ilyen esetben a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal együttműködve biztosítja az előzetes letartóztatásban lévő személy részvételét az előzetes letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban.

(5) Ha a fogvatartott személy tagállamba történő átszállítása, illetve Magyarország területére történő visszaszállítása harmadik tagállam területén keresztül történik, az ideiglenes átadás akkor hajtható végre, ha a tagállami hatóság kötelezettséget vállal arra, hogy a fogvatartott személy e harmadik tagállam területén is fogvatartásban marad.

(6) A fogvatartott személy ideiglenes átadására vonatkozó eseti megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a fogvatartott személy ideiglenes átadásának időtartamát,

b) a tagállamba történő átszállítás és a Magyarország területére történő visszaszállítás határidejét, körülményeit,

c) a tagállami hatóság (5) bekezdés szerinti kötelezettségvállalását,

d) a fogvatartott személy tagállamban történő fogva tartásának részleteit,

e) a (4) bekezdés alkalmazása esetén a fogvatartott személy előzetes letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban való részvételének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

f) a tagállami hatóság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a fogvatartott személyt a bíróság vagy ügyész tájékoztatása alapján haladéktalanul szabadon bocsátja.

(7) Az európai nyomozási határozat végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát be kell számítani az elrendelt előzetes letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.

(8) Ha a fogvatartás oka megszűnt, erről a bíróság vagy ügyész a fogvatartott személy szabadon bocsátása végett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(9) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli.

(10) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításáról és a Magyarország területére történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

63. § (1) A tagállamban fogva tartott személynek a Magyarország területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadásáról a tagállami hatósággal az a bíróság vagy ügyész köt megállapodást, amely az európai nyomozási határozatot kibocsátotta.

(2) A megállapodás tartalmára a 62/B. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az érintett személy fogvatartását a bíróság vagy az ügyész rendelkezése alapján, a fogva tartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarországon.

(4) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján az szükséges, a bíróság vagy az ügyész a megállapodásban foglaltak vagy a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján a tagállami jogszabályoknak megfelelően biztosítja a fogvatartott személy részvételét a fogva tartás meghosszabbításával kapcsolatos döntésben.

(5) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján a tagállamban a fogvatartás oka megszűnt, a fogvatartott személyt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(6) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a fogvatartott személy ideiglenes átvételére terheltként került sor az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény vonatkozásában,

b) a bíróság vagy az ügyész újabb európai nyomozási határozatot bocsátott ki az érintett személy terheltként történő ideiglenes átvétele iránt, és annak végrehajtását a tagállam elrendelte,

c) az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül nem hagyta el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy

d) az érintett személy Magyarország területére visszatért.

(8) A (6)–(7) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a tagállamba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.

(9) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállítását és a tagállamba történő visszaszállítását a NEBEK – szükség esetén a X. Fejezet alkalmazásával – a rendőrség közreműködésével végzi. A harmadik állam közreműködéséről a tagállami hatóságot tájékoztatni kell.

(10) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség. Az érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költségeket a magyar állam viseli.

28. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó tagállamba

63/A. § (1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő elvégzéséről, és a tagállamban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadásáról a bíróság vagy az ügyész köt megállapodást a tagállami hatósággal.

(2) A végrehajtás során a 62/B. § (3) bekezdés a) pontját, a (6) és (10) bekezdését, valamint a 63. § (3)–(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli. A érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.

63/B. § (1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tagállamban történő elvégzéséről, és a Magyarországon fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében a tagállamnak történő ideiglenes átadásáról a tagállami hatósággal az a bíróság vagy ügyész köt megállapodást, amely az európai nyomozási határozatot kibocsátotta.

(2) A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a védőjével egyeztethessen. A fogvatartott személy az ideiglenes átadásához írásban, vagy a bíróság vagy az ügyész előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá. A hozzájárulás tényét és módját az európai nyomozási határozatban fel kell tüntetni.

(3) A fogvatartott személy ideiglenes átadása során a 62/B. § (4) és (6)–(8) bekezdését, valamint a 63. § (9) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.

29. Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján

63/C. § (1) A tagállami hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot a bíróság az érintett személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozat végrehajtására a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

(3) A terheltként kihallgatandó személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén rendelhető el. A terheltként kihallgatandó személy a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásához írásban, vagy a bíróság előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá.

(4) A bíróság az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha

a) a terheltként kihallgatandó személy a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásához nem járult hozzá, vagy

b) a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás a konkrét esetben ellentétes lenne a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) Ha az európai nyomozási határozatban foglaltak alapján nem állapítható meg, a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtásának részleteit és az alkalmazandó eljárási szabályokat a bíróság a tagállami hatósággal előzetesen egyezteti.

63/D. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatást vagy meghallgatást elrendelő végzés megküldésével egyidejűleg a bíróság tájékoztatja az érintetteket a tagállam joga értelmében fennálló jogaikról is.

(2) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra a tagállam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a tagállami hatóság folytatja le azzal, hogy

a) a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a vallomás, a közreműködés vagy a véleménynyilvánítás megtagadásának jogával,

b) az eljárási cselekményen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy mellett jelen lehet az, aki a magyar jogszabályok szerint az érintett személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása vagy meghallgatása során jelen lehet,

c) az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén – ha a tagállami hatóság ettől eltérő kérelmét a bíróság nem engedélyezte – csak a magyar jogszabályok szerint meghatározott személyek lehetnek jelen,

d) az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az európai nyomozási határozatot végrehajtó bíróság tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályoknak, ideértve a terhelt jogainak, a tanú vallomástételének akadályaira, valamint a szakértő kizárására vonatkozó rendelkezéseknek a tiszteletben tartásáról.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakról az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén jelen lévőket a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt tájékoztatni kell.

(4) Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

(5) A bíróság a tagállami hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 95–96. §-ában, 98. §-ában, valamint 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti védelméről.

(6) A bíróság az európai nyomozási határozat megfelelő végrehajtása, a tagállami hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(7) A bíróság a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy indítványára, vagy a tagállami hatóság kérelmére tolmácsot rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a (2) bekezdésre figyelemmel az eljárás nyelvét megértse.

(8) A bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt haladéktalanul megküldi a tagállami hatóságnak.

64. § (1) A bíróság európai nyomozási határozatot bocsáthat ki a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt.

(2) Ha az ügyész a nyomozás során a Be. 211. § (5) bekezdése alapján a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását vagy meghallgatását tartja indokoltnak, az európai nyomozási határozatot az 53. § (4)–(5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával bocsátja ki. Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozat végrehajtását elrendeli, az eljárási cselekmény elvégzését a tagállami hatósággal együttműködve az ügyész készíti elő. Ebben az esetben e § bíróságra vonatkozó rendelkezéseit az ügyész eljárására megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatást vagy meghallgatást a nyomozási bíró végzi.

(3) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtása során alkalmazandó eljárási szabályokat az európai nyomozási határozatban kell feltüntetni, vagy arról a bíróság a tagállami hatósággal előzetesen egyeztethet. Az európai nyomozási határozatban vagy az egyeztetés során a bíróság megjelöli a terheltnek a magyar jogszabályok értelmében fennálló jogait, a tanú vallomástételének akadályaira, továbbá a szakértő kizárására vonatkozó rendelkezéseket.

(4) Ha a tagállamnak nem állnak rendelkezésére a kihallgatáshoz vagy a meghallgatáshoz szükséges technikai eszközök, azokat a bíróság, szükség esetén az ügyész közreműködésével, a tagállami hatóság rendelkezésére bocsáthatja.

(5) A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság folytatja le.

(6) A bíróság a tagállami hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(7) A bíróság kérheti, hogy a tagállami hatóság a kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatandó szakértő részére tolmácsot biztosítson, hogy az érintett személy a tagállami eljárás nyelvét megértse.

(8) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság a Be. 95–96. §-ában, 98. §-ában, valamint 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.

30. Kihallgatás távbeszélő-készülék útján

64/A. § (1) A Magyarországon tartózkodó személy tanúként vagy szakértőként, telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyész hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozat végrehajtására a tanúként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha a szabadlábon lévő, tanúként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3) Az európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása során a (2) bekezdés szerint illetékességgel rendelkező járásbíróság jár el azzal, hogy ha az illetékesség ez alapján nem állapítható meg, a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a bíróság jár el, eljárására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az ügyész feladatait alügyész, a (3) bekezdésben foglalt esetben a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

(5) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során a 63/C. § (5) bekezdését, valamint a 63/D. § (1)–(3) és (5)–(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(6) Az európai nyomozási határozat végrehajtása nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a Be. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását.

31. A titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei

64/B. § (1) Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:

a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és a szállítás várható időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,

b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,

c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,

d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,

e) a kísérés módjáról,

f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,

g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,

h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,

i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

(4) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes engedélyezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során – ideértve annak irányítását, ellenőrzését – a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban közreműködő szerv a tagállami hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(6) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyész engedélyével a tagállami hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó szabályok szerint vehet részt.

64/C. § (1) Az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki ellenőrzött szállításnak egy vagy több tagállam területén keresztül történő végrehajtása iránt.

(2) A több tagállamot érintő ellenőrzött szállítás esetén az európai nyomozási határozatot valamennyi tagállam részére meg kell küldeni. A tagállami hatóságot az ellenőrzött szállításban részt vevő további tagállamokról is tájékoztatni kell.

(3) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(4) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy az ellenőrzött szállítással elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(6) Az eseti megállapodás tartalmára a 64/B. § (3) bekezdésének, a magyar hatóság tagjának vagy a fedett nyomozónak a közreműködésére a 64/B. § (6) bekezdésének rendelkezései irányadók.

64/D. § Ellenőrzött szállítás végrehajtása vagy kezdeményezése esetén az ügyész az Eurojust magyar nemzeti tagját a következő adatok közlésével tájékoztatja a legalább három államot és ebből legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:

a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,

b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás van folyamatban,

c) a szállítás típusa,

d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatban az ellenőrzött szállítást végzik.

64/E. § (1) Tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal, és tagállami fedett nyomozó alkalmazása esetén a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) A magyar fedett nyomozónak másik tagállam területén történő alkalmazása során a tagállam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(6) Az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha az ügyész és a tagállami hatóság nem tudott megállapodni a fedett nyomozó alkalmazásának részleteiről.

65. § (1) Az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki magyar fedett nyomozónak a tagállam területén, illetve tagállami fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának kezdeményezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a fedett nyomozó alkalmazásával elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(5) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak valamely tagállam területén történő alkalmazása során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti tagállam jogszabályai az irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(6) A tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal és a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

65/A. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyész a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozat végrehajtására a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel. Ha az európai nyomozási határozat végrehajtására illetékességgel rendelkező ügyészség nem állapítható meg, a végrehajtásra a Fővárosi Főügyészség rendelkezik illetékességgel.

(3) Ha az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés elrendelésével végezhető el, az ügyész indítványáról a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a titkos adatszerzés elrendelésére irányuló indítványt elutasítja, az ügyész a tagállami hatóságot tájékoztatja, hogy az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény nem végezhető el, és az európai nyomozási határozat más módon történő végrehajtása érdekében egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal.

(4) Az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredménye, illetve a rögzített adatok az alábbiak szerint továbbíthatók a tagállami hatóság részére:

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) a tagállami hatóság kérése alapján, ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a tagállami hatóság eszközére történő átirányítása útján.

(5) A tagállami hatóság közvetlen továbbításra irányuló kérése esetén az ügyész a végrehajtás módját és alkalmazhatóságát a végrehajtó szerv álláspontjának figyelembevételével egyezteti a tagállami hatósággal.

(6) A tagállami hatóság indokolt kérelmére és költségére az ügyész elrendelheti

a) az eljárási cselekmény elvégzése során rögzített adatok írásba foglalását,

b) az eljárási cselekmény elvégzése során rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adat eredeti állapotába történő visszaállítását.

(7) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a végrehajtással összefüggő adatok védelmére a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel került sor, az adat minősítése nem képezheti akadályát a végrehajtás eredménye, illetve a rögzített adatok átadásának. A minősítő a tagállami hatóság kérésére az adat minősítését felülvizsgálja, és – ha annak törvényi lehetősége fennáll – megszünteti.

(8) Ha a tagállami hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan európai nyomozási határozatot bocsátott ki, amely bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésként vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésként hajtható végre, az ügyész az európai nyomozási határozatot a (2)–(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre.

65/B. § (1) Az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása iránt.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt több tagállam is el tudja végezni, az európai nyomozási határozatot csak a megjelölt eljárási cselekményt leghatékonyabban elvégezni képes – lehetőség szerint az érintett személy tartózkodási helye szerinti – tagállamba lehet továbbítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott, bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végrehajtása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat esetén a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés engedélyezésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) Az európai nyomozási határozatnak a Be. 203. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(5) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a megjelölt eljárási cselekmény alkalmazásával elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(6) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli, hogy a végrehajtás eredményének, illetve a rögzített adatoknak a továbbítását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a végrehajtásban közreműködő magyar szerv eszközére történő átirányítása útján

kéri.

(7) A (6) bekezdés b) pontja esetén az ügyész a végrehajtás módját és alkalmazhatóságát a végrehajtásban közreműködő magyar szerv álláspontjának figyelembevételével egyezteti a tagállami hatósággal.

(8) Az ügyész indokolt esetben kérheti

a) az eljárási cselekmény elvégzése során rögzített adatok írásba foglalását,

b) az eljárási cselekmény elvégzése során rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adat eredeti állapotába történő visszaállítását, vagy

c) az adat minősítésének megszüntetését.

(9) Ha a tagállam kéri a (8) bekezdés alkalmazása kapcsán felmerülő költség megtérítését, azt a magyar állam előlegezi. Az így felmerült költség bűnügyi költség.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtés tagállamban történő végrehajtása iránt európai nyomozási határozat a (2)–(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával bocsátható ki.

65/C. § (1) A Magyarország területén tartózkodó személy elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációjának, az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon, magyar technikai segítség nélkül folytatott megismerésével és rögzítésével kapcsolatos, a tagállami hatóság által a 20. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint magyar nyelven, vagy a formanyomtatvány angol, francia vagy német nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kiállított értesítés fogadására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Az értesítés kézhezvételét követően a Fővárosi Főügyészség haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei fennállnak-e.

(3) Ha a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei nem állnak fenn, erről az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt értesítés kézhezvételét követő legfeljebb kilencvenhat órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

65/D. § (1) Ha a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárásban a 65/B. § (1) bekezdésében meghatározott, bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával érintett személy nem tartózkodik Magyarország területén, azonban a továbbított kommunikáció megismeréséhez, illetve rögzítéséhez az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállam közreműködése nem szükséges, az ügyész a titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról az érintett személy tartózkodási helyéről való tudomásszerzést követően haladéktalanul, a 20. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával értesíti az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságát.

(2) Ha a tagállami hatóság az értesítés kézhezvételét követő kilencvenhat órán belül arról tájékoztatja az ügyészt, hogy nemzeti joga szerint a titkos adatszerzés nem engedélyezhető, vagy a már végrehajtott titkos adatszerzés eredménye nem vagy csak meghatározott feltételekkel használható fel, az ügyész a Be. alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) Ha az ügyész a tagállami hatóság értesítésével nem ért egyet, szükség esetén az Eurojust közreműködésével a tagállami hatósággal egyeztetést kezdeményezhet.”

(2) Az EUtv. Harmadik része a következő IV/A. és IV/B. Fejezettel egészül ki:

„IV/A. FEJEZET

ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY AZ EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZATOT NEM ALKALMAZÓ TAGÁLLAMOKKAL

66. § (1) Az V–VII/A. Fejezetben foglalt eljárási jogsegélyt ide nem értve e fejezet állapítja meg

a) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: irányelv) elfogadásában részt nem vett tagállamokkal folytatott eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére és teljesítésére, valamint

b) az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogába át nem ültető tagállamok által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés Magyarország általi teljesítésére

vonatkozó rendelkezéseket.

(2) E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

(3) E fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell a jogi személlyel szemben indult büntetőeljárással összefüggésben előterjesztett jogsegély iránti megkeresésre is.

32. Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének általános szabályai

66/A. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott együttműködés során a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult.

(2) A magyar igazságügyi hatóság nemzetközi szerződés alapján a tagállam bűnüldöző szerveitől is elfogadhat eljárási jogsegély iránti megkeresést, ha a tagállam belső joga lehetővé teszi azt, hogy a bűnüldöző szerv a büntetőügyekben folytatott jogsegélyben részt vegyen. Ebben az esetben a megkeresést előterjesztő tagállami bűnüldöző hatóságra a tagállami igazságügyi hatóságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járásbíróság, vagy a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(4) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 62. §-ában foglalt esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(5) A magyar igazságügyi hatóság illetékességét az eljárási cselekmény elvégzésének helye – így különösen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye – határozza meg. Ha több teljesítési hely állapítható meg, vagy a teljesítés helye nem állapítható meg, a megelőzés az irányadó.

(6) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére – ha a megkeresésből más nem következik – a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes magyar igazságügyi hatóság jogosult.

(7) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezése alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés hatékony teljesítése érdekében a (2)–(6) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.

(8) Ha a magyar igazságügyi hatósághoz olyan eljárási jogsegély iránti megkeresés érkezik, amelynek teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz. A megkeresés továbbításáról – a magyar igazságügyi hatóság pontos megjelölésével – a továbbító magyar igazságügyi hatóság tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(9) Késedelmet nem tűrő esetben – ha a (8) bekezdés szerinti intézkedés az eljárási cselekmény eredményes elvégzését veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az eljárási jogsegélyben megjelölt eljárási cselekmény elvégzésére a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező magyar igazságügyi hatóság is jogosult, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatóságot a (8) bekezdés szerinti intézkedésével egyidejűleg tájékoztatni.

66/B. § A büntetőeljárás megindítása előtt a tagállami bűnüldöző szerv által megküldött nemzetközi együttműködés iránti megkeresés fogadására és teljesítésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett nemzetközi együttműködés iránti megkeresés teljesítése során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a továbbiakban – a közvetlen tájékoztatás kivételével – csak e törvény szerint lehet folytatni.

66/C. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresést az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a tagállami igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a magyar igazságügyi hatóság részéről a tagállami igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

66/D. § (1) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadását követően megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján a megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e.

(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelölheti azokat az adatokat, illetve iratokat, amelyeknek ismerete a megkeresés teljesítéséhez szükséges. A magyar igazságügyi hatóság a megkeresés teljesítéséhez szükséges adatok, illetve iratok megküldésére határidőt tűzhet.

66/E. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a magyar igazságügyi hatóság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

66/F. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elvégzése során – a (2) és (3) bekezdés kivételével – a magyar jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási cselekmény elvégzése során a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva jár el, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ha a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt szabályok és technikai módszerek alkalmazását nem tudja teljesíteni, erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, és megjelöli azokat a feltételeket, amelyekkel a megkeresés teljesíthető.

(3) Az eljárási cselekmény elvégzése során az érintett személy tanúként vagy terheltként történő kihallgatásakor a magyar jognak és – erre vonatkozó kérelem esetén – a tagállam jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4) Az eljárási cselekményt a tagállami igazságügyi hatóság által kért határidőt alapul véve kell elvégezni.

(5) Ha az eljárási cselekmény elvégzése az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglalt határidőn belül nem lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság a késedelem okainak megjelölésével haladéktalanul tájékoztatást ad a tagállami igazságügyi hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges időtartamról.

(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése esetén a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevélszabályok, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.

(7) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést visszavonja, vagy a megkeresés egyéb okból nem teljesíthető, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését megszünteti.

(8) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalás elrendelésére került sor, a teljesítés megszüntetésével egyidejűleg a magyar igazságügyi hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől azt lefoglalták. E rendelkezést a teljesítés során alkalmazott más adatot, dolgot vagy vagyont érintő kényszerintézkedés tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

66/G. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a tagállami igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.

66/H. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság kérésére engedélyezheti, hogy a tagállam valamely hatóságának tagja az eljárási cselekmény elvégzése során jelen legyen, ha az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának a (2) bekezdéstől eltérő jogosultságaira a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatósággal megállapodást köthet. A megállapodásra a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagjára vonatkozó megállapodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

66/I. § (1) A magyar igazságügyi hatóság átadja a tagállami igazságügyi hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.

(2) A bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok a tagállami hatóság jelen lévő tagja részére is átadhatók, ha ezt a tagállami igazságügyi hatóság kéri, és a bizonyítási eszköz ilyen módon történő átadása a magyar jogszabályok szerint is lehetséges.

(3) A bizonyítási eszköz átadásának feltételéül szabható, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban szolgáltassa vissza Magyarországnak, amint arra a tagállamban már nincs szükség.

(4) A magyar igazságügyi hatóság – a tagállami igazságügyi hatóság egyidejű tájékoztatása és az átadás várható időpontjának megjelölésével – a bizonyítási eszköz átadását a bizonyítási eszköz rendelkezésre állásához szükséges időtartamra elhalaszthatja, ha a bizonyítási eszköz más bűncselekmény felderítéséhez, bizonyításához szükséges.

(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (3) bekezdésében meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a tagállam joga irányadó.

66/J. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során hozott határozat vagy intézkedés ellen a Be. rendelkezései alapján jogorvoslatnak van helye, azonban e jogorvoslatban az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható. Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a tagállam joga szerint van helye jogorvoslatnak. Erről a bíróság vagy az ügyész az érintett személyt tájékoztatja.

(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen éltek jogorvoslattal, a magyar igazságügyi hatóság a jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a tagállami igazságügyi hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.

66/K. § A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséről a Be. rendelkezései alapján, a tagállami igazságügyi hatóság előzetes tájékoztatását és a tagállami igazságügyi hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.

66/L. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során Magyarország területén felmerülő költségeket a magyar állam viseli.

(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és a megkeresés teljesítésének feltételéül szabhatja, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a költségeket részben vagy egészben előlegezze vagy térítse meg. A megkeresés teljesítésével kapcsolatos költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről, vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresés módosításáról a magyar igazságügyi hatóság egyeztetést kezdeményez.

33. Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésének általános szabályai

67. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott együttműködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlen előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően az a magyar igazságügyi hatóság jogosult, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(2) Eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor terjeszthető elő, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, és a megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény az ott leírt feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.

67/A. § A büntetőeljárás megindítása előtt a magyar bűnüldöző szerv által megküldött nemzetközi együttműködés iránti megkeresés előterjesztésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett megkeresés végrehajtása során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a továbbiakban – a közvetlen tájékoztatás kivételével – csak e törvény szerint lehet folytatni.

67/B. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva, a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül is előterjeszthető.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a magyar igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a tagállami igazságügyi hatóság részéről a magyar igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(6) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a tagállami igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.

67/C. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresésben megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölheti az eljárási cselekmény elvégzésének határidejét és a határidő kitűzésének indokát. A magyar igazságügyi hatóság azt is kérheti a tagállami igazságügyi hatóságtól, hogy az eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban végezze el.

67/D. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen.

(2) Ha a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a tagállami szabályok szerint köteles eljárni. A magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság jelen lévő tagjának jogosultságaira a tagállami igazságügyi hatósággal megállapodás köthető. A megállapodásra a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A magyar állam az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagállamban jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét a tagállam jogának megfelelően megtéríti.

67/E. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti, hogy az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredményét, illetve a teljesítés során beszerzett bizonyítási eszközt a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során jelen lévő tagja részére adják át.

(2) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami igazságügyi hatóság azt kéri, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz ideiglenes átadását kezdeményezheti.

(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.

67/F. § Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a Be. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

67/G. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése kapcsán Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség.

(2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatása alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy a megkereséssel elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja vagy kiegészítheti.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését a teljesítés költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető a tagállami igazságügyi hatósággal. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja, kiegészítheti vagy visszavonhatja.

34. Az eljárási jogsegély egyes formáira vonatkozó különös szabályok

67/H. § Az eljárási jogsegély formái különösen:

a) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról,

b) fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő tagállamba,

c) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,

d) kihallgatás távbeszélő-készülék útján,

e) ellenőrzött szállítás,

f) fedett nyomozó alkalmazása,

g) bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés.

35. Adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról

68. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést

a) a tagállamban büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy valamely, Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett számla feletti, akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorolt rendelkezési jogának megállapítása, valamint e számlának a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a Magyarország területén működő bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő számlaadatok átadása iránt

terjesztette elő, az eljárási jogsegély iránti megkeresést a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes ügyész teljesíti.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést abban az esetben teljesíti a bíróság, ha azt a tagállami igazságügyi hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.

68/A. § (1) A magyar igazságügyi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő

a) annak megállapítása iránt, hogy a Magyarországon büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorol-e rendelkezési jogot a tagállam területén működő valamely hitelintézetnél vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti más pénzforgalmi szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi szolgáltató) vezetett számla felett, továbbá e számlának a pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a tagállam területén működő a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő számlaadatok átadása iránt.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelöli

a) azokat az okokat, amelyek miatt a kért adatok érdemi jelentőségűek lehetnek a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából,

b) azokat az okokat, amelyek alapján feltételezhető, hogy a büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla felett rendelkezési jogot gyakorol, és – ha lehetséges – azt, hogy mely a pénzforgalmi szolgáltatók lehetnek ezek, valamint

c) mindazon rendelkezésre álló információt, amely elősegítheti az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését.

36. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő tagállamba

68/B. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő elvégzéséről, és a tagállamban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadásáról a magyar igazságügyi hatóság köt megállapodást a tagállammal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti megállapodásnak tartalmaznia kell, különösen

a) a fogvatartott személy ideiglenes átadásának időtartamát,

b) a Magyarország területére történő átszállítás és a tagállamnak történő visszaszállítás határidejét, körülményeit,

c) a fogvatartott személy Magyarország területén történő fogva tartásának részleteit,

d) Magyarország arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a fogvatartott személyt a tagállam tájékoztatása alapján haladéktalanul szabadon bocsátja.

(3) A fogvatartott személy Magyarországnak történő ideiglenes átadására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, ha az ideiglenes átadáshoz a fogvatartott személy nem járult hozzá.

(4) Az ideiglenesen átszállított személy fogva tartását a magyar igazságügyi hatóság rendelkezése alapján, a fogva tartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarország területén.

(5) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül – bár erre lehetősége lett volna – nem hagyta el Magyarország területét, vagy Magyarország területére visszatért.

(7) Az (5) és a (6) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a tagállamba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.

(8) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításáról és a tagállamba történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(9) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli. A érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.

68/C. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény tagállamban történő elvégzéséről, és a Magyarországon fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében a tagállamnak történő ideiglenes átadásáról a tagállammal az a magyar igazságügyi hatóság köt megállapodást, amely az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti megállapodás tartalmára a 68/B. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. A fogvatartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó iratot és annak fordítását csatolni kell az eljárási jogsegély iránti megkereséshez.

(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséből eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó szabályai szerint kell beszámítani az elrendelt előzetes letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.

(5) Ha a fogvatartás oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság a fogvatartott személy szabadon bocsátása végett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot.

(6) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállítását és a Magyarország területére történő visszaszállítását a NEBEK a rendőrség közreműködésével végzi.

(7) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.

36/A. Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján

68/D. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, audiovizuális eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság az érintett személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

(3) A terheltként kihallgatandó személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén rendelhető el.

(4) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra az e §-ban foglaltak figyelembevételével a tagállam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a tagállami igazságügyi hatóság folytatja le.

(5) A kihallgatás vagy a meghallgatás magyarországi helyszínén a megkeresést teljesítő bíróság tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályok tiszteletben tartásáról. E feladatot bírósági titkár is elláthatja.

(6) A kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a vallomás, illetve a közreműködés vagy a véleménynyilvánítás megtagadásának jogával. Erre az érintett személyt a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell.

(7) A bíróság a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 95–96. §-ában, 98. §-ában, illetve 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti védelméről.

(8) A bíróság az eljárási jogsegély iránti megkeresés megfelelő teljesítése, a tagállami igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(9) A bíróság a tagállami igazságügyi hatósággal történt egyeztetés alapján a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy indítványára, a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból tolmácsot rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a (4) bekezdésre figyelemmel az eljárás nyelvét megértse.

(10) A bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt megküldi a tagállami igazságügyi hatóságnak.

(11) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban Magyarország területén felmerülő valamennyi költséget a tagállam igazságügyi hatóság viseli. A tagállami igazságügyi hatóság és a bíróság közötti, a költségek viseléséről folytatott egyeztetés alapján a bíróság a költségek tagállami igazságügyi hatóság által történő viseléséről részben vagy egészben lemondhat.

68/E. § (1) A bíróság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt.

(2) Ha az ügyész a nyomozás során a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását vagy meghallgatását tartja indokoltnak, az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére az ügyész jogosult.

(3) Ha a tagállamnak nem állnak rendelkezésére a kihallgatáshoz vagy a meghallgatáshoz szükséges technikai eszközök, azokat a bíróság, szükség esetén az ügyész közreműködésével, a tagállami igazságügyi hatóság rendelkezésére bocsáthatja.

(4) A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság folytatja le.

(5) A bíróság a tagállami igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(6) A bíróság kérheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatandó szakértő részére tolmácsot biztosítson, abból a célból, hogy az érintett személy a tagállami eljárás nyelvét megértse.

(7) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság egyeztetést folytathat a tagállami igazságügyi hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság a Be. 95–96. §-ában, 98. §-ában, valamint 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.

(8) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban a tagállam területén felmerülő valamennyi költség bűnügyi költség, kivéve, ha a tagállami igazságügyi hatóság és a bíróság közötti, a költségek viseléséről folytatott egyeztetés alapján a tagállami igazságügyi hatóság a költségek bíróság által történő viseléséről részben vagy egészben lemond.

36/B. Kihallgatás távbeszélő-készülék útján

68/F. § (1) A Magyarországon tartózkodó személy tanúként vagy szakértőként, telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész teljesíti.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a Be. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(4) Ha a szabadlábon lévő, tanúként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést abban az esetben teljesíti a bíróság, ha azt a tagállami igazságügyi hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a (3) bekezdés szerint illetékességgel rendelkező járásbíróság jár el. Ha a bíróság illetékessége a (3) bekezdés alapján nem állapítható meg, a megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a bíróság jár el, eljárására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés csak a tanúként kihallgatandó vagy a szakértőként meghallgatandó személy előzetes hozzájárulása esetén teljesíthető.

(7) A távbeszélő-készülék útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtásának részleteit és az alkalmazandó eljárási szabályokat az ügyész a tagállami igazságügyi hatósággal előzetesen egyezteti.

(8) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor a 68/D. § (4)–(10) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(9) Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az ügyész feladatait alügyész, az (5) bekezdésben foglalt esetben a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

36/C. Ellenőrzött szállítás

69. § (1) Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:

a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és a szállítás várható időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,

b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,

c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,

d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,

e) a kísérés módjáról,

f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,

g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,

h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,

i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

(4) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során – ideértve annak irányítását, ellenőrzését – a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban közreműködő szerv a tagállami igazságügyi hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(6) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyész engedélyével a tagállami hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó szabályok szerint vehet részt.

69/A. § (1) Az ügyész ellenőrzött szállításnak egy vagy több tagállam területén keresztül történő végrehajtása végett eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes kezdeményezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) Több tagállamot érintő ellenőrzött szállítás esetén az eljárási jogsegély iránti megkeresést valamennyi tagállam részére meg kell küldeni. A tagállamot az ellenőrzött szállításban részt vevő további tagállamokról tájékoztatni kell.

(5) Az eseti megállapodás tartalmára a 69. § (3) bekezdésének, a nyomozó hatóság tagjának vagy fedett nyomozónak a közreműködésére a 69. § (6) bekezdésének rendelkezései irányadók.

69/B. § Ellenőrzött szállítás végrehajtása vagy kezdeményezése esetén az ügyész az Eurojust magyar nemzeti tagját a következő adatok közlésével tájékoztatja a legalább három államot és ebből legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:

a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,

b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás van folyamatban,

c) a szállítás típusa,

d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatban az ellenőrzött szállítást végzik.

36/D. Fedett nyomozó alkalmazása

69/C. § (1) Tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal, és tagállami fedett nyomozó alkalmazása esetén a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) A magyar fedett nyomozónak másik tagállam területén történő alkalmazása során az adott tagállam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

69/D. § (1) Magyar fedett nyomozónak a tagállam területén, illetve tagállami fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész terjeszti elő.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának kezdeményezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak valamely tagállam területén történő alkalmazása során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti tagállam jogszabályai az irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(5) A tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal és a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

36/E. A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés

69/E. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése végett előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.

(2) A megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel. Ha a megkeresés teljesítésére illetékességgel rendelkező ügyészség nem állapítható meg, a teljesítésre a Fővárosi Főügyészség rendelkezik illetékességgel.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami hatóság a saját államának joga szerint engedéllyel rendelkezik.

(4) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés elrendelésével hajtható végre, a titkos adatszerzés engedélyezéséről az ügyész indítványára a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a titkos adatszerzés engedélyezésére irányuló indítványt elutasítja, az ügyész erről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredménye, illetve a rögzített adatok az alábbiak szerint továbbíthatók a tagállam részére:

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a tagállam eszközére történő átirányítása útján.

(6) A tagállam indokolt kérelmére az ügyész az (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben elrendelheti a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végrehajtása során rögzített adatok írásba foglalását.

(7) Ha a tagállam az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan eljárási jogsegély iránti megkeresést terjesztett elő, amely bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésként vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésként teljesíthető, az ügyész a megkeresést az (1)–(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti.

69/F. § (1) Elektronikus hírközlési szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész terjeszti elő.

(2) Az ügyész az eljárási jogsegély iránti megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti bírói engedély beszerzését követően terjesztheti elő.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek a Be. 203. § (2) bekezdésében foglaltakat is tartalmaznia kell.

(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben az ügyész megjelöli, hogy a teljesítés eredményének, illetve a rögzített adatoknak a továbbítását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a végrehajtásban közreműködő magyar szerv eszközére történő átirányítása útján

kéri.

(5) Az ügyész a (4) bekezdés a) pontjában foglalt esetben – ha az indokolt – kérheti az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során rögzített adatok írásba foglalását.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés, vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtés tagállamban történő végrehajtása végett eljárási jogsegély iránti megkeresés az (1)–(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával terjeszthető elő.

69/G. § (1) A Magyarország területén tartózkodó személy elektronikus hírközlési szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációjának, az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon, magyar technikai segítség nélkül folytatott megismerésével és rögzítésével kapcsolatos tagállami tájékoztatás fogadására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) A tájékoztatás kézhezvételét követően a Fővárosi Főügyészség haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei fennállnak-e.

(3) Ha a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei nem állnak fenn, erről az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt értesítés kézhezvételét követő legfeljebb kilencvenhat órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt határidő szükség esetén további nyolc nappal meghosszabbítható. A Fővárosi Főügyészség a határidő meghosszabbításáról és annak indokairól tájékoztatja a tagállami hatóságot.

69/H. § (1) Ha a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárásban a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával érintett személy nem tartózkodik Magyarország területén, azonban a továbbított kommunikáció megismeréséhez, illetve rögzítéséhez az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállam közreműködése nem szükséges, az ügyész a titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról az érintett személy tartózkodási helyéről való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatja az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállami hatóságot.

(2) Ha a tagállami hatóság a tájékoztatás kézhezvételét követő kilencvenhat órán – ha a tagállam él a 69/G. § (4) bekezdés szerinti határidő-hosszabbítás lehetőségével, akkor tizenkét napon – belül arról tájékoztatja az ügyészt, hogy nemzeti joga szerint a titkos adatszerzés nem engedélyezhető, vagy a már végrehajtott titkos adatszerzés eredménye nem vagy csak meghatározott feltételekkel használható fel, az ügyész a Be. alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) Ha az ügyész a tagállami hatóság tájékoztatásával nem ért egyet, szükség esetén az Eurojust közreműködésével a tagállami hatósággal egyeztetést kezdeményezhet.

IV/B. FEJEZET

KÖZÖS NYOMOZÓCSOPORT LÉTREHOZÁSA, KÖZVETLEN TÁJÉKOZTATÁS, HIVATALOS IRAT KÉZBESÍTÉSE ÉS TÁRGY VISSZAADÁSA

70. § E fejezet rendelkezéseit az Európai Unió bármely tagállamával folytatott eljárási jogsegélyre alkalmazni kell.

36/F. Közös nyomozócsoport létrehozása

70/A. § A tagállami igazságügyi hatóság által közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére, illetve kezdeményezésére a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

70/B. § (1) Közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresést a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész az alábbi esetekben terjeszthet elő:

a) a nyomozás során, ha a több tagállamra kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult;

b) a bűncselekmény miatt több tagállam folytat büntetőeljárást, ezért a nyomozások összehangolására van szükség.

(2) A bűncselekmény különösen akkor több tagállamra kiterjedő, ha

a) azt több tagállamban követték el;

b) azt egy tagállamban követték el, de előkészületének, irányításának, illetve a hozzá kapcsolódó részesi magatartásoknak a jelentős részét egy másik tagállamban fejtik ki;

c) azt egy tagállamban követték el, de abban olyan bűnszervezet érintettsége állapítható meg, amely egynél több tagállamban folytat büntetendő tevékenységet;

d) azt egy tagállamban követték el, de más tagállam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti vagy veszélyezteti.

70/C. § (1) A közös nyomozócsoport a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész és a tagállami hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.

(2) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló eseti megállapodásban rendelkezni kell különösen:

a) a bűncselekmény leírásáról, amellyel kapcsolatban a közös nyomozócsoportot létrehozzák,

b) a közös nyomozócsoport működési területéről,

c) a közös nyomozócsoport összetételéről,

d) a közös nyomozócsoport vezetőjéről vagy vezetőiről,

e) a közös nyomozócsoport működésének időtartamáról és a meghosszabbítás feltételeiről,

f) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagjának jogairól és kötelezettségeiről,

g) a közös nyomozócsoport működésének feltételeiről,

h) az eljárási cselekmények közös nyomozócsoport működése során történő kezdeményezésének, elvégzésének módjáról, és az eljárási cselekmények eredménye vagy a közös nyomozócsoport keretei között beszerzett más bizonyítási eszközök átadásának módjáról,

i) a működés költségeinek viseléséről,

j) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagja által működési körében okozott károkért való felelősség szabályairól szóló tájékoztatásról.

(3) A közös nyomozócsoport magyar vezetője ügyész lehet.

(4) A közös nyomozócsoport működése során, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően, a közös nyomozócsoport magyar vagy tagállami tagja által, Magyarországon vagy egy tagállamban beszerzett, illetve átadott bizonyítási eszközt vagy elvégzett eljárási cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt a bizonyítási eszköz beszerzésére, átadására, vagy az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló eljárási jogsegély keretei között végezték volna.

70/D. § (1) A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény esetén

a) a közös nyomozócsoport, az e törvényben meghatározott kivételekkel, a magyar jogszabályok alapján jár el,

b) a közös nyomozócsoport működését – a megállapodásban foglaltak szerint – a közös nyomozócsoport magyar vezetője irányítja,

c) közös nyomozócsoport tagállami tagja Magyarország területén a közös nyomozócsoport magyar vezetőjének utasítása szerint jár el,

d) a közös nyomozócsoport működésének feltételeit a közös nyomozócsoport magyar vezetője, indokolt esetben a nyomozó hatóság közreműködésével biztosítja.

(2) A közös nyomozócsoport magyar vezetője haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállami hatóságot, ha a közös nyomozócsoport tagállami tagja a magyar jogszabályok szerint büntetendő cselekményt követett el.

70/E. § (1) A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény esetén a tagállami hatóság vagy a közös nyomozócsoport tagállami tagja által megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva kell eljárni, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2) A közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagja

a) az eljárási cselekményeken jelen lehet, azokról a tagállam joga szerint és hivatalos nyelvén jegyzőkönyvet készíthet,

b) a tagállam joga szerint és hivatalos nyelvén – a 66/F. § (3) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel – tanút vagy terheltet hallgathat ki és erről jegyzőkönyvet készíthet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben, ha a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagja az eljárási cselekmény során a tagállam hivatalos nyelvét használja, az ügyész vagy a nyomozó hatóság – szükség esetén – tolmácsot rendel ki.

(4) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló megállapodásban vagy a közös nyomozócsoport működése során a tagállami igazságügyi hatósággal kötött eseti megállapodás alapján a tagállami hatóság Magyarország területén eljáró tagállami tagja

a) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kényszerítő eszközt alkalmazhat,

b) szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja.

(5) A tagállami hatóság Magyarország területén eljáró tagállami tagja a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe.

(6) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

70/F. § (1) A közös nyomozócsoport működése során a tagállam területén végzett eljárási cselekmény esetén

a) a közös nyomozócsoport a tagállam jogszabályai alapján jár el,

b) a közös nyomozócsoport működését – a megállapodásban foglaltak szerint – az eljárási cselekmény elvégzésének helye szerinti tagállami vezető irányítja, és biztosítja a közös nyomozócsoport működését.

(2) A közös nyomozócsoport magyar tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzése során a közös nyomozócsoport tagállami vezetőjének utasítása szerint jár el. A közös nyomozócsoport magyar tagja nem utasítható olyan eljárási cselekmény elvégzésére, amely a magyar jogrendszer alapelveivel ellentétes. Ilyen esetben a közös nyomozócsoport magyar tagja az utasítás végrehajtását megtagadja és erről haladéktalanul tájékoztatja a közös nyomozócsoport magyar vezetőjét.

70/G. § (1) A közös nyomozócsoport működése során a tagállam területén végzett eljárási cselekmény esetén az ügyész vagy a nyomozó hatóság, illetve a közös nyomozócsoport magyar tagja kérheti, hogy az eljárási cselekmény elvégzésére, illetve a bizonyítási eszköz beszerzésére a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve meghatározott technikai módszert alkalmazva kerüljön sor.

(2) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja a közös nyomozócsoport működése során a tagállami jogszabályok alapján, a megállapodásban foglaltak szerint végezhet eljárási cselekményt, illetve működhet közre az eljárási cselekmény elvégzése során.

(3) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja kényszerítő eszközt, illetve szolgálati lőfegyvert a tagállami jogszabályok alapján, a megállapodásban foglaltak szerint alkalmazhat, illetve tarthat magánál. Kényszerítő eszköz alkalmazása, illetve a szolgálati lőfegyver használata során a magyar jogszabályokat is alkalmazni kell.

(4) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja kérheti, hogy a tagállam területén elvégzett eljárási cselekmény során a magyar nyelvet használhassa, és ennek érdekében a tagállami hatóság tolmács részvételét biztosítsa.

(5) A magyar állam a tagállam jogának megfelelően megtéríti a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét.

70/H. § (1) Az Eurojust tagja, illetve az Europol tisztviselője a közös nyomozócsoportban a megállapodásban foglaltak szerint működhet közre, a feladatának végrehajtása során kényszerintézkedést vagy kényszerítő eszközt nem alkalmazhat.

(2) Az Europol közös nyomozócsoportban részt vevő tisztviselője a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint felel. A kárt a közös nyomozócsoportban részt vevő nyomozó hatóság, ha a közös nyomozócsoportban több nyomozó hatóság vesz részt, a rendőrség téríti meg. A magyar állam az általa kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti az Europoltól.

36/G. Közvetlen tájékoztatás

71. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügyben a tagállami igazságügyi hatóságnak közvetlenül tájékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel kapcsolatban közvetlenül tájékoztatást kérhet.

(2) A nyomozó hatóság vagy az ügyész a büntetőeljárással kapcsolatban a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének vagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tűrő más okból a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy bűnüldöző szervtől közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényéről és tartalmáról a nyomozó hatóság az ügyészt haladéktalanul értesíti.

71/A. § (1) Ha a 71. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatáskérés eredménytelen vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint előterjesztett tájékoztatás iránti kérelemmel fordulhat a tagállami illetékes bűnüldöző szervhez vagy igazságügyi hatósághoz. Ha a kérelmet a nyomozó hatóság terjeszti elő, erről a tényről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.

(2) A nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett a tagállami bűnüldöző szerv vagy igazságügyi hatóság számára tizennégy napos határidőt állapít meg.

(3) Ha a tájékoztatás iránti kérelem az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítésére

a) hétnapos határidőt,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolcórás határidőt

állapíthat meg.

71/B. § (1) Ha a tagállami bűnüldöző szervtől vagy igazságügyi hatóságtól a 71. § (2) bekezdésében meghatározott adatra vonatkozó, a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint érkezik megkeresés, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a rendelkezésére álló információt átadja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 4. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kell megadni. Ha az információról a nyomozó hatóság ad tájékoztatást, erről és a tájékoztatás tartalmáról az ügyészséget haladéktalanul értesíti.

(3) A megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a hozzáérkezésétől számított tizennégy napon belül teljesíti.

(4) Ha a megkeresés az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, és a kért információ a nyomozó hatóság vagy ügyész számára közvetlenül hozzáférhető, a megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a hozzáérkezésétől számított

a) hét napon,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órán

belül teljesíti.

(5) Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás teljesítése aránytalan terhet jelent, azt a nyomozó hatóság vagy az ügyész legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(6) Ha a (3)–(4) bekezdésben meghatározott határidőn belül a tájékoztatásadás nem teljesíthető, a nyomozó hatóság vagy az ügyész erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem indokát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(7) A megkeresés teljesítését a nyomozó hatóság vagy az ügyész megtagadja, ha

a) a teljesítés

aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy

ab) folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve valamely személy biztonságát veszélyezteti, vagy

b) a kért információ

ba) jelentősége nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen,

bb) csak külön engedély alapján hozzáférhető, és ezen engedély hiányzik, vagy

bc) csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.

(8) A (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt kérdésben a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(9) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel vagy elzárással büntetendő.

71/C. § (1) A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből származó jövedelem és a bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében az erre a feladatra kijelölt tagállami közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.

(2) A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság által előterjesztett tájékoztatáskérésre a 71/A. §, az általa történő tájékoztatásadásra a 71/B. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett természetes vagy jogi személlyel összefüggő ismert adatokat is. A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a kérelemről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.

(3) Ha a jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság olyan tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményből származó jövedelem és bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése céljából a kijelölt tagállami hatóságnak feladata ellátásához erre szüksége van, a birtokába jutott adatról vagy tényről az (1) bekezdésben meghatározott kérelem nélkül is tájékoztatást adhat.

36/H. Hivatalos irat kézbesítése

71/D. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy másik tagállamban tartózkodó címzett részére közvetlenül, posta útján, tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldeményként kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban küldi meg.

(2) A hivatalos iratot – ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri – le kell fordítani a címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy – ha ezek a magyar igazságügyi hatóság előtt nem ismertek – a címzett tartózkodás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre. Az irathoz mellékelni kell a címzett tájékoztatását az eljárási jogairól és kötelezettségeiről.

(3) Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságának eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha

a) a címzett címe ismeretlen,

b) a postai úton történő kézbesítés nem volt lehetséges,

c) megalapozottan feltételezhető, hogy a postai úton történő kézbesítés nem vezet eredményre, vagy

d) a címzett büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárási jogsegélyre a IV. Fejezet vagy a IV/A. Fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

36/I. Tárgy visszaadása

71/E. § (1) A magyar igazságügyi hatóság azt a tárgyat, amelyre a bűncselekményt elkövették, a tagállami igazságügyi hatóság megkeresésére átadhatja abból a célból, hogy azt a tagállami igazságügyi hatóság a tulajdonosnak visszaadja.

(2) Tárgy visszaadása esetén a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresés fogadására és teljesítésére az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a visszaadni kért tárgy található.

(3) A megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami igazságügyi hatóság kétséget kizáró módon igazolja az érintett személy tulajdonjogát.

(4) A magyar igazságügyi hatóság elrendeli az átadni kért tárgy lefoglalását, és – szükség esetén – az ismeretlen helyen lévő tárgy körözését rendelheti el.

(5) A tárgy átadása nem sértheti jóhiszemű harmadik személy jogait, és nem veszélyeztetheti a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárás sikerét.

(6) Ha az átadni kért tárgyra a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban szükség van, a tárgy átadását az eljárás jogerős befejezéséig vagy a lefoglalás jogerős megszüntetéséig a magyar igazságügyi hatóság elhalasztja, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(7) A magyar igazságügyi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a tagállami igazságügyi hatósághoz olyan tárgy átadása érdekében, amelyre a bűncselekményt elkövették, és amelynek visszaadása iránt a magyar igazságügyi hatóságnál a tulajdonjogát kétséget kizáró módon igazoló személy kérelmet terjesztett elő. A kérelmet az eljárási jogsegély iránti megkereséshez csatolni kell.”

77. § Az EUtv. 179. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„24. a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

79. § (1) Az EUtv. a 3. számú melléklet szerinti 18. számú melléklettel egészül ki.

(2) Az EUtv. a 4. számú melléklet szerinti 19. számú melléklettel egészül ki.

(3) Az EUtv. az 5. számú melléklet szerinti 20. számú melléklettel egészül ki.

### 1. melléklet a 2017. évi XXXIX. törvényhez

„1. számú melléklet a 2007. évi XXXVI. törvényhez

EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH)

Ezt az ENYH-t egy illetékes hatóság bocsátotta ki. A kibocsátó hatóság igazolja, hogy ennek az ENYH-nak a kibocsátása a benne megjelölt eljáráshoz szükséges és azzal arányos, figyelembe véve a gyanúsított vagy a vádlott jogait is, és hogy a megjelölt nyomozási cselekmények megegyező körülmények között hasonló belföldi ügyben is elrendelhetők lennének. Kérem az alábbiakban megjelölt nyomozási cselekménynek vagy intézkedéseknek az elvégzését a nyomozás bizalmas jellegének megfelelő figyelembevételével, és azt követően az ENYH végrehajtásának eredményeként megszerzett bizonyítékok átadását.

7K07192_0

| A. SZAKASZ: | | | | | | | | | | |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| Kibocsátó állam .................................................................................................................................................................................. | | | | | | | | | | |

| Végrehajtó állam: .............................................................................................................................................................................. | | | | | | | | | | |

| B. SZAKASZ: Sürgősség | | | | | | | | | | |

| Kérem, jelezze, ha az alábbi okokból sürgősség esete áll fenn: | | | | | | | | | | |

| | | | | | □ Bizonyíték eltitkolása vagy megsemmisítése | | | | | |

| | | | | | □ Tárgyalás közelgő időpontja | | | | | |

| | | | | | □ Bármely egyéb ok | | | | | |

| Kérjük, részletezze: | | | | | | | | | | |

| Az ENYH végrehajtására vonatkozó határidőket a 2014/41/EU irányelv rögzíti. Ugyanakkor, ha rövidebb vagy meghatározott határidőre van szükség, kérem, hogy jelölje meg az időpontot, és nevezze meg a sürgősség indokát: | | | | | | | | | | |

| | | .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| | | .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | |

| C. SZAKASZ: Az elvégzendő nyomozási cselekmény(ek) | | | | | | | | | | |

| 1. Ismertesse a kért segítséget/nyomozási cselekmény(eke)t, ÉS adott esetben jelölje meg, ha a következő nyomozási cselekmények egyikéről van szó: | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| | | .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| | □ A végrehajtó hatóságnak már birtokában lévő információ vagy bizonyíték megszerzése | | | | | | | | | |

| | □ A rendőrség vagy igazságügyi hatóság adatbázisaiban fellelhető információ megszerzése | | | | | | | | | |

| | □ Meghallgatás | | | | | | | | | |

| | | | | □ tanú | | | | | | |

| | | | | □ szakértő | | | | | | |

| | | | | □ gyanúsított vagy vádlott | | | | | | |

| | | | | □ sértett | | | | | | |

| | | | | □ harmadik fél | | | | | | |

| | □ Adott telefonszámhoz vagy IP-címhez tartozó előfizetéssel rendelkező személyek azonosítása | | | | | | | | | |

| | □ Őrizetben lévő személy ideiglenes átszállítása a kibocsátó államba | | | | | | | | | |

| | □ Őrizetben levő személy ideiglenes átszállítása a végrehajtó államba | | | | | | | | | |

| | □ Videokonferencia vagy egyéb audiovizuális közvetítőeszköz útján történő meghallgatás | | | | | | | | | |

| | | | | □ tanú | | | | | | |

| | | | | □ szakértő | | | | | | |

| | | | | □ gyanúsított vagy vádlott | | | | | | |

| | □ Telefonkonferencia útján történő meghallgatás | | | | | | | | | |

| | | | | □ tanú | | | | | | |

| | | | | □ szakértő | | | | | | |

| | □ Információ a bankoknál és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlákról | | | | | | | | | |

| | □ Információ a banki és egyéb pénzügyi műveletekről | | | | | | | | | |

| | □ Valós idejű, folyamatos vagy meghatározott ideig tartó bizonyítékgyűjtéssel járó nyomozási cselekmény | | | | | | | | | |

| | | | | □ banki és egyéb pénzügyi műveletek nyomon követése | | | | | | |

| | | | | □ ellenőrzött szállítások | | | | | | |

| | | | | □ egyéb | | | | | | |

| | □ Fedett nyomozás | | | | | | | | | |

| | □ Titkos távközlési információgyűjtés | | | | | | | | | |

| □ Bizonyítékként felhasználható elemek megsemmisítésének, átalakításának, áthelyezésének, átadásának vagy elidegenítésének megakadályozására szolgáló ideiglenes intézkedés(ek). | | | | | | | | | | |

| D. SZAKASZ: Kapcsolat korábbi európai nyomozási határozattal (ENYH) | | | | | | | | | | |

| Jelezze, ha ez az ENYH egy korábbi ENYH kiegészítése. Adott esetben adja meg a korábbi ENYH azonosításához szükséges információkat (az ENYH kibocsátásának dátuma, a hatóság, amelyhez azt továbbították és a továbbítás dátuma [amennyiben rendelkezésre áll], a kibocsátó és a végrehajtó hatóság ügyiratszáma): | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| | | .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | |

| Kérem, adott esetben jelezze, ha ugyanebben az ügyben ENYH-val már megkerestek másik tagállamot is: | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| E. SZAKASZ: Az érintett személy személyazonossága | | | | | | | | | | |

| 1. Adjon meg minden ismert információt azon i. természetes vagy ii. jogi személy(ek) személyazonosságára vonatkozóan,akit vagy akiket a nyomozási cselekmény érint (ha több személyt érint, mindegyik személy esetében külön adja meg az információkat): | | | | | | | | | | |

| (i) Természetes személy(ek) esetében | | | | | | | | | | |

| Név: .................................................................................................................................................................................................. | | | | | | | | | | |

| Utónév (utónevek): ............................................................................................................................................................................ | | | | | | | | | | |

| Egyéb név (nevek) (ha van ilyen): .................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Felvett nevek (ha van ilyen): ............................................................................................................................................................ | | | | | | | | | | |

| Nem: ................................................................................................................................................................................................. | | | | | | | | | | |

| | Állampolgárság: ............................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | |

| Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám: ............................................................................................. | | | | | | | | | | |

| A személyazonosító okmány(ok) (személyazonossági igazolvány, útlevél) típusa és száma, ha rendelkezésre áll: | | | | | | | | | | |

| ........................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Születési idő:..................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Születési hely:................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Lakóhely és/vagy ismert lakcím; ha nincs ilyen, az utolsó ismert lakcím: | | | | | | | | | | |

| | | .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | |

| A személy által értett nyelv(ek): | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| (ii) A személy által értett nyelv(ek): | | | | | | | | | | |

| Megnevezés: ..................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| A jogi személy formája:.................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Rövidített név, általánosan használt név vagy kereskedelmi név, ha van ilyen: | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| A jogi személy nyilvántartott székhelye: ......................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Nyilvántartási szám: ......................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| A jogi személy címe: ........................................................................................................................................................................ | | | | | | | | | | |

| A jogi személy képviselőjének neve: ............................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Kérem, jelölje meg, hogy az érintett személy milyen minőségben vesz részt az eljárásban: | | | | | | | | | | |

| | □ gyanúsított vagy vádlott | | | | | | | | | |

| | □ sértett | | | | | | | | | |

| | □ tanú | | | | | | | | | |

| | □ szakértő | | | | | | | | | |

| | □ harmadik fél | | | | | | | | | |

| | □ egyéb (kérem, nevezze meg) ...................................................................................................................................................... | | | | | | | | | |

| 2. Amennyiben a fent megadott címtől eltér, kérem, adja meg az elvégzendő nyomozási cselekmény helyét: | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| 3. Adjon meg egyéb olyan információkat, amelyek támpontul szolgálhatnak az ENYH végrehajtásához, ha van ilyen: | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| F. SZAKASZ: Az eljárás típusa, amelynek céljából az európai nyomozási határozatot (ENYH) kibocsátották: | | | | | | | | | | |

| | | | | | | □ (a) a kibocsátó állam nemzeti joga szerint bűncselekménnyel kapcsolatban igazságügyi hatóság által indított, vagy az igazságügyi hatóság előtt megindítható büntetőeljárások; vagy | | | | |

| | | | | | | □ (b) a közigazgatási hatóságok által olyan cselekmények tekintetében indított eljárások, amelyek a kibocsátó állam nemzeti joga alapján jogszabálysértésként büntetendők, és a határozat kifejezetten büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság előtti eljáráshoz vezethet; vagy | | | | |

| □ (c) az igazságügyi hatóságok által olyan cselekmények tekintetében indított eljárások, amelyek a kibocsátó állam nemzeti joga alapján jogszabálysértésként büntetendők, és a határozat kifejezetten büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság előtti eljáráshoz vezethet; | | | | | | | | | | |

| □ (d) az a), b) és c) pontban említett olyan eljárásokkal kapcsolatban, amelyek olyan bűncselekményekhez vagy jogsértésekhez kapcsolódnak, amelyekért valamely jogi személy felelősségre vonható vagy büntethető a kibocsátó államban. | | | | | | | | | | |

| G. szakasz: Az európai nyomozási határozat (ENYH) kibocsátásának indokai | | | | | | | | | | |

| 1. A tények összefoglalása | | | | | | | | | | |

| Ismertesse az ENYH kibocsátásának indokait, beleértve az alapjául szolgáló tények összefoglalását is, a vád szerinti vagy a még nyomozás tárgyát képező bűncselekményeket, azt, hogy mely szakaszig jutott a nyomozás, az esetleges kockázati tényezők okait, valamint bármely egyéb lényeges információt. | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| 2. A kibocsátott ENYH tárgyát képező bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések: | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| 3. A kibocsátandó ENYH tárgyát képező bűncselekmény a kibocsátó állam jogában olyan szabadságvesztéssel járó büntetéssel vagy olyan szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő, amelynek maximális időtartama a kibocsátó állam joga szerint legalább három év, továbbá szerepel az alább felsorolt bűncselekmények között? (jelölje meg a megfelelő négyzetet) | | | | | | | | | | |

| □ bűnszervezetben való részvétel | | | | | | | | | | |

| | □ terrorizmus | | | | | | | | | |

| | □ emberkereskedelem | | | | | | | | | |

| | □ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia | | | | | | | | | |

| | □ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme | | | | | | | | | |

| | □ fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme | | | | | | | | | |

| | □ korrupció | | | | | | | | | |

| □ csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is | | | | | | | | | | |

| | □ bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása | | | | | | | | | |

| | □ pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is | | | | | | | | | |

| | □ számítástechnikai bűnözés | | | | | | | | | |

| □ környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is | | | | | | | | | | |

| | □ segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz | | | | | | | | | |

| | □ szándékos emberölés, súlyos testi sértés | | | | | | | | | |

| | □ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme | | | | | | | | | |

| | □ emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés | | | | | | | | | |

| | □ rasszizmus és idegengyűlölet | | | | | | | | | |

| | □ szervezett vagy fegyveres rablás | | | | | | | | | |

| | □ kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is | | | | | | | | | |

| | □ csalás | | | | | | | | | |

| | □ zsarolás és védelmi pénz szedése | | | | | | | | | |

| | □ termékhamisítás és szerzői jog megsértése | | | | | | | | | |

| | □ hivatalos okmányok hamisítása és azokkal való kereskedelem | | | | | | | | | |

| | □ fizetőeszközök hamisítása | | | | | | | | | |

| | □ hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme | | | | | | | | | |

| | □ nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme | | | | | | | | | |

| | □ lopott gépjárművek kereskedelme | | | | | | | | | |

| | □ erőszakos közösülés | | | | | | | | | |

| | □ gyújtogatás | | | | | | | | | |

| | □ a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények | | | | | | | | | |

| | □ légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése | | | | | | | | | |

| | □ szabotázs | | | | | | | | | |

| H. SZAKASZ: Egyes intézkedésekkel szemben támasztott további követelmények | | | | | | | | | | |

| Töltse ki a kért nyomozási cselekmény(ek)re vonatkozó szakaszokat: | | | | | | | | | | |

| H1. SZAKASZ: Őrizetben levő személy átadása | | | | | | | | | | |

| (1) | | | Őrizetben levő személynek a kibocsátó állam részére nyomozati célból történő ideiglenes átadására irányuló megkeresés esetén kérem, jelezze, hogy az érintett hozzájárult-e ehhez az intézkedéshez: | | | | | | | |

| □ | | | Igen | | | | | | □ Nem | □ Kérem az érintett hozzájárulásának kérését |

| (2) | | | Őrizetben levő személynek a végrehajtó állam részére nyomozati célból történő ideiglenes átadására irányuló megkeresés esetén kérem, jelezze, [...] hogy az érintett hozzájárult-e ehhez az intézkedéshez: | | | | | | | |

| □ | | | Igen | | | | | | □ Nem | |

| H2. SZAKASZ: Video- vagy telefonkonferencia vagy egyéb audiovizuális közvetítés | | | | | | | | | | |

| Videokonferencia vagy telefonkonferencia, vagy egyéb audiovizuális közvetítőeszköz útján történő meghallgatásra irányuló megkeresés esetén: | | | | | | | | | | |

| Kérem, nevezze meg azt a hatóságot, amely a meghallgatást végzi majd (elérhetőség/nyelv): | | | | | | | | | | |

| ......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Kérem, indokolja meg a kért intézkedést:........................................................................................................................................ | | | | | | | | | | |

| ......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| □ | | (a) videokonferencia vagy egyéb audiovizuális közvetítőeszköz útján történő meghallgatás: | | | | | | | | |

| | | | □ a gyanúsított vagy a vádlott hozzájárulását adta | | | | | | | | |

| □ | | (b) telefonkonferencia útján történő meghallgatás: | | | | | | | | |

| H3. SZAKASZ: Ideiglenes intézkedések | | | | | | | | | | |

| Bizonyítékként felhasználható elemek megsemmisítésének, átalakításának, áthelyezésének, átadásának vagy elidegenítésének megakadályozására szolgáló ideiglenes intézkedésre irányuló megkeresés esetén kérem, jelezze, hogy: | | | | | | | | | | |

| | | | | □ a bizonyítékot át kell adni a kibocsátó államnak | | | | | | | |

| | | | | □ a bizonyíték maradhat a végrehajtó államban; kérem, adja meg az alábbiak tervezett időpontját: | | | | | | | |

| | | | az ideiglenes intézkedés visszavonása: .................................................................................................................................. | | | | | | | |

| | | | a bizonyítékra vonatkozó későbbi megkeresés benyújtása: ................................................................................................... | | | | | | | |

| H4. SZAKASZ: Információk a bankoknál és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlákról | | | | | | | | | | |

| (1) | | | Ha az információkérés olyan számlára vonatkozik, amelyet az érintett banknál vagy egyéb pénzintézetnél tart fenn, illetve amely felett rendelkezési joga van, kérem, mindegyikre nézve indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz miért van szükség az intézkedésre, és hogy mi alapján feltételezi, hogy a végrehajtó államban található valamelyik bank vezeti a kérdéses számlát: | | | | | | | |

| □ | | | olyan bankszámlával kapcsolatos információ, amelyet az érintett tart fenn vagy amelyre vonatkozóan meghatalmazással rendelkezik | | | | | | | |

| □ | | | olyan egyéb pénzintézetnél vezetett számlával kapcsolatos információ, amelyet az érintett tart fenn vagy amelyre vonatkozóan meghatalmazással rendelkezik | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| (2) | | | A banki vagy egyéb pénzügyi műveletekre vonatkozó információkérés esetén kérem, mindegyik esetben indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz miért van szükség az intézkedésre: | | | | | | | |

| □ | | | banki műveletekre vonatkozó információ | | | | | | | |

| □ | | | egyéb pénzügyi műveletekre vonatkozó információ | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Adja meg az érintett időszakot és számlákat: | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| H5. SZAKASZ: Valós idejű, folyamatos vagy meghatározott ideig tartó bizonyítékgyűjtéssel járó nyomozási cselekmények | | | | | | | | | | |

| E nyomozási cselekményre irányuló megkeresés esetén kérem, indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz miért van szükség a kért információra: | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| H6. SZAKASZ: Fedett nyomozás | | | | | | | | | | |

| Fedett nyomozásra irányuló megkeresés esetén kérem, indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz feltehetőleg miért van szükség az intézkedésre: | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| H7. SZAKASZ: Titkos távközlési információgyűjtés | | | | | | | | | | |

| (1) | | | Titkos távközlési információgyűjtésre irányuló megkeresés esetén kérem, indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz miért van szükség az intézkedésre: | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| (2) | | | Kérem, adja meg az alábbi információkat: | | | | | | | |

| (a) | | | a célszemély azonosítására szolgáló információk: | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| (b) | | | a titkos információgyűjtés kívánt időtartama: | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| (c) | | | technikai adatok (különösen a büntetőeljárás alá vont személy azonosítója pl. mobiltelefon, vezetékes telefon, e-mail cím, internetkapcsolat esetében) annak érdekében, hogy az ENYH-t végre lehessen hajtani: | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| (3) | | | Kérem, jelezze, melyik végrehajtási módot részesíti előnyben | | | | | | | |

| | | | | | | | | □ Az információk azonnali továbbítása | | |

| | | | | | | | | □ Az információk rögzítést követő továbbítása | | |

| Kérem, jelezze, ha kéri a titkos információgyűjtés révén szerzett információk írásba foglalását, dekódolását vagy titkosításának feloldását is*: | | | | | | | | | | |

| ........................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| ........................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| | | | | | | | | | | |

| I. SZAKASZ: A végrehajtáshoz kért alaki követelmények és eljárások | | | | | | | | | | |

| 1. | | | Értelemszerűen jelölje meg és töltse ki! | | | | | | | |

| □ | | | A kibocsátó hatóság az alábbi alaki követelmények és eljárások betartására kéri a végrehajtó hatóságot (...): | | | | | | | |

| ........................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| ........................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| 2. | | | Értelemszerűen jelölje meg és töltse ki! | | | | | | | |

| □ | | | A kibocsátó hatóság kéri, hogy a kibocsátó állam egy vagy több tisztviselője részt vehessen az ENYH végrehajtásában, támogatást nyújtva a végrehajtó állam illetékes hatóságainak. | | | | | | | |

| A tisztviselők elérhetősége: | | | | | | | | | | |

| ........................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| ........................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| A kapcsolattartás során használható nyelvek: | | | | | | | | | | |

| ........................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| J. SZAKASZ: Jogorvoslat | | | | | | | | | | |

| 1. | | | Kérem, jelezze, ha az ENYH kibocsátásával szemben már jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, és amennyiben igen, kérem, részletezze (a jogorvoslati lehetőség leírása, beleértve a szükséges intézkedéseket és a határidőket is): | | | | | | | |

| ........................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| ........................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| 2. | | | A kibocsátó állam azon hatósága, amely további felvilágosítást tud adni a kibocsátó államban az igénybe vehető jogorvoslatokkal kapcsolatos eljárásokról, valamint arról, hogy rendelkezésre áll-e jogi segítségnyújtás, tolmácsolás és fordítás: | | | | | | | |

| Megnevezés:....................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Kapcsolattartó (ha van ilyen):............................................................................................................................................................ | | | | | | | | | | |

| Cím:.................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Tel.: (országkód) (körzetszám)........................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Fax: (országkód) (körzetszám)........................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| E-mail................................................................................................................................................................................................. | | | | | | | | | | |

| K. SZAKASZ: Az európai nyomozási határozatot (ENYH) kibocsátó hatóság adatai | | | | | | | | | | |

| Jelölje meg az ENYH-t kibocsátó hatóság típusát: | | | | | | | | | | |

| | | | | □ igazságügyi hatóság | | | | | | |

| | | | | □ (*) a kibocsátó állam joga szerint illetékes egyéb hatóság | | | | | | |

| | | | | | | | | | | |

| (*) Kérem, töltse ki az L. szakaszt is | | | | | | | | | | |

| | | | | | | | | | | |

| A hatóság megnevezése: | | | | | | | | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................ | | | | | | | | | | |

| A képviselő/kapcsolattartó neve: | | | | | | | | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................ | | | | | | | | | | |

| Ügyiratszám:....................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Cím:.................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Tel.: (országkód) (körzetszám)........................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Fax: (országkód) (körzetszám)........................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| E-mail: ............................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| A kibocsátó hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek: | | | | | | | | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................. | | | | | | | | | | |

| Amennyiben a fent megadottól eltér, azon személy(ek) elérhetősége, aki(k) további felvilágosítást tud(nak) adni vagy akivel (akikkel) meg lehet állapodni a bizonyíték átadásának gyakorlati részleteit illetően: | | | | | | | | | | |

| Név/Beosztás/Szervezet:................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Cím:................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| E-mail/Tel.:....................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| A kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének aláírása, amellyel igazolja az ENYH tartalmának pontosságát és helytállóságát: | | | | | | | | | | |

| Név:................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Betöltött tisztség (beosztás/rang):..................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Dátum:.............................................................................................................................................................................................. | | | | | | | | | | |

| Hivatalos pecsét (ha van ilyen): | | | | | | | | | | |

| L. SZAKASZ: Az európai nyomozási határozatot (ENYH) érvényesítő igazságügyi hatóság adatai | | | | | | | | | | |

| Jelölje meg az ENYH-t érvényesítő igazságügyi hatóság típusát: | | | | | | | | | | |

| | | | | □ a) bíró vagy bíróság | | | | | | |

| | | | | □ b) nyomozási bíró | | | | | | |

| | | | | □ c) ügyész | | | | | | |

| Az érvényesítő hatóság hivatalos megnevezése: | | | | | | | | | | |

| ........................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Képviselőjének neve: | | | | | | | | | | |

| ........................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Betöltött tisztség (beosztás/rang): | | | | | | | | | | |

| ......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Ügyiratszám...................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Cím: .................................................................................................................................................................................................. | | | | | | | | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Tel.: (országkód) (körzetszám.......................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Fax: (országkód) (körzetszám........................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| E-mail:.............................................................................................................................................................................................. | | | | | | | | | | |

| Az érvényesítő hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek: | | | | | | | | | | |

| ......................................................................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Kérem, jelölje meg, hogy a végrehajtó hatósággal való kapcsolattartás során az alábbiak közül melyik a fő kapcsolattartó: | | | | | | | | | | |

| | | | | □ a kibocsátó hatóság | | | | | | |

| | | | | □ az érvényesítő hatóság | | | | | | |

| Az érvényesítő hatóság aláírása és adatai | | | | | | | | | | |

| Név:.................................................................................................................................................................................................. | | | | | | | | | | |

| Betöltött tisztség (beosztás/rang):.................................................................................................................................................... | | | | | | | | | | |

| Dátum:............................................................................................................................................................................................. | | | | | | | | | | |

| Hivatalos pecsét (ha van ilyen): | | | | | | | | | | |

| | | | | | | | | | | |

”

### 2. melléklet a 2017. évi XXXIX. törvényhez

„2. számú melléklet a 2007. évi XXXVI. törvényhez

IGAZOLÁS EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH) ÁTVÉTELÉRŐL

Ezt a formanyomtatványt a végrehajtó állam azon hatóságának kell kitöltenie, amely a lentebb említett ENYH-t kapta.

7K07200_0

| | A. | AZ ÉRINTETT EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH) | |

| --- | --- | --- | --- |

| Az ENYH-t kibocsátó hatóság: | | | |

| .......................................................................................................................................................................................................... | | | |

| Ügyiratszám:...................................................................................................................................................................................... | | | |

| A kibocsátás dátuma:......................................................................................................................................................................... | | | |

| Az átvétel dátuma:............................................................................................................................................................................. | | | |

| B. AZ EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZATOT (ENYH) ÁTVEVŐ HATÓSÁG (1) | | | |

| Az illetékes hatóság hivatalos megnevezése: | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................ | | | |

| Képviselőjének neve: | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................ | | | |

| Betöltött tisztség (beosztás/rang): | | | |

| ........................................................................................................................................................................................................... | | | |

| Cím: | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................. | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................. | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................. | | | |

| Tel.: (országkód) (körzetszám) ............................................................................................................................................................ | | | |

| Fax: (országkód) (körzetszám) ............................................................................................................................................................ | | | |

| E-mail: ................................................................................................................................................................................................. | | | |

| Ügyiratszám: ....................................................................................................................................................................................... | | | |

| A hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek: | | | |

| .............................................................................................................................................................................................................. | | | |

| C. (ADOTT ESETTBEN) AZ ILLETÉKES HATÓSÁG, AMELYHEZ A B. SZAKASZBAN MEGHATÁROZOTT HATÓSÁG AZ EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZATOT (ENYH) TOVÁBBÍTJA | | | |

| A hatóság hivatalos megnevezése: | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................. | | | |

| Képviselőjének neve: | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................. | | | |

| Betöltött tisztség (beosztás/rang): | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................. | | | |

| Cím: | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................. | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................. | | | |

| Tel.: (országkód) (körzetszám)............................................................................................................................................................. | | | |

| Fax: (országkód) (körzetszám)............................................................................................................................................................. | | | |

| E-mail:.................................................................................................................................................................................................. | | | |

| A továbbítás dátuma:............................................................................................................................................................................ | | | |

| Ügyiratszám:........................................................................................................................................................................................ | | | |

| A kapcsolattartás során használható nyelv(ek): | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................. | | | |

| | | | |

| D. EGYÉB OLYAN INFORMÁCIÓ, AMELY LÉNYEGES LEHET A KIBOCSÁTÓ HATÓSÁG SZÁMÁRA: | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................... | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................... | | | |

| ............................................................................................................................................................................................................... | | | |

| E. ALÁÍRÁS ÉS DÁTUM | | | |

| Aláírás: | | | |

| Dátum: ................................................................................................................................................................................................. | | | |

| Hivatalos pecsét (ha van ilyen): | | | |

| | | | |

| | | | |

”

### 3. melléklet a 2017. évi XXXIX. törvényhez

„18. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

”

### 4. melléklet a 2017. évi XXXIX. törvényhez

„19. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

”

### 5. melléklet a 2017. évi XXXIX. törvényhez

„20. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

”