2017. évi LXIII. törvény — mi változott? 2017. szeptember 19.
A 2017. június 24. és 2017. szeptember 19. között hatályba lépett módosítások. 94 sor került be, 6 sor került ki.
← Előző módosítás (2017. június 24.)Következő módosítás (2017. szeptember 20.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 7 változatlan sor ⋯
3. § (1)–(2)
(3)
(3) A Kkt. 20. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) Ha az ellenőrzésre jogosult hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 21. § (1) bekezdés d), h) vagy i) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése miatt közigazgatási eljárás még nem indult, vagy a megindított közigazgatási eljárásban az üzembentartó személye még nem került megállapításra, úgy – tekintet nélkül a szabályszegés elkövetési helyére – a (7)–(10) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia.”
4–5. §
6. §
6. § (1) A Kkt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7. § (1)
„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval (járműszerelvény esetében a vontatást végző jármű üzemben tartójával), illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben
a) az (1) bekezdés a)–c) és e)–h) pontja szerinti esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig,
b) az (1) bekezdés d) és i) pontja szerinti esetben 10 000 forinttól 800 000 forintig
terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.”
(2) A Kkt. 21. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Ha a 20. § (1) bekezdés h), k), m) vagy o) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés során, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett az elkövetővel szemben a 20. § (4) bekezdése szerinti bírságot kell kiszabni.”
(3) A Kkt. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának – az (1) bekezdés d), h) és i) pontja kivételével – kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.”
(4) A Kkt. 21. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának az (1) bekezdés d) és i) pontja esetén kizárólag az ED törvényben meghatározott UD rendszer üzemeltetője által felvételezett, 21/K. § (3) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott, a mérési adatok tekintetében hitelesített vagy kalibrált mérőeszközből származó, közvetlen adatkapcsolat útján átadott adatok, valamint a 21/K. § (3) bekezdés g)–h) pontja szerint a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer által közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok alapján van helye.”
(5) A Kkt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés d), h) és i) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 150 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik.”
(6) A Kkt. 21. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Az (1) bekezdés a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül, az (1) bekezdés d), h) és i) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő öt hónapon belül be kell fejezni.”
7. § (1) A Kkt. 21/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedési hatóság
a) az alábbi célok érdekében működteti a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert:
aa) a közúti közlekedés ellenőrzésének támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztásra, ideértve az ezekhez kapcsolódó kockázatértékelési tevékenységet is, valamint
ab) a 20. § (1) bekezdésében, továbbá a 21. § (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározott felelősség megállapítására;
b) az a) pontban meghatározottakkal összefüggésben az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatást teljesít.”
(2)–(4)
(5)
(5) A Kkt. 21/K. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (3) bekezdés szerinti adatokat abban az esetben, ha jogsértés megállapítására nem kerül sor, a (2) bekezdésben meghatározott adatátadástól számított 30 napon belül törölni kell.”
(6)
8–16. §
17. §
17. § A Kkt. 48/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48/A. § (1) Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-éig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 21. § (4) bekezdésének 2016. december 31-én hatályos rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 21. § (1) bekezdésének d) és i) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozat kézbesítésének határideje az előírás megszegését követő 150 nap.”
18. § (1)–(2)
(3)
⋯ 2 változatlan sor ⋯
#### 2. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
21–25. §
21. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. §-a a következő 4. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazása során)
„4. Kerékpárszállító eszköz: minden olyan, a járműre ideiglenes jelleggel felszerelhető kerékpár vagy más dolog szállítására alkalmas tartószerkezet, amely részben vagy egészben kitakarja a jármű hatósági jelzését vagy világító, fényjelző berendezését.”
(2) A Kknyt. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során)
„16. Útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartása: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény, az autópályák, autóutak és főutak használati díjáról szóló miniszteri rendelet, valamint a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló miniszteri rendelet alapján mentességet élvező szervezetekről és járművekről vezetett elektronikus nyilvántartás.”
22. § A Kknyt. 7. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás áll:)
„g) az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartásából.”
23. § A Kknyt. 9/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/C. § (1) Az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában is a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartása tartalmazza
a) a jármű forgalmi rendszámát,
b) a jármű azonosító- és műszaki adatait,
c) a díjmentes használat vagy közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentesség jogcímének megjelölését, továbbá
d) a díjmentes használati, illetve közútkezelői hozzájárulás nélküli közlekedési jogosultság kezdőidőpontját és annak időtartamát.
(2) A nyilvántartó az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára való, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel történő közlekedési jogosultság ellenőrzése céljából a nyilvántartásba vételt megelőzően az érintett jármű rendszámadatát összeveti a járműnyilvántartás 9. § (1) bekezdése szerinti adatokkal.”
24. § A Kknyt. 14. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartót értesíti:)
„g) a díjmentes úthasználatra, továbbá a közútkezelői hozzájárulás hiányában is a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosult az útdíj köteles elemi útszakaszok, és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartásába felvenni kért járművek 9/C. § (1) bekezdésben meghatározott adatokról, valamint – a változástól számított 30 napon belül – azok változásáról.”
25. § A Kknyt. 15. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartó kezeli:)
„f) a 9/C. §-ban megjelölt adatokat az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre való jogosultság megszűnését követő 2 évig.”
#### 3. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
26. §
⋯ 67 változatlan sor ⋯