2017. évi LXIII. törvény — mi változott? 2017. június 24.

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak – az ingatlan-nyilvántartás szerinti – tulajdonosát, amelynek területén a (3a), illetve a (3e) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.”

2. § A Kkt. 20. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)

„o) a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára”

(vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)

3. § (1) A Kkt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés a)–j), l), n) és o) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben – ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, és ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja – 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) és m) pontokban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).”

(2) A Kkt. 20. § (11) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását]

„h) az (1) bekezdés n) pontja tekintetében a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság és a katasztrófavédelmi hatóság, az (1) bekezdés o) pontja tekintetében a közlekedési hatóság”

[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is bevonható.]

4. § A Kkt. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/A. § A 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés során, ha az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: kezelői ellenőr) járhat el, aki megfelel a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésén.”

5. § A Kkt. 21. § (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

[A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel]

„i) a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára”

(vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek.)

(2) A Kkt. 21/K. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredményét befolyásolni, így különösen a mérőberendezést e célból kikerülni tilos.”

(3) A Kkt. 21/K. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az ED törvényben meghatározott UD rendszer üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában közreműködik, amelynek során jogosult az ellenőrzési rendszerei által észlelt járművek össztömegére és tengelyterhelésére, a jármű tengelyeinek számára, a tengelyek közötti távolságára és sebességére vonatkozó adatokat rögzíteni és azokat a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére közvetlen adatkapcsolat útján az érintett járműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételekkel, valamint a jármű rendszámára, honosságára vonatkozó adatokkal kiegészítve, az észlelés helyének és időpontjának megjelölésével átadni.

(3) A közlekedési hatóság a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezeli a következő adatokat:

a) a jármű honossága, rendszáma,

b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,

c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,

d) az úthasználat helye és ideje,

e) a jármű áthaladási sebessége,

f) a járműről és hatósági jelzéséről készített képfelvételek,

g) a 21. § (6) bekezdése alapján közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok,

h) a (4) bekezdés alapján közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok,

i) a (5) bekezdés alapján a járművek közúti és telephelyi ellenőrzése során közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok.

(4) A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében az (1) bekezdés a) pont szerinti feladatai körében az ellenőrzésre való kiválasztáshoz, közvetlen adathozzáféréssel átveheti

a) a járműnyilvántartásból az ellenőrzött jármű

aa) műszaki adatait,

ab) a jármű üzembentartójának azonosító adatait,

ac) a jármű forgalmi engedélyének érvényességére vonatkozó adatot,

b) kötvénynyilvántartásban kezelt adatok teljes körét,

c) a jármű közúti jármű előéleti nyilvántartásban kezelt műszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatait,

d) a központi közigazgatási közlekedési bírság és ellenőrzési nyilvántartásban kezelt adatokat,

e) az autóbuszos személyszállítási, árufuvarozási, személygépkocsis személyszállítási és taxis személyszállítási tevékenységgel összefüggésben a közlekedési hatóság által kezelt engedélyek és igazolványok adatait,

f) a közlekedési hatóság által a közúti járművek műszaki megvizsgálásával kapcsolatban kezelt adatokat,

g) a közútkezelő által kezelt közútkezelői hozzájárulásokban szereplő, illetve az általa végzett közúti ellenőrzéssel összefüggésben keletkezett adatokat

h) a közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentességre vonatkozó adatokat,

i) a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének korlátozása alóli mentességre vonatkozó adatokat.

(5) A közlekedési hatóság a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatai körében a járművek közúti és telephelyi ellenőrzése során közvetlen adathozzáféréssel átveheti

a) a járműnyilvántartásból az ellenőrzött jármű

aa) műszaki adatait,

ab) a jármű üzembentartójának azonosító adatait,

ac) a jármű forgalmi engedélyének érvényességére vonatkozó adatot,

b) kötvénynyilvántartásban kezelt adatok teljes körét,

c) a jármű közúti jármű előéleti nyilvántartásban kezelt műszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatait,

d) a központi közigazgatási közlekedési bírság és ellenőrzési nyilvántartásban kezelt adatokat,

e) az autóbuszos személyszállítási, árufuvarozási, személygépkocsis személyszállítási és, taxis személyszállítási tevékenységgel összefüggésben a közlekedési hatóság által kezelt engedélyek adatait,

f) a tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartásban (a továbbiakban: tachográf kártya nyilvántartás) kezelt adatokat,

g) kétoldalú egyezmény alapján a közlekedési hatóság által külföldi hatóságoknak átadott, magyarországi belépésre jogosító árufuvarozási engedélyekbe bejegyzett, illetve a felhasználásukra vonatkozó adatokat,

h) a közlekedési hatóság által kezelt szaktanfolyami vizsga eredmények adatait,

i) a közlekedési hatóság által a közúti járművek műszaki megvizsgálásával kapcsolatban kezelt adatokat,

j) vezetői engedély-nyilvántartásból a gépjármű-vezetői képesítési igazolvány sorszámára, kategóriájára, kiadásának dátumára és érvényességi idejére vonatkozó adatokat,

k) közlekedési hatóság által kezelt, a magyar állampolgárságú járművezetővel, szolgáltatóval szemben külföldi tagállamban alkalmazott szankciók adatait,

l) a közútkezelő által kezelt közútkezelői hozzájárulásokban szereplő, illetve az általa végzett közúti ellenőrzéssel összefüggésben keletkezett adatokat,

m) a közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentességre vonatkozó adatokat,

n) a műszaki eltérési engedélyek adatait,

o) a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének korlátozása alóli mentességre vonatkozó adatokat.

(6) Ha a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezelt adatok alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhető, továbbá ha a kockázatértékelés eredménye azt indokolttá teszi, a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer a (3) bekezdés a)–f) és h) pontjaiban szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében átadja a közúti ellenőröknek.”

(4) A Kkt. 21/K. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja, c)–h) pontja, a (11a)–(11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek közlekedésének ellenőrzésére jogosult szervezetek a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint a (3) bekezdés szerinti adatok közül az ellenőrzéshez és bírságoláshoz szükséges adatokat jogosultak kezelni.

(8) A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni

a) a bíróság, a közigazgatási bírság bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából,

b) az ügyészség, az ügyész közigazgatási eljárásban történő részvételével összefüggő feladatok ellátása érdekében,

c) a nyomozó hatóságok, a hatáskörükbe tartozó bűncselekmények nyomozásával összefüggő feladatok ellátása érdekében,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében,

e) a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős szerv az elemző-értékelő tevékenysége céljából,

f) a terrorizmust elhárító szerv.

(9) A (3) bekezdés szerinti adatokat a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszerből

a) ha bírság kiszabására nem került sor – a (10) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – az úthasználat időpontjától számított,

b) bírság kiszabása esetén az eljárás végleges befejezésétől számított,

a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.”

(6) A Kkt. 21/K. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A közlekedési hatóság jogosult a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű rendszámát a vélelmezett szabályszegés elkövetésének helyét és idejét, valamint a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, az ellenőrzés képi felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 2 évig megőrizni, ha helyszíni ellenőrzésre nem került sor, illetve a jármű üzembentartó személyének automatizált lekérdezés útján történő megállapítására nincsen mód.”

8. § A Kkt. a 21/L. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Közúti vállalkozások kockázatértékelési rendszere

21/M. § (1) A közlekedési hatóság a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti vállalkozások (2) bekezdés szerinti előírásokkal kapcsolatos kockázati profiljának meghatározása és a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzése érdekében a miniszter rendeletében meghatározottak szerint kockázatértékelő rendszert működtet.

(2) A kockázatértékelő rendszerben a közlekedési hatóság

a) a járművezetők vezetési és pihenőidejével, valamint a menetíró készülékekkel,

b) a haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságával, továbbá

c) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében felsorolt jogsértésekkel

kapcsolatos hatósági ellenőrzések eredménye és a rendelkezésre álló egyéb információk alapján a miniszter rendeletében meghatározott szempontrendszer szerint összeállítja a vállalkozás kockázati profilját, amelyet a vállalkozások és az általuk üzemben tartott haszongépjárművek közúti és telephelyi ellenőrzésre kiválasztása során figyelembe vesz.

(3) A közlekedési hatóság a kockázatértékelési rendszer keretében kezeli a következő adatokat:

a) a közúti személyszállítást vagy árufuvarozást végző, közúti járműveket üzembentartó vállalkozás azonosításához szükséges adatok,

b) a vállalkozás járműveit érintő közúti ellenőrzések időpontja és tárgya,

c) a vállalkozás járműveit érintő műszaki vizsgálatok időpontja és jellege (időszakos vagy önkéntes vizsgálat),

d) a vállalkozás tulajdonában, üzemben tartásában vagy használatában lévő, M2, M3, N2, N3, O3, valamint O4 kategóriájú, közúti ellenőrzésben vagy jogsértésben érintett járművek azonosító adatai,

e) a vállalkozással összefüggésbe hozható jogsértések adatai:

ea) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

eb) a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3–4/A. mellékleteiben meghatározott, jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

ec) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 10. számú mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

f) a vállalkozásnak a fenti adatok alapján előállított kockázati besorolása.

(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig, de legfeljebb közúti fuvarozási tevékenység megszüntetéséig kezelheti.

(5) A kockázatértékelő rendszerből igényelheti

a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat,

b) a közlekedési hatóságok, valamint a 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja, c)–h) pontja, a (11a) és a (11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek közlekedésének ellenőrzésére jogosult szervezetek az e törvényben megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat,

c) a vállalkozás a kockázati profiljával kapcsolatban kezelt adatokat.”

9. § A Kkt. a következő 29/F. §-sal egészül ki:

„29/F. § Az útügyi műszaki előírások kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre vonatkozó jogszabály vagy szabvány által nem szabályozott műszaki előírásokat.”

10. § A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény szerint az út kezelői:)

„d) a külön jogszabályban meghatározott országos kerékpárút-törzshálózat és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszai tekintetében

da) a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet;

db) valamint a külön jogszabályban meghatározott kerékpározás céljára használt magánutak és útnak nem minősülő egyéb útvonalak mellett található kerékpáros útbaigazító táblák vonatkozásában a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet.”

11. § A Kkt. 33/C. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosultak: a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve intézkedését kérni, és annak megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,)

„ca) a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított, a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott mértékű szabályszegés esetén az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóság kiérkezéséig a járművet – a 3,2 m szélességet, 22 m hosszúságot, 4,2 m magasságot és 70 tonna össztömeget meg nem haladó járművet legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani,”

12. § A Kkt. 44. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A közlekedési hatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátásához jogosult díjmentesen átvenni a más ellenőrzésre jogosult hatóság által végzett közúti ellenőrzések során keletkezett, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő, a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő által kezelt adatokat.”

13. § A Kkt. 47. § 31a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:)

„31a. Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer: a 21/K. § (1) bekezdésében meghatározott célok érdekében rendszeresített, hitelesített vagy kalibrált mérőeszközöknek és az ezekhez kapcsolódó hatósági informatikai rendszer szoftver- és hardverelemeinek rendszere;”

14. § A Kkt. 47. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

„37. úthálózat-védelem: az országos út- és hídvagyon preventív védelme és megóvása, a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztető, a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelés-korlátozást túllépő, valamint a megengedett méretet meghaladó járművek közlekedésének szabályozásával és ellenőrzésével.”

15. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 39. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kapa Kormány, hogy)

„39. a 33. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti országos kerékpárút-törzshálózat és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli és lakott területi szakaszainak – beleértve az e hálózathoz tartozó, kerékpározás céljára használt magánutakat és útnak nem minősülő egyéb útvonalakat is – kijelölését, valamint a 33. § (1) bekezdés d) pont da)–db) alpontja szerinti, a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet kijelölését”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„4. az országos közutak kezelésének szabályait és a helyi közutak, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelésének szakmai szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 34. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„34. a 24. § (11) bekezdésében meghatározott szervezet kijelölését, és az azzal összefüggésben ellátandó, valamint a 24. § (11) bekezdésében meghatározott szervezet által ellátandó muzeális jellegű járművek minősítési szabályainak kidolgozására és kiadására, a minősítés végrehajtásának szakmai és piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó feladatokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 38a. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„38a. az útügyi műszaki előírások kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 49 és 50. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„49. az úthálózat-védelem érdekében megvalósuló rendszerek létesítésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,

50. a 21/M. § szerinti kockázatértékelő rendszerrel kapcsolatos, a közúti vállalkozások kockázati profiljának meghatározására és a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

16. § A Kkt. 48. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete – fővárosban a fővárosi közgyűlés –, hogy hogy a közlekedésért felelős miniszter rendeletében előírt közutak kezelési feladataival kapcsolatban, valamint a közlekedésért felelős miniszter rendeletében előírt közutak építésével kapcsolatban előírt minőségi követelmények ellenőrzésének való megfelelés érdekében az általa kezelt közutak vonatkozásában a helyi sajátosságoknak megfelelő további szabályokat rendeletben állapíthasson meg.”

18. § (1) A Kkt. 49. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

„g) – az e törvény végrehajtására a 48. § (3) bekezdés b) pont 49. alpontja alapján kiadott jogszabállyal együtt – a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (1) bekezdése.”

(2) A Kkt. 49. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„g) – az e törvény végrehajtására a 48. § (3) bekezdés b) pont 49. alpontja alapján kiadott jogszabállyal együtt – az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikke.”

19. § A Kkt.

- a) 21. § (6) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés” szöveg,

- b) 44/A. § (3) bekezdésében az „A tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartás (a továbbiakban: tachográf kártya nyilvántartás) a” szövegrész helyébe az „A tachográf nyilvántartás” szöveg,

- c) 49. § (2) bekezdés c) pontjában a „2. cikkének (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. cikkének (1) és (2) bekezdése és 9. cikke” szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti a Kkt. 20. § (17) bekezdése.

26. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény rendelkezéseit

a) az 1. számú melléklet szerinti autópályák, autóutak és gyorsutak, valamint azok csomóponti elemei (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak),

b) a gyorsforgalmi utakkal egy beruházásban megvalósuló közutak,

c) a gyorsforgalmi utak csomóponti elemeihez közvetlenül csatlakozó bekötő- és elkerülő utak, továbbá

d) a gyorsforgalmivá fejleszthető országos főutak tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni.”

34. § A Vtv. 44. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a pályahálózat-működtető az általa fejlesztett vasúti pályahálózaton – beleértve az annak elhelyezésére szolgáló földterületet is – és az ahhoz kapcsolódó vasúti üzemi létesítményeken építtetőként létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el az állam nevében és az állam javára, a tevékenysége fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.

(8) A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság – a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. bonyolítóként történő bevonásával – a (7) bekezdés szerinti feladatkörében jár el a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény kihirdetéséről szóló 2016. évi XXIV. törvény alapján megvalósuló beruházás megvalósítása során.”

45. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„6. elővárosi személyszállítási szolgáltatás: a főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb 100 km-es vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás;”

46. § Az Sztv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A víziközlekedési személyszállítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Vkt. és a vízi személyszállításról szóló rendelet, a vasúti személyszállítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Vtv. állapítja meg.

(2) Az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság (a továbbiakban: autóbuszos hatóság) döntései megtámadására vonatkozó közigazgatási perekben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességgel jár el.

(3) Az autóbuszos hatóság piacfelügyeleti és utasjogi hatósági eljárásaiban országos illetékességgel jár el.”

47. § Az Sztv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Autóbuszos személyszállítás esetén panaszt benyújtani a szolgáltató vagy közlekedésszervező panaszkezelési eljárását lezáró dokumentum panaszossal való közlésétől számított, ennek hiányában az üzletszabályzat panaszkezelésre vonatkozó részében vagy azon szolgáltatók esetében, amelyek nem rendelkeznek az autóbuszos hatóság által jóváhagyott üzletszabályzattal, az autóbuszos hatóság által jóváhagyott önálló panaszkezelési szabályzatban (a továbbiakban együtt: panaszkezelési szabályzat) az eljárásra meghatározott határidő leteltét követő 30 napon belül lehet az autóbuszos hatóságnál. A szolgáltató vagy a közlekedésszervező a panaszkezelési eljárását lezáró dokumentumban tájékoztatni köteles a panaszost arról, hogy a panaszkezelési eljárással szemben az autóbuszos hatósághoz fordulhat. E határidőn túl az autóbuszos hatósághoz benyújtott panaszokat az autóbuszos közlekedési hatóság visszautasítja. A szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárásában hozott, az ügyet lezáró dokumentumot az autóbuszos hatóság részére a panasz mellékleteként be kell nyújtani. Ennek hiányában az autóbuszos hatóság hiánypótlási felhívást bocsát ki. A panasz kivizsgálása során az autóbuszos hatóság a tényállás tisztázása érdekében több ízben is bocsáthat ki hiánypótlásra felhívást. Az autóbuszos hatóság abban az esetben is visszautasítja a kérelmet, ha az nem az előterjesztésre jogosulttól származik. Az autóbuszos hatóság panaszkezelési eljárására vonatkozó további szabályokat a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendelet tartalmazza.”

48. § (1) Az Sztv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Menetrend szerinti közforgalmú közúti, vasúti és e törvény hatálya alá tartozó vízi személyszállítási szolgáltatás az e törvény vagy a személyszállítási feltételekről szóló jogszabály alapján a közlekedési hatóság vagy a vasúti igazgatási szerv által kiadott, az adott személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges működési engedély vagy tudomásul vett bejelentés birtokában végezhető.”

(2) Az Sztv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vasúti társaság személyszállítási üzletszabályzatát, a közlekedésszervezőnek a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot és annak módosítását a vasúti igazgatási szerv e törvényben, a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi, a városi és a helyi működési engedély alapján, valamint a kisvasút és múzeumvasút által végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a vasúti személyszállítási üzletszabályzat, vagy a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzata az e törvényben, a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi, a városi és a helyi működési engedély alapján, valamint a kisvasút és a múzeumvasút által végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.”

49. § Az Sztv. 22. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaságként vagy részvénytársaságként vagy az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működő közlekedésszervező és az a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltató, valamint közlekedésszervezői közreműködő, amely a közlekedésszervezőt rendeletben kijelölő önkormányzat vagy a közlekedésszervező meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaságként vagy ugyanazon önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működik, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. §-a alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.”

50. § Az Sztv.

- a) 15. § (2)–(3) és (5)–(6) bekezdésében, 15/A. § (1) bekezdésében, 16. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, (5)–(7) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében az „A közlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „Az autóbuszos hatóság” szöveg,

- b) 15. § (7) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésben, 17. § (5a) bekezdés b) pontjában, (5b) bekezdés nyitó szövegrészében, (6) bekezdésében, 18. § (5) és (7) bekezdésében, 19. § (6) bekezdésében és a 49. § (1) bekezdésének az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel beiktatott k) pontjában az „a közlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „az autóbuszos hatóság” szöveg,

- c) 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a közlekedési hatóság” szövegrészek helyébe az „az autóbuszos hatóság” szöveg,

- d) 17. § (2) bekezdésében a „75. § (3)–(4)” szövegrész helyébe a „77. § (2) bekezdésében és 79/E. § (4)” szöveg,

- e) 17. § (5d) bekezdésében az „a közlekedési hatóságnak” szövegrész helyébe az „az autóbuszos hatóságnak” szöveg,

- f) 18. § (1) bekezdésében az „a közlekedési hatóságnál” szövegrész helyébe az „az autóbuszos hatóságnál” szöveg,

- g) 18. § (2) bekezdésében az „a panaszkezelési szabályzatban” szövegrész helyébe az „az üzletszabályzat panaszkezelésre vonatkozó részében (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat)” szöveg

lép.

51. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Udt.) 17. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az útdíjszedő

a) az (1) bekezdés szerinti útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek útdíjellenőrzési tevékenységének támogatása,

b) az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatás teljesítése, valamint

c) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére történő adatszolgáltatás teljesítése

érdekében adatgyűjtést végez a díjköteles útszakaszon közlekedő gépjárművekről, telepített fix vagy mobil eszközök felhasználásával.

(3) Az útdíjszedő az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek útdíjellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében:

a) a (2) bekezdés szerinti eszközök útján felvételezett, azonosításra alkalmas adatokat és a rendszám adatokat összeveti az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről rendelkezésére álló adatokkal, valamint az útdíj köteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokkal,

b) az a) pont szerinti összevetés alapján összeállított adatállományt – kivéve a jogosult úthasználatra vonatkozó adatokat – átadja az útdíjellenőrzésre jogosult hatóság számára.”

(2) Az Udt. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet a (3) bekezdés b) pontja szerinti adatállomány alapján a vélelmezett szabályszegések esetében – feladatkörébe tartozóan – hivatalból megindítja a külön törvényben meghatározott hatósági eljárást.”

52. § (1) Az Udt. 26. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti szerv a felügyeleti jogkörében eljárva jogosult a díjfizetési kötelezettséggel érintett gépjárműveknek a díjfizetési kötelezettséggel, valamint az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos alábbi jellemzőit, valamint az úthasználók, üzemben tartók, és a szerződött díjfizetők alábbi személyes adatait kezelni a díjszedés hatékony lebonyolítása érdekében a díj, illetve a bírság megfizetésére irányuló követelés elévüléséig:)

„i) az úthasználati jogosultsággal

ia) rendelkező,

ib) nem rendelkező

gépjárműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételt,”

(2) Az Udt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az útdíjszedő a 6. § (4) bekezdésében és a 17. §-ban meghatározott feladatai ellátása, az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében

a) az (1) bekezdés c)–h) és j) pontjában meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 7 évig,

b) az (1) bekezdés i) pont ia) alpontjában meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 360 napig,

c) az (1) bekezdés i) pont ib) alpontjában meghatározott adatokat az adat keletkezését követő két évig,

d) az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott adatokat, valamint a jármű áthaladási sebességére vonatkozó adatokat az adatátadást követő 3 napig

jogosult kezelni.”