2017. évi LII. törvény — mi változott? 2026. január 1.
A 2025. december 17. és 2026. január 1. között hatályba lépett módosítások. 108 sor került be, 0 sor került ki.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
1. § Ha uniós jogi aktus, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának (a továbbiakban: ENSZ BT) határozata pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést rendel el, annak végrehajtása során e törvény és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) rendelkezései szerint kell eljárni.
1/A. § E törvény rendelkezéseit
- a) Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listája (a továbbiakban: nemzeti lista) tekintetében a 7/A. és a 7/C. alcímben,
- b) a terrorista személlyé nyilvánítás tekintetében a 7/B. és a 7/C. alcímben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
#### 2. Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában
⋯ 263 változatlan sor ⋯
(6) A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv 14. § szerinti eljárására az e §-ban foglalt adatkezelési rendelkezések irányadóak.
#### 7/A. A nemzeti listára vonatkozó szabályok
16/A. § (1) A nemzeti listára – az Európai Unió, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete szankciós listáján nem szereplő – olyan csoport, csoportosulás, illetve szervezet vehető fel, amelynek a tekintetében helye lehet a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2580/2001/EK rendelet) alkalmazásának.
(2) A nemzeti listán szereplő csoport, csoportosulás, illetve szervezet terrorista csoportnak minősül.
16/B. § (1) A nemzeti listára történő felvételt a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter vagy az igazságügyért felelős miniszter kezdeményezi a rendőrségtől, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól vagy a Nemzeti Információs Központtól érkezett jelzés alapján.
(2) A Nemzeti Információs Központ az (1) bekezdés szerinti jelzést a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 30/A. §-a szerinti együttműködő szervektől származó információk alapján, valamennyi rendelkezésére álló információt és az összes körülményt mérlegelve teszi meg.
(3) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter vagy az igazságügyért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti információk alapján javaslatot tehet a Kormány részére a csoport, csoportosulás vagy szervezet nemzeti listára történő felvételére, az alkalmazandó korlátozó intézkedésekre és azok hatályára.
(4) A nemzeti listát, valamint a nemzeti listán szereplő egyes csoportok, csoportosulások, illetve szervezetek esetében alkalmazandó korlátozó intézkedéseket és azok hatályát a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) A (4) bekezdés szerinti korlátozó intézkedésként
- a) pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása,
- b) a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának tilalma, valamint
- c) a pénzügyi tranzakciók tilalma vagy korlátozása
állapítható meg.
(6) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzeti listát és annak a jogszabályokkal való összhangját, valamint szükség esetén javaslatot tesz a Kormánynak a nemzeti lista módosítására.
#### 7/B. A terrorista személlyé nyilvánítás szabályai
16/C. § (1) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter határozatban dönthet az olyan természetes személy terrorista személlyé nyilvánításáról és a 16/B. § (5) bekezdés a)–c) pontja, valamint a (2) bekezdés szerinti egyes korlátozó intézkedések vele szemben történő alkalmazásáról, aki
- a) a nemzeti listán szereplő csoport, csoportosulás vagy szervezet tevékenységével összefüggésbe hozható, és akivel szemben felmerül terrorcselekmény elkövetésének kockázata, vagy
- b) vélhetően terrorcselekmény megvalósítására készül, és
vonatkozásában helye lehet a 2580/2001/EK rendelet alkalmazásának.
(2) A terrorista személlyé nyilvánított személlyel szemben – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény általános szabályai szerint – kiutasítás, valamint a kiutasításhoz kapcsolódóan beutazási és tartózkodási tilalom is elrendelhető.
(3) A terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárást a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter – hivatalból – a rendőrségtől, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól vagy a Nemzeti Információs Központtól érkezett jelzés alapján kezdheti meg. A terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárás kérelemre történő lefolytatásának nincs helye.
(4) A Nemzeti Információs Központ a (3) bekezdés szerinti jelzést az Nbtv. 30/A. §-a szerinti együttműködő szervektől származó információk alapján, valamennyi rendelkezésére álló információt és az összes körülményt mérlegelve teszi meg.
16/D. § (1) A terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárás vele szemben történt megindításáról az érintett személyt akkor kell közvetlenül értesíteni, ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik, ezek hiányában az értesítést az érintett személy bármely ismert nem hivatalos elektronikus elérhetőségére kell megküldeni, egyidejűleg hirdetmény útján is közölni kell. Az értesítést mellőzni kell abban az esetben, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a közlés a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot veszélyezteti.
(2) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytathat le. A bizonyítási eljárásban az érintett személy adatszolgáltatásra, irat bemutatására vagy nyilatkozat megtételére hívható fel, ha ez a tényállás tisztázása érdekében szükséges.
(3) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter megszünteti a terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárást abban az esetben, ha a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat meghozatalának az okai nem állnak fenn, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapíthatók meg a terrorista személlyé nyilvánítás 16/C. § (1) bekezdése szerinti feltételei.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárás megszüntetéséről az érintett személyt olyan módon kell értesíteni, ahogyan őt az eljárás megindításáról értesítették.
16/E. § (1) A terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat
- a) rendelkező része tartalmazza
- aa) a terrorista személlyé nyilvánított személlyel szemben alkalmazandó korlátozó intézkedéseket, valamint
- ab) a jogorvoslatról szóló tájékoztatást, továbbá
- b) indokolása tartalmazza különösen
- ba) a határozat jogalapjának megjelölését,
- bb) a terrorista csoporttal való kapcsolat, összefüggés leírását,
- bc) a rendelkezésre álló bizonyítékok bemutatását, valamint
- bd) a korlátozó intézkedések alkalmazásával összefüggésben a mérlegelés szempontjainak és eredményének a bemutatását.
(2) Ha a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat minősített adaton alapul, az indokolás a minősített adat iktatószámának a megjelölésére való utalást tartalmazza.
(3) A terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozatot a terrorista személlyé nyilvánított személlyel – ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik – közölni kell, és a határozatban foglalt döntésről szóló közleményt a Hivatalos Értesítőben közhírré kell tenni. A terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat a közléssel, ismeretlen tartózkodási helyű személy esetében a közhírré tétellel véglegessé válik.
16/F. § (1) A terrorista személlyé nyilvánított személy a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozattal szemben – a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül – keresetlevelet nyújthat be. A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter a keresetlevelet 15 napon belül továbbítja a Kúriának. A keresetindítási határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
(2) A keresetlevelet a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsként eljárva, közigazgatási perben bírálja el. A Kúria 30 napon – a (3) bekezdés szerinti esetben 45 napon – belül határoz. A Kúria a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter döntését nem változtathatja meg.
(3) Ha a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat minősített adaton alapul, a Kúria – a keresetlevél, a védirat és az ügy iratainak megküldésével – a felperes érdekeinek védelmére felhívja az ügyészt a perbelépésre. Ilyen esetben az ügyész perbelépése kötelező.
16/G. § A terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárásra egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a hirdetményi közlésre, a képviseletre, az iratbetekintésre, az észrevétel, nyilatkozat tételére, az iratra, az ügyintézési határidőre, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítésre és a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a közhírré tételre, a hatóság döntéseire, továbbá a hivatalbóli eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
16/H. § (1) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter
- a) évente hivatalból felülvizsgálja, valamint
- b) a soron kívüli felülvizsgálat szükségességére utaló tény felmerülése vagy az erre irányuló bejelentés alapján soron kívül felülvizsgálhatja,
hogy a terrorista személlyé nyilvánított személy esetében a 16/C. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállnak-e.
(2) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter határozatban dönt a terrorista személlyé nyilvánítás és a terrorista személlyé nyilvánított személlyel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések megszüntetéséről abban az esetben, ha
- a) az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során megállapítja, hogy
- aa) a terrorista személlyé nyilvánított személy esetében nem állnak fenn a 16/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, vagy
- ab) a körülményekben olyan változás következett be, ami miatt nem indokolt a terrorista személlyé nyilvánítás és a terrorista személlyé nyilvánított személlyel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések fenntartása,
- b) a terrorista személlyé nyilvánított személy a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27-i 2001/931 KKBP tanácsi közös álláspontban vagy a 2580/2001/EK rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott listán szerepel, vagy
- c) a terrorista személlyé nyilvánított személy meghal.
(3) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter határozatban dönt a terrorista személlyé nyilvánított személlyel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések módosításáról vagy hatályának kiigazításáról abban az esetben, ha ezt a körülményekben bekövetkezett változások alapján szükségesnek tartja.
(4) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter a (2), illetve a (3) bekezdés szerinti határozat meghozatalát megelőzően a Nemzeti Információs Központot megkeresheti.
(5) A 16/C–16/G. § rendelkezéseit az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell.
#### 7/C. A korlátozó intézkedések végrehajtásának különös szabályai
16/I. § (1) A szolgáltatók folyamatosan figyelemmel kísérik a nemzeti listát és a 16/E. § (3) bekezdése szerint közhírré tett közleményeket.
(2) A felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységük gyakorlásával – a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét szabályozó jogszabályok alapján, az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően – biztosítják a szolgáltatók ezen alcímben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését.
(3) A felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott eljárást és intézkedéseket alkalmazzák.
#### 8. Záró rendelkezések
17. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
⋯ 3 változatlan sor ⋯
rendeletben jelölje ki.
(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzeti listát, valamint a nemzeti listán szereplő egyes csoportok, csoportosulások, illetve szervezetek esetében alkalmazandó korlátozó intézkedéseket és azok hatályát.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdés f), h), j) és k) pontjában meghatározott szolgáltatók számára kiadandó e törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozására és működtetésének minimumkövetelményeire vonatkozó részletszabályokat.
(2a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a vagyon befagyasztás vagy rendelkezésre bocsátás tilalma alól biztonsági intézkedések alkalmazásával történő mentesítés engedélyezésének, a biztonsági intézkedések megfelelősége és végrehajtása folyamatos figyelemmel kísérésének, valamint a nem megfelelő végrehajtás esetén alkalmazható intézkedések részletszabályait.
⋯ 86 változatlan sor ⋯