§Nyílt Jogtár

2017. évi LII. törvény az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról

Hatályos szöveg — 2026. január 1. napjától. 11 időállapot 2017 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2017. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2017. évi LII. törvény

az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról

E törvény célja, hogy az Európai Unió, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében eljárási szabályokat határozzon meg.

Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. § Ha uniós jogi aktus, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának (a továbbiakban: ENSZ BT) határozata pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést rendel el, annak végrehajtása során e törvény és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) rendelkezései szerint kell eljárni.

1/A. § E törvény rendelkezéseit

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

3. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása

3. § (1) A szolgáltatók folyamatosan figyelemmel kísérik a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait.

(2) A felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységük gyakorlásával – a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét szabályozó jogszabályok alapján, a (3) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően – biztosítják a szolgáltatók e törvényben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését.

(3) A felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott eljárást és intézkedéseket alkalmazzák.

(4) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott belső szabályzatnak a részét képezheti. A belső szabályzatra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5) A felügyeletet ellátó szervek az e törvény szerinti feladatok végrehajtásához a szolgáltatók számára a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti útmutatót adnak ki, továbbá a honlapjukon a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról tájékoztatást tesznek közzé és azt folyamatosan aktualizálják. A felügyeleti útmutatóra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(6) A szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel, amely biztosítani képes a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtását. A szűrések teljesítése során keletkezett adatokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti előírásokkal összhangban a szolgáltató a szűrés végrehajtásától számított nyolc évig köteles megőrizni.

(7) Az e törvény szerinti vagyoni nyilvántartást vezető szervek folyamatosan figyelemmel kísérik a korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait.

4. § (1) A szolgáltatók, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek – a 16. § (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével – haladéktalanul bejelentenek a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek (a továbbiakban: hatóság) minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással (a továbbiakban: vagyon) rendelkezik.

(2) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdés szerinti bejelentést haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. A kijelölt személy kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a hatóságot tájékoztatni. A kijelölt személy vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell.

(3) A szolgáltató nevében a (2) bekezdés szerint kijelölt személy a bejelentést a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja a hatóságnak, amelynek beérkezéséről a hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.

(4) A hatóság a szolgáltató és a vagyoni nyilvántartást vezető szerv (1) bekezdés szerinti bejelentését annak megtételét követő négy munkanapon belül megvizsgálja.

5. § (1) Ha a hatóság a hivatalosan tudomására jutott információk, illetve a 4. § szerinti bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik Magyarország területén pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonnal, erről – az alkalmazandó uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésére hivatkozva – a vizsgálat eredményének megküldésével a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul értesíti

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a 16. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésre álló adatokat, valamint

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás feltételei nem állnak fenn, arról a hatóság haladéktalanul értesíti a bejelentést tevő szolgáltatót, illetve vagyoni nyilvántartást vezető szervet.

(4) A szolgáltató a 4. § szerinti bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érinthet, kivéve, ha a hatóság a (3) bekezdésben foglaltakról értesíti.

(5) Az ügyletet – ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak – a bejelentés megtételét követő ötödik munkanapon teljesíteni kell, kivéve, ha a hatóság az (1) bekezdésben foglaltakról értesíti a szolgáltatót.

(6) A vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárást felfüggeszti és a bejegyzést a 4. § szerinti bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt nem teljesítheti, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső személlyel illetve vagyonnal lehet kapcsolatos, kivéve, ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a (3) bekezdés szerinti értesítést kap a hatóságtól.

(7) A vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásának (6) bekezdés szerinti felfüggesztését megszünteti és – ha teljesítés egyéb feltételei fennállnak – a bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelem teljesítése iránt a bejelentés megtételét követő ötödik munkanaptól kezdődően intézkedhet, kivéve, ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv az (1) bekezdés szerinti értesítést kap a hatóságtól.

6. § (1) A bíróság a hatóság 5. § (1) bekezdése szerinti értesítése alapján nemperes eljárásban végzéssel a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására a befagyasztandó vagyonon zárlatot rendel el, amelyről haladéktalanul, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott okiratot tartalmazó elektronikus üzenet vagy telefax útján értesíti a hatóságot.

(2) Ha a bíróság a hatóság 5. § szerinti értesítése alapján azt állapítja meg, hogy a zárlat elrendelésének feltételei nem állnak fenn, mert

arról az (1) bekezdésben meghatározott módon értesíti a hatóságot.

(3) Az (1) bekezdés szerinti zárlatot a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonra kell elrendelni. A zárlat végrehajtása az Avt. alapján az állami adó- és vámhatóság feladata.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtásáról, illetve a végrehajtás befejezéséről három munkanapon belül értesíti a hatóságot, a bíróságot, továbbá a minisztert.

7. § Ha a cégbíróság a hatóság 5. § szerinti értesítése alapján a cég működésének a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) 85. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztéséről, illetve a cég működése felfüggesztésének a Ctv. 85. § (2) bekezdése szerinti megszüntetéséről dönt, arról három munkanapon belül értesíti a hatóságot, továbbá a minisztert.

8. § Ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a hatóság 5. § szerinti értesítése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érintő korlátozás tényének vagyoni nyilvántartásban történő rögzítéséről dönt, arról három munkanapon belül értesíti a hatóságot, továbbá a minisztert.

9. § (1) A szolgáltató és a vagyoni nyilvántartást vezető szerv dönt a vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalmának végrehajtásáról, ha a tilalom ellenére a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya számára vagyon kerülne rendelkezésre bocsátásra, és erről haladéktalanul értesíti a hatóságot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a 16. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint

(3) A hatóság a vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalmának alkalmazásáról a (2) bekezdésben meghatározott adatok megküldésével értesíti a minisztert.

(4) A szolgáltató, illetve a vagyoni nyilvántartást vezető szerv által végrehajtott intézkedéssel szemben a korlátozással érintett személy kérelemmel fordulhat a hatósághoz abban az esetben, ha adatot, információt, egyéb bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy nem ő az uniós jogi aktussal, illetve az ENSZ BT határozattal elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya. A hatóság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai irányadóak.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a közjegyző által a közreműködés megtagadásáról hozott végzés tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározottak alkalmazandóak.

10. § Az Európai Unió többi tagállama és illetékes intézményei felé a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusban a végrehajtott intézkedésekről és egyéb körülményekről előírt tájékoztatást a miniszter teljesíti.

4. Jogorvoslat és mentesítés

11. § Az 5–8. § alapján elrendelt intézkedéssel szemben a Vht. szabályai szerinti jogorvoslatra van lehetőség abban az esetben, ha nem az érintett személy az uniós jogi aktussal, illetve az ENSZ BT határozattal elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

11/A. § (1) Az 5–9. § alapján elrendelt intézkedés esetén az e §-ban meghatározott mentesítési eljárás lefolytatásának van helye, ha a korábban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személy már nem alanya a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésnek.

(2) Amennyiben a mentesítés a bíróság által elrendelt zárlat feloldására irányul, a mentesítés iránti kérelmet a korábban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személy a szolgáltatón keresztül a hatósághoz nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell annak igazolását, hogy a kérelmező már nem alanya a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésnek.

(3) Ha a hatóság a hivatalosan tudomására jutott információk, vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a korábban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személy már nem alanya a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésnek, erről a vizsgálat eredményének megküldésével a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul értesíti a bíróságot.

(4) A hatóság a (3) bekezdés szerinti vizsgálat eredményes lefolytatásához szükséges mértékben megkereséssel fordulhat a (2) bekezdés szerinti kérelmet megalapozó adatok megismerése érdekében a (2) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó személyhez.

(5) A mentesítésről a bíróság a Vht. rendelkezései alapján nem peres eljárásban az értesítés beérkezésétől számított hatvan napon belül végzéssel dönt.

(6) A bíróság a végzését kézbesíti a (2) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó személynek, a hatóságnak és az állami adó- és vámhatóságnak.

(7) A rendelkezésre bocsátás tilalmának hatálya alá tartozó vagyon mentesítésére irányuló kérelmet a korábban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személy a szolgáltatón keresztül a hatósághoz nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell annak igazolását, hogy a kérelmező már nem alanya a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésnek.

(8) A hatóság a hivatalosan tudomására jutott információk, vagy a (7) bekezdés szerinti kérelem alapján az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint dönt a mentesítésről.

(9) A hatóság a határozatát kézbesíti a (7) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó személynek és a szolgáltatónak.

12. § (1) Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat lehetővé teszi a vagyon befagyasztás alóli mentesítését, az e §-ban meghatározott mentesítési eljárás lefolytatásának van helye.

(2) Amennyiben a mentesítés a bíróság által elrendelt zárlat feloldására irányul, a mentesítés iránti kérelmet a bíróságnak címezve, a hatósághoz kell benyújtani.

(3) A kérelmet a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett személy a szolgáltatón keresztül vagy közvetlenül a hatósághoz nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a vagyon befagyasztásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalmához kapcsolódó, rendelkezésre álló összes adatot, tényt, körülményt.

(4) A hatóság

(5) A mentesítésről a bíróság a Vht. rendelkezései alapján nemperes eljárásban a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül – a zárlatot elrendelő korábbi végzésére is tekintettel – végzéssel dönt.

(6) A bíróság a végzését kézbesíti a hatóságnak és a miniszternek, továbbá a zárlat feloldása esetén az állami adó- és vámhatóságnak is.

(7) A miniszter az uniós jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatja az Európai Unió többi tagállamát és illetékes intézményeit.

13. § (1) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített feltételek alapján a rendelkezésre bocsátás tilalmának hatálya alá tartozó vagyont érintő mentesítésre akkor kerülhet sor, ha az ügyletet a hatóság az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározottak szerint mentesíti a tilalom alól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés iránti kérelmet a hatósághoz kell benyújtani.

(3) A kérelmet a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett személy a szolgáltatón keresztül vagy közvetlenül a hatósághoz nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalmához kapcsolódó, rendelkezésre álló összes adatot, tényt, körülményt.

(4) A hatóság

(5) A hatóság harminc napon belül megvizsgálja a mentesítési kérelmet és dönt az uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített feltételek alapján és szempontoknak megfelelően. A hatóság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai irányadóak.

(6) A hatóság az uniós jogi aktusban rögzített esetekben a határozatát megküldi a miniszter részére, aki az uniós jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatja az Európai Unió többi tagállamát és illetékes intézményeit.

13/A. § (1) Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat lehetővé teszi biztonsági intézkedések alkalmazásával a vagyon befagyasztás vagy rendelkezésre bocsátás tilalma alóli mentesítésének engedélyezését, az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásának van helye.

(2) A bíróság abban az esetben engedélyezi a mentesítést, ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés közvetett alanya által alkalmazott biztonsági intézkedések

(3) A mentesítés iránti kérelmet a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés közvetett alanya a szolgáltatón keresztül a hatósághoz nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a (2) bekezdés szerinti biztonsági intézkedések bemutatását.

(4) Ha a hatóság a (3) bekezdés szerinti kérelem alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés közvetett alanya által alkalmazott biztonsági intézkedések megfelelőségét, a vizsgálat eredményének megküldésével a (3) bekezdés szerinti kérelmet haladéktalanul továbbítja a bírósághoz.

(5) A hatóság a (4) bekezdés szerinti vizsgálat eredményes lefolytatásához szükséges mértékben megkereséssel fordulhat a (3) bekezdés szerinti kérelmet megalapozó adatok megismerése érdekében a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés (3) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó közvetett alanyához.

(6) A mentesítésről a bíróság a Vht. rendelkezései alapján nem peres eljárásban a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül végzéssel dönt.

(7) A bíróság a végzését kézbesíti a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés kérelmet benyújtó közvetett alanyának, a hatóságnak és az állami adó- és vámhatóságnak.

(8) A hatóság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés fennállása alatt a biztonsági intézkedések megfelelőségét és végrehajtását folyamatosan figyelemmel kíséri.

5. A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések végrehajtása

14. § (1) Ha uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedésként tilalmat rendel el, a fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató dönt a pénzeszközök átutalására irányuló megbízás teljesítésének megtagadásáról.

(2) A fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel, amely biztosítani képes a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések haladéktalan és teljes körű végrehajtását. A szűrések teljesítése során keletkezett adatokat a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti előírásokkal összhangban a szolgáltató a szűrés végrehajtásától számított nyolc évig köteles megőrizni, valamint a pénzeszközök átutalására irányuló kezdeményezés megtagadásáról nyilvántartást vezetni.

(3) A teljes tilalom hatálya alá nem tartozó esetekben a fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban rögzített, a pénzeszközök átutalásáról és a pénzügyi szolgáltatás kezdeményezéséről, fogadásáról, teljesítéséről haladéktalanul értesíti a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet. Ezzel egyidejűleg az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben a szolgáltató vagy a pénzeszközök átutalására irányuló megbízás kezdeményezője a szolgáltatón keresztül a teljesítés engedélyezése vagy előzetes engedélyezése iránti kérelmet nyújt be a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervhez.

(4) A fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató értesítésének, illetve kérelmének tartalmaznia kell a pénzeszközök átutalásával és a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban rendelkezésre álló összes adatot, tényt, körülményt, különös tekintettel az átutalás céljának megjelölésére, a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokra, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján rögzített adatokra, a kapcsolódó egyéb hatósági engedélyekre és az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban a pénzeszközök átutalására és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások kapcsán rögzített kivételekre.

(5) A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv harminc napon belül megvizsgálja a kérelmet és dönt az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban rögzített feltételek alapján és szempontoknak megfelelően.

(6) Ha a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az (5) bekezdésben előírt határidőn belül nem hoz döntést, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

(7) A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az általa kiadott előzetes engedélyekről tájékoztatja a minisztert, aki az uniós jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatja az Európai Unió többi tagállamát és illetékes intézményeit.

(8) Ha az uniós jogi aktus, illetve az ENSZ BT határozat pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedést rendel el, az (1) bekezdés szerinti szolgáltató köteles a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási kötelezettségének eleget tenni, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben rögzített bejelentési kötelezettségét proliferáció-finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén is köteles az ott meghatározott szabályok szerint teljesíteni.

6. Megkeresés

15. § (1) A hatóság e törvény szerinti feladatának ellátásához szükséges mértékben megkereshet felügyeletet ellátó szervet, központi államigazgatási szervet, terrorizmust elhárító szervet, nyomozó hatóságot, nemzetbiztonsági szolgálatot, ügyészt, bíróságot, ha az uniós jogi aktus illetve az ENSZ BT határozat által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel kapcsolatos

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a megkeresésben meg kell jelölni az adat, irat, más bizonyíték felhasználásának célját, valamint azt, hogy a személyes adat beszerzésére e törvény alapján kerül sor.

(3) Ha jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapít meg, a megkeresést nyolc napon belül kell teljesíteni.

(4) A megkeresett hatóság csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az jogszabályba ütközik.

(5) Ha a megkeresésben foglaltak teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett hatóság a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés beérkezésétől számított öt napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz átteszi, és erről az áttétellel egyidejűleg értesíti a megkereső hatóságot.

(6) A hatóság e törvény szerinti feladatának ellátásához illetékes külföldi hatóságot is megkereshet.

(6a) A hatóság e törvény szerinti feladatának ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a 4. § (1) bekezdése alapján bejelentést tevő szolgáltató által kezelt bármely adatot, ideértve a fizetési, biztosítási, bank-, értékpapír-, pénztártitkot vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint üzleti titkot.

(6b) A hatóság a feladatainak ellátásához szükséges mértékben megkereséssel fordulhat a (6a) bekezdésben meghatározott adat és titok megismerése érdekében a 4. § (1) bekezdése alapján bejelentést tevő szolgáltatóhoz, amely a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a hatóság részére megküldi.

(6c) A (6b) bekezdés szerinti megkeresést a hatóság által előírt határidőn, de legfeljebb négy munkanapon belül kell teljesíteni. A 4. § (4) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít bele a (6b) bekezdés szerinti megkeresés megküldése és az arra küldött válasz kézhezvétele közötti időtartam.

(7) A hatóság a 4. § és a 16. § szerinti adatok ellenőrzése, valamint az e törvény szerinti feladatainak ellátásának céljából

a 4. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében foglalt adatokat igényelheti.

(8) Az uniós jogi aktusban meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása érdekében a hatóság adatokat igényelhet a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól. Az adatigénylés kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság által a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint kezelt adatokra irányulhat. Amennyiben a hatóságnak az eljárása során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.

(9) A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv a 14. § szerinti eljárásának lefolytatása során az e §-ban foglaltak szerint jár el.

7. Adatkezelés

16. § (1) A hatóság annak megállapítása céljából, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső vagyonnal, az uniós jogi aktus, illetve az ENSZ BT határozat által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel kapcsolatos e törvény szerinti feladatának ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni:

(2) Ha a hatóság a 4. § szerinti bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat során azt állapítja meg, hogy e törvény szerinti eljárásának feltételei nem állnak fenn, a hatóság az eljárása során gyűjtött adatokat haladéktalanul, de legkésőbb a feltételek hiányának hatóság általi megállapítását követő három napon belül törölni köteles.

(3) A hatóság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alkalmazásának ellenőrzése céljából, továbbá a 12. és a 13. § szerinti mentesítési eljárás lefolytatása céljából jogosult kezelni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény ügyfél-átvilágítási rendelkezései alapján a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozóan a szolgáltató által rögzített és a mentesítés iránti kérelemben továbbított, valamint a megkeresések során a 15. § alapján tudomására jutott személyes adatokat.

(4) A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés alkalmazásának ellenőrzése, továbbá a 14. § szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása céljából jogosult kezelni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény ügyfél-átvilágítási rendelkezései alapján a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozóan a szolgáltató által rögzített és az értesítésben, valamint az engedélyezés, előzetes engedélyezés iránti kérelemben továbbított és a 13. § szerinti eljárás során tudomására jutott személyes adatokat.

(5) A hatóság az e törvény alapján tudomására jutott adatot, okiratot tíz évig köteles megőrizni.

(6) A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv 14. § szerinti eljárására az e §-ban foglalt adatkezelési rendelkezések irányadóak.

7/A. A nemzeti listára vonatkozó szabályok

16/A. § (1) A nemzeti listára – az Európai Unió, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete szankciós listáján nem szereplő – olyan csoport, csoportosulás, illetve szervezet vehető fel, amelynek a tekintetében helye lehet a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2580/2001/EK rendelet) alkalmazásának.

(2) A nemzeti listán szereplő csoport, csoportosulás, illetve szervezet terrorista csoportnak minősül.

16/B. § (1) A nemzeti listára történő felvételt a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter vagy az igazságügyért felelős miniszter kezdeményezi a rendőrségtől, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól vagy a Nemzeti Információs Központtól érkezett jelzés alapján.

(2) A Nemzeti Információs Központ az (1) bekezdés szerinti jelzést a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 30/A. §-a szerinti együttműködő szervektől származó információk alapján, valamennyi rendelkezésére álló információt és az összes körülményt mérlegelve teszi meg.

(3) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter vagy az igazságügyért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti információk alapján javaslatot tehet a Kormány részére a csoport, csoportosulás vagy szervezet nemzeti listára történő felvételére, az alkalmazandó korlátozó intézkedésekre és azok hatályára.

(4) A nemzeti listát, valamint a nemzeti listán szereplő egyes csoportok, csoportosulások, illetve szervezetek esetében alkalmazandó korlátozó intézkedéseket és azok hatályát a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti korlátozó intézkedésként

állapítható meg.

(6) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzeti listát és annak a jogszabályokkal való összhangját, valamint szükség esetén javaslatot tesz a Kormánynak a nemzeti lista módosítására.

7/B. A terrorista személlyé nyilvánítás szabályai

16/C. § (1) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter határozatban dönthet az olyan természetes személy terrorista személlyé nyilvánításáról és a 16/B. § (5) bekezdés a)–c) pontja, valamint a (2) bekezdés szerinti egyes korlátozó intézkedések vele szemben történő alkalmazásáról, aki

vonatkozásában helye lehet a 2580/2001/EK rendelet alkalmazásának.

(2) A terrorista személlyé nyilvánított személlyel szemben – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény általános szabályai szerint – kiutasítás, valamint a kiutasításhoz kapcsolódóan beutazási és tartózkodási tilalom is elrendelhető.

(3) A terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárást a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter – hivatalból – a rendőrségtől, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól vagy a Nemzeti Információs Központtól érkezett jelzés alapján kezdheti meg. A terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárás kérelemre történő lefolytatásának nincs helye.

(4) A Nemzeti Információs Központ a (3) bekezdés szerinti jelzést az Nbtv. 30/A. §-a szerinti együttműködő szervektől származó információk alapján, valamennyi rendelkezésére álló információt és az összes körülményt mérlegelve teszi meg.

16/D. § (1) A terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárás vele szemben történt megindításáról az érintett személyt akkor kell közvetlenül értesíteni, ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik, ezek hiányában az értesítést az érintett személy bármely ismert nem hivatalos elektronikus elérhetőségére kell megküldeni, egyidejűleg hirdetmény útján is közölni kell. Az értesítést mellőzni kell abban az esetben, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a közlés a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

(2) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytathat le. A bizonyítási eljárásban az érintett személy adatszolgáltatásra, irat bemutatására vagy nyilatkozat megtételére hívható fel, ha ez a tényállás tisztázása érdekében szükséges.

(3) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter megszünteti a terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárást abban az esetben, ha a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat meghozatalának az okai nem állnak fenn, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapíthatók meg a terrorista személlyé nyilvánítás 16/C. § (1) bekezdése szerinti feltételei.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárás megszüntetéséről az érintett személyt olyan módon kell értesíteni, ahogyan őt az eljárás megindításáról értesítették.

16/E. § (1) A terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat

(2) Ha a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat minősített adaton alapul, az indokolás a minősített adat iktatószámának a megjelölésére való utalást tartalmazza.

(3) A terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozatot a terrorista személlyé nyilvánított személlyel – ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik – közölni kell, és a határozatban foglalt döntésről szóló közleményt a Hivatalos Értesítőben közhírré kell tenni. A terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat a közléssel, ismeretlen tartózkodási helyű személy esetében a közhírré tétellel véglegessé válik.

16/F. § (1) A terrorista személlyé nyilvánított személy a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozattal szemben – a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül – keresetlevelet nyújthat be. A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter a keresetlevelet 15 napon belül továbbítja a Kúriának. A keresetindítási határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

(2) A keresetlevelet a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsként eljárva, közigazgatási perben bírálja el. A Kúria 30 napon – a (3) bekezdés szerinti esetben 45 napon – belül határoz. A Kúria a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter döntését nem változtathatja meg.

(3) Ha a terrorista személlyé nyilvánításról szóló határozat minősített adaton alapul, a Kúria – a keresetlevél, a védirat és az ügy iratainak megküldésével – a felperes érdekeinek védelmére felhívja az ügyészt a perbelépésre. Ilyen esetben az ügyész perbelépése kötelező.

16/G. § A terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárásra egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a hirdetményi közlésre, a képviseletre, az iratbetekintésre, az észrevétel, nyilatkozat tételére, az iratra, az ügyintézési határidőre, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítésre és a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a közhírré tételre, a hatóság döntéseire, továbbá a hivatalbóli eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

16/H. § (1) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter

hogy a terrorista személlyé nyilvánított személy esetében a 16/C. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállnak-e.

(2) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter határozatban dönt a terrorista személlyé nyilvánítás és a terrorista személlyé nyilvánított személlyel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések megszüntetéséről abban az esetben, ha

(3) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter határozatban dönt a terrorista személlyé nyilvánított személlyel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések módosításáról vagy hatályának kiigazításáról abban az esetben, ha ezt a körülményekben bekövetkezett változások alapján szükségesnek tartja.

(4) A terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter a (2), illetve a (3) bekezdés szerinti határozat meghozatalát megelőzően a Nemzeti Információs Központot megkeresheti.

(5) A 16/C–16/G. § rendelkezéseit az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell.

7/C. A korlátozó intézkedések végrehajtásának különös szabályai

16/I. § (1) A szolgáltatók folyamatosan figyelemmel kísérik a nemzeti listát és a 16/E. § (3) bekezdése szerint közhírré tett közleményeket.

(2) A felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységük gyakorlásával – a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét szabályozó jogszabályok alapján, az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően – biztosítják a szolgáltatók ezen alcímben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését.

(3) A felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott eljárást és intézkedéseket alkalmazzák.

8. Záró rendelkezések

17. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

rendeletben jelölje ki.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzeti listát, valamint a nemzeti listán szereplő egyes csoportok, csoportosulások, illetve szervezetek esetében alkalmazandó korlátozó intézkedéseket és azok hatályát.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdés f), h), j) és k) pontjában meghatározott szolgáltatók számára kiadandó e törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozására és működtetésének minimumkövetelményeire vonatkozó részletszabályokat.

(2a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a vagyon befagyasztás vagy rendelkezésre bocsátás tilalma alól biztonsági intézkedések alkalmazásával történő mentesítés engedélyezésének, a biztonsági intézkedések megfelelősége és végrehajtása folyamatos figyelemmel kísérésének, valamint a nem megfelelő végrehajtás esetén alkalmazható intézkedések részletszabályait.

(3) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók számára kiadandó e törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozására és működtetésének minimumkövetelményeire vonatkozó részletszabályokat.

(4) Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdés i) és s) pontjában meghatározott szolgáltatók számára kiadandó e törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozására és működtetésének minimumkövetelményeire vonatkozó részletszabályokat.

18. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2017. június 26-án lép hatályba.

(2) A 23. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

19. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató – a pénzmosás és a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseire is tekintettel – a belső szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően kidolgozni.

(2) Az e törvény hatálybalépése után megalakuló szolgáltató – a pénzmosás és a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseire is tekintettel – köteles a 3. § (4) bekezdése szerinti belső szabályzatát negyvenöt napon belül kidolgozni és az engedélyezési, nyilvántartásba-vételi eljárás során a szabályzatát a felügyeletét ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.

(3) Az e törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a hatálybalépést követő harminc napon belül köteles kijelölni és a hatóságot tájékoztatni az 4. § alapján kijelölt személy nevéről, beosztásáról és elérhetőségéről.

20. § Ez a törvény

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

21. §

22. §

23. §

24. §