2017. évi CXLV. törvény — mi változott? 2018. január 1.

22. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.”

23. § A Gfbt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.”

24. § A Gfbt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően

a) a biztosító írásban,

b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megállapodása alapján – elektronikus úton

indokolás nélkül felmondhatja.

(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.”

25. § A Gfbt. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé teszi.”

26. § A Gfbt. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Nemzeti Iroda a határbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodik, ezen feladatok elvégzésére biztosítóval megbízási szerződést köthet.”

76. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 40. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

„(25) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságként az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”

(3) Az MNB tv. 53. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályainak megsértése okán hozott, véglegessé vált határozatában megjelölt jogsértő nem természetes személy nevének és székhelyének, valamint a jogsértő természetes személy nevének közzététele – az ilyen adatok közzététele által okozott hátrány és az azáltal elérhető előny arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét, akkor az MNB köteles

a) a közzétételt – az (5) bekezdéssel összhangban – elhalasztani mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek,

b) határozatát – az (5) bekezdéssel összhangban – az anonimitás megőrzésével közzétenni, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét, vagy

c) eltekinteni a közzétételtől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe vagy a határozat közzététele jelentőségéhez viszonyítottan arányos legyen.

(5b) Amennyiben az MNB úgy dönt, hogy az (5a) bekezdés b) pontja alapján az anonimitás megőrzésével teszi közzé a határozatot, a közzététel észszerű ideig elhalasztható, amennyiben az említett időszak során az anonimitás megőrzésének indokai előre láthatólag meg fognak szűnni.”

82. § (1) Az MNB tv. 76. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének, 6. cikkének, 7. cikkének, 8. cikk (1)–(3) bekezdésének, 9. cikkének, 10. cikk (1) bekezdésének, 13. cikk (1), (3) és (4) bekezdésének, 14. cikkének és 19. cikkének megsértése esetén – a 75. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – kiszabható maximális bírság mértéke:

a) nem természetes személy esetében

aa) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor

ab) az alábbi összegek közül az alacsonyabb: 1 576 400 000 forint vagy a legutolsó jóváhagyott, számviteli jogszabályok szerinti beszámolóban kimutatott megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összegének vagy teljes éves árbevételének legfeljebb 3%-a, azzal, hogy amennyiben a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számviteli jogszabályok szerint összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie, a vonatkozó megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege, illetve teljes éves árbevétele alatt a legfelső szintű anyavállalat irányító testülete által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban feltüntetett megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli, illetve teljes éves árbevételének összege értendő;

b) természetes személy esetében

ba) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor

bb) 220 696 000 forint.”

(2) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés a) pontja a következő ak) alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot)

„ak) az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,”

(5) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont bzs) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Bankhatóságot)

„bzs) a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti határozatokról, valamint az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről;”

(6) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés c) pontja a következő ci) alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot)

„ci) az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és az azok során hozott jogerős ítéletekről;”

- q) 1. melléklet I. pontjának címében az „ügyek” szövegrész helyébe az „egyes ügyek” szöveg

- c) 1. melléklet II. pontja.

124. § A Hpt. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A függő ügynök – ide nem értve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő ügynököt – a Felügyelet engedélye nélkül, a 202. § szerinti nyilvántartásba vételt követően végezhet ügynöki tevékenységet.”

(2) A Bit. 4. § (1) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„21. büntetlen előélet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)–(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1)–(2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), illetve a Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények

kapcsán megvalósuló büntetlen előélet;”

169. § A Bit. XX. Fejezete a következő 97/A. alcímmel egészül ki:

„97/A. A biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése

257/A. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az átalakulási, egyesülési vagy szétválási tervet és

b) magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító tervezett tevékenységéhez igazodóan a 244. §-ban meghatározott követelmények teljesítésének igazolását.

(2) Az átalakulási, egyesülési vagy szétválási tervnek – a Ptk., továbbá az Átaltv. átalakulásra, egyesülésre vagy szétválásra vonatkozó szabályaiban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

a) az átalakulás, egyesülés, szétválás tervezett időpontját,

b) a jogutód biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz kerülő állomány pontos meghatározását és annak szerződési feltételeit,

c) a jogutód biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz kerülő állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,

d) magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén annak bemutatását, hogy a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító az átvételt követően rendelkezik a saját állományához kapcsolódó szavatolótőkén túl

da) a jogelődtől átvett állomány szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges figyelembe vehető szavatolótőkével, vagy

db) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a jogelődtől átvett állományhoz szükséges minimális tőke szükségletnek megfelelő szavatolótőkével,

e) kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén az egyes egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését és a vagyoni részesedés meghatározásának elveit, illetve a 28–30. §-ban meghatározott feltételek igazolását.

(3) Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban van, a (2) bekezdés d) pontja szerinti igazolást nem kell csatolni.

(4) Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban van, a Felügyelet megkeresi a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy a jogutód biztosító szavatolótőkéje az átalakulást, egyesülést vagy szétválást követően is eléri a szükséges szintet.

(5) A Felügyelet az átalakulásra, egyesülésre vagy szétválásra vonatkozó engedélyt a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságainak beleegyezését követően adhatja meg. A beleegyezés beszerzése érdekében a Felügyelet megkeresi a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságát.

(6) Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága a (4) bekezdésben meghatározott igazolást, vagy a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatósága az (5) bekezdésben meghatározott beleegyezést a jogsegélykérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendő.

(7) A biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének vagy szétválásának engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén a 245. §-ban meghatározott valamely feltétel fennáll,

c) a (4) bekezdésben meghatározott igazolás vagy az (5) bekezdésben meghatározott beleegyezés nem áll rendelkezésre, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is,

d) egyébként valószínűsíthető, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a biztosítottak – kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén a tagok – érdeke sérülne.

(8) Az átalakulás, egyesülés vagy szétválás időpontja legfeljebb hat hónappal lehet későbbi, mint az engedély megadásának időpontja.

(9) A jogutód biztosító vagy viszontbiztosító a cégbírósági vagy törvényszéki nyilvántartásba való bejegyzéstől számított harminc napon belül köteles minden érintett szerződő felet – a szerződéskötés nyelvén – az átalakulás, egyesülés vagy szétválás tényéről írásban értesíteni.

(10) A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a jogutód biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését – harmincnapos felmondási idővel – felmondhatja.

257/B. § Más tagállamból érkező, átalakulással, egyesüléssel, szétválással kapcsolatos jogsegélykérelem esetén a Felügyelet három hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy

a) az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz hozzájárul-e,

b) a magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatolótőkével.”

194. § A Bit. 175. alcíme a következő 406/A. §-sal egészül ki:

„406/A. § (1) Az átruházó alkusz a biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződései állományát – a megbízási szerződésekhez kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt, a megbízási szerződésekhez kötődő biztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett részben vagy egészben átruházhatja másik, tevékenységét a 399. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint végző alkuszra vagy a 399. § (3) bekezdésében meghatározott, másik tagállamban székhellyel rendelkező alkusz fióktelepére (a továbbiakban együtt: átvevő alkusz).

(2) Az átruházási szerződésben meghatározott időponttól (az átadás-átvétel napjától) az átvevő alkuszt illetik meg és terhelik az átruházott megbízási szerződések alapján fennálló mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek az átruházó alkuszt illették meg és terhelték, továbbá az átvevő alkusz az érintett megbízók, biztosítók és biztosítási szerződések személyes és egyéb adatai tekintetében adatkezelővé válik.

(3) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn az átruházó alkusz részéről az átvevő alkusszal szemben az átadás-átvétel napjától a (2) bekezdés szerinti átruházáshoz kapcsolódó biztosítási titok tekintetében.

(4) Az állomány átruházásához nem szükséges az átruházással érintett megbízási szerződések szerinti ügyfelek (a továbbiakban e § alkalmazásában: megbízó) hozzájárulása.

(5) Az átvevő alkusz köteles az átadás-átvétel napjától számított harminc napon belül a megbízókat a szerződéskötés nyelvén írásban értesíteni az átruházás tényéről és a megbízót ennek kapcsán megillető jogosultságról.

(6) A megbízó jogosult az átruházott megbízási szerződést – annak eltérő rendelkezése vagy a megbízási szerződés határozott tartama esetén is – az (5) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételének napjától számított harminc napon belül az átvevő alkuszhoz intézett írásbeli nyilatkozattal harmincnapos határidővel felmondani.

(7) A (6) bekezdés szerinti felmondási jog nem illeti meg azt a megbízót, akinek megbízási szerződése olyan szerződési feltételt tartalmaz, amely szerint a megbízó a szerződésátruházáshoz előzetesen, korlátozás nélkül hozzájárult, illetve a megbízó nem tartotta fenn jogát a hozzájáruló nyilatkozat visszavonására.

(8) Az átvevő alkusz köteles legkésőbb az átadás-átvétel napján honlapján – vagy ha az átvevő alkusz nem rendelkezik honlappal, az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben történő közzététellel – tájékoztatást megjelentetni, és azt az átadás-átvétel napjától számított kilencven napig folyamatosan elérhetővé tenni, amely tájékoztatás tartalmazza a megbízókat az átruházáshoz kapcsolódóan megillető (6) bekezdés szerinti jogosultságot is, a vonatkozó határidőkkel.

(9) Az átruházó alkusz átruházási szándékát köteles a Felügyeletnek az átadás-átvétel napját legalább hatvan nappal megelőzően bejelenteni. A bejelentés tartalmazza

a) az átadás-átvétel tervezett időpontját,

b) az átruházásra kerülő megbízási szerződések darabszámát,

c) az átruházásra kerülő megbízási szerződésekhez kötődő biztosítási szerződések darabszámát és – az utolsó éves jelentésben kimutatott – éves díját,

d) az érintett biztosítók, biztosítási ágazatok vagy termékek felsorolását, továbbá

e) az átruházó és az átvevő alkusz azonosító adatait.

(10) A bejelentéshez csatolni kell

a) az átruházási megállapodás tervezetét;

b) az átruházó alkusz és az átvevő alkusz állományátruházásra és állományátvételre irányuló jognyilatkozatát;

c) az átvevő alkusz nyilatkozatát arról, hogy

ca) rendelkezik az érintett biztosítási szerződések kezeléséhez jogszabály által előírt személyi és tárgyi feltételekkel, és

cb) nem állnak fenn a (11) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmények; és

d) ha az átvevő alkusz a 399. § (3) bekezdése szerinti fióktelep, a másik tagállamban székhellyel rendelkező alkusz 403. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő felelősségbiztosítási szerződésének, illetve vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződésének hiteles másolatát.

(11) A Felügyelet az állomány átruházását a bejelentés benyújtásának napjától számított negyvenöt napon belül megtilthatja, ha a (9) és (10) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, valamint ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak – akár helyszíni ellenőrzés útján – tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy az átvevő alkusz nem képes az átvett állomány jogszabályoknak megfelelő kezelésére, így különösen, ha

a) az átvenni tervezett megbízási szerződések és az ezekhez kötődő biztosítási szerződések darabszámát, valamint az ezzel járó adminisztrációs kötelezettségek nagyságrendjét figyelembe véve az átvevő alkusz rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételek nem elegendőek az átvenni tervezett állomány jogszerű kezelésére;

b) az átvevő alkusz működése kapcsán a Felügyelet a (9) bekezdés szerinti értesítés benyújtását megelőző három év során ismételt vagy súlyos jogsértés miatt intézkedést alkalmazott, különös tekintettel a 415. § a) és b) pontjában meghatározottakra;

c) az átvevő alkusz a (9) bekezdés szerinti értesítés benyújtását megelőző három év során a szakmai szabályok súlyos megsértésével

ca) a 403. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítás vagy vagyoni biztosíték terhére történő kifizetéssel járó súlyos vagy ismételt káreseményt idézett elő, illetve

cb) megbízójának kárt okozott, amelynek tényét bíróság jogerős határozattal állapította meg;

d) valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében az állományátruházással érintett megbízók érdeke sérülne.

(12) Az alkuszi megbízási szerződésállomány átruházására a Ptk. 6:208–6:211. §-ának szerződésátruházásra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók.”

202. § A Bit. 424. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az alkusz köteles a Felügyeletnek a biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződései állományának átruházását az átadás-átvétel napját legalább hatvan nappal megelőzően bejelenteni.”

205. § (1) A Bit. 431. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a biztosításközvetítő kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek, valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:)

„j) megtilthatja az alkusz biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződései állományának átruházását.”