2017. évi CXLV. törvény — mi változott? 2017. november 22.

1. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

a) féléves jelentés és

b) éves jelentés

formájában teljesíti.”

6. § A Tpt. 23. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

7. § Hatályát veszti a Tpt. 22. § (4) bekezdés a) és g) pontja.

(2) A Bszt. 37. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Felügyelet sürgős esetben vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, akkor dönthet úgy, hogy a (7) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.”

14. § A Bszt. 117. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.”

15. § A Bszt. 120. §-a a következő v) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)

„v) a hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás Hpt. 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása.”

16. § A Bszt. „Titoktartás” alcíme a következő 120/A. §-sal egészül ki:

„120/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a befektetési vállalkozás tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.”

19. § A Bszt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 182/C. §-sal egészül ki:

„182/C. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 117. § (2a) bekezdését, 120. § v) pontját és 120/A. §-t a Módtv4. hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 120/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás a Módtv4. hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”

29. § A Gfbt. 57/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A panaszkezelésre megfelelően alkalmazni kell a Bit. 159. § (1)–(5) bekezdésében és a biztosítók, a többes ügynökök és az alkuszok panaszkezelésének eljárásával, valamint panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló Korm. rendeletben foglaltakat.”

64. § A Pft. 66/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 15. § (1) bekezdésétől eltérően a keretszerződésnek a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásával és a pénzforgalom lebonyolításával összefüggő és kizárólag a 2018. január 13-án hatályba lépő jogszabályi változások miatt szükséges módosításáról a pénzforgalmi szolgáltató olyan időpontban köteles tájékoztatni az ügyfelet, hogy az a módosítás hatálybalépése napjáig gyakorolhassa a 15. § (3) bekezdésében meghatározott felmondási jogát.”

68. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a hitelszerződés a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott referenciamutatóra hivatkozik, a hitelező és a hitelközvetítő az 1. melléklet szerinti formanyomtatványtól elkülönült dokumentumban közli a fogyasztóval a referenciamutató és annak kezelőjének nevét, valamint következményeit a fogyasztóra nézve. E dokumentum mellékelhető az 1. melléklet szerinti formanyomtatványhoz.”

69. § Az Fhtv. 14/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Ha a hitelező a fogyasztó számára előírta, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással, a fogyasztó az ilyen megtakarítási szerződésből származó megtakarítási összegre, illetve biztosítási szerződésből származó biztosítási összegre vonatkozó követelését biztosítékként a hitelezőre átruházhatja.”

70. § Az Fhtv. 38. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„d) a 6. § (2a) bekezdése a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikk.”

71. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetésről szóló törvényben a kormányzati szektor egyenlegéről az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban, e törvény rendelkezéseinek megfelelően kell dönteni.”

72. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában)

„b) a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámokkal mint változatlan szakpolitikát jelentő fiskális pályával összhangban, indokolással együtt bemutatja a tárgyévet követő négy év tervezett költségvetési bevételi előirányzatainak és költségvetési kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, valamint a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól mint változatlan szakpolitikától történő eltérés esetén az eltérés indokait,”

73. § Az Áht. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány december 31-éig egyedi határozatban megállapítja a központi költségvetés – a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású – költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének és az államadósságnak a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét.”

74. § Az Áht. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából az a külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel Magyarország külképviselete a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes – használati, bérleti, lakásbérleti, vállalkozási, közüzemi, közszolgáltatási, tervezési, kivitelezési, utazási, pénzügyi, folyószámla, betéti, biztosítási, fuvarozási, megbízási, szállítmányozási, adásvételi – szerződést köt, – a megkötött szerződés vonatkozásában – átlátható szervezetnek minősül.”

75. § Az Áht. 111. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:

„(35) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 41. § (7) bekezdését a Módtv. hatálybalépése napján hatályos visszterhes szerződések tekintetében is alkalmazni kell.”

83. § Az MNB tv. 28. alcíme a következő 80/A. §-sal egészül ki:

„80/A. § Ha a felügyeleti biztos kirendelése a 74. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés keretében végzés alapján történik, akkor arra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, valamint a 79. § (1) bekezdése szerinti törvényekben meghatározottaktól eltérően a kirendelés időtartama legfeljebb négy hónap lehet, amely indokolt esetben legfeljebb kettő hónappal meghosszabbítható.”

(4) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Bankhatóságot)

„be) a Hpt. 175. § (5) bekezdése, illetve a Bszt. 161/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodásról, ha a megállapodás eredményeként az MNB látja el az összevont alapú felügyeletet, az összevont alapú felügyelet alatt álló intézmények esetében csoport szintű belső irányításról, rendszerekről, eljárásokról és mechanizmusokról,”

- a) 43. § (3) bekezdésében a „c–f), h)” szövegrész helyébe a „c)–h)” szöveg,

- c) 53. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Bszt.-ben és a Kbftv.-ben” szövegrész helyébe az „a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben” szöveg,

- d) 64. § (2) bekezdés d) pontjában a „kisbiztosítónál, kockázati tőkealapkezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál,” szövegrész helyébe a „kisbiztosítónál, magánnyugdíjpénztárnál,” szöveg,

- e) 76. § (10) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „legalább” szövegrész helyébe a „legfeljebb” szöveg,

- f) 79. § (1) bekezdésében az „l), m) és n)” szövegrész helyébe az „l) és m)” szöveg,

- g) 79. § (2) bekezdésében a „biztosként” szövegrész helyébe a „biztosnak” szöveg, a „társaság (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság) jelölése alapján a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy rendelhető ki” szövegrész helyébe a „társaság rendelhető ki (a továbbiakban: MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság” szöveg,

- h) 79. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „biztosként az rendelhető ki” szövegrész helyébe a „biztosnak kirendelt MNB munkavállaló, illetve az MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy az lehet” szöveg,

- i) 79. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „nem lehet kirendelni azt” szövegrész helyébe a „nem lehet az MNB azon munkavállalóját kirendelni, továbbá a felügyeleti biztos feladatainak ellátására nem lehet azt a személyt kijelölni” szöveg,

- j) 79. § (6) bekezdésében az „a felügyeleti biztos a kirendeléskor” szövegrész helyébe az „az MNB munkavállalója a kirendelésekor, illetve a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a kijelölésekor” szöveg, a „kirendelés után” szövegrész helyébe a „kirendelés, illetve a kijelölés után” szöveg, a „kijelölőjét” szövegrész helyébe a „kirendelőjét, illetve a kijelölőjét” szöveg, a „biztos kirendelésére kerül sor” szövegrész helyébe a „biztos feladatainak ellátására más személyt kell kijelölni” szöveg,

- k) 79. § (7) bekezdésében az „álló felügyeleti biztos” szövegrész helyébe az „álló, a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy” szöveg,

- l) 79. § (8) bekezdésében az „A kijelölt felügyeleti biztos” szövegrész helyébe az „A felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy” szöveg,

- m) 79. § (10) bekezdésében az „a kirendelt felügyeleti biztost” szövegrész helyébe a „munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztost az MNB, a nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személyt a nonprofit gazdasági társaság” szöveg,

- n) 79. § (11) bekezdésében a „felügyeleti biztosi feladatok ellátására kirendelő személy a kirendelést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja” szövegrész helyébe a „felügyeleti biztosnak az MNB által kirendelt munkavállaló, illetve az MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a kirendelést, illetve a kijelölést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja az őt kirendelő, illetve az őt kijelölő felé” szöveg,

- o) 80. § (1) bekezdésében az „MNB határozatban” szövegrész helyébe az „MNB döntésében” szöveg, a „bármikor határozatban” szövegrész helyébe a „bármikor döntésével” szöveg,

- a) 79. § (9) bekezdése,

- b) 80. § (2) bekezdésében a „kirendelt” szövegrész,

111. § Az Fsztv. 58. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.”

112. § Az Fsztv. 62. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti a fizetési titkok sérelmét)

„s) a hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Hpt. 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása.”

113. § Az Fsztv. 13. alcíme a következő 64/A. §-sal egészül ki:

„64/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.”

117. § Az Fsztv. a következő 93. §-sal egészül ki:

„93. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 58. § (2a) bekezdését, 62. § s) pontját és 64/A. §-t a Módtv. hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 64/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Módtv. hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”

120. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 164/B. § rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében.”

123. § A Hpt. 20. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli)

„c) a hitelintézet jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat, valamint ha a hitelintézetnek nincs befolyásoló részesedéssel rendelkező tagja, akkor a húsz legnagyobb részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat,”

126. § A Hpt. 159. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a 164/B. § szerinti adattovábbítás.”

127. § A Hpt. 161. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)

„a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében – ideértve a fizetési számla váltásának kezdeményezését is – nyújtja azzal, hogy ebben az esetben a nyilatkozat azonosított elektronikus úton is megtehető,”

128. § A Hpt.164. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti a banktitok sérelmét)

„zs) a 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadás, valamint az ezen alapuló adatkezelés.”

129. § A Hpt. 71. alcíme a következő 164/B. §-sal egészül ki:

„164/B. § (1) A hitelintézetnek és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek a Bszt. 117. § (1) bekezdésében, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésében, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 144. § (1) bekezdésében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 197. § (1) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége, továbbá az e törvény 165. § (1) bekezdésében és a Bszt. 118. § (1) bekezdésében előírt bank- és értékpapírtitok, továbbá az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 59. §-a szerinti fizetési titok, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 135. §-a szerinti biztosítási titok, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 198. §-a szerinti értékpapírtitok – ide értve a személyes adatokat is – megtartási kötelezettsége a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén – ha az ügyfél nem tett a (4) bekezdés szerinti korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot – nem áll fenn egymás közti viszonyukban.

(2) A hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az általuk az ügyfélről kezelt személyes adatokat, bank-, értékpapír-, fizetési-, illetve biztosítási titoknak minősülő adatokat, valamint az üzleti titoknak minősülő adatokat tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönösen megismerhetik, és a közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják és az így átvett adatokat az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik.

(3) A hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő a célhoz kötöttség elvének megfelelően – a kölcsönös adatátadáson alapuló közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is – jogosultak egymás ügyfeleivel való kapcsolatfelvételre az (1) és (2) bekezdés szerint megismert adatok felhasználásával.

(4) Az ügyfél kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a (2) bekezdés szerinti adattovábbítást.

(5) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok (1)–(3) bekezdés szerinti megismerésére és kezelésére kizárólag olyan vállalkozások esetében van lehetőség, amelyek

a) készpénzkímélő digitális pénzforgalmi szolgáltatások ügyfelek általi hozzáférésének elősegítésével,

b) fogyasztónak nem minősülő ügyfelek gazdálkodásának digitális megoldásokkal való támogatásával,

c) az ügyfelek pénzügyi tudatosságának és digitális pénzügyi megoldásokról való tájékozottságának növelésével

kapcsolatos tevékenységet végeznek, és az adatkezelés e tevékenységekhez kapcsolódó ügyfélkapcsolat kiépítéséhez kötődik.

(6) Az (1), (2) és (5) bekezdés szerinti adatkezelés tekintetében a hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő vállalkozások a megismert adatok tekintetében egyaránt adatkezelőnek minősülnek.

(7) A hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, valamint az (5) bekezdés szerinti vállalkozás az ügyféllel kötendő szerződés megkötését megelőzően köteles az ügyfél részére az e §-ban foglalt közös adatkezelés érdekében történő kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét a (4) bekezdésben meghatározottak szerinti kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.”

130. § (1) A Hpt. 176. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet – a 200–204. §-ra is tekintettel – minden olyan információt megad az EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, amely)

„f) az általa hozott jelentősebb intézkedésekre és kivételes intézkedésekre vonatkozik.”

(2) A Hpt. 176. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Felügyelet sürgős esetben vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, dönthet úgy, hogy a (7) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.”

132. § A Hpt. 130. alcíme a következő 304/F. §-sal egészül ki:

„304/F. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított 159. § (10) bekezdését, 164. § zs) pontját és 164/B. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 164/B. § (4) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, valamint a 164/B. § (5) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozás az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfeleit legkésőbb harminc nappal a 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általuk működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesznek közzé. A 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”

134. § A Hpt.

- a) 105/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Ötödik és” szövegrész helyébe az „Ötödik, Hatodik és” szöveg,

- b) 108. § (1) bekezdésében az „elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat” szövegrész helyébe az „elkülönítésére és az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályzatokat, valamint a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és politikákat” szöveg,

- c) 214. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésben” szöveg

lép.

135. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 4. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:

4. ABAK fogadó tagállama:)

„g) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK a 7. § (3) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat nyújtja;”

136. § A Kbftv. 59. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet által e törvény szerint ABAK-nak kiadott,)

„b) a 7. § (3) bekezdésben foglalt szolgáltatások nyújtására jogosító engedély más EGT-államban e szolgáltatások nyújtására jogosít.”

137. § A Kbftv. 197. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.”

138. § A Kbftv. XXVII. Fejezete a következő 200/A. §-sal egészül ki:

„200/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat az ABAK és az ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerinti nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdés szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.”

139. § A Kbftv. a következő 203/A. §-sal egészül ki:

„203/A. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított 197. § (2a) bekezdését és 200/A. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 200/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”

143. § A Bit. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okirat

a) az ügyfél kérésére a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy

b) az ügyfél és a biztosító megállapodása esetén egyéb nyelven

is kiállítható.”

144. § A Bit. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okirat

a) az ügyfél kérésére a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy

b) az ügyfél és a biztosító megállapodása esetén egyéb nyelven

is kiállítható.”

148. § A Bit. 104/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközeit – részben vagy egészben – maga kezeli, akkor e tevékenység irányítására köteles – munkaviszony keretében – olyan személyt foglalkoztatni, aki)

„d) három év biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél szerzett befektetési, vagyonkezelési gyakorlattal rendelkezik.”

149. § A Bit. 129. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító – amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket meghatározó törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a megszűnéstől számított tizenöt napon belül írásban köteles a szerződő fél biztosítási szerződéskötési kötelezettségének ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot értesíteni a megszűnés tényéről és időpontjáról.”

153. § A Bit. 138. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.”

154. § A Bit. 59. alcíme a következő 147/A. §-sal egészül ki:

„147/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.”

(2) A Bit. 153. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 4. melléklet B) pontja szerinti termékismertető 4. alpontja szerinti tájékoztatást minden életbiztosítási szerződés esetén (ide nem értve a határozott idejű kockázati életbiztosítási szerződéseket) meg kell adni az ügyfél számára.”

164. § A Bit. 179. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Biztosító felszámolása esetén egyesítésnek, szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye.”

170. § A Bit. 269. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„269. § (1) A biztosítók és a viszontbiztosítók az MNBtv.-ben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesítenek a Felügyeletnek, amely adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó belső eljárásrendjüket belső szabályzatban rögzítik.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyelet részére

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a felügyeleti jelentést,

b) negyedévenként a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó – a nagykockázatokat, valamint a szavatolótőke, a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő – jelentést,

c) évente egy alkalommal a szavatolótőke-szükséglet számítás eredményét,

d) negyedévenként a minimális tőkeszükséglet-számítás eredményét

megküldeni.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti jelentés vonatkozásában a Felügyelet – a biztosító vagy a viszontbiztosító kérelmére – könnyíthet a jelentéstétel követelményein, amennyiben úgy ítéli meg, hogy annak benyújtása túlzott terhet jelentene a biztosító vagy a viszontbiztosító számára, az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, nagyságához és összetettségéhez képest, azzal, hogy évente legalább egy alkalommal a jelentést – teljes tartalmában – meg kell küldeni a Felügyelet részére.

(4) A Felügyelet nem engedélyezheti a (3) bekezdés szerinti könnyítést valamely csoport részeként működő biztosító vagy viszontbiztosító esetében, kivéve, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító igazolja, hogy az évenkéntinél gyakoribb rendszeres felügyeleti jelentéstétel túlzott terhet jelent számára, a csoport üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegére, nagyságára és összetettségére tekintettel.

(5) A (3) bekezdés szerinti könnyítés csak azon biztosító vagy viszontbiztosító számára engedélyezhető, amely nem képviseli Magyarország életbiztosítási és nem-életbiztosítási, illetve viszontbiztosítási piacának több mint 20%-át, amely piaci részesedés számítása során a nem-életbiztosítási piaci részesedés megállapítása bruttó díjelőíráson, az életbiztosítási piaci részesedés megállapítása pedig bruttó biztosítástechnikai tartalékokon alapul. A Felügyelet a könnyítés engedélyezése során előnyben részesíti a legkisebb piaci részesedésű biztosítókat és viszontbiztosítókat.

(6) A (2) bekezdés szerinti adat-, illetve információ-szolgáltatások vonatkozásában a Felügyelet – a biztosító vagy a viszontbiztosító kérelmére – könnyíthet a kötelezettségen, vagy az alól mentesítést is adhat, amennyiben

a) ezen adatok, illetve információk benyújtása túlzott terhet jelentene a biztosító vagy a viszontbiztosító számára, az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, nagyságához és összetettségéhez képest,

b) e tájékoztatás benyújtása nem szükséges a biztosító vagy a viszontbiztosító felügyeletéhez,

c) a mentesítés nem gyengíti az érintett pénzügyi rendszerek stabilitását az Európai Unióban, és

d) a biztosító vagy a viszontbiztosító képes az eseti alapú tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére.

(7) A (6) bekezdés szerinti könnyítés, illetve mentesítés felügyeleti engedélyezése vonatkozásában a (4) és (5) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak, azzal, hogy – a (4) bekezdés vonatkozásában – valamely csoport részeként működő biztosító vagy viszontbiztosító esetében tekintettel kell lenni a pénzügyi stabilitása megőrzésének szükségességére is.

(8) A (6) és (7) bekezdés alkalmazásában a felügyeleti felülvizsgálati folyamat részeként a Felügyelet értékeli, hogy az adat-, illetve információszolgáltatás nem jelent-e túlzott terhet a biztosító vagy a viszontbiztosító számára, a biztosító vagy a viszontbiztosító kockázatainak jellege, nagysága és összetettsége vonatkozásában, figyelembe véve legalább a következőket:

a) a biztosítási díjak összegét, a biztosítástechnikai tartalékokat és a biztosító vagy a viszontbiztosító eszközeit,

b) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szemben támasztott követelések és az általa biztosított kedvezmények volatilitásának a fedezetét,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító befektetéseiből eredő piaci kockázatokat,

d) a kockázatkoncentrációk szintjét,

e) az engedélyezett életbiztosítási és nem-életbiztosítási ágazatok teljes számát,

f) az eszközök kezelésének a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatásait,

g) a biztosító vagy a viszontbiztosító felügyeleti célból történő adat-, illetve információ szolgáltatására irányuló rendszereit és struktúráit, valamint az (1) bekezdés szerinti belső szabályzatát,

h) a biztosító vagy a viszontbiztosító irányítási rendszerének megfelelőségét,

i) a szavatolótőke-szükségletet és a minimális tőkeszükségletet fedező szavatolótőke szintjét,

j) azt, hogy a vállalkozás olyan zárt biztosító vagy viszontbiztosító-e, amely csak azon ipari vagy kereskedelmi csoporthoz kapcsolódó kockázatokat fedezi, amelynek tagja.

(9) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító – a (2) bekezdéstől eltérően – köteles a Felügyelet részére

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,

b) évente egy alkalommal az aktuáriusi jelentést, és

c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentést

megküldeni.

(10) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben, valamint a (9) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kötelezettség nem áll fenn.

(11) A biztosítók és a viszontbiztosítók (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felügyeleti jelentéstételi kötelezettség rendjét és tartalmát – a Szolvencia 2 irányelv felügyelet céljára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó szabályaival (35. cikk) összhangban – a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

(12) A kisbiztosítók (9) bekezdés a) pontjában meghatározott belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

(13) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban – a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében meghatározott szabályok szerint – adatszolgáltatást teljesíteni a Felügyelet részére.”

198. § A Bit. 414. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenysége megszüntetésének engedélyezésével egyidejűleg

a) alkusz esetén többes ügynöki,

b) többes ügynök esetén alkuszi

tevékenység engedélyezését kérelmezi, akkor a 420. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazandóak.”

199. § A Bit. 420. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységét megszünteti, a Felügyelet a tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységből eredő minden, az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, vagy a biztosító által kifizetett, az ügyfelet megillető pénzeszközzel kapcsolatos kötelezettségét teljesítette.”

207. § A Bit. a következő 442/A. §-sal egészül ki:

„442/A. § A Felügyelet a 2017. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan előírhatja valamely biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy a 102. § (1) bekezdése szerinti határértékeket kizárólag a standard formulával számított szavatolótőke-szükségletére vetítve alkalmazza.”

208. § A Bit. 195. alcíme a következő 452/G. és 452/H. §-sal egészül ki:

„452/G. § A 393. § (2) bekezdése és a 406. § (2) bekezdése – az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított – rendelkezései szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek a többes ügynököknek és alkuszoknak első alkalommal a 2018-as évre vonatkozóan kell eleget tenniük.

452/H. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított 138. § (9) bekezdését és 147/A. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 147/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”

211. § A Bit. 4. melléklet B) pontja a 3. melléklet szerint módosul.

214. § A Bit.

- a) 79. §-ában a „kontrollrendszer” szövegrész helyébe az „ellenőrzési rendszer” szöveg,

- b) 94. § (2) bekezdésében az „ellenőrzési rendszer” szövegrész helyébe a „belső ellenőrzési rendszer” szöveg,

- c) 116. § (3) bekezdésében a „szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „szakképesítéssel” szöveg,

- d) 244. § (1) bekezdés e) pont ec) alpontjában a „belső audit,” szövegrész helyébe a „belső ellenőrzési feladatkör és” szöveg,

- e) 286. §-ában a „Felügyelet tájékoztatja a biztosítót” szövegrész helyébe a „Felügyelet tájékoztatja a biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát” szöveg,

- f) 291. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában, 129. alcímében, 317. § (1)–(4) bekezdésében, 319. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, továbbá 319. § (2) és (3) bekezdésében a „szanálási” szövegrészek helyébe a „feltőkésítési” szöveg,

- g) 299. §-ában a „Civil tv. 11. § (3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 71/G. § (2) bekezdésében” szöveg,

- h) 393. § (2) bekezdésében és 406. § (2) bekezdésében az „éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig” szövegrész helyébe a „féléves jelentést a tárgyfélévet követő félév 60. napjáig, az éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig” szöveg,

- i) 439. § c) pontjában a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(9) bekezdés” szöveg

lép.

A Tpt. 23. számú melléklete a következő 20. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában nemzetközi pénzügyi intézménynek minősül:)

„20. az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank.”

- 1. A Bit. 4. melléklet B) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:

(Az életbiztosítási termékismertető minimális tartalma:)

„4. A határozott idejű kockázati életbiztosítások kivételével, amennyiben a biztosító az életbiztosítási termékismertetőben számokat közöl a biztosítási szerződésben rögzített kifizetéseken túli esetleges kifizetések összegéről, akkor olyan mintaszámítást kell levezetnie, amely a potenciális kifizetést három különböző kamatlábbal számolva tünteti fel. A biztosítónak egyben világos és érthető módon tájékoztatnia kell a szerződőt arról is, hogy a mintaszámítás csupán fiktív feltételezésen alapuló számítási modell, amelynek alapján a szerződő semmiféle szerződéses igényt nem támaszthat.”