2016. évi LXVI. törvény — mi változott? 2016. július 17.

39. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 5/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„5a. bejelentett immateriális jószág: a megszerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág, feltéve, hogy az adózó a szerzést, előállítást követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatálybalépésének napja, előállítás napjának a használatbavétel napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a jogdíjra jogosító immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett vagy állított elő;”

(2) A Tao. törvény 4. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„20. jogdíj:

a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény,

b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint

c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada;”

41. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„c) a jogdíjra jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág kivételével) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereségnek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, figyelemmel a (16) és (22)–(25) bekezdésben foglaltakra,”

(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„e) a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereség, feltéve, hogy

ea) az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, és

eb) a bejelentés adóévét megelőző adóév(ek)ben az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó nyereségre nem alkalmazta az (1) bekezdés c) pontját, figyelemmel a (22)–(25) bekezdésben foglaltakra,”

(5) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„s) a jogdíjból származó nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (14), (22)–(25) bekezdésben foglaltakra,”

(10) A Tao. törvény 7. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) Az adózó az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget a lekötése adóévét követő öt adóévben jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a lekötött tartalékba átvezetett összegnek a lekötés adóévét követő ötödik adóév végéig jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére fel nem használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a harmadik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem elismert feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.”

(11) A Tao. törvény 7. §-a a következő (22)–(25) bekezdéssel egészül ki:

„(22) A jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás vagy vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág esetén az adózó legfeljebb

a) az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ideértve az adózó telephelye által elszámolt költséget, de ide nem értve a kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét, és a vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág bekerülési értékét), és

b) az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ideértve az adózó telephelye által elszámolt közvetlen költséget, a kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét és a vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág bekerülési értékét)

arányára figyelemmel meghatározott összeget veheti figyelembe az (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti csökkentő tételként, azzal, hogy a közvetlen költséget az arány meghatározásakor szokásos piaci áron kell figyelembe venni a költség felmerülésének adóévében (időbeli elhatárolásától függetlenül).

(23) A (22) bekezdés a) pontja szerinti összeg bármely esetben 30 százalékkal növelhető, de legfeljebb a (22) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg mértékéig.

(24) Amennyiben a jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág közül több egy termékbe, szolgáltatásba épül be, akkor a (22) bekezdés szerinti arányszámot az adózó termékenként, termékcsoportonként, szolgáltatásonként, szolgáltatáscsoportonként is megállapíthatja.

(25) Amennyiben az (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti kedvezmény a (22) bekezdés szerint vehető igénybe, az adózás előtti eredmény csökkentésének feltétele, hogy az adózó dokumentációval támassza alá a (22) bekezdés szerinti arányszám meghatározását.”

42. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„c) az adóévet megelőző adóévben a 7. § (1) bekezdés s) pontja alkalmazására tekintettel az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószágon realizált jogdíjból származó, a 7. § (22)–(24) bekezdése szerinti arányszámmal megállapított veszteség 50 százaléka,”

49. § (1) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A támogató az (1) bekezdés szerinti támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről – szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult sem a (2) bekezdés szerinti adókedvezményre, sem a 24/B. § szerinti jóváírásra.”

(2) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (3g) bekezdéssel egészül ki:

„(3g) A támogató a szponzori szerződés keretében történő kiegészítő sportfejlesztési támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről ellenszolgáltatásra jogosult. Az erre vonatkozó szerződés a támogató (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény igénybevételére való jogosultságát és a támogató 24/B. § szerinti jóváírás igénybevételére való jogosultságát nem érinti.”

(3) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A beszerzéskor 100 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű nyilvántartásba vett tárgyi eszköz a könyv szerinti érték leírásáig nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, kivéve annak indoklásával és a jóváhagyást végző szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával.”

50. § (1) A Tao. törvény 24/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot – az (1) bekezdésben meghatározott korlátra is figyelemmel – a társasági adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítése során, a havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozata útján egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron következő adóelőlegekre tekintettel módosíthatja. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás kivételével a módosítás érvényességének feltétele, hogy az adózó a (16)–(18) bekezdés szerint kiállított igazolást az állami adóhatóságnak – a nyilatkozat tételével egyidejűleg – benyújtsa, illetve, hogy a (19)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami adóhatósághoz beérkezzen.”

(2) A Tao. törvény 24/A. § (13) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, ha)

„a) a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás esetének kivételével a (16)–(18) bekezdés szerint kiállított igazolást az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig vagy a társasági adóbevallás benyújtásáig az állami adó- és vámhatóság kézhez kapja, illetve, hogy a (19)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami adó- és vámhatóság részére beérkezzen,”

(3) A Tao. törvény 24/A. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Ha az adózó egyidejűleg több társasági adóelőlege vonatkozásában tesz rendelkező nyilatkozatot, akkor az állami adó- és vámhatóság a (13) bekezdés a) pontja szerinti igazolást azon adóelőleg(ek) tekintetében veszi figyelembe, amely(ek) átutalása az igazolás benyújtásakor, illetve a (21a) bekezdés esetében az igazolás beérkezésekor még nem vált esedékessé.”

(4) A Tao. törvény 24/A. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Az állami adó- és vámhatóság a (11)–(12) bekezdés szerinti átutalás megtörténtéről és annak összegéről az adózót és a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja. Az állami adó- és vámhatóság a jelen bekezdés szerinti határidőben az átutalások elmaradásáról is tájékoztatja az igazolást kiállító szervezetet. Az állami adó- és vámhatóság a részére a (21a) bekezdés szerint eljuttatott igazolás esetében az e bekezdés szerinti tájékoztatást a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az igazolást kiállító szervezet részére.”

(5) A Tao. törvény 24/A. §-a a következő (21a) bekezdéssel egészül ki:

„(21a) A (19)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolást, valamint annak módosítását vagy visszavonását az igazolás kiállítója kizárólag a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a részére e bekezdés szerint megküldött igazolást az (1) és (2) bekezdés szerint megtett rendelkező nyilatkozat és az adózó felajánlásra való jogosultságának vizsgálatához használja fel.”

(6) A Tao. törvény 24/A. § (25) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(25) Az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett célra történő felajánlás összegének a (9) bekezdésben foglalt kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett része 1 százalékának 1/3 részét a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által közzétett fizetési számlára, 2/3 részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára a (11) bekezdés szerint meghatározott határidőben átutalja. Az állami adó- és vámhatóság a Magyar Olimpiai Bizottság támogatása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett célra történő felajánlás összegének a (9) bekezdésben foglalt kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett része 1 százalékát a sportpolitikáért felelős miniszter által közzétett fizetési számlára utalja át”

54. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (22)–(27) bekezdéssel egészül ki:

„(22) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási vagyonkezelő által a szanálási eljárás során átvett részesedések értékesítésének eredménye (nyeresége) a szanálás alá vont intézmény részére a szanálási tevékenység keretében nyújtott állami támogatás mértékéig csökkenti az adózás előtti eredményt.

(23) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási vagyonkezelő a (22) bekezdést a 2016. adóévi adókötelezettségének megállapítása során alkalmazhatja.

(24) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított

a) 22/C. § (2a) és (3g) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben,

b) 22/C. § (11) bekezdését első alkalommal a 2016–2017-es támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programok során megvalósult tárgyi eszköz beruházásokkal összefüggésben

kell alkalmazni.

(25) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 24/A. § (4) bekezdését, (13) bekezdés a) pontját, (14) bekezdését, (15) bekezdését és (21a) bekezdését első alkalommal a 2014–2015-ös támogatási időszakról kiállított igazolásokkal összefüggésben, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény hatálybalépését követő 30 napon túl esedékes átutalásokra kell alkalmazni.

(26) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdése ly) pontját, valamint 1. számú melléklet 14. pontját az adózó első alkalommal a 2016. adóévre alkalmazhatja.

(27) Az az adózó, amely a 2015. adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően alkalmazza az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezete szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt, e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 17. § (14) bekezdését a 2015. adóév vonatkozásában is figyelembe veszi.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (28)–(32) bekezdéssel egészül ki:

„(28) A 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág vagy a 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószág vonatkozásában e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 4. § 5a. és 20. pontját, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontját, (16), (22)–(25) bekezdését, 8. § (1) bekezdés c) és n) pontját kell alkalmazni, figyelemmel a (29)–(30) bekezdésben foglaltakra.

(29) Azon adózó, amely 2016. június 30-ig a 7. § (1) bekezdés c), e) vagy s) pontja alapján

a) csökkentette az adózás előtti eredményét a bevallás benyújtásáig hozott döntése alapján, vagy

b) 2016. január 1-je és 2016. június 30-a közötti időszakban jogosult lett volna az adózás előtti eredményét csökkenteni,

e törvény 4. § 5/a. és 20. pontjának, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontjának, (16) bekezdésének 2016. június 30-án hatályos szövege szerint meghatározott kedvezményt utoljára a 2021. június 30-ig lezáruló adóévi adóalapból veheti igénybe, figyelemmel a (30) és (31) bekezdésben foglaltakra.

(30) A (29) bekezdés szerinti adózó a (29) bekezdés szerinti kedvezményt a 2016. június 30-ig szerzett, előállított, e törvény 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószág vagy a 2016. június 30-ig bejelentett immateriális jószág vonatkozásában alkalmazhatja.

(31) E törvény 2016. június 30-ig hatályos 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontja alapján az adózás előtti eredmény utoljára a 2016. december 31-ével végződő adóévben csökkenthető, ha az adózó 2016. január 1-je és 2016. június 30-a között kapcsolt vállalkozástól olyan, e törvény 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószágot szerzett be, amely nem jogosította a 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti vagy annak megfelelő kedvezményre a kapcsolt vállalkozást az átruházáskor.

(32) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 8. § (1) bekezdés c) és n) pontját kizárólag a 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág vagy 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószág vonatkozásában kell alkalmazni.”

56. § A Tao. törvény a következő 30/E. §-sal egészül ki:

„30/E. § E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 5. akciópontja kapcsán publikált jelentés 4. fejezete figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.”

- 2. 8. § (1) bekezdés n) pontjában a „következtében elszámolt veszteség” szövegrész helyébe a „következtében elszámolt, a 7. § (22)–(24) bekezdése szerinti arányszámmal megállapított veszteség” szöveg;

63. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 6. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha

egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy]

„bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év

[a ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan];”

64. § Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Mentes az adó alól

a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek]

„jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;”

65. § Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek]

„cb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év,”

- 1. 142. § (1) bekezdés b) pontjában az „építési hatóságiengedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött” szövegrész helyébe az „építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött” szöveg,

103. § (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 2009. december 31-ét követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az adóévet megelőző második adóévi beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján az adóév szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben – szeptember 10-éig és december 10-éig – megfizeti.”

(6) A Különadó tv. 4/A. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8a) A hitelintézet a (8) bekezdést a (11) bekezdésben foglaltakra figyelemmel alkalmazza.”

(7) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő (12)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az a hitelintézet, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 89. pontja szerinti pénzügyi lízing tevékenységet végez, az e § szerinti adókötelezettségét ezen tevékenysége vonatkozásában a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával, az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adatai alapján állapítja meg. Az a hitelintézet, amely a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontja szerinti pénzügyi lízing tevékenységet jogutódlásra tekintettel végzi, e bekezdés szerinti adókötelezettségét a (8) bekezdésre figyelemmel állapítja meg.

(13) Az a hitelintézet, amely a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontja szerinti pénzügyi lízing tevékenység adókötelezettsége vonatkozásában a (12) bekezdés szerint állapítja meg adókötelezettségét, a (4) bekezdés 1. pontja szerinti adókötelezettsége megállapításánál a pénzügyi lízing tevékenységet nem veszi figyelembe.”

104. § A Különadó tv. a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 4/A. § (3) és (8a) bekezdését a 2016. adóévi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazni kell. E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 4/A. § (8a) bekezdését a hitelintézet 2016. adóévi adókötelezettség teljesítésekor úgy alkalmazza, hogy a jogutódlással 2011. január 1-jét követően megszűnő hitelintézet jogutódlással történő megszűnés adóévében hatályos rendelkezések szerint megállapított – különadó fizetési kötelezettségét az adóév 2016. szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben – 2016. szeptember 10-éig és 2016. december 10-éig – megfizeti.

(2) A 4/A. § (11) bekezdése szerinti adókötelezettséget első alkalommal a 2016. adóév vonatkozásában kell teljesíteni, azzal, hogy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (Bszt.) 5. § (1) bekezdésének f) és g) pontja szerinti befektetési szolgáltatás vonatkozásában az adókötelezettség az állampapírra nem terjed ki, melynek alapján az ezekhez kapcsolódó prémiumok, díjak és jutalékok, valamint az állampapírok kereskedéséből származó realizált, és az azok állományához kapcsolódóan elszámolt átértékelési nyereség és kamatbevétel mentes a különadó alól.

(3) A 4/A. § (12) bekezdése szerinti adókötelezettséget első alkalommal a 2016. adóév vonatkozásában kell teljesíteni. A hitelintézet a 4/A. § (12) bekezdése szerinti adókötelezettséget a 2016. adóév vonatkozásában 2016. szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben – 2016. szeptember 10-éig és 2016. december 10-éig – megfizeti. Ehhez kapcsolódóan a hitelintézet 4/A. § (13) bekezdése figyelembevételével a 2016. adóévre vonatkozóan már benyújtott adóbevallását 2016. szeptember 10-éig pótlékmentesen önellenőrzi.”

202. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény a következő V/C. Fejezettel egészül ki:

„V/C. FEJEZET

IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRSASÁGI ADÓALAP-KEDVEZMÉNYEIRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ELŐZETES MEGKERESÉS NÉLKÜLI CSERÉJE

43/M. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti adóalap-kedvezményt a Tao. törvény 29/A. § (29)–(30) bekezdése alapján érvényesítő adózó nevéről, székhelyéről, adóazonosító számáról az adóbevallás benyújtását követő 1 éven belül az állami adóhatóság spontán információcsere keretében tájékoztatja az illetékes hatóságot, ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt.”