2016. évi LXVI. törvény — mi változott? 2016. június 17.

2. § Az Szja tv. 24. § (1) bekezdés i)–j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő új k) ponttal egészül ki:

(Nem önálló tevékenység)

„i) az országgyűlési képviselői tevékenység,

j) a nemzetiségi szószólói tevékenység, valamint

k) az állami projektértékelői jogviszony.”

18. § (1) Az Szja tv. 80. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

„e) az őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével, cseréjével, módosításával, visszavonásával és bevonásával, használata jogszerűségének, az abban foglalt adatok valódiságának ellenőrzésével, elektronikus ügyintézésével, valamint a nyilvántartás vezetésével összefüggő előírásokat;”

(2) Az Szja tv. 80. § a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

„f) az őstermelői nyilvántartást vezető, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet,”

24. § Az Szja tv. a következő 89. §-sal egészül ki:

„89. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 70. § (1a) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja, 70. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja, 71. § (2) bekezdés a) pontja, b) pontja, 1. számú melléklet 4. pont 4.12. alpont 4.12.1. alpont b) pontja, 4.25. alpontja a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettség megállapítására is alkalmazható.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított, 60. § (3) és (4) bekezdése, 62. § (2) bekezdése, 67/A. § (1), (3a)–(3d), (4)–(5), (5a), (6) és (7) bekezdése, 77/A. § (2) bekezdése, 1. számú melléklet 7. pont 7.17. alpontja, 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja, II. fejezet 1. pont p) alpontja a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 68. § (1) bekezdése és 1. számú melléklet 7. pont 7.32. alpontja a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyletek adókötelezettségének megállapítására is alkalmazható.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.11. alpontja alkalmazásában a foglalkoztatás első hónapjának 2017. január 1-jét megelőzően megkezdődött foglalkoztatás esetén 2017. január hónapját kell tekinteni.

(5) A 2017. január 1-je előtt a magánszemélynek juttatott Erzsébet-utalvány 2016. december 31-ét követően a 2016. december 31-én hatályos 3. § 87. pontban meghatározott termék- és szolgáltatáskörben váltható be.

(6) A 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató 2016. december 31-ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.

(7) E törvények az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 13. számú melléklet 9. pontja a 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződésekre alkalmazható.”

- 8. 46. § (5) bekezdésében a „családi kedvezményt, valamint” szövegrész helyébe a „családi kedvezményt, első házasok kedvezményét, valamint” szöveg;

- 11. 60. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedésének időpontjával,” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésének időpontjával, a használatbavétel tudomásulvételének időpontjával, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának időpontjával” szöveg;

- 12. 60. § (4) bekezdésében a „határozat jogerőre emelkedésének keltét” szövegrész helyébe a „határozat jogerőre emelkedésének keltét, a használatbavétel tudomásulvételének időpontját, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának időpontját” szöveg;

- 13. 62. § (2) bekezdés e) pontjában az „illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig” szövegrész helyébe az „a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a használatbavétel tudomásulvételének, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig” szöveg;

- 14. 62. § (4) bekezdésében az „az (1)–(2) bekezdés rendelkezései” szövegrész helyébe az „az (1)–(3) bekezdés” szöveg;

- 20. 68. § (1) bekezdésében az „(ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás)” szövegrész helyébe az „(ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás, vagy a vagyonfelosztási javaslat alapjául szolgáló záró számviteli beszámoló mérlege)” szöveg;

- 21. 70. § (1a) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pont bb) alpontjában a „kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató” szövegrész helyébe a „kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató” szöveg;

- 22. 70. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak” szövegrész helyébe a „kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak” szöveg;

- 23. 71. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak” szövegrész helyébe a „kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak” szöveg;

- 26. 1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontjában az „a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató” szövegrész helyébe az „a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató” szöveg;

- 28. 1. számú melléklet 7. pont 7.17. alpontjában a „juttatott étkezési, közlekedési és szállás költségtérítés” szövegrész helyébe a „biztosított étkezés, közlekedés, szállás, valamint az ilyen jogcímen adott költségtérítés” szöveg;

- 31. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontjában az „a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében” szövegrész helyébe a „szabad vállalkozási zóna területén” szöveg

- 2. 35. § (2) bekezdése,

- 6. 1. számú melléklet 1. pont 1.5 alpontja.

- 1. 46. § (5) bekezdésében a „ , továbbá az adóévi összesített igazoláson a 11/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a rendelkezésben előírt tájékoztatást is megadja” szövegrész;

28. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„3. bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei, vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg;”

(2) A Katv. 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel

a) az áthárított általános forgalmi adó,

b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),

c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,

d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,

e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,

f) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás

azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;”

(5) A Katv. 2. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.”

35. § A Katv. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az állami adó- és vámhatóság e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított módosításairól 2016. november 1-jéig tájékoztatást nyújt az érintett adózónak.”

37. § A Katv. a következő 32/C. §-sal egészül ki:

„32/C. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 2. § 12. pontja és 22. pontja a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.”

38. § A Katv.

- 1. 5. § (1) bekezdés j) pontjában az „adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóságnál” szöveg,

- 2. 8. § (6) bekezdésében az „(1)–(2) bekezdés” szövegrészek helyébe az „(1)–(2), valamint a (4a) bekezdés” szöveg

lép.

(4) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő ly) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„ly) a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében,”

43. § A Tao. törvény 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület a (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján akkor is módosítja az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége.”

45. § A Tao. törvény 17. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Amennyiben az adózó az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezete szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételét választja, akkor a 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkező negatív adóalapjának 50 százaléka minősül elhatárolt veszteségnek.”

48. § (1) A Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha

a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat;

b) kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide nem értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településeit) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

c) az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés benyújtását megelőző két naptári évben, a kérelem, bejelentés benyújtását követően, és a beruházás befejezését követő két naptári évig azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi ilyen tevékenység megszüntetését.”

(2) A Tao. törvény 22/B. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) Az adópolitikáért felelős miniszter a (3) bekezdésben meghatározott adatokat havonta közli az állami adó- és vámhatósággal. Az állami adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre – törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében – a miniszter részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

52. § (1) A Tao. törvény 26/A. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül – ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja a növekedési adóhitel adóévére vonatkozó adóbevallás benyújtását megelőzi, az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg – a jogutód köteles a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) összegét bevallani és a jogelődre vonatkozó határidő figyelembe vételével megfizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.”

(2) A Tao. törvény 26/A. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Ugyanazon adóév tekintetében az (1)–(5) bekezdésben meghatározott, a növekedési adóhitelre vonatkozó különös adóelőleg-kiegészítési, adóbevallási és adófizetési kötelezettség együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással.”

(3) A Tao. törvény 26/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat megtételének adóévét követő két adóévben megvalósult beruházása kapcsán a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó még esedékessé nem vált összegét választása szerint csökkentheti a (9) bekezdés szerinti kedvezményezett beruházási érték 19 százalékával, legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adóelőleg, adó még esedékessé nem vált összegének 90 százalékával a (9)–(11) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csökkentés elsőként a növekedési adóhitelre jutó legközelebbi esedékességű adóelőlegből, adóból érvényesíthető.”

53. § A Tao. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. A külföldön adóztatható jövedelmet a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó többi jövedelme utáni társasági adó megállapításakor figyelembe kell venni, ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi (a továbbiakban: progresszív mentesítés). Progresszív mentesítéskor a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor a külföldön adóztatható jövedelemre jutó adót az összes jövedelemre megállapított, számított társasági adó és az adóalap hányadosaként meghatározott átlagos adókulccsal számítja ki. Az átlagos adókulcsot két tizedesjegyre kerekítve kell figyelembe venni.”

- 3. 22/B. § (2b) bekezdésében a „Támogatásokat Vizsgáló Iroda közreműködésével” szövegrész helyébe az „az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályaival összhangban” szöveg,

- 5. 1. számú melléklet 14. pontjában a „leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében” szövegrész helyébe a „szabad vállalkozási zóna területén” szöveg

67. § Az Áfa tv. 259. §-a a következő 13/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„13/A. összes hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterület;”

68. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„i) a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.”

69. § Az Áfa tv. a következő 303. §-sal egészül ki:

„303. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód6 törvény) megállapított 8/A. számú melléklet 3. pontja szerinti államban letelepedett adóalanyok tekintetében a XVIII. Fejezet szerinti adó-visszatérítést azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2014. január 1. napjára esik vagy azt követi. E törvénynek a Mód6 törvénnyel megállapított 8/A. számú melléklet 3. pontja szerinti államban letelepedett adóalanyok a 2014. évre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmeiket e törvény 251/C. § (1) bekezdésétől eltérően 2016. szeptember 30. napjáig nyújthatják be az állami adóhatósághoz.”

- f) 8/A. számú melléklete a 11. melléklet szerint

78. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 48/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E törvény vagy e törvény végrehajtási rendelete szerinti engedélyezési eljárásban nem alkalmazható a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71/A. § (2) bekezdés c) pontja.”

83. § Hatályát veszti a Jöt. 48/A. § (1) bekezdésében a „71. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint” szövegrész.

96. § (1) A Gjt. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés szerinti adótétel első alkalommal való átutalása előtt az adózó vagy képviselője legalább 10 nappal megelőzően köteles az állami adó- és vámhatóságnál az e célra rendszeresített nyomtatványon bejelentkezni.”

109. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„p) a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától – vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától – számítva 5 évig

pa) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,

pb) a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és

pc) a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja;”

(2) Az Itv. 26. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„a) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű, továbbá a pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának gazdálkodó szervezet általi megszerzése;”

(3) Az Itv. 26. § (18)–(18a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában

a) nem minősül elidegenítésnek

aa) a kisajátítás,

ab) a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés és

ac) a birtokösszevonási célú földcsere,

b) nem minősül az (1) bekezdés p) pont pb)–pc) alpontjaiban foglalt feltételek megszegésének a termőföld használatának, hasznosításának a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: közeli hozzátartozó) javára történő átengedése, feltéve, hogy a vagyonszerző helyett a közeli hozzátartozó földművesként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja a termőföldet, és az 5 éves időtartam hátralévő részében az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételeket vállalja.

(18a) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző az eredetileg vállalt 5 év letelte előtt

a) a termőföldet – a (18) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési módok kivételével – elidegeníti,

b) a termőföldön – használatának, hasznosításának a (18) bekezdés szerinti közeli hozzátartozója javára, az ott meghatározott módon történő átengedése kivételével – vagyoni értékű jogot alapít, vagy

c) a termőföldet saját maga vagy a (18) bekezdés szerinti közeli hozzátartozója igazolhatóan nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja,

az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának az esetét. Ha a vagyonszerző vagy a (18) bekezdés szerinti közeli hozzátartozója által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányada tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeték kétszeresét kizárólag azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetni, amelyre a feltételek nem teljesültek.”

110. § Az Itv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelemért a 29. § (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni.”

111. § Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 59. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„59. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján a fogadó szervek bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, a nyilvántartásba vett adatok változásának bejelentésére irányuló eljárás és a közérdekű önkénteseket foglalkoztató szervezetek nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás.”

112. § Az Itv. „Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 99/L–99/N. §-sal egészül ki:

„99/L. § Ha a végrehajtást kérő a jegyző – illetékmentesen kiállított – okiratával igazolja, hogy az eljárási illetéket a lakóingatlan lefoglalásának bejelentésével összefüggésben fizette meg, akkor a megfizetett illetéket kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti.

99/M. § Ha a cég a cégbíróság változásbejegyző végzésével, továbbá a legfőbb szerv tőkeemelésről és a cég Polgári Törvénykönyv szerinti továbbműködéséről szóló határozatának másolatával igazolja, hogy az eljárási illetéket a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezdeményezett tőkeemelés – 2014. március 15. és 2016. március 9. között történő – bejelentése és e tőkeemelés bejelentésével egyidejűleg bejelentett más változás bejegyzése iránti eljárás után fizette meg, akkor a megfizetett illetékből a Polgári Törvénykönyv szerinti továbbműködéséhez nem kapcsolódó változásbejegyzés illetékét meghaladó részt a – legkésőbb 2017. március 15-éig előterjesztett – kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti.

99/N. § A 26. § (1) bekezdés p) pontjának az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított rendelkezését a hatálybalépése napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

113. § Az Itv. 102. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„p) használatbavételi engedély: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti használatbavételi engedély és az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány;”

- 2. 21. § (6) bekezdésben az „a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdona értékesítésének tényét” szövegrész helyébe az „a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig a másik lakástulajdona értékesítésének tényét” szöveg,

- 3. 73. § (1) bekezdés a) pontjában a „megindításakor” szövegrész helyébe a „megindításakor – a technikai feltételek megléte esetén – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy” szöveg,

- 4. 74. § (1) bekezdésében az „eljárási illetéket” szövegrész helyébe az „eljárási illetéket – a technikai feltételek megléte esetén – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy” szöveg

115. § (1) Hatályát veszti az Itv.

- 1. 13. § (7) bekezdése,

- 2. 17/A. §-a,

- 3. 18. § (2) bekezdés f) pontja,

- 4. 19. § (3) bekezdése,

- 5. 26. § (12) bekezdése,

- 6. 57. § (2) bekezdés f) pontja,

- 7. 72. § (6) bekezdése,

- 8. 79. § (1) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Itv.

- 1. 21. § (1) bekezdésében a „– a (2)–(4) bekezdésben foglalt esetek kivételével –” szövegrész,

- 2. 26. § (14) bekezdésében a „vagy műemléki jellegű” szövegrész,

- 3. 33. § (2) bekezdésének 23. pontjában az „az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint” szövegrész,

- 4. 102. § (1) bekezdésének d) pontjában az „az önálló orvosi tevékenység praxisjoga,” szövegrész.

116. § Az Itv. Mellékletének IV. Címe az 12. melléklet szerint módosul.

123. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § o) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4. § E törvény alkalmazásában

o) Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó:)

„2. az Mpt. 3. §-ában meghatározott személy.”

(2) A Tbj. 4. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

(4. § E törvény alkalmazásában)

„q) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül.”

124. § A Tbj. 5. § (1) bekezdése következő j) és k) pontokkal egészül ki:

(E törvény alapján biztosított)

„j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,

k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy.”

126. § A Tbj. a következő 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § (1) A 11. § b) pontjában foglalt rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn.

(2) A 11. § b) pontjában foglalt rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.”

127. § A Tbj. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,

c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül,

d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

e) fogvatartott,

f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.”

128. § A Tbj. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,

c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül

d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

e) fogvatartott,

f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.”

129. § A Tbj. 30/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az (1)–(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre tett járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak az adóévre vonatkozóan. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.”

131. § A Tbj. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor – a Tbj. 38. § (1) bekezdése figyelembe vételével – az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.”

132. § A Tbj. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a biztosítási kötelezettségének bejelentését a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózói státuszának bejelentésével teljesíti.”

135. § A Tbj. a következő 65/G. §-sal egészül ki:

„65/G. § A 11/B. § a 2016. január 1-jétől megkezdett kiküldetések esetén is alkalmazható.”

- a) 4. § r) pontjában a „az állami adóhatóság, az adózás rendjéről szóló törvény 88. §-ának (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a vámhatóság,” szöveg helyébe a „az állami adó- és vámhatóság,” szöveg,

- c) 39. § (1) bekezdésben az „s)–v)” szövegrész helyébe a „t)–v)” szöveg,

- d) 39. § (2) bekezdésében az „s)–w)” szövegrész helyébe a „t)–w)” szöveg,

- e) 54. § (2) bekezdés b) pontjában a „járulék” szövegrész helyébe „biztosítottat terhelő járulék, foglalkoztatottnak minősülő biztosított esetében a foglalkoztatót terhelő járulék” szöveg

- 2. 16. § (3) bekezdésében az „s)” szövegrész,

- 3. 41. § (7) bekezdése,

- 4. 44. § (2) bekezdése,

- 5. 47. § (3) bekezdésében az „a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról,” szövegrész.

138. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kifizető, – kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti

a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,

b) külön adózó jövedelmek közül

ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,

bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege

után.”

139. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 455. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:

a) a munkaviszony;

b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –;

c) az a) pont alá nem tartozó, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);

d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;

e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony;

f) az egyházi jogi személy és az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy között fennálló jogviszony;

g) állami projektértékelői jogviszony;

h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)–f) pont hatálya alá nem tartozó olyan jogviszony, amely alapján a tevékenységet Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.”

140. § Az Eat. 455. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

[(4) A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:]

„d) a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan – bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező – magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll fenn, továbbá olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.”

141. § Az Eat. 458. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[458. § (1) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő]

„c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül.”

143. § Az Eat. a 462/G. §-t követően a következő alcímmel és 462/H. §-sal egészül ki:

„A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

462/H. § (1) Az a kifizető, amelynek a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény egyenlő a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának 19 százalékos adókulccsal számított összegével, de havonta legfeljebb a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, az e fejezet alapján érvényesített kedvezmények után fennmaradó, az e § szerinti adókedvezmény nélkül számított adókötelezettség összegével.

(3) Az adókedvezmény az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe.

(4) Az adókedvezmény az alábbi feltételek együttes fennállása esetén érvényesíthető:

a) a kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében (a továbbiakban e § alkalmazásában: kedvezményezett adóév) kutatás-fejlesztési tevékenységből származik;

b) a kifizető külső gyakorlóhelyként – kis- és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt legalább egybefüggő három hónap időtartamra fogad a kedvezményezett adóévben;

c) a kifizető által foglalkoztatott, az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökken.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt feltételek a kifizető tekintetében nem állnak fenn és a kedvezményezett adóévben átalakulásra (egyesülésre, szétválásra) került sor, akkor a (4) bekezdés szerinti feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is figyelembe lehet venni.

(6) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrzi.

(7) E § alkalmazásában kutatás-fejlesztési tevékenység az Innovációs tv. szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység.

(8) Az e §-ban szabályozott adókedvezmény érvényesítése nem zárja ki az e fejezetben szabályozott más kedvezmények igénybevételét.”

144. § Az Eat. a következő 463/B. §-sal egészül ki:

„463/B. § Az e fejezet alapján érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létesített munkaviszony során. Az ugyanazon kifizető és magánszemély között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az e fejezet alapján érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe. Az e fejezet alapján érvényesíthető kedvezmények igénybevételét ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg.”

145. § Az Eat. 464. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A munka törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 462/B. § (2) bekezdése és a 462/C. §-a szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.”

147. § Az Eat. 466. § 7. pont n) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a pont a következő o) alponttal egészül ki:

(466. § E fejezet alkalmazásában:

7. munkaviszony:)

„n) a Független Rendészeti Panasztestület tagjának e jogviszonya,

o) az a)–n) alpont szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik;”

148. § (1) Az Eat. 466. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(466. § E fejezet alkalmazásában:)

„9. az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony tekintetében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki

a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy

c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.”

(2) Az Eat. 466. §-a a következő 10. ponttal egészül ki:

(466. § E fejezet alkalmazásában:)

„10. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, amely teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül.”

149. § Az Eat. a következő 467/F. §-sal egészül ki:

„467/F. § A 462/H. § szerinti adókedvezményt 2016. július 1-jétől lehet érvényesíteni.”

151. § Hatályát veszti az Eat. 462/C. § (3) bekezdésében az „A 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.” szövegrész.

152. § Az Eat. a következő 467/H. §-sal egészül ki:

„467/H. § A 455. § (4) bekezdés d) pontja 2016. január 1-jétől alkalmazható.”

156. § (1) Az Art. 22/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ha az automataberendezés üzemeltetője olyan automataberendezés kapcsán tesz bejelentést, amelyre az automataberendezés korábbi üzemeltetője már bejelentést tett, és ezen bejelentéshez kapcsolódóan

a) az igazgatási szolgáltatási díj teljes összege megfizetésre, és

b) az automataberendezés gyártási száma bejelentésre

került.”

157. § Az Art. 24/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó részére az adószám e § szerinti törlését követően adószám nem állapítható meg, egyéb esetben, ha az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. § (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adó- és vámhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta. Az adózó részére az adószám e § szerinti törlését követően az adószám csak akkor állapítható meg, ha az adószám törlésének oka már nem áll fenn, illetve az adószám törlésének alapjául szolgáló mulasztását az adózó teljes körűen pótolta, vagy a törlést az (1) bekezdés d) pontja szerint kezdeményező szerv ehhez hozzájárul.”

158. § Az Art. 24/C. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés alkalmazásában kimentési oknak minősül, ha az adószám törléséről szóló határozat jogerőre emelkedésére tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás arra figyelemmel került megszüntetésre, hogy az adózó a cég törvényes működését helyre állította.”

159. § Az Art. 24/F. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az adózó a 24/F. § (1) bekezdése szerinti tartalommal kitöltött kérdőívet az adószám e § szerinti törléséről szóló határozat kiadmányozásáig visszaküldi az állami adó- és vámhatóságnak, akkor az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozásának nincs helye. Amennyiben az adózó az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, annak jogerőre emelkedéséig visszaküldi a 24/F. § (1) bekezdése szerinti tartalommal kitöltött kérdőívet, vagy a visszaküldésről az állami adó- és vámhatóság a kiadmányozást követően szerez tudomást, az állami adó- és vámhatóság a határozatot visszavonja.”

160. § Az Art. 31. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az adóévre vonatkozóan alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 9. § (2) bekezdés f) pontját, valamint a (3) bekezdés d) és c) pontját, akkor az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően társasági adóbevallást nyújt be.”

163. § Az Art. 54. § (7) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(7) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)

„m) a közbeszerzési hatóságot, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges.”

164. § (1) Az Art. 54. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az adóhatóság a csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről adózónként az adóbevallás határidejét követő 90 napon belül adatot szolgáltat a kincstárnak, amely az adatokat az országos támogatási monitoring rendszerben rögzíti.”

170. § Az Art. 132. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) A számviteli törvényben meghatározott IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a kérelemhez csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó szakértői véleményét.”

192. § Az Art. a következő 181/C. §-sal egészül ki:

„181/C. § E törvény 52. § (12) bekezdésének és 7. számú melléklet 1–18. pontjának az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5) történő hatályon kívül helyezése, valamint a Módtv.5-tel megállapított 7. számú melléklet 19. pontja a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 10-i 2015/2060/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

193. § (1) Az Art. a következő 218. §-sal egészül ki:

„218. § (1) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított rendelkezéseit a (2) bekezdés kivételével a Módtv.5 hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre is kell alkalmazni azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(2) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 132. § (1) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

196. § Az Art. a következő 221. §-sal egészül ki:

„221. § (1) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 24/F. § (7) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Ha az adózó adószámát az állami adó- és vámhatóság a Módtv.5-tel megállapított 24/F. § (7) bekezdés hatálybalépését megelőzően jogerősen törölte, az adózó 2016. december 31-ig kérheti az adószámtörlésről hozott határozat visszavonását. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A kérelemhez az adózó, ha arra korábban nem került sor, köteles a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kitöltött kérdőívet csatolni. Ha az adózó megszűntnek nyilvánítását a cégbíróság jogerős végzésével még nem rendelte el, az adózó kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről hozott határozatot visszavonja. Ha az adószám törléséről hozott határozatot a felettes szerv érdemben felülvizsgálta, a felettes szerv a bíróság által felül nem vizsgált határozatát úgy módosítja, hogy az adószám törléséről hozott határozatot megsemmisíti. A határozat visszavonásáról vagy megsemmisítéséről az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. Ha a kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről rendelkező határozatot visszavonja, a visszavonó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén az állami adó- és vámhatóság – ha a kérelem alapján az adószám törléséről rendelkező határozatot visszavonja – a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési eljárást a kérelem benyújtását követő egy éven belül folytatja le.

(4) Az adószám törléséről rendelkező határozat (2) bekezdés szerinti visszavonása esetén az adószám törléséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől a visszavonó határozat jogerőre emelkedéséig esedékes bevallási kötelezettségnek a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belüli teljesítése (pótlása) esetén bevallás késedelme miatt az adóhatóság mulasztási bírságot nem szab ki.”

(2) Az Art. 7. számú melléklete a 14. melléklet szerint módosul.

- 4. 24/A. § (2) bekezdésében a „Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés a)–b) pontja alapján került sor, az adóhatóság a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárást, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetése iránti eljárást kezdeményez.” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti okból ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróságnál nem kezdeményez.” szöveg,

- 5. 24/A. § (3) bekezdésében az „ellenőrzésnek. Ha” szövegrész helyébe az „ellenőrzésnek. Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés d) pontja alapján került sor, a felfüggesztés abban az esetben szüntethető meg, ha a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője ehhez hozzájárul. Ha” szöveg,

- 6. 24/A. § (8) bekezdésében a „folytatta.” szövegrész helyébe a „folytatta. Az adószám akkor állapítható meg, ha az adószám felfüggesztésének oka már nem áll fenn, illetve ha az (1) bekezdés d) pontja alapján elrendelt felfüggesztés esetén a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője ehhez hozzájárul.” szöveg,

- 7. 24/B. § (1) bekezdés b) pontjában az „az állami adó- és vámhatósághoz nem jelentette be,” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem jelentette be,” szöveg,

- 8. 24/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „az Áht. 53/A. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Áht. 53/A. § (3)–(4) bekezdésében” szöveg,

- 9. 24/B. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „e §” szöveg, az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „e §” szöveg, valamint az „eljárást. Az adószám” szöveg helyébe az „eljárást, kivéve, ha az adózó kényszertörlés alatt áll. Az adószám” szöveg,

- 10. 24/B. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)–c) pontjaiban” szöveg,

- 11. 24/C. § (4) bekezdésében, (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (6) bekezdésében a „vezető tisztségviselő, vagy tag” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes” szöveg,

- 12. 24/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „tagi jogviszonnyal” szövegrész helyébe „tagi, részvényesi jogviszonnyal” szöveg,

- 13. 24/C. § (6) bekezdés b) pontjában a „vezető tisztségviselőként” szövegrész helyébe „vezető tisztségviselőként, vagy cégvezetőként” szöveg,

- 14. 24/C. § (9) bekezdésében a „vezető tisztségviselőjét, illetve tagját” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselőjét, cégvezetőjét, tagját, illetve részvényesét” szöveg,

- 17. 35. § (2) bekezdés b) pontjában az „ajándék erejéig” szövegrész helyébe az „ajándék értékének erejéig” szöveg,

- 18. 132. § (1) bekezdésében a „szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem.” szövegrész helyébe a „szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem egyetlen adónem tekintetében sem.” szöveg,

- 19. 136. § (6) bekezdésében az „elsőfokú adóhatóság” szövegrész helyébe az „első fokon döntést hozó adóhatóság” szöveg,

- 30. 174/A. § (1) bekezdésében a „nyilvánítását.” szövegrész helyébe a „nyilvánítását, kivéve, ha az adózó kényszertörlés alatt áll.” szöveg,

- 32. 216. §-ában a „2016. július 1-jén” szövegrész helyébe „2017. január 1-jén” szöveg, valamint a „2016. június 30-a” szövegrész helyébe „2016. december 31-e” szöveg,

- 2. 3. számú melléklet F) pontja,

- 3. 3. számú melléklet S) pontja,

204. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (3) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. A számviteli elszámolás szempontjából az ellenőrzés megállapításával egy tekintet alá esik a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;”

(2) Az Szt. 3. § (5) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb;”

205. § Az Szt. 37. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:)

„h) a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint átvezetett összeget.”

206. § Az Szt. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni:

a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,

b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét,

c) a behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt – követelésekre kapott összeget,

d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét,

e) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összegét,

ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a d) pontban foglalt támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént.”

207. § Az Szt. 81. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)

„b) a forgóeszközök között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő – követelésnek behajthatatlan követelésként az üzleti évben leírt összegét;”

208. § Az Szt. 85. § (1a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni:)

„b) a térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok, valamint a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét;”

209. § Az Szt. 85. § (3) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)

„m) a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés, valamint a hiányzó, megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt összeg nem nyújt fedezetet;”

210. § Az Szt. 91. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiegészítő mellékletben meg kell adni:)

„a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonként, valamint a bérjárulékokat jogcímenként megbontva;”

211. § Az Szt. 95/B. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:)

„h) a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása, különös tekintettel az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokra, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát.”

212. § Az Szt. III. Fejezete a következő alcímmel és 95/C. §-sal egészül ki:

„Nem pénzügyi kimutatás

95/C. § (1) Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozás, amelynél

a) az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,

ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,

ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,

üzleti jelentésében – a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben – a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást tesz közzé.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nem pénzügyi kimutatásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása;

b) a vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra;

c) a b) pont szerinti politikák eredményei;

d) a vállalkozás tevékenységével, különösen üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy szolgáltatásaival összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatos azon lényeges kockázatoknak az ismertetése, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, továbbá annak leírása, hogy a vállalkozás ezeket a kockázatokat hogyan kezeli;

e) azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából.

(3) Ha a vállalkozás nem rendelkezik a (2) bekezdés b) pont szerinti politikák valamelyikével, akkor indokolnia kell annak hiányát.

(4) A nem pénzügyi kimutatásból kihagyhatók azon aktuális fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk, amelyek közzététele a vállalkozás legfőbb irányító (vezető), ügyvezető szerve és a felügyelő testület tagjai megfelelő indokolást tartalmazó véleménye szerint súlyosan sértené a vállalkozás üzleti érdekét, feltéve, hogy e kihagyás nem befolyásolja a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.

(5) Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól az a leányvállalatnak minősülő vállalkozás, amelyre vonatkozóan a (2) bekezdés szerinti információkat a 134. § (5) bekezdéssel összhangban készített összevont (konszolidált) üzleti jelentés nem pénzügyi kimutatása tartalmazza.”

213. § (1) Az Szt. 114/B. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeinek nyitó és záró adatait, valamint ezekből levezetve az alábbi saját tőke elemek nyitó és záró adatait:)

„e) eredménytartalék: az IFRS-ek szerinti éves beszámolóban kimutatott, korábbi évek halmozott – és a tulajdonosok részére még ki nem osztott – adózott eredmény, ideértve az IFRS-ek szerint a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegeket is, amely az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti egyéb átfogó jövedelmet – az átsorolási módosítások kivételével – nem tartalmazhat. Az így keletkezett összeget csökkenteni kell a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, és a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével;”

(2) Az Szt. 114/B. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A saját tőke megfeleltetési tábla a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza:)

„b) az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalékot, amely az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is magában foglaló eredménytartalék összegének az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard szerinti befektetési célú ingatlanok valós érték növekedése miatti elszámolt – halmozott – nem realizált nyereség összegével csökkentett és a kapcsolódó IAS 12 Nyereségadók című standard alapján elszámolt nyereségadó halmozott összegével növelt összege.”

214. § Az Szt. 114/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés szerinti áttérés (visszatérés) időpontja

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a feltételek bekövetkezését követő üzleti év első napja,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja.”

215. § Az Szt. 134. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő anyavállalat, amelynél

a) az adott üzleti év mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:

aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,

ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,

ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,

összevont (konszolidált) üzleti jelentésében a konszolidálásba bevont vállalkozásokra vonatkozóan a 95/C. § szerinti nem pénzügyi kimutatást tesz közzé.

(6) Az (5) bekezdés szerinti mutatóértékeket a 117. § (2) bekezdés szerint kell meghatározni.”

216. § Az Szt. 154. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon a céginformációs szolgálatnak megküldi.”

217. § Az Szt. 155. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Semmis a vállalkozóra vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés vagy egyéb jognyilatkozat, amely a könyvvizsgálati kötelezettség körébe eső tevékenységre történő kijelölés tekintetében a legfőbb szervet meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi.”

218. § Az Szt. 156. § (5) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)

„n) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a 95/C. §, illetve a 134. § (5) bekezdés szerinti nem pénzügyi kimutatást.”

219. § Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„e) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. október 22-i 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

f) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

220. § Az Szt. 177. § (45) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(45) A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Ennek során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az eredménytartalék igénybevételét is –, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. A 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni.”

221. § Az Szt. 177. §-a a következő (58)–(60) bekezdéssel egészül ki:

„(58) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját, 3. § (5) bekezdés 1. és 2. pontját, 25. § (8) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, 37. § (2) bekezdés h) pontját, 45. § (3) és (4) bekezdését, 49. § (2) bekezdését, 52. § (4) bekezdését, 77. § (2) bekezdését, 81. § (2) bekezdés l) pontját, 81. § (3) bekezdés b) pontját, 83. § (3) bekezdését, 84. § (3) bekezdését, 85. § (1a) bekezdését, 85. § (2) bekezdését, 85. § (3) bekezdés m) és v) pontját, 91. § a) pontját, 95/B. § (2) bekezdés h) pontját, 95/C. §-át, 97. § (1) és (2) bekezdését, 102. § (1) és (3) bekezdését, 108. § (1) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e) pontját, 114/B. § (5) bekezdés b) pontját, 114/D. § (4) bekezdését, 134. § (5) és (6) bekezdését, 154. § (7) bekezdését, 156. § (5) bekezdés j) és n) pontját, 163. § (1) bekezdését, 163/A. § (3) bekezdését, 175. § (2) bekezdés e) pontját, 1., 2., 4. és 5. mellékletét először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(59) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját, 3. § (5) bekezdés 1. és 2. pontját, 25. § (8) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, 37. § (2) bekezdés h) pontját, 45. § (3) és (4) bekezdését, 49. § (2) bekezdését, 52. § (4) bekezdését, 77. § (2) bekezdését, 81. § (2) bekezdés l) pontját, 81. § (3) bekezdés b) pontját, 83. § (3) bekezdését, 84. § (3) bekezdését, 85. § (1a) bekezdését, 85. § (2) bekezdését, 85. § (3) bekezdés m) és v) pontját, 91. § a) pontját, 97. § (1) és (2) bekezdését, 102. § (1) és (3) bekezdését, 108. § (1) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e) pontját, 114/B. § (5) bekezdés b) pontját, 114/D. § (4) bekezdését, 154. § (7) bekezdését, 156. § (5) bekezdés j) pontját, 163. § (1) bekezdését, 163/A. § (3) bekezdését, 1., 2., 4. és 5. mellékletét a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(60) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 155. § (7a) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor hatályban lévő szerződések és jognyilatkozatok esetében a Módtv. hatálybalépését követően induló üzleti év első napjától kell alkalmazni.”

222. § Az Szt.

- 1. 2. számú melléklete a 15. melléklet szerint

- 2. 4. számú melléklete a 16. melléklet szerint

módosul.

223. § Az Szt.

- 1. 3. § (5) bekezdés 1. pontjában a „társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért” szövegrész helyébe az „üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért” szöveg;

- 2. 29. § (8) bekezdésében a „peresített követelésekből” szövegrész helyébe a „peresített követelésekből – a 77. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti követelések kivételével –” szöveg;

- 3. 52. § (4) bekezdésében a „lehet leírni” szövegrész helyébe a „kell leírni” szöveg;

- 4. 81. § (2) bekezdés l) pontjában az „elengedett” szövegrész helyébe az „a forgóeszközök között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő – elengedett” szöveg;

- 5. 83. § (3) bekezdésében a „fizetett (fizetendő)” szövegrész helyébe a „fizetendő (fizetett)” szöveg, továbbá az „a kölcsönök, bankbetétek” szövegrész helyébe az „a tartósan adott kölcsönök, a bankbetétek” szöveg;

- 6. 84. § (3) bekezdésében az „eszközökből származó” szövegrész helyébe az „eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó” szöveg;

- 7. 85. § (1a) bekezdésében az „eszközök ráfordításaként” szövegrész helyébe az „eszközök (értékpapírok, kölcsönök) ráfordításaként” szöveg;

- 8. 85. § (2) bekezdésében a „Fizetendő kamatok” szövegrész helyébe a „Fizetendő (fizetett) kamatok” szöveg;

- 9. 85. § (3) bekezdés v) pontjában az „értékpapírokhoz” szövegrész helyébe az „értékpapírokhoz és vásárolt követelésekhez” szöveg;

- 10. 97. § (1) és (2) bekezdésében az „évtől évtől” szövegrész helyébe az „évtől” szöveg;

- 11. 102. § (3) bekezdésében az „adózott eszközértéknek” szövegrész helyébe a „mérleg szerinti eszközértéknek”, továbbá az „egyszerűsített adózott eredménnyel” szövegrész helyébe az „adózott eredménnyel” szöveg;

- 12. 156. § (5) bekezdés j) pontjában az „és g) pontjában” szövegrész helyébe a „g) és h) pontjában” szöveg;

- 13. 163. § (1) bekezdésében az „egyszerűsített adózott eredményt” szövegrész helyébe az „egyszerűsített mérlegben kimutatott adózott eredményt” szöveg;

- 14. 163/A. § (3) bekezdésében az „egyszerűsített adózott eredmény” szövegrész helyébe az „adózott eredmény” szöveg;

- 15. 175. § (2) bekezdés c) pontjában a „tanács irányelv” szövegrész helyébe a „tanácsi irányelv” szöveg;

- 16. 1. számú melléklet „Források (passzívák)” alcím „F. Kötelezettségek” pont „I. Hátrasorolt kötelezettségek” pontjában a „2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben” szövegrész helyébe a „2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben” szöveg;

- 17. 1. számú melléklet „Források (passzívák)” alcím „F. Kötelezettségek” pont „III. Rövid lejáratú kötelezettségek” pont „1. Rövid lejáratú kölcsönök” alpontjában az „– ebből: az átváltozt5atható és átváltozó kötvények” szövegrész helyébe az „– ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények” szöveg;

- 18. 1. számú melléklet „Források (passzívák)” alcím „F. Kötelezettségek” pont „III. Rövid lejáratú kötelezettségek” pontjában a „7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben” szövegrész helyébe a „7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben” szöveg

lép.

224. § Hatályát veszti az Szt.

- 1. 3. § (10) bekezdés 3. pontja,

- 2. 25. § (8) bekezdésében, 45. § (3) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében a „cégvásárlás esetén” szövegrész,

- 3. 45. § (4) bekezdésében az „a cégvásárlást követő” szövegrész,

- 4. 102. § (1) bekezdés első mondatában, 108. § (1) bekezdésében az „egyszerűsített” szövegrész,

- 5. 5. számú melléklet 19. pontja.

225. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 4. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A kamara)

„j) Szakértői véleményt alakít ki az adózás rendjéről szóló törvény 132. § (5b) bekezdése alapján az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén, a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozóan.”

226. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésében a „bejegyzését követő” szövegrész helyébe a „bejegyzésének napját, illetve a jogi személy által az átalakulás időpontjaként meghatározott napot követő” szöveg lép.

229. § (1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 2. § 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„7. szabad pénzeszköz: a látra szóló és a lekötött bankbetéteknek, az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapíroknak, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és az elismert tőkepiacra bevezetett értékpapíroknak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, továbbá a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága esetében a projekttársaság éves beszámolójának mérlegében kimutatott értéke,

8. elvárt osztalék: a szabályozott ingatlanbefektetési társaság külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének 90%-a, továbbá a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága esetében a projekttársaság külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének 100%-a,”

(2) A Szit. tv. 2. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9. kereskedési nap: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom.”

230. § (1) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„c) létesítő okirata alapján a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 kereskedési napon belül legalább az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot fizet, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság szabad pénzeszközeinek összege nem éri el a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető tárgyévi adózott eredményének összegét, akkor a szabad pénzeszközök összegének legalább 90%-át fizeti ki osztalékként;”

(2) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„e) társaságban együttesen az összes szavazati jog legfeljebb 10%-át gyakorolják biztosítók és hitelintézetek;”

(3) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„g) kizárólag törzsrészvényt bocsát ki, amelyek névértéke nem lehet kevesebb tízezer forintnál. E pont alkalmazása során a h) pont szerinti korlátozással kibocsátott részvénysorozat azonos tekintet alá esik a szabályozott ingatlanbefektetési társaság más törzsrészvény sorozatával;

h) teljes jegyzett tőkéjéhez viszonyítottan legalább 25%-ot tesz ki azon részvénysorozat mértéke (közkézhányad), amelynek tulajdonosai egyenként – közvetve vagy közvetlenül – a sorozat össznévértékének legfeljebb 5%-át tulajdonolják (a továbbiakban: közkézhányad-részesedési korlát), azzal, hogy amennyiben bármely részvényes a közkézhányad-részesedési korlátot meghaladó tulajdoni hányadot szerez, úgy ebben az esetben a (3a) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni, és ezen részvényes a részvénysorozattal gyakorolható szavazati jogok legfeljebb 5%-át gyakorolhatja;”

(4) A Szit tv. 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 3. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt közkézhányad-részesedési korlát teljesülése érdekében a szabályozott ingatlanbefektetési társaság részvényese a Tpt. 61. §-ában foglalt számítási szabályokat értelemszerűen alkalmazva köteles az általa, hozzátartozója, illetve az olyan jogi személy, amelyben a részvényes a Tpt. 5. § 84. pontja szerinti közvetett befolyással rendelkezik, által tulajdonolt részvények darabszámáról a szabályozott ingatlanbefektetési társaság igazgatósága részére naptári negyedévenként nyilatkozni. Amennyiben a részvényes nem teljesíti e kötelezettségét, vagy a nyilatkozatából az derül ki, hogy a részvényes átlépte a közkézhányad-részesedési korlátot, úgy a szabályozott ingatlanbefektetési társaság igazgatósága a tudomásra jutástól számított harminc napon belül köteles felszólítani az érintett részvényest a közkézhányad-részesedési korlát betartásához szükséges részvények eladására, aki ennek a felszólítás kézhezvételét követő legkésőbb három hónapon belül köteles eleget tenni. A határidő eredménytelen eltelte esetén a szabályozott ingatlanbefektetési társaság jogosult a részvényes nevében és javára eladási megbízást adni a közkézhányad-részesedési korláton felüli részvények eladására. A részvények értékesítéséből származó bevétel a részvényest illeti, az értékesítéshez kapcsolódó közvetlen költségek a részvényest terhelik.”

(5) A Szit. tv. 3. § (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága csak olyan vállalkozás lehet,)

„a) amely létesítő okirata alapján az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot fizet a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 napon belül, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága szabad pénzeszközeinek összege nem éri el a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének összegét, akkor a szabad pénzeszközök összegének 100%-át fizeti ki osztalékként, és”

(6) A Szit. tv. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (3) bekezdés e) és h) pontja esetében a szavazati jogra vonatkozó korlátozásokkal összefüggésben a Ptk. 3:260. § (1) bekezdése nem hivatkozható a fennmaradó részvények vonatkozásában.”

231. § (1) A Szit. tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság eszközportfóliója az ingatlanokon kívül kizárólag a 3. § (3) bekezdés a) pontjában nevesített tevékenységek végzéséhez szükségszerűen indokolt eszközöket, valamint látra szóló és lekötött bankbetétet, az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapírt, nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, elismert tőkepiacra bevezetett értékpapírt, valamint a projekttársaságai, más szabályozott ingatlanbefektetési társaság, valamint főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaság tulajdoni részesedését tartalmazhatja, valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek és az ingatlanügyletekhez kapcsolódó kiadások árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket tartalmazhat. A mérlegfőösszeg 10%-át meghaladó értékű eszköz beszerzése kizárólag a szabályozott ingatlanbefektetési társaság felügyelőbizottságának előzetes jóváhagyása után lehetséges.”

(2) A Szit. tv. 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság – a pénzügyi intézménnyel kötött hitel vagy pénzkölcsön nyújtására vonatkozó szerződés kivételével – nem köthet olyan szerződést, nem vállalhat olyan egyoldalú kötelezettséget, amely

a) az osztalék kifizetését korlátozza,

b) az ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy részére vételi jogot biztosít.”

232. § A Szit. tv.

- 1. 3. § (3) bekezdés f) pontjában a „tízmilliárd” szövegrész helyébe az „ötmilliárd” szöveg;

- 2. 3. § (7) bekezdés d) pontjában a „számviteli törvény” szövegrész helyébe a „számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény)” szöveg;

- 3. 8. § (4) bekezdésében a „számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény)” helyébe a „számviteli törvény” szöveg

lép.

233. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását – a változások számától függetlenül – évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni. A változást illeték és közzétételi költségtérítés nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak.”

- 2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.12. alpont 4.12.1. alpont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:

a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti

hallgató részére)

„b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;”

- 3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.31. és 4.32. alponttal egészül ki:

( Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.31. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a tudományos fokozattal rendelkező kutatók számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj-támogatás;

4.32. a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj.”

- 4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.32. és 7.33. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.32. az a magánszemély által megszerzett bevétel, amelyet a tulajdonában álló műemlék más személy – így különösen az érdekkörébe tartozó társas vállalkozás – által történő ingyenes felújítása, jókarbantartása formájában szerez, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a magánszemély tulajdonában álló műemlékkel esik egy tekintet alá az a műemlék is, amelyet a magánszemély hosszú távú – 15 évet meghaladó időtartamú – bérleti, vagyonkezelési szerződés alapján jogosult használni;

7.33. az az összeg, amelyet a magánszemély mint kérelmező ügyfél, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint a hatóság által hozott függő hatályú döntés alapján kap.”

- 8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.35. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.35. a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány,a közalapítvány, az egyházi jogi személy által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben – résztvevőnként azonos értékű ajándék, továbbá az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás;”

- 1. Az Szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jellemzően előforduló költségek

Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:)

„19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;”

Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Norvég Királyság”

Az Itv. Melléklet IV. Címe a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Illetékmentes a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, az írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának, továbbá a sértett részére a kihallgatásáról, valamint a sértett lakóhelyén, tartózkodási helyén, továbbá a bűncselekmény, szabálysértés helyszínén folytatott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv másolatának egyszeri kiadása.”

### 14. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

- 1. Az Art. 7. számú melléklete a következő 19. ponttal egészül ki:

„19. Az állami adó- és vámhatóság a forrásadót alkalmazó tagállamokból a levont forrásadóból átutalt 75% adó fogadására euró devizanemben vezetett számlát nyit. A jóváírást követő 30 napon belül az adóhatóság az átutalt adót 25%-kal kiegészített összegben a jóváírás napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítva a haszonhúzó adószámláján jóváírja, feltéve, hogy az átutalást teljesítő illetékes tagállami hatóság az adózó azonosítására, illetve a levonás tényének és összegének megállapítására alkalmas adatokat közöl, vagy ezt a magánszemély más megfelelő módon hitelt érdemlően, hitelesen magyarra fordított okirattal igazolja. Az előző rendelkezésektől eltérően, a belföldön adóköteles kamatjövedelem esetén a forrásadót alkalmazó tagállamból átutalt forrásadó elszámolása az adózó kérelmére történik. Az adózó kérelméhez csatolja az adózó azonosítására, a levonás tényének, összegének, a kamatjövedelem jogcímének és a kamatjövedelem megszerzése időpontjának megállapításához szükséges okiratok hiteles magyar fordítását. Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmét abban az esetben teljesíti, ha az adózó a belföldön adóköteles kamatjövedelemről bevallási és adófizetési kötelezettségét teljesítette.”

### 15. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

Az Szt. 2. számú melléklet 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztése”

### 16. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

Az Szt. 4. számú mellékletében a „C. Saját tőke” fősor „V. Egyszerűsített beszámoló adózott eredménye” pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„V. Adózott eredmény”