2016. évi CXXV. törvény — mi változott? 2016. november 27.

2. § (1) Az Szja tv. 3. § 10. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).

11. Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.”

7. § (1) Az Szja tv. 67/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Lekötési hozamot

a) a lekötési időszak megszűnése esetén (az ötéves lekötési időszak utolsó napjára, vagy – ha a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítja meg – a hároméves lekötési időszak utolsó napjára);

b) a lekötés megszakítása esetén (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja)

az említett napra vonatkozó állapot szerint kell megállapítani. Amennyiben a lekötési időszak utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a hitelintézet, befektetési szolgáltató a lekötési hozamot a lekötési időszak utolsó napját megelőző utolsó ismert árfolyam alapján állapítja meg. Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően tett nyilatkozatával a hároméves lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére – de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben – hosszabbítja meg, ezen rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel rendelkező magánszemély halála esetén, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be.”

9. § Az Szja tv. 70. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül:

a) a munkáltató által

aa) valamennyi munkavállaló (ideértve a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is), vagy

ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, vagy

ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatónál a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján

ba) több munkavállaló, vagy

bb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, vagy

bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg.”

10. § (1) Az Szja tv. 89. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.”

(2) Az Szja tv. 89. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. LXVI. törvénnyel megállapított 3. § 93. pontjának az 5000 forintot el nem érő járadékszolgáltatásra vonatkozó előírását először a 2016. december 31-ét követően létrejött nyugdíjbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.”

11. § Az Szja tv. a következő 90. §-sal egészül ki:

„90. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 1/B. § (1), (1a) és (2) bekezdése a 2017. január 1-jétől kezdődő jogviszonyból származó jövedelemre alkalmazható.

(3) A 2016. december 31-én hatályos 12/A. §-a szerinti bevallási nyilatkozat a 2016. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában nem nyújtható be.

(4) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 29/C. § (4) bekezdése a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazható.

(5) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 70. § (1a) bekezdése és 1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontja a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(6) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3. § 10. és 11. pontja, 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. alpont c) és d) pontja a 2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(7) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 4. pont 4.11. alpontja a 2016. szeptember 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.”

- 4. 44/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként” szövegrész helyébe az „egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagjaként” szöveg;

- 5. 44/B. § (6) bekezdés c) pontjában az „átalakulása miatt” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása miatt” szöveg, az „az átalakulásban közreműködő” szövegrész helyébe az „az átalakulásban, egyesülésben, szétválásban közreműködő” szöveg;

- 6. 44/B. § (7) bekezdés c) pontjában az „átalakulásban közreműködő” szövegrész helyébe az „átalakulásban, egyesülésben, szétválásban közreműködő” szöveg;

- 9. 65/B. § (5) bekezdésében az „A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően az (1)–(2) bekezdés szerint” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerint” szöveg;

- 10. 65/B. § (9) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pont bb) alpontjában az „a (2) bekezdés szerinti, akkor hatályos adókulccsal” szövegrészek helyébe az „az akkor hatályos adókulccsal” szöveg;

- 13. 68. § (3) bekezdésében az „átalakulása esetén” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása esetén” szöveg;

- 14. 77/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „átalakuló társas vállalkozás” szövegrész helyébe az „átalakuló, egyesülő, szétváló társas vállalkozás” szöveg;

- 15. 77/A. § (4) bekezdésében az „(átalakulása esetén jogutódja)” szövegrész helyébe az „(átalakulása, egyesülése, szétválása esetén jogutódja)” szöveg, az „átalakulását, az általa” szövegrész helyébe az „átalakulását, egyesülését, szétválását, az általa” szöveg;

- 16. 77/A. § (5) bekezdésében az „átalakulás, jogutód nélküli megszűnés” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás, jogutód nélküli megszűnés” szöveg, a „társas vállalkozás átalakulása révén” szövegrész helyébe a „társas vállalkozás átalakulása, egyesülése, szétválása révén” szöveg;

- 17. 77/C. § (12) bekezdés nyitó szövegrészében az „átalakulása miatt” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása miatt” szöveg;

- 21. 1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontjának záró szövegrészében a „munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló” szövegrész helyébe a „munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállaló” szöveg;

- 22. 1. számú melléklet 7. pont 7.1. alpontjában az „az átalakulás befejezésekor” szövegrész helyébe az „az átalakulás, egyesülés, szétválás befejezésekor” szöveg;

19. § A Tao. törvény 18/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az az (1) bekezdés szerinti adózó, amely az IFRS 11 Közös megállapodások című standard szerinti olyan közös tevékenységgel rendelkezik, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint részesedésként mutatna ki, az erre a tevékenységre vonatkozó társasági adókötelezettségét úgy határozza meg, mintha ezt a tevékenységet a számvitelről szóló törvény szerint számolta volna el.”

(4) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (4a)–(4g) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó választása szerint az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott összes eszköze és kötelezettsége, vagy kizárólag az összes immateriális jószága és tárgyi eszköze tekintetében – ideértve mindkét választás esetében azon eszközöket és kötelezettségeket is, amelyeket az áttérés adóévének első napját megelőző napon az adózónak az IFRS-ek szerint nyilván kell tartania –, az áttérés adóévében és az azt követő adóévekben adóalapját úgy határozza meg, mintha az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át.

(4b) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés hatálya alá tartozó eszközeire és kötelezettségeire az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem alkalmazza.

(4c) A (4a) bekezdés hatálya alá tartozó tárgyi eszköz és immateriális jószág az áttérés adóéve első napjára vonatkozóan meghatározott, a 4. § 31/a. pontja szerinti bekerülési értékét az adózó az áttérés adóéve első napját megelőző napon fennálló, e törvényben meghatározott bekerülési értékkel azonos összegben állapítja meg, a 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékét az adózó az áttérés adóéve első napját megelőző napon fennálló e törvényben meghatározott számított nyilvántartási értékkel azonos összegben állapítja meg.

(4d) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés hatálya alá tartozó tárgyi eszközeit, immateriális jószágait, eszközeit, kötelezettségeit elkülönítetten tartja nyilván és e nyilvántartásában feltünteti az áttérés adóéve első napját megelőző napra kimutatott, a (4c) bekezdés szerinti bekerülési értéket, könyv szerinti értéket és számított nyilvántartási értéket, továbbá az eszközre, a kötelezettségre vonatkozóan általa az áttérést követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget.

(4e) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés szerinti választást legkésőbb az áttérés adóévéről szóló társasági adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg teheti meg. A (4a) bekezdés szerinti választás az áttérés adóévéről szóló társasági adóbevallás benyújtását követően nem módosítható és nem visszavonható.

(4f) Az a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó, amely nem választja a (4a) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást, e törvény alkalmazása céljából az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott és az IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása című standard szerint vélelmezett bekerülési értéken nyilvántartott tárgyi eszköze és immateriális jószága bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét egyező összegben, az áttérés adóéve első napján fennálló, az IFRS-ek szerinti könyv szerinti értékkel megegyezően állapítja meg. Az adózó választása szerint az összes ilyen, az áttérés adóévének első napját megelőző napon nullától eltérő számított nyilvántartási értékű immateriális jószága és tárgyi eszköze vonatkozásában az áttérés adóévében és az azt követő adóévekben a 7. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásakor, az 1. számú melléklet és a 2. számú melléklet által meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsok vetítési alapjául szolgáló bekerülési értéket – az áttérés adóévének első napjára – úgy állapítja meg, hogy az előzőek szerint meghatározott számított nyilvántartási értéket megszorozza az adott eszközre vonatkozó, az áttérés adóévének első napját megelőző napon fennálló bekerülési érték és számított nyilvántartási érték hányadosával.

(4g) Az a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó, amely nem választja a (4a) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást, e törvény alkalmazása céljából az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott, a (4f) bekezdés hatálya alá nem tartozó tárgyi eszközeinek és immateriális jószágainak – ideértve azon eszközöket és kötelezettségeket is, melyeket az áttérés adóévének első napját megelőző napon az adózónak az IFRS-ek szerint nyilván kell tartania – áttérés adóévének első napján fennálló, a 7. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásakor, az 1. számú melléklet és a 2. számú melléklet által meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsok vetítési alapjául szolgáló bekerülési értékét az IFRS-ek szerint az áttérés adóévének első napján nyilvántartott bekerülési értékkel egyező összegben, a számított nyilvántartási értékét ezen bekerülési érték és az adóalapnál értékcsökkenésként korábban már érvényesített összeg különbözeteként határozza meg.”

23. § A Tao. törvény 22. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összeget a támogatás adóévét követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg, akkor a (2) bekezdés szerinti adókedvezményt legfeljebb a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig veheti igénybe.”

25. § (1) A Tao. törvény 22/C. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3d) Az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét – annak pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül – az állami adóhatóság részére bejelenti. Amennyiben a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában jelenti be az állami adóhatóság részére.”

(2) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Amennyiben az adózó a (3a) bekezdésben meghatározott összeget a támogatás adóévét követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg, akkor az adózó a (2) bekezdés szerinti adókedvezményt legfeljebb a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig veheti igénybe.”

29. § A Tao. törvény 26. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó – ha az adózó az Európai Uniótól, illetve a költségvetésből támogatást kap – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.”

30. § (1) A Tao. törvény 29/A. § (31) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(31) A 2016. június 30-án hatályos 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontja alapján az adózás előtti eredmény utoljára a 2016. december 31-ével végződő adóévben csökkenthető a 2016. január 1-je és 2016. június 30-a között kapcsolt vállalkozástól beszerzett, a 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószágra tekintettel szerzett bevétel alapján, ha e jószág a kapcsolt vállalkozást nem jogosította a 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti vagy annak megfelelő kedvezményre az átruházáskor.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (35)–(40) bekezdéssel egészül ki:

„(35) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 18/A. § (5) bekezdését és 18/C. § (4a)–(4g) bekezdését a 2016. adóév vonatkozásában az adózó választása szerint alkalmazza.

(36) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 22. § (1) bekezdés b) pontját első alkalommal a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

(37) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 22/C. § (3b) és (12) bekezdését első alkalommal a 2015–2016-os támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

(38) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 22/C. § (8) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, 2013–2014-es támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

(39) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 29/ZS. § (1), (4), (10) bekezdés rendelkezései a 2015. évi és a 2016. évi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazhatóak.

(40) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 1. számú melléklet 5/b. pontja a 2016. évi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazható.”

31. § A Tao. törvény 30. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a korai fázisú vállalkozásként történő minősítés feltételeit, a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásokra vonatkozó követelményeket, a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást, a korai fázisú vállalkozásnak, a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásnak minősülés igazolásának részletes feltételeit.”

(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye igénylésének, igénybevételének, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolásának, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének részletes feltételeit.”

- 1. 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint,

- 9. 18/D. § (9) bekezdésében a „meghatározott egyenleget a” szövegrész helyébe a „meghatározott adóévi összeget a” szöveg;

- 10. 22. § (1) bekezdés b) pontjában „a támogatás adóévét követő 90 napon belül” szövegrész helyébe az „a támogatás adóévét követő 90 napon belül, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig” szöveg;

- 11. 22/B. § (2b) bekezdésében az „a az európai uniós versenyjogi értelemben vett” szövegrész helyébe az „az európai uniós versenyjogi értelemben vett” szöveg;

- 12. 22/B. § (3) bekezdésében a „beruházás megkezdése előtt” szövegrész helyébe a „beruházás tervezett megkezdése előtt” szöveg;

- 13. 22/C. § (3b) bekezdésében a „90 napon belül a (3a) bekezdésben” szövegrész helyébe a „90 napon belül, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig a (3a) bekezdésben” szöveg;

- 14. 22/C. § (8) bekezdésében a „követő 4. év végéig” szövegrész helyébe a „követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 4. támogatási időszak végéig” szöveg;

- 15. 24/A. § (1) bekezdésében az „az e törvény 26. § (2) és (8) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 26. § (2), (3) és (8) bekezdése” szöveg;

- 16. 24/A. § (25) bekezdésében az „utalja át” szövegrész helyébe az „utalja át.” szöveg;

- 18. 29/A. § (30) bekezdésében az „alkalmazhatja” szövegrész helyébe az „alkalmazhatja abban az esetben is, ha az érintett jószággal kapcsolatban az adózónak 2016. június 30-át követően költsége, ráfordítása merül fel” szöveg;

- 19. 29/ZS. § (1) bekezdésében az „az elszámolási törvény 44. §-ában” szövegrész helyébe az „az elszámolási törvény 44. §-ában és 5. § (1)–(2) bekezdésében” szöveg;

- 20. 29/ZS. § (4) bekezdésében az „Az elszámolási törvény 44. §-a szerint” szövegrész helyébe a „Figyelemmel az (1) bekezdésre, az elszámolási törvény 44. §-a és 5. § (1)–(2) bekezdései alapján a 2004–2014 évekkel összefüggésben” szöveg;

- 21. 29/ZS. § (10) bekezdésében az „elszámolási törvény 44. §-ának” szövegrész helyébe az „elszámolási törvény 44. §-ának (figyelemmel az 5. § (1)–(2) bekezdéseire is)” szöveg;

- 22. 30. § (11) bekezdés e) pontjában a „nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatás” szövegrész helyébe a „fel nem használt, valamint a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatás” szöveg

36. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. tv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.”

(2) Az Eva. tv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közkereseti társaság, a betéti társaság, valamint az egyéni cég az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit – választásának megfelelően – vagy a (4)–(6) bekezdésben foglaltak vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. Az adózó e választásáról az e törvény előírásai szerint tett első bejelentésével egyidejűleg, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik; a nyilatkozatot az adózó később nem változtathatja meg és nem vonhatja vissza.”

- 1. 8. § (1), (2) bekezdésében, a 18. § (1), (3), (6), (9) bekezdésében, a 19. § (9) bekezdésében, a 20. § (4) bekezdésében és a 22. § (1) bekezdésében a „korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég” szövegrész helyébe az „egyéni cég” szöveg;

38. § Hatályát veszti az Eva. tv. 3. § (1) bekezdés i) pontja.

40. § Az Ekho tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § Ha a magánszemély a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételi lehetőségével – annak feltételei fennállta ellenére – nem élt, vagy nyugdíjjárulék fizetésére a Tbj. rendelkezései szerint nem volt kötelezett, a magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő különbözetet a személyi jövedelemadó bevallásban igényli vissza.”

42. § Az Ekho tv. a következő 14/D. §-sal egészül ki:

„14/D. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 7. §-a a 2016. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható.”

44. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 42. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a támogatott gyógyszerek tárgyévi forgalma után kifizetett társadalombiztosítási támogatás – a különkeretes gyógyszerekre, a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyszertámogatásra és a kedvezményezetti státusszal rendelkező gyógyszerekre fordított összeget nem tartalmazó – összege meghaladja az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímének a tárgyév január első napján hatályos előirányzatának összegét, akkor e kiadási többlet finanszírozása – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint – az E. Alap kezelője és a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak kötelezettsége.”

45. § A Gyftv. a következő 87/M. §-sal egészül ki:

„87/M. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 42. § (1) bekezdésében meghatározott befizetési kötelezettség a 2016. évre vonatkozó befizetések esetében alkalmazandó.”

46. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 6. § (3) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(Csökkentő tételek:)

„j) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 24/B. § (1) bekezdése szerinti jóváírásra tekintettel az adóévben bevételként elszámolt összeg,

k) a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében,”

48. § A Távhő törvény 8. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) Az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalany a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget az előleg-kiegészítés fizetési kötelezettségének.”

50. § A Távhő törvény 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés j) és k) pontját első alkalommal a 2016. adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.”

51. § A Távhő törvény

- 1. 6. § (3) bekezdés i) pontjában a „kimutatásokkal igazol.” szövegrész helyébe a „kimutatásokkal igazol,” szöveg;

- 2. 6. § (8) bekezdésében az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 18. §-a” szövegrész helyébe az „a Tao. tv. 18. §-a” szöveg

lép.

52. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 9. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:]

„e) a magánszemélyt megillető, felmondási időre járó juttatás és végkielégítés, valamint a Hjt. szerinti visszailleszkedési támogatás egésze, feltéve, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés következtében szűnik meg, azzal, hogy csoportos létszámcsökkentésnek minősül a Hjt. 64. § (1)–(3) bekezdése, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 67. §-a és más azonos tartalmú létszámcsökkentés szerint végrehajtott felmentés is.”

54. § A Különadó tv. II. fejezete a következő 12/F. §-sal egészül ki:

„12/F. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pontját a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

(2) Amennyiben a magánszemély az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pont hatálybalépése előtt szerzett olyan jövedelmet, amelynek e fejezet szerinti adókötelezettsége az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pontja alapján megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolása a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. Az eljárás a munkáltatót terhelő közterheket nem érinti.

(3) Amennyiben a munkáltató az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépése előtt a korábbi szabályok szerint különadó alapjául szolgáló bevételből a különadót levonta, a magánszemély a jövedelmet juttató munkáltatónál kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását. A munkáltató a korábbiakban különadó-alapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. A munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.”

- 1. 2. § 22. pontjában az „a magánszemély” szövegrész helyébe az „az adózó” szöveg,

60. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előleg-kiegészítés). Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg eleget tesz fizetési kötelezettségének.”

77. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 310. §-sal egészül ki:

„310. § (1) Az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet 2017. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

a) sem a 2016. naptári évben ténylegesen,

b) sem a 2017. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 8 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2017. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.”

98. § A Jöt. 149. § (2)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 149. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 157. § (6) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1–19. §, a 20. § (1)–(4) bekezdése, a 21–79. §, a 81–147. §, a 152–156. §, 157. § (1)–(5) bekezdése, 158–172. §, valamint a 174. § (1)–(2) bekezdése 2017. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 174. § (3) bekezdése 2017. április 2-án lép hatályba.

(5) A 173. § 2017. július 1-jén lép hatályba.

(6) A 174. § (4) bekezdése 2017. július 2-án lép hatályba.

(7) A 20. § (5) bekezdése és a 80. § 2018. január 1-jén lép hatályba.”

99. § A Jöt. 150–151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„150. § (1) E törvényt – a (12) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a 2017. április 1-jét követően keletkezett adómegállapítási és adóbevallási kötelezettségekre kell alkalmazni.

(2) Az a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Jöt.) szerinti adóraktári engedéllyel, bejegyzett kereskedői engedéllyel, bejegyzett feladói engedéllyel, felhasználói engedéllyel vagy jövedéki engedéllyel rendelkező személy, aki tevékenységét 2017. március 31-ét követően folytatni kívánja, 2017. február 28-áig nyújt be nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét változatlan formában vagy módosítva vagy az engedélyek összevonásával kívánja tovább folytatni, valamint adóraktári engedélyes, bejegyzett kereskedői engedélyes adatszolgáltatását az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszeren vagy közvetlen elektronikus adatkapcsolaton keresztül kívánja teljesíteni az elektronikus engedély kiadását követően, továbbá nyilatkozik az e törvénynek megfelelő jövedéki biztosíték számításáról és nyújtásának módjáról, tervezett időpontjáról, valamint arról, hogy az új engedély kiadását követően a szabadforgalomba bocsátásról azonnali vagy napi adatszolgáltatást kíván teljesíteni 2017. április 1-től. Az állami adó- és vámhatóság 2017. március 15-éig az e törvénynek megfelelő tartalmú engedélyokirat tervezetét elkészíti és megküldi az engedélyesnek, aki 2017. március 23-áig észrevételt, javaslatot tehet az okirattervezet módosítására, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az okirattervezet tartalmát az engedélyes által elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó által megtett nyilatkozatok alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek megfelelő tartalmú elektronikus engedélyt ad ki az engedélyes részére 2017. március 29-éig 2017. április 1-i érvényesség kezdettel, a korábbi engedély 2017. március 31-jével hatályát veszti. Az engedélyes a 2017. március 31-én hatályos jövedéki biztosítéki szabályoknak megfelelően nyújtott jövedéki biztosítékkal az e törvénynek megfelelően nyújtott jövedéki biztosíték állami adó- és vámhatóság általi jóváhagyásáig, de legfeljebb 2017. július 1-jéig végezheti tevékenységét.

(3) A régi Jöt. szerinti egyszerűsített adóraktár-engedélyes 2017. március 10-éig nyilatkozik arról, hogy 2017. március 31-ét követően tevékenységét kisüzemi bortermelőként vagy egyszerűsített adóraktár engedélyeseként kívánja-e folytatni. Az állami adó- és vámhatóság a tevékenységre vonatkozóan rendelkezésére álló adatok, illetve a megtett nyilatkozat alapján az egyszerűsített adóraktári engedéllyel 2017. március 31-ét követően tovább működő engedélyes részére 2017. március 15-éig az e törvény rendelkezéseinek megfelelő tartalmú engedélyokirat tervezetét elkészíti és megküldi, aki 2017. március 23-áig észrevételt, javaslatot tehet az okirattervezet módosítására, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az okirattervezet tartalmát az engedélyes által elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó által megtett nyilatkozatok alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek megfelelő tartalmú elektronikus engedélyt ad ki az engedélyes részére 2017. március 29-éig 2017. április 1-jei hatálybalépéssel, a korábbi engedély 2017. március 31-ével hatályát veszti. A tevékenységüket kisüzemi bortermelőként tovább folytató egyszerűsített adóraktári engedélyesek esetében az engedély hatályvesztésére figyelemmel a régi Jöt. 49. § (3) bekezdés b) pontja szerinti készletfelvételt nem kell elvégezni.

(4) A régi Jöt. szerinti adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő, bejegyzett feladó, felhasználói engedélyes, jövedéki engedélyes a régi Jöt. alapján vezetni rendelt nyilvántartásokat 2017. március 31-ével lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet az e törvény szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti.

(5) A régi Jöt. szerinti adómentes felhasználói engedéllyel rendelkező személy – ideértve azon adómentes felhasználót is, akinek tárgyidőszaka 2017. március 31-ével vagy 2017. április 1. és 2017. május 31. között jár le, de 2017. március 31-éig a régi Jöt. rendelkezései alapján új tárgyidőszak engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be – 2017. március 31-éig írásban nyilatkozik arról, hogy tevékenységét adóraktári engedéllyel kívánja-e folytatni. Ha tevékenységét nyilatkozata szerint adóraktári engedéllyel kívánja folytatni és 2017. április 15-éig benyújtja az adóraktári engedély iránti kérelmet az állami adó- és vámhatósághoz, kérelme elbírálásáig, de legfeljebb 2017. május 31-ig folytathatja a régi Jöt.-ben meghatározott feltételekkel tevékenységét. A régi Jöt. szerinti adómentes felhasználó a régi Jöt. alapján vezetni rendelt nyilvántartásokat a régi Jöt. szerinti adómentes felhasználói engedély hatályvesztésének napjával lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet a 23. § szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti azzal, hogy a 24. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségnek az elektronikus engedély hatálybalépésének napjától köteles eleget tenni, valamint az e törvény szerinti engedély érvényességének kezdetét megelőző elszámolási időszaka tekintetében elszámolási kötelezettségét a régi Jöt. szerint teljesíti.

(6) Az olyan, régi Jöt. szerint engedéllyel rendelkező személy esetében, amikor e törvény szerint a tevékenység végzéséhez nyilvántartásba vétel szükséges, az engedély elektronikus nyilvántartásba vétellé alakítása érdekében az állami adó- és vámhatóság 2017. március 15-éig megküldi az elektronikus nyilvántartásba felvenni tervezett adatokat a régi Jöt. szerinti engedélyesnek, aki 2017. március 23-áig észrevételt, javaslatot tehet az elektronikus nyilvántartásba felvenni tervezett adatokkal kapcsolatban, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság a megküldött adattartalmat a régi Jöt. szerinti engedélyes által elfogadottnak tekinti és a régi Jöt. szerinti engedélyt elektronikus nyilvántartásba vétellé alakítja át. Ha a régi Jöt. szerinti engedélyes a régi Jöt. alapján nyilvántartás vezetésére kötelezett, a régi Jöt. szerinti nyilvántartást a régi Jöt. szerinti engedély hatályvesztésének napjával lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet az e törvény szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti.

(7) A régi Jöt. szerint motorfejlesztést megvalósító személy által tett bejelentés e törvény szerint tett bejelentésnek minősül, ha a motorfejlesztés időtartama 2017. március 31-éig nem telt le, ilyen esetben a motorfejlesztést megvalósító személy a tevékenységről a régi Jöt. szerint vezetett nyilvántartását a motorfejlesztés időtartamának végéig tovább vezetheti.

(8) A régi Jöt. szerinti adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő és importáló 2017. június 1-jéig bocsáthat szabadforgalomba adójeggyel ellátott dohánygyártmányt. Az adójegyek átvételére, az adójegyek alkalmazására, az adójegyekről teljesítendő elszámolásra, a fizetési kötelezettség teljesítésére és annak csökkentésére, az adó-visszaigénylésre, az adójegy eltávolítására, felülragasztására, az adójegyekről teljesítendő napi adatszolgáltatásra, valamint az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítésére a 2017. március 31-én hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni és az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat nem kell szerepeltetni az adóraktár e törvény szerint vezetendő nyilvántartásában.

(9) A 24. § szerinti adatszolgáltatásnak az adatszolgáltatásra kötelezett által 2017. június 30-áig, valamint – abban az esetben, ha az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték mértéke eléri a 2017. március 31-ei szintet – 2017. szeptember 30-áig okozott hibája miatt az állami adó- és vámhatóság csak akkor alkalmazhat hátrányos jogkövetkezményt, ha bizonyítható, hogy az adatküldésre kötelezett célja a központi költségvetés bevételének csökkentése vagy a jövedéki biztosítéki szabályok kikerülése volt a hibás adatszolgáltatás által.

(10) E § alkalmazásakor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény sommás eljárásra és függő hatályú döntésre vonatkozó szabályait nem lehet alkalmazni.

(11) A 2017. március 31-ig lejáró jövedéki biztosíték esetén a felajánlott új jövedéki biztosíték nyújtásakor az engedélyes nyújthat a régi Jöt. szerinti biztosítékmaximumot meghaladó jövedéki biztosítékot is.

(12) A 111. § (5) bekezdése szerinti ügyletek esetében e törvény rendelkezéseit az olyan, 2017. március 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2017. március 31-ét követő időpont. Minden olyan elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak esetében, ahol az időszak 2017. április 1-je előtt kezdődött, az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 2017. március 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni az adókötelezettség, adófizetési kötelezettség, adóvisszaigénylési jog megállapítására és bevallására.

(13) A régi Jöt. szerinti adófizetésre kötelezett adóalany 2017. március hónapban keletkezett adófizetési kötelezettségének és adólevonási jogának megállapítására és bevallására, valamint az ehhez kapcsolódó termékmérleg havi zárás, a külön nyilvántartás havi zárás, a szállítási nyilvántartás havi zárás benyújtására, továbbá a 2017. március hónapra vonatkozó adatszolgáltatásra, illetve az adómentes felhasználó 2017. év első negyedéve tekintetében elkészítendő elszámolására és adóbevallási, adófizetési kötelezettségére a 2017. március 31-én hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(14) Dohánygyártmány zárjegy megrendelés 2017. március 1-jétől, a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat adását követően nyújtható be.

(15) A dohánygyártmányokra 2017. április 1-jét megelőzően átvett zárjegyek bejelentésköteles készletváltozásáról 2017. március 31-ig teljesítendő bejelentést a régi Jöt. 2017. március 31-én hatályban lévő rendelkezései alapján az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatvány alkoholtermék-zárjegyek készletváltozásának bejelentésére szolgáló lapján kell teljesíteni.

(16) A (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmaznia a régi Jöt. szerint nyilvántartásba vett személynek is, kivéve – a (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a motorfejlesztést végző nyilvántartásba vett személyt. A (2) bekezdés alkalmazásában engedély alatt nyilvántartásba vételt, engedélyes alatt nyilvántartásba vettet kell érteni és az e törvény szerinti nyilvántartásba vétel megtörténtéig, amelyet legkésőbb 2017. június 30-ig végez el az állami adó- és vámhatóság, a régi Jöt. szerinti nyilvántartásba vétel alapján folytatható a tevékenység.

(17) Ha a régi Jöt. szerinti bejegyzett kereskedői engedéllyel rendelkező személy tevékenységét e törvény szerinti adóraktári engedéllyel kívánja folytatni 2017. március 31-ét követően, 2017. március 1-jétől jogosult e törvény szerinti adóraktári engedély iránti kérelmet benyújtani. A kérelmet az állami adó- és vámhatóság e törvény alapján bírálja el.

(18) Ha a régi Jöt. szerinti jövedéki engedélyes kereskedői engedéllyel rendelkező személy engedélyében szereplő telephelyre ugyanazon személy részére a (17) bekezdés szerint kiadott adóraktári engedély lép hatályba 2017. március 31-ét követően, az adóraktári engedély hatályba lépésének időpontjában az adóraktári engedély hatálybalépését megelőzően a jövedéki engedély alapján beszerzett és adójeggyel vagy zárjeggyel ellátott, az adóraktári engedélyben szereplő telephelyen tárolt jövedéki termékkészletet az adóraktár engedélyese az adóraktári engedély birtokában, a szabad forgalomba bocsátott termékek forgalmazására vonatkozó szabályok szerint tárolhatja és forgalmazhatja legkésőbb 2017. szeptember 30-ig.

(19) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a 136. § (3) bekezdés, a kisüzemi bortermelő a 137. § (3) bekezdés szerinti 2017. augusztus 15-én esedékes adóbevallását a 2016. december 1.–2017. július 31. időszak tekintetében nyújtja be.

(20) A (2)–(3), (5) és (16) bekezdés szerinti nyilatkozatot, a (2)–(3) bekezdés szerinti észrevételt és a (14) bekezdés szerinti megrendelést az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

151. § A 2017. április 1-jét megelőző időszakban előállított magánfőzött párlatra az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

100. § A Jöt. 149. § (1) bekezdésében a „(6)” szövegrész helyébe a „(7)” szöveg lép.”

101. § Hatályát veszti a Jöt. 148. § (4) bekezdése.

143. § A Tbj. 31. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha)

„b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.”

144. § A Tbj. a következő 65/H. §-sal egészül ki:

„65/H. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 31. § (4) bekezdés b) pontja az Art. szerinti elévülési időn belül visszamenőlegesen alkalmazható.”

- 1. 3. § (6) bekezdése,

(2) Az Eat. 455. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:)

„j) az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.”

153. § Az Eat. 462/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E § alkalmazásában tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresőként nyilvántartott. E szabály alkalmazása szempontjából az álláskeresőként való nyilvántartás időtartamába a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát be kell számítani.”

156. § Az Eat a következő 467/I. §-sal egészül ki:

„467/I. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 455. § (4) bekezdés j) pontja 2015. július 1-jétől alkalmazható.”

- 3. 462. § (2) bekezdésében a „közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban” szöveg

167. § Az Art. „Az adózó minősítése” alcíme a következő 6/M. §-sal egészül ki:

„6/M. § Ha a 6/C. § (2)–(4) bekezdése és a 6/I. § alapján egyidejűleg kellene alkalmazni megbízható és kockázatos minősítésre vonatkozó szabályt is, a bírságot e rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kell kiszabni.”

169. § Az Art. 16. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) Az iskolaszövetkezet köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül az iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. Jogutódlás esetén a (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

171. § (1) Az Art. 22/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„22/D. § (1) Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenteni:

a) az értékesítés megkezdését, legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon,

b) az üzemeltetés szüneteltetésének megkezdését és befejezését legkésőbb a szüneteltetés megkezdésének, illetve befejezésének napján,

c) az értékesítés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,

d) az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján,

e) haladéktalanul, a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást.”

(2) Az Art. 22/D. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az automataberendezéseket automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni, amely önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adattárolást és adatkommunikációt végez. Az AFE-ben tárolt adatokról az adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az e törvény szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

(5) Az automataberendezések működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyeli.

(6) A (4)–(5) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében az automataberendezés üzemeltetőjének szerződést kell kötnie egy felügyeleti szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltató az adatok rögzítésének és a NAV felé történő szolgáltatásának technikai lebonyolítását végzi az AFE automataberendezésbe történő beszerelésével, és az automataberendezés működése során történő folyamatos működtetésével. A felügyeleti szolgáltatás minimális tartalma hatósági ár-köteles.”

190. § Az Art. 175. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy

a) az automataberendezések üzemeltetőinek adókötelezettségeinek, az automataberendezés és az AFE üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésének,

b) a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, visszatérítésének,

c) az AFE műszaki követelményeinek, üzemeltetésének és szervizelésének, az AFE által rögzített adatok állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásának, a felügyeleti szolgáltatókat tanúsító független tanúsító szervezet tevékenységének, a felügyeleti szolgáltatói szerződésnek, valamint a felügyeleti szolgáltató felelősségének,

d) a felügyeleti szolgáltatóval szemben támasztott követelményeknek, a felügyeleti szolgáltatói engedélyezési eljárásért és az engedély módosításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj fizetésének, a felügyeleti szolgáltató regisztrációjának, a felügyeleti szolgáltatás minimális tartalmának, a hatósági árnak és annak alkalmazási feltételeinek

részletes szabályait rendeletben határozza meg.”

192. § Az Art. 176/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ezen alcím alkalmazásában hatósági ár az üzemeltető részére nyújtott, az automataberendezések adatszolgáltatását biztosító minimális felügyeleti szolgáltatás ára.”

193. § „Az Art. 176/H. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatósági ár

a) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben rögzített ár,

b) az automataberendezések adatszolgáltatását biztosító minimális felügyeleti szolgáltatás esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott legmagasabb ár.

(2) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(3) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt az adópolitikáért felelős miniszter állapítja meg.

(4) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.”

194. § Az Art. a 176/H. §-t követően a következő alcímmel és a 176/I. §-sal egészül ki:

„Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezésben elhelyezett Automata Felügyeleti Egységgel és a felügyeleti szolgáltatóval szembeni követelmények

176/I. § (1) A felügyeleti szolgáltatói tevékenység hatósági engedélyhez kötött tevékenység.

(2) A felügyeleti szolgáltatói engedélyezési eljárás tekintetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: engedélyező hatóság) jár el.

(3) A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az engedélyező hatóságot.

(4) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

a) az érvényes engedéllyel rendelkező felügyeleti szolgáltatók nevét és címét,

b) a visszavont engedélyű felügyeleti szolgáltató nevét és címét, engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, valamint a visszavonással érintett AFE-k megnevezését,

c) a felügyeleti szolgáltató jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját,

d) a felügyeleti szolgáltató jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, valamint az engedély engedélyszámát és átírásának időpontját.

(5) A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedély kiadásáért, módosításáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(6) Független tanúsító szervezet igazolja, hogy a felügyeleti szolgáltató az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti informatikai és biztonsági követelményeknek megfelel.

(7) A 22/D. § (6) bekezdése szerinti felügyeleti szolgáltatási szerződés a felügyeleti szolgáltatás nyújtásáról a felügyeleti szolgáltató és az üzemeltető között jön létre. A felügyeleti szolgáltatási szerződés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet tartalmazza.

(8) A felügyeleti szolgáltató a szolgáltatást szünetelteti, ha az üzemeltető a felügyeleti szolgáltatónak bejelentette az automataberendezés üzemeltetésének 30 napot meghaladó szünetelését.

(9) Az AFE jogszerű működéséért és a 22/D. § (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítéséért a felügyeleti szolgáltató a felelős.

(10) Az automataberendezések üzemeltetésével és az AFE-val kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kötelezettségeket – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig – az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

(11) Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető, a felügyeleti szolgáltató vagy más személy (10) bekezdés szerinti ellenőrzése során talált automataberendezést, illetve AFE-t vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 15 napra bevonhatja, ha az automataberendezéssel, illetve AFE-val történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevont automataberendezést, illetve AFE berendezést az állami adó- és vámhatóság annak megállapítása érdekében, hogy az automataberendezés, illetve AFE megfelel az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott műszaki követelményeknek (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat), átadja az engedélyező hatóság részére.

(12) A (11) bekezdést kell alkalmazni, ha az AFE működésének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során az állami adó- és vámhatóság AFE-val történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható.

(13) Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy az AFE az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az engedélyező hatóság határozattal előírja az AFE engedélyező hatóság részére történő leadását. A leadott AFE-t az engedélyező hatóság megsemmisíti, és erről az állami adó- és vámhatóságot értesíti.”

197. § „Az Art. a következő 226. §-sal egészül ki:

„226. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre is kell alkalmazni azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.”

201. § Az Art. a következő 230. §-sal egészül ki:

„230. § (1) A 22/D. § (4)–(5) bekezdés szerinti kötelezettség 2017. június 30. napjától terheli az üzemeltetőt.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, 2017. június 30-tól kizárólag AFE-val ellátott automataberendezés üzemeltethető.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, 2018. január 1-ig mentesül az adózó a 22/D. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha valamennyi felügyeleti szolgáltató nyilatkozik arról, hogy az automataberendezésnek az AFE-val való ellátási igényét nem képes teljesíteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti automataberendezés 2017. december 31-ig üzemeltethető.”

273. § A Vtv. 26. alcíme helyébe a következő alcím lép és a VIII. Fejezet a következő 26/A. és 26/B. alcímmel egészül ki:

„26. A Vámkódex 92. cikkéhez

60. § A Vámkódex 92. cikk (1) bekezdése alapján a biztosítékot nyújtó személy

a) az ugyanezen cikk a) pontja szerinti biztosítékot hitelintézet által kiadott fedezetigazolással, vagy készpénz letétbe helyezésével,

b) az ugyanezen cikk b) pontja szerinti biztosítékot, mint kötelezettségvállalást a Ptk. szerinti garanciavállaló nyilatkozattal vagy készfizető kezesi szerződéssel teljesítheti.

60/A. § (1) A vámhatóság a 60. § a) pontja szerinti biztosítékként olyan eredeti fedezetigazolást fogadhat el, amely szerint

a) az elkülönített számlán meghatározott összeg a vám és egyéb terhek kiegyenlítésére rendelkezésére áll,

b) az állami adó- és vámhatóság az igényét a számlával szemben benyújtott, a fedezetigazolásra hivatkozó azonnali beszedési megbízással érvényesítheti, és

c) a kibocsátó hitelintézet kötelezettséget vállal arra, hogy az azon feltüntetett összegről kizárólag a vámhatóság rendelkezhet.

(2) A vámhatóság biztosítékként azt a készpénz letétbe helyezést fogadja el, amely a vámhatóság kezelésében lévő vámletét számlán a vámhatóság által meghatározott egyedi azonosítással a vámhatóság rendelkezése alá került. Az elfogadásról a vámhatóság az ügyfelet haladéktalanul értesíti. A készpénz formájában nyújtott biztosítékot kizárólag forintban lehet teljesíteni.

(3) Ha a hitelintézet és a vámhatóság között kötött megállapodás szerint a hitelintézet az ügyfél által a nála visszavonhatatlanul befizetett összegről elektronikus úton értesíti a vámhatóságot, a közölt vámot és egyéb terheket biztosítottnak kell tekinteni, és az áru kiadható.

60/B. § (1) A 60. § b) pontja szerinti garanciavállaló nyilatkozatra és a készfizető kezesi szerződésre vonatkozóan a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az uniós vámjogszabályok másként nem rendelkeznek.

(2) A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a készfizető kezesi szerződés a jogosult aláírása nélkül, kizárólag a kötelezettségvállaló által aláírva is érvényes. A készfizető kezesi szerződés a vámhatóság jóváhagyásával válik hatályossá.

(3) Biztosítékként azt az eredeti garanciavállaló nyilatkozatot kell elfogadni, amely az uniós vámjogszabályok vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza

a) a kötelezettségvállaló nevét, székhelyét, adószámát, bankszámlaszámát,

b) a kötelezettségvállalást kérő, mint megbízó nevét, címét, pénzforgalmi számlaszámát, adószámát vagy adóazonosító jelét, és EORI számát,

c) a megbízó által képviselt harmadik személy nevét, címét, adószámát vagy adóazonosító jelét és EORI számát,

d) a kötelezettségvállalás összegét – számmal és betűvel – és devizanemét,

e) a kötelezettségvállalás érvényességi idejére vonatkozó esetleges hivatkozást,

f) a kötelezettségvállaló vállalását arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett első írásos felszólításának kézhezvételétől számított 30 napon belül az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti a követelt összegeket,

g) a kötelezettségvállalás kezdő időpontjára vonatkozó hivatkozást,

h) azt a rendelkezést, hogy a kötelezettségvállaló által az adott garanciavállaló nyilatkozat kapcsán teljesített kifizetések összegével a kötelezettségvállalás összege csökken,

i) a kedvezményezett vámhatóság megnevezését.

(4) Biztosítékként azt az eredeti készfizető kezesi szerződést kell elfogadni, amely a (3) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza még

a) azokat a kezességgel biztosított kötelezettségből eredő, adott vámügyi művelet elintézése vagy lezárása kapcsán a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül megtehető kifogásokat, amelyekre a kezes a jogosulttal szemben hivatkozhat, és

b) az írásbeli felszólítást követő 30 napos határidő hosszabbítására vonatkozó lehetőséget az ahhoz kapcsolódó esetleges kamat és költségfizetési következményekkel.

(5) A kedvezményezett vámhatóság a garanciavállaló nyilatkozat vagy készfizető kezesi szerződés jóváhagyásáról haladéktalanul tájékoztatja a kötelezettségvállalót.

(6) A VA 151. cikk (3) bekezdés esetén a kötelezettségvállaló tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a (6) bekezdés szerinti kedvezményezett vámhatóságot.

(7) A kötelezettségvállaló helytállási kötelezettséghez kapcsolódó, a kedvezményezett vámhatóság általi igénybejelentés esetén az az írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalást kérő azonosító adatait – név, cím, adószám vagy adóazonosító jel, EORI szám, a jogutódlással kapcsolatos adatok –, a tartozás összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, a fizetési kötelezettséggel érintett határozat számát és a vámügyi művelet típusát.

(8) A külföldi hitelintézet, pénzintézet vagy biztosítótársaság által kiállított kötelezettségvállalás esetén a (3) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

26/A. A Vámkódex 94. cikkéhez

61. § (1) Ha a Vámkódex 94. cikk (1) bekezdés szerinti vámhatósági jóváhagyás szükséges, akkor a vám és egyéb terhekre vonatkozó, egyetlen műveletre kiterjedő biztosítéknyújtásra a jóváhagyást engedély formájában (kötelezettségvállalási engedély) a vámhatóság annak a kérelmezőnek adja ki, aki

a) nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás és kényszertörlési eljárás alatt,

b) biztosítékot nyújt garanciavállaló nyilatkozat vagy készpénz formájában, és

c) kérelméhez csatolja a képviseletre jogosult személy(ek) hiteles cégaláírási nyilatkozatát (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) vagy cégbírósághoz benyújtott, ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyben meg kell határozni – a nyújtott biztosítékkal összhangban – a kötelezettségvállalással összességében vállalható legmagasabb összeghatárt, valamint szükség esetén engedély érvényességi idejét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély esetén a Vámkódex 22–28. cikkének, az FJA 11–18. cikkének és a VA 10–15. cikkének kérelem alapján hozott határozatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A garanciajegyek formájában nyújtott egyedi kötelezettségvállalás jóváhagyása esetén e szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni.

26/B. A Vámkódex 95. cikkéhez

61/A. § Az FJA 84. cikk (3) bekezdés k) és l) pontokban meghatározott feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha kérelmező a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény szerinti állami fenntartású muzeális intézmény és a kérelem kizárólag árutovábbítási eljárásra vonatkozik.”

(2) A Vtv. 121. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A 26. és 26/A. alcím hatályba lépése előtt kiadott bankgaranciák és biztosítói kötelezvények a lejáratukig vagy visszavonásukig, de legkésőbb 2019. április 30-ig érvényesek. Amennyiben e biztosítékok alapján az adott áruk 2019. április 30-át követően átmeneti megőrzésben vannak vagy vámeljárás alatt állnak, úgy a biztosíték nyújtására kötelezett köteles az e törvényben foglaltaknak megfelelően új biztosítékot nyújtani.”

296. § Az Szt. 141. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságot) könyvviteli nyilvántartásait az átalakulás napját követő nappal nyitja meg a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján.”

297. § Az Szt. 151. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölésének, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésnek, a továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a kreditpont-minősítési eljárásnak a szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg, azzal, hogy az eljárások során méltányossági eljárásnak nincs helye.”

298. § Az Szt. 177. §-a a következő (62)–(64) bekezdéssel egészül ki:

„(62) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés 4. pontját, (8) bekezdés 10., 10/a. és 10/b. pontját, (9) bekezdés 1. pont b) alpontját, 2. pont a) alpontját, 11. pontját, 11/a., 12/a., 13/a. és 14. pontját, 29. § (7) bekezdését, 32. § (5)–(7) bekezdését, 43. § (2) bekezdését, 44. § (5) és (6) bekezdését, 47. § (11) bekezdését, 59/A. § (6) bekezdését, (7) bekezdés f) pontját, 59/B. § (6) bekezdését, 59/D. § (1), (2) és (10) bekezdését, 59/E. § (1), (1a), (4), (6), (11) és (12) bekezdését, 60. § (11) bekezdését, 81. § (2) bekezdés o) és p) pontját, 84. § (5) bekezdés f) és g) pontját, (7) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 85. § (2) bekezdés c), e) és f) pontját, (3) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 90. § (4) bekezdés a) és c) pontját, 114/B. § (6) bekezdését, 114/C. § (7)–(9) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(63) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés 4. pontját, (8) bekezdés 10., 10/a. és 10/b. pontját, (9) bekezdés 1. pont b) alpontját, 2. pont a) alpontját, 11. pontját, 11/a., 12/a., 13/a. és 14. pontját, 29. § (7) bekezdését, 32. § (5)–(7) bekezdését, 43. § (2) bekezdését, 44. § (5) és (6) bekezdését, 47. § (11) bekezdését, 59/A. § (6) bekezdését, (7) bekezdés f) pontját, 59/B. § (6) bekezdését, 59/D. § (1), (2) és (10) bekezdését, 59/E. § (1), (1a), (4), (6), (11) és (12) bekezdését, 60. § (11) bekezdését, 81. § (2) bekezdés o) és p) pontját, 84. § (5) bekezdés f) és g) pontját, (7) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 85. § (2) bekezdés c), e) és f) pontját, (3) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 90. § (4) bekezdés a) és c) pontját, 114/B. § (6) bekezdését, 114/C. § (7)–(8) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(64) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 114/C. § (4) és (5) bekezdését az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő 2017. üzleti évi áttérés tekintetében is alkalmazni lehet, azzal, hogy amennyiben a gazdálkodó az IFRS-ekre való 2017. üzleti évi áttérési szándékát az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését megelőzően – a korábbi szabályoknak megfelelően – bejelentette, úgy áttérési szándékát 2016. december 15-ig visszavonhatja.”

- 10. 114/C. § (4) és (5) bekezdésében a „90 nappal” szövegrészek helyébe a „30 nappal” szöveg;

- 5. 114/C. § (4) bekezdésében a „ , valamint a Központi Statisztikai Hivatal” szövegrész.

301. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni)

„a) a kamarai tagsági viszony megszűnésének megállapításért, valamint a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törléséért,”

(indított kamarai hatósági eljárásért.)

302. § A Kkt. 50. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül)

„c) legalább három éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett – vagy IFRS minősítés esetén legalább három éven át közreműködött kamarai tag könyvvizsgáló mellett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában – és sikeresen teljesítette az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát.”

303. § A Kkt. 52. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A 49. § szerinti minősítést vissza kell vonni, ha)

„f) a Magyar Nemzeti Bank a tőkepiacról szóló törvény, a biztosítási tevékenységről szóló törvény illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján a minősítés visszavonását kezdeményezte.”

304. § A Kkt. 91. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az okleveles könyvvizsgálói képzési programból törölni kell azt,

a) aki a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg,

b) akinek a vonatkozásában az okleveles könyvvizsgálói képzés képzési idejének 89. §-ban meghatározott időtartama eredménytelenül eltelt.

(4) Az okleveles könyvvizsgálói képzési programból való törlés tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.”

305. § A Kkt. 136. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kamara felvételi bizottsága)

„c) első fokon dönt a gazdálkodó szervezetek (szervezetek) nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartásból való törlésről,”

306. § A Kkt.

- a) 2. § 13. és 14. pontjában az „a kamara engedélyével” szövegrész helyébe az „e törvény alapján” szöveg,

- b) 30. § (1) bekezdés d) pontjában a „közfelügyeleti hatóság” szövegrész helyébe a közfelügyeleti hatóság, vagy a kamara minőségellenőrzési bizottságának” szöveg,

- c) 42. § (1) bekezdésében a „41. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „41. § (3) bekezdés” szöveg,

- d) 48. § (5) bekezdésében a „Minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „Minőségellenőrzés, kamarai minőségellenőrzés” szöveg,

- e) 91. § (2) bekezdés d) pontjában, 98. § (1) bekezdés b) pontjában, 101/A. § (1) és (2) bekezdésében a „12. §” szövegrész helyébe a „9/H. §” szöveg,

- f) 165. § (4) bekezdésében, 166. § (3) bekezdésében, 167. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 170. § (5) bekezdésében, 171. §-ában a „minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzés” szöveg,

- g) 166. § (2) bekezdésében, 167. § (1) bekezdésében a „minőségellenőrzést” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzés” szöveg,

- h) 170. § (1) bekezdésében a „minőségellenőrzésről” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzésről” szöveg,

- i) 172. § (1) bekezdésében a „minőségellenőrzéssel” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzéssel” szöveg,

- j) 173. §-ában a „minőségellenőrzések” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzések” szöveg

lép.

308. § A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény 3. §-ában kihirdetett Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás 2. cikk 2. a) (5) (B) pontjának hivatalos magyar nyelvű fordításában az „az ingatlaneladásból” szövegrész helyébe a „a vagyoneladásból” szöveg lép.

310. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó nemzetközi szerződés esetén a miniszter, az egyéb, szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó két vagy többoldalú szerződés esetén a miniszter vagy az állami adó- és vámhivatal vezetője jár el a szerződés előkészítése, megkötése, módosítása, megszüntetése során és felel a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.”

311. § Az Szjtv. 7/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásokra tekintettel az ügyfél a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat és ezt az állami adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl – az állami adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az ügyfél, vagy annak képviselője az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszűnését az ügyfél képviselője jelenti be, az állami adóhatóság a bejelentésről az ügyfelet írásban értesíti. Az ügyfél az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az állami adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az állami adóhatósággal szemben az állami adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az állami adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.”

312. § (1) Az Szjtv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami adóhatóság jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az állami adóhatóság ellenőre a helyszíni ellenőrzés során jogosult azokba a helyiségekbe belépni, amelyek esetében valószínűsíthető, hogy azok az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésével érintettek, jogosult az ilyen tevékenységgel összefüggő helyiségeket, helyszínt, eszközöket átvizsgálni. Ha az ügyfél az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az állami adóhatóság helyszíni ellenőrzését. Az állami adóhatóság az ellenőrzést vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában is elvégezheti abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy a lakásban az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, így különösen engedély nélküli szerencsejáték szervezést folytatnak.”

(2) Az Szjtv. 36. §-a a következő (3a)–(3e) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az állami adóhatóság az ellenőrzés helyszínén jelenlévő személyeket tanúként hallgathatja meg. Amennyiben az ellenőrzés helyszínen az ellenőrzött nincs jelen, az állami adóhatóság a tanút az ellenőrzött előzetes értesítése mellőzésével is meghallgathatja.

(3b) Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles továbbá az állami adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés során biztosítani.

(3c) Az állami adóhatóság az e törvényben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, abban közreműködik, közvetít, vagy e törvény hatálya alá tartozó játékban részt vesz. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. Az adóhatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására az állami adóhatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe. Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.

(3d) Az ellenőrzés során az ellenőrzött köteles felszólításra ruházatát kiüríteni és a birtokában lévő tárgyakat az ellenőröknek átadni.

(3e) Ha a helyszíni ellenőrzés zavartalan lefolytatása másképpen nem biztosítható, az állami adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.”

313. § Az Szjtv. 36/F. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az állami adóhatóság elkobozhatja azt a dolgot]

„d) amely engedély nélkül végzett szerencsejáték szervezés eszközéül használt berendezésben található”

314. § Az Szjtv. IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Nemzetközi közigazgatási együttműködés

36/L. § (1) Az EGT államok szerencsejáték szabályozó és felügyeleti hatóságai közötti, az online szerencsejátékkal összefüggő Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) végrehajtása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény nemzetközi jogsegélyről szóló rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Megállapodás végrehajtása során a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság (a továbbiakban: magyar hatóság) a miniszter. A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos eljárási cselekményeket az állami adóhatóság útján is teljesítheti.

(3) A másik EGT állam hatáskörrel rendelkező hatósága (a továbbiakban: EGT társhatóság) megkeresésének teljesítését a magyar hatóság megtagadhatja abban az esetben is, ha a megkeresés teljesítése

a) a szerencsejáték szervezési tevékenység hatékony szakmai irányítását vagy hatósági felügyeletét, ellenőrzését, illetve a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működését sérti vagy veszélyezteti, vagy

b) a magyar hatóság részére jelentős költséggel vagy indokolatlan adminisztratív teherrel járna és az EGT társhatóság a költségek viseléséről vagy az adminisztratív teher csökkentéséről szóló írásbeli egyeztetéstől elzárkózik vagy az írásbeli egyeztetés egyéb okból nem vezet ésszerű időben eredményre.

(4) A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtása során nem online kaszinójátékra vagy nem távszerencsejátékra vonatkozó megkeresést erre vonatkozó viszonosság esetén teljesít és kizárólag abban az esetben kezdeményez, ha az EGT társhatóság a nem online kaszinójátékra vagy a nem távszerencsejátékra vonatkozó megkeresés teljesítését a Megállapodás részét képező nemzeti kapcsolódási pontokról szóló dokumentumában viszonosságra hivatkozással vagy más módon lehetővé teszi.

(5) A Megállapodás végrehajtása során

a) a magyar hatóság kizárólag írásbeli, magyar vagy angol nyelvű megkereséseket kezdeményez és teljesít, az egyéb EGT tagállami hivatalos nyelv használatára a magyar hatóság és az EGT társhatóság írásbeli egyeztetése alapján kerülhet sor,

b) a megkereséseket elsősorban elektronikus úton kell kezdeményezni és teljesíteni, megkeresés papír alapú vagy egyéb formájú kiadására és teljesítésére a megkereséssel érintett információ jellegére tekintettel, vagy a magyar hatóság és az EGT társhatóság írásbeli egyeztetése alapján kerülhet sor.

(6) A megkeresés teljesítéséért – a jelentős költséggel járó megkeresés kivétel – a magyar hatóság az EGT társhatósággal szemben igényt nem érvényesít és az EGT társhatóság megkeresés teljesítésével összefüggő költségigényét nem teljesíti. A jelentős költséggel járó megkeresés esetén a költségek viseléséről előzetesen írásban egyeztetni kell. Előzetes írásbeli egyeztetés és a jelentős költségek viseléséről szóló eseti megállapodás hiányában az EGT társhatóság megkeresését a (3) bekezdés b) pontja szerint el kell utasítani, a magyar hatóság megkeresését vissza kell vonni.”

315. § Az Szjtv.

- a) 12. § (5) bekezdésében az „elkövetéstől” szövegrész helyébe az „elkövetéstől, illetve az új eljárás elrendelése esetén az új eljárás lefolytatását elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől” szöveg,

- b) 36/C. § (2) bekezdés e) pontjában a „játékkaszinó üzemeltetése” szövegrész helyébe a „játékkaszinó, online kaszinó üzemeltetése” szöveg

- c) 37. § 18. pontjában a „szerencsejáték – ideértve a távszerencsejátékot is –” szövegrész helyébe a „szerencsejáték,” szöveg

lép.

316. § Hatályát veszti az Szjtv.

- a) 13. § (5) bekezdésében a „ , vita esetén” szövegrész,

- b) 34. § (2) bekezdése.

- 3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.11. a szakképző iskolai tanulónak, a felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, hallgatói munkaszerződés alapján és a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, továbbá a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény vagy a szakképzésről szóló törvény alapján a szakképző iskolai tanulónak nyújtott ösztöndíj;”

- 4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.21. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére

a) belső szabályzatban foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával, független felek között,

b) a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás keretében megkötött egyezség alapján vagy

c) a Magyar Nemzeti Banknak a fizetési késedelembe esett lakossági jelzáloghitelek helyreállításáról szóló ajánlása alapján, az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében

kerül sor.”

- 7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4 alpont c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„c) a méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően

ca) egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,

cb) három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

E rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.

d) együtt költöző, együtt lakó családtagok: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.”

- 1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 5. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető]

„b) a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél, valamint a közfeladatot ellátó víziközmű-szolgáltató által vagyonkezelési jogviszony keretében üzemeltetett és az alaptevékenység ellátásához szükséges tárgyi eszközöknél,”

- 2. A Tao. törvény 1. számú melléklet 5/b. pontjában a „3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti” szövegrész helyébe a „3. § (5) bekezdés 1. pontja és 177. § (50) bekezdése szerinti” szöveg lép.