§Nyílt Jogtár

2016. évi CXXV. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

Utolsó ismert szöveg — 2018. július 2. napjától. A jogszabály már nem hatályos. 13 időállapot 2016 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2016. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2016. évi CXXV. törvény

az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

I. Fejezet — A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. §

2. § (1)

(2)

3. §

4. §

5. §

6. §

7. § (1)

(2)–(3)

8. §

9. §

10. §

11. §

12. §

13. § Az Szja tv.

1–3.

4–6.

7–8.

9–10.

11–12.

13–17.

18–19.

20.

21–22.

23–30.

lép.

14. §

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

15. §

16. §

17. §

18. §

19. §

20. §

21. § (1)–(3)

(4)

(5)–(11)

22. §

23. §

24. §

25. §

26. §

27. §

28. §

29. §

30. § (1)–(2)

(3)

31. §

32. §

33. § A Tao. törvény

1.

2.

3.

módosul.

34. § A Tao. törvény

1–8.

9–16.

17.

18–22.

lép.

35. §

3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

36. §

37. § Az Eva. tv.

1.

2.

lép.

38. §

4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

39. §

40. §

41. §

42. §

43. §

5. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

44. §

45. §

6. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

46. §

47. §

48. §

49. §

50. §

51. §

7. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása

52. §

53. §

54. §

8. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

55. §

56. §

57. §

58. §

59. § A Katv.

1.

2–5.

lép.

9. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

60. §

II. Fejezet — A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

10. Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása

61. §

11. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

62. §

63. §

64. §

65. §

66. §

67. §

68. §

69. §

70. §

71. §

72. §

73. §

74. §

75. §

76. §

12. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

77. §

78. §

13. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

79. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (2) bekezdés 7. pont c) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan

ellenőrzött energiatermék:)

„c) a 1507 10 10-1518 00 99, a 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód szerinti, etil-alkoholt tartozó termék, a 3824 84 00-3824 88 00, 3824 91 00, 3824 99 86-3824 99 96, a 3826 00 10, a 3826 00 90, és a – szintetikus eredetű termék kivételével – 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,”

(2) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 11. pont b) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan

energiatermék:)

„b) a 1507 10 10-1518 00 99, az etil-alkoholt tartalmazó 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód szerinti termék, a 3824 84 00-3824 88 00, 3824 91 00, 3824 99 86-3824 99 96, a 3826 00 10, a 3826 00 90, és a – szintetikus eredetű termék kivételével – 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,”

(3) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 11. pont d) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan

energiatermék:)

„d) bármely olyan, az a)–c) pontban foglaltaktól eltérő

da) termék, amelyet üzemanyagként vagy üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként,

db) szénhidrogén, amelyet tüzelő-, fűtőanyagként

történő felhasználásra állítanak elő vagy ilyenként kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel;”

(4) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 8. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„8. csendes bor: – a habzóbor és az egyéb habzó erjesztett ital kivételével – a 2204 10 11-2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek

a) tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik,

b) tényleges alkoholtartalma 15 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék, feltéve, hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő, és a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;”

(5) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 11. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„11. egyéb habzó erjesztett ital: – a habzóbor kivételével – a 2204 10 11-2204 21 09, 2204 22 10, 2204 29 10, 2205 10 10-2205 90 90, 2206 00 31-2206 00 39 KN-kód szerinti olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne a 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13 térfogatszázalék, vagy tényleges alkoholtartalma 13 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy utóbbi esetben a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;”

(6) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 13. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„13. habzóbor: a 2204 10 11-2204 21 09, 2204 22 10, 2204 29 10, 2205 10 10-2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne a 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;”

80. § A Jöt. 7. § (1) bekezdés k) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Adófizetési kötelezettség keletkezik)

„k) a jövedéki engedélyes kereskedőnél az üzemanyag készletfelvétellel megállapított tényleges készletének és nyilvántartás szerinti készletének – a végrehajtási rendeletben meghatározott mértéket meghaladó – különbözete szerinti többletre.”

81. § A Jöt. 24. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az adóraktár engedélyese az elektronikus nyilvántartás végrehajtási rendeletben meghatározott adatait – ha az adatokban változás következett be – a változást követő munkanapon, a 21. § (7) bekezdése szerinti összegű biztosíték nyújtása esetén, valamint ha az adóraktár engedélyese a Magyar Honvédség vagy a rendőrség, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig, telephelyenkénti bontásban megküldi az állami adó- és vámhatóságnak. Több műszakos üzemelés esetén a tárgynapon megkezdett, de a következő napra átnyúló műszak alatt történt jelentésköteles változásra vonatkozó adatokat a műszak befejezését követő munkanapon kell megküldeni az állami adó- és vámhatóságnak.”

82. § A Jöt. 28. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg 50%-át kell nyújtania a jövedéki engedélyes kereskedői tevékenységet legalább 2 éve folytató személynek, ha nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak.”

83. § A Jöt. 29. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről és a készletében csökkenést eredményező eseményekről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként és összesítve – folyamatosan elektronikus nyilvántartást vezet, amelyből a tárgyhóra vonatkozóan a végrehajtási rendelet szerinti adattartalmú adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére a tárgyhót követő hónap 12. napjáig.”

84. § A Jöt. 38. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A nyilvántartásba vett felhasználó csak a (2) bekezdés szerinti mennyiségi kereten belül végezhet beszerzést.”

85. § A Jöt. 67. § (1) bekezdés b) és c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az állami adó- és vámhatóság engedélyével folytatható)

„b) – az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj kivételével – az a) pont aa)–ad) alpontja szerinti termék, valamint az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj importálása és exportálása, ha a termék nem az azt szállító magánszemély saját felhasználását szolgálja,

c) – az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj kivételével – az a) pont aa)–ad) alpontja szerinti termék, valamint az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj másik tagállamból belföldre és belföldről másik tagállamba a 62. § szerinti kereskedelmi céllal történő szállítása.”

86. § A Jöt. 74. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Zárjegyet igényelhet

a) az adóraktár engedélyese,

b) a bejegyzett kereskedő,

c) az eseti bejegyzett kereskedő,

d) az importáló,

e) a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott terméket kereskedelmi céllal belföldre szállító személy.”

87. §

88. § A Jöt. 78. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A zárjegyigénylőnek az átvett és tagállamba kiszállított zárjegyet az átvételtől számított három, a harmadik országba kiszállított zárjegyet pedig az átvételtől számított hat hónapon belül fel kell helyeznie a zárjegyköteles jövedéki termékre vagy vissza kell hoznia belföldre. Ha a zárjegy vagy a zárjeggyel ellátott zárjegyköteles jövedéki termék ezen időszakon belül nem kerül vissza belföldre, a zárjegyet zárjegyhiányként kell a nyilvántartásban feltüntetni.”

89. § A Jöt. 84. § (2) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az (1) bekezdéstől eltérően papíralapon is intézhető]

„d) a hivatalból magánszeméllyel szemben indított és lefolytatott jövedéki ügy, kivéve, ha az ügyfél elektronikus ügyintézést kér és egyúttal megadja az elektronikus ügyintézéshez szükséges elektronikus elérhetőségét,”

90. § A Jöt. 100. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A jövedéki ellenőrzés során feltárt olyan, az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségszegés esetén, ahol a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány összege a 20 ezer forintot, dohánygyártmány esetén a 28 ezer forintot nem haladja meg, a jövedéki ellenőrzést végző gyorsított eljárás keretében a helyszínen jövedéki bírságot szabhat ki és szedhet be. Ebben az esetben a lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha a termék birtokosa a törvénysértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. Gyorsított eljárás esetén a (2) és (3) bekezdéstől eltérően a jövedéki bírság összege 20 ezer forint, dohánygyártmány esetén 28 ezer forint. Ha a gyorsított eljárás feltételei nem állnak fenn, az ellenőrzést végző az általános szabályok szerint jár el.”

91. § A Jöt. 101. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„101. § A jövedéki bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, kiszabása mellőzhető. A mellőzés abban az esetben alkalmazható, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A jövedéki bírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a szabálytalansággal érintett termék, a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy és hivatalos zár mennyiségét, a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát.”

92. § (1) A Jöt. 103. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) Az elkobzott

a) dolog az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával oktatási, múzeumi vagy kiképzési célra átadható,

b) energiatermék, valamint az abból vett, az állami adó- és vámhatóság által tárolt és megsemmisítésre váró minta

ba) a katasztrófavédelemről szóló törvény szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, I–III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzata polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének kérelem alapján – az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett – átadható;

bb) közül a ba) alpont szerinti átadásra nem került energiaterméket az állami adó- és vámhatóság – az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett – üzemanyagként vagy fűtési, tüzelési célra felhasználhatja;

bc) közül az értékesítésre vagy a ba) és bb) alpont szerint átadásra, felhasználásra nem került energiaterméket a katasztrófavédelmi szerv részére oktatás, gyakorlatozás céljára a katasztrófavédelmi szerv kérelme alapján – az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett – átadható.”

(2) A Jöt. 103. § (7) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az állami adó- és vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt)

„c) energiatermék előzetes, (6) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti célra történő átadására, valamint a (6) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti felhasználására,”

(ha annak kezelése, tárolása, őrzése – különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna.)

93. § A Jöt. 110. § (1) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az adó mértéke)

„f) földgázra közúti járművek üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 28 Ft/nm3, egyébként 0,3038 Ft/kWh,”

94. § A Jöt. 112. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A repülőgép-üzemanyagot az (1) bekezdés a) pontja szerint kiszolgáló adóraktár részének tekintendő

a) a kiszolgálást végző tartályautó,

b) – ha az adóraktár engedélyese a Magyar Honvédség vagy a rendőrség – az adóraktár területén kívül található üzemanyagtöltő pont és az azt ellátó tartályautó.”

95. § A Jöt. 113. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(6) E § szerinti adó-visszaigénylés – a 112. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően – a 3. § (2) bekezdés 20. pontja szerinti jelölőanyagot nem tartalmazó gázolaj után érvényesíthető.”

96. § A Jöt. 119. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„119. § Jelölt gázolaj előállítását végző adóraktár engedélyesének a jelölés tevékenységének megkezdését az azt megelőző 3. napig be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.”

97. § A Jöt. 136. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A kisüzemi bortermelői feltételeknek megfelelő egyszerűsített adóraktári engedélyes az állami adó- és vámhatóságnak a végrehajtási rendelet szerinti adattartalommal megtett nyilatkozata alapján mentesül az adóraktári követelmények teljesítése alól. A nyilatkozat megtételekor az állami adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a nyilatkozattevő jogi és gazdasági függetlenségét, a 3. § (3) bekezdés 16. pont a) alpontja szerinti feltétel teljesülését, valamint azt vizsgálja, hogy a 3. § (3) bekezdés 16. pont c) alpontja szerint a borászati üzemben tárolható terméken túl a nyilatkozattevő tárol-e más jövedéki terméket az egyszerűsített adóraktárban. Ha a nyilatkozattevő a tárgy borpiaci évre vonatkozóan még nem teljesített a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást, a nyilatkozatban meg kell adni a tárgy borpiaci évben a nyilatkozattétel időpontjáig az egyszerűsített adóraktárban előállított csendes bor mennyiségét. Ha a nyilatkozattevő a nyilatkozat megtételekor tevékenységét nem végzi három átlagolható borpiaci éve, akkor a megkezdett borpiaci évek előállított mennyiségének átlagát kell figyelembe venni a 3. § (3) bekezdés 16. pont a) alpontja szerinti feltétel teljesülésének vizsgálatakor. A kisüzemi bortermelői szabályok alkalmazására vonatkozó nyilatkozat alapján az állami adó- és vámhatóság – a kisüzemi bortermelői jogszabályi feltételek teljesülése esetén – az egyszerűsített adóraktári engedélyt visszavonja. A kisüzemi bortermelőként végzett tevékenység az adóraktári engedély visszavonásakor kezdhető meg, a tevékenységről vezetett gazdálkodói nyilvántartás változatlan tartalommal, készletfelvétel végzése nélkül vezethető tovább.”

98. §

99. §

100. §

101. §

14. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

102. §

III. Fejezet — A HELYI ADÓZÁST ÉS A GÉPJÁRMŰVEK ADÓZÁSÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

15. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

103. §

104. §

105. §

106. §

107. §

108. §

109. §

110. §

111. §

112. §

113. §

114. §

115. §

116. §

117. §

118. §

16. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

119. §

120. §

IV. Fejezet — REKLÁMADÓ

17. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

121. §

122. §

123. §

V. Fejezet — ILLETÉKEK

18. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

124. §

125. §

126. §

127. §

128. §

129. §

130. §

131. §

132. §

19. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

133. §

134. §

135. §

136. §

VI. Fejezet — A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

20. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

137. § (1)

(2)

138. §

139. §

140. §

141. §

142. §

143. §

144. §

145. § A Tbj.

1–4.

5.

6–8.

lép.

146. §

21. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

147. §

148. §

149. §

150. § Hatályát veszti az Eho tv.

22. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

151. § (1)

(2)

152. §

153. §

154. §

155. §

156. §

157. § Az Eat.

1.

2.

3.

lép.

VII. Fejezet — ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

23. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

158. §

159. §

160. §

161. §

162. §

24. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

163. §

164. §

165. §

166. §

167. §

168. §

169. §

170. §

171. §

172. §

173. §

174. §

175. §

176. §

177. §

178. §

179. §

180. §

181. §

182. §

183. §

184. §

185. §

186. §

187. §

188. §

189. §

190. §

191. §

192. §

193. §

194. §

195. §

196. §

197. §

198. §

199. §

200. §

201. §

202. §

203. §

204. §

205. §

1–6.

7.

8–37.

206. §

1.

2.

3–10.

25. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

207. §

208. §

209. §

210. §

211. §

212. §

213. §

214. §

215. §

216. §

26. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény egyes rendelkezései hatálybalépésének elmaradásáról

217. § Nem lép hatályba az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény 13. §-a.

27. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról, illetve hatálybalépésének elmaradásáról

218. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.)

1. 28. § (6) bekezdésének a Katv. 2. § 23. pontját megállapító rendelkezése az „a 2016. év nyitó” szövegrész helyett az „a 2017. év nyitó” szöveggel;

2. 32. §-ának a Katv. 20. § (6) bekezdését megállapító rendelkezése a „negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben – a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – csökkentheti a (3)–(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy a (3)–(5) bekezdés szerint” szövegrész helyett a „negatív, ez az összeg a következő adóévekben – a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – csökkenti a (3)–(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy a (3)–(5) bekezdés szerint” szöveggel;

3. 32. §-ában a Katv. 20. § (7) bekezdését megállapító rendelkezése az „adóévi kifizetések összegével az adózó döntése szerint, az (1) bekezdéstől függetlenül, teljes mértékben csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját – függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben –, legfeljebb az elhatárolt veszteségnek a (3)–(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig. Az adózó” szövegrész helyett az „adóévi kifizetések összegéig, a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)–(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege, az (1) bekezdéstől függetlenül, a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját – függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben. Az adózó” szöveggel;

4. 33. §-ának a Katv. 23. § (2) bekezdés a) pontját megállapító rendelkezése a „20. § (2) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel, és” szövegrész helyett a „20. § (2) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és” szöveggel;

5. 34 § (2) bekezdésének a Katv. 28. § (4b) bekezdését megállapító rendelkezése az „alanya – a keletkezést követő 5 adóéven belül – elhatárolt veszteségként” szövegrész helyett az „alanya – a visszatérést követő 5 adóéven belül – elhatárolt veszteségként” szöveggel;

6. 55. §-ában a Tao. törvény 30/D. §-át megállapító rendelkezése a „7. § (26), (27) és (28) bekezdése” szövegrész helyett a „7. § (26)–(29) bekezdése” szöveggel;

7. 106. § (2) bekezdésének a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. § 22. pontját megállapító rendelkezése az „a jövedéki adóról szóló törvény” szövegrész helyett az „a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló – 2016. december 31-én hatályos – 2003. évi CXXVII. törvény” szöveggel;

8. 107. § (2) bekezdésének a Neta tv. 2. § i) pontját megállapító rendelkezése az „a Jöt. 133. § (1) bekezdés e)–i) pontja” szövegrész helyett az „a Jöt. 68. § (1) bekezdése” szöveggel;

9. 133. §-ában a Tbj. 56/K. § (1) bekezdés a) pontját megállapító rendelkezés az „ami alapján a magyarországi munkavégzése” szövegrész helyett az „ami alapján a munkavállaló magyarországi munkavégzése” szöveggel

10. 6. mellékletben foglalt táblázat 52. sorában a „húsa, frissen,” szövegrész helyett a „húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen,” szöveggel

11. 6. mellékletben foglalt táblázat 52. sorában a „0207-ből” szövegrész helyett a „0207” szöveggel

lép hatályba.

219. § Nem lép hatályba a Módtv.

VIII. Fejezet — VÁMIGAZGATÁS

28. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása

220. §

221. §

222. §

223. §

224. §

225. §

29. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

226. §

227. §

228. §

229. §

230. §

231. §

232. §

233. §

234. §

235. §

236. §

237. §

238. §

239. §

240. §

241. §

242. §

243. §

244. §

245. §

246. §

247. §

248. §

249. §

250. §

251. §

252. §

253. §

254. §

255. §

256. §

257. §

258. §

259. §

260. §

30. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény módosítása

261. §

262. §

263. §

264. §

265. §

266. §

267. §

268. §

269. §

270. §

271. §

272. §

273. §

274. §

275. §

276. §

277. §

278. § (1)

(2)

279. §

280. §

IX. Fejezet — SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

31. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

281. §

282. §

283. §

284. §

285. §

286. §

287. §

288. §

289. §

290. §

291. §

292. §

293. §

294. §

295. §

296. §

297. §

298. §

299. § Az Szt.

1–9.

10.

11.

12.

lép.

300. § Hatályát veszti az Szt.

32. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

301. §

302. §

303. §

304. §

305. §

306. §

33. Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény módosítása

307. § Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 34. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A Tpt. 358. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó által – a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálókra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére adható megbízás, amely rendelkezik kibocsátói minősítéssel.”

X. FEJEZET

NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK

34. A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény módosítása”

308. §

35. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása

309. §

XI. Fejezet — A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉST ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSA

36. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

310. §

311. §

312. §

313. §

314. §

315. §

316. §

XII. Fejezet — EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

37. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló

2011. évi CLV. törvény módosítása

317. §

XIII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, valamint az Európai Unió jogának való megfelelés

318. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) és (6)–(7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, 2. § (2) bekezdése, 3–6. §, 7. § (2)–(3) bekezdése, 8. §, 13. § 1–3. pontja, 7–8. pontja, 11–12. pontja, 18–19. pontja, 23–30. pont, 14–18. §, 20. §, 21. § (1)–(3) bekezdése, (5)–(11) bekezdése, 22. §, 24. §, 26–28. §, 30. § (3) bekezdése, 32. §, 33. § 2. és 3. pontja, 34. § 1–8. pontja, 17. pontja, 35. §, 37. § 2. pontja, 39. §, 41. §, 43. §, 47. §, 49. §, 53. §, 55–58. §, 59. § 2–5. pontja, 61–76. §, 78. §, 102–136. §, 137. § (1) bekezdése, 138–142. §, 145. § 1–4. pontja, 6–8. pontja, 146–149. §, 150. § 2–3. pontja, 151. § (1) bekezdése, 152. §, 154. §, 155. §, 157. § 1–2. pontja, 158–166. §, 168. §, 170. §, 172–186. §, 188. §, 189. §, 191. §, 195. §, 196. §, 198–200. §, 202–204. §, 205. § 1–6. pontja, 8–37. pontja, 206. § 1. pontja, 3–10. pontja, 207–216. §, 220–272. §, 274–277. §, 278. § (1) bekezdése, 279–295. §, 299. § 1–9. pontja, 11–12. pontja, 300. § 1–4. pontja, 309. §, 317. §, 1. melléklet 1., 2., 5., 6., 8. pontjai és a 3–9. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 13. § 20. pontja, 137. § (2) bekezdése, 145. § 5. pontja 2017. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 206. § 2. pontja 2017. június 30-án lép hatályba.

(5)

(6) A 205. § 7. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 187. § 2018. július 1-jén lép hatályba.

319. § A 207. §, 209. §, 210. §, 213. §, 214. § az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. december 8-i 2015/2376/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

320. § A 315. § c) pontjában foglaltaknak tartalmilag megfelelő normaszöveg tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése a 2015/470/HU sz. műszaki notifikációs eljárásban megtörtént.

1. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

2. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

3. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

4. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

5. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

6. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

7. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

8. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

9. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez