2016. évi CXXI. törvény — mi változott? 2016. november 27.

(6) A Kjtv.

- a) 21/A. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (6) bekezdésében, 122. § (4) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltató” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltató” szöveg,

- b) 21/A. § (5) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltatónál” szöveg

lép.

- c) 49/G. § (1) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltató” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltató” szöveg

10. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény hatálya alá tartoznak:)

„a) Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és – azon nem Magyarországon élő külföldi, valamint a házastársa és eltartott leszármazója, valamint eltartott szülője kivételével, aki számára az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35/A. § (1) bekezdése alapján adott ki nemzeti letelepedési engedélyt – a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,”

(5) Az Nytv. 9. § (2) bekezdés g) pontja a következő gb) alponttal egészül ki:

[A központi szerv

a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:]

„gb) nem magyar állampolgár esetén Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását,”

(7) Az Nytv. 21. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„b) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság, valamint a személyazonosító igazolvány kiadása során közreműködő hatóságként eljáró bv. szerv, az ezzel kapcsolatosan előírt feladatai végrehajtásához;”

(10) Az Nytv. 24/F. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért és az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv a törvényben előírt feladatainak ellátása érdekében az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdésében és 12. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a nyilvántartásból.”

(19) Az Nytv. 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 29. § (9) bekezdésében foglalt esetek kivételével a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a nyilvántartás szerve az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából rögzíti a polgár ujjnyomatát, ha a polgár a kérelem benyújtásakor 12. életévét betöltötte. Ha a polgár az ujjnyomat rögzítését visszautasítja, a személyazonosító igazolványt anélkül kell kiadni.”

(21) Az Nytv. 29/C. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy a cselekvőképes nagykorú polgár kérelmére

a) a központi szerv a b) pont szerinti szolgáltató megbízásából az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláírás létrehozó adatot helyez el,

b) a Kormány által kijelölt szolgáltató elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújt,

c) a Kormány által kijelölt szolgáltató a b) ponthoz kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott bizalmi szolgáltatást nyújt.

(3) Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti funkciója (a továbbiakban: e-aláírási funkció), valamint c) pontja szerinti szolgáltatás vonatkozásában az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(22) Az Nytv. 29/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem ügyében eljáró szerv az e-aláírási funkció és a (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás biztosítása érdekében felveszi a polgár elektronikus levélcímét. A központi szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató részére a (2) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében a 29. § (2) bekezdés a)–c), e), i) és j) pontjában megjelölt adatokról, a polgár által megadott elektronikus levélcímről, az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásáról, valamint arról, ha a polgár a személyazonosító igazolványt 60 napon belül nem vette át, adatot szolgáltat. A (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató – feladatainak ellátása érdekében – a szolgáltatásra való jogosultság megszűnésétől számított 10 évig kezelheti ezen adatokat.”

(24) Az Nytv. 29/F. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Megszűnik a személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha)

„d) a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja.”

(27) Az Nytv. a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § A központi szerv az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvény által megállapított 29/C. § (5) bekezdése hatálybalépését követő 15 napon belül adatot szolgáltat a 29/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatónak arról a tényről, hogy a polgár a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványt 60 napon belül nem vette át.”

- a) 6. § (2) bekezdésében a „konzuli tisztviselő” szövegrész helyébe a „hivatásos konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő)” szöveg,

- b) 11. § (1) bekezdés l) pontjában, 15. § (2) bekezdésében és a 29. § (2) bekezdés h) pontjában az „a 12. életévét betöltötte” szövegrész helyébe a „12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan” szöveg,

- c) 29. § (1) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a polgár” szöveg,

- d) 29/C. § (4) bekezdésében az „e-aláírási funkcióval” szövegrész helyébe az „e-aláírási funkcióval és a (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatással” szöveg,

- e) 47. § (1) bekezdés g) pontjában az „e-aláírási funkcióra” szövegrész helyébe az „e-aláírás funkcióra és az ahhoz kapcsolódó bizalmi szolgáltatásokra” szöveg,

- f) 47. § (1) bekezdés g) pontjában a „b) pontja” szövegrész helyébe a „b) és c) pontja” szöveg,

- g) 52. § (5) bekezdésében a „Magyarország területének” szövegrész helyébe a „magyar állampolgár által Magyarország területének” szöveg,

- b) 29. § (17) bekezdése,

- c) 52. § (2) bekezdése.

13. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 35/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kézbesítési rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen a legalább fokozott biztonságú aláírás létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegző-szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.”

(2) A Vht. 57/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a Kar hivatali szervét is.”

(7) A Vht.

- a) 47/A. § (7) bekezdésében, 57/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 57/A. § (6) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltató” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltató” szöveg,

- b) A Vht. 57/A. § (5) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltatónál” szöveg

lép.

25. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 35/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az igazságügyi alkalmazott a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással (a továbbiakban: elektronikus aláírás) kapcsolatos szolgáltatáshoz az igazságügyi szerv által megjelölt elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Bizalmi szolgáltató) vesz igénybe.

(3) Az igazságügyi alkalmazott az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezései szerint jár el. Az igazságügyi alkalmazott a Bizalmi szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti az igazságügyi szervet az E-ügyintézési tv. 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről.”

(2) Az Iasz. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az igazságügyi szerv – a bíróságokkal létesített igazságügyi szolgálati viszony esetén az OBH – jogosult az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból a Bizalmi szolgáltató részére az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az E-ügyintézési tv. szerint szükséges mértékben adatot továbbítani.”

(3) Az Iasz.

- a) 35/A. § (4) és (5) bekezdésében a „Szolgáltató” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltató” szöveg,

- b) 35/A. § (4) bekezdésében a „Szolgáltatót” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltatót” szöveg,

- c) 35/A. § (5) bekezdésében a „Szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltatónál” szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az Iasz. 35/A. § (1) bekezdésében az „az igazságügyi szerv döntésétől függően fokozott biztonságú vagy” szövegrész.

(2) Az Inytv. 68. § (6) bekezdésében a „fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással” szövegrész helyébe a „legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel” szöveg lép.

(7) Az Üt.

- a) 12/B. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (2), (3) és (7) bekezdésében, 27/B. § (3) bekezdésében, 89/E. § (1) bekezdés n) pontjában és 116. § (1) bekezdés m) pontjában a „hitelesítés-szolgáltató” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltató” szöveg,

- b) 12/B. § (6) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltatónál” szöveg

lép.

(2) A Be. 69/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kapcsolattartó szervezet a küldendő hivatalos iratot minősített vagy legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel látja el. E törvény minősített elektronikus aláírás alkalmazását kötelezővé teheti. A legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott hivatalos irat is közokiratnak minősül.”

- e) 72/A. § (6) bekezdésében és 72/B. § (3) bekezdésében a „szervezeti aláírásával” szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegzőjével” szöveg

57. § Hatályát veszti az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 175. § (2) bekezdés a) pontjában az „az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti” szövegrész.

63. § A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a termékre vonatkozó forgalmazási követelmény tekintetében szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter vagy önálló szabályozó szerv vezetője, hogy]

„e) – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával. visszatérítésével kapcsolatos szabályokat”

[rendeletben határozza meg.]

70. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 46. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A bíró az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatáshoz az OBH elnöke által megjelölt elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Bizalmi szolgáltatót) veszi igénybe.

(3) A bíró az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezései szerint jár el. A bíró a Bizalmi szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti az OBH elnökét az E-ügyintézési tv. 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről.”

(2) A Bjt. 148. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról)

„c) az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az E-ügyintézési tv. szerint szükséges mértékben a Bizalmi szolgáltató részére”

(lehet adatot továbbítani.)

(3) A Bjt.

- a) 46. § (4) bekezdésében a „Szolgáltatót” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltatót” szöveg,

- b) 46. § (4) és (5) bekezdésében a „Szolgáltató” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltató” szöveg,

- c) 46. § (5) bekezdésében a „Szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltatónál” szöveg

lép.

71. § (1) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 30/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/B. § (1) Az ügyész hivatali elektronikus aláírása a Legfőbb Ügyészség által rendszeresített elektronikus aláírás. Az ügyész a hatáskörébe tartozó ügyben elkészített, a kiadmányozási jogkörébe tartozó elektronikus okiratot elektronikus aláírásával látja el.

(2) Az ügyészség által szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás során kiállított, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott irat közokirat.”

- a) 190. § (7) bekezdésében a „postára adták” szövegrész helyébe a „megküldték” szöveg

- a) 20. § (4) bekezdésében az „elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti” szövegrész,

86. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

„f) bizalmi szolgáltatást,

(végezhet.)

87. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

90. § Hatályát veszti a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 154. § (2) bekezdésében az „az elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott” szövegrész.

(10) Hatályát veszti a Hszt. 6. § (5) bekezdésében az „elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti” szövegrész.

- a) 4. § (5) bekezdésében a „szervezeti aláírással” szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegzővel” szöveg,

94. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. §-a 17. pont l) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában

elektronikus ügyintézést biztosító szerv:]

„l) a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentő, az a)–k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalanyok;”

(2) Az E-ügyintézési tv. 1. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„17a. Elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett állami szerv: az 17. pont a), b), d)–f) alpontja szerinti szervek, valamint a 17. pont c), k) és l) pontja szerinti állami vagy önkormányzati jogalanyok;”

(15) Az E-ügyintézési tv. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az informatikai fejlesztések egységességének, az informatikai rendszerek együttműködési képességének biztosítása érdekében minden elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett állami szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, az elektronikus kapcsolattartást vagy az informatikai rendszerek együttműködési képességét érintő fejlesztései tekintetében informatikai fejlesztési tervet készít és azt bejelenti a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a rendeletben meghatározottak szerint.”

(17) Az E-ügyintézési tv. 105. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„l) a 104. § (1) bekezdés szerinti informatikai fejlesztési tervre, valamint bejelentésre és a bejelentés jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat,”

(18) Az E-ügyintézési tv. 106. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy)

„c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a bizalmi felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;”

(rendeletben állapítsa meg.)

(24) Az E-ügyintézési tv. 81. § (7) bekezdésében a „tartós adathordozón” szövegrész helyébe a „tartós adathordozón vagy a bizalmi szolgáltatási ügyfél számára letölthető módon” szöveg lép.