2016. évi CXXI. törvény
az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról
1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása¶
1. §¶
2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása¶
2. §¶
3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása¶
3. §¶
4. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása¶
4. §¶
5. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása¶
5. §¶
6. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása¶
6. § (1)–(5)
(6)
(7)
7. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása¶
7. § (1)
(2)
- a)–b)
- c)
8. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló¶
1992. évi XXXII. törvény módosítása
8. §¶
9. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása¶
9. §¶
10. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása¶
10. § (1)
(2)
(3)–(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)–(18)
(19)
(20)
(21)–(22)
(23)
(24)
(25)–(26)
(27)
(28)
(29)
- a)–g)
- h)
(30)
- a)
- b)–c)
11. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása¶
11. §¶
12. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása¶
12. §¶
13. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása¶
13. § (1)–(2)
(3)–(6)
(7)
(8)
14. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása¶
14. §¶
15. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása¶
15. §¶
16. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása¶
16. §¶
17. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása¶
17. §¶
18. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása¶
18. §¶
19. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása¶
19. §¶
20. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása¶
20. §¶
21. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása¶
21. §¶
22. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása¶
22. §¶
23. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása¶
23. §¶
24. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása¶
24. §¶
25. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása¶
25. §¶
26. Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása¶
26. §¶
27. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása¶
27. §¶
28. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása¶
28. §¶
29. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása¶
29. §¶
30. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása¶
30. § (1)
(2)
(3)
31. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása¶
31. § (1)–(6)
(7)
32. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása¶
32. §¶
33. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása¶
33. § (1)
(2)
(3)–(6)
34. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása¶
34. §¶
35. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása¶
35. §¶
36. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása¶
36. §¶
37. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása¶
37. §¶
38. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása¶
38. §¶
39. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása¶
39. §¶
40. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása¶
40. §¶
41. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása¶
41. §¶
42. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása¶
42. §¶
43. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása¶
43. §¶
44. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása¶
44. §¶
45. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása¶
45. §¶
46. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása¶
46. §¶
47. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása¶
47. §¶
48. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása¶
48. § (1)–(5)
(6)
- a)–d)
- e)
(7)
49. Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosítása¶
49. §¶
50. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása¶
50. §¶
51. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása¶
51. §¶
52. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása¶
52. §¶
53. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása¶
53. §¶
54. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása¶
54. §¶
55. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása¶
55. §¶
56. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása¶
56. §¶
57. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása¶
57. §¶
58. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása¶
58. §¶
59. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása¶
59. §¶
60. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása¶
60. §¶
61. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása¶
61. §¶
62. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása¶
62. §¶
63. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása¶
63. §¶
64. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása¶
64. §¶
65. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása¶
65. §¶
66. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása¶
66. §¶
67. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása¶
67. §¶
68. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása¶
68. §¶
69. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása¶
69. §¶
70. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása¶
70. §¶
71. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása¶
71. § (1)
(2)–(3)
72. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása¶
72. §¶
73. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása¶
73. § (1)–(3)
(4)
- a)
- b)–c)
(5)
- a)
- b)
74. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása¶
74. §¶
75. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása¶
75. §¶
76. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása¶
76. §¶
77. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása¶
77. §¶
78. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása¶
78. §¶
79. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása¶
79. §¶
80. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása¶
80. §¶
81. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása¶
81. §¶
82. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény módosítása¶
82. §¶
83. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása¶
83. §¶
84. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása¶
84. §¶
85. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása¶
85. §¶
86. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása¶
86. §¶
87. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása¶
87. §¶
88. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása¶
88. §¶
89. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása¶
89. §¶
90. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása¶
90. §¶
90. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása¶
91. § (1)–(9)
(10)
92. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása¶
92. §¶
93. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása¶
93. § (1)
- a)
- b)–e)
(2)
94. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló¶
2015. évi CCXXII. törvény módosítása
94. § (1)–(2)
(3) Az E-ügyintézési tv. 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„3. § (1) Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – elektronikusan intézze.
(2) A büntetés, az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtása során a fogvatartott személy (1) bekezdése szerinti joga a végrehajtás rendjének és fogvatartás biztonságának megtartása, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében törvényben korlátozható. Ebben az esetben, ha a fogvatartott elektronikus ügyintézésre lenne köteles, mentesül e kötelezettsége alól.
(3) Azt, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, jogszabályban meghatározott elektronikus kapcsolattartási módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell.”
(4) Az E-ügyintézési tv. 8. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető.
(5) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja.
(6) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz.”
(5) Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény nem rendelkezik eltérően, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében
a) az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet,
b) az ügyfél jogi képviselője,
c) az ügyfélként eljáró
ca) állam,
cb) önkormányzat,
cc) költségvetési szerv,
cd) ügyész,
ce) jegyző
cf) köztestület,
cg) a cb)–cf) pontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság.
(6) Az E-ügyintézési tv. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(8) Ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.
(7) Az E-ügyintézési tv. 15. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél ügyintézési rendelkezését a Kormány által kijelölt szervnél teheti meg.”
(8) Az E-ügyintézési tv. 18. §-a a következő (5a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5a) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervet az (5) bekezdés szerinti adatigénylés és adatkezelés jogosultsága az ügyfél ügyintézési szándékának az elektronikus ügyintézést biztosító szerv tudomására jutásától megilleti.”
(9) Az E-ügyintézési tv. 10. alcíme a következő 21/A. és 21/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„21/A. § (1) Ha olyan ügyben, ahol az elektronikus ügyintézés nem kizárt, jogszabály az ügyféltől tény vagy adat igazolására papír alapú irat, okirat vagy más beadvány (a továbbiakban e § alkalmazásában: beadvány) eredeti példányának benyújtását követeli meg, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél a beadvány hiteles elektronikus másolata benyújtásával teljesíti ezt a kötelezettséget. Ha a hiteles elektronikus másolat alapjául szolgáltató beadvány eredeti példányának valódisága kétséges, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a beadvány eredeti példányának felmutatására köteles.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a beadvány olyan igazolvány, okirat, amelynek bevonását vagy visszaszolgáltatását jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elrendelte.
(3) Ha jogszabály valamely beadvány több példányban történő benyújtását írja elő, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél csak egy elektronikus beadványt köteles benyújtani.
(4) Jogszabály lehetővé teheti, hogy az ügyfél a beadvány elektronikus másolatát a Kormány rendeletében meghatározott módon saját maga hitelesítse, azzal, hogy az ügyfél vállalja az eredeti beadvány jogszabályban meghatározott ideig történő megőrzését és felhívásra történő bemutatását. Jogszabályban meghatározott időn belül az elektronikus ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a beadvány eredeti példányának felmutatására köteles.
21/B. § Közlekedési sajátos építményfajtákkal kapcsolatos ügyekben jogszabály előírhatja, hogy jogszabályban meghatározott iratokat elektronikus kapcsolattartás esetén is papír alapon kell benyújtani.”
(10) Az E-ügyintézési tv. 22. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet előírhatja, hogy folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a rendelkezési nyilvántartásba tett új ügyintézési rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek is bejelenti.
(8) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet előírhatja, hogy az (1) bekezdés e) pontja szerinti jognyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és ennek a rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes.”
(11) Az E-ügyintézési tv. 25. §-a a következő (10) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(10) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartási lehetőség megváltozása előtt – az informatikai biztonság sérülésének veszélye vagy bekövetkezése kivételével – a változást a honlapján a változást megelőző 30 nappal közzéteszi és a Felügyeletnek bejelenti. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a honlapján a módosítást követő tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy a kapcsolattartás módja megváltozott. A kapcsolattartási mód megváltozását jelenti az is, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az űrlapot megváltoztatja.”
(12) Az E-ügyintézési tv. 34. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján:]
„c) kormányzati hitelesítés-szolgáltatás, ezen belül az alábbi szolgáltatások:
ca) elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,
cb) elektronikus időbélyegzőkkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint azonosítási célú tanúsítvány szolgáltatás az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,
cc) elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek, titkos információgyűjtés, valamint titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásában, engedélyezésében részt vevő szervek részére,
cd) titkosítási célú tanúsítványok kibocsátása az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára, külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek részére,
ce) a ca)–cd) alpontok szerint kibocsátott tanúsítványok érvényességének igazolása azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással.
(13) Az E-ügyintézési tv. 35. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„35. § (1) Az ügyfél a következő, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat veheti igénybe:
a) tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás,
b) ügyfélkapu, valamint
c) részleges kódú telefonos azonosítás.
(2) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében a Kormány által rendeletben kijelölt szerv egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást (a továbbiakban: Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) vezet.
(3) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybe vevője díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.
(4) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait az (5)–(18) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) A 31. § (8) bekezdés szerinti esetben a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv kapcsolati kódot képez, és Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a 32. § (2) bekezdés szerinti adatokat és a kapcsolati kódot átveszi a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba történő bejegyzés céljából.
(6) A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyes adatát vagy annak bármely elemét.
(7) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a 32. § (4) bekezdés szerinti adatigénylést a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokból a kapcsolati kódon keresztül kezdeményezheti, ha az általa kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.
(8) A 32. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a regisztráció megszüntetése céljából a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv a kapcsolati kódon keresztül adatot szolgáltat a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv részére az érintett elhalálozása tényéről.
(9) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás célja a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése az elektronikus azonosítási szolgáltatások hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében.
(10) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a 32. § (2) bekezdésében foglaltakon és a kapcsolati kódon túl az érintett következő adatait tartalmazza:
a) tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás esetén az okmányszám, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, a személyazonosító igazolványhoz rendelt regisztrációs kód visszafejthetetlen lenyomata és – ha az érintett azt megadta – az érintett elektronikus levelezési címe,
b) ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, az érintett elektronikus levelezési címe,
c) részleges kódú telefonos azonosítás esetén az érintett által megadott telefonos elérhetőség, elektronikus levelezési cím, felhasználói azonosító, a felhasználói azonosítóhoz tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, valamint az ügyfél által az emlékeztető kérdésekre adott válaszok.
(11) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt, a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban szereplő
a) adatok ellenőrzéséhez,
b) adatok beszerzéséhez
olyan technológiai megoldást kell alkalmazni, ami garantálja, hogy az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus azonosítási szolgáltatás lekérdezéséről értesül, annak címzettje ismeretlen marad számára. A technológiai megoldás kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt adatkérést, az adatkérés által érintett adatokat továbbítja, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megadott adatoknak az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyezőségét vizsgálja.
(12) Az (1) bekezdésben megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez nincs szükség a 31. § szerinti regisztrációra, ha az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében már a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba regisztrált.
(13) A 32. § (5) bekezdéstől eltérően Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban való regisztráció a 32. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben csak akkor szűnik meg, ha az ügyfél tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik vagy annak érvényessége megszűnt. Megszűnik a regisztráció akkor is, ha az ügyfél tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik és az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás használatát nem igényelte.
(14) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében a regisztráció megszűnését követő 20 évig kezelheti.
(15) Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére elektronikusan, a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány használatával is regisztrálhat.
(16) A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetében regisztrációs eljárás alatt a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtására irányuló eljárást kell érteni.
(17) A (16) bekezdésben foglalt esetben a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba a (10) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv adatközlése alapján a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvényessé válásakor kell bejegyezni.
(18) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv értesíti a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervet a tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról.”
(14) Az E-ügyintézési tv. 38. § (1) bekezdése a következő n)–o) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)
„n) általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás,
o) összerendelési nyilvántartás.”
(15)
(16)
(17)–(18)
(19) Az E-ügyintézési tv. 108. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az 1. § 17. pont a)–k) alpontja szerinti jogalanyok – a (2b) és (2c) bekezdésben foglalt ügyek kivételével – 2017. január 1-jétől az (1) bekezdés szerinti határidőig a Felügyeletnél az elektronikus ügyintézési szolgáltatás megkezdését megelőzően, a 17. alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítésével bejelenthetik, hogy a feladat- és hatáskörükbe tartozó egyes ügyek vagy valamennyi ügy tekintetében az (1) bekezdés szerinti határidőt megelőzően is vállalják az e törvény szabályainak megfelelő elektronikus ügyintézés biztosítását.”
(20)–(22)
(23) Az E-ügyintézési tv.
a) 1. § 17. pont d) alpontja a „bíróságok, választottbíróságok” szövegrész helyett a „bíróságok” szöveggel,
b) 14. § (1) bekezdése a „nem nyilvántartásba vétellel jön létre” szövegrész helyett a „működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező” szöveggel,
c) 14. § (3) bekezdése az „A nyilvántartásba vétellel létrejövő gazdálkodó szervezet” szövegrész helyett az „A gazdálkodó szervezet – ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező –” szöveggel,
d) 15. § (6) bekezdése a „rendelkezése” szövegrész helyett a „rendelkezése – törvény eltérő rendelkezése hiányában –” szöveggel,
e) 18. § (1) bekezdése az „Az ügyfél” szövegrész helyett az „A 17. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel az ügyfél” szöveggel,
f) 19. § (3) bekezdés a) pontja az „adat nyilvános, vagy azt” szövegrész helyett az „adatot” szöveggel,
g) 20. § (1) bekezdése az „amely nyilvános” szövegrész helyett az „amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettsége alapján közzétett” szöveggel,
h) 28. § (1) bekezdése az „az e-közigazgatásért felelős miniszter által kiadott rendeletben” szövegrész helyett a „a Kormány rendeletében” szöveggel,
i) 29. § (1) bekezdés c) pontja az „a közigazgatási felhasználási célú” szövegrész helyett az „az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható” szöveggel,
j) 105. § (2) bekezdés d) pontja az „azonosítási szolgáltatás regisztrációs szerveit” szövegrész helyett az „azonosítási szolgáltatás és a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szerveit” szöveggel,
k) 108. § (4) bekezdése az „az e-közigazgatásért felelős miniszter” szövegrész helyett az „a Kormány” által szöveggel,
l) 108. § (5) bekezdése az „a gazdálkodó szervezet” szövegrész helyett az „az” szöveggel
lép hatályba.
(24)
(25) Nem lép hatályba az E-ügyintézési tv.
a) 105. § (1) bekezdés b) pontja,
b) 113. § (7) bekezdése.
95. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása”
95. §¶
96. Záró rendelkezések¶
96. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az 1–5. §, a 6. § (1)–(5) és (7) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése, a 7. § (2) bekezdés a) és b) pontja, a 8. és 9. §, a 10. § (2), (6), (9), (11), (12)–18), (20), (23), (25)–(26) és (28) bekezdése, (29) bekezdés h) pontja, (30) bekezdés a) pontja, a 11. és 12. §, a 13. § (3)–(6) és (8) bekezdése, a 14–24. §, a 26–29. §, a 30. § (1) és (3) bekezdése, a 31. § (1)–(6) bekezdése, a 32. §, a 33. § (1) és (3)–(6) bekezdése, a 34–47. §, a 48. § (1)–(5) bekezdése, a 48. § (6) bekezdés a)–d) pontja, valamint a 48. § (7) bekezdése, a 49–56. §, az 58–62. §, 64–69. §, a 71. § (2) és (3) bekezdése, 74–85. §, a 87–89. §, 92. §, a 93. § (1) bekezdés b)–e) pontja, a 93. § (2) bekezdése, a 94. § (16) és (20)–(22) bekezdése, a 95. §, valamint az 1. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 10. § (3), (4) és (8) bekezdése 2017. január 16-án lép hatályba.
(4) A 73. § (1)–(3) bekezdése, a 73. § (4) bekezdés b) és c) pontja, 73. § (5) bekezdés b) pontja, valamint a 91. § (1)–(9) bekezdése 2017. május 1-jén lép hatályba.
(5) A 72. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
97. § E törvény
- a) 68. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,
- b) 80. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
98. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 10. § (21) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.