2016. évi CXLIV. törvény — mi változott? 2017. január 2.

#### 6. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

33. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 6/D. §-a a következő (3)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Kormány rendeletben (a továbbiakban e §-ban: rendelet) állapíthatja meg a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges – a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott, legfeljebb 200 méter szélességű – területsávot vagy nyomvonalat (a továbbiakban együtt: nyomvonal) a következő tartalommal:

a) a nyomvonal táblázatos meghatározását az út tengelyében felvett, egymástól 100 méterre lévő pontokkal (a pont EOV koordinátája, valamint a pont GPS koordinátája),

b) M = 1:10.000 méretarányú áttekintő térképpel (az út tengelyének, a nyomvonal táblázatos meghatározása során a nyomvonalat meghatározó pontoknak, azok egyedi jelzéseinek, az út tengelyétől számított, gyorsforgalmi út esetén legfeljebb 100-100 méter, egyéb közút esetén legfeljebb 50-50 méter, vasút esetén legfeljebb 100-100 méter, kerékpárút esetében legfeljebb 25-25 méter széles sávnak, mint a rendelet területi hatálya jelzésének, ezen sávot érintően az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő, beazonosításra alkalmas telekosztásnak feltüntetésével),

c) a nyomvonallal érintett ingatlanok helyrajzi számainak megjelölésével, és

d) a 6/L. § szerinti védettség időtartamának meghatározásával.

(4) A rendeletben meghatározott közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása közérdeket szolgál.

(5) A rendelet hatálybalépésére a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kerülhet sor, amennyiben a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához környezetvédelmi engedély szükséges.

(6) A közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az Étv. építési tevékenység végzésére vonatkozó rendelkezéseit a (7)–(9) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(7) Az építési engedély iránti kérelmet – a településrendezési eszközöknek a rendelettel való összhangja hiányában – a rendelet követelményeinek megfelelően kell elbírálni. Ebben az esetben az építési engedélyezési eljárásban a jegyző (főjegyző) településrendezési követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági nyilatkozatát nem kell beszerezni.

(8) A rendelettel megállapított nyomvonal nem pótolja a településrendezési eszközöket, és nem érinti az érintett település önkormányzatának a 6/H. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét.

(9) A rendelet hatálybalépésétől az államot – más jogszabállyal megjelölt jogosultakat megelőzően – elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot az állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a kisajátítással megszerzett földrészlet az állam tulajdonába kerül. Az állam javára adásvétel vagy kisajátítás útján megszerzett ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.”

34. § Az Ngtv. „A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések” alcíme a következő 6/L. §-sal egészül ki:

„6/L. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megjelölt gazdasági terület kivételével nem nyilvánítható beépítésre szánt területté a 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsáv.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás a közút vagy vasút építésére kiadott jogerős építési engedély időbeli hatályával együtt szűnik meg, kivéve ha az érintett önkormányzatok a településrendezési eszközeikben átvezették a közút vagy vasút építésének tényét és területigényét, ebben az esetben a módosított településrendezési eszköz hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik a korlátozás.

(3) A 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon a területsáv védettségének időtartamán belül tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn.

(4) A 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon a területsáv védettségének időtartamán belül

a) más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható,

b) a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni,

ha azt előzetesen a közlekedési hatóság engedélyezte.

(5) A (4) bekezdésben foglalt korlátozás a megjelölt időtartamon belül csak a 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávban levő ingatlannak állami tulajdonként, az építtető általi birtokbavételéig áll fenn.

(6) A (4) bekezdés szerinti engedélyt a közlekedési hatóság megadja, ha

a) a tevékenység bontási munka, vagy az állékonyságot, életet, egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető károk megelőzését, illetve a károk elhárítását szolgálja, továbbá

b) a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos – kisajátítás vagy a közútépíttetővel kötendő adásvételi szerződés esetén – lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről.

(7) Ha a nyomvonal felszín alatti vonalvezetéssel tervezett, a nyomvonal felszín alatti szakaszán a tengelytől számított 50 méteren belül a (4) bekezdés szerinti engedély a (6) bekezdésben foglaltak szerint adható ki. Az (1) bekezdés szerint védett terület fennmaradó részén a közlekedési hatóság az építtető hozzájárulásával megadhatja a (4) bekezdés szerinti engedélyt, ha a tevékenység értéknövekedést nem eredményez, vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos – kisajátítás vagy a közútépíttetővel kötendő adásvételi szerződés esetén – lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről.

(8) A (3)–(4) bekezdés szerinti tilalom, illetve használati korlátozás nem terjed ki a nyomvonal megállapítását megelőzően jogerősen engedélyezett építési munkákra.

(9) A (3)–(4) bekezdés szerinti tilalommal, illetve használati korlátozással bekövetkező akadályoztatás (az ingatlannak közút céljára történő rendelkezésre tartása) miatt a tulajdonos (haszonélvező) javára az akadályoztatás (rendelkezésre tartás) időtartamára, jellegére, az akadályoztatást megelőző használathoz képest megállapítható mértékére figyelemmel egyszeri kártalanítást kell fizetni. Ha az ingatlan közút céljára történő megszerzése adásvétellel történik, a kártalanítás az építtető és a tulajdonos (haszonélvező) közötti megállapodás tárgya, azt a kisajátítás esetén pedig a kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során, a kisajátítással kapcsolatos esetleges értékveszteség körében kell figyelembe venni.

(10) A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni.”

35. § Az Ngtv. 12. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„h) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz megvalósításához szükséges területsávot vagy nyomvonalat.”

36. § Az Ngtv. a következő 15. §-sal egészül ki:

„15. § E törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításról szóló 2016. évi CXLIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi CXLIV. törvény) megállapított 6/D. § (3)–(9) bekezdését és 6/L. §-át a 2016. évi CXLIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.”

#### 7. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

37. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az ingatlan övezeti besorolásának módosítására a 2. §-ban meghatározott, az adott kisajátítási eljárást is megalapozó közérdekű cél megvalósítása érdekében került sor, a kártalanítás összegének meghatározása során az összehasonlításra alkalmas ingatlanok e besorolási módosítást megelőzően helyben kialakult forgalmi értékét kell figyelembe venni.”

38. § (1) A Kstv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvény szerinti eljárásokban ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni abban az esetben is, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen. Az ügygondnokot a kisajátítási hatóság, az eseti gondnokot a kisajátítási hatóság megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatósági eljárás ügyintézési ideje 15 nap.”

(2) A Kstv. 23. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ügyféllel való postai úton történő kapcsolattartás esetén a kisajátítási hatóság

a) a kisajátítási eljárás megindulásáról való értesítésről,

b) a szakértői szemléről való értesítésről, és

c) a tárgyalásról való értesítésről

szóló végzését ajánlott küldeménnyel, és egyidejűleg a kisajátítási hatóság honlapján történő közzététellel hirdetményi úton közli az ügyféllel.”

39. § A Kstv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e törvényben előírt feltételeknek, a kisajátítási hatóság – a 26. §-ban foglalt kivételekkel – tárgyalást tűz ki. A kisajátítási hatóság – ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik – a kisajátításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti szakértőt (a továbbiakban: szakértő) rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét. A kisajátítási hatóság részleges kisajátítás esetén – ha szükséges – kötelezi a kisajátítást kérőt a kisajátítandó ingatlan határainak a szakértővel egyeztetett időpontra történő ideiglenes kitűzésére is, amely kitűzést az ingatlanon fennálló jog jogosultja tűrni köteles.”

40. § A Kstv. 32. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy)

„f) a kisajátítási határozat végrehajtásának felfüggesztését csak építménnyel rendelkező ingatlan esetében és csak ezen ingatlan kisajátítása jogalapjának vitatása esetén, és a jogalap tárgyában hozott közbenső ítélet – az e) pont eb) alpontja esetében az ítélet – jogerőre emelkedéséig terjedő időre lehet elrendelni;”

41. § A Kstv. 37/C. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az eljárásban kizárólag a kirendelés iránti kérelmet benyújtó kisajátítást kérő minősül ügyfélnek.”

42. § A Kstv. a következő 48. §-sal egészül ki:

„48. § (1) E törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításról szóló 2016. évi CXLIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi CXLIV. törvény) megállapított 32. § (1) bekezdés f) pontját annak hatálybalépését követően indult hatósági eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálata során kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a 2016. évi CXLIV. törvénnyel megállapított 9. § (4) bekezdését annak hatálybalépését követően kezdeményezett szakértő előzetes kirendelésére irányuló eljárásokban, és az ilyen eljárásokban elkészített szakvéleményt felhasználó kisajátítási eljárásokban, valamint – szakértő előzetes kirendelése hiányában – a hatályba lépést követően indult kisajátítási eljárásokban kell alkalmazni.”

43. § A Kstv.

- a) 26. § (2) bekezdésében a „legalább 10, legfeljebb 15 napnak” szövegrész helyébe a „legalább 5, legfeljebb 15 napnak” szöveg,

- b) 32. § (2) bekezdésében a „Ha kisajátítás jogalapjának vitatása miatt indított közigazgatási perben” szövegrész helyébe a „Ha a közigazgatási perben” szöveg

lép.

44. § Hatályát veszti a Kstv.

- a) 25. § (3) bekezdése,

- b) 37/B. § (3) bekezdésében a „haladéktalanul tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy a szakvélemény a kisajátítási hatóságnál megtekinthető, valamint” szövegrész.