2016. évi CXLIV. törvény — mi változott? 2016. december 23.

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kiszabott bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegének megfizetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott költség az azt megfizető személyt terheli. A kiszabott bírság, a pénzkövetelés biztosítása és az azok megfizetésével kapcsolatos költség összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegét – a megfizetésükkel kapcsolatos költség levonását követően az azt megállapító döntés jogerőre emelkedéséig – az eljáró hatóság elkülönítetten kezeli.”

3. § A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy)

„15. a közúti árufuvarozásra, személyszállításra, a vizsgálóállomás által végzett közúti jármű vizsgálatára, az ömlesztett áruk szállítására, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértése, valamint a jogosulatlan úthasználat esetén kiszabható bírságok összegét, a pénzkövetelés biztosítása elrendelése esetén ennek összegét, továbbá az ezek megfizetésével kapcsolatos költség összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

4. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

- a) 2. § (2) bekezdés e) pontjában az „és” szövegrész helyébe a „,valamint”,

- b) 3. § (2) bekezdésében a „kapcsolatos” szövegrész helyébe az „összefüggő”,

- c) 3/A. § (6) bekezdésében az „összefüggő” szövegrész helyébe a „kapcsolatos”,

- d) 12. § (4) bekezdésében a „továbbá” szövegrész helyébe a „,valamint”,

- e) 21. §-ában a „hozzájárulását követően” szövegrész helyébe a „hozzájárulása után”,

- f) 29. § (1) bekezdésében az „1592/2002/EK rendelet” szövegrész helyébe az „az 1592/2002/EK rendelet”,

- g) 30. § (1) bekezdésében a „tekintetében” szövegrész helyébe az „esetén”,

- h) 31. §-ában a „tekintetében” szövegrész helyébe az „esetén”,

- i) 33. § (1) bekezdésében a „vagy” szövegrész helyébe az „,illetve”,

- j) 46. § (2) bekezdésében az „és” szövegrész helyébe a „,valamint”,

- k) 48. § (5) bekezdésében az „és” szövegrész helyébe a „,valamint”,

- l) 65/A. § (4) bekezdésében az „állapítja meg” szövegrész helyébe a „határozza meg”,

- m) 71. § 1. pontjában a „mely” szövegrész helyébe az „amely”

szöveg lép.

8. § (1) A Kknyt. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű)

„a) azonosító és műszaki adatait, a műszaki érvényesség időtartamának végét vagy a műszaki alkalmatlanságának tényét, valamint motorkódját,”

13. § (1) A Kknyt. 19. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

„d) a közfeladatot ellátó személyek vagy szervezetek, továbbá a 19. §-ban nem nevesített egyéb hatóságok, állami vagy önkormányzati szervek a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, az ott meghatározott adatokra vonatkozóan,”

16. § A Kknyt. 43. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„e) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2014. április 3-i 2014/46/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

(való megfelelést szolgálja.)”

17. § (1) A Kknyt.

- a) 2. § 1., 2., 12., 15. és 16. pontjában a „nyilvántartás” szövegrész helyébe az „elektronikus nyilvántartás” szöveg,

- b) 2. § 11. pontjában a „nyilvántartása” szövegrész helyébe az „elektronikus nyilvántartása” szöveg

lép.

18. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az országos illetékességgel eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által első fokon meghozott hajózási hatósági döntéssel szemben – ideértve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedési beruházásokat is – fellebbezésnek van helye.”

19. § A Vkt. 21. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója minden 2040 hajózással teljesített munkaórát követően ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatra jogosult a munkáltató által meghatározott feltételekkel. A vizsgálat során különös figyelmet kell fordítani arra a tünetre vagy állapotra, amely összefüggésben lehet a 44/G. § alapján biztosított minimális napi pihenőidővel és minimális pihenőnapokkal végzett fedélzeti munkával.

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti egészségügyi szűrővizsgálat a nemzeti egészségügyi rendszer keretében is elvégezhető belvízi hajós-orvosi vizsgálatokra jogosult orvos által.”

20. § A Vkt. VI. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„VI. FEJEZET

AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY SZEMÉLYZETÉNEK MUNKAIDEJE

A tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó és a tengeren ásványi készletek kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény személyzete

42. § Az úszólétesítmény személyzetének munka- és pihenőidejére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben, az STCW Egyezményben és a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

43. § (1) A tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó, valamint a tengeren ásványi készletek kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény személyzete tekintetében kollektív szerződés az Mt. munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet, ezen túlmenően legfeljebb egyéves vagy legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalók tekintetében kollektív szerződés a napi munkavégzés időtartamát legfeljebb tizennégy órában határozhatja meg, amelybe a rendes és a rendkívüli munkavégzés időtartama is beszámít.

44. § Tengeri kereskedelmi hajó személyzete tekintetében – munkaidőkeret alkalmazása esetén – kollektív szerződés az Mt. teljes napi munkaidő mértékére vonatkozó szabályaitól eltérhet, és a teljes napi munkaidő mértékét legfeljebb heti hat munkanap és napi nyolc óra munkaidő figyelembevételével állapíthatja meg.

44/A. § (1) Tengeri halászhajó és tengeri kereskedelmi hajó személyzete tekintetében kollektív szerződés az Mt. pihenőidőre vonatkozó szabályaitól eltérhet, de ebben az esetben

a) a napi pihenőidő tíz óránál, a napi és a heti pihenőidő együttes időtartama hetvenhét óránál kevesebb nem lehet;

b) bármely hétnapos időszak vonatkozásában legalább hetvenhét óra pihenőidőt biztosítani kell, amelybe a napi és a heti pihenőidő számít be;

c) a napi pihenőidőt nem lehet kettőnél több részre osztani, ezek közül az egyiknek legalább hat óra tartamúnak kell lennie, továbbá a pihenőidő megszakításának időtartama a tizennégy órát nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdéstől kollektív szerződés eltérhet, ha a munkavállaló évi rendes szabadságán túlmenően legalább évente egy hónap egybefüggő fizetett szabadságot biztosít. Ebben az esetben kollektív szerződés a napi pihenőidő minimális mértékét nyolc órában, a napi és a heti pihenőidő együttes mértékét legalább hetven órában állapíthatja meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában napi pihenőidőnek minősül a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti időtartam, továbbá a munkaidő-beosztás alapján az egy napon belüli, két munkával töltött időszak közötti időtartam is, ha annak hossza az egy órát eléri.

44/B. § A hajók üzemképességi vizsgálatait, a tűzvédelmi és mentőcsónak-gyakorlatokat, továbbá az egyéb gyakorlatokat úgy kell végezni, hogy azok a pihenőidőt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe.

44/C. § (1) Ha tengeri nagyhajón a készenlét alatt a személyzet számára munkavégzést rendeltek el, a készenlétet követően a munkavégzés időtartamával azonos tartamú pihenőidőt kell biztosítani.

(2) Ha tengeri nagyhajón a munkavállaló számára havária vagy más úszólétesítmény mentése esetén rendkívüli munkavégzést rendeltek el, a munkavállaló részére a normál üzemelési körülmények helyreállítását követően a 44/A. §-ban meghatározott pihenőidőt kell biztosítani.

Belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója

44/D. § (1) Az Mt. rendelkezéseit a 44/D–44/J. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója tekintetében.

(2) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója tekintetében kollektív szerződés az Mt. napi munkavégzés időtartamára, a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet.

(3) A 21. § (1a) és (1b) bekezdése, a 44/D–44/J. § és a 47/B. § alkalmazásában

a) belvízi hajózás: a belvízi személyszállítási, árufuvarozási, valamint rév- és komphajózási tevékenység;

b) belvízi hajózási vállalkozó: belvízi hajózási ágazatban saját számlájára, jövedelemszerzés céljából úszólétesítményt működtető személy;

c) éjszakai munka: a 23:00 óra és a 6:00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;

d) munkaidő: az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkáltató utasítására az úszólétesítmény fedélzetén, az úszólétesítménynél vagy ahhoz kapcsolódóan munkát végez, munkára van beosztva, vagy munka céljából rendelkezésre kell állnia (készenléti idő);

e) nem hajós személyzet: a fedélzeten valamennyi nem hajós munkavállaló;

f) pihenőidő: az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek, ebbe beletartozik az úszólétesítményen és a szárazföldön eltöltött pihenőidő, ide nem értve a munkaközi szünetet;

g) több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló: olyan munkavállaló, aki több műszakos tevékenységet folytató munkáltatónál váltott műszak szerinti munkarendben kerül beosztásra;

h) utazó munkavállaló: az a munkavállaló, akit egy belvízi hajózási tevékenységet végző munkáltató az utazó személyzet tagjaként alkalmaz, ide nem értve a belvízi hajózási vállalkozót.

44/E. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményeire is figyelemmel készíti el az utazó munkavállaló munkaidő-beosztását.

(2) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap lehet.

(3) A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a negyvennyolc órát nem haladhatja meg.

(4) A munkaidőkeret időtartamánál rövidebb ideig tartó munkaviszony esetében a maximális munkaidőt időarányosan kell kiszámítani.

(5) A (3) bekezdés alkalmazása során az Mt. 107. § b) pontja szerinti rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni.

44/F. § (1) A napi munkavégzés időtartama legfeljebb tizennégy óra, amelybe a rendes és a rendkívüli munkavégzés időtartama is beszámít.

(2) A munkaidő heti átlagban a nyolcvannégy órát nem haladhatja meg.

(3) Ha a munkarendben több munkanap, mint pihenőnap szerepel, az átlagos heti munkaidő négy hónap alatt nem lehet több mint hetvenkét óra.

44/G. § (1) Az egymást követő munkanapok száma legfeljebb harmincegy nap lehet.

(2) Eltérő megállapodás hiányában a közvetlenül egymást követő munkanapok után ugyanannyi egymást követő pihenőnapot kell biztosítani.

(3) Ha a munkarend szerint több a munkanap, mint a pihenőnap, akkor a közvetlenül az egymást követő munkanapok után biztosítandó, egymást követő pihenőnapok minimális számát a következőképpen kell meghatározni:

a) az 1–10. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,2 pihenőnap jár;

b) a 11–20. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,3 pihenőnap jár;

c) a 21–31. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,4 pihenőnap jár.

(4) A (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottak tekintetében a töredék pihenőnapok hozzáadódnak a minimálisan járó, egymást követő pihenőnapokhoz, és kizárólag teljes pihenőnapként biztosítandók.

44/H. § (1) Az utazó munkavállaló esetében a napi pihenőidő hossza huszonnégy órás időszakonként tíz óra, ebből megszakítás nélkül legalább hat óra.

(2) A munkaidőkeret átlagában legalább nyolcvannégy óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

(3) A hajók üzemképességi vizsgálatait, a tűzvédelmi és mentőcsónak-gyakorlatokat, továbbá az egyéb gyakorlatokat úgy kell végezni, hogy azok a pihenőidőt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe.

44/I. § Az éjszakai munkaidő felső határa hétnapos időszakonként negyvenkét óra.

44/J. § Ha belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítményen a munkavállaló számára havária vagy más úszólétesítmény mentése esetén rendkívüli munkavégzést rendeltek el, a munkavállaló részére a normál üzemelési körülmények helyreállítását követően a 44/H. §-ban meghatározott pihenőidőt kell biztosítani.

Hatósági ellenőrzés

44/K. § (1) Az úszólétesítményen a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok megtartását a hajózási hatóság ellenőrzi. A hajózási hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében az úszólétesítmény üzemeltetését megtilthatja, és a 60. § (1) bekezdés l) pontja alapján a munkavállalókat védő rendelkezések megsértőit bírság megfizetésére kötelezheti.

(2) Jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése érdekében az úszólétesítmény személyzetének munkaidejét szabályozó jogszabályokat és kollektív szerződést a személyzet részére könnyen megközelíthető helyen elérhetővé kell tenni.”

21. § A Vkt. 47/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47/B. § (1) A tengeri nagyhajó munkavállalójának és a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi munkaidejéről és pihenőidejéről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak az úszólétesítmény vezetője vagy megbízottja és a munkavállaló által aláírt másodpéldányát a kihajózáskor a munkavállaló (kölcsönzött munkavállaló esetén a kölcsönbeadó) rendelkezésére kell bocsátani.

(2) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartást a kihajózásig (legkésőbb a következő hónap végéig – munkaidőkeret alkalmazása esetén az adott munkaidőkeret végéig) meg kell őrizni a fedélzeten.

(3) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának a nyilvántartás másodpéldányát egy évig meg kell őriznie.

(4) A nyilvántartást a 47/A. § (2) bekezdésében meghatározott nyelveken kell vezetni.

(5) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartást a felelős hajóvezetőnek, valamint az utazó munkavállalónak kihajózáskor (legkésőbb a következő hónap végéig) közösen ellenőrizniük kell, és aláírásukkal igazolni azok helyességét.

(6) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartásba feljegyzendő minimális adatok a következők:

a) a hajó neve;

b) a munkavállaló neve;

c) a felelős hajóparancsnok neve;

d) dátum;

e) munkanap vagy pihenőnap;

f) a napi munka- és pihenőidők kezdete és vége.”

22. § A Vkt. 60. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A jogszabályban előírt)

„l) úszólétesítményen a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint munkaidejére és pihenőidejére”

(vonatkozó rendelkezések megsértőit a hajózási hatóság – a hajózási bírság mértékéről és kivetésének szabályairól szóló kormányrendeletben előírtak szerint – bírság megfizetésére kötelezheti.)

23. § A Vkt. 78/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78/A. § (1) Az állam tulajdonában lévő víziút, meder, parton lévő létesítmény és kapcsolódó ingatlanok, továbbá az országos közforgalmú kikötők létesítését, felújítását és fejlesztését, valamint ezekkel összefüggő úszólétesítmény- és egyéb eszközbeszerzéseket és -felújításokat az előzőek tulajdonosa, vagyonkezelője, működtetője vagy üzemben tartója (a továbbiakban: tulajdonos vagy működtető szervezet) vagy a fejlesztési közreműködő végezheti (a továbbiakban együtt: megvalósító szervezet).

(2) Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az (1) bekezdés szerinti, érintett tulajdonos vagy működtető szervezet közreműködik. A tulajdonos vagy működtető szervezet és a fejlesztési közreműködő a feladatok megosztásáról megállapodást köt.

(3) A megvalósító szervezet, mint építtető az állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés és eszközbeszerzés esetén az állam nevében és javára jár el, tevékenysége fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.

(4) A megvalósító szervezet felelős az építési munkák előkészítéséért. A megvalósító szervezet a fejlesztés érdekében gondoskodik a szükséges műszaki tervek (így különösen az engedélyezési terv vagy a kiviteli terv) és tanulmányok elkészítéséről, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési, illetve vízjogi létesítési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, próba- vagy megelőző régészeti feltárást, közműkiváltást), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A megvalósító szervezet kivitelezési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt és közreműködik az üzemeltetési engedélyezési eljárás során.

(5) A megvalósító szervezet az általa felhasznált forrásokkal és létrehozott eszközökkel a fejlesztés és eszközbeszerzés pénzügyi zárását követően elszámol a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel.

(6) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az állam tulajdonába és ellenérték nélkül a megvalósító szervezet vagyonkezelésébe kerül

a) a megvalósító szervezet által megvásárolt vagy kisajátított terület,

b) az egyes fejlesztéssel és eszközbeszerzéssel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett eszköz (így különösen úszólétesítmény, víziközlekedés forgalmának irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jel, eszköz, hordalékvizsgálatot lehetővé tevő eszköz, szoftver, egyéb eszköz).

(7) Ellenérték nélkül a megvalósító szervezet vagyonkezelésébe kerül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az állam tulajdonában és a megvalósító szervezettől eltérő vagyonkezelő vagyonkezelésében álló és a fejlesztéshez szükséges terület, vízilétesítmény.

(8) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba, úszólétesítmények esetén a tulajdonjog hajólajstromba történő bejegyzéséről a megvalósító szervezet gondoskodik. A megvalósító szervezet a vagyonkezelői jog, valamint a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó hatósági határozatokat annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. A megvalósító szervezet vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartásba, valamint úszólétesítmények esetén a tulajdonjog hajólajstromba történő bejegyzése vagy törlése mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

(9) Ha a megvalósító szervezet jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély alapján az állam tulajdonában és más vagyonkezelésében levő ingatlanon közcélú tevékenységet folytat, a vagyonkezelő az érintett ingatlanokat külön megállapodás alapján a szükséges előkészítő munkálatok, illetve az építési munkák idejére köteles térítésmentesen a megvalósító szervezet birtokába és használatába adni.

(10) Ha a megvalósító szervezet jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély alapján helyi önkormányzat tulajdonát képező ingatlanon közcélú tevékenységet folytat, a megvalósító szervezet és az érintett helyi önkormányzat köteles az előkészítés és építés idejére, ezek céljából az ingatlan ingyenes használatára írásban megállapodást kötni a megvalósító szervezet megkeresésétől számított 60 napon belül.

(11) A megvalósító szervezet az állami tulajdonú ingatlanon megvalósított fejlesztést és eszközt az állam által kijelölt vagyonkezelő szervezet részére adja át. A vagyonkezelő és a megvalósító szervezet az ingyenes átadás-átvételről elszámolási megállapodást készít az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül az MNV Zrt. mint tulajdonosi joggyakorló egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az érintett fejlesztést, eszközt az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye. Ezen eljárás ellenérték nélkül a megvalósító szervezet által nyilvántartott könyv szerinti értéken történik azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.

(12) A más vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú vagyonelemen végzett, nem a közcélú tevékenység folytatásához kapcsolódó fejlesztés és eszközbeszerzés tekintetében a megvalósító szervezet az átadás-átvétel fordulónapjától számított egy éven belül elszámolási megállapodást készít a tulajdonosi joggyakorló egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az ingatlan vagyonkezelője a vagyonelemeket nyilvántartásba vegye.

(13) A helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon a helyi önkormányzat érdekében megvalósított fejlesztés e törvény erejénél fogva az átadás-átvétel fordulónapján a helyi önkormányzat tulajdonába kerül a helyi önkormányzat és a megvalósító szervezet elszámolási kötelezettsége mellett.

(14) Az elszámolási megállapodásnak tartalmaznia kell az átadott fejlesztésnek, eszköznek a tulajdonos és vagyonkezelő eszköz-nyilvántartási rendje szerinti, az állami vagyon nyilvántartására vonatkozó jogszabályoknak, a számviteli törvénynek megfelelően szolgáltatandó adatait, az európai uniós és a költségvetési forrásokkal történő eszközönkénti elszámolást.”

24. § (1) A Vkt. 78/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2a)–(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A megvalósító szervezet a fejlesztéssel érintett közcélú tevékenység meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjét és tulajdonosát arról, hogy a fejlesztési tevékenység során mely közműszakasz átalakítása, áthelyezése (a továbbiakban együtt: kiváltása) vagy fejlesztése szükséges.

(2) A tulajdonos az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közmű kiváltását vagy -fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. A megvalósító szervezet a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű, a tulajdonossal egyeztetett – 30 napnál nem rövidebb – határidőt határoz meg a közmű kiváltására vagy fejlesztésére. A tulajdonos a véleményét a megvalósító szervezet értesítésének kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni a megvalósító szervezettel.

(2a) A megvalósító szervezet tulajdonos által elvégzett vagy elvégeztetett közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségét a tulajdonosnak vagy annak jogutódjának megfizeti.

(2b) Az építtető az általa létrehozott közművet a közmű műszaki átadás-átvételi eljárásának eredményes lezárását követően, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a megvalósító szervezet által nyilvántartott könyv szerinti értéken, a közműkiváltás vagy -fejlesztés megvalósítása előtti tulajdonos vagy annak jogutódja tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe adja. Az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.

(2c) A közmű ellenérték nélkül akkor adható át a tulajdonosnak, ha a közmű kiváltására vagy -fejlesztésére műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a közműkiváltás vagy -fejlesztés költségei nem haladták meg a közmű szokásos piaci árát. Ha a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, úgy a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -fejlesztéssel arányos költséget a tulajdonos köteles megtéríteni.

(2d) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül a megvalósító szervezet és a tulajdonos kötelesek egymással tételesen elszámolni, illetve megállapodást kötni.”

(2) A Vkt. 78/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén a megvalósító szervezet jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a tulajdonos tűrni köteles.”

25. § A Vkt. 90. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„n) az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i 2014/112/EU tanácsi irányelv, az egyes foglalkoztatáspolitikai és egészségügyi tárgyú jogszabályokkal együtt.”

26. § (1) A Vkt. 58. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki:]

„g) az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság ellenőrzési tevékenysége során e célra rendszeresített szolgálati célú vízijárműveire.”

(2) A Vkt. 58. § (1) bekezdésében a „Ráckevei-Dunaág és a Tisza-tó” szövegrész helyébe a „Ráckevei (Soroksári)–Dunaágnak és a Tisza-tónak” szöveg, a „Kormány rendeletben” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg lép.

(3) A Vkt. 87. § 4a. pontjában a „kormányhatározatban kijelölt NIF Zrt.” szövegrész helyébe a „jogszabályban vagy kormányhatározatban kijelölt szervezet” szöveg lép.

27. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 5.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„5.7. pályahálózat-működtető: azon gazdálkodó szervezet, amely vasúti pályahálózat működtetését végzi, ideértve – a tulajdonosi jogok gyakorlójaként, vagyonkezelőként vagy vagyonműködtetőként – a vasúti pálya és annak tartozékai vagyonkezelését, vagyonműködtetését is;”

28. § A Vtv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A magyar állam a pályahálózat-működtetővel az állami tulajdonban lévő vasúti pályahálózatok vagyonkezelésére vagyonkezelési szerződést vagy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység (a továbbiakban: vagyonműködtetés) érdekében – a legalább többségi állami tulajdonú pályahálózat-működtető gazdasági társasággal – vagyonműködtetési szerződést köt.

(1a) A vasúti pályahálózatra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti vagyonkezelési, vagyonműködtetési tevékenység közfeladatnak minősül.”

29. § A Vtv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vasúti társaság a tulajdonosi jogkörében, vagyonkezelésében vagy vagyonműködtetésében álló területen megvalósuló vasútfejlesztés esetén a beruházás jogerős használatbavételéig a beruházás megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles.”

30. § A Vtv. „Adatvédelem, adatkezelés” alcíme a következő 83. §-sal egészül ki:

„83. § A közforgalmú vasúti járművek típusengedélyezési eljárása során a közlekedési hatóság részére átadott műszaki adatok – ide nem értve a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott nemzeti vasúti jármű nyilvántartásban szereplő adatokat – megismerése iránti igényt nemzetbiztonsági érdekből, illetve a bűncselekmények megelőzése érdekében az adat keletkezésétől számított legfeljebb 30 évig, de legfeljebb az érintett közforgalmú vasúti jármű üzemidejének végéig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekeit veszélyezteti. Az igény teljesíthetőségéről – Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekeit mérlegelve – az adatkezelő a terrorizmus elleni küzdelemért és a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter véleményének kikérésével dönt.”

31. § A Vtv.

- a) 2. § 4.12. pont a) alpontjában a „vagyonkezelési” szövegrész helyébe a „vagyonkezelési, vagyonműködtetési” szöveg,

- b) 38. § (1) bekezdésében a „vagyonkezelésére,” szövegrész helyébe a „vagyonkezelésére, vagyonműködtetésére,” szöveg, valamint a „nemzeti vagyonról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben” szöveg,

- c) a 44. § (5) bekezdésében a „vagyonkezelői” szövegrész helyébe a „vagyonkezelői, vagyonműködtetési” szöveg,

- d) 3. melléklet e) pont ec) alpontjában a „vagyonkezelés feltételeit” szövegrész helyébe a „vagyonkezelés (vagyonműködtetés) feltételeit” szöveg

lép.

32. § Hatályát veszti a Vtv. 26. § (2) bekezdése.

51. § A Gfbt. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdésben meghatározott szervezeti egység vezetésére a Bit. 53. § (4)–(5) bekezdésében és 54. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő, felelős vezetőt (a továbbiakban: felelős vezető) kell kijelölni, akit a MABISZ ügyvezető és képviseleti szerve jelölhet ki, továbbá aki e minőségében csak a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint a MABISZ legfőbb szerve határozatainak van alávetve, és a MABISZ tagjai által nem utasítható. A MABISZ az elkülönített szervezeti egységet érintő kérdésekben az alapszabályban meghatározott módon, a (3) bekezdésben meghatározott biztosítók képviselői közül, a felelős vezető vezetésével működő döntést hozó testületet hozhat létre, amely esetben a felelős vezető a testület döntéseinek is alá van vetve.”

52. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nemzeti mobil fizetési szervezet vagy közlekedésszervező általi továbbértékesítés esetén a (4) bekezdés alkalmazásában 2016. november 1-jétől a jegy vagy bérlet megvásárlójának az a személy minősül, aki azt a nemzeti mobil fizetési szervezettől vagy a közlekedésszervezőtől vagy ezek viszonteladójától megvásárolja.”

53. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ekpt.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Az alsó kötélvezetésű sífelvonós tevékenységet végző szervezet köteles a tevékenysége megkezdését és a tevékenységével történő felhagyást a közlekedési hatóságnál bejelenteni.

(2) A folyamatos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet köteles a tevékenységének szüneteltetését a közlekedési hatóságnál bejelenteni. Az időszakos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet köteles a tevékenységének egy vagy több üzemeltetési cikluson át történő szüneteltetését a közlekedési hatóságnál bejelenteni. Az üzemeltetési ciklusok közötti leállást nem kell bejelenteni.

(3) A bejelentést tevő szervezet köteles a közlekedési hatóság részére az alsó kötélvezetésű sífelvonó tevékenysége megkezdésének és tevékenységével való felhagyás bejelentésére vonatkozó szabályokról, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemszünet bejelentésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott információkat rendelkezésre bocsátani.

(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat nyilvántartásba veszi és a tevékenység teljes ideje alatt kezeli.”

54. § Az Ekpt. 24. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„a) az alsó kötélvezetésű sífelvonó tevékenysége megkezdésének és tevékenységével való felhagyás bejelentésére vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemszünet bejelentésének részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

55. § Hatályát veszti az Ekpt. 24. § (2) bekezdés b) pontja.

56. § Az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény (a továbbiakban: 2015. évi CCXXV. törvény) 49. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 3. § (2) bekezdése és a 25. § g) pontja 2017. február 22-én lép hatályba.

(9) A 7. § (1) bekezdése és a 8. § (2) bekezdése 2017. szeptember 19-én lép hatályba.”

57. § A 2015. évi CCXXV. törvény 49. § (1) bekezdésében a „(2)–(8) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(9) bekezdésben” szöveg lép.