2015. évi LXXI. törvény — mi változott? 2015. július 1.

18. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 152. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, ezzel egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a közvetítői eljárásra kötelező és tárgyalást felfüggesztő határozatában felhívja a feleket arra, hogy a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket nyolc napon belül terjesszék elő a bíróságon vagy a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzés másolatát csatolják a közvetítőhöz intézendő felkéréshez. A bíróság a határozat közlésével egyidejűleg a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatja a kötelező közvetítői eljárás kezdeményezésének törvényben meghatározott szabályairól.”

(2) A Pp. 319. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A perbehívásra rendelkezésre álló határidőt – az alperes vonatkozásában – a felperes 318. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján benyújtott előkészítő iratnak az alperes részére történő kézbesítésétől kell számítani.”

(3) A Pp. 388. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kisértékű perekben a perbehívásra és a perbehívott nyilatkozatára (58. és 59. §) meghatározott határidő nyolc nap.”

(4) A Pp. 394/B. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A polgári perben – és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban is – a fél vagy a képviselője – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: beadvány) választása szerint elektronikus úton is benyújthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus út választása esetében az eljárás folyamán – ideértve az eljárás minden szakaszát és a rendkívüli perorvoslatot is – a félnek vagy képviselőjének a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a részére. A beadvány elektronikus úton történő benyújtását az (1) bekezdés szerinti elektronikus út vállalásának kell tekintetni. Az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó bejelentést a fél vagy a jogi képviselő az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró bíróságnál.

(3) A bíróság a fél részére papír alapon kézbesíti a bírósági iratot, ha a fél az eljárásban képviselője útján jár el és az iratot nem a képviselő, hanem a fél részére kell kézbesíteni, vagy a képviselő részére nem lehet kézbesíteni. A bíróság a felet tájékoztatja arról, hogy a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton is tarthatja. Ha a fél nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítés a másik fél számára kötelező vagy azt vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél számára.”

(5) A Pp. 394/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A jogi képviselő nélkül eljáró jogutód félre nem vonatkozik az, hogy a jogelőd az elektronikus kézbesítést vállalta, vagy a papír alapú kézbesítésre való áttérés megtörtént.”

(6) A Pp. 394/G. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A fél, illetve a képviselője az elektronikus úton benyújtott beadványokat az arra rendszeresített űrlapon terjeszti elő.”

(7) A Pp. 394/G. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az Országos Bírósági Hivatal az űrlapokat a honlapon közzéteszi. A honlapon fel kell tüntetni az űrlapok közzétételének időpontját. A közzététel időpontjától az űrlap alkalmazása kötelező.

(9) Ha az űrlap módosítására kerül sor, az Országos Bírósági Hivatal ennek tényéről a honlapon a módosított űrlap közzététele előtt hét nappal tájékoztatást ad. Az Országos Bírósági Hivatal a módosított űrlap közzétételét követően a honlapon tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott. A honlapot el kell látni a nem rendszeresített űrlapok előterjesztésének jogkövetkezményeire, valamint az űrlap kitöltésének módjára vonatkozó tájékoztatással. Ha az űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, az Országos Bírósági Hivatal az űrlapot haladéktalanul módosítja vagy új űrlapot rendszeresít.

(10) A törvény, illetve a bíróság által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át nem üzemelt a kézbesítési rendszer vagy az Országos Bírósági Hivatal rendszere.”

(8) A Pp.

- a) 98. §-ában a „halála” szövegrész helyébe a „halála vagy megszűnése” szöveg,

- b) 102. § (1) bekezdésében a „bíróságok központi internetes honlapján” szövegrész helyébe a „bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: honlap)” szöveg,

- c) 102. § (1a) bekezdés a) pontjában a „bíróságok központi internetes honlapján” szövegrész helyébe a „honlapon” szöveg,

- d) 270. § (3) bekezdésében a „157. § a) és g) pontja” szövegrész helyébe a „157. § a) és g) pontja, valamint 157/A. § (1) bekezdése” szöveg,

- e) 394/C. § felvezető szövegében a „2015. július 1. napjától” szövegrész helyébe a „2016. január 1. napjától” szöveg,

- f) 394/E. § (1) bekezdés felvezető szövegében a „2015. június 30. napja” szövegrész helyébe a „2015. december 31. napja” szöveg,

- g) 394/E. § (2) bekezdésében a „2015. július 1. napját” szövegrész helyébe a „2016. január 1. napját” szöveg,

- h) 394/G. § (1) bekezdésében a „(2)–(7) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(10) bekezdésben” szöveg,

- i) 394/G. § (6) bekezdésében a „bíróságok központi honlapján” szövegrész helyébe a „honlapon” szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti a Pp. 394/C. § e)–g) pontja.

19. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az e törvényben szabályozott közjegyzői eljárások polgári nemperes eljárások, amelyekre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy az eljárás sajátosságaiból más nem következik – az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

(2) A Ktv. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az e törvényben szabályozott eljárásokban az a közjegyző jár el, akihez a fél a kérelmét előterjeszti.”

(3) A Ktv. 31/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közjegyzői iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, a megszűnésére és tagjainak felelősségére, továbbá e törvény szerinti átalakulására, egyesülésére és szétválására – e törvényben foglalt eltérésekkel – a Polgári Törvénykönyvnek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

(4) A Ktv. 31/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közjegyzői iroda másik közjegyzői irodával egyesülhet vagy közjegyzői irodákká válhat szét, és kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a közjegyzői irodától megváló tag a vagyon egy részével más, már működő közjegyzői irodához, mint átvevő közjegyzői irodához csatlakozik.”

(5) A Ktv. 31/F. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A közjegyzői szolgálatnak a 22. § (1) bekezdés a) vagy d) pontja alapján történő megszűnésétől számított 90 napon belül meghozott végleges döntéssel a közjegyzői iroda korlátolt felelősségű társasággá alakulhat át, vagy több közjegyző tagságával működő közjegyzői iroda szétválhat úgy, hogy kiválással a közjegyzői szolgálat megszűnésével érintett tag korlátolt felelősségű társaságot alapít. A közjegyzői iroda más esetben vagy más gazdasági társasággá történő átalakulásáról, gazdasági társaság kiválásáról nem dönthet.”

(6) A Ktv. 31/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közjegyző iroda egyesüléséhez és szétválásához a területi kamara elnökségének előzetes engedélye, korlátolt felelősségű társasággá történő átalakuláshoz vagy annak kiválással történő létrehozásához a közjegyzői szolgálatnak a 22. § (1) bekezdés a) vagy d) pontjában meghatározott okból történő megszűnéséről kiállított igazolása szükséges.”

(7) A Ktv. 49/A. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)–e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következőket:]

„g) a közjegyzőjelölt, illetve a közjegyzőhelyettes aláírásmintája.”

(8) A Ktv. 49/C. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)

„j) a közjegyző, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt aláírásmintája.”

(9) A Ktv. 120. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy)

„d) felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt, valamint a felolvasás kezdő és befejező időpontját az okiratban óra, perc pontossággal rögzítse; a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik,”

(10) A Ktv. a következő 130/A. §-sal egészül ki:

„130/A. § A közokirat kiállítása az abban foglalt – vagy a közokiratba foglalt nyilatkozat alapjául szolgáló, illetve az alapján létrejött – jogügyletből eredő jogviszony tartalmával kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítését nem akadályozza.”

(11) A Ktv. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 12. §-ban, valamint a 120–129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.”

(12) A Ktv. 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként a másik fél lakóhelyére, illetve székhelyére továbbítja. A jegyzőkönyvet a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A közjegyző erről a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, a feladás helyét, évét, hónapját, napját, a kérelmet előterjesztő kívánságára óráját is.”

(13) A Ktv. tanúsítvány alcíme a következő 147/A. §-sal egészül ki:

„147/A. § Nem tekinthető közokiratnak az a tanúsítvány, amelyet a közjegyző a 136–147. §-ban foglaltak megsértésével készített.”

(14) A Ktv. 166. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői levéltárban kell elhelyezni)

„b) a 2009. január 1-jét követően érkezett, jogerősen befejezett, nem e törvényben szabályozott közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett, további intézkedést nem igénylő iratokat az érkezésüket követő öt év elteltével;”

(15) A Ktv. 168. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyzői levéltár által kezelt okiratokról a levéltáros adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át őrizetben levő okiratot és engedélyezheti az iratokba való betekintést. A közjegyzői levéltár által kezelt nem e törvényben szabályozott nemperes ügyekben keletkezett iratokról a levéltáros a közjegyzőkre vonatkozó ügyviteli szabályok szerint adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, és engedélyezheti az iratokba való betekintést.”

(16) A Ktv. 170. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői levéltáros jegyzőkönyvet készít)

„c) az átvett iratokban tapasztalt, a 171. §-ban meghatározott hiányosságokról.”

(17) A Ktv. 171. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha az átadás-átvételi eljárásban történő számbavétel során a közjegyzői levéltár a közjegyző nyilvántartásai szerint létrejött, közjegyző által eredetiként megjelölt okirat hiányát állapítja meg, az átadásra kötelezett közjegyzőt vagy örökösét határidő kitűzésével felszólítja a hiány pótlására.

(2) Ha a felszólítás eredménytelen, és a hiányzó okirat kiadmánya a feleknél, a bíróságnál vagy bármely hatóságnál fellelhető, a közjegyzői levéltár ezt bevonja, ennek alapján hiteles másolatot készít, amelyet a területi kamara elnöke és a közjegyzői levéltáros ír alá.”

(18) A Ktv. XIII. fejezetének címe és az azt követő 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a Ktv. a következő 172/A–174. §-sal egészül ki:

„XIII. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

172. § (1) A közjegyző az e törvényben szabályozott eljárásokban a fél – az igazságügyért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott alakban és tartalommal előterjesztett – kérelemére jár el.

(2) Záradéki tanúsítvány kiállítása iránt alakszerű kérelmet nem kell előterjeszteni, ha a közjegyző a tanúsítványt nyomban kiállítja.

172/A. § Ha a meghatalmazott útján történő eljárást jogszabály nem tiltja, az e törvényben szabályozott eljárásokban – ha e törvény vagy az adott jognyilatkozat megtételét szabályozó egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik – meghatalmazottként bármely cselekvőképes személy eljárhat.

173. § Az e törvényben szabályozott eljárások irataiba való betekintésre a Kjnp. és a Pp. rendelkezései nem alkalmazhatóak.

174. § Ha az e törvényben szabályozott eljárásban a fél a kérelmét visszavonja vagy az eljárás lefolytatása a fél mulasztása miatt hiúsul meg, a közjegyző az eljárást végzéssel befejezetté nyilvánítja. E végzés ellen fellebbezésnek van helye. A jogerőre emelkedésről a felet külön értesíteni nem kell, de a fél kérelmére a végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot.”

(19) A Ktv. 183. §-a következő k) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – rendelettel állapítsa meg:]

„k) a közjegyző okirat-szerkesztési eljárására irányuló kérelem tartalmi és formai követelményeit.”

(20) A Ktv.

- a) 138. § (1) bekezdésében az „okiratról” szövegrész helyébe a „közokiratról és annak mellékleteiről” szöveg,

- b) 142. § (3) bekezdésében a „megbízó” szövegrész helyébe a „kérelmet előterjesztő” szöveg,

- c) 153. §-ában az „okiratról” szövegrész helyébe a „tanúsítványról” szöveg,

- d) 162. § (1) bekezdésében a „megbízta” szövegrész helyébe a „felkérte” szöveg,

- e) 165. § (4) bekezdésében a „megbízás” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg,

- f) 170. § (3) bekezdésében a „megbízást” szövegrész helyébe a „kérelmet” szöveg

lép.

(21) Hatályát veszti a Ktv. 157. §-ában az „okirat elkészítésénél és” szövegrész.

(6) Az Iasz. 109. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szolgálati idejétől függően az illetményalap 15–30 százalékának, a bírósági ügyintéző az illetményalap 10–15 százalékának, a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár az illetményalap 10 százalékának, a törvényszéki végrehajtó és a végrehajtási ügyintéző az illetményalap 8 százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult. A bírósági titkár beosztási és munkaköri pótléka összesen nem lehet több a Kúrián az illetményalap 15 százalékánál, az OBH-ban 20 százalékánál.”

23. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 117. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az ügyészségi fogalmazó és az alügyész az illetményalap tíz százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult. Az alügyész beosztási és munkaköri pótléka összesen nem lehet több a Legfőbb Ügyészségen az illetményalap tizenöt százalékánál.”

25. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) a 30. §-t követően a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

„IV/A. FEJEZET

ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS

9/A. Az elektronikus kommunikáció feltételei

30/A. § (1) Ahol törvény az ügyész vagy az ügyészség számára elektronikus kapcsolattartást rendel vagy arra lehetőséget biztosít, az elektronikus kapcsolattartásra – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az ügyészség eljárása során – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a következő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint és az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól:

1. az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,

2. az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről,

3. azonosítási szolgáltatás,

4. kézbesítési szolgáltatás, beleértve a biztonságos kézbesítési szolgáltatást is,

5. elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás,

6. nyilatkozattételi jogosultsággal kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása,

7. hozzáférés az elektronikus iratkezelő rendszerhez,

8. hozzáférés biztosítása az informatikai rendszer működésével kapcsolatos adatokhoz,

9. elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,

10. papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,

11. elektronikus iratról hiteles elektronikus másolat készítése,

12. elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése,

13. elektronikus iratok kezelése,

14. a hatóság informatikai rendszeréhez automatikus adatelérési felület (hozzáférés) biztosítása más hatóság számára,

15. elektronikus dokumentum titkosítása,

16. elektronikus űrlapok kezelése,

17. informatikai háttér szolgáltatása,

18. iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés-szolgáltatás,

19. központi érkeztetési ügynök,

20. központi kézbesítési ügynök,

21. jogszabályban szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként nevesített további elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatás.

30/B. § (1) Az ügyész hivatali elektronikus aláírása a Legfőbb Ügyészség által rendszeresített minősített elektronikus aláírás. Az ügyész a hatáskörébe tartozó ügyben elkészített, a kiadmányozási jogkörébe tartozó elektronikus okiratot hivatali elektronikus aláírással látja el.

(2) A 30/A. § (2) bekezdése szerint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás során kiállított, szervezeti elektronikus aláírással ellátott irat közokirat.

9/B. Az elektronikus űrlap

30/C. § (1) A legfőbb ügyész a szakterületi és az igazgatási tevékenység támogatása, elősegítése érdekében elektronikus űrlap bevezetését rendelheti el, amelynek használata az ügyészséggel szolgálati viszonyban nem állók számára nem kötelező. Ha az ügyészséggel szolgálati viszonyban nem álló elektronikus űrlapot nyújt be, azt az elektronikus úton való kapcsolattartás vállalásának kell tekinteni.

(2) A bevezetett elektronikus űrlapot letölthető és kinyomtatható formában is közzé kell tenni az ügyészség honlapján. Az űrlap közzétételével egyidejűleg közzé kell tenni az alkalmazhatóságára és alkalmazására vonatkozó általános tájékoztatót, valamint a kitöltésre vonatkozó szabályokat.

(3) Az űrlap az ügyészség részére biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás igénybevételével nyújtható be.

(4) Az elektronikus űrlap módosításáról, továbbá visszavonásáról a legfőbb ügyész rendelkezhet. Az űrlap módosításáról vagy a visszavonásáról szóló tájékoztatót az ügyészség honlapján közzéteszi.

9/C. Egyéb elektronikus beadványok

30/D. § A legfőbb ügyész meghatározhatja az ügyészség részére elektronikusan beküldhető beadványok formátumát. A kötelezően alkalmazandó és informatikailag támogatott feldolgozhatóságú elektronikus formátumokról szóló tájékoztatót az ügyészség honlapján közzéteszi. A nem meghatározott formátumban beküldött beadvány nem tekinthető az ügyészség részére beadottnak.”