2015. évi LXXI. törvény — mi változott? 2015. június 20.

(11) A Hetv. 119. § b) pontjában a „nyomtatványának adattartalmát” szövegrész helyébe a „nyomtatványának, valamint a hagyatéki eljárási igazolás adattartalmát” szöveg lép.

20. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 116. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A területi kamara az ügyvédi irodának a (3) bekezdés a)–f) pontjában, valamint a (8) bekezdés d)–g) pontjában foglalt adatait a honlapján közzéteszi.”

(2) Az Üt.

- a) 5. § (1) bekezdés e) pontjában az „értéktárgy” szövegrész helyébe a „vagyontárgy” szöveg,

- b) 10. § (3) bekezdésében az „értéktárgyért” szövegrész helyébe a „vagyontárgyért” szöveg,

- c) 28. § (1) bekezdésében az „egyéb értékről” szövegrész helyébe a „vagyontárgyról” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az Üt. 68. § (8)–(11) bekezdése.

21. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírósági ügyintéző olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselő, aki a bíró feladatkörében eljárva, a bíró – vagy azon feladatok esetében, amelyekben a bírósági titkár önállóan, önálló aláírási joggal jogosult eljárni, a bírósági titkár – irányítása és felügyelete mellett, önálló felelősséggel intézi a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.”

(2) Az Iasz. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a tisztviselő és az írnok a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. A (7) bekezdés szerinti jogszabály meghatározott iskolai végzettségű tisztviselő részére a vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.”

(3) Az Iasz. 22. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)

„a) nyugdíjasnak minősül,”

(4) Az Iasz. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha azt a nyugdíjasnak minősülő, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő igazságügyi alkalmazott kéri.”

(5) Az Iasz. a következő 42/B–42/D. §-sal egészül ki:

„42/B. § (1) A bírósági titkárt az OBH elnöke a miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban: minisztérium) a jogszabályok előkészítésében történő részvétel, kegyelmi ügyek intézése vagy egyéb igazságügyi munkatapasztalatot igénylő feladat ellátása céljából beoszthatja. A beosztáshoz a bírósági titkár hozzájárulása szükséges.

(2) A minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében – a fegyelmi eljárás elrendelésének és lefolytatásának, valamint az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony megszüntetésének kivételével – a munkáltatói jogkört a miniszter gyakorolja.

(3) A minisztériumba beosztott bírósági titkár köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni.

(4) A minisztériumi beosztás megszűnését követően a bírósági titkárt a minisztériumi beosztást megelőző szolgálati helyére kell beosztani.

(5) Az OBH elnöke a bírósági titkár minisztériumi beosztását megszünteti:

a) a bírósági titkár kérelmére,

b) az igazságügyért felelős miniszter indítványára.

(6) A bírósági titkár a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, amitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

42/C. § (1) A minisztériumba beosztott bírósági titkár hivatali munkáját a miniszter a kormánytisztviselőkre irányadó szabályok szerint értékeli.

(2) A minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében az 55–76. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a minisztériumba beosztott bírósági tikár ellen a miniszter kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

(3) A minisztériumba beosztott bírósági titkár adatait a minisztériumban kell nyilvántartani.

(4) A minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében a 95–123. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztási pótlék mértéke az illetményalap 5–10 százaléka.

42/D. § Az OBH elnöke több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében az igazságügyi alkalmazott hozzájárulásával és az igazságügyi alkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök egyetértésével külön feladattal bízhatja meg az igazságügyi alkalmazottat.”

22. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 14. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe:

a) a szakmai értékelés tekintetében]

„ab) a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése érdekében az OBH-ban eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő, valamint a központi igazgatási feladatokban történő közreműködés OBH elnöke általi értékelése, továbbá a jogszabályok előkészítésére vonatkozó átfogó ismeretek megszerzése érdekében az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő miniszter általi értékelése,”

(2) A Bjt. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában és b) pont ba)–bc) alpontjában megjelölt érvénytelenségi okok esetén új pályázatot kell kiírni.”

24. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

- a) 3. § (1) bekezdésében a „bíróra” szövegrész helyébe a „bíróra, bírósági titkárra” szöveg,

- b) 60. § (1) bekezdés d) pontjában a „bíró” szövegrész helyébe a „bíró, bírósági titkár” szöveg

lép.

26. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény az 53. §-t követően a következő 22/A. és 22/B. alcímmel egészül ki:

„22/A. Az ügyész keresetindítási joga közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében

[A Ptk. 6:88. § (4) bekezdéséhez]

53/A. § (1) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az ügyész a Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött szerződések tekintetében is a Ptk. 6:88. § (4) bekezdésében biztosított keresetindítási jogával élhet.

(2) A Ptk. 6:88. § (4) bekezdése szerinti keresetindítási jog a közérdekben olyan szerződés megkötésével okozott sérelmek esetén is alkalmazható, amely szerződéssel a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 159/A. § (1) bekezdésében meghatározott értékre elkövetett, illetve ilyen mértékű kárt, vagyoni hátrányt vagy vagyoncsökkenést (ezek együttes összegét számítva is) okozó bűncselekmény

a) miatt indult büntetőeljárás terheltjének vagyontárgyát,

b) elkövetéséhez felhasznált szervezet vagy olyan szervezet vagyontárgyát, amely szervezet javára a bűncselekmény elkövetése előny szerzését eredményezte, továbbá e szervezet vonatkozásában a Be. 159/A. § (3)–(5) bekezdés alapján és a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével érintett vagyontárgyat

[az a)–b) pont szerinti vagyontárgy a továbbiakban együtt: érintett vagyontárgy] a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárás megindításának alapjául szolgáló hatósági eljárás megindulását megelőző egy éven belül feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy hozzátartozó javára ruházták át.

(3) A (2) bekezdés olyan szerződések esetében is irányadó, amellyel az érintett vagyontárgy feletti rendelkezési vagy hasznosítási jogot a (2) bekezdés szerinti módon, illetve személy javára a vagyontárgy értékének jelentős csökkenését eredményező módon korlátozták.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben az ügyész keresetében a szerződések sértettekkel szembeni hatálytalanságának megállapítását is kérheti.

(5) Ha az ügyészi keresettel érintett vagyontárgy ingatlan, az ügyész a (2) és (3) bekezdés szerinti szerződésekkel kapcsolatos széljegyzett beadványok elintézésének függőben tartása érdekében kérheti az ingatlanügyi hatóság megkeresését. A bíróság e kérelem tárgyában a tárgyalás előkészítésére irányuló intézkedések körében dönt. A bíróság megkeresése alapján az ingatlanügyi hatóság a megkereséssel érintett beadványok elintézését a bíróság jogerős döntéséig függőben tartja.

22/B. Behajtási költségátalány megfizetése

[A Ptk. 6:155. § (2) bekezdéséhez]

53/B. § Vállalkozások közötti szerződésből, illetve szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződéséből eredő fizetési késedelem esetén a behajtási költségátalány megfizetésére – a Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött szerződések tekintetében is – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, így a kötelezett, illetve a szerződő hatóság a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.”