2015. évi CV. törvény — mi változott? 2023. január 1.
A 2022. szeptember 1. és 2023. január 1. között hatályba lépett módosítások. 9 sor került be, 9 sor került ki.
← Előző módosítás (2022. szeptember 1.)Következő módosítás (2023. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 170 változatlan sor ⋯
- c) társasházi és lakásszövetkezeti lakások számára a társasház, lakásszövetkezet által biztosított épület-karbantartási, épületüzemeltetési, takarítási szolgáltatások, fűtési és egyéb közműszolgáltatások,
- d) lakóingatlanra kötött vagyonbiztosítási szerződés, felelősségbiztosítási szerződés, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás,
- 42. minimálbér: külön jogszabály rendelkezése alapján megállapított kötelező legkisebb munkabér,
- 43. öregségi nyugdíj legkisebb mértéke: az erről szóló jogszabályban meghatározott, évente felülvizsgált összeg,
- 43.
- 44. önállóan forgalomképes ingatlan: olyan ingatlan, amely önálló helyrajzi számmal rendelkezik, vagy olyan önálló tulajdoni illetőség, amely a természetben elkülönült, és a használatát megosztási megállapodás rendezi,
- 45. pénzforgalmi szolgáltató: a Hpt. és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott szervezet,
- 46. pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező és ott jogszerűen tevékenységet végző, Magyarország területén határon átnyúló tevékenységként hitelt, pénzkölcsönt vagy pénzügyi lízinget nyújtó pénzügyi intézményt is,
- 47. privilegizált követelés:
- a) a törvényen alapuló tartásra jogosult részére jogerős határozattal vagy egyezséggel megállapított tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban együtt: tartásdíj) jogosultanként legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének kétszeresét – a bíróság által megállapított méltánylandó esetekben legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének háromszorosát – meg nem haladó havi összeggel számolva,
- b) bíróság által jogerősen megállapított, természetes személyt járadékszerűen megillető kártérítés, jogosultanként legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét meg nem haladó havi összeggel számolva,
- a) a törvényen alapuló tartásra jogosult részére jogerős határozattal vagy egyezséggel megállapított tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban együtt: tartásdíj) jogosultanként legfeljebb a szociális vetítési alap összegének kétszeresét – a bíróság által megállapított méltánylandó esetekben legfeljebb a szociális vetítési alap összegének háromszorosát – meg nem haladó havi összeggel számolva,
- b) bíróság által jogerősen megállapított, természetes személyt járadékszerűen megillető kártérítés, jogosultanként legfeljebb a szociális vetítési alap összegének másfélszeresét meg nem haladó havi összeggel számolva,
- c) társasházi közös költségre vonatkozó követelés, lakásszövetkezeti fenntartási célú követelés, társasházanként, lakásszövetkezetenként legfeljebb 15 000 forintot meg nem haladó havi összeggel számolva, ha pedig a közös költség részeként közműdíjakat is meg kell fizetni, akkor legfeljebb 30 000 forintot meg nem haladó havi összeggel számolva,
- d) a természetes személyt egy összegben megillető, bíróság által jogerősen megállapított kártérítés, sérelemdíj, jogosultanként összesen legfeljebb 2 millió forint összegig,
- e) közérdekkel összefüggő követelések,
⋯ 21 változatlan sor ⋯
- a) munkabér-követeléseket és a bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adók és járulékok,
- b) az adósra számlában áthárított vagy az adós ügyletei során keletkezett általános forgalmi adó, jövedéki adó és termékdíj,
- c) kisadózó vállalkozások tételes adója,
- d) a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat, valamint a megyei önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: önkormányzat) által, az önkormányzat illetékességi területén rendelettel bevezetett helyi adók, valamint települési adók,
- d) a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat, valamint a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: önkormányzat) által, az önkormányzat illetékességi területén rendelettel bevezetett helyi adók, valamint települési adók,
- e) gépjárműadó.
- f) a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti adó.
⋯ 706 változatlan sor ⋯
(2) Az adósnak – a családi vagyonfelügyelő bevonásával – haladéktalanul kezdeményeznie kell, illetve meg kell tennie a 3. melléklet szerinti nyilatkozatokban vállalt intézkedéseket, meg kell adnia a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott jogainak gyakorlásához szükséges egyedi jognyilatkozatokat.
(3) Az adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a 3. melléklet szerinti kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie. Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós és az adóstárs egy külön közös pénzforgalmi számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásai kifizetéséhez. Ezen számla felett az adós és az adóstárs közösen rendelkezik, de a számláiról és a takarékbetétjéből, összességében havonta legfeljebb csak az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke kétszeresének megfelelő összeget – továbbá a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, élettárs és az eltartottak esetén személyenként ugyanilyen összeget – három fő közös háztartásban élő közeli hozzátartozó felett ezen személyekre számítva az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresének megfelelő összeget – vehet fel készpénzben, vagy legfeljebb ilyen összegben kezdeményezhet a számláról fizetési műveletet, a mindennapi élet szokásos kiadásaihoz. Ezt meghaladóan az adós a közműszolgáltatások díját, a vagyonbiztosítások díját és a társasházi közös költség e törvényben meghatározott összegét átutalással teljesítheti. Ennél nagyobb összeget a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók rendkívüli kiadásai esetében vehet fel az adós, legfeljebb olyan összegben, amely nem veszélyezteti a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. Az adós és az adóstárs mindennapi kiadásai fedezésére nyitott számla forgalmáról kéthavonta köteles a családi vagyonfelügyelőnek elszámolni.
(3) Az adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a 3. melléklet szerinti kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie. Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós és az adóstárs egy külön közös pénzforgalmi számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásai kifizetéséhez. Ezen számla felett az adós és az adóstárs közösen rendelkezik, de a számláiról és a takarékbetétjéből, összességében havonta legfeljebb csak a szociális vetítési alap összege kétszeresének megfelelő összeget – továbbá a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, élettárs és az eltartottak esetén személyenként ugyanilyen összeget – három fő közös háztartásban élő közeli hozzátartozó felett ezen személyekre számítva a szociális vetítési alap összege másfélszeresének megfelelő összeget – vehet fel készpénzben, vagy legfeljebb ilyen összegben kezdeményezhet a számláról fizetési műveletet, a mindennapi élet szokásos kiadásaihoz. Ezt meghaladóan az adós a közműszolgáltatások díját, a vagyonbiztosítások díját és a társasházi közös költség e törvényben meghatározott összegét átutalással teljesítheti. Ennél nagyobb összeget a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók rendkívüli kiadásai esetében vehet fel az adós, legfeljebb olyan összegben, amely nem veszélyezteti a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. Az adós és az adóstárs mindennapi kiadásai fedezésére nyitott számla forgalmáról kéthavonta köteles a családi vagyonfelügyelőnek elszámolni.
(4) Az adós, adóstárs által a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezési eljárás jogerős megszüntetéséig, illetve az adósságrendezési egyezséget jóváhagyó végzés vagy az adósságtörlesztési végzés jogerőre emelkedéséig főhitelező számára havonta továbbra is teljesítendő fizetési kötelezettség mértéke legalább a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan 5. § 36. pont a) alpontjában meghatározott forgalmi értéke 7%-ának egy tizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére számol el.
(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, folyamatosan teljesíteni kell
- a) a jogerős bírósági határozattal megállapított tartásdíjnak, szüléssel járó költségnek és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatásnak (a továbbiakban együtt: tartásdíj) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló összegeit, tartásra jogosultanként legfeljebb havonta az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének kétszeresét nem haladó összegig,
- b) a magánszemély részére jogerős bírósági határozattal vagy ügydöntő határozattal megállapított és járadékszerűen fizetendő kártérítésnek, sérelemdíjnak, továbbá a bűncselekményből eredő polgári jogi igény rendezésének – havi lebontásban, a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló – részleteit, mindkét esetben jogosultanként legfeljebb havonta az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke kétszeresét meg nem haladó összeghatárig, amennyiben azok privilegizált követelésnek minősülnek,
- a) a jogerős bírósági határozattal megállapított tartásdíjnak, szüléssel járó költségnek és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatásnak (a továbbiakban együtt: tartásdíj) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló összegeit, tartásra jogosultanként legfeljebb havonta a szociális vetítési alap összegének kétszeresét nem haladó összegig,
- b) a magánszemély részére jogerős bírósági határozattal vagy ügydöntő határozattal megállapított és járadékszerűen fizetendő kártérítésnek, sérelemdíjnak, továbbá a bűncselekményből eredő polgári jogi igény rendezésének – havi lebontásban, a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló – részleteit, mindkét esetben jogosultanként legfeljebb havonta a szociális vetítési alap összegének kétszeresét meg nem haladó összeghatárig, amennyiben azok privilegizált követelésnek minősülnek,
- c) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló társasházi közös költséget és a lakásszövetkezeti fenntartási-üzemeltetés célú befizetési kötelezettséget, legfeljebb havi 15 000 forint összegig – ha pedig ezekben közműszolgáltatások díját is meg kell fizetni, akkor 30 000 forint összeghatárig –
- d) az ingatlan, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységhez használt vagyontárgyak vagyon- és felelősségbiztosításának a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló díját,
- e) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló közterheket,
⋯ 378 változatlan sor ⋯
(6) A (3)–(5) bekezdés szerinti javaslat előterjesztésének akkor van helye, ha ahhoz a lakóingatlant terhelő jelzálogjog pénzügyi intézmény jogosultja is előzetesen, írásban hozzájárult.
72. § (1) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét, legalább havonta és személyenként az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresét elérő és – a méltánylást érdemlő körülmények esetén – legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke háromszorosát elérő összeghatárig. Az összeghatár megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az adós, adóstárs és velük közös háztartásban élők között van-e olyan nem aktív korú személy, aki súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő. Figyelembe kell venni továbbá a lakásfenntartással, a közműdíjakkal, lakásbiztosítással, a társasházi közös költséggel, lakásszövetkezeti fenntartási célú hozzájárulás fizetéssel kapcsolatos, igazolt rendszeres kiadások adósra és adóstársra eső részét, ide nem értve azokat az összegeket, amelyek az adós azon 75 év alatti közeli hozzátartozója kiadásaival függ össze, aki a méltányolható mértékű lakóingatlanban lakik, de nem minősül adósnak, adóstársnak, vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettnek. Figyelembe kell továbbá venni az adós, adóstárs olyan egyéb, folyamatosan, rendszeresen teljesítendő fizetési kötelezettségeit, amelyeket a bírósági adósságrendezés alatt is teljesítenie kell a 45. § (4) és (5) bekezdés értelmében.
72. § (1) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét, legalább havonta és személyenként a szociális vetítési alap összegének másfélszeresét elérő és – a méltánylást érdemlő körülmények esetén – legfeljebb a szociális vetítési alap összegének háromszorosát elérő összeghatárig. Az összeghatár megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az adós, adóstárs és velük közös háztartásban élők között van-e olyan nem aktív korú személy, aki súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő. Figyelembe kell venni továbbá a lakásfenntartással, a közműdíjakkal, lakásbiztosítással, a társasházi közös költséggel, lakásszövetkezeti fenntartási célú hozzájárulás fizetéssel kapcsolatos, igazolt rendszeres kiadások adósra és adóstársra eső részét, ide nem értve azokat az összegeket, amelyek az adós azon 75 év alatti közeli hozzátartozója kiadásaival függ össze, aki a méltányolható mértékű lakóingatlanban lakik, de nem minősül adósnak, adóstársnak, vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettnek. Figyelembe kell továbbá venni az adós, adóstárs olyan egyéb, folyamatosan, rendszeresen teljesítendő fizetési kötelezettségeit, amelyeket a bírósági adósságrendezés alatt is teljesítenie kell a 45. § (4) és (5) bekezdés értelmében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadások összegénél figyelembe kell venni az adós és a vele közös háztartásban élők rendszeres – a közös létfenntartás céljára bevonható – bevételeit is. Ha az adós és közeli hozzátartozói lakhatásául szolgáló ingatlanhasználatot az említettek hozzátartozója vagy volt hozzátartozója biztosítja, a használatot ingyenesnek kell tekinteni, bérleti vagy lakáshasználati díjjal összefüggő kiadásokat elszámolni az adósságtörlesztési eljárásban nem lehet.
⋯ 658 változatlan sor ⋯
- b)
- c) ha az adós valamely vagyontárgya más személy vagy szervezet tartozásának dologi biztosítékául szolgál, vagy ha az adós más személy részére kezességet vállalt vagy annak tartozását átvállalta, más személy pénzügyi kötelezettségvállalását tartalmazó szerződésébe lépett be kötelezettként, továbbá ha az adós valamely vagyoni eleme más személynél van letétbe helyezve vagy használatba adva, az ezzel összefüggő okiratok másolata
- d) adós egyedül élő
- e) adós másokkal közös háztartásban él ea) adóstárssal eb) közeli hozzátartozókkal, élettárssal ec) más személyekkel ed) együtt élő személyek életkora ee) együtt élő személyek eltartásra jogosultak-e ef) együtt élő személyeknek van-e az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó mértékű rendszeres bevételük eg) együtt élő személyek között van-e fogyatékkal élő, súlyosan vagy tartósan beteg eh) házastársi vagyonközösség fennáll-e
- e) adós másokkal közös háztartásban él ea) adóstárssal eb) közeli hozzátartozókkal, élettárssal ec) más személyekkel ed) együtt élő személyek életkora ee) együtt élő személyek eltartásra jogosultak-e ef) együtt élő személyeknek van-e a szociális vetítési alap összegét meghaladó mértékű rendszeres bevételük eg) együtt élő személyek között van-e fogyatékkal élő, súlyosan vagy tartósan beteg eh) házastársi vagyonközösség fennáll-e
- f) adóstárssal közösen tett nyilatkozat, hogy melyikük lakóhelye szerint illetékes bíróságnál kezdeményezik az adósságrendezési eljárást
- g) adós, adóstárs, és a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók nyilatkozata az e törvény szerinti vagyoni és személyi adataiknak az eljárás résztvevői általi megismeréséhez, és a családi vagyonfelügyelő általi vagyonkezeléshez
- h) a hitelezőkkel kötött szerződések másolata, közműszerződések esetén a legutóbbi számlakivonat másolata
⋯ 178 változatlan sor ⋯