2015. évi CV. törvény — mi változott? 2015. november 14.

- a) üzletszerű gazdasági tevékenységével összefüggésben, végrehajtható okirattal, számlával vagy más számviteli bizonylattal igazolt, pénzfizetésre vonatkozó követeléssel rendelkezik az adóssal szemben,

- 18. egyéb kötelezett: az a természetes személy, aki

- a) e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal vagy adóstárssal egyetemlegesen felelős, de az 5. pont értelmében nem minősül adóstársnak,

- b) kezes, abban az esetben, ha az 5. pont értelmében nem minősül adóstársnak,

- c) zálogkötelezett (az adós tartozását biztosító zálogszerződés zálogkötelezettje),

- a) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett, a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó mindazon hitelintézet vagy az olyan pénzügyi vállalkozás hitelező, akinek zálogjoga az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon vagy a zálogkötelezett ingatlanán az említett pénzügyi intézmények közül az első helyen – több ingatlan, azaz több elsőhelyi zálogjogosult esetén az, akinek zálogjoga korábbi időpontban került bejegyzésre – áll fenn, vagy

(3) Az adós által az adósságrendezési eljárás előtt óvadékba adott vagyontárgy csak akkor vonható az adósságrendezésbe, ha az óvadék jogosultja a kielégítési joga megnyíltától számított 60 napon belül az óvadék tárgyára nem gyakorolta közvetlen kielégítési jogát; ebben az esetben az óvadék jogosultja követelését a zálogjogosultakra irányadó szabályok szerint érvényesítheti az adósságrendezési eljárásban. A kielégítési jog megnyílta a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételének napja. Az óvadék tárgyának értékét a kielégítési jog megnyíltának időpontjára vonatkozóan kell megállapítani. Ha az óvadék jogosultja az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítette a követelését, a fennmaradó összeget köteles az adós részére átutalni.

17. § (1) Az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően bíróságon kívüli adósságrendezést kell kezdeményeznie, ezt a kezdeményezését benyújthatja írásban a főhitelezőnél is.

- d) előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön, de helyette másik, kisebb értékű, a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlanra vonatkozóan pénzügyi lízingszerződést vagy hitelszerződést kíván kötni azzal, hogy a lízingdíj, illetve a törlesztő részletek megfizetésére vonatkozóan a törlesztési képességét megvizsgálják.

(6) Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve pénzfizetésre vagy vagyoni érték szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget csak a saját és együtt élő hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges, a rendes gazdálkodást meg nem haladó mértékben vállalhat, újabb hitel- vagy kölcsönszerződést – ha e törvény kivételt nem tesz – nem köthet, pénzeszközeit tartós befektetési formában nem helyezheti el, továbbá nem tehet olyan ingyenes kötelezettségvállalást, nem köthet olyan aránytalan értékkülönbözetet tartalmazó vagy más olyan jogügyletet és nem tehet olyan jognyilatkozatot, amely a vagyoni helyzetét, fizetési és törlesztési képességét az adósságrendezés elrendelésének időpontjára hátrányosan befolyásolná vagy az adósságrendezési képessége javulását rontaná. Az adós, adóstárs nem hozhat továbbá más olyan intézkedést sem, amely alkalmas arra, hogy valamely hitelezőjét jogellenesen előnyben részesítse a többivel szemben, vagy amely valamely hitelezője kijátszását célozza vagy azt eredményezheti.

32. § (1) A bíróság a 21. § (1) és (2) bekezdése, a 22. § (4) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (2) és (3) bekezdése, a 26. § (12) bekezdése, illetve a 31. § (5) bekezdése szerinti iratokat a postai úton történő beérkezéstől számított 15 napon belül megvizsgálja annak érdekében, hogy nincs-e helye az ügy áttételének, nem kell-e hiánypótlást elrendelni vagy az adósságrendezés iránti kérelmet hivatalból elutasítani. A bíróság 8 napos határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő hivatkozással felhívja az adóst a bírósági adósságrendezési eljárás illetékének lerovására.

(3a) Ha a jelzálogjoggal biztosított ingatlan értékesítésére az adósságrendezési eljárás alatt nem kerül sor, a (3) bekezdés a) pontja szerinti kiemelt hitelezői követelések esetén, ha a jelzáloggal biztosított hitelszerződés, pénzügyi lízingszerződés – ide értve a 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján kötött hitel- és pénzügyi lízingszerződést is – futamideje az öt éves adósságtörlesztési szakasz alatt még nem járna le, az adósságtörlesztési tervet úgy kell elkészíteni, hogy a hitelezői követelések megtérülése ezen futamidő végéig érje el a forgalmi érték mértékét. Ha az említett szerződéseket a pénzügyi intézmény az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően felmondta, akkor a felmondást megelőzően érvényes futamidőt – vagy ha a pénzügyi intézmény a felmondást követően a részletfizetési megállapodásban hosszabb fizetési határidőt engedélyezett, akkor ezt az időtartamot – kell e § tekintetében futamidőként figyelembe venni.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti esetekben a törlesztési tervben az adósságtörlesztési szakasz lejártát követő, a futamidő lejártáig terjedő időszakra vonatkozó törlesztő részleteket az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor érvényes szerződésben – már felmondott szerződés esetén a pénzügyi intézménnyel kötött részletfizetési megállapodásban – meghatározott feltételekkel kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben az 5 éves adósságtörlesztési időszak alatt a (3) bekezdés, illetve a (3a) bekezdés szerinti minimális megtérülési mérték nem biztosítható, a bíróság felhívja a főhitelezőt, hogy nyilatkozzon arról, hogy

(5) A hitelezői csoportok között a befolyó pénzösszegeket követelésarányosan, a (3) bekezdés, illetve a (3a) bekezdés szerinti arányok szerint kell szétosztani. A szétosztott összeget a hitelezői csoportokon belül az egyes hitelezői követelések között követelésarányosan kell megosztani. Az adósságtörlesztés időszaka alatt valamennyi megtérülést a (3) bekezdés, illetve a (3a) bekezdés szerinti minimális megtérülési arányok és az e bekezdésben foglaltak szerint kell felosztani a hitelezők között. Amennyiben az adósságtörlesztés időszaka alatt valamely hitelező (6) és (7) bekezdés alapján számított követelésének 100%-a megtérül, úgy ezt a hitelezőt a megtérülés felosztásakor a továbbiakban figyelmen kívül kell hagyni. Ha az adós követeléseinek behajtására vagy értékesítésére nem került sor, de azok esedékessége már lejárt vagy az adósságrendezési eljárás alatt nyílik meg, a követeléseket – forgalmi értéken számítva – a hitelezők között követelésarányosan kell szétosztani.

(6) A (3) bekezdés a) pontja, illetve a (3a) bekezdés szerinti megtérülési mérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni a késedelmi kamatokat, pótlékokat.

86. § (1) Ha az adós, adóstárs és az eljárásban vagyonával részt vevő egyéb kötelezett a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, az egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglaltakat és az e törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeit teljesítette és a hitelezők legalább a 74. § (3) bekezdés – 74. § (3a) bekezdés figyelembevételével kiszámított – szerinti minimális megtérüléshez jutottak, a bíróság a záró elszámolás alapján mentesítő határozatot hoz. A mentesítő végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek – ide nem értve az adósságrendezés időszakánál hosszabb futamidejű jelzáloghitel szerződés és a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződések tekintetében az adósságrendezés lezárását követően az (1a) bekezdés alapján meghatározott futamidő lejártáig még esedékessé váló, az egyezségben vagy adósságrendezési határozatban meghatározott összegeket –, amelyeket az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig nem kellett teljes egészében kielégíteni.

(1a) Az adósságrendezés időszakánál hosszabb futamidejű jelzáloghitelszerződések és a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződések tekintetében a jogerős mentesítő határozat kézhezvételét követően az adós a futamidő lejártáig még esedékessé váló, az egyezségben vagy adósságrendezési határozatban meghatározott összegeket köteles megfizetni.

(2) Amennyiben az adósságtörlesztési időszak végén a bíróság – a hitelezők nyilatkozata és a családi vagyonfelügyelő zárómérlege alapján – azt állapítja meg, hogy az adósságtörlesztési időszak végén a hitelezők nem jutottak a 74. § (3) bekezdés – 74. § (3a) bekezdés figyelembevételével kiszámított – szerinti minimális megtérüléshez, akkor a bíróság

(5) A mentesítő határozatot hatályon kívül helyező végzés jogerőre emelkedését követően a hitelezők az adóstól követelhetik azon összegek megfizetését is, amely az adósságrendezési eljárásban elengedésre került, valamint kérhetik a bírósági adósságrendezési eljárásban megfizetett nyilvántartásbavételi díj és követeléskezelési díj megfizetését.

(2) 2016. szeptember 30-áig az (1) bekezdésben említett adós tartozásáért helytállni köteles, az 5. § 5. pont rendelkezései szerint adóstársnak nem minősülő természetes személy, a dologi kötelezett és a kezes is kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, ha megfelel az e törvény szerinti feltételeknek és az adós kötelezettségei megfizetésére vonatkozóan a jogosult a teljesítésre felszólította vagy felszólítja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adósságrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidő

104/A. § (1) A 104. § (1) és (2) bekezdés szerinti személyek a 104. § (3) bekezdésében meghatározott határidők elteltét követően is kezdeményezhetnek adósságrendezési eljárást 2016. március 1. napjáig, ez azonban nem érinti a 104. § (5)–(7) bekezdésben foglaltak alkalmazását.

(2) A 2016. március 1-jei határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

104/B. § E törvénynek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi CLXVI. törvény) megállapított 5. § 17., 18., és 24. pontját, 6. § (3) bekezdését, 19. § (2) bekezdés d) pontját, 26. § (6) bekezdését, 32. § (1) bekezdését, 74. § (3a), (3b), (4)–(6) bekezdését, 86. § (1), (1a) és (2) bekezdését, 96. § (5) bekezdését, 104. § (2) és (3) bekezdését, valamint 104/A. §-át a 2015. évi CLXVI. törvény hatálybalépését megelőzően kezdeményezett adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell.