2014. évi XXXVII. törvény — mi változott? 2019. július 1.
A 2018. december 29. és 2019. július 1. között hatályba lépett módosítások. 8 sor került be, 21 sor került ki.
← Előző módosítás (2018. december 29.)Következő módosítás (2019. december 26.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 16 változatlan sor ⋯
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-re és a Magyar Export-Import Bank Zrt.-re.
(3) E törvény alkalmazásában egy hitelintézetként kell kezelni a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Szhitv.) szerinti szövetkezeti hitelintézeteket az Integrációs Szervezettel együtt, ha azok az Szhitv. szerinti egyetemleges felelősségi körbe tartoznak.
(3)
(4) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
⋯ 41 változatlan sor ⋯
- 31. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;
- 32. harmadik országbeli szanálási eljárás: egy harmadik országbeli intézmény fizetésképtelenségének kezelésére szolgáló, harmadik ország joga szerinti intézkedés, amely a célok és a várható eredmények szempontjából hasonló az e törvény szerinti szanálási intézkedésekhez;
- 33. határon átnyúló csoport: olyan csoport, amelyben több EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás van;
- 34. hitelintézet: a Hpt. 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet, valamint az Integrációs Szervezet;
- 34. hitelintézet: a Hpt. 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet;
- 34a. hitelviszonyt megtestesítő instrumentum: kötvény és az átruházható követelések más formája, adósságot keletkeztető vagy elismerhető instrumentum, és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megszerzésére feljogosító instrumentum;
- 35. Integrációs Szervezet: a Szhitv.-ben meghatározott fogalom;
- 35.
- 36. illetékes felügyeleti hatóság: 575/2013/EU rendeletben illetékes hatóságként meghatározott fogalom;
- 37. illetékes minisztérium: EGT-állam azon minisztériuma, amelyet a nemzeti jogszabályok a szanálás tekintetében illetékes minisztériumnak jelölnek ki;
- 38. járulékos tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
⋯ 26 változatlan sor ⋯
- 58. szanálást finanszírozó rendszer: EGT-állam által a szanálási intézkedések hatékony alkalmazásához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állása érdekében létrehozott rendszer;
- 59. szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
- 59a. szavatoló tőke követelmények: az 575/2013/EU rendelet 92–98. cikkében meghatározott követelmények;
- 60. szövetkezeti hitelintézet: a Szhitv. alapján a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő hitelintézet;
- 60.
- 61. ügyvezető: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
- 62. vagyonértékesítés: a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedés, illetve a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek e törvény szerinti, a szanálási feladatkörében eljáró MNB általi, áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőre történő átruházása;
- 63. vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó;
⋯ 334 változatlan sor ⋯
- a) az intézkedés szükséges az e törvényben meghatározott szanálási célok közül egy vagy több megvalósításához, azokkal arányos, és
- b) az intézmény fizetésképtelenségi eljárás keretében történő megszüntetése révén e szanálási célok nem tudnának legalább a szanálási intézkedés alkalmazásával elérhető mértékben megvalósulni.
(6) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a Szhitv. szerinti szövetkezeti hitelintézet szanálása előtt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek azt is meg kell vizsgálnia, hogy az Integrációs Szervezet intézkedéseivel megakadályozható-e a szövetkezeti hitelintézet fizetésképtelenné válása.
(6)
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézményre vonatkozó szanálási akciótervet készít legkésőbb a szanálás (1) bekezdés szerinti elrendelésekor, amely – ha rendelkezésre áll akkor – figyelembe veszi a szanálási tervet, kivéve ha az eltérést az eset körülményei indokolttá teszik.
⋯ 450 változatlan sor ⋯
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB objektív szempontok alapján meghatározott lehetséges átvevőket kér fel.
(4) Szövetkezeti hitelintézet szanálása során a lehetséges átvevők felkérésénél a szanálási feladatkörében eljáró MNB a következő szempontok szerint előnyben részesíti:
(4)
- a) az azonos vagy nagyobb földrajzi működési területtel rendelkező intézményt,
- b) azt az intézményt, amelynek a termék- és szolgáltatás-struktúrája hasonló,
- c) azt az intézményt, amelynek fiókhálózata egészségesen kiegészíthető (figyelembe véve azt is, hogy az átvevő intézmény általában milyen településméreten tart fenn fiókokat) az átveendő intézmény fiókjaival,
- d) informatikai rendszer egyezőségét, külön értékelve, hogy az eszköz és forrásállomány milyen erőforrásokkal migrálható az átvevő intézménybe,
- e) a korábbi működési szabályzatok hasonlóságát.
43. § A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 42. § (2) bekezdésében meghatározott értékesítési követelmény teljesítése nélkül is alkalmazhatja a vagyonértékesítési eszközt, ha úgy ítéli meg, hogy az e követelménynek való megfelelés valószínűleg meghiúsítaná vagy súlyosan veszélyeztetné egy vagy több szanálási cél elérését. A szanálási feladatkörében eljáró MNB különösen a következő feltételek fennállása esetén tekinthet el a 42. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésétől:
- a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását közvetlen veszély fenyegeti, amit a szanálás alatt álló intézmény fizetésképtelensége vagy a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető fizetésképtelensége okoz vagy súlyosbít;
⋯ 1203 változatlan sor ⋯
- g) a fióktelep szanálási hatóságát;
- h) az illetékes minisztériumokat;
- i) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert;
- j) szövetkezeti hitelintézet tervezett szanálása esetén az Integrációs Szervezetet;
- j)
- k) az Európai Rendszerkockázati Testületet.
114. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedésről a szanálási intézkedés meghozatalát követően haladéktalanul értesíti a 113. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket, valamint az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot, az EBH-t, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot.
⋯ 481 változatlan sor ⋯
(6)
149. § (1) E törvény alapján egyedi alapon nem minősíthetőek fizetésképtelennek vagy várhatóan fizetésképtelenné válónak a Szhitv. szerinti szövetkezeti hitelintézetek, ha azok a Szhitv. szerinti egyetemleges felelősségi körbe tartoznak.
#### 149. §
(2) Ha a szanálási feltételek az Integrációs Szervezet olyan tagja vonatkozásában állnak fenn, amely nem minősül a Szhitv. szerinti egyetemleges felelőségi körbe tartozó hitelintézetnek, az MNB elnöke az Integrációs Szervezet elnökét értesíti. Az Integrációs Szervezet elnöke 5 napon belül az MNB elnöke felé nyilatkozik arról, hogy
- a) az általa alkalmazható intézkedések és kivételes intézkedések alapján a szanálási feltételek (a szanálás alapjául szolgáló okok) megszüntethetőek-e, vagy
- b) szanálási eljárás lefolytatására van szükség.
(3) Az Integrációs Szervezet (2) bekezdés a) pont szerinti határidőkkel ellátott intézkedési tervet tartalmazó nyilatkozatát részletesen indokolja. Az Integrációs Szervezet intézkedési eredményéről a Felügyelet és a szanálási feladatkörében eljáró MNB számára az intézkedés megtételét követő 3 munkanapon belül beszámolót küld.
150. § A 72. § (7) bekezdésében foglaltakat a törvény hatálybalépését követően kibocsátott vagy keletkeztetett értékpapírra és kötelezettségre kell alkalmazni.
150/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.)
⋯ 143 változatlan sor ⋯