2014. évi XXXVII. törvény — mi változott? 2018. december 29.

(4) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

- 1a. állami támogatások uniós keretrendszere: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107–109. cikkei által és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (4) bekezdése vagy 109. cikke alapján megalkotott vagy elfogadott rendeletek és valamennyi uniós aktus – többek között iránymutatások, közlemények és értesítések – által létrehozott keretrendszer;

- 17a. érintett anyaintézmény: olyan tagállami anyaintézmény, EU-szintű anyaintézmény, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vegyes tevékenységű holding társaság, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalatok, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatok, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok, amelynek tekintetében a hitelezői feltőkésítés alkalmazására kerül sor;

- 34a. hitelviszonyt megtestesítő instrumentum: kötvény és az átruházható követelések más formája, adósságot keletkeztető vagy elismerhető instrumentum, és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megszerzésére feljogosító instrumentum;

- 45a. munkavállalói képviselő: a munka törvénykönyvében meghatározott fogalom;

- e) három hónapos vagy annál rövidebb futamidejű bankközi hitelezési megállapodások;

- 59a. szavatoló tőke követelmények: az 575/2013/EU rendelet 92–98. cikkében meghatározott követelmények;

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB adott intézmény vonatkozásában az intézmény tevékenységének jellegéből, részvényesi struktúrájából, jogi formájából, kockázati profiljából, méretéből és jogállásából, más intézményekkel vagy a pénzügyi közvetítőrendszer egészével való összefonódottságából, tevékenységeinek kiterjedéséből és komplexitásából, intézményvédelmi rendszerben vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdésében említett egyéb kölcsönös szolidaritási rendszerekben való tagságából, valamint a Bszt. 5. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzéséből kifolyólag gyakorolt esetleges hatásokra, és attól függően, hogy fizetésképtelensége és azt követő, rendes fizetésképtelenségi eljárással történő felszámolása valószínűsíthetően jelentősen negatív hatással járna-e a pénzügyi piacokra, más intézményekre, a finanszírozási feltételekre, vagy a tágabb gazdaságra, – szükség esetén a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB-vel történt egyeztetést követően – jogosult meghatározni:

(2c) A (2b) bekezdésben meghatározott mentesítés alkalmazása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB tájékoztatja az Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: EBH) a mentesítés módjáról

(8) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási tervről, valamint azok módosításáról tájékoztatja a Felügyeletet.

(11) A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az EGT-államok közötti megosztás során az arányosságra, kiegyensúlyozottságra – így különösen a szanálást finanszírozó rendszerek hozzájárulása meghatározásánál figyelembe veendő elvekre – és az adott EGT-állam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatásra.

- a) az EBH-nak a csoportszintű szanálási terv tekintetében az EBH feladata ellátásához szükséges információkat,

- a) ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kizárólag az EU-szintű anyavállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot, amelynek meghozatalakor figyelembe veszi az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága által kifejtett véleményeket, fenntartásokat,

- b) ha a csoportban lévő leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a leányvállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot

azzal, hogy a határozatáról a szanálási kollégium valamennyi tagját értesíti.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás eredménytelenséggel történő lezárultát követő 1 hónapon belül hozza meg határozatát az egyetértő szanálási hatóságokkal azzal, hogy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot előkészítő eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatóságának megküldi azt.

(1a) A szanálási feladatkörben eljáró MNB a szanálási terv készítését az (1) bekezdés szerinti jelentős akadályok elhárításáig felfüggeszti.

(5) Ha az intézmény (2) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint nem küszöböli ki vagy nem kezeli hatékonyan a szanálhatósági akadályokat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB legfeljebb egy hónapos határidő kitűzésével a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges terv elkészítésére kötelezi az intézményt vagy csoportot.

- a) a csoporton belüli finanszírozási rendszerek vagy ezek hiánya felülvizsgálatát, vagy a kritikus funkciók ellátására vonatkozó – csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött – szolgáltatási szerződések kidolgozását és megkötését, illetve módosítását;

- e) jelenlegi vagy tervezett tevékenységek, új vagy meglévő üzletágak fejlesztésének, illetve új vagy meglévő termékek értékesítésének a korlátozását, megszüntetését vagy megkezdésétől való tartózkodást;

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárása során – a Felügyelettel, valamint adott esetben a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB-vel történő egyeztetést követően – az arányosság elvére is tekintettel figyelembe veszi, hogy a szanálhatósági akadályok milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására nézve, és azt, hogy a szanálhatósági akadály kezelésére vagy megszüntetésére alkalmazandó intézkedések milyen hatást gyakorolnak az intézmény üzleti tevékenységére és stabilitására, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulási képességére, a pénzügyi szolgáltatások belső piacára, valamint az EGT-államok vagy az EGT egészének pénzügyi stabilitására.

13. § (1) Egy csoport – a 17. § figyelembevétele mellett – akkor szanálható, ha a csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint a csoporttal szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy a csoportnak a szanálási terv alapján történő szanálása során

- a) a felmerülő veszteségeket első helyen a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás tulajdonosai viselik;

- b) a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás tulajdonosai után a hitelezők viselik a felmerülő veszteségeket a Csődtv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott veszteségviselési sorrendben és arányában, figyelembe véve a Hpt. és a Bszt. felszámolási eljárással kapcsolatos rendelkezéseit is;

- f) egyetlen tulajdonos vagy hitelező sem viselhet annál nagyobb – a szanálási intézkedések alkalmazásával közvetlenül összefüggő – veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozást felszámolják; és

(3a) A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultság gyakorlása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB tájékoztatást ad a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás munkavállalói képviselőinek, valamint – ha szükséges – egyeztetést folytat velük.

22. § (1) A szanálási intézkedés meghozatalára vonatkozó döntést megelőzően a szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik arról, hogy az intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás eszközeinek és forrásainak megbízható és valós értékelését (a továbbiakban: független értékelés) független, jogszabályban meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeknek megfelelő személy (a továbbiakban: független értékelő) végezze.

23. § (1) A független értékelés alapvető célja a fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné váló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás eszközei és forrásai értékének a megállapítása.

- b) ha a szanálási feltételek teljesülnek, információt nyújtani az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás tekintetében alkalmazandó szanálási intézkedés alkalmazhatóságáról;

32/A. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, a csoporthoz tartozó intézmények szanálási hatóságaival folytatott egyeztetést követően a szanálási akcióterv részeként – szükség esetén a szanálási intézkedés megtétele előtt – finanszírozási tervet javasol.

(2) A finanszírozási tervet a 31. és 32. §-ban meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A finanszírozási terv a következőket tartalmazza:

- a) az eszközök és források értékelése az érintett csoporthoz tartozó vállalkozások tekintetében,

- b) az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások által a szanálási eszközök alkalmazásának pillanatában elszámolható veszteségek,

- c) az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások esetében az egyes részvényesi vagy hitelezői osztályokra háruló veszteségek,

- d) a betétbiztosítási rendszerek által esetlegesen fizetendő hozzájárulások,

- e) a szanálást finanszírozó rendszerekből történő teljes hozzájárulás, valamint a hozzájárulás célja és formája,

- f) az e) pont szerinti teljes finanszírozási hozzájárulás kielégítéséhez szükséges, az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások EGT-államának szanálást finanszírozó rendszerei által a csoportszintű szanálás finanszírozáshoz nyújtandó hozzájárulás összegének a kiszámításához használt alap,

- g) az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások szanálást finanszírozó rendszerei által a csoportszintű szanálás finanszírozáshoz nyújtandó hozzájárulás összege, és e hozzájárulások formája,

- h) az érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások EGT-államai szanálást finanszírozó rendszerei által az intézményektől, pénzügyi vállalkozásoktól és más harmadik felektől felveendő kölcsön összege, valamint

- i) azon időkeret, amelyen belül az érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások EGT-államai szanálást finanszírozó rendszereit használni lehet, és amelyet szükség szerint meg lehet hosszabbítani.

(4) A finanszírozási hozzájárulás arányításához használt (3) bekezdés e) pontja szerinti alapnak összhangban kell lennie az (5) bekezdéssel és a csoportszintű szanálási tervben a 7. § (11) bekezdésével összhangban előírt elvekkel, kivéve, ha a finanszírozási terv más megállapodást tartalmaz.

(5) Ha a finanszírozási terv nem tartalmaz más megállapodást, az egyes szanálást finanszírozó rendszerek hozzájárulásának kiszámításához használt alap meghatározásánál különösen a következőket kell figyelembe venni:

- a) az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában letelepedett intézmények és az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozások által birtokolt, a kockázattal súlyozott eszközök aránya a csoport eszközeihez viszonyítva,

- b) az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában letelepedett intézmények és az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozások által birtokolt eszközök aránya a csoport eszközeihez viszonyítva,

- c) a csoportszintű szanálást szükségessé tevő azon veszteségek aránya, amelyek az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában működő illetékes felügyeleti hatóságok felügyelete alá tartozó, csoporthoz tartozó vállalkozásokban keletkeztek, valamint

- d) a csoportszintű finanszírozási rendszerek azon forrásainak aránya, amelyek a finanszírozási terv szerint az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában székhellyel rendelkező, csoporthoz tartozó vállalkozások közvetlen megsegítésére használhatók.

(3) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szanálási eszközt csak a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei egy részének átruházására használják fel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kezdeményezi a Felügyeletnél azon szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyének visszavonását, amely vonatkozásában az eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei egy részének átruházására került sor.

- a) az intézménynek, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak a 86. §-sal összhangban szolgáltatást vagy támogatást kell nyújtania az átvevő számára annak érdekében, hogy az folytatni tudja az átruházás révén hozzá került tevékenységeket vagy szolgáltatásokat, valamint

- b) az intézmény, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás fennmaradó része által végzett tevékenység folytatása szükséges a szanálás céljainak elérése vagy a 20. §-ban foglalt elveknek való megfelelés érdekében.

35. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB és a Szanálási Alap jogosult a szanálási eszközök alkalmazásával vagy a szanálási jogosultságok gyakorlásával kapcsolatban indokoltan felmerülő igazolt költségeinek – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabálynak megfelelően – a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás általi megtérítésére:

- a) az átvevő által a szanálás alatt álló intézménynek, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak vagy az intézményben, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásban lévő tagsági részesedések tulajdonosainak fizetett ellentételezésből történő levonás formájában; vagy

- b) a szanálás alatt álló intézménytől, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozástól az áthidaló intézmény vagy a szanálási vagyonkezelőtől végelszámolás során vagy felszámolás keretében, mint felszámolási költség.

42. § (1) Eszközök és források, jogok és kötelezettségek, valamint az intézményben, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásban lévő tagsági részesedések összefüggő csoportjai külön is átruházhatóak.

(2) Az áthidaló intézmény – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan intézmény, amely részben vagy egészében a Szanálási Alap tulajdonában van vagy ellenőrző befolyása alatt áll és irányítását a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja. Az áthidaló intézményt azzal a céllal hozzák létre, hogy a szanálás alá kerülő egy vagy több intézmény által kibocsátott tagsági részesedések egy részét vagy összességét, illetve eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek egy részét vagy összességét átvegye és birtokolja abból a célból, hogy az említett intézmény vagy intézmények funkcióinak, szolgáltatásainak és tevékenységeinek egy részét vagy mindegyikét fenntartsa, és eladja az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozást.

- b) a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység keretében kötelezettségként nyilvántartott követelésre, így különösen a Beva által biztosított követelésekre, ideértve a tartós befektetési szerződésből és a nyugdíj-előtakarékossági szerződésből eredő követelést is, továbbá a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott ÁÉKBV vagy ABA nevében kezelt eszközt vagy pénzt, feltéve, hogy az ÁÉKBV vagy ABA az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog alapján védelemben részesül,

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás akkor nyújtható, ha a szanálási eljárás alatt a független értékelés alapján megállapítható, hogy

(4a) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, a Szanálási Alap a Szanálási Alap tagjai által fizetett csatlakozási díj és rendszeres éves díj addig fel nem használt forrásaiból is adhat hozzájárulást.

(2a) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszközként eszközelkülönítést kíván alkalmazni, akkor azon összeg meghatározásakor, amellyel az erre figyelembe vehető kötelezettségeket csökkenteni kell, figyelembe veszi a szanálási vagyonkezelő tőkeszükségletének prudens becslését.

- d) az intézmény mérete, tevékenysége, finanszírozási modellje és kockázati profilja,

(5a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB mint az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős hatóság nem folytathat egyeztetést az EBH-val abban az esetben, ha a leányvállalat szanálási hatósága által meghatározott szavatoló tőkére, leírható vagy átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény a 65. § (3) bekezdése szerinti értéktől legfeljebb egy százalékponttal tér el.

(8a) Ha az EBH egy hónapon belül nem hoz határozatot, a magyarországi székhelyű leányvállalat esetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozata alkalmazandó.

(9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a leányvállalattal és a leányvállalat EU-szintű anyavállalatának szanálási hatóságával.

- b) ahol a kiegészítő alapvető és a járulékos tőkeelemek a 79. § szerint elsődleges alapvető tőkeelemmé kerültek átalakításra.

(6) Ha az (5) bekezdésben foglalt eljárás nem fejeződött be a hitelezői feltőkésítés, tőkeelem leírása vagy átalakítása alkalmazásáig, és a hitelezői feltőkésítés, tőkeelem leírása vagy átalakítása eredményeként befolyásoló részesedés megszerzése vagy befolyásoló részesedés mértékének növelése történt, akkor a 39. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.

- b) reorganizációs terv tekintetében és eleget tesz-e a 61. § (2a) bekezdésében, valamint a 69. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott értékek összege fedezetének.

(2a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB megfelelő módszereket alkalmaz a származtatott ügyletek kategóriái értékének meghatározására, ideértve a nettósítási megállapodások tárgyát képező tranzakciókat is.

74. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott körülmények és feltételek fennállása esetén jogosult az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás tőkeelemeinek leírására, valamint az intézmény tagsági részesedésévé történő átalakítására.

(2) A tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultságot a szanálási feladatkörében eljáró MNB önállóan vagy szanálási eszközzel együtt gyakorolja, ha a szanálási feltételek teljesülnek.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás által kibocsátott kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem tekintetében a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságát

- a) ha megállapítja, hogy az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás nem lesz többé életképes, kivéve ha gyakorolja a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek kapcsán a leírásra vagy az átalakításra való jogosultságot;

- c) ha az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel; vagy

(2) Ha egy kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem tőkeösszege leírásra kerül, akkor:

- a) csökkentése tartós, a 61. § (3) bekezdésben meghatározott kártalanítási mechanizmussal összhangban lévő bármilyen leírást feltételezve,

- b) a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tulajdonosaival szemben nem maradhat fenn az instrumentum leírásra került összegének megfelelő vagy azzal kapcsolatos kötelezettség, kivéve a leírás időpontjában már megnyílt kötelezettségeket, valamint a leírási jogosultság gyakorlásának jogszerűségét vizsgáló perben hozott jogerős ítélet eredményeként esetlegesen felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket, és

- c) az érintett tőkeelemek tulajdonosai nem jogosultak semmilyen kártalanításra, kivéve a (3) bekezdés szerinti kibocsátással megvalósuló ellentételezést.

(3) A kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemeknek az (1) bekezdés c) pontja szerinti átalakítása céljából a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az intézmény számára, hogy bocsásson ki elsődleges alapvető tőkeelemeket a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tulajdonosai számára. A kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek csak akkor alakíthatók át, ha

(4) Az elsődleges alapvető tőkének a (3) bekezdéssel összhangban történő rendelkezésre bocsátása céljából a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás számára, hogy mindenkor rendelkezzen a megfelelő mennyiségű elsődleges alapvető tőke kibocsátásához szükséges előzetes engedéllyel.

- a) további szanálási intézkedések alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jelentős káros hatások elkerüléséhez,

- b) további szanálási intézkedések alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben a szanálás alatt álló intézmény már korábban igénybe vette az MNB rendkívüli likviditási hitelét, vagy

- c) az ideiglenes államosítási eszköz tekintetében a szanálási eszközök alkalmazása nem bizonyul elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben az intézmény korábban már állami részvénytőke támogatásban részesült

azzal, hogy a határozat meghozatalát megelőzően az a) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-vel és a Felügyelettel, a b) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel, a c) pont tekintetében a Felügyelettel és a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel egyeztet.

- e) a szanálás alatt álló intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségei átalakítására annak az intézménynek, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak, szanálásban érintett anyaintézménynek vagy áthidaló intézménynek a tagsági részesedéseire, amelyhez az intézmény eszközeit, jogait és kötelezettségeit átruházták;

- j) a szanálás alatt álló intézmény vezetésének leváltására;

- k) a szanálás alatt álló intézmény meghatározott jogának, eszközének és kötelezettségének más szervezethez történő átruházására a más szervezet beleegyezésével.

(2a) A szanálási eszközök alkalmazásakor és a szanálási jogosultságok gyakorlásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB

- a) döntéséhez – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem szükséges más személy jóváhagyása vagy hozzájárulása,

- b) jogosultságát – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – bármely személy előzetes tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások – ideértve az értesítésre vagy tájékoztató füzet közzétételére vagy bármilyen dokumentum más hatóságoknál való elhelyezésére vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelményeket is – figyelembe vétele nélkül gyakorolhatja.

(2b) A (2a) bekezdés b) pontja nem érinti az állami támogatások uniós keretrendszeréhez kapcsolódó értesítési követelményeket.

(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy ítéli meg, hogy a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló személy minden szükséges lépésének megtétele ellenére igen valószínűtlen, hogy az átruházás, leírás, átalakítás vagy intézkedés a harmadik országban található tulajdon vagy harmadik ország joga alá tartozó tagsági részesedés tekintetében hatályossá válik, nem kezdheti meg az átruházást, leírást, átalakítást vagy intézkedést. Az elrendelt intézkedés végrehajtása teljességének szempontjából az intézkedés elrendelését az érintett eszközök, részvények vagy egyéb tagsági részesedést megtestesítő instrumentumok, jogok vagy kötelezettségek vonatkozásában érvénytelennek kell tekinteni.

#### 43/A. Másik EGT-állam szanálási hatósága által alkalmazott intézkedések

87/A. § (1) Ha másik EGT-állam szanálási hatósága a vagyonértékesítés alkalmazása során olyan tagsági részesedés, eszköz, forrás, jog vagy kötelezettség átruházásáról hoz a szanálási hatóság tagállamának joga szerint érvényes és végleges határozatot, amelyre a magyar jog alkalmazandó, az átruházást a magyar jog szerint érvényesnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a másik tagállam szanálási hatósága által hozott határozat alapján történő átruházás a magyar jog szerint egyébként nem lenne érvényes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján történő átruházás érvénytelenségének megállapítása nem kérhető azon az alapon, hogy az átruházás a magyar jog szerint nem érvényes.

87/B. § (1) Ha másik EGT-állam szanálási hatósága leírási vagy átalakítási hatáskörét gyakorolja – ideértve annak a 74. § szerinti, tőkeelemek kapcsán történő alkalmazását is – a szanálás alatt álló intézmény olyan kötelezettségei, illetve releváns tőkeelemei tekintetében, amelyek

- a) a magyar jog hatálya alá tartozó instrumentumok vagy kötelezettségek, illetve

- b) magyar hitelezőkkel szembeni kötelezettségek,

ezen instrumentumok, illetve kötelezettségek tőkeösszegét a másik EGT-állam szanálási hatósága érvényes és végleges határozatának megfelelően kell csökkenteni, illetve a jogokat vagy kötelezettségeket a másik tagállam szanálási hatósága határozata alapján kell átalakítani abban az esetben is, ha a másik EGT-állam szanálási hatósága által hozott határozat alapján történő leírás vagy átalakítás a magyar jog szerint egyébként nem lenne érvényes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján történő tőkeösszeg-csökkentés, illetve átalakítás érvénytelenségének megállapítása nem kérhető azon az alapon, hogy a tőkeösszeg-csökkentés, illetve átalakítás a magyar jog szerint nem érvényes.

87/C. § A szanálási hatóság államának jogát kell alkalmazni

- a) a részvényesek, hitelezők és harmadik felek 87/A. § (1) bekezdés szerinti átruházásra vonatkozó határozattal szembeni jogorvoslatára,

- b) a hitelezők 87/B. § (1) bekezdés szerinti tőkeösszeg-csökkentésre, illetve átalakításra vonatkozó határozattal szembeni jogorvoslatára,

- c) a 87/A. § (1) bekezdés szerinti tagsági részesedés, eszköz, forrás, jog vagy kötelezettség részleges átadásához kapcsolódó, 99–102. § szerinti biztosítékokra.

- a) felmondási, felfüggesztési, nettósítási vagy egymással szembeni elszámolási jog gyakorlását, többek között

- aa) olyan, leányvállalat által kötött szerződések vonatkozásában, amelyek esetében a szerződés szerinti kötelezettségek teljesítését az anyavállalat vagy egy csoporthoz tartozó vállalkozás garantálja vagy másképpen támogatja,

- ab) az intézménnyel azonos csoportba tartozó féllel kötött olyan szerződések vonatkozásában, amelyek a nemteljesítéskor felmondásra jogosító rendelkezést tartalmaznak;

(5) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja az (1) és (2) bekezdésben a felmondási jog felfüggesztésére vonatkozóan meghatározott jogosultságot, és nem került sor a (4) bekezdés szerinti értesítésre, akkor

- a) a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek más szervezethez történő átruházása esetén a szerződő fél csak akkor gyakorolhatja az adott szerződés feltételei szerinti felmondási jogot, ha az átvevőnél, az áthidaló intézménynél vagy a szanálási vagyonkezelőnél a felmondásra okot adó esemény legalább három napig folytatólagosan fennáll vagy bekövetkezik,

- b) a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek szanálás alatt álló intézménynél történő maradása esetén, amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szóban forgó szerződés tekintetében nem alkalmazta az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői feltőkésítést, a felmondási jog a felfüggesztés időtartamát követően a szerződési feltételeknek megfelelően gyakorolható.

- c) természetes személlyel szemben legfeljebb egymilliárd-ötszázötvenötmillió-nyolcszázötvenezer forint összegű pénzbírság kiszabása;

- c) a nyilvánosságra hozatal – ha meghatározható – aránytalan veszteséget okozna az érintett intézménynek vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak.

- a) a szanálás alatt álló valamely intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak vagy kötelezettségeinek egy részét, de nem az egészét egy másik szervezetre, vagy a szanálási eszköz alkalmazása során az áthidaló intézménytől, illetve a szanálási vagyonkezelőtől egy másik személyre ruházza át, vagy

113. § (1) Az intézmény, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás haladéktalanul értesíti a Felügyeletet, ha úgy ítéli meg, hogy a 17. § (2) bekezdése értelmében fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül várhatóan fizetésképtelenné válik.

(2) Ha az intézmény, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vonatkozásában teljesülnek a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, erről haladéktalanul, még a szanálást elrendelő határozatot megelőzően a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, illetve a Felügyeletnek tájékoztatnia kell

- a) az intézmény, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy az intézmény fióktelepének illetékes felügyeleti hatóságát, illetve illetékes szanálási hatóságát;

- c) ha a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedéseket vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat bevezették valamely szabályozott piacra, a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos szabályozott információk közzétételéhez használt eszközökkel

azzal, hogy a szabályozott piacra be nem vezetett instrumentumok vonatkozásában a tájékoztatást azon tulajdonosok és hitelezők részére kell megadni, akik a szanálás alá vont intézmény adatbázisai és nyilvántartásai alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB előtt ismertek.

- bc) az EBH-val,

- aa) harmadik országbeli intézmény vagy anyavállalat olyan eszközei, amelyek Magyarországon találhatók vagy amelyekre a magyar jog az irányadó,

- ab) harmadik országbeli intézmény olyan jogai vagy kötelezettségei, amelyeket a magyarországi fióktelep vesz nyilvántartásba, vagy amelyekre a magyar jog az irányadó, vagy ha az ilyen jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos követelések Magyarországon érvényesíthetők;

- b) előírhatja az EU-szintű anyavállalat intézmény leányvállalata részvényei vagy tagsági részesedései átruházását, ideértve, ha az átruházáshoz harmadik személy egyetértése vagy közreműködése kell, akkor az erre történő kötelezését is;

- c) gyakorolhatja a 89–91. §-ban előírt jogosultságokat az (1) bekezdésben említett szervezettel szerződéses viszonyban álló bármely fél jogaival kapcsolatban, ha e jogosultságok a harmadik országbeli szanálási eljárások végrehajtásához szükségesek;

- d) gyakorolhatja a szerződések felmondására, megszüntetésére vagy esedékességének előre hozása jogának érvényesíthetetlenné tételét, vagy az (1) bekezdésben említett szervezettel vagy egyéb, a csoporthoz tartozó vállalkozások szerződéses jogainak befolyásolását, amennyiben e jogok a vállalkozás harmadik országbeli intézményének, anyavállalatának vagy egyéb, a csoporthoz tartozó vállalkozások tekintetében végrehajtott szanálási eljárásból adódnak, történjen az maga az érintett harmadik országbeli hatóság által vagy a harmadik ország szanálási intézkedéseire vonatkozó jogi vagy szabályozási előírásainak megfelelő egyéb módon, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek – ideértve a fizetési és szállítási kötelezettségeket is –, valamint a biztosíték garantálása továbbra is teljesülnek.

- e) az elismerés vagy a végrehajtás a magyar joggal ellentétes lenne.

- bb) a harmadik országbeli intézmény a szanálási feladatkörében eljáró MNB álláspontja szerint nem képes, nem akarja vagy valószínűleg nem lesz képes kifizetni az EGT-állambeli hitelezők felé fennálló kötelezettségeit vagy a fióktelepen keresztül létrejött vagy a fióktelep könyveiben nyilvántartott, nem vitatott kötelezettségeit azok esedékessé válásakor, és a szanálási feladatkörében eljáró MNB meggyőződött arról, hogy az említett harmadik országbeli intézménnyel összefüggésben ésszerű időn belül nem került sor harmadik országbeli szanálási eljárásra vagy fizetésképtelenségi eljárásra vagy annak kezdeményezésére;

124. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB érintett harmadik országbeli hatósággal szanálási együttműködési megállapodást köthet, ha a harmadik ország rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelményeknek megfelelő jogszabályi előírásokkal, valamint az Európai Unió nem kötött a harmadik országgal szanálási együttműködési megállapodást. A szanálási feladatkörében eljáró MNB érintett harmadik országbeli hatósággal kötött szanálási együttműködési megállapodásának a (2) bekezdés szerinti azon tárgykörei, amelyekről az Európai Uniónak az érintett harmadik országgal kötött együttműködési megállapodása nem rendelkezik, az utóbbi hatálybalépését követően is érvényben és hatályban maradnak.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi, hogy melyik érintett harmadik országbeli hatósággal kötött szanálási együttműködési megállapodást.

(4) Az érintett harmadik országbeli hatóságokkal való információcserére az együttműködési megállapodás rendelkezései az irányadóak.

(2) Minden intézmény, valamint harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe köteles csatlakozni az Alaphoz.

- i) más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára önkéntes alapon kölcsön nyújtása;

- j) az a)–i) pontban említett intézkedések bármely kombinációja;

- k) az Alap működtetésével közvetlenül összefüggő költségek.

#### 66/A. Más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára kölcsön nyújtása

128/A. § (1) Az Alap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával önkéntes alapon kölcsönt nyújthat más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára, ha

- a) az érintett szanálást finanszírozó rendszer rendelkezésére álló összegek nem elegendőek a finanszírozási rendszer alkalmazása során felmerült veszteségek, költségek vagy egyéb kiadások fedezésére,

- b) rendkívüli utólagos hozzájárulások sem állnak az érintett szanálást finanszírozó rendszer számára azonnal rendelkezésre, valamint észszerű feltételek mellett alternatív finanszírozási eszközök alkalmazására sincs mód.

(2) Ha a más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára az Alappal egyidejűleg több szanálását finanszírozó rendszer nyújt kölcsönt, az összes részt vevő szanálást finanszírozó rendszer eltérő megállapodása hiányában

- a) az Alap által nyújtott kölcsönre ugyanazon kamatlábat, törlesztési időszakot és egyéb feltételeket kell alkalmazni, mint a többi részt vevő szanálást finanszírozó rendszer által nyújtott kölcsönre,

- b) az Alap által kölcsönzött összeg nagyságát a Magyarországon található biztosított betétek összegének és a részt vevő szanálást finanszírozó rendszerek tagállamaiban található biztosított betétek aggregáltjának az aránya alapján kell megállapítani.

(4a) Az Alap kizárólag akkor vehet fel hitelt, valamint bocsáthat ki kötvényt, ha a tagjai által fizetett díjak nem elegendőek a 126. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához. Az Alap más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszerétől kizárólag akkor vehet fel hitelt, ha más jogi személytől történő hitelfelvételre, valamint kötvény kibocsátására észszerű feltételek mellett rövid időn belül nincs lehetőség.

(1a) Azon időpontot követően, hogy az Alap eszközei első alkalommal elérték a Magyarországon engedélyezett hitelintézetek biztosított betétállománya kártalanítási összeghatárának 1%-át (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: célszint), az éves díjfizetési kötelezettséget úgy kell megállapítani, hogy az Alap eszközeinek a célszint kevesebb mint kétharmadára csökkenése esetén az Alap eszközei hat éven belül ismét elérjék a célszintet.

(1b) Az éves díjfizetési kötelezettség meghatározásakor megfelelően figyelembe kell venni az üzleti ciklus fázisát és azokat a hatásokat, amelyeket a prociklikus hozzájárulások eredményezhetnek az éves hozzájárulások meghatározására.

(1c) Az (1a) bekezdés alkalmazásában a más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára önkéntes alapon nyújtott kölcsönt is az Alap eszközeként kell elszámolni.

150/C. § A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CXXVI. törvény) hatálybalépésekor már működő harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe a 2018. évi CXXVI. törvény hatálybalépését követő 90 napon belül köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, valamint 137. § szerinti csatlakozási díjat az Alap részére csatlakozási díjként befizetni.

151. § Ez a törvény

- a) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- b) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

10. a különböző lehetséges forgatókönyveknek és az alkalmazandó ütemterveknek megfelelően alkalmazható különféle szanálási stratégiák részletes leírása;