2014. évi XXII. törvény — mi változott? 2026. január 1.
A 2024. november 29. és 2026. január 1. között hatályba lépett módosítások. 18 sor került be, 39 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. november 29.)Következő módosítás (2026. május 14.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 86 változatlan sor ⋯
(3) Mentes az adó alól a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevételéből 100 millió forint.
(4) A (3) bekezdés szerinti mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban vehető igénybe.
(4) A (3) bekezdés szerinti mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban vehető igénybe.
5/A. § Az 5. § (1)–(2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően az adó mértéke 2019. július 1-jétől 2025. december 31-ig az adóalap 0%-a.
(5) Ha az adóév 365 napnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § (1) bekezdés szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 365 napos időszakra számított összege alapján az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
5/A. § Az 5. § (1)–(2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően az adó mértéke 2019. július 1-jétől 2026. június 30-ig az adóalap 0%-a.
#### 5.
#### 6. §
⋯ 27 változatlan sor ⋯
(11) Az Szt. hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére számolja el.
7/A. § (1) Az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító számáról a (2)–(5) bekezdés szerinti külön nyilvántartást vezet, melyet a honlapján közzétesz.
7/A. § (1) Az a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany, amelyet az állami adóhatóság valamely adónem hatálya alá tartozó adózóként nem vett nyilvántartásba, a 2. § (1) bekezdése szerinti adóköteles tevékenység megkezdését követő 30 napon belül köteles bejelentkezni az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. E rendelkezés nem alkalmazható az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély esetén.
(2) A 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyt – annak kérelmére – az állami adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével felhívja az adóalanyt az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.
- a) adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy
- b) nyilatkozik az állami adóhatóságnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az állami adóhatóság 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adóalanyt az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Az állami adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség elmulasztásának minden további megállapításakor 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adóalanyt az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.
(3) Az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzéssel vizsgálhatja a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat megalapozottságát.
(4) Ha az adóalany az állami adóhatóság felhívására a bejelentkezési kötelezettségét teljesíti, akkor az állami adóhatóság a (3) bekezdés szerint utoljára kiszabott mulasztási bírságot elengedi, a (3) bekezdés szerint korábban kiszabott mulasztási bírságot pedig az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) bírságmérséklésre vonatkozó szabályai szerint mérsékelheti vagy elengedheti.
(4) Az állami adóhatóság törli az adóalanyt az (1) bekezdés szerinti, honlapján közzétett nyilvántartásból
7/B. § (1) Ha a reklám közzétételének megrendelése időpontjában a 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban nem szereplő, 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét a reklám-közzététel megrendelője számára nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalanyt felhívja a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat állami adóhatósághoz történő teljesítésére. Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem teszi meg, 500 ezer forint mulasztási bírságot kell fizetnie. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély.
- a) az adóalany kérelmére,
- b) ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti,
- c) ha az adóalanyt a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata ellenére az adóévben adófizetési kötelezettség terheli, kivéve, ha e kötelezettségét e törvény rendelkezésének megfelelően teljesíti,
- d) a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot tevő adóalany esetén az adóév végével,
- e) ha az adóalany megszűnik,
- f) ha az adóalany ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult,
- g) ha az adóalany adótartozása nettó módon számítva – a naptári hónap 1. napján – a 100 000 forintot meghaladja.
(2) Ha a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja, akkor az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerint jár el azzal, hogy amennyiben a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem teszi meg, 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság kétszeresét kitevő mulasztási bírságot szab ki.
(5) Az állami adóhatóság az adatváltozást az adatváltozásról való tudomásszerzés napján átvezeti az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáson, és azt az átvezetést követő hónap első napján a honlapján közzéteszi.
(3) Ha az adóalany az állami adóhatóság felhívására a nyilatkozattételi kötelezettségét teljesíti, akkor az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint utoljára kiszabott mulasztási bírságot elengedi, az (1) és (2) bekezdés szerint korábban kiszabott mulasztási bírságot pedig az Art. bírságmérséklésre vonatkozó szabályai szerint mérsékelheti vagy elengedheti.
7/B. § (1) Az a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany, amelyet az állami adóhatóság valamely adónem hatálya alá tartozó adózóként nem vett nyilvántartásba, a 2. § (1) bekezdés szerinti adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül köteles bejelentkezni az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. E rendelkezés nem alkalmazható az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély esetén.
7/C. § Ha a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany adóbevallás-benyújtási kötelezettségét nem teljesítette, akkor az állami adóhatóság az adóellenőrzést megindítja és az adót becsléssel állapítja meg.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság – a kötelezettség teljesítésére való felhívás mellett – első alkalommal 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki.
#### 7/D. §
(3) A mulasztás ismételt megállapítása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki.
#### 7/E. §
(4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentkezési kötelezettség elmulasztását naponta határozatban állapítja meg, amely a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg, mely során kizárólag okirati bizonyításnak van helye és az eljáró bíróság tárgyaláson kívül határoz.
(5) Ha az adóalany az állami adóhatóság első alkalommal való felhívására bejelentkezési kötelezettségét teljesíti, akkor a (2) és (3) bekezdés szerinti bírság korlátlanul enyhíthető.
7/C. § (1) Ha a reklám közzétételének megrendelése időpontjában a 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban nem szereplő, 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét a reklám-közzététel megrendelője számára nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyt felhívja a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat állami adóhatósághoz történő teljesítésére. Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teszi meg, 500 ezer forint mulasztási bírságot kell fizetnie. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja, akkor az állami adóhatóság 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki.
(3) Az állami adóhatóság (1) és (2) bekezdés szerinti mulasztási bírságot kiszabó határozata a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg.
7/D. § Az állami adóhatóság ugyanazon adóalany terhére a 7/B. § és a 7/C. § alapján összesen legfeljebb 1 milliárd forint mulasztási bírságot szabhat ki.
7/E. § (1) Ha a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany adóbevallás-benyújtási kötelezettségét nem teljesítette, akkor az állami adóhatóság a megelőző naptári évvel megegyező vélelmezett adóévre 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg.
(2) Az adóalany az (1) bekezdés szerint vélelmezett adót megállapító határozat közlésétől számított 30 napon belül a határozatban megállapítottakkal szemben ellenbizonyítással élhet. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha az adóalany ellenbizonyítással nem él, a határozat az ellenbizonyításra nyitva álló határidő lejártát követő napon véglegessé válik és végrehajtható, ellene közigazgatási per nem indítható.
(3) Ha az adóalany ellenbizonyítással él, akkor az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerint vélelmezett adót megállapító határozatát visszavonja és az adót új határozatban állapítja meg, amely a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg.
#### 6/A. Az Európai Bizottság C(2016) 6929 final számú határozatának végrehajtását szolgáló rendelkezések
8. § (1) A 2017. június 30-ig lezárult adóévekre a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyként bevallott és megfizetett adó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti túlfizetésnek minősül, amelynek visszatérítésére az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
⋯ 13 változatlan sor ⋯
azzal, hogy a Mód. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdés szerinti, 2017. július 1-jétől hatályos adómértéket az adóév 2017. június 30-át követő időszakára kell alkalmazni.
10. § Az 5. § (3) bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
10. § Az 5. § (3) bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
11. § (1) A 2019. július 1. és 2025. december 31. közötti adókötelezettségre nem kell alkalmazni a 3. § (3)–(4) bekezdését, a 7. § (4)–(5) és (7) bekezdését, valamint a 7/B. §–7/E. §-t.
11. § (1) A 2019. július 1. és 2026. június 30. közötti adókötelezettségre nem kell alkalmazni a 3. § (3)–(4) bekezdését, a 7. § (4)–(5) és (7) bekezdését, valamint a 7/B. §–7/E. §-t.
(2) Az adóalany a 2019. július 1-jét magában foglaló adóév adóalapjának azon hányadára (részére) alkalmazza az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 5/A. § szerinti adómértéket, amekkora
⋯ 5 változatlan sor ⋯
(3) A 2019. július 1-jét magában foglaló adóévre a 7. § (3) bekezdés szerint megállapított adóelőleg felét kell megfizetni, a 7. § (4) bekezdésében szereplő – az adóalany választása szerinti, rá irányadó – egyik előlegfizetési időpontban.
(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany is alkalmazhatja.
12. § A 2026. július 1-jét magában foglaló adóévre a 7. § (3) bekezdése szerint megállapított adóelőleg felét kell megfizetni, a 7. § (4) bekezdésében szereplő – az adóalany választása szerinti, rá irányadó – egyik előlegfizetési időpontban. 2026. évben a naptári évtől nem eltérő üzleti éves adóalanyok adóéve 2026. július 1-től 2026. december 31-ig tart.