2014. évi XXII. törvény — mi változott? 2015. január 1.

- 7. reklám:

- a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) szerinti gazdasági reklám,

- b) az Mttv. szerinti kereskedelmi közlemény,

- 9. sajtótermék: az Mttv. szerinti sajtótermék,

- 10. saját célú reklám: a reklám közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám,

- 11. reklámértékesítő ügynökség: az adóalannyal az Szt. szerinti kapcsolt félnek minősülő, olyan személy, szervezet, amely az adóalannyal fennálló szerződéses jogviszony alapján jogosult arra, hogy az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződést kössön.

reklám közzététele.

- a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,

- b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,

- c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,

- d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,

- e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti személy, szervezet a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a (2) bekezdés szerinti adóalany havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni. A (2) bekezdés szerinti adóalanynak nem kell alkalmaznia az adókötelezettség teljesítése során a 7. § (1)–(8) bekezdésében és a 9. §-ban foglaltakat.

#### 3. Az adó alapja

4. § (1) Az adó alapja a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany esetén az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.

– az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%,

(2) Az adó mértéke a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalap esetén az adóalap 20%-a.

#### 5. Kapcsolt vállalkozás adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségének megállapítása

6. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.

#### 6. Eljárási rendelkezések

7. § (1) Az adó alanya adókötelezettségét – önadózás útján – az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.

- a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,

- b) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap 12 hónapra számított összegének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,

- c) az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege,

(4) Az adóalany az adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettségét a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig teljesíti.

(4) A 2. § szerinti tevékenységét 2014. évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs 2014. augusztus 20-áig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a 2014. évi adóelőleg összege a 2014. adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összegének az e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része.

10. § Az adóalany csökkentheti a 2014. évben kezdődő adóév adóalapját – legfeljebb annak erejéig – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1) bekezdése vagy az Szja tv. 49/B. § (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával, feltéve, hogy a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív.