2014. évi XVI. törvény — mi változott? 2016. március 18.

A 2016. január 1. és 2016. március 18. között hatályba lépett módosítások. 125 sor került be, 30 sor került ki.

← Előző módosítás (2016. január 1.)Következő módosítás (2016. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 142 változatlan sor ⋯

- d) jogi személyiséggel rendelkező jogi képviselő esetén, létesítő okirat szerinti székhellyel vagy fiókteleppel rendelkezik;

- e) természetes személy jogi képviselő esetén, aki lakóhellyel rendelkezik;

- 68. letétkezelő:

- a) az ÁÉKBV vonatkozásában: aa) a Bszt. 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, ab) olyan vállalkozás, amely az ÁÉKBV-irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni,

- a) az ÁÉKBV vonatkozásában: aa) a Bszt. 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, vagy e tevékenység végzésére jogosult más tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy hitelintézet magyarországi fióktelepe, ab) olyan vállalkozás, amely az ÁÉKBV-irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni,

- b) az ABA vonatkozásában: ba) magyarországi székhelyű hitelintézet illetve az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49 /EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/36/EU irányelv EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, bb) a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás, illetve az Európai Parlament és a Tanács a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/39/EK irányelv EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, amely az irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontjával összhangban meghatározott szolgáltatás nyújtására jogosult; vagy bc) egyéb intézmény, amelyre prudenciális szabályozás vonatkozik, és folyamatos felügyelet alatt áll, továbbá amely 2011. július 21-én az ÁÉKBV-irányelv 23. cikke (3) bekezdésének tagállami jogrendszerbe történő átvétele alapján letétkezelési tevékenység folytatására jogosult;

- 69. likvid eszköz: a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

- 70. magántőkealap: olyan zártvégű ABA, amelyet vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása (ideértve az akvizíciót is) céljából hoztak létre, kollektív befektetési értékpapírjait zártkörűen kizárólag szakmai befektetők részére hozzák forgalomba, és amely nem tőkeáttétellel finanszírozott, valamint az eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok;

⋯ 377 változatlan sor ⋯

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a forgalmazó, a közvetítő vagy a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés).

#### 10/A. Javadalmazás

26/A. § Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 13. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.

#### 11. Összeférhetetlenség

27. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet

⋯ 470 változatlan sor ⋯

#### 25. Az ÁÉKBV letétkezelőire vonatkozó szabályok

62. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő az általa kezelt 4. § (1) bekezdés 8. pont a) alpont szerinti ÁÉKBV letétkezelésével a 4. § (1) bekezdés 68. pont aa) alpontja szerinti, a 4. § (1) bekezdés 8. pont b) alpont szerinti ÁÉKBV letétkezelésével az adott ÁÉKBV székhely országában székhellyel rendelkező 4. § (1) bekezdés 68. pont ab) alpont szerinti letétkezelőt köteles megbízni. A letétkezelési szerződés és annak módosítása hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

62. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő az általa kezelt 4. § (1) bekezdés 8. pont a) alpont szerinti ÁÉKBV letétkezelésével a 4. § (1) bekezdés 68. pont a) pont aa) alpontja szerinti, a 4. § (1) bekezdés 8. pont b) alpont szerinti ÁÉKBV letétkezelésével az adott ÁÉKBV székhely országában székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező 4. § (1) bekezdés 68. pont a) pont ab) alpont szerinti letétkezelőt köteles megbízni. A letétkezelési szerződés és annak módosítása hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2) Amennyiben egy magyarországi székhelyű ÁÉKBV-t kezelő ÁÉKBV-alapkezelő székhelye más EGT-államban van, vagy más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-t magyarországi székhelyű ÁÉKBV-alapkezelő kezel, a letétkezelő írásbeli megállapodást köt az ÁÉKBV-alapkezelővel a funkcióinak ellátásához szükséges információáramlás szabályozásáról. A letétkezelő és az ÁÉKBV-alapkezelő közötti megállapodás részletszabályait a 9. melléklet tartalmazza.

(2) A letétkezelő megbízása írásbeli szerződéssel valósul meg. A szerződés többek között rendelkezik az e törvényben meghatározott, az ÁÉKBV számára a letétkezelő által letétkezelői hatáskörében elvégzendő funkciók ellátásához szükségesnek tartott információáramlásról.

(3) A letétkezelői megbízás megszüntetése esetén a letétkezelői szerződés az új letétkezelő megbízásának hatálybalépésével szűnik meg.

(4) Az ÁÉKBV tulajdonában lévő értékpapírok, pénzügyi eszközök kizárólag a letétkezelőnél vagy a letétkezelő közreműködőjénél, illetve a letétkezelő által vagy a letétkezelő közreműködője által nyitott, értékpapírok, illetve pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírokat. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet átadni vagy az általa nyitott számlán elhelyezni, transzferálni. A nem transzferálható eszközök (ideértve a származtatott ügyleteket, betéteket is) nyilvántartása érdekében az ÁÉKBV-alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles az ÁÉKBV részére az ezen eszközöket nyilvántartó szervezetnél elkülönített számlát nyitni.

(5) A letétkezelő tevékenysége során az ÁÉKBV megbízása alapján kizárólag a befektetők érdekében jár el.

(5) A letétkezelő gondoskodik az ÁÉKBV pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és arról, hogy az ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak jegyzése során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek. A letétkezelő biztosítja, hogy az ÁÉKBV készpénzállománya a Bszt. 57. §-ában megállapított elvekkel összhangban, az ÁÉKBV nevére nyitott, a Bszt. 60. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott intézménynél, vagy a 2006/73/EK irányelv 18. cikk (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott intézménnyel megegyező természetű, az uniós joggal egyenértékű prudenciális szabályozás és felügyelet alá eső intézménynél vezetett számlán legyen könyvelve.

(6) Az ÁÉKBV részére végzett letétkezelés során a letétkezelő – különösen – az alábbi feladatokat végzi:

(6) A letétkezelő tevékenysége során az ÁÉKBV megbízása alapján kizárólag a befektetők érdekében jár el.

- a) ellátja az ÁÉKBV eszközei közül a pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint vezeti az ÁÉKBV értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát;

- b) végrehajtja az ÁÉKBV-alapkezelőnek az ÁÉKBV pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy az ÁÉKBV kezelési szabályzatával;

- c) eszközök és kötelezettségek értékelése, az ÁÉKBV összesített és az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértékének meghatározása;

- d) ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV megfelel-e a jogszabályokban és a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak;

- e) ellenőrzi, hogy a kollektív befektetési értékpapírok értékesítése, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és az ÁÉKBV kezelési szabályzatával összhangban történik-e;

- f) biztosítja, hogy az ÁÉKBV eszközeit érintő ügyletekből, valamint a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos piaci gyakorlatnak megfelelő határidőn belül az ÁÉKBV-hez kerüljön;

- g) ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV a bevételét a jogszabályokkal és az ÁÉKBV szabályzatával összhangban használja-e fel.

(7) Az ÁÉKBV részére végzett letétkezelés során a letétkezelő különösen az alábbi feladatokat végzi:

(7) Az ÁÉKBV részére végzett letétkezelés során a letétkezelő a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben vagy az ÁÉKBV befektetési politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén – ha a korlátok megsértése az értékelési árak változása miatt következett be – írásban felszólítja az ÁÉKBV-alapkezelőt a korlátoknak történő megfelelésre. Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő értékpapíralap esetén 30 napon belül ennek nem tesz eleget, a letétkezelő ezt a tényt bejelenti a Felügyeletnek.

- a) ellátja a letétbe helyezett pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint – az ÁÉKBV tulajdonakénti mindenkori egyértelmű azonosítás érdekében – vezeti az ÁÉKBV értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát;

- b) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján minden egyéb eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök az ÁÉKBV tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint az ÁÉKBV tulajdonát képezik.

(8) Az (5) és (7) bekezdésben említett feladatokon túlmenően a letétkezelő

- a) végrehajtja az ÁÉKBV-alapkezelőnek az ÁÉKBV pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy az ÁÉKBV kezelési szabályzatával;

- b) elvégzi az eszközök és kötelezettségek értékelését, és meghatározza az ÁÉKBV összesített és az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértékét;

- c) ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV megfelel-e a jogszabályokban és a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak;

- d) ellenőrzi, hogy a kollektív befektetési értékpapírok értékesítése, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és az ÁÉKBV kezelési szabályzatával összhangban történik-e;

- e) biztosítja, hogy az ÁÉKBV eszközeit érintő ügyletekből, valamint a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos piaci gyakorlatnak megfelelő határidőn belül az ÁÉKBV-hez kerüljön;

- f) ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV a bevételét a jogszabályokkal és az ÁÉKBV szabályzatával összhangban használja-e fel.

(9) A letétkezelőnek az ÁÉKBV-alapkezelő részére rendszeresen be kell nyújtania az ÁÉKBV teljes eszközállományára vonatkozó átfogó leltárt.

(10) Az ÁÉKBV részére végzett letétkezelés során a letétkezelő a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben vagy az ÁÉKBV befektetési politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén – ha a korlátok megsértése az értékelési árak változása miatt következett be – írásban felszólítja az ÁÉKBV-alapkezelőt a korlátoknak történő megfelelésre. Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő értékpapíralap esetén 30 napon belül ennek nem tesz eleget, a letétkezelő ezt a tényt bejelenti a Felügyeletnek.

(11) A (7) bekezdésben említett eszközöket sem a letétkezelő, sem a harmadik félként közreműködő alletétkezelő az ÁÉKBV előzetes engedélye nélkül nem hasznosíthatja újra. Az újrafelhasználás magában foglalja a letéti őrzésben lévő eszközökkel végzett valamennyi ügyletet, beleértve többek között az átruházást, a zálogjoggal megterhelést, az értékesítést és a kölcsönadást.

(12) A letétkezelőnél letéti őrzésben lévő eszközök újrafelhasználása a (11) bekezdéstől eltérően csak abban az esetben engedélyezett, ha:

- a) az eszközök újrafelhasználása az ÁÉKBV számlájára történik,

- b) a letétkezelő az ÁÉKBV képviseletében eljáró ÁÉKBV-alapkezelő utasításait hajtja végre,

- c) az újrafelhasználás az ÁÉKBV javát szolgálja, és a befektetők érdekében történik, és

- d) az ügylet fedezve van az ÁÉKBV részére tulajdonjog-átruházás keretében juttatott, az 575/2013/EU rendelet szerinti és likvid biztosítékkal, amelynek piaci értéke eléri az újrafelhasznált eszköz felárral növelt értékét.

(13) A letétkezelő felszámolása során a letétkezelőnél vagy harmadik félnél letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz nem képezi a felszámolási vagyon részét.

63. § (1) A letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az ÁÉKBV-alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve az ÁÉKBV kezelési szabályzatával, és az ÁÉKBV-alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és az ÁÉKBV kezelési szabályzatának megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

(2) A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, akinek a magatartásáért mint a sajátjáért felel. Alletétkezelőként kizárólag az e törvény előírásainak megfelelő másik letétkezelő vehető igénybe. A letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy részét vagy egészét harmadik fél alletétkezelésébe adta.

(2) A letétkezelő tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el. A letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az ÁÉKBV részére, amelyek az ÁÉKBV, annak befektetői, az ÁÉKBV-alapkezelő vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az ÁÉKBV befektetői előtt nyilvánosságra hozza.

(3) A letétkezelő felel az ÁÉKBV-vel, illetve a befektetőkkel szemben minden olyan kárért, amely a letétkezelő jogellenes magatartása miatt következett be. Az ettől eltérő kikötés semmis.

(3) A letétkezelő a 62. § (5) és (8) bekezdésben említett feladatait harmadik felekre nem szervezheti ki. A 62. § (7) bekezdésben említett feladatok harmadik felekre történő kiszervezése a következő feltételekkel történhet:

- a) a letétkezelő a feladatokat nem azzal a céllal szervezi ki, hogy elkerülje e törvény előírásainak való megfelelést;

- b) a letétkezelő bizonyítani tudja, hogy a kiszervezésnek objektív oka van;

- c) a letétkezelő a megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal választja ki a harmadik felet, akire feladatai egy részét kiszervezi, és megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal ellenőrzi és felügyeli a harmadik felet, valamint a feladatok ellátása érdekében a harmadik fél által tett lépéseket;

- d) a letétkezelő biztosítja, hogy a harmadik fél folyamatosan megfelel az alábbi feltételeknek a kiszervezett feladatok teljesítése során:

- da) a harmadik fél rendelkezik az ÁÉKBV által a nála letétbe helyezett eszközök jellegének és összetettségének megfelelő és azokkal arányos struktúrákkal és szakértelemmel;

- db) a 62. § (7) bekezdés a) pontjában említett feladatok kiszervezése esetén a harmadik félre az érintett jogrendszerben hatékony prudenciális szabályozás (ideértve a minimális tőkekövetelményeket is) és felügyelet vonatkozik, és a harmadik felet rendszeres külső könyvvizsgálatnak vetik alá, biztosítandó, hogy a pénzügyi eszközök a birtokában vannak;

- dc) a harmadik fél elkülöníti a letétkezelő ügyfeleinek eszközeit saját eszközeitől és a letétkezelő eszközeitől oly módon, hogy az eszközöket mindenkor egyértelműen a letétkezelő ügyfeleinek tulajdonaként lehessen azonosítani;

- dd) a harmadik fél minden szükséges lépést megtesz annak biztosítására, hogy a harmadik fél fizetésképtelensége esetén az ÁÉKBV-nek a harmadik fél letéti őrzésében lévő eszközeit ne lehessen a harmadik fél hitelezői között felosztani vagy azok javára értékesíteni és

- de) a harmadik fél eleget tesz a 62. § (1), (7), (11) és (12) bekezdésben említett kötelezettségeknek és tilalmaknak.

(4) Amennyiben harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi intézménynél helyezzenek letétbe, és a (3) bekezdés d) pont db) alpontban előírt feltételeknek megfelelő intézmény nincs az országban, a letétkezelő csak a harmadik ország joga által előírt mértékben és csak addig szervezheti ki feladatait egy ilyen helyi intézményre, amíg nincsenek a kiszervezési feltételeknek előírt helyi intézmények, és megfelelnek az alábbi feltételeknek:

- a) az ÁÉKBV befektetőit megfelelően tájékoztatják a harmadik ország joga által előírt jogi korlátozás miatti kiszervezésről és a befektetésüket megelőző kiszervezést igazoló körülményekről; és

- b) az ÁÉKBV-alapkezelő utasítja a letétkezelőt, hogy a pénzügyi eszközök megőrzését szervezze ki egy ilyen helyi intézményre.

(5) A (4) bekezdésben előírt követelmények teljesítése mellett a harmadik fél is kiszervezheti a rá kiszervezett feladatokat. Ebben az esetben a (6) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni az érintett felekre.

(6) A letétkezelő felelős az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV befektetői felé a 62. § (7) bekezdés a) pontja értelmében letétbe helyezett pénzügyi eszközöknek a letétkezelő vagy a letétkezeléssel megbízott harmadik fél általi elvesztéséért. A letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsát az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró ÁÉKBV alapkezelő rendelkezésére. A letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden észszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna.

(7) A letétkezelő felelősséggel tartozik az ÁÉKBV-nek, illetve az ÁÉKBV befektetőinek minden általuk amiatt elszenvedett veszteségért, hogy a letétkezelő hanyagságból vagy szándékosan nem tett maradéktalanul eleget az e törvényben előírt kötelezettségeinek. Az ettől eltérő kikötés semmis.

(8) A letétkezelő ÁÉKBV befektetőivel szembeni felelőssége közvetlenül vagy az ÁÉKBV-alapkezelőn keresztül közvetve is érvényesíthető.

(9) A letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy részét vagy egészét harmadik fél alletétkezelésébe adta.

(10) A letétkezelő a Felügyelet kérésére rendelkezésére bocsát minden, a feladatai ellátása során szerzett információt, amelyekre az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV-alapkezelő felügyeleti hatóságainak szüksége lehet. A Felügyelet a kapott információkat haladéktalanul megosztja az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV-alapkezelő felügyeleti hatóságaival.

#### 26. Az ABA letétkezelőire vonatkozó szabályok

64. § (1) Az ABAK az általa kezelt ABA – kivéve, ha az ABA olyan kockázati vagy magántőkealap, amelyet a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK kezel – letétkezelésével e §-sal összhangban letétkezelőt köteles megbízni.

⋯ 831 változatlan sor ⋯

130. § (1) A nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében a kiemelt befektetői információ a befektetési alap alapvető jellemzőit tartalmazza oly módon, hogy a befektetők megismerhessék a befektetési termék jellegét, kockázatait, elősegítve a megalapozott befektetési döntéseik meghozatalát. A kiemelt befektetői információ közzététele során kifejezetten utalni kell arra, hogy az információ kiemelt befektetői információnak minősül. A kiemelt befektetői információ tömören és közérthetően tartalmazza

- a) a befektetési alap meghatározását,

- a) a befektetési alapnak, valamint a befektetési alap illetékes felügyeleti hatóságának a megnevezését,

- b) a befektetési alap befektetési célkitűzéseinek és befektetési politikájának rövid leírását,

- c) a befektetési alap múltbeli teljesítményének bemutatását, vagy amennyiben az adott alap befektetési célkitűzései alapján releváns, a célkitűzésekben előre jelzett várható teljesítmény bekövetkezését bemutató esetek leírását,

- d) a befektetési alap terhére elszámolható költségeket és kapcsolódó díjakat,

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(2) A kiemelt befektetői információ hivatkozást nem tartalmazhat, azzal a kivétellel, hogy a kiemelt befektetői információban egyértelműen meg kell határozni, hol lehet további információt kapni a befektetési alapról, hol lehet térítésmentesen hozzájutni a tájékoztatóhoz, az éves és féléves jelentéshez, és ezek milyen nyelven állnak a befektetők rendelkezésére.

(2a) A kiemelt befektetői információhoz ÁÉKBV esetén csatolni kell az 5. melléklet 7.15. pontja szerinti nyilatkozatot is.

(3) A kiemelt befektetői információnak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia arra, hogy kizárólag a kiemelt befektetői információ alapján igény nem érvényesíthető, kivéve, ha az információ félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más részeivel.

(4) Minden országban, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák, a kiemelt befektetői információt – a fordítástól eltekintve – azonos tartalommal, módosítások és kiegészítések nélkül kell alkalmazni.

⋯ 568 változatlan sor ⋯

- c) az illetékes hatóságok határozatai elleni államigazgatási felülvizsgálat lefolytatása során; és

- d) a hatóság eljárásával szemben indított peres eljárásokban.

### XXIV/A. Fejezet — AZ ÁÉKBV-ALAPKEZELŐKRE ÉS AZ ÁÉKBV LETÉTKEZELŐIRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

174/A. § Ha az ÁÉKBV-alapkezelő vagy az ÁÉKBV letétkezelője megsérti az e törvényben, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeit, a Felügyelet a 169. § (1) bekezdésben meghatározott szankciókon túl az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:

- a) a jogsértés megállapítását követően a honlapján nyilvános közleményt tehet közzé a jogsértésért felelős személy és a jogsértés jellegének megjelölésével,

- b) megtilthatja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértést megvalósító magatartás folytatását vagy megismétlését, illetve

- c) bírságot szabhat ki.

174/B. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelője hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény és a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető állású személy általi és munkavállalói jelentéstételt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:

- a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást;

- b) az ÁÉKBV-alapkezelőn és az ÁÉKBV letétkezelőjén belüli jogsértést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint

- c) az ÁÉKBV-alapkezelőn és az ÁÉKBV letétkezelőjén belüli jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelőjének munkavállalói által tett, az (1) bekezdésben foglalt bejelentés nem tekinthető az e törvény és a Tpt. által előírt adat- és titokvédelmi kötelezettségek megsértésének.

(4) A bejelentő személyt – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

(5) Az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelője a jogsértés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.

### XXV. Fejezet — AZ ABAK-OK FELÜGYELETÉRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

175. § Az ABAK-ok felügyeletére a XXIV. Fejezetben foglaltakon túlmenően ez e fejezetben előírt szabályokat kell alkalmazni.

⋯ 402 változatlan sor ⋯

(5) Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló törvény hatálybalépésekor befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személynek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 19. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeknek.

(6) Az e törvény – a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvénnyel megállapított – 130. § (1) bekezdés a) pontjában és a (2a) bekezdésben, a 3. melléklet I. Fejezet XI. alfejezet 60. pontjában, valamint az 5. melléklet 7. pont 7.13–7.15. alpontjaiban előírt rendelkezéseknek való megfelelést 2017. március 18-tól kell biztosítani.

204. § (1) A 242. §, a 243. § és a 255. § az Alaptörvény 41. cikk (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 282. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- b) a Bizottság 2010. július 1-jei 2010/43/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról,

- c) a Bizottság 2010. július 1-jei 2010/44/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról,

- d) az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-án kelt 2011/61/EU irányelve az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról,

- e) az Európai Parlament és a Tanács 2013/14/EU irányelve (2013. május 21.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK irányelvnek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek és az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvnek a hitelminősítések túlzott figyelembevétele tekintetében történő módosításáról.

- f) az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 2014/91/EU irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról.

(2) E törvény

⋯ 428 változatlan sor ⋯

- 58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása

- 58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása

- 59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása A fenti tagolást összevont kezelési szabályzat esetében a 138. §-ban írtakra is tekintettel, értelemszerűen kell alkalmazni.

- 60. ÁÉKBV esetén a letétkezelő kötelezettségeinek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek ismertetése, a letétkezelő által kiszervezett feladatok leírása, valamint nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy kérelemre az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetők rendelkezésre bocsátja az 53. pontban valamint az e pontban részletezett információkat.

#### II. FEJEZET

⋯ 359 változatlan sor ⋯

- 7.10. A befektetési alapkezelő alkalmazottainak száma

- 7.11. Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe

- 7.12. A befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése

- 7.13. Az ÁÉKBV-alapkezelő javadalmazási politikájának részletes bemutatása (így pl. a javadalmazás és a juttatások kiszámításának módja, a javadalmazás és a juttatások megállapításáért felelős személyek – amennyiben javadalmazási bizottság létezik –, a javadalmazási bizottság tagjainak megnevezése)

- 7.14. Az ÁÉKBV-alapkezelő javadalmazási politikájának összefoglalása

- 7.15. Az ÁÉKBV-alapkezelő nyilatkozata, hogy a 7.13. pontban jelzett javadalmazási politika részletes bemutatása egy webhelyen keresztül hozzáférhető (megadva egyúttal a webhelyre mutató hivatkozást), és hogy kérésre nyomtatott formában is rendelkezésre áll.

- 8. A letétkezelőre vonatkozó információk

- 8.1. A letétkezelő neve, cégformája

- 8.2. A letétkezelő székhelye

⋯ 79 változatlan sor ⋯

A fentiek elemzése a befektetési alap befektetési politikájának tükrében a legmegfelelőbb szempontok alapján a nettó eszközök százalékos arányában; a fenti befektetések mindegyikénél jelezni kell, hogy milyen részarányt képvisel a befektetési alap összes eszközei viszonylatában. A portfolió összetételében a tárgyidőszakban bekövetkezett változások leírása.

Az éves jelentésre vonatkozó további információk

V. A befektetési alap eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban, ideértve az alábbiakat:

a) befektetésekből származó jövedelem,

⋯ 38 változatlan sor ⋯

XI. A tőkeáttételt alkalmazó uniós ABA-t kezelő, vagy a tőkeáttételt alkalmazó ABA-t az EGT-államokban forgalmazó ABAK által az ABA nevében alkalmazható tőkeáttétel mértékében bekövetkező változások, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási joga, és az adott ABA által alkalmazott tőkeáttétel teljes összege.

XII. Az ÁÉKBV-alapkezelő

a) adott évre vonatkozó javadalmazásának teljes összegét, az alkalmazottak számára kifizetett rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban, a kedvezményezettek számát, és adott esetben a közvetlenül az ÁÉKBV által kifizetett bármely összeget, beleértve a jutalékokat,

b) adott évre vonatkozó javadalmazásának teljes összegét munkavállalói kategóriánkénti vagy a 13. melléklet 2. pontjában felsorolt egyéb alkalmazotti kategóriánkénti bontásban,

c) adott évre vonatkozó javadalmazásainak és juttatásainak kiszámítási módját,

d) javadalmazási politikája – 13. melléklet 1. pont c) és d) alpontja szerinti – felülvizsgálatának eredményét, az előfordult szabálytalanságokat is beleértve,

e) javadalmazási politikájának érdemi változásait.

### 7. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

#### A nyilvános ingatlanalapok éves és féléves jelentésében közzéteendő kiegészítő információk

⋯ 274 változatlan sor ⋯

#### Javadalmazási politika

- 1. A teljes javadalmazási politika – beleértve a fizetésekre és a nem kötelező nyugdíjjuttatásokra vonatkozóakat – meghatározásakor és alkalmazásakor, amennyiben abban az alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az ABAK-ok kockázati profiljára vagy a kezelésükben lévő ABA-k kockázati profiljára, az ABAK-oknak a méretüknek, belső szervezetüknek és tevékenységük jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben be kell tartaniuk az alábbi elveket:

- a) a javadalmazási politika összhangban áll az eredményes és hatékony kockázatkezeléssel és előmozdítja azt, továbbá nem ösztönzi a kezelésükben lévő ABA-k kockázati profiljával, kezelési szabályzatával nem összeegyeztethető kockázatvállalást;

- b) a javadalmazási politika összhangban áll az ABAK és a kezelésében lévő ABA-k vagy az ilyen ABA-k befektetőinek üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és érdekeivel, valamint az összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz;

- c) az ABAK felügyeleti feladatokat ellátó irányító testülete elfogadja, rendszeres időközönként felülvizsgálja a javadalmazási politika általános elveit és felelős annak végrehajtásáért;

- 1. A teljes javadalmazási politika – beleértve a fizetésekre és a nem kötelező nyugdíjjuttatásokra vonatkozóakat – meghatározásakor és alkalmazásakor, amennyiben abban az alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol befektetési alapkezelők kockázati profiljára vagy a kezelésükben lévő befektetési alapok kockázati profiljára, a befektetési alapkezelőknek a méretüknek, belső szervezetüknek és tevékenységük jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben be kell tartaniuk az alábbi elveket:

- a) a javadalmazási politika összhangban áll az eredményes és hatékony kockázatkezeléssel és előmozdítja azt, továbbá nem ösztönzi a kezelésükben lévő befektetési alapok kockázati profiljával, kezelési szabályzatával nem összeegyeztethető kockázatvállalást;

- b) a javadalmazási politika összhangban áll a befektetési alapkezelő és a kezelésében lévő befektetési alapok vagy az ilyen befektetési alapok befektetőinek üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és érdekeivel, valamint az összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz;

- c) a befektetési alapkezelő felügyeleti feladatokat ellátó irányító testülete elfogadja, legalább évente egyszer felülvizsgálja a javadalmazási politika általános elveit és felelős annak végrehajtásáért;

- d) a javadalmazási politika végrehajtását legalább évente központi és független belső felülvizsgálatnak vetik alá annak ellenőrzése céljából, hogy megfelel-e a felügyeleti feladatokat ellátó irányító testülete által elfogadott javadalmazási politikáknak és eljárásoknak;

- e) az ellenőrzési feladatokat ellátó alkalmazottak a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésével összhangban álló javadalmazást kapnak, függetlenül az általuk ellenőrzött tevékenységi területek teljesítményétől;

- f) a kockázatkezeléssel és megfelelőség-ellenőrzéssel foglalkozó vezető tisztviselők javadalmazását közvetlenül a javadalmazási bizottság felügyeli;

- g) amennyiben a javadalmazást a teljesítményhez kötik, a javadalmazás teljes összege az egyén és az érintett szervezeti egység vagy ABA teljesítményének együttes értékelésén, valamint az ABAK általános eredményein alapul, az egyéni teljesítmény értékelése során pedig pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokat is figyelembe vesznek;

- h) a teljesítményértékelésre az ABAK kezelésében lévő ABA-k életciklusának megfelelő többéves kereten belül kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési folyamat alapja a hosszabb távú teljesítmény legyen, és hogy a javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek tényleges kifizetése egy olyan időszakra legyen elosztva, amelynél figyelembe veszik az ABAK kezelésében lévő ABA-k visszaváltással kapcsolatos politikáját és befektetési kockázatait;

- f) a kockázatkezeléssel és megfelelőség-ellenőrzéssel foglalkozó vezető tisztviselők javadalmazását közvetlenül a javadalmazási bizottság felügyeli, amennyiben ilyen bizottság létezik;

- g) amennyiben a javadalmazást a teljesítményhez kötik, a javadalmazás teljes összege az egyén és az érintett szervezeti egység vagy befektetési alap teljesítményének együttes értékelésén, valamint a befektetési alapkezelő általános eredményein és kockázatain alapul, az egyéni teljesítmény értékelése során pedig pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokat is figyelembe vesznek;

- h) a teljesítményértékelésre a befektetési alapkezelő kezelésében lévő befektetési alapok életciklusának, illetve a befektetőknek ajánlott tartási időszaknak megfelelő többéves kereten belül kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési folyamat alapja a hosszabb távú teljesítmény legyen, és hogy a javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek tényleges kifizetése egy olyan időszakra legyen elosztva, amelynél figyelembe veszik a befektetési alapkezelő kezelésében lévő befektetési alapok visszaváltással kapcsolatos politikáját és befektetési kockázatait;

- i) a garantált változó javadalmazás kivételes jellegű, csak új alkalmazottak felvételével összefüggésben kerül rá sor, és az első évre korlátozódik;

- j) a teljes javadalmazás rögzített és változó összetevői megfelelő egyensúlyban vannak; a rögzített összetevő a teljes javadalmazás kellően nagy hányadát teszi ki, hogy a javadalmazás változó összetevőjével kapcsolatban teljes mértékben rugalmas politika érvényesülhessen, többek között lehetőség legyen arra, hogy változó összetevőt egyáltalán ne fizessenek;

- k) a szerződés idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az adott időszakban elért teljesítményt tükrözik, és nem jutalmazzák a teljesítmény elmaradását;

- l) a változó javadalmazási összetevők vagy a változó javadalmazási összetevők összességének kiszámításához használt teljesítménymérés magában foglal egy átfogó kiigazítási mechanizmust minden releváns jelenlegi és jövőbeni veszélytípus figyelembevételére;

- m) az ABA kezelési szabályzatától függően, bármely változó javadalmazási összetevő jelentős része, azaz legalább 50%-a az érintett ABA kollektív befektetési értékpapírjaiból vagy egyenértékű, készpénztől eltérő eszközből áll, kivéve, ha az ABA kezelése az ABAK által kezelt teljes portfóliónak csak kevesebb mint 50%-át teszi ki, amely esetben az 50%-os minimum nem érvényes. Ezekre az eszközökre megfelelő visszatartási politika vonatkozik, amelynek célja, hogy az ösztönzőket összehangolja az ABAK, az általa kezelt ABA-k és az ilyen ABA-k befektetőinek érdekeivel. Az EGT-államok, illetve felügyeleti hatóságaik szükség szerint korlátozásokat rendelhetnek el ezen eszközök bizonyos típusaira és konstrukcióira, vagy adott esetben betilthatnak egyes eszközöket. Ez a pont a változó javadalmazási összetevőnek mind az n) ponttal összhangban halasztott részére, mind a nem halasztott részére alkalmazandó;

- n) egy jelentős részt – amely a változó javadalmazási összetevő legalább 40%-a – halasztva, az adott ABA életciklusához és visszaváltással kapcsolatos politikájához igazított időtartamra elosztva fizetnek ki, és azt megfelelően összehangolják az adott ABA kockázatainak jellegével. Ennek az időszaknak legalább 3–5 évig kell tartania, kivéve, ha az érintett ABA életciklusa rövidebb; a halasztási szabályok szerinti javadalmazási jogosultság legfeljebb időarányosan illeti meg az alkalmazottat; különösen magas összeg változó javadalmazási összetevőjének esetében az összeg legalább 60%-át halasztva kell kifizetni;

- o) a változó javadalmazás a halasztott kifizetésű résszel együtt csak akkor kerül kifizetésre vagy akkor illeti meg az alkalmazottat, ha az az ABAK egészének pénzügyi helyzetét figyelembe véve fenntartható, valamint az adott szervezeti egység, az ABA és az egyén teljesítménye alapján megfelelően indokolt. A változó javadalmazás teljes összegét általában jelentős mértékben csökkentik, amennyiben az érintett ABAK vagy ABA pénzügyi teljesítménye a vártnál gyengébb vagy negatív, figyelembe véve az aktuális juttatásokat és a korábban szerzett összegek kifizetésének csökkentését, például malus vagy visszatérítések formájában;

- p) a nyugdíjpolitika összhangban van az ABAK és az általa kezelt ABA-k üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha az alkalmazott nyugdíjba vonulás előtt távozik az ABAK-tól, az ABAK-nak öt évig meg kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat az m) pontban meghatározott eszközök formájában. Amennyiben egy alkalmazott eléri a nyugdíjkorhatárt, a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat ki kell fizetni a számára az m) pontban meghatározott eszközök formájában, figyelembe véve az ötéves visszatartási időszakot;

- m) a befektetési alap kezelési szabályzatától függően, bármely változó javadalmazási összetevő jelentős része, azaz legalább 50%-a az érintett befektetési alap kollektív befektetési értékpapírjaiból vagy egyenértékű, készpénztől eltérő eszközből áll, kivéve, ha a befektetési alap kezelése a befektetési alapkezelő által kezelt teljes portfóliónak csak kevesebb mint 50%-át teszi ki, amely esetben az 50%-os minimum nem érvényes; Ezekre az eszközökre megfelelő visszatartási szabályokat kell alkalmazni, amelyek célja, hogy az ösztönzőket összehangolja a befektetési alapkezelő, az általa kezelt befektetési alapok és az ilyen befektetési alapok befektetőinek érdekeivel. A Felügyelet szükség szerint korlátozásokat rendelhet el ezen eszközök bizonyos típusaira és konstrukcióira, vagy adott esetben betilthat egyes eszközöket. Ez a pont a változó javadalmazási összetevőnek mind az n) ponttal összhangban halasztott részére, mind a nem halasztott részére alkalmazandó;

- n) egy jelentős részt – amely a változó javadalmazási összetevő legalább 40%-a – halasztva, az adott befektetési alap életciklusához és visszaváltással kapcsolatos politikájához igazított időtartamra elosztva fizetnek ki, és azt megfelelően összehangolják az adott befektetési alap kockázatainak jellegével. Ennek az időszaknak legalább 3 évig kell tartania, kivéve, ha az érintett befektetési alap életciklusa rövidebb; a halasztási szabályok szerinti javadalmazási jogosultság legfeljebb időarányosan illeti meg az alkalmazottat. A belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű változó javadalmazási összetevő esetében az összeg legalább 60%-át halasztva kell kifizetni.

- o) a változó javadalmazás a halasztott kifizetésű résszel együtt csak akkor kerül kifizetésre vagy akkor illeti meg az alkalmazottat, ha az a befektetési alapkezelő egészének pénzügyi helyzetét figyelembe véve fenntartható, valamint az adott szervezeti egység, a befektetési alap és az egyén teljesítménye alapján megfelelően indokolt. A változó javadalmazás teljes összegét általában jelentős mértékben csökkentik, amennyiben az érintett befektetési alapkezelő vagy befektetési alap pénzügyi teljesítménye a vártnál gyengébb vagy negatív, figyelembe véve az aktuális juttatásokat és a korábban szerzett összegek kifizetésének csökkentését, például malus vagy visszatérítések formájában;

- p) a nyugdíjpolitika összhangban van a befektetési alapkezelő és az általa kezelt befektetési alapok üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha az alkalmazott nyugdíjba vonulás előtt távozik a befektetési alapkezelőtől, a befektetési alapkezelőnek öt évig meg kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat az m) pontban meghatározott eszközök formájában. Amennyiben egy alkalmazott eléri a nyugdíjkorhatárt, a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat ki kell fizetni a számára az m) pontban meghatározott eszközök formájában, figyelembe véve az ötéves visszatartási időszakot;

- q) az alkalmazottaknak vállalniuk kell, hogy a javadalmazásukra vonatkozó megállapodásban foglalt felelősségteljes kockázatvállalás hatásának gyengítésére nem alkalmaznak egyéni fedezeti stratégiákat, illetve a javadalmazásra és a felelősségre vonatkozó biztosítást;

- r) a változó javadalmazást nem olyan csatornákon keresztül, illetve nem oly módon fizetik ki, hogy megkönnyítsék e törvény követelményeinek kikerülését.

- 2. Az 1. pontban meghatározott elveket alkalmazni kell az ABAK-ok által kifizetett bármilyen javadalmazásra, az ABA által közvetlenül kifizetett bármilyen összegre, ideértve a nyereségrészesedést, és az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak bármilyen formában történő átadását, amennyiben abban az alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a kockázati profiljukra vagy a kezelésükben lévő ABA kockázati profiljára.

- 3. A méretük vagy a kezelésükben lévő ABA-k mérete, a belső szervezeti felépítésük, valamint tevékenységeik jellege, köre és összetettsége szempontjából jelentős ABAK-oknak javadalmazási bizottságot kell létrehozniuk. A javadalmazási bizottságot úgy kell kialakítani, hogy hozzáértő és független módon ítélhesse meg a javadalmazási politikákat és gyakorlatokat, valamint a kockázat kezelésére létrehozott ösztönzőket. A javadalmazási bizottság felel a javadalmazásra vonatkozó – többek között az érintett ABAK-kal vagy ABA-val kapcsolatos kockázatra és kockázatkezelésre hatással lévő – döntések előkészítéséért, amelyeket a felügyeleti feladatokat ellátó irányító testületnek kell meghoznia. A javadalmazási bizottság elnöke az irányító testület egyik olyan tagja, aki az érintett ABAK-ban nem lát el vezetői feladatot. A javadalmazási bizottság tagjai az irányító testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett ABAK-ban nem látnak el vezetői feladatokat.

- 2. Az 1. pontban meghatározott elveket alkalmazni kell a befektetési alapkezelő által kifizetett bármilyen javadalmazásra, a befektetési alap által közvetlenül kifizetett bármilyen összegre, ideértve a nyereségrészesedést, és a befektetési alap kollektív befektetési értékpapírjainak bármilyen formában történő átadását, amennyiben abban az alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a kockázati profiljukra vagy a kezelésükben lévő befektetési alap kockázati profiljára.

- 3. A méretük vagy a kezelésükben lévő befektetési alapok mérete, a belső szervezeti felépítésük, valamint tevékenységeik jellege, köre és összetettsége szempontjából jelentős befektetési alapkezelőknek javadalmazási bizottságot kell létrehozniuk. Nem kell javadalmazási bizottságot létrehoznia azon befektetési alapkezelőnek, amelyre egy hitelintézet – a Hpt. 117. § (4) bekezdése alapján – a javadalmazási politikájára vonatkozó szabályait összevont alapon az adott befektetési alapkezelő tekintetében is alkalmazza, és csoportszintű hatályú javadalmazási bizottságot működtet. A javadalmazási bizottságot úgy kell kialakítani, hogy hozzáértő és független módon ítélhesse meg a javadalmazási politikákat és gyakorlatokat, valamint a kockázat kezelésére létrehozott ösztönzőket. A javadalmazási bizottság felel a javadalmazásra vonatkozó – többek között az érintett befektetési alapkezelővel vagy befektetési alappal kapcsolatos kockázatra és kockázatkezelésre hatással lévő – döntések előkészítéséért, amelyeket a felügyeleti feladatokat ellátó irányító testületnek kell meghoznia. A javadalmazási bizottság elnöke az irányító testület egyik olyan tagja, aki az érintett befektetési alapkezelőben nem lát el vezetői feladatot. A javadalmazási bizottság tagjai az irányító testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési alapkezelőben nem látnak el vezetői feladatokat.

### 14. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

⋯ 45 változatlan sor ⋯