§Nyílt Jogtár

2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

Hatályos szöveg — 2026. július 18. napjától. 55 időállapot 2014 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2014. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2014. évi XVI. törvény

a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

ELSŐ RÉSZ — BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet — A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki

(2) E törvény ABAK-ra előírt rendelkezései a 33. §, a 35. § (1), és (3)–(5) bekezdése, valamint a 36. § kivételével alkalmazandók abban az esetben is, ha

(3) A (2) bekezdés szerinti ABAK-ra előírt rendelkezéseket az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendeletének (a továbbiakban: 345/2013/EU rendelet) figyelembe vételével kell alkalmazni abban az esetben, ha az ABAK e rendelet értelmében EuVECA megnevezést használó alapokat kezel és forgalmaz.

(3a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően ABAK EuVECA megnevezést használó alapokat kezelhet és forgalmazhat abban az esetben is, ha e törvény ABAK-ra előírt rendelkezései mellett az (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában előírt rendelkezéseknek felel meg.

(4) A (2) bekezdés szerinti ABAK-ra előírt rendelkezéseket az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendeletének (a továbbiakban: 346/2013/EU rendelet) figyelembe vételével kell alkalmazni abban az esetben, ha az ABAK e rendelet értelmében ESZVA megnevezést használó alapokat kezel és forgalmaz.

(4a) A (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően ABAK ESZVA megnevezést használó alapokat kezelhet és forgalmazhat abban az esetben is, ha e törvény ABAK-ra előírt rendelkezései mellett az (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában előírt rendelkezéseknek felel meg.

(5) A (2) bekezdés szerinti, e törvény rendelkezései alól részleges felmentést élvező ABAK a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában említett küszöbérték kiszámítása során és a küszöbértéknek való megfeleléssel kapcsolatban az ABAK-rendelet 2–5. cikkének megfelelően jár el.

(6) A (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelőre e törvény 16. §-a, 18. § (3) bekezdése, valamint 38. §-a nem alkalmazandóak.

II. Fejezet — ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:

(2) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában az „Európai Unió”, a „tagállam” kifejezés alatt az Európai Unió tagállamán kívül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot is érteni kell.

MÁSODIK RÉSZ — ALAPKEZELŐRE, LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

III. Fejezet — ALAPKEZELŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. A befektetési alapkezelő által végezhető tevékenységek

5. § A befektetési alapkezelő kollektív portfóliókezelési tevékenységének végzése előzetes hatósági engedélyhez kötött, amelyet a Felügyelet ad ki. A 6. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására – amennyiben e törvény másképp nem rendelkezik – kizárólag befektetési alapkezelő kaphat engedélyt.

6. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő az 5. § szerinti hatósági engedély birtokában az alábbi tevékenységeket végezheti:

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében, az a)–d) pontban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (3) bekezdésre:

(2a) Az ÁÉKBV-alapkezelő a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységeket kriptoeszközök tekintetében is nyújthatja kriptoeszköz-szolgáltatásként, az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikk (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2b) E § szerinti tevékenység végzése esetén az ÁÉKBV-alapkezelő megszünteti az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenséget.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére köteles. Az ÁÉKBV-alapkezelő önmagában a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt. Az ÁÉKBV-alapkezelő számára nem engedélyezhető a (2) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás az általa kezelt ÁÉKBV részére történő nyújtása. Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti.

(4) Az ÁÉKBV-alapkezelő az 5. §-ban meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet – részére történő kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül – belföldi és külföldi befektetési alapkezelő részére is végezheti. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni.

(5)

(6) Az ÁÉKBV-alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység és a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatása mellett az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást is végezheti.

(7) A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az Fnyt. VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(8) A (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott tevékenység végzése során a Bszt. IV. Fejezete, X–XII. Fejezete és 110. §-a rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell.

7. § (1) Az ABAK-nak az 5. § szerinti hatósági engedély birtokában legalább az alábbi tevékenységeket kell végeznie:

(2) Az ABAK az ABA kezelése során az alábbi tevékenységeket végezheti:

(3) Az ABAK az (1) és (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek, valamint – külön engedély birtokában végzett – ÁÉKBV részére folytatott alapkezelés mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében; az a)–d) pontokban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (4) bekezdésre:

(3a) Az ABAK a (3) bekezdés a) pontjában, b) pont ba) és bc) alpontjában meghatározott tevékenységeket kriptoeszközök tekintetében is nyújthatja kriptoeszköz-szolgáltatásként, az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikk (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(4) Az ABAK az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mindkét tevékenység végzésére köteles. Az ABAK önmagában a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt. Az ABAK számára nem engedélyezhető a (3) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás az általa kezelt ABA részére történő nyújtása. Az ABAK a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti.

(5) Az ABAK az 5. §-ban meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet – részére történő kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül – belföldi és külföldi befektetési alapkezelő részére is végezheti, azzal, hogy a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK határon átnyúló szolgáltatást nem végezhet. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni.

(6)

(7) Az ABAK az (1)–(3) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatása mellett az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást is végezheti.

(8) A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az Fnyt. VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(9) A (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenység végzése során a Bszt. IV. Fejezete, X–XII. Fejezete és 110. §-a rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell.

2. ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó engedélyezési feltételek

8. § (1) A kérelmező a 6. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdés figyelembevételével –

(1a) Ha a kérelmező magyarországi székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

(1b) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti működési terv tartalmazza

(1c) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti információk a következőkre terjednek ki:

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok előírásainak és a Felügyelet felhívására köteles igazolni, hogy megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott működési feltételnek is.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenységi engedély kézhezvételét követően kezdheti meg tevékenységét.

(4) Az ÁÉKBV-alapkezelő tájékoztatja a Felügyeletet az e § szerinti adatokat érintő érdemi változásokról még annak bekövetkezése előtt.

9. § A Felügyelet az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyének megadásához előzetesen kikéri más EGT-állam felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt alapkezelő

3. Az engedélykérelem elutasításának esetei ÁÉKBV-alapkezelő esetén

10. § (1) A Felügyelet az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzéséhez a Felügyelet által szükségesnek ítélt információkat a kérelmezőnek a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania.

(3) A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodásban részes szervek megnevezését és a székhelyük szerinti országok listáját.

4. Az ABAK-ra vonatkozó engedélyezési feltételek

11. § (1) A kérelmező a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdés figyelembevételével –

(1a) Ha a kérelmező magyarországi székhelyű nem természetes személy, az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

(2) A kérelmező tájékoztatja a Felügyeletet a kezelni kívánt ABA-k által folytatandó befektetési stratégiáról (az elsődleges eszközkategória típusa szerinti besorolásról).

(3) A kérelmező – amennyiben a kérelem benyújtásakor rendelkezésre állnak vonatkozó adatok – tájékoztatja a Felügyeletet:

(3a)

(3b)

(4) Az engedély iránti kérelem teljesnek tekinthető, ha az ABAK legalább az (1) bekezdés a)–d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett információkat benyújtotta.

(5) Ha engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő ABAK-kénti engedélyezése iránti kérelmet nyújt be, az ÁÉKBV-k kezelésére irányuló engedélykérelem időpontjában már benyújtott, és az ABAK-kénti engedélyezéshez is szükséges dokumentumokat nem kell ismételten benyújtani abban az esetben, ha a dokumentumok még naprakészek.

(6) Az ABAK-nak tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok, valamint az ABAK-rendelet előírásainak, és a Felügyelet felhívására köteles igazolni, hogy megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott működési feltételnek is.

(7) Az ABAK a tevékenységi engedély kézhezvételét követően, de legkorábban az (1) bekezdés f) pontjában és a (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett, esetleg hiányzó információk benyújtását követő egy hónap elteltével kezdheti meg tevékenységét.

(8) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okiratok tartalmazzák az ABAK ügyvezetőjére – ideértve a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek irányítását ellátó személyeket is – vonatkozóan

(9) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti tájékoztatás tartalmazza

(10)

(11)

(12)

(13)

12. § (1) Abban az esetben, ha a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK – három hónapot meghaladóan – nem teljesíti a törvény alóli részleges felmentést megalapozó feltételeket, haladéktalanul értesíti erről a tényről a Felügyeletet, és 30 napon belül igazolja, hogy teljes körűen megfelel e törvény rendelkezéseinek.

(2) Abban az esetben, ha a 2. § (2) bekezdés a) pont szerinti feltételeinek megfelelő ABAK úgy dönt, hogy e törvény egészének aláveti magát, a Bizottság 2013. május 15-i, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló 447/2013/EU végrehajtási rendeletnek megfelelően kell eljárnia.

13. § A Felügyelet az ABAK 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyének megadásához előzetesen kikéri más EGT-állam felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt ABAK

5. Az engedélykérelem elutasításának esetei ABAK esetén

14. § A Felügyelet a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély megadását elutasítja, amennyiben a felügyeleti feladatok hatékony gyakorlását a következők bármelyike akadályozza:

6. A befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonása

15. § (1) A Felügyelet a 6. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenységek végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján a Felügyelet a 6. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más, az adott tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező vállalkozás átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési alapkezelő a tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(3) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok 6 hónapon belül pótolhatók.

7. A befektetési alapkezelő tőke- és szervezeti követelményei

16. § (1) A befektetési alapkezelő akkor kaphat befektetési alapkezelésre engedélyt, ha – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – rendelkezik legalább százhuszonötezer euró, ingatlanalap vagy vegyes alap kezelése esetén legalább háromszázezer euró induló tőkével.

(2) Ha a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alapok portfólióinak összesített értéke meghaladja a kétszázötvenmillió eurót, szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie. A pótlólagos tőkeösszeg annak az összegnek a 0,02%-a, amellyel a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alapok portfólióinak értéke meghaladja a kétszázötvenmillió eurót. Ha a szavatoló tőke és a pótlólagos tőke összege eléri a tízmillió eurót, a szavatoló tőkét nem szükséges tovább növelni. A számítás alapját képező összegbe bele kell számítani azon portfóliókat, amelyek kezelésével a befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződés alapján harmadik személyt bízott meg, nem kell figyelembe venni azonban azokat a portfóliókat, amelyeket a befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződés alapján megbízottként kezel.

(3) A befektetési alapkezelőnek – a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

alá.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott szavatoló tőke mértékének meghatározása során a (3) bekezdés a) és b) pontja szerint számított érték közül a magasabbat kell irányadónak tekinteni.

(5) Az esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos, az ABAK által végzett tevékenységekből származó – az ABAK-rendelet 12. cikkében meghatározott – kockázatok fedezésére az ABAK-nak rendelkeznie kell:

(6) Az (5) bekezdés rendelkezéseit az ABAK-rendelet 12–15. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesíteni.

(7) Az ABAK szavatolótőkéjét likvid eszközökbe vagy azonnal készpénzre váltható eszközökbe kell fektetni, és a szavatolótőke nem tartalmazhat spekulatív pozíciókat.

(8) Az (1) bekezdésben euróban meghatározott induló tőke összegét a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély megszerzését megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

17. § (1) A befektetési alapkezelő – az 52. §-ban és az 53. §-ban, az 59. § (3) bekezdésében, a 60. § (1) bekezdésében, valamint a 161. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel – részvénytársaság formájában működhet.

(2) A befektetési alapkezelőre a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A fióktelep formájában működő befektetési alapkezelőre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

8. A befektetési alapkezelő tárgyi és személyi feltételei

18. § (1) A befektetési alapkezelő irányítását belföldön létesített főirodában kell biztosítani.

(2) A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell megfelelő irodai elhelyezéssel, kommunikációs rendszerrel (telefon, internetkapcsolat, elektronikus postacím, nyilvános befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő esetén saját honlap). A befektetési alapkezelőnek olyan szervezeti és működési szabályokat kell kialakítania, amelyek biztosítják ÁÉKBV-alapkezelő esetében a 22–26. §-ban, ABAK esetében a 32. §-ban megfogalmazott működési szabályok megtartását.

(3) A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan elektronikus portfólió-nyilvántartási rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók vagyonváltozásainak, a jegyzési és visszavásárlási megbízásoknak naprakész – és az információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő – rögzítésére és kimutatására és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek teljesítésére. A befektetési alapkezelő gondoskodik az elektronikus adatfeldolgozás magas szintű biztonságáról – többek között az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően létrehozott és működtetett hálózati és információs rendszerek tekintetében – és a rögzített információk védelméről és bizalmas kezeléséről.

(4) Amennyiben a befektetési alapkezelő kollektív befektetési értékpapírt forgalmaz, a befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan, a befektetők nyilvántartására szolgáló nyilvántartási rendszerrel, amely biztosítja a befektetők adatainak mindenkori naprakész nyilvántartását, visszakereshetőségét és az értékpapírtitok folyamatos megtartását.

(5) A befektetési alapkezelőnek meg kell felelnie a Tpt. 355. §, 364. § és 368–371. §-ában meghatározott rendelkezéseknek.

(6) Az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó befektetési alapkezelő a jelentős IKT-vonatkozású eseményeket az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően bejelenti a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (CSIRT).

(7) Ha a befektetési alapkezelő a jelentős kiberfenyegetést az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően önkéntesen bejelenti a Felügyeletnek, a bejelentést ezzel egyidejűleg a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (CSIRT) is megteszi.

19. § (1) A befektetési alapkezelő ügyvezetését – a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK kivételével – legalább két olyan természetes személy, munkaviszony keretében teljes munkaidőben látja el, akinek lakóhelye EGT-államban található. A vezető állású személyek között legalább két olyan személy van, aki a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősül, és – legalább egy éve – belföldi lakóhellyel rendelkezik.

(2) Befektetési alapkezelőnél vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki

(3) A befektetési alapkezelő ügyvezetőjének, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága tagjának, a befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyének az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját megelőzően a Felügyeletnek – az előzetes engedély megszerzése érdekében – bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.

(4) A befektetési alapkezelő ügyvezetője, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága tagja, a befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személye valamint a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A megválasztáshoz vagy kinevezéshez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok.

(4a) Ha a befektetési alapkezelő ügyvezetője, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága tagja, a befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személye kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, úgy arra csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.

(5)

(6) A befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű – és e tényt a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével igazolja –, legalább kétéves, befektetési területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok.

(6a) A (6) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett

munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő is szakmai gyakorlatnak számít.

(7)

(8) A (2) bekezdés esetében

szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.

(9) A (2), (6) és (6a) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

(9a) Akinek e törvény a büntetlen előéletet előírja, annak az (9) bekezdés szerinti bűncselekmények vonatkozásában kell büntetlen előéletűnek lennie, amely tényt

(10) Az (6) és (6a) bekezdés vonatkozásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki:

(11) A (10) bekezdés szerinti kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell.

(12) A befektetési alapkezelő az (1) és (2), valamint az (6) és (6a) bekezdésben meghatározott személyek kinevezését, a személyükben bekövetkezett változást a kinevezést vagy a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő 5 napon belül a Felügyeletnek köteles bejelenteni.

(13) A 2. § (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelő felügyelő-bizottságának elnökére és tagjára a (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó.

20. § Az ÁÉKBV-alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére alkalmazni kell a Bszt. IX. Fejezetében foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, azon ÁÉKBV-alapkezelőt kell érteni.

9. Jó üzleti hírnév

21. § (1) A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tagja csak olyan személy lehet,

(2) A befektetési alapkezelő vezető állású személye, a befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyek, üzleti tevékenységét irányító személye csak az lehet, aki

(3) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a Felügyelet elfogadja. A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő. A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

(4) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

IV. Fejezet — ÁÉKBV-ALAPKEZELŐ MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

10. Általános működési feltételek

22. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek – tisztességesen, kellő képességek, körültekintés és a gondosság jegyében, a kezelésében levő kollektív befektetési formák vagy azok befektetői, valamint a piac integritása érdekében eljárva – a tevékenysége során folyamatosan meg kell felelnie az alábbi, prudens működést biztosító szabályoknak, figyelembe véve az általa kezelt kollektív befektetési formák egyedi sajátosságait is.

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek rendelkeznie kell

(3) Az alkalmazott eljárásoknak és rendszereknek biztosítaniuk kell

(4) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell kialakítania, amelyek kizárják vagy a lehető legkisebbre csökkentik

között létrejött érdekellentét nyomán az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák és más ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát.

(5) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek biztosítják az egyedi eszközökre vonatkozó befektetési döntések meghozatalának és végrehajtásának elkülönítését az egyes ügyletek elszámolásától és adminisztrálásától. Az elkülönítésnek a szervezeten belül a munkamegosztás és az irányítási, felelősségi jogkörök szintjén is meg kell valósulnia.

(6) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok előírásain túl a saját szabályzatai szerinti működési elveknek és szabályoknak.

(7) Az ÁÉKBV-alapkezelő szabályzatainak elő kell segíteniük, hogy a befektetési alapkezelő

(8) Az ÁÉKBV-alapkezelő a portfóliókezelési tevékenysége során – ha az ügyfél kifejezetten eltérően nem rendelkezik – az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet saját maga által kezelt kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt.

(9) Ha az ÁÉKBV-alapkezelő harmadik fél kezdeményezésére kezel vagy kíván kezelni ÁÉKBV-t, ideértve a kiszervezést és azt az esetet, amikor az ÁÉKBV alapkezelő a harmadik fél nevét használja, részletes tájékoztatást nyújt a Felügyeletnek a (7) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesüléséről, amely kiterjed:

23. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja, hogy a befektető az ÁÉKBV-alapkezelő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban díjmentesen közölhesse. Az ÁÉKBV-alapkezelő köteles lehetővé tenni, hogy a befektető a kollektív befektetési értékpapír forgalmazásának helye szerinti hivatalos nyelvek bármelyikén benyújthassa panaszát.

(2) Telefonon történő panaszkezelés esetén az ÁÉKBV-alapkezelő és a panaszos közötti telefonos kommunikációt az ÁÉKBV-alapkezelő hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt a szabályzata szerinti ideig, legalább azonban 5 évig megőrzi. Erről a panaszost a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A panaszos kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő a panaszt és az arra adott választ a szabályzatában meghatározott ideig, legalább azonban 5 évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

24. § Az ÁÉKBV-alapkezelő által a kollektív befektetési formában kezelt eszközök nem képezik az ÁÉKBV-alapkezelő tulajdonát, eljárása során a kollektív befektetési forma nevében vagy javára és terhére jár el. Az ÁÉKBV-alapkezelő jogosult a kollektív befektetési forma nevében vagy javára eljárva befektetési ügyleteket kötni.

25. § (1) Az ÁÉKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garanciára való utalást (tőke-, illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhat, ha a fizetési ígéret a kötelezettségvállalás természetére tekintettel megfelelő határidőben érvényesíthető és megfelelő összegű hitelintézet által vállalt garanciával, kezességgel vagy kezesi biztosítással biztosított. A hozamra vonatkozó fizetési ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó fizetési ígéretet is.

(2) Az ÁÉKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéretre való utalást (tőke-, illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhat, ha a tőke- illetve hozamvédelem a kollektív befektetési formában megvásárolható eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott. A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek az általa kezelt befektetési alapon és ÁÉKBV-n elért teljesítmény, illetve hozam számítása, bemutatása során a Bszt. 3. mellékletében megfogalmazott elvek szerint kell eljárnia.

26. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő az általa végzett tevékenységért a kollektív befektetési forma terhére kezelési díjat számíthat fel.

(2) Ha a kollektív befektetési forma átlagos saját tőkéje legalább 3 hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50%-át, az ÁÉKBV-alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti a kollektív befektetési formára mindaddig, ameddig az utolsó 3 hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50%-át. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhető kollektív befektetési formára.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a forgalmazó, a közvetítő vagy a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés).

10/A. Javadalmazás

26/A. § Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 13. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.

11. Összeférhetetlenség

27. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet

a befektetési alapkezeléshez közvetlenül kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye.

(2) Az a személy, aki esetében az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó, az összeférhetetlenség kezelését érintő további szabályokat az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendelet határozza meg.

11/A. Értékpapírosításban érintett kitettség

27/A. § Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő kitettségei között olyan értékpapírosítás szerepel, amely nem felel meg az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított követelményeknek, az ÁÉKBV-alapkezelőnek az adott ÁÉKBV befektetőinek legjobb érdekeit szolgálva intézkednie kell, és korrekciós intézkedéseket kell hoznia.

12. Személyes ügyletek

28. § (1) Az érintett személy által vagy nevében pénzügyi eszközre vonatkozóan végrehajtott ügylet személyes ügyletnek minősül, ha az érintett személy szakmai tevékenységi körén kívül jár el vagy az ügylet végrehajtása az alábbi személyek valamelyikének számlájára történik:

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelő megfelelő intézkedéseket alkalmaz a (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek megakadályozása érdekében, amennyiben azok olyan érintett személyhez köthetők,

(3) A (2) bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni:

(4) Az ÁÉKBV-alapkezelő a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) a (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek tiltásáról és az ÁÉKBV-alapkezelő által a (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről.

(5) Az érintett személy a személyes ügyletre vonatkozó megállapodás megkötését haladéktalanul köteles az ÁÉKBV-alapkezelő számára bejelenteni, lehetővé téve az ÁÉKBV-alapkezelő számára az ügylet beazonosítását.

(6) Az ÁÉKBV-alapkezelő nyilvántartást vezet az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általa feltárt személyes ügyletekről, ideértve az ilyen ügyletekkel kapcsolatos felhatalmazást vagy tiltást.

(7) Az ÁÉKBV-alapkezelő valamely tevékenységének kiszervezésre irányuló szerződés keretében történő ellátása esetén a kiszervezett tevékenységet végző harmadik személy nyilvántartást vezet az érintett személyek személyes ügyleteiről, és ezekről kérésre haladéktalanul tájékoztatja az ÁÉKBV-alapkezelőt.

(8) A (2)–(7) bekezdés nem alkalmazható

13. Ügyletek, megbízások rögzítésére és a nyilvántartásra vonatkozó előírások

29. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formákra vonatkozó valamennyi portfólióügylet tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott információk rögzítését, valamint a megbízás és a lebonyolított ügylet adatainak visszakereshetőségét.

(2) Az (1) bekezdés szempontjából rögzítendő adatok:

(3) A (2) bekezdés j) pontjában említett végrehajtási helyszín alatt a Tpt.-ben meghatározott szabályozott piacot, a Bszt.-ben meghatározott multilaterális kereskedési rendszert, rendszeres internalizálót, árjegyzőt, illetve más likviditásszolgáltatót vagy olyan személyt kell érteni, amely a felsoroltak bármelyike által ellátott funkciót tölt be harmadik országban. Ha az ügylet nem a felsorolt végrehajtási helyszínek valamelyikén történik, elegendő a másik fél megjelölése.

30. § (1) A 6. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén az ÁÉKBV-alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell a kollektív befektetési értékpapírra vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások elektronikus formában történő rögzítését, közvetlenül az ilyen megbízások kézhezvételét követően.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rögzítés az alábbi adatokra vonatkozik:

31. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő olyan nyilvántartási rendszert köteles fenntartani, amely biztosítja a 29. §-ban és a 30. §-ban említett adatok 8 évig – kivételes körülmények között a Felügyelet előírására ennél hosszabb ideig – történő megőrzését.

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonása esetén, az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat az engedély visszavonását követő 8 évig köteles megőrizni. Ha az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezeléssel kapcsolatos feladatait átruházza egy másik ÁÉKBV-alapkezelőre, az átruházás időpontját megelőző 8 év (1) bekezdés szerinti nyilvántartásait köteles hozzáférhetővé tenni a másik ÁÉKBV-alapkezelő számára.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási rendszerben tárolt adatokat olyan formában és olyan tartós adathordozón köteles megőrizni, amely biztosítja

13/A. Likviditáskezelés

31/A. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési stratégiájával, likviditási profiljával és visszaváltási politikájával összhangban, a 4. § (1) bekezdés 69a. pont b)–h) alpontjában meghatározott likviditáskezelési eszközök értékelése alapján legalább kettőt választ ki, amelyet létesítő okiratában is megjelenít. A likviditáskezelési eszközök kiválasztása nem szorítkozhat csak a 4. § (1) bekezdés 69a. pont e)–f) alpontja szerinti eszközök alkalmazására.

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelő, ha az általa kezelt ÁÉKBV-t PPA-ként engedélyezték, az (1) bekezdéstől eltérően jogosult csak egy likviditáskezelési eszközt választani a 4. § (1) bekezdés 69a. pont b)–h) alpontjában felsorolt eszközök közül.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) vagy (2) bekezdés alapján kiválasztott eszközökről, valamint azok használatára, alkalmazására és az alkalmazás megszüntetésére vonatkozó szabályzatról és az azokhoz kapcsolódó működési intézkedésekről tájékoztatja a Felügyeletet.

(4) A 4. § (1) bekezdés 69a. pont h) alpontja szerinti természetbeni visszaváltás csak a szakmai befektetők által igényelt visszaváltás esetén akkor alkalmazható, ha az megfeleltethető az ÁÉKBV által kezelt eszközök arányos részének.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a természetbeni visszaváltás alkalmazható akkor is, ha az nem feleltethető meg az ÁÉKBV által kezelt eszközök arányos részének, és ha az

(6) Az ÁÉKBV-alapkezelő

(7) Az ÁÉKBV-alapkezelő a (6) bekezdésben említett jegyzésre és visszaváltásra vonatkozó felfüggesztést vagy elkülönítetteszköz-számlákat csak kivételes esetekben alkalmazza, amennyiben ezt a körülmények megkövetelik, és az ÁÉKBV befektetői érdekében áll.

(8) Az ÁÉKBV-alapkezelő bejelenti a Felügyeletnek:

V. Fejezet — AZ ABAK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

14. Általános működési feltételek

32. § (1) Az ABAK működése során meg kell felelnie a 22. § (1)–(3) és (5)–(8) bekezdésében, valamint a 24–26. §-ban meghatározott rendelkezéseknek azzal, hogy az e §-okban foglalt rendelkezéseket az ABAK-rendelet 16–29. valamint az 57–66. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesíteni.

(2) Egyetlen ABA-befektető sem részesülhet megkülönböztetett bánásmódban, kivéve, ha ezt az adott ABA kezelési szabályzatában közzéteszik.

15. Javadalmazás

33. § Az ABAK biztosítja a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 13. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.

16. Összeférhetetlenség

34. § (1) Az ABAK-nak olyan belső szervezeti megoldásokat kell kialakítania, amelyek kizárják vagy a lehető legkisebbre csökkentik

között létrejött érdekellentét nyomán az ABAK által kezelt kollektív befektetési formák és a befektetők és az ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát.

(2) Az ABAK-nak saját működési környezetén belül külön kell választania az egymással összeférhetetlennek tekinthető feladatokat és felelősségeket, vagy azokat a feladatokat és felelősségeket, amelyek potenciálisan rendszerszintű összeférhetetlenségeket okozhatnak. Az ABAK-nak értékelnie kell, hogy működési feltételei kapcsán felmerülhet-e bármely más érdemi összeférhetetlenség, és ezekről tájékoztatja az ABA-k befektetőit.

(3) Amennyiben az ABAK által az összeférhetetlenség azonosítása, megelőzése, kezelése és figyelemmel kísérése céljából létrehozott szervezeti megoldások nem elégségesek annak ésszerű mértékű bizonyossággal történő biztosítására, hogy kizárható legyen a befektetők érdeksérelmének kockázata, az ABAK egyértelműen a befektetők tudomására hozza az összeférhetetlenség általános jellegét vagy forrásait még azelőtt, hogy a befektetésre, illetve további befektetésre részükről sor kerülne, és megfelelő üzletpolitikákat és eljárásokat dolgoz ki ilyen vonatkozásban.

(3a) Ha az ABAK harmadik fél kezdeményezésére kezel vagy kíván kezelni ABA-t, ideértve a kiszervezést és azt az esetet, amikor az ABAK a harmadik fél nevét használja, részletes tájékoztatást nyújt a Felügyeletnek az (1)–(3) bekezdés szerinti feltételek teljesüléséről, amely kiterjed:

(4) Ha az ABAK az ABA nevében prime bróker szolgáltatásait veszi igénybe, a feltételeket írásba foglalt szerződésben kell meghatározni. Rendelkezni kell különösen az ABA eszközeinek lehetséges átruházásáról és ismételt felhasználásáról, és ennek összhangban kell lennie az ABA kezelési szabályzatával. A szerződésnek rendelkeznie kell arról, hogy a letétkezelőt értesítsék a szerződés megkötéséről.

(5) Az ABAK-nak kellő szakértelemmel és gondossággal kell eljárnia a szerződtetendő prime bróker kiválasztásakor és kinevezésekor.

(6) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 30–37. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.

17. Kockázatkezelés

35. § (1) Az ABAK-nak funkcionálisan és hierarchikusan el kell különítenie a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kockázatkezelést a működési egységektől, ideértve a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott befektetéskezelést. A Felügyelet az arányosság alapelvével összhangban ellenőrzi a kockázatkezelés funkcionális és hierarchikus elkülönítését. Az ABAK-nak bármikor képesnek kell lennie annak bemutatására, hogy az összeférhetetlenség elkerülésének biztosítása lehetővé teszi a kockázatkezelési tevékenységek független végrehajtását, valamint, hogy a kockázatkezelési folyamat megfelel e § előírásainak és következetesen hatékony.

(2) Az ABAK-nak megfelelő kockázatkezelési rendszereket kell működtetnie az egyes ABA befektetési stratégiája szempontjából releváns, valamint az egyes ABA-val kapcsolatban ténylegesen vagy potenciálisan fennálló minden kockázat azonosítása, mérése és megfelelő nyomon követése érdekében. Az ABAK-nak évente legalább egyszer felül kell vizsgálnia, és szükség esetén ki kell igazítania a kockázatkezelési rendszerét.

(2a) Az ABAK a kockázatkezelés során – különösen az ABA eszközei hitelminőségének értékelésekor – nem hagyatkozhat kizárólagosan vagy automatikusan a hitelminősítő intézetekről szóló, 1060/2009/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítésekre. A Felügyelet az ABA tevékenységének jellegét, körét és összetettségét figyelembe véve értékeli az ABAK-ok hitelminősítési eljárásainak megfelelőségét.

(3) Az ABAK kockázatkezelésére vonatkozó minimum-követelmények:

(3a) Amikor az ABA kölcsönt nyújt, ideértve azt is, amikor az ABA harmadik feleken keresztül kölcsönökkel szembeni kitettségre tesz szert, akkor az ABAK a (3) bekezdés d) pontja szerinti szabályzatok és eljárások tekintetében

(3b) Ha a tulajdonosi kölcsönök névértéke összességében nem haladja meg az ABA tőkéjének 150%-át, akkor a 32. § (1) bekezdése sérelme nélkül, a (3) bekezdés d) pontjában és a (3a) bekezdésében meghatározott követelmények nem alkalmazandók.

(4) Az ABAK-nak meg kell határoznia az általa kezelt ABA-k esetében alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott kezesség vagy garancia újbóli felhasználási jogának mértékét, többek között az alábbiakra való figyelemmel:

(5) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 38–45. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.

(6) Az ABAK gondoskodik arról, hogy amennyiben az általa kezelt ABA kölcsönt nyújt, az ezen ABA által egy kölcsönfelvevő számára nyújtott kölcsön névértéke ne haladja meg az ABA tőkéjének 20%-át, amennyiben a kölcsönfelvevő a következők egyike:

(7) A (6) bekezdésében meghatározott korlátozás nem érinti a 345/2013/EU rendeletben, a 346/2013/EU rendeletben, valamint az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott küszöbértékeket, korlátozásokat és feltételeket.

(8) Az ABAK gondoskodik róla, hogy az általa kezelt kölcsönnyújtó ABA tőkeáttétele ne haladja meg:

(9) A kölcsönnyújtó ABA tőkeáttétele az ABA – az ABAK-rendeletben meghatározott kötelezettségvállalási módszer szerint kiszámított – kitettsége és nettó eszközértéke közötti arányként kifejezendő.

(10) Az olyan kölcsönfelvételi megállapodásokat, amelyeket teljes mértékben fedeznek a kölcsönyújtó ABA befektetőinek szerződéses tőkeszolgáltatási kötelezettségei, a (8) bekezdésben meghatározott arány kiszámítása céljából nem tekintendőek kitettségnek.

(11) Abban az esetben, ha egy kölcsönnyújtó ABA-t kezelő ABAK megsérti a (8)–(10) bekezdésben megállapított követelményeket, és a jogsértés az ABAK-on kívülálló okból történt, az ABAK a lehető legrövidebb időn belül megteszi a szükséges intézkedéseket, figyelembe véve a kölcsönnyújtó ABA befektetőinek érdekeit.

(12) Arra a kölcsönnyújtó ABA-ra, amely kölcsönzési tevékenysége kizárólag tulajdonosi kölcsönök nyújtásából áll, és amelyek névértéke nem haladja meg az ABA tőkéjének 150%-át, nem vonatkoznak a (8) bekezdésben szereplő követelmények. Ez a rendelkezés nem sérti a Felügyelet, EÉPH, az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT) és az ABA felügyeleti hatóságának a 187. § (3) bekezdésében említett hatásköreit.

(13) A (6) bekezdésében meghatározott 20 %-os befektetési korlátot az ABAK:

(14) Az (13) bekezdés c) pontjában említett felfüggesztés a kizárólag szükséges időtartamra korlátozódik, figyelembe véve az ABA befektetőinek érdekeit, és nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(15) A (13) bekezdés a) pontjában említett alkalmazási időpont az ABA eszközei sajátosságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. Kivételes esetben a Felügyelet kellően indokolt terv benyújtása esetén jóváhagyhatja e határidő legfeljebb további 12 hónappal való meghosszabbítását.

(16) Az ABAK gondoskodik arról, hogy az általa kezelt ABA ne nyújtson kölcsönt a következőknek:

(17) Ha egy ABA kölcsönt nyújt, akkor a kölcsönökből származó bevétel költségekkel csökkentett részét az ABA-nál kell közvetlenül elszámolni. A kölcsönök kezelésével kapcsolatos valamennyi költséget és kiadást a 3. melléklettel összhangban nyilvánosságra kell hozni.

(18) Az ABA nem nyújthat kölcsönt, illetve nem végezhet hitelgondozási tevékenységet a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 3. § 3. pontjában meghatározott fogyasztóknak. Az ilyen tilalom nem érinti a kölcsönnyújtására más tagállamban engedélyt kapott ABA befektetési jegyeinek forgalmazását.

(19) Az ABA kölcsönnyújtó tevékenysége nem korlátozódhat arra, hogy az általa nyújtott kölcsönökből vagy azokból eredő kitettségekből származó követeléseket harmadik személyekre átruházza.

(20) Az ABAK gondoskodik arról, hogy az ABA minden általa nyújtott, és azt követően harmadik felekre átruházott kölcsön névértékének 5%-át tartalékképzés céljából visszatartsa azon kölcsönök esetében, amelyek futamideje legfeljebb 8 év.

(21) A (20) bekezdéstől eltérően, az abban meghatározott követelmény nem alkalmazandó, ha

(22) A Felügyelet kérésére az ABAK igazolja, hogy megfelel a (21) bekezdésben foglaltaknak.

18. Likviditáskezelés

36. § (1) Az ABAK-nak a kezelésében lévő – a tőkeáttétel nélküli, zártvégű ABA-k kivételével – minden egyes ABA vonatkozásában megfelelő likviditáskezelési rendszert kell alkalmaznia, és eljárásokat kell elfogadnia annak biztosítása érdekében, hogy nyomon követhesse az ABA likviditási kockázatát, valamint, hogy az ABA befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az alap kötelezettségeinek. Az ABAK-nak rendszeresen stresszteszteket kell végeznie mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az ABA-k likviditási kockázatát.

(2) Az ABAK-nak biztosítania kell, hogy a befektetési stratégia, a likviditási profil és a visszaváltási politika a kezelésükben lévő minden egyes ABA tekintetében összhangban álljon egymással.

(3) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 46–49. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.

(4) Az ABAK gondoskodik róla, hogy az általa kezelt kölcsönnyújtó ABA zárt végű legyen.

(5) A kölcsönnyújtó ABA, a (4) bekezdéstől eltérően, akkor lehet nyílt végű, ha az ABAK alátámasztja a Felügyeletnek, hogy az ABA likviditásikockázat-kezelési rendszere összeegyeztethető a befektetési stratégiájával és visszaváltási politikájával.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott követelmény nem érinti a 345/2013/EU rendeletben, a 346/2013/EU rendeletben, valamint az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott küszöbértékeket, korlátozásokat és feltételeket.

(7) Az (1) és a (2) bekezdésének való megfelelés biztosítása céljából, a nyílt végű ABA-t kezelő ABAK befektetési stratégiájával, likviditási profiljával és visszaváltási politikájával összhangban a 4. § (1) bekezdés 69a. pont b)–h) alpontjában meghatározott likviditáskezelési eszközök közül legalább kettőt választ ki, amelyet az ABA kezelési szabályzatában is megjelenít. A likviditáskezelési eszközök kiválasztása nem szorítkozhat csak a 4. § (1) bekezdés 69a. pont e)–f) alpontja szerinti eszközök alkalmazására.

(8) Az ABAK, ha az általa kezelt ABA-t PPA-ként engedélyezték, a (7) bekezdéstől eltérően jogosult csak egy likviditáskezelési eszközt választani a 4. § (1) bekezdés 69a. pont b)–h) alpontjában felsorolt eszközök közül.

(9) Az ABAK a (7) és (8) bekezdés alapján kiválasztott eszközökről, valamint azok használatára, alkalmazására és az alkalmazás megszüntetésére vonatkozó szabályzatról és az azokhoz kapcsolódó működési intézkedésekről tájékoztatja a Felügyeletet.

(10) A 4. § (1) bekezdés 69a. pont h) alpontja szerinti természetbeni visszaváltás csak a szakmai befektetők által igényelt visszaváltás esetén akkor alkalmazható, ha az megfeleltethető az ABA által kezelt eszközök arányos részének.

(11) A (10) bekezdéstől eltérően, a természetbeni visszaváltás alkalmazható akkor is, ha az nem feleltethető meg az ABA által kezelt eszközök arányos részének, és ha az

(12) A nyílt végű ABA-t kezelő ABAK az ABA befektetőinek érdekében ideiglenesen felfüggesztheti az ABA befektetési jegyeinek a 4. § (1) bekezdés 69a. pont a) alpontjában említettek szerinti jegyzését és visszaváltását. Az ABAK dönthet

(13) Az ABAK a (12) bekezdésben említett jegyzésre vagy visszaváltásra vonatkozó felfüggesztést vagy elkülönített eszköz-számlákat csak kivételes esetekben alkalmazza, amennyiben ezt a körülmények megkövetelik, és az ABA befektetői érdekében áll.

(14) Az ABAK bejelenti a Felügyeletnek:

19. Értékpapírosítási pozíciókba történő befektetés

37. § Az ABAK-nak az általa kezelt ABA értékpapírosítási pozíciókba történő befektetése során az ABAK-rendelet 50–56. cikkében meghatározottaknak megfelelően kell eljárnia.

37/A. § Amennyiben az ABAK kitettségei között olyan értékpapírosítás szerepel, amely nem felel meg az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított követelményeknek, az ABAK-nak az adott ABA befektetőinek legjobb érdekeit szolgálva intézkednie kell, és korrekciós intézkedéseket kell hoznia.

20. Értékelés

38. § (1) Az ABAK-nak az általa kezelt minden egyes ABA tekintetében megfelelő és összehangolt eljárásokat kell kialakítania, amelyek révén elvégezhető az ABA eszközeinek az alkalmazandó nemzeti jognak és az ABA kezelési szabályzatának megfelelő, független értékelése.

(2) Az eszközök értékelése, valamint az ABA kollektív befektetési értékpapíronkénti nettó eszközértékének kiszámítása során alkalmazandó szabályokat az ABA letelepedése szerinti ország joga, illetve az ABA kezelési szabályzata írja elő.

(3) Az ABAK biztosítja, hogy az ABA-k kollektív befektetési értékpapírjainak nettó eszközértékét e §-nak, a vonatkozó nemzeti jognak és az ABA-k kezelési szabályzatának megfelelően számítsák ki és hozzák nyilvánosságra a befektetők számára. Az alkalmazott értékelési eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy az értékelt eszközfajtákat és a kollektív befektetési értékpapíronkénti nettó eszközértéket legalább évente egyszer kiszámítsák. Ezen értékeléseket és számításokat a nyílt végű ABA-k esetén is olyan gyakorisággal kell elvégezni, amely megfelel az ABA kezelésében lévő eszközök jellemzőinek, valamint az alap kibocsátási és visszaváltási gyakoriságának. Ezen értékeléseket és számításokat a zártvégű ABA-k esetén az érintett ABA jegyzett tőkéjének növekedése vagy csökkenése esetén is el kell végezni. A befektetőket az értékelésekről és számításokról az érintett ABA kezelési szabályzatában előírt módon kell tájékoztatni.

(4) Az ABAK biztosítja, hogy az értékelést:

(5) Az ABA letétkezelője nem láthatja el az ABA külső értékbecslői feladatát, kivéve, ha letétkezelői tevékenységét független értékbecslői tevékenységétől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenséget feltárja, kezeli, nyomon követi és az ABA befektetői előtt nyilvánosságra hozza.

(6) Amennyiben az értékelést külső értékbecslő végzi, az ABAK bizonyítja, hogy

(7) A kinevezett külső értékbecslő funkcióját harmadik félnek nem szervezheti ki.

(8) Az ABAK értesíti a Felügyeletet a külső értékbecslő kijelöléséről. A Felügyelet előírhatja, hogy másik külső értékbecslőt jelöljenek ki, ha a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek.

(9) Az értékbecslést pártatlanul, valamint megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal kell elvégezni.

(10) Amennyiben az értékbecslést nem független külső értékbecslő végzi, a Felügyelet előírhatja az ABAK számára, hogy értékelési eljárásaikat illetve értékeléseiket külső értékbecslővel vagy könyvvizsgálóval ellenőriztessék.

(11) Az ABAK felel az ABA eszközeinek helyes értékeléséért, az ABA nettó eszközértékének kiszámításáért és a nettó eszközérték közzétételéért. Az ABAK az ABA és befektetői iránt fennálló felelősségét nem befolyásolja az, hogy az ABAK külső értékbecslőt nevez ki.

(12) A (11) bekezdéstől eltekintve és minden egyéb, eltérő feltételeket megállapító szerződéses megállapodástól függetlenül a külső értékbecslő felelős az ABAK-kal szemben az általa gondatlanságból okozott, vagy az értékbecslés szándékos elmulasztásának következtében bekövetkezett veszteségekért.

(13) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 67–74. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.

VI. Fejezet — KISZERVEZÉS

21. A kiszervezés ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szabályai

39. § Az ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe (a továbbiakban: kiszervezés) a 6. § szerinti tevékenység végzésére.

40. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződést – figyelembe véve a kiszervezésre irányuló szerződés tárgyát képező tevékenységek jellegét – csak olyan féllel köthet, aki rendelkezik a kiszervezésre irányuló szerződés tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges ismeretekkel és képességekkel, továbbá engedélyköteles tevékenység esetében az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel.

(2) A kiszervezésre irányuló szerződés megkötése

(2a) Az ÁÉKBV-alapkezelő nem szervezheti ki tevékenységeit olyan mértékben, hogy lényegileg már ne legyen az ÁÉKBV kezelőjének vagy a 6. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek nyújtójának tekinthető és hogy postafiókcéggé váljon.

(2b) Az ÁÉKBV-alapkezelő gondoskodik a 6. §-ban említett tevékenységek ellátásának megfelelőségéről kiszervezés esetén is, függetlenül a szerződő fél vagy annak további megbízottjai szabályozási státuszától vagy letelepedésének helyétől.

(3) Amennyiben a kiszervezésre irányuló szerződés a kezelt vagyon befektetésével kapcsolatos tevékenység végzésére vonatkozik, a kiszervezésre irányuló szerződés csak olyan szerződő féllel köthető meg, amely rendelkezik befektetési alapkezelési vagy portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és prudenciális felügyelet hatálya alatt áll.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kiszervezésre irányuló szerződésnek összhangban kell lennie a befektetési alapkezelő befektetés allokációs szabályaival. Ilyen szerződés nem köthető az ÁÉKBV letétkezelőjével vagy más olyan vállalkozással, amelynek érdekei ütközhetnek a befektetési alapkezelő vagy a befektetők érdekeivel.

(5) Az ÁÉKBV-alapkezelő harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet kiszervezésre irányuló megállapodást, ha a leendő szerződő fél megfelel

(6) A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján azon harmadik országok listáját, amelyek megfelelnek az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(7) Az ÁÉKBV-alapkezelő a kiszervezésre irányuló szerződést annak hatálybelépése előtt megküldi a Felügyeletnek.

(8) Nem minősül kiszervezésnek

(9) Az ÁÉKBV tájékoztatójában, illetve kezelési szabályzatában fel kell sorolni azokat az adott ÁÉKBV vonatkozásában releváns feladatokat és tevékenységeket, amelyekre a befektetési alapkezelő kiszervezés útján harmadik személyt vehet igénybe, valamint a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység esetében az ÁÉKBV-alapkezelő által igénybe vett vállalkozásokat.

22. A kiszervezés ABAK-ra vonatkozó szabályai

41. § (1) Az ABAK tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe.

(1a) Az ABAK a 7. § (1)–(3) bekezdésében foglalt tevékenységek kiszervezése során az e §-ban, valamint az ABAK-rendelet 75. cikkében foglalt általános elvek figyelembevételével jár el azzal, hogy a kiszervezésre vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesíteni kell a Felügyeletet.

(2) A kiszervezés esetén az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:

(3) Az ABAK folyamatosan felügyeli az egyes megbízott felek által nyújtott szolgáltatásokat.

(4) Nem szervezhetők ki a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt tevékenységek

(5) A (4) bekezdés b) pontjának alkalmazása során az ABAK-rendelet 80. cikkének megfelelően kell eljárni.

(6) Az ABAK ügyfelei iránti, valamint az ABA és annak befektetői iránti felelősségét nem befolyásolja az, hogy egyes funkciókat vagy tevékenységeket harmadik félnek szervezett ki, illetve hogy a harmadik fél esetleg további kiszervezést hajtott végre. Az ABAK nem szervezheti ki funkcióit vagy tevékenységeit olyan mértékben, hogy lényegileg már ne legyen az ABA kezelőjének vagy a 7. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek nyújtójának tekinthető és hogy postafiókcéggé váljon. E bekezdés alkalmazása során az ABAK-rendelet 82. cikkének megfelelően kell eljárni.

(6a) Az ABAK gondoskodik a 7. § (1)–(3) bekezdésében említett tevékenységek ellátásának megfelelőségéről kiszervezés esetén is, függetlenül a harmadik fél vagy annak további megbízottjai szabályozási státuszától vagy letelepedésének helyétől.

(7) A harmadik személy a kiszervezett funkciók és tevékenységek további kiszervezését az alábbi feltételek teljesülése esetén teheti meg:

(8) A (7) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazása során az ABAK-rendelet 81. cikkének megfelelően kell eljárni.

(9) A 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt tevékenységek további kiszervezésére is a (4) és (5) bekezdésben megfogalmazott korlátok alkalmazandók

(10) Amennyiben a további kiszervezésben funkciót teljesítő vagy tevékenységet végző fél további kiszervezést hajt végre, értelemszerűen a (7) bekezdésben említett feltételek alkalmazandók.

(11) Nem minősül kiszervezésnek

(12) A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK esetében az (1a) bekezdés, a (2) bekezdés, az (5) bekezdés, a (7) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (8)–(10) bekezdés nem alkalmazandó.

42. § A 6. § (2) bekezdése, valamint a 7. § (3) bekezdése szerinti tevékenységek kiszervezésére a Bszt. kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, azon befektetési alapkezelőt kell érteni.

VII. Fejezet — A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ FELSZÁMOLÁSA

43. § (1) A részvénytársasági formában működő befektetési alapkezelő végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A befektetési alapkezelő felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban ezen fejezet tekintetében: törvényszék) kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

(3) Ha nem a Felügyelet kezdeményezi a befektetési alapkezelő felszámolását, a törvényszék a kérelem visszautasításáról szóló végzését megküldi a Felügyelet részére.

(4) Befektetési alapkezelő felszámolójának a törvényszék kizárólag az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.

44. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(2) A befektetési alapkezelővel szemben fennálló követelés esetében a Cstv. 46. § (7) bekezdése nem alkalmazható.

45. § (1) Befektetési alapkezelő ellen a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet a befektetési alapkezelő ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha

(3) A befektetési alapkezelő haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.

(4) A törvényszék a felszámolási eljárást a befektetési alapkezelő, valamint a fióktelep formában működő befektetési alapkezelő fizetésképtelenségének vizsgálata nélkül köteles elrendelni.

46. § (1) A törvényszék a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított 8 napon belül határoz.

(2) A törvényszék felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.

(3) A törvényszék a Felügyelet által a 45. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett felszámolási eljárást a befektetési alapkezelő, valamint a fióktelep formában működő befektetési alapkezelő fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.

47. § (1) A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.

(2) Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig tart.

48. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során az ügyfél által az alapkezelőnél letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, szolgáltatás tárgyát képező eszköz, az ügyfél javára vezetett számláján, nem képezi a felszámolási vagyon részét.

(2) Ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető, (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy szolgáltatás tárgyát képező eszköz az ügyfélnek bármely okból nem adható vissza, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési alapkezelő vagyonából először ezen követelést kell kielégíteni.

(3) A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi eszköznek kell tekinteni.

(4) A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tagja és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(5) A befektetési alapkezelő felszámolása esetén az alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.

49. § A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési alapkezelő szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.

50. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektető-védelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.

(2) A befektetési alapkezelő felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása.

51. § (1) A felszámoló díjának összege – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – nem haladhatja meg a befektetési alapkezelő felszámolása során értékesített vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,0%-át.

(2) A felszámoló díja – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyezség esetén nem haladhatja meg a befektetési alapkezelő vagyontárgyai nettó értékének 1,0%-át.

(3) A befektetési alapkezelő felszámolójára a Cstv. 59. §-a, valamint 60. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.

VIII. Fejezet — FIÓKTELEP LÉTESÍTÉSE, HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSA

23. ÁÉKBV-alapkezelőkre vonatkozó szabályok

52. § Más EGT-államban bejegyzett ÁÉKBV-alapkezelő fióktelep formájában is működhet.

53. § (1) A Felügyelet által e törvény szerint ÁÉKBV-alapkezelőnek kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedély – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra – más EGT-államokban e tevékenységek végzésére és szolgáltatások nyújtására jogosít.

(2) Az az ÁÉKBV-alapkezelő, amely a 6. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tevékenységek végzésére jogosító felügyeleti engedéllyel rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létrehozni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 2 hónapon belül megküldi a fogadó tagállam felügyeleti hatóságának a (2) bekezdésben meghatározott információkat, valamint – ha ilyen rendelkezésre áll – a befektetők védelmében létrehozott kártalanítási rendszer részleteit tartalmazó iratot. A Felügyelet az iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja az ÁÉKBV-alapkezelőt annak érdekében, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követően fióktelepe útján megkezdhesse működését a fogadó tagállamban.

(4) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti értesítés fogadó tagállam felügyeleti hatósága felé történő továbbítását megtagadja és a fióktelep létesítését megtiltja, ha az ÁÉKBV-alapkezelő igazgatási struktúrája és pénzügyi helyzete nem felel meg a végezni kívánt tevékenységnek. A megtagadás tényéről és azok indokairól az ÁÉKBV-alapkezelőt a (2) bekezdésben meghatározott, hiánytalan tartalmú értesítés kézhezvételétől számított 2 hónapon belül tájékoztatja.

(5) Ha az ÁÉKBV-alapkezelő a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet kívánja végezni, a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok megküldése mellett, a fogadó tagállam felügyeleti hatósága felé igazolja, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő rendelkezik az 5. § szerinti engedéllyel, feltüntetve az ÁÉKBV-alapkezelő által végezhető engedélyezett tevékenységek körét és az általa kezelhető ÁÉKBV-típusok kezelésére vonatkozó esetleges korlátozásokat.

(6) A (2) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változás esetén – a változások végrehajtása előtt legalább 1 hónappal – az ÁÉKBV-alapkezelő írásban köteles tájékoztatni a Felügyeletet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát a változásról. A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti elutasítási jogot ezen 1 hónap alatt gyakorolhatja.

(6a) Ha a (6) bekezdés szerinti változás miatt az ÁÉKBV-alapkezelő a továbbiakban már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet a (6) bekezdés szerinti – a változásról szóló – értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az ÁÉKBV-alapkezelőt arról, hogy ezt a változtatást nem hajthatja végre. A Felügyelet erről tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére ezt követően végrehajtják, amelynek következtében az ÁÉKBV-alapkezelő már nem felel meg e törvénynek, a Felügyelet megteszi a megfelelő intézkedéseket, és azokról haladéktalanul értesíti a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait.

(7) A (3) bekezdés szerint megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén a Felügyelet megfelelő módon tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, és szükség esetén módosítja az (5) bekezdés szerinti igazolásban szereplő információkat.

54. § (1) Az az ÁÉKBV-alapkezelő, amely határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván számára engedélyezett tevékenységet végezni más EGT-államban, a Felügyelet részére megküldi

(2) A Felügyelet az adatok kézhez vételét követő 1 hónapon belül megküldi az (1) bekezdésben meghatározott információt, valamint – amennyiben ilyen létezik – a befektetők védelmében létrehozott kártalanítási rendszer részleteit a fogadó tagállam felügyeleti hatóságának. A Felügyelet az iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja az ÁÉKBV-alapkezelőt annak érdekében, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követően megkezdhesse működését a fogadó tagállamban.

(3) Ha az ÁÉKBV-alapkezelő a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet kívánja végezni, a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok megküldése mellett, a fogadó tagállam felügyeleti hatósága felé igazolja, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő rendelkezik az 5. § szerinti engedéllyel, feltüntetve az ÁÉKBV-alapkezelő által végezhető engedélyezett tevékenységek körét és az általa kezelhető ÁÉKBV típusok kezelésére vonatkozó esetleges korlátozásokat.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumban bekövetkezett változás esetén, – a változások végrehajtása előtt legalább 1 hónappal – az ÁÉKBV-alapkezelő írásban köteles tájékoztatni a változtatásokról a Felügyeletet és az ÁÉKBV-alapkezelőt fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.

(5) A (2) bekezdés szerint megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén a Felügyelet megfelelő módon tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, és szükség esetén módosítja a (3) bekezdés szerinti igazolásban szereplő információkat.

55. § (1) Annak az ÁÉKBV-alapkezelőnek, amely fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében határon átnyúló szolgáltatásként befektetési alapkezelési tevékenységet végez, eleget kell tennie e törvény ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó rendelkezéseinek.

(2) Annak az ÁÉKBV-alapkezelőnek, amely fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében határon átnyúló szolgáltatásként befektetési alapkezelési tevékenységet végez, eleget kell tennie az ÁÉKBV székhelye szerinti EGT-állam alapításra és működtetésre vonatkozó rendelkezéseinek, különösen

tekintetében.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő betartja a létesítő okiratában, valamint a tájékoztatóban meghatározott kötelezettségeket, amelyeknek összhangban kell állniuk az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezésekkel.

(4) Az ÁÉKBV-alapkezelő felelős az összes olyan eljárás és szervezeti döntés elfogadásáért és végrehajtásáért, amely az ÁÉKBV alapítására és működésére vonatkozó szabályoknak és a kezelési szabályzatában vagy az alapkezelő létesítő okiratában, továbbá a tájékoztatóban meghatározott kötelezettségeknek a teljesítéséhez szükséges.

56. § Magyarországon bejegyzett ÁÉKBV-alapkezelő más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV kezelését akkor láthatja el, ha az ÁÉKBV-alapkezelő számára a Felügyelet korábban engedélyezte az adott ÁÉKBV-típus kezelését, az ÁÉKBV-alapkezelő tájékoztatja az ÁÉKBV székhely szerinti felügyeleti hatóságát 6. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek kiszervezésére vonatkozó általa alkalmazott eljárásokról, valamint benyújtja az ÁÉKBV székhely szerinti felügyeleti hatósága részére a letétkezelővel az információáramlásra vonatkozóan kötött 9. melléklet szerinti szerződést. Amennyiben a befektetési alapkezelő már ellát azonos típusú ÁÉKBV-kezelést az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban, elegendő az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságához már korábban benyújtott dokumentációra történő hivatkozás. Az ÁÉKBV-alapkezelő a benyújtott dokumentumok minden lényegi módosítását köteles bejelenteni a Felügyeletnek.

57. § (1) Nem kell a Felügyelet engedélye a 6. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tevékenységek – ÁÉKBV számára történő – végzéséhez annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelőnek, amely tevékenységét Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(2) Amennyiben Magyarországon fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlásával tevékenységet folytat a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő, a Felügyelet rendelkezésére bocsátja azokat az adatokat, amelyek az ÁÉKBV-alapkezelő fogadó tagállamának felelősségi körébe tartozó, az alapkezelőre alkalmazandó szabályok teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek. Ezeket az adatokat az ÁÉKBV-alapkezelő benyújtja a székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságának is. A Felügyelet 2 hónap alatt felkészül a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő felügyeletére.

(3) Nem vonatkozik dotációs tőkekövetelmény a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő magyarországi fióktelepére.

(4) Más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő által Magyarországon végzett tevékenységeknek meg kell felelniük a 22–26. §-ban valamint a 40. §-ban és a 42. §-ban, valamint az ÁÉKBV-alapkezelőkre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott működési szabályoknak.

58. § Más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő Magyarországon azt követően kezdhet határon átnyúló tevékenység keretében ÁÉKBV-t kezelni, hogy a székhelye szerint felügyeleti hatóság értesítette arról, hogy az 54. § (1) bekezdés szerinti információt és a működési tanúsítványt megküldte a Felügyelet részére.

24. Az ABAK-ra vonatkozó szabályok

59. § (1) A Felügyelet által e törvény szerint ABAK-nak kiadott,

(2) Az az ABAK, amely határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván számára engedélyezett, (1) bekezdésben meghatározottak szerint tevékenységet végezni más EGT-államban, a Felügyelet részére megküldi

(3) Az az ABAK, amely más EGT-állam területén kíván fióktelepet létrehozni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben a (2) bekezdésben foglaltakon felül a Felügyelet részére megküldi

(4) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül, illetve a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül megküldi a fogadó tagállam felügyeleti hatóságának a (2), illetve a (3) bekezdésben meghatározott információkat. A Felügyelet akkor továbbítja az iratokat – az ABAK engedélyezésére vonatkozó iratokkal együtt –, ha az ABAK megfelel e törvény rendelkezéseinek. A Felügyelet az iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja az ABAK-ot annak érdekében, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követően megkezdhesse működését a fogadó tagállamban.

(5) A (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármely információ lényeges megváltozása esetén az ABAK legalább egy hónappal a tervezett változtatás végrehajtása előtt – vagy valamely nem tervezett változtatás bekövetkezését követően közvetlenül – írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet a változásról küldött valamennyi információ kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha előre nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet hatáskörében eljárva meghoz minden szükséges intézkedést, és ennek megfelelően haladéktalanul értesíti az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait. Ha a változások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvénynek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy, hogy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvénynek, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait e változásokról.

(6) Az (1)–(5) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 2. § (2) bekezdése szerinti ABAK-ra.

60. § (1) Más EGT-államban bejegyzett ABAK határon átnyúló szolgáltatás formájában számára engedélyezett tevékenységet láthat el, és fióktelep formájában is működhet Magyarországon.

(2) Magyarországon bejegyzett ABA más EGT-államban bejegyzett ABAK általi kezelése határon átnyúló szolgáltatás vagy fióktelep formájában akkor lehetséges, ha a Felügyelet részére megküldésre kerülnek az alábbiakat igazoló dokumentumok:

(3) Az az ABAK, amely Magyarország területén kíván fióktelepet létrehozni, akkor teheti ezt meg, ha a fióktelep létesítését megelőzően a Felügyelet értesítést kap, és az értesítésben a (2) bekezdésben foglaltakon felül a szerepel

(4) A Felügyelet a fogadó tagállam felügyeleti hatóságaként eljárva e törvény hatálya alá tartozó kérdésekben nem írhat elő kiegészítő követelményt annak az ABAK-nak, amely letelepedése szerinti tagállamának felügyeleti hatósága az 59. § (4) bekezdése szerint az iratokat a Felügyeletnek továbbította.

61. § (1) A Felügyelet által e törvény szerint ABAK-nak kiadott, a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély nem uniós ABA kezelésére is jogosít, feltéve ha:

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti együttműködési megállapodás tekintetében az ABAK-rendelet 113–115. cikkében foglaltakat kell figyelembe venni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 2. § (2) bekezdése szerinti ABAK-ra.

IX. Fejezet — LETÉTKEZELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

25. Az ÁÉKBV letétkezelőire vonatkozó szabályok

62. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő az általa kezelt 4. § (1) bekezdés 8. pont a) alpont szerinti ÁÉKBV letétkezelésével a 4. § (1) bekezdés 68. pont a) pont aa) alpontja szerinti, a 4. § (1) bekezdés 8. pont b) alpont szerinti ÁÉKBV letétkezelésével az adott ÁÉKBV székhely országában székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező 4. § (1) bekezdés 68. pont a) pont ab) alpont szerinti letétkezelőt köteles megbízni. A letétkezelési szerződés és annak módosítása hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2) A letétkezelő megbízása írásbeli szerződéssel valósul meg. A szerződés többek között rendelkezik az e törvényben meghatározott, az ÁÉKBV számára a letétkezelő által letétkezelői hatáskörében elvégzendő funkciók ellátásához szükségesnek tartott információáramlásról.

(3) A letétkezelői megbízás megszüntetése esetén a letétkezelői szerződés az új letétkezelő megbízásának hatálybalépésével szűnik meg.

(4) Az ÁÉKBV tulajdonában lévő értékpapírok, pénzügyi eszközök kizárólag a letétkezelőnél vagy a letétkezelő közreműködőjénél, illetve a letétkezelő által vagy a letétkezelő közreműködője által nyitott, értékpapírok, illetve pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírokat. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet átadni vagy az általa nyitott számlán elhelyezni, transzferálni. A nem transzferálható eszközök (ideértve a származtatott ügyleteket, betéteket is) nyilvántartása érdekében az ÁÉKBV-alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles az ÁÉKBV részére az ezen eszközöket nyilvántartó szervezetnél elkülönített számlát nyitni.

(5) A letétkezelő gondoskodik az ÁÉKBV pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és arról, hogy az ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak jegyzése során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek. A letétkezelő biztosítja, hogy az ÁÉKBV készpénzállománya a Bszt. 57. §-ában megállapított elvekkel összhangban, az ÁÉKBV nevére nyitott, a Bszt. 60. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott intézménynél, vagy a 2006/73/EK irányelv 18. cikk (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott intézménnyel megegyező természetű, az uniós joggal egyenértékű prudenciális szabályozás és felügyelet alá eső intézménynél vezetett számlán legyen könyvelve.

(6) A letétkezelő tevékenysége során az ÁÉKBV megbízása alapján kizárólag a befektetők érdekében jár el.

(7) Az ÁÉKBV részére végzett letétkezelés során a letétkezelő különösen az alábbi feladatokat végzi:

(8) Az (5) és (7) bekezdésben említett feladatokon túlmenően a letétkezelő

(9) A letétkezelőnek az ÁÉKBV-alapkezelő részére rendszeresen be kell nyújtania az ÁÉKBV teljes eszközállományára vonatkozó átfogó leltárt.

(10) Az ÁÉKBV részére végzett letétkezelés során a letétkezelő a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben vagy az ÁÉKBV befektetési politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén – ha a korlátok megsértése az értékelési árak változása miatt következett be – írásban felszólítja az ÁÉKBV-alapkezelőt a korlátoknak történő megfelelésre. Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő értékpapíralap esetén 30 napon belül ennek nem tesz eleget, a letétkezelő ezt a tényt bejelenti a Felügyeletnek.

(11) A (7) bekezdésben említett eszközöket sem a letétkezelő, sem a harmadik félként közreműködő alletétkezelő az ÁÉKBV előzetes engedélye nélkül nem hasznosíthatja újra. Az újrafelhasználás magában foglalja a letéti őrzésben lévő eszközökkel végzett valamennyi ügyletet, beleértve többek között az átruházást, a zálogjoggal megterhelést, az értékesítést és a kölcsönadást.

(12) A letétkezelőnél letéti őrzésben lévő eszközök újrafelhasználása a (11) bekezdéstől eltérően csak abban az esetben engedélyezett, ha:

(13) A letétkezelő felszámolása során a letétkezelőnél vagy harmadik félnél letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz nem képezi a felszámolási vagyon részét.

63. § (1) A letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az ÁÉKBV-alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve az ÁÉKBV kezelési szabályzatával, és az ÁÉKBV-alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és az ÁÉKBV kezelési szabályzatának megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

(2) A letétkezelő tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el. A letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az ÁÉKBV részére, amelyek az ÁÉKBV, annak befektetői, az ÁÉKBV-alapkezelő vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az ÁÉKBV befektetői előtt nyilvánosságra hozza.

(3) A letétkezelő a 62. § (5) és (8) bekezdésben említett feladatait harmadik felekre nem szervezheti ki. A 62. § (7) bekezdésben említett feladatok harmadik felekre történő kiszervezése a következő feltételekkel történhet:

(3a) A befektető központi értéktár által történő szolgáltatásnyújtás – ellentétben a kibocsátó központi értéktárként eljáró központi értéktár általi szolgáltatásnyújtással – letétkezelő általi letéti őrzési funkció kiszervezésének minősül.

(4) Amennyiben harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi intézménynél helyezzenek letétbe, és a (3) bekezdés d) pont db) alpontban előírt feltételeknek megfelelő intézmény nincs az országban, a letétkezelő csak a harmadik ország joga által előírt mértékben és csak addig szervezheti ki feladatait egy ilyen helyi intézményre, amíg nincsenek a kiszervezési feltételeknek előírt helyi intézmények, és megfelelnek az alábbi feltételeknek:

(5) A (4) bekezdésben előírt követelmények teljesítése mellett a harmadik fél is kiszervezheti a rá kiszervezett feladatokat. Ebben az esetben a (6) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni az érintett felekre.

(6) A letétkezelő felelős az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV befektetői felé a 62. § (7) bekezdés a) pontja értelmében letétbe helyezett pénzügyi eszközöknek a letétkezelő vagy a letétkezeléssel megbízott harmadik fél általi elvesztéséért. A letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsát az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró ÁÉKBV alapkezelő rendelkezésére. A letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden észszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna.

(7) A letétkezelő felelősséggel tartozik az ÁÉKBV-nek, illetve az ÁÉKBV befektetőinek minden általuk amiatt elszenvedett veszteségért, hogy a letétkezelő hanyagságból vagy szándékosan nem tett maradéktalanul eleget az e törvényben előírt kötelezettségeinek. Az ettől eltérő kikötés semmis.

(8) A letétkezelő ÁÉKBV befektetőivel szembeni felelőssége közvetlenül vagy az ÁÉKBV-alapkezelőn keresztül közvetve is érvényesíthető.

(9) A letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy részét vagy egészét harmadik fél alletétkezelésébe adta.

(10) A letétkezelő a Felügyelet kérésére rendelkezésére bocsát minden, a feladatai ellátása során szerzett információt, amelyekre az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV-alapkezelő felügyeleti hatóságainak szüksége lehet. A Felügyelet a kapott információkat haladéktalanul megosztja az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV-alapkezelő felügyeleti hatóságaival.

26. Az ABA letétkezelőire vonatkozó szabályok

64. § (1) Az ABAK az általa kezelt ABA – kivéve, ha az ABA olyan kockázati vagy magántőkealap, amelyet a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK kezel – letétkezelésével e §-sal összhangban letétkezelőt köteles megbízni.

(2) A letétkezelő megbízása írásbeli szerződéssel valósul meg. A szerződés többek között rendelkezik az e törvényben meghatározott, az ABA számára a letétkezelő által letétkezelői hatáskörében elvégzendő funkciók ellátásához szükségesnek tartott információáramlásról. Az írásbeli szerződés tartalmára az ABAK-rendelet 83. cikkében meghatározottak irányadók.

(3) A letétkezelő a 4. § (1) bekezdés 68. pont b) alpontban foglalt intézmény lehet. Nem uniós ABA esetében letétkezelő lehet ezen túl a 4. § (1) bekezdés 68. pont ba) és bb) alpontban foglalt intézménnyel megegyező jellegű intézmény, amennyiben a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.

(4) A letétkezelő, az ABAK, az ABA, illetve annak befektetői közötti összeférhetetlenség elkerülése érdekében

(5) A letétkezelő letelepedésének helye:

(6) A 4. § (1) bekezdés 68. pont b) alpontjában és a (3) bekezdésben előírt követelmények sérelme nélkül, a harmadik országban letelepedett letétkezelő kijelölése az alábbi feltételek teljesüléséhez kötött:

(6a) A (6) bekezdéstől eltérve, a (6) bekezdés c) és d) pontjában foglalt feltételek a letétkezelő kijelölésének időpontjában alkalmazandók. Azonban, ha egy letétkezelő letelepedése szerinti harmadik országot

akkor a letétkezelő kijelölésének időpontját követően, megfelelő időtartamon belül új letétkezelő kerül kijelölésre a befektetők érdekeinek figyelembevételével. Ezen időtartam nem haladhatja meg a két évet.

(7) A letétkezelő gondoskodik az ABA pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és arról, hogy az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak jegyzése során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek. A letétkezelő biztosítja, hogy az ABA készpénzállománya a Bszt. 57. §-ában megállapított elvekkel összhangban, az ABA, vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevére nyitott, a Bszt. 60. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott intézménynél, vagy a 2006/73/EK irányelv 18. cikk (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott intézménnyel megegyező természetű, az uniós joggal egyenértékű prudenciális szabályozás és felügyelet alá eső intézménynél vezetett számlán legyen könyvelve. A letétkezelő ezen előírások teljesítése során az ABAK-rendelet 85–87. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembe vételével jár el.

(8) Az ABA részére végzett letétkezelés során a letétkezelő – az ABAK-rendelet 88–90. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével – az alábbi feladatokat végzi:

(9) A (7) és (8) bekezdésben említett feladatokon túlmenően – az ABAK-rendelet 92–97. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével – a letétkezelő

(10) A letétkezelő tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ABA és az ABA befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el. A letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az ABA részére, amelyek az ABA, annak befektetői, az ABAK vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az ABA befektetői előtt nyilvánosságra hozza. A (8) bekezdésben említett eszközöket a letétkezelő az ABA előzetes engedélye nélkül nem hasznosíthatja újra.

(11) A letétkezelő feladatait – a (8) bekezdésben említett feladatok kivételével – harmadik felekre nem szervezheti ki. A (8) bekezdésben említett feladatok harmadik felekre történő kiszervezése a következő feltételekkel történhet:

(12) Amennyiben harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi intézménynél helyezzenek letétbe, és a (11) bekezdés d) pont db) alpontban előírt feltételeknek megfelelő intézmény nincs az országban, a letétkezelő csak a harmadik ország joga által előírt mértékben és csak addig szervezheti ki feladatait egy ilyen helyi intézményre, amíg nincsenek a kiszervezési feltételeknek előírt helyi intézmények, és megfelelnek az alábbi feltételeknek:

(13) A (12) bekezdésben előírt követelmények teljesítése mellett a harmadik fél is kiszervezheti a rá kiszervezett feladatokat. Ebben az esetben a (16) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni az érintett felekre.

(13a) A befektető központi értéktár által történő szolgáltatásnyújtás – ellentétben a kibocsátó központi értéktárként eljáró központi értéktár általi szolgáltatásnyújtással – letétkezelő általi letéti őrzési funkció kiszervezésének tekintendő.

(14) A letétkezelő felelős az ABA vagy az ABA befektetői felé a (8) bekezdés a) pontja értelmében letétbe helyezett pénzügyi eszközöknek a letétkezelő, vagy a letétkezeléssel megbízott harmadik fél általi – az ABAK-rendelet 100. cikkében meghatározott esetekben megvalósuló – elvesztéséért. A letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsát az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK rendelkezésére. A letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha – az ABAK-rendelet 101. cikkében meghatározottaknak megfelelően – bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna.

(15) A letétkezelő felelősséggel tartozik az ABA-nak illetve az ABA befektetőinek minden általuk amiatt elszenvedett veszteségért, hogy a letétkezelő hanyagságból vagy szándékosan nem tett maradéktalanul eleget az e törvényben előírt kötelezettségeinek.

(16) A letétkezelő felelősségét a kiszervezés nem befolyásolja, de a (11)–(13) bekezdés szerint kiszervezett tevékenység során harmadik fél által őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a letétkezelő mentesül felelőssége alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy

(17) Amennyiben harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi intézménynél helyezzenek letétbe, és a (11) bekezdés d) pont db) alpontban előírt feltételeknek megfelelő intézmény nincs az országban, a letétkezelő az alábbi feltételek teljesülése mellett mentesülhet felelőssége alól:

(18) A letétkezelő ABA befektetőivel szembeni felelőssége közvetlenül vagy az ABAK-on keresztül közvetve is érvényesíthető.

(19) A letétkezelő a Felügyelet, az ABA, illetve az ABAK felügyeli hatóságának kérésére a rendelkezésére bocsát minden, a feladatai ellátása során szerzett információt.

(20) Amennyiben a Felügyelet a letétkezelő felügyeleti hatóságaként nem az ABA vagy az ABAK felügyeleti hatósága, haladéktalanul megoszt az ABA és az ABAK felügyeleti hatóságával minden, felügyeleti szempontból releváns információt. Amennyiben a Felügyelet az ABA vagy az ABAK felügyeleti hatósága, haladéktalanul megoszt a letétkezelő felügyeleti hatóságával minden felügyeleti szempontból releváns információt.

HARMADIK RÉSZ — A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

X. Fejezet — A BEFEKTETÉSI ALAPOK LÉTREJÖTTE

27. A befektetési alapok nyilvántartásba vétele

65. § (1) A befektetési alap jogi személy, amely a Felügyelet által a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A befektetési alap törvényes képviselője a befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár.

(2) A befektetési alapkezelő a befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzéséig is eljárhat a befektetési alap javára.

66. § Befektetési alap kezelését – amennyiben e törvény másként nem rendelkezik – kizárólag befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező, befektetési alapkezelő végezheti.

67. § (1) A befektetési alap létrehozható

(2) Nyilvános befektetési alapként működik az a befektetési alap, amelynek legalább egy befektetési jegy sorozatát nyilvános forgalomba hozatal útján hozták forgalomba.

(3) Zártkörű befektetési alapként működik az a befektetési alap, amely befektetési jegyének forgalomba hozatala az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/1129 rendelet] 1. cikk (4) bekezdésében foglalt módon történt, vagy amely nyilvános befektetési alapból zártkörű befektetési alappá alakul át. A zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá való átalakulásáig a zártkörűen forgalomba hozott befektetési jegy befektetőknek való felajánlására a (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, azok korlátai között kerülhet sor.

(4) A nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeit a befektetők a folyamatos forgalmazás során az alap futamideje alatt megvásárolhatják, továbbá a befektetési jegyeket a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt szabályok szerint a futamidő alatt visszaválthatják.

(5) A zárt végű befektetési alap befektetési jegyei az alap futamideje alatt a befektetők kezdeményezésére nem válthatók vissza, kivéve az e törvényben biztosított rendkívüli eseteket. Az alapkezelő jogosult ugyanakkor a befektetőknek az alap futamideje alatt is eseti jelleggel visszaváltási lehetőséget biztosítani, továbbá – amennyiben az alap kezelési szabályzata ezt lehetővé teszi – jogosult a kezelési szabályzatában eredetileg meghatározott feltételek szerint a befektetési jegyek bevonására.

(6) A kockázati és magántőkealap futamideje alatt a befektető nem válthatja vissza a befektetési jegyet, azonban a kezelési szabályzatban meghatározott esetekben az alapkezelő határozhat az alap jegyzett tőkéjének befektetési jegyek, vagy ideiglenes befektetési jegyek bevonásával történő csökkentéséről. A kockázati és magántőkealap jegyzett tőkéjének leszállításakor az ideiglenes befektetési jegy, illetve ideiglenes befektetési jegy tulajdonosokkal való elszámolás módját a kezelési szabályzat határozza meg.

(7) A kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap kizárólag szakmai befektetőknek, határozott futamidőre, vissza nem váltható befektetési jegyekkel és zártkörű befektetési alapként hozható létre. Egy alapon belül eltérő névértékű és eltérő jogokat megtestesítő befektetési jegyek is forgalomba hozhatóak.

(8) A kockázati és a magántőkealap legalább hat teljes naptári éves futamidőre hozható létre.

(9) A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati, illetve magántőkealap futamidejét – amennyiben azt a kezelési szabályzat lehetővé teszi – meghosszabbíthatja, legfeljebb az eredeti futamidőt nem meghaladó időtartammal.

(9a) A kockázati tőkealap és a magántőkealap pénzkölcsönt nyújthat azzal, hogy a pénzkölcsön időtartama nem haladhatja meg a kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap futamidejéből a kölcsönnyújtás időpontjában hátralévő teljes időtartamot.

(10) A kockázati tőkealapok és a magántőkealapok kivételével a befektetési alapok befektetési jegyei szakmai és lakossági befektetőknek egyaránt forgalmazhatóak.

(11)

68. § (1) A nyilvános befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – kétszázmillió forint.

(1a) Az ingatlanalap és vegyes alap legkisebb induló saját tőkéje egymilliárd forint.

(2) A zártkörű befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje – a (2a) és (2b) bekezdésben foglalt kivétellel – százmillió forint.

(2a) Az ingatlanalap és vegyes alap legkisebb induló saját tőkéje ötszázmillió forint.

(2b) A kockázati tőkealap és magántőkealap legkisebb induló saját tőkéje kettőszázötvenmillió forint.

(3) Amennyiben több sorozatba tartozó befektetési jegy kerül forgalomba hozatalra, a legkisebb induló saját tőkére vonatkozó előírásoknak csak a befektetési alap szintjén kell teljesülnie.

(4) A jegyzés lezárását követően a befektetési alapkezelő haladéktalanul intézkedik a nyilvántartásba történő bejegyzés iránt.

(5) Ha a befektetési alap saját tőkéjének összegyűjtésére nyitva álló időn belül nem sikerült a törvényben – vagy amennyiben ennél a kezelési szabályzat magasabbat ír elő, akkor a kezelési szabályzatban – előírt minimális induló saját tőkét összegyűjteni, a jegyzés lezárását követő 7 napon belül a befektetők által befizetett teljes összeget vissza kell fizetni.

(6) A kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap futamideje alatt a tőkealap jegyzett tőkéje felemelhető és leszállítható, azonban a jegyzett tőke ebben az esetben sem lehet kevesebb kettőszázötvenmillió forintnál.

(7) A kockázati, illetve a magántőkealap jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat. A kockázati, illetve a magántőkealap jegyzett tőkéjének legalább tíz %-át, de legkevesebb kettőszázötvenmillió forintot a befektetési jegyek jegyzésekor be kell fizetni olyan módon, hogy az azonos sorozatba tartozó befektetési jegyeket jegyző személyeknek a jegyzéskor teljesítendő befizetéseik mértéke azonos legyen. A fennmaradó összeget a tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint, de legkésőbb ötszáz nappal a futamidő vége előtt kell befizetni azzal, hogy az alapkezelő a kezelési szabályzatban köteles biztosítani, hogy az azonos sorozatba tartozó ideiglenes befektetési jegyekkel rendelkező befektetőket az azonos értékpapír-sorozatba tartozó befektetési jegyek lejegyzése esetén azonos ütemezés szerint, azonos mértékű fizetési kötelezettség terhelje.

69. § (1) Nyilvános befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a letétkezelő a befektetési alap induló saját tőkéje lejegyzését és befizetését, illetve teljesítését a Felügyelet részére igazolja.

(2) Zártkörű befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a Felügyeletnek benyújtsa

(3) Ingatlanalap és vegyes alap esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon felül az alap nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az ingatlanértékelő megbízását, illetve annak módosítását a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban a Felügyelet jóváhagyja.

(4) A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK által kezelt kockázati illetve magántőkealap esetében a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül a b) és c) pontban foglaltakat kell teljesíteni a nyilvántartásba vételhez.

(5) A kockázati tőkealap nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül a kockázati tőkealap-kezelő intézkedik a kockázati és magántőkealap nyilvántartásba vételét megelőzően lejegyzett befektetési jegyek vagy ideiglenes befektetési jegyek haladéktalan előállításáról. A kockázati tőkealap a nyilvántartásba vételét követően a befektetési jegyre eső vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig terjedő időszakra, a befektető által jegyzett befektetési jegyek névértéke összegéről (kockázati tőkealap jegyzett tőke összegéről) ideiglenes befektetési jegyet bocsát ki, azzal, hogy a befektető által jegyzett befektetési jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegét – nyomdai úton történő forgalomba hozatal esetén – az ideiglenes befektetési jegyen, illetve – dematerializált úton történő forgalomba hozatal esetén – a 101. § (3) bekezdés szerinti okiraton kell feltüntetni azzal, hogy minden további vagyoni hozzájárulás teljesítése esetén a 101. § (3) bekezdése szerinti új okirat kerül kiállításra a befektető által addig teljesített vagyoni hozzájárulás mértéke %-ában és a mértéke összegszerű feltüntetésével.

(6) Az ideiglenes befektetési jegy értékpapír, amelyre a befektetési jegyre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes befektetési jegyen fel kell tüntetni a befektető által jegyzett befektetési jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás mértékét. Azonos sorozatba tartozó ideiglenes befektetési jegyek jegyzése esetében a teljesített vagyoni hozzájárulás mértéke nem lehet eltérő. Az azonos sorozatba tartozó befektetési jegyekre vállalt vagyoni hozzájárulás hiánytalan teljesítését követően a kockázati tőkealap-kezelő az adott sorozatba tartozó ideiglenes befektetési jegyet a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint érvénytelenné nyilvánítja és helyette befektetési jegyet bocsát ki.

(7) A kockázati tőkealap-kezelő a befektető által jegyzett befektetési jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegének megállapítására, a befektetési jegy tulajdonos, az ideiglenes befektetési jegy tulajdonos, valamint a tulajdonában lévő befektetési jegy és ideiglenes befektetési jegy azonosítására alkalmas nyilvántartást vezet.

(8) A befektető az általa vállalt vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig a szavazati jogát az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan, a kockázati, illetve magántőkealap által kibocsátott ideiglenes befektetési jegy alapján gyakorolja.

(9) Ha az ideiglenes befektetési jegy tulajdonosa a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulását a tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint nem teljesíti, a tőkealap-kezelő harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása az ideiglenes befektetési jegyhez fűződő jogok megszűnését eredményezi.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén az ideiglenes befektetési jegyhez fűződő jogok a határidő lejártát követő napon megszűnnek, amelyről a kockázati tőkealap-kezelő a tagot írásban értesíti.

(11) A (9) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követően a kockázati tőkealap-kezelő – a kezelési szabályzatban részletesen meghatározottak szerint – elszámol az ideiglenes befektetési jegy korábbi tulajdonosával, legkésőbb a kockázati, illetve magántőkealap futamidejének végén. Amennyiben a kockázati, illetve magántőkealap futamideje meghosszabbításra kerül, az elszámolási kötelezettség az eredeti futamidő végén merül fel.

(12) Amennyiben új befektetési alap létrehozatalára a befektetési alapok egyesülése, szétválása keretén belül kerül sor, a Felügyelet az új alap nyilvántartásba vételéről az egyesülési, szétválási eljárás keretén belül határoz azzal, hogy az új befektetési alap nyilvántartásba vételének napja megegyezik az egyesülés, szétválás napjával.

(13) A Felügyelet a befektetési alap nyilvántartásba vételére irányuló bejegyzési kérelmet elutasítja, ha a befektetési alap létrehozatala nem felel meg az e törvényben foglaltaknak, vagy a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a könyvvizsgáló vagy az ingatlanértékelő nem felel meg az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban rájuk megállapított feltételeknek.

28. A befektetési alap részalapjai

70. § (1) A befektetési alapon belül egymástól elkülönítetten nyilvántartott és kezelt részalapok is létrehozhatók.

(2) Egy befektetési alapon belül az egyes részalapok a 67. § (1) bekezdés c), e), f) pontjában felsorolt ismérvek szerint nem különbözhetnek egymástól. Egy részalapon belül több befektetési jegy sorozat is forgalomba hozható.

(3) Amennyiben egy befektetési alap több részalapból áll,

(4) A befektetési alap letétkezelője a részalapok letétkezelőjének is minősül.

(5) Amennyiben egy befektetési alapnak egy vagy több részalapja van, a befektetési alap saját maga közvetlenül nem rendelkezhet eszközökkel és kötelezettségekkel, nettó eszközértéke megegyezik az egyes részalapjai összesített nettó eszközértékével.

(6) Egy befektetési alap adott részalapjával szembeni befektetői és egyéb követeléseket nem lehet érvényesíteni ugyanazon alap másik részalapja terhére.

29. Befektetési jegy sorozatok

71. § (1) Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A kezelési szabályzatnak részletesen meg kell határoznia, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól. A hozamból való részesedés mértéke, illetve sorrendje, valamint a veszteségből való részesedés mértéke, illetve sorrendje tekintetében eltérő sorozatok kizárólag zártkörű befektetési alapok esetében hozhatók létre.

(2) Egy adott befektetési alap egyes eszközeit az egyes befektetési jegy sorozatok között nem lehet megosztani, kivéve

30. A kezelési szabályzat

72. § (1) A befektetési alap kezelésének szabályait – nyilvános befektetési alap esetén a Felügyelet által jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet részére benyújtott – kezelési szabályzatba kell foglalni. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. ABA esetében a kezelési szabályzatnak hivatkoznia kell a letétkezelő által kötött azon megállapodásokra, amelyek célja, hogy a letétkezelő a 64. § (16) bekezdésével összhangban, szerződéses alapon felmentse magát a felelősség alól. A kezelési szabályzatot nyilvános befektetési alap esetében a 3. melléklet I. Fejezetében, zártkörű befektetési alap esetében a 3. melléklet II. Fejezetében, kockázati tőkealap, illetve magántőkealap esetében a 3. melléklet III. Fejezetében foglaltaknak megfelelő tartalommal kell elkészíteni.

(1a) Zártkörű befektetési alap esetében a kezelési szabályzat tartalmára vonatkozóan az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2015/2365 rendelet) is megfelelően alkalmazandó.

(2) A befektető a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési szabályzatban foglalt feltételeket, különös tekintettel a befektetési jegyhez fűződő kockázatokra, valamint arról, hogy a befektetés a kockázatviselő képességének megfelel.

(3) A nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatában foglaltakat a befektetési alapkezelő a befektetők hozzájárulása nélkül, a Felügyelet engedélyével módosíthatja.

(4) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az

73. § (1) Zártkörű alap – ideértve a kockázati és magántőkealapot is – kezelési szabályzatában részletesen meg kell határozni a kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárást, ezen belül azokat a feltételeket, amelyek módosításához a befektetési alap befektetői által birtokolt befektetési jegyek arányában meghatározott többségi vagy egyhangú jóváhagyás szükséges. A befektetési alapkezelő a kezelési szabályzatot minden egyéb esetben egyoldalúan módosíthatja.

(1a)

(2) A befektetők jóváhagyását előíró esetekben a kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell a kezelési szabályzat módosításához való hozzájárulás beszerzésének módját, határidejét.

(3) A kezelési szabályzat módosítása esetén a módosított kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelő a módosítás hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatásul köteles a Felügyeletnek megküldeni.

(3a)

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a kockázati és a magántőkealap futamidejének meghosszabbítását tartalmazó kezelési szabályzat módosítást a kockázati, illetve magántőkealap eredeti futamideje letelte előtt legalább hat hónappal be kell jelenteni a Felügyeletnek.

XI. Fejezet — A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ÁTADÁSA

74. § (1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános befektetési alapok kezelését a Felügyelet előzetes engedélye alapján más, az adott befektetési alap kezelésére engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelőre átruházhatja.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a befektetési alapkezelő a zártkörű befektetési alapok kezelését a Felügyelet előzetes engedélye nélkül a befektetési jegy tulajdonosok 60%-ának jóváhagyó nyilatkozata birtokában átruházhatja.

(3) A befektetési alapkezelő befektetési alapok kezelésével kapcsolatos kötelezettségei átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a befektetési alap Ptk. 6:203. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatát

pótolja.

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettségek átruházása során az átruházó befektetési alapkezelő az átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépése előtt 15 nappal tájékoztatja a befektetőket

(4a)

(5) Az átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépésével az átadó befektetési alapkezelő által kezelt és átruházásra került befektetési alapok kezelése az átvevő befektetési alapkezelőhöz kerül.

(6) Az átadó befektetési alapkezelőt a befektetési alappal szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. 6:193. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.

(7) A befektetési alapkezelés átruházása következtében felmerülő költség, díj a befektetési alapra vagy a befektetőkre nem hárítható át.

XII. Fejezet — A BEFEKTETÉSI ALAP JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE

31. A megszűnési eljárás általános szabályai

75. § (1) A befektetési alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról a befektetési alapkezelő vagy a Felügyelet határoz.

(2) Kötelező megindítani az eljárást,

(3) Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás

(4) A befektetési alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és a befektetési alap hitelezőit.

(5) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK által kezelt kockázati és magántőkealap megszűnésekor felmerülő feladatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap-kezelő akadályoztatása, vagy felszámolása esetén az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.

76. § (1) A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a befektetési alap – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az általános szabályok szerint működik.

(2) A megszűnési eljárás lefolytatása alatt

32. Eszközök értékesítése és a vagyon kifizetése

77. § (1) A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül, az ingatlanokat 12 hónapon belül, a kockázati és magántőkealap portfóliójában lévő eszközöket 18 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron, az ingatlanalap és vegyes alap portfóliójában lévő ingatlanok esetében legalább az ingatlanértékelő által meghatározott áron, a kockázati és magántőkealap portfóliójában lévő eszközök esetében a 38. §-ban meghatározott értékbecslő által meghatározott áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3, ingatlanok és egyéb eszközök esetében 6 hónappal meghosszabbítható. A kockázati, illetve magántőkealap tulajdonában lévő,

természetben is fel lehet osztani.

(2) Az ingatlanalap és vegyes alap portfóliójában lévő ingatlanok értékesítésére vonatkozó, (1) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén az ingatlanokat nyilvános árverésen történő értékesítésre kell bocsátani. Az árverési felhívást a befektetési alap közzétételi helyein az árverés időpontját legalább 10 nappal megelőzően meg kell jelentetni.

78. § (1) A befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül, ingatlanalap, vegyes alap, kockázati és magántőkealap esetében 15 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentésnek legalább a 4. mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők.

(2) A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal a befektetési alapkezelő kérelmére törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik.

79. § (1) Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló pozitív összegű tőke a befektetőket befektetési jegyeik értékének arányában illeti meg.

(2) A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a befektetési alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére.

(3) A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, a (2) bekezdés szerinti részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig.

(4) Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.

XIII. Fejezet — BEFEKTETÉSI ALAP ÁTALAKULÁSA

80. § (1) Jelen fejezet szempontjából átalakulásnak minősül valamely befektetési alap 67. § (1) bekezdése szerinti jellemzőinek megváltoztatása azzal a korlátozással, hogy ÁÉKBV nem alakulhat át ABA-vá.

(2) Nyilvános befektetési alap átalakulása esetében a befektetési alapkezelő köteles az átalakulás indokát, napját és feltételeit (ideértve az adózási következményeket is) tartalmazó módosított tájékoztatót készíteni és azt a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. A befektetési alap az átalakulás engedélyezése, a módosított tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyása esetén, a tájékoztatóban az átalakulás napjaként meghatározott időpontban alakul át.

(3) A befektetési alapkezelő a Felügyelet (2) bekezdésben meghatározott engedélyének megszerzését követően köteles az átalakulás tényét és alapvető feltételeit tartalmazó közleményt az átalakulás napját legalább 30 nappal megelőzően közzétenni. Az átalakulási közlemény közzététele és az átalakulás napja közti időszakban legalább 30 napos időtartam biztosítandó arra, hogy a befektetők kérhessék befektetési jegyeik külön díj és jutalék felszámítása nélküli visszaváltását, mely visszaváltás legkésőbb az átalakulás napján elszámolandó. Amennyiben valószínűsíthető, hogy a külön díj- és jutalékmentes, legalább 30 napos időtartam alatt kérhető visszaváltás lehetőségének az átalakulás napja előtti időszakban való biztosítása a befektetőknek vagy az alapnak érdeksérelmet okoz, ezen visszaváltás lehetősége a befektetési alapkezelő döntése alapján az átalakulást követően is biztosítható.

(4) Zárt végű alap nyílt végűvé történő átalakulása esetén a befektető az átalakulást követő első forgalmazási naptól számított 30 napon belül kérheti befektetési jegyeinek külön díj- és jutalékmentes visszaváltását.

(5) Zárt végű alap futamidejének meghosszabbítása esetén az átalakulás szabályait kell alkalmazni.

81. § (1) Nyilvános befektetési alap zártkörű befektetési alappá történő alakulását követően a befektetési alap befektetési jegyei nyilvánosan nem forgalmazhatóak, a befektetési jegyek befektetőknek való felajánlására a Tpt. 14. § (1) bekezdése figyelembevételével kerülhet sor.

(2) A befektetési alapkezelő a zártkörű befektetési alap átalakulásáról a kezelési szabályzatnak az abban meghatározott módon történő módosításával határoz. A zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakuláshoz a Felügyelet engedélye szükséges. Az átalakulás Felügyelet általi engedélyezésének feltétele, hogy a befektetési alapra az átalakulást követően teljesüljenek az e törvénynek a nyilvános befektetési alapokra vonatkozó feltételei.

XIV. Fejezet — AZ EGYESÜLÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

33. Általános szabályok

82. § (1) Olyan magyarországi székhelyű ABA-k illetve ÁÉKBV-k egyesülésére, amelyek egyikének befektetési jegyeit sem hozták más EGT-államban forgalomba, a 85–99. §-ban foglaltak irányadók a (2)–(7) bekezdésekben meghatározott eltéréssel.

(2) E törvény szerint nyilvántartásba vett befektetési alap kizárólag másik, e törvény szerint nyilvántartásba vett befektetési alappal egyesülhet.

(3) Nyilvános alapok esetében azonos működési formájú, továbbá harmonizációjukat és elsődleges eszközkategóriájukat tekintve azonos típusú alapok egyesülhetnek.

(4) Nyilvános alapok esetében, a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosai vonatkozásában az átalakulás szabályait is megfelelően alkalmazni kell, amennyiben az egyesülés e befektetőkre nézve az átalakulással egyenértékű változással jár.

(5) A beolvadó és az átvevő alapok befektetési jegy tulajdonosainak az egyesüléssel kapcsolatos tájékoztatása módjára e törvény általános, illetve az adott alap kezelési szabályzatának befektetők tájékoztatására vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

(6) Zártkörű alap beolvadása esetében nem szükséges a Felügyelet előzetes engedélye, amennyiben az alap kezelési szabályzata az alapkezelőt feljogosítja e döntés meghozatalára, vagy e döntést a befektetési jegy tulajdonosok adott arányú többségi határozatához köti. Zártkörű alap kezelési szabályzata korlátozhatja a befektetési jegy tulajdonosok 95. § (1) bekezdése szerinti jogait.

(7) Nem kell a 86. § (2) bekezdés, a 90. § (1) bekezdés, a 95. § (1) bekezdés, a 99. § (4) bekezdés előírásait alkalmazni abban az esetben, ha egy (1) bekezdés szerinti befektetési alap az egyesülés során ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alapnak az egyesülés során újonnan létrehozott részalapjává alakul, feltéve, hogy

34. Kockázati és magántőkealapok egyesülésére vonatkozó szabályok

83. § (1) Kockázati, illetve magántőkealapok egyesüléshez az egyesülésben részt vevő kockázati, illetve magántőkealapok befektetési jegy tulajdonosainak írásbeli, egyhangú jóváhagyó nyilatkozata szükséges.

(2) A jogutód kockázati, illetve magántőkealapot kezelő kockázati tőkealap-kezelő az egyesülés indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtja.

(3) Az egyesülés értéknapján meg kell állapítani az egyesülésben részt vevő kockázati, illetve magántőkealapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét.

(3a)

(4) Az egyesülés során a (2) bekezdésben megjelölt tájékoztatóban meg kell jelölni a jogutód kockázati, illetve magántőkealapot. A jogutód kockázati illetve magántőkealap befektetési jegyeket bocsát ki, amelyeket – az érvényes, egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban – az egyesülésben részt vevő kockázati, illetve magántőkealap befektetési jegy tulajdonosai szerzik meg.

(5) A jogutód kockázati, illetve magántőkealap kezelője az egyesülésről, az egyesülés napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet az egyesülést követő nyolc munkanapon belül megküld a Felügyeletnek. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód kockázati, illetve magántőkealap kezelője és könyvvizsgálója is aláírja.

35. ÁÉKBV-k egyesülésére vonatkozó szabályok

84. § (1) A 85–99. § alkalmazásában egyesülés:

(2) A 85–99. § alkalmazásában hazai egyesülésnek minősül több, magyarországi székhellyel rendelkező ÁÉKBV egyesülése, ha legalább az egyik résztvevő ÁÉKBV befektetési jegyei határon átnyúló forgalmazásának 118. § szerinti bejelentése megtörtént.

(3) A 85–99. § alkalmazásában határon átnyúló egyesülésnek minősül:

(4) A 85–99. § egyesülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni

(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti olyan határon átnyúló egyesülésre, ahol az átvevő ÁÉKBV magyarországi székhelyű, a Felügyelet a 86. § (7) és (10) bekezdésében foglalt rendelkezések vonatkozásában rendelkezik hatáskörrel.

85. § ÁÉKBV határon átnyúlóan is egyesülhet másik ÁÉKBV-vel.

86. § (1) Az ÁÉKBV-k egyesüléséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.

(2) Az engedélykérelemhez a beolvadó ÁÉKBV az alábbi információkat igazoló dokumentumokat köteles a Felügyelet részére benyújtani:

(3) A (2) bekezdés szerinti dokumentumokat mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvének egyikén vagy az illetékes hatóságok által elfogadott nyelven kell benyújtani.

(4) A Felügyelet a (2) bekezdésben említett dokumentumok hiányos vagy nem megfelelő benyújtása esetén, azok kézhezvételét követő 10 munkanapon belül kérheti a hiányok pótlását.

(5) Az egyesülés engedélyezése iránti kérelem benyújtását követően a Felügyelet haladéktalanul megküldi az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a (2) bekezdésben felsorolt dokumentumokról készült másolatokat.

(6) Az egyesülés engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a Felügyelet mérlegeli, hogy a javasolt egyesülés során az ÁÉKBV-k – a 84. § (4) bekezdés b) pont szerinti egyesülés esetében a beolvadó ÁÉKBV – befektetői megfelelő tájékoztatásban részesülnek-e. Amennyiben megítélése szerint az ÁÉKBV-k – a 84. § (4) bekezdés b) pont szerinti egyesülés esetében a beolvadó ÁÉKBV – befektetőinek tájékoztatása nem megfelelő, írásban kérheti a megadott információk pontosítását.

(7) Magyarországi székhelyű átvevő ÁÉKBV és más EGT-államban székhellyel rendelkező beolvadó ÁÉKBV egyesülése esetén a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok másolatának kézhezvételét követő 15 munkanapon belül írásban kérheti, hogy az átvevő ÁÉKBV alapkezelője az ÁÉKBV befektetőinek nyújtott tájékoztatást módosítsa, egyúttal tájékoztatja ezen kéréséről a beolvadó ÁÉKBV felügyeleti hatóságát. A befektetőknek adott tájékoztatás módosításának Felügyelet általi elfogadásáról a Felügyelet 20 munkanapon belül tájékoztatja a beolvadó ÁÉKBV felügyeleti hatóságát.

(8) A Felügyelet a magyarországi székhelyű beolvadó ÁÉKBV egyesülésére vonatkozó engedélyt megadja, ha:

(9) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok hiánytalan benyújtásától számított 20 munkanapon belül tájékoztatja a beolvadó ÁÉKBV alapkezelőjét az egyesülés engedélyezése iránti kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról, továbbá értesíti döntéséről az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát.

(10) Magyarországi székhelyű átvevő ÁÉKBV esetén a Felügyelet – figyelemmel a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltakra – engedélyezheti az átvevő ÁÉKBV esetében a befektetési szabályoktól való átmeneti eltérést az egyesülés jóváhagyását követő 6 hónapon keresztül.

87. § A 86. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV-k egyesülésére vonatkozó egyesülési tervezet tartalmazza

88. § A beolvadó, illetve az átvevő ÁÉKBV letétkezelője köteles ellenőrizni az egyesülési tervezet 87. § a), f) és g) pontjaiban meghatározott adatait, és nyilatkozni az adatok törvényi előírásokkal és az ÁÉKBV kezelési szabályzatával való megfelelőségéről.

89. § (1) Magyarországi székhelyű beolvadó ÁÉKBV esetén erre irányuló megbízás alapján az ÁÉKBV letétkezelője, vagy egy érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) köteles felülvizsgálni

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a beolvadó ÁÉKBV könyvvizsgálója vagy az átvevő ÁÉKBV könyvvizsgálója független könyvvizsgálóknak minősülnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésről készült jelentést mind a beolvadó ÁÉKBV, mind az átvevő ÁÉKBV befektetői és a felügyeleti hatóságok számára kérésre térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani.

90. § (1) A tervezett egyesülésről a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetői számára megfelelő és pontos tájékoztatást kell nyújtani annak érdekében, hogy megítélhessék az egyesülés saját befektetéseikre gyakorolt hatását. A tájékoztatást tömören, a befektető számára nehezen értelmezhető nyelvezet mellőzésével kell megadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak

(3) A beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetői számára az (1) és (2) bekezdés szerinti tájékoztatást akkor kell megadni, ha

engedélyezte a tervezett egyesülést.

(4) A tájékoztatást a 95. § (1) bekezdésében említett térítésmentes visszavásárlási, visszaváltási vagy átváltási kérelmek benyújtására vonatkozó határidő lejárati napja előtt legalább 30 nappal megelőzően meg kell adni.

91. § (1) A beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatásnak a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő pontos információt kell tartalmaznia a tervezett egyesülésről oly módon, hogy a befektető a tájékoztatás alapján kellőképpen értékelhesse az egyesülés befektetéseikre gyakorolt lehetséges hatását, valamint fel kell hívnia a befektető figyelmét a 95. § szerint őt megillető jogokra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell

(3) Amennyiben a tájékoztató az egyesülés legfontosabb adatait tartalmazó összefoglaló részt is tartalmaz, az összefoglalóban hivatkozni kell a tájékoztatónak a részletes adatokat tartalmazó részeire.

(4) Ha a beolvadó vagy az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait a 118. § szerint más EGT-államban is forgalomba hozták, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az érintett ÁÉKBV fogadó tagállamának hivatalos nyelvén vagy felügyeleti hatóságai által jóváhagyott nyelven is rendelkezésre kell bocsátani. A tájékoztatás fordításának elkészítéséért, a tájékoztatás eredeti nyelven készített változatával megegyező tartalommal, a tájékoztatásra kötelezett ÁÉKBV alapkezelője felel.

92. § (1) A beolvadó ÁÉKBV meglévő befektetői számára lehetővé kell tenni, hogy térítésmentesen hozzájuthassanak az átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információinak naprakész változatához.

(2) Ha az átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információi a tervezett egyesülés miatt módosultak, akkor azokat az átvevő ÁÉKBV meglévő befektetői számára is térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani.

93. § A 91. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató dokumentum befektetőknek való rendelkezésre bocsátása és az egyesülés hatálybalépése közötti időszakban a tájékoztató dokumentumot és az átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információinak naprakész változatát minden olyan személy rendelkezésére kell bocsátani, aki megvásárolja vagy jegyzi a beolvadó vagy az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait, vagy aki elkéri azok bármelyikének kezelési szabályzatát, tájékoztatóját vagy kiemelt befektetői információit.

94. § (1) A 91. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató dokumentumot papíron vagy tartós adathordozón kell a befektetők rendelkezésére bocsátani.

(2) Ha a tájékoztatást a befektetők mindegyikének vagy meghatározott körének tartós adathordozón nyújtják, akkor a tájékoztatásnak összhangban kell lennie az adott ÁÉKBV kezelési szabályzatában meghatározott, elektronikus hírközlés útján történő tájékoztatás lehetőségét is magában foglaló tájékoztatási szabályokkal.

(3) A tájékoztatás a befektetőnek akkor adható a (2) bekezdésben meghatározott módon, amennyiben a befektető a papíron vagy tartós adathordozón kapott tájékoztatás lehetősége közül kifejezetten a papírtól eltérő tartós adathordozót választja.

(4) Az e szakasz alkalmazásában az elektronikus hírközlés útján nyújtott tájékoztatás feltétele, hogy a befektető rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezzen. A befektető által az üzletvitel céljából megadott e-mail cím erre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

95. § (1) Mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV befektetője kérheti kollektív befektetési értékpapírjainak – az ÁÉKBV által a tőkekivonás fedezeteként visszatartott költségeken kívüli – térítésmentes visszaváltását, vagy ha lehetséges, egy másik, hasonló befektetési politikát folytató, és ugyanazon befektetési alapkezelő, vagy a befektetési alapkezelővel közös vezetés vagy ellenőrzés által, vagy minősített befolyáson keresztül kapcsolatban álló bármely más társaság által kezelt ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaira való átváltását. Ez a jog a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV befektetőit a 90. §-ban és a 91. §-ban foglaltak szerinti a tervezett egyesülésről szóló tájékoztatástól a 97. § szerinti átváltási arány kiszámításának időpontja előtti 5. munkanapig illeti meg.

(2) A befektetők (1) bekezdésben foglalt jogának biztosítása mellett a Felügyelet engedélyezheti a beolvadó, illetve az átvevő ÁÉKBV alapkezelője számára, hogy az egyesülés lebonyolítási idejére felfüggesszék a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazását, amennyiben ezt a befektetők érdekeinek védelme indokolja.

96. § Az egyesülés előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos jogi, tanácsadói vagy adminisztratív költségek nem terhelhetők sem az egyesülésben részt vevő ÁÉKBV-kre, sem azok befektetőire.

97. § ÁÉKBV-k hazai egyesülése, továbbá olyan határon átnyúló egyesülések esetében, ahol az átvevő alap magyarországi székhelyű ÁÉKBV, a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak az egyesülés során alkalmazandó átváltási arányát az alábbiak szerint kell megállapítani:

98. § (1) ÁÉKBV-k hazai egyesülése, továbbá olyan határon átnyúló egyesülések esetében, ahol az átvevő ÁÉKBV magyarországi székhelyű ÁÉKBV, az egyesülés hatálybalépéséről szóló tájékoztatást e törvény szerint kell közzétenni.

(2) A már hatályba lépett egyesülést utólag nem lehet semmissé nyilvánítani.

99. § (1) A 84. § (1) bekezdés a) pontja szerint lezajlott egyesülés esetében

(2) A 84. § (1) bekezdés b) pontja szerint lezajlott egyesülés esetében

(3) A 84. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezései szerint lezajlott egyesülés esetében

(4) Az átvevő ÁÉKBV alapkezelője az egyesülés hatálybalépésének napjára vonatkozóan az alap egyesülést követő vagyonáról egyesülési jelentést készít, amelyet egyeztet az alap letétkezelőjével. A jelentést az egyesülést követő 8 munkanapon belül tájékoztatásul meg kell küldeni a Felügyeletnek, valamint kérésre a befektetők rendelkezésére kell bocsátani. Az egyesülési jelentésnek tartalmaznia kell

(5) Az egyesülési jelentést mind a beolvadó ÁÉKBV, mind az átvevő ÁÉKBV alapkezelője és letétkezelője is aláírja, és ezzel felelősséget vállal az abban foglaltak valódiságáért.

XV. Fejezet — A SZÉTVÁLÁS SZABÁLYAI

100. § (1) Szétválásnak minősül az olyan művelet:

(2) A kollektív befektetési formák szétválására az egyesülés szabályai megfelelően irányadók.

(3) A szétválás következtében létrejövő minden új kollektív befektetési forma esetében az alapítás szabályai irányadók.

XVI. Fejezet — A BEFEKTETÉSI JEGY

101. § (1) A befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg.

(2) A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei:

(3) A dematerializált befektetési jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a Tpt. 7. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.

(4) A kockázati, illetve magántőkealap befektetési jegyei összevont címletű befektetési jegyként is előállíthatóak, továbbá a kibocsátást követően – a befektetési jegy tulajdonos kérésére és költségére – összevont címletű befektetési jeggyé alakíthatóak át. A kockázati, illetve magántőkealap összevont címletű befektetési jegye – befektetési jegy tulajdonos kérésére és költségére – utóbb kisebb címletű összevont befektetési jegyekre, illetve az eredeti névértékű befektetési jegyekre bontható.

(5) A kockázati tőkealap-kezelő kezelési szabályzata előírhatja, hogy a befektetési jegy, illetve az ideiglenes befektetési jegy átruházásához a kockázati tőkealap-kezelő beleegyezése, illetve a többi befektető egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. A kockázati, illetve magántőkealap kezelési szabályzata az átruházáshoz egyéb feltételeket is meghatározhat.

102. § A dematerializált befektetési jegyeket a központi értéktár a befektetési alapkezelő kezdeményezésére, a befektetési alapkezelő által megállapított értéknappal keletkezteti, illetve törli. Nyílt végű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy esetében a központi értéktár a forgalmazás-elszámolási napoknak megfelelő gyakorisággal állítja elő, illetve törli a befektetési jegyeket a befektetési alapkezelő, illetve megbízottja utasítása alapján.

XVII. Fejezet — A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALA ÉS FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA

103. § (1) A befektetési jegy forgalomba hozatalának általános feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a befektetési alap kezelési szabályzatát elfogadja.

(2) A nyílt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a forgalomba hozatali eljárást megelőzően a Felügyelet által jóváhagyott, a 3. melléklet I. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot, az 5. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal összeállított tájékoztatót, a 130. § szerinti kiemelt befektetői információt vagy helyette a (2a) bekezdés alapján alkalmazott a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1286/2014/EU rendelet) szerinti kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, valamint a 104. § szerinti hirdetményt tegyen közzé. Semmis a befektetési jegy jegyzése, ha – a 105. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – a befektetési jegyet a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató, kezelési szabályzat, kiemelt befektetői információ, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum vagy hirdetmény hiányában hozták nyilvánosan forgalomba.

(2a) Nem kell a (2) bekezdés szerinti kiemelt befektetői információt elkészíteni, ha a befektetési alapkezelő az 1286/2014/EU rendelet szerinti kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot állít elő.

(3) A zárt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalára a Tpt. Második Részének rendelkezései irányadók.

(4) A zártkörű befektetési alap befektetési jegyei forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a jegyzést legalább 7 nappal megelőzően a 3. melléklet II. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot tegyen hozzáférhetővé lehetséges befektetői számára. A hozzáférhetővé tétel zártkörű befektetési alapok esetén a nyilvánosság kizárása mellett a befektetők részére való közlést jelenti.

(5) Tilos a befektetési jegyek forgalomba hozatalához kapcsolódóan a befektetési jegyeket lejegyző befektetők közötti sorsolás, így a (2) és (4) bekezdés szerinti dokumentumokban és a befektetési alap kereskedelmi kommunikációjában erre vonatkozó információ közzététele.

104. § A nyilvános nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát megelőzően hirdetményt kell közzétenni, amely tartalmazza

105. § (1) A már nyilvántartásba bejegyzett, nyílt végű befektetési alap újabb befektetési jegy sorozatának forgalomba hozatalához jegyzési eljárás lefolytatása nem kötelező.

(2) A zárt végű befektetési alap a futamideje alatt forgalomba hozatal útján újabb befektetési jegyeket bocsáthat ki.

(3) Befektetési jegyek zárt végű befektetési alapra történő forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében egymást követően, akár több alkalommal, értékpapír forgalomba hozatallal kerülnek a befektetési jegyek kibocsátásra úgy, hogy a kibocsátási program alapfeltételeit a befektetési alapkezelő a kibocsátási program indításakor a program feltételeit tartalmazó dokumentumban rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátási program keretében végleges feltételekben határozza meg az adott forgalomba hozatal egyedi adatait. Nyilvános alapok esetében a kibocsátási program keretében történő egyes kibocsátások végleges feltételeihez a Felügyelet engedélye nem szükséges, a befektetési alapkezelő köteles azonban a végleges feltételeket az adott forgalomba hozatalt megelőzően legalább 10 nappal a Felügyelet részére tájékoztatásul megküldeni.

106. § (1) A forgalmazó köteles – a kezelési szabályzatban meghatározott határidő figyelembevételével – tájékoztatni a befektetési alapkezelőt és a letétkezelőt a befektetési jegyekre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások összegéről vagy darabszámáról, valamint – amennyiben ezt a tájékoztató vagy a kezelési szabályzat lehetővé teszi és a forgalmazó és a befektetési alapkezelő erről megállapodott –, a befektetési alapkezelőt a befektetők és képviselőik forgalmazó által felvett adatairól. Az ilyen adattovábbítás nem minősül a Tpt. szerinti értékpapírtitok vagy az üzleti titok megsértésének. A befektetési alapkezelő a jelen bekezdés alapján a részére átadásra kerülő adatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, a befektetési alapkezelő vagy a befektetési alapok kereskedelmi kommunikációja céljára használhatja fel.

(2) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalomba hozatali maximum), annak elérésekor a jegyzést a forgalmazó lezárja.

107. § (1) A nyílt végű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek befektetők részére történő folyamatos forgalmazására a befektetési alapkezelő, illetve az általa megbízott egy vagy több forgalmazó jogosult. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a forgalmazást végző felel.

(2) A 106. § (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók a befektetési jegyek folyamatos forgalmazására is.

108. § (1) Nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében – a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve – a befektetési alap futamideje alatt a forgalmazó, illetve – amennyiben a befektetési alapkezelő végez a befektetők felé közvetlen forgalmazási tevékenységet – a befektetési alapkezelő minden munkanapon köteles elfogadni a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat.

(2) A befektetők által leadott és a kezelési szabályzatban meghatározott adott időpontig beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a szabályzatban meghatározott forgalmazás-teljesítési napig kell a befektetők számára jóváírni, kifizetni.

(3) Nyilvános nyílt végű befektetési alap esetében legalább heti egy, ezen belül a nyilvános nyílt végű származtatott alapok és alapok alapja esetében legalább havonta egy, zártkörű nyílt végű alap esetében legalább negyedévente egy forgalmazás-elszámolási napot kell biztosítani. A nyilvános nyílt végű alapok esetében a forgalmazás-teljesítési nap nem lehet későbbi, mint a forgalmazás-elszámolási napot követő 10. nap. Ha egy befektetési alap befektetési politikája szerint eszközeinek több mint húsz százalékát egy adott másik alapba fekteti, választhatja azt, hogy a forgalmazási szabályai egyezzenek meg a portfóliójában több mint 20%-ot képviselő alap forgalmazási szabályaival.

(3a) Ingatlanalap esetében – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a befektetési alapkezelő az egyes sorozatok visszaváltási politikájához igazítottan határozza meg a forgalmazás-elszámolási napok és a forgalmazás-teljesítési napok gyakoriságát.

(4) Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési nap, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel.

(5) Nyilvános nyílt végű befektetési alap esetében az alapkezelő a visszaváltási feltételeket a befektetők számára hátrányosan kizárólag úgy módosíthatja, hogy a kezelési szabályzat ilyen tartalmú módosításáról a befektetőket a módosulás hatálybalépését legalább 30 nappal és legalább egy forgalmazás-elszámolási nappal megelőzően tájékoztatja.

109. § (1) A befektetési jegyek vételekor és visszaváltásakor a befektetési jegyek ellenértéke

szolgáltatható.

(2) A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére forgalmazási (vételi, illetve visszaváltási) díj, jutalék számítható fel, amely – részben vagy egészben, a kezelési szabályzatban foglaltak szerint – a befektetési alapot, a folyamatos forgalmazásban közreműködő forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti. Nem sérti az egyenlő elbánás elvét az, ha a folyamatos forgalmazásért a befektetők felé felszámított díj, jutalék mértékét a forgalmazást végzők határozzák meg, illetve ha a befektetési alapkezelő az egyes forgalmazókkal eltérő szerződéses feltételekkel állapodik meg.

110. § (1) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalomba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken.

(2) A tájékoztatóban és a kiemelt befektetetői információban közölni kell az értékesítés újraindításának pontos feltételeit. A forgalmazási maximum elérését, a befektetési jegyek forgalomba hozatalának (1) bekezdés szerinti szünetelését, illetve újraindítását közzé kell tenni.

111. § A zártkörű nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazására vonatkozó szabályokat a befektetési alap kezelési szabályzata határozza meg.

111/A. § Az ABAK forgalmazhat túlnyomórészt egy meghatározott vállalkozás részvényeibe befektető uniós ABA befektetési jegyeit ugyanazon vállalkozás munkavállalói vagy a vállalkozáshoz kapcsolódó jogi személyek munkavállalóinak részére munkavállalói megtakarítási programok vagy munkavállalói részvételi programok keretében, belföldi vagy más EGT-államban történő forgalmazás során.

36. Közvetítő igénybevétele a folyamatos forgalmazás során

112. § A befektetési jegyek forgalmazója a befektetési jegyek értékesítésére, illetve visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111–116. §-ában, a 123. § (1) bekezdés e) pontjában, a 123. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 159. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat. A forgalmazó az általa igénybe vett közvetítő tevékenységéért a befektetők felé, mint a sajátjáért felel.

37. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szünetelésére és felfüggesztésére vonatkozó általános szabályok

113. § (1) A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a forgalmazó vagy a központi értéktár működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet.

(2) A befektetési jegyek forgalomba hozatala szünetel a 110. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

114. §

115. § (1) A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben:

(2) A Felügyelet a befektetési alapkezelő szükségszerű intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását.

(3) A Felügyelet – kivételes esetben, a befektetési alapkezelővel való egyeztetést követően – előírhatja a 4. § (1) bekezdés 69a. pont a) alpontja szerinti likviditáskezelési eszköz alkalmazását, illetve alkalmazásának megszüntetését, amennyiben a befektetővédelemre, vagy pénzügyi stabilitásra vonatkozóan olyan kockázatok állnak fenn, amelyek ezt szükségessé teszik.

116. § (1) A felfüggesztés időtartama ingatlanalap és vegyes alap esetében legfeljebb 1 év, minden egyéb befektetési alap esetében legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit a kezelési szabályzatában meghatározott befektetési politikája szerint legalább 20%-ban más befektetési alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további, legfeljebb 1 évig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

(2) A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.

(3) A befektetési alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani, és közzé kell tenni.

XVIII. Fejezet — KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI ÉRTÉKPAPÍROK HATÁRON ÁTNYÚLÓ FORGALOMBA HOZATALA ÉS FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA

38. ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapírok más EGT-államban történő forgalomba hozatala

117. § (1) A magyarországi székhelyű ÁÉKBV minden olyan EGT-államban, ahol befektetési jegyeit forgalmazni kívánja, rendelkezésre bocsátja az alábbi feladatok ellátására szolgáló lehetőségeket:

(2) Az ÁÉKBV számára nem írható elő, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában az ÁÉKBV fogadó tagállamában fizikailag jelen legyen vagy erre harmadik felet jelöljön ki.

(3) Az ÁÉKBV biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására szolgáló lehetőségek elektronikusan is rendelkezésre álljanak:

(4) Ha – a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása során – harmadik fél végzi a feladatokat, akkor a kijelölést rögzítő írásbeli szerződésben meg kell határozni az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül a harmadik fél által ellátandó feladatokat, és a szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az ÁÉKBV biztosítja a feladatok ellátásához szükséges összes információt és dokumentumot.

118. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő a más EGT-államban történő befektetési jegy forgalmazási szándékáról bejelentő levelet küld a Felügyeletnek. Az 584/2010/EU rendeletben meghatározottaknak megfelelően elkészített bejelentő levél tartalmazza az ÁÉKBV befektetési jegyének a fogadó tagállamban történő forgalmazásának tervezett módozatait – beleértve a részvényosztályokról szóló tájékoztatást is – és a forgalmazó megnevezését. A bejelentő levél tartalmazza

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat – az ÁÉKBV értesítésével egyidejűleg – a Felügyelet 10 munkanapon belül eljuttatja azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ÁÉKBV befektetési jegyét forgalmazni tervezik. A dokumentációhoz az 584/2010/EU rendelet által előírt formátumú és tartalmú igazolást csatol arról, hogy az ÁÉKBV teljesíti az ÁÉKBV-irányelv szabályainak a magyar jogrendbe történő átvétele alapján előírt feltételeket. Az ÁÉKBV által forgalomba hozott befektetési jegyek az értesítés kézhezvételének időpontjától hozhatók forgalomba, illetve forgalmazhatók a fogadó tagállamban. A bejelentési eljárás egyéb részleteivel kapcsolatban a Felügyelet és az ÁÉKBV az 584/2010/EU rendeletben előírtak figyelembevételével jár el.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentő levelet és igazolást – a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti hatósága közötti eltérő megállapodás kivételével – a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani.

(4) Az ÁÉKBV az (1) bekezdés szerint a bejelentéshez mellékelt dokumentumokat naprakészen tartja és azok módosulásáról, illetve elektronikus elérési módjáról a (3) bekezdésben meghatározott nyelven haladéktalanul tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentő levélben közölt információk változása vagy a forgalmazni kívánt részvényosztályok változása esetén az ÁÉKBV a változások hatálybalépése előtt legalább egy hónappal írásban értesíti a változásról a Felügyeletet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait. Ha a tervezett változtatás következtében az ÁÉKBV a továbbiakban már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet a változásról küldött valamennyi információ kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az ÁÉKBV-t arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ebben az esetben a Felügyelet ennek megfelelően értesíti az ÁÉKBV fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, és ennek következtében az ÁÉKBV már nem felel meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a megfelelő intézkedéseket, beleértve szükség esetén az ÁÉKBV befektetési jegyei forgalmazásának kifejezett megtiltását is, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti az ÁÉKBV fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait.

118/A. § (1) Az ÁÉKBV befektetési jegyei más EGT-államban történő forgalmazása céljából tett intézkedéseivel kapcsolatos, 118. §-sal összhangban benyújtott értesítéseit – adott esetben beleértve a részvényosztályokról szóló értesítéseit is – visszavonhatja, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti információ egyértelműen tartalmazza, hogy a befektetőkre nézve milyen következményekkel jár, ha a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó ajánlatot nem fogadják el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti információkat annak az EGT-államnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell közzétenni, amely tekintetében az ÁÉKBV a 118. §-sal összhangban értesítést nyújtott be, vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatósága által jóváhagyott nyelven. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időponttól kezdve az ÁÉKBV megszünteti az érintett EGT-államban azon befektetési jegyekre vonatkozó új vagy további, közvetlen vagy közvetett ajánlattételt vagy kihelyezést, amelyek tekintetében értesítést nyújtott be a visszavonásra.

(4) Az ÁÉKBV értesíti a Felügyeletet az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt információkról.

(5) A Felügyelet ellenőrzi a (4) bekezdés szerinti értesítés hiánytalanságát, és a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül továbbítja azt az értesítésben foglalt EGT-állam felügyeleti hatóságának, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (továbbiakban: EÉPH). Ezt követően a Felügyelet haladéktalanul értesíti az ÁÉKBV-t a továbbításról.

(6) Az ÁÉKBV biztosítja az ÁÉKBV megmaradt befektetői, valamint a Felügyelet számára a XX. Fejezetben előírt információkat az ott meghatározott módon. Az információk továbbítása bármely elektronikus vagy egyéb távközlési eszköz használatával engedélyezett, amennyiben az információk és a kommunikációs eszközök a befektetők számára a befektető lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-állam bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatóságai által előírt nyelven rendelkezésre állnak.

(7) A Felügyelet továbbítja a (4) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott EGT-állam felügyeleti hatóságának a XX. Fejezetben meghatározott dokumentumokban és információkban bekövetkezett bármely változást, a befektető lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-állam bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatóságai által előírt nyelven.

39. Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalomba hozatala

119. § (1) Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír magyarországi forgalomba hozatalához, illetve folyamatos forgalmazásához az ÁÉKBV-nek a nyilvántartásba vételi helye szerinti előírásoknak kell megfelelnie azzal, hogy Magyarországon is a befektetők rendelkezésére kell bocsátani minden olyan információt és dokumentumot, amit az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamában a befektetők rendelkezésére kell bocsátania. A kiemelt befektetői információt magyar nyelven, az egyéb információkat és dokumentumokat az ÁÉKBV választása szerint magyar nyelven, a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. A kiemelt befektetői információt a befektető erre irányuló kérése esetén a szerződés megkötésekor díjmentesen, írásbeli formában át kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények az ott meghatározott információk és dokumentumok módosítása esetén is megfelelően alkalmazandók.

(3) Az ÁÉKBV székhely szerinti tagállama által lefolytatott bejelentési eljárást követően a forgalmazásra vonatkozó előkészületek megfelelőségének ellenőrzése céljából az ÁÉKBV a forgalmazás megkezdése előtt köteles megküldeni a Felügyelet részére az ÁÉKBV és a forgalmazó között létrejött forgalmazási szerződést, amennyiben a forgalmazást nem a befektetési alapkezelő látja el. Amennyiben magyarországi székhelyű közvetítő igénybevételére is sor kerül, úgy a közvetítővel kötött szerződés benyújtása is kötelező.

(4) A forgalmazással kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó információ változása vagy a forgalmazni kívánt részvényosztályokkal kapcsolatos változás esetén a változás végrehajtása előtt az ÁÉKBV írásban értesíti a Felügyeletet. Az ÁÉKBV szintén értesíti a Felügyeletet a 117. § b) pontjában meghatározott dokumentumok módosításairól, és közli, hogy e dokumentumok hol érhetők el elektronikusan.

(5) Abban az esetben, ha más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV által forgalmazott kollektív befektetési értékpapír magyarországi forgalmazásának visszavonására kerül sor, az ÁÉKBV által a székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságának küldött, a 118/A. § (4) bekezdésének megfeleltethető értesítésben meghatározott Felügyelet ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint a 71. alcímben foglaltaknak megfelelően az ÁÉKBV fogadó tagállamának felügyeleti hatóságai. Az 55. § és a 172. § szerinti felügyeleti hatáskörök sérelme nélkül az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága által a Felügyelet részére a 118/A. § (7) bekezdésének megfelelő továbbítás időpontjától kezdődően a Felügyelet nem írhatja elő az ÁÉKBV számára, hogy bizonyítsa a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 5. cikke szerinti forgalmazási követelményeket szabályozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek való megfelelést.

(6)

39/A. ABAK által az Európai Unióban végzett, forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás feltételei

119/A. § (1) Magyarországi székhelyű ABAK forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást nyújthat az Európai Unióban, kivéve, ha a lehetséges szakmai befektetők számára nyújtott információk

(2) Ha a tájékoztató vagy az ajánlattételi dokumentum tervezetét bocsátják rendelkezésre, ezek nem tartalmazhatnak olyan lényeges információkat, amelyek lehetővé tennék a befektetők számára a befektetési döntés meghozatalát, és egyértelműen ki kell mondaniuk, hogy

(3) Az ABAK-nak nem kell bejelentenie a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás tartalmát vagy címzettjeit a Felügyelet részére, és nem kell teljesítenie a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás nyújtása előtt az ebben az alcímben meghatározottaktól eltérő feltételeket vagy követelményeket. Az ABAK-nak ugyanakkor biztosítania kell, hogy a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás megfelelően dokumentálva legyen.

(4) Az ABAK biztosítja, hogy a befektetők a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás révén nem juthatnak hozzá ABA kollektív befektetési értékpapírokhoz, és hogy azok a befektetők, akikkel a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás részeként kapcsolatfelvételre került sor, kizárólag a 120. § vagy a 121. § értelmében engedélyezett forgalmazás keretében juthassanak hozzá az adott ABA-ban kollektív befektetési értékpapírokhoz.

(5) A szakmai befektetők általi minden olyan jegyzést, amelyre a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás ABAK általi megkezdésétől számított 18 hónapon belül került sor, és amelynek tárgyai valamely, a forgalomba hozatalt megelőző

a forgalmazás eredményének kell tekinteni, és e jegyzésekre a 120. § vagy a 121. § szerinti értesítési eljárás alkalmazandó.

(6) Az ABAK a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás megkezdésétől számított két héten belül – papíralapú vagy elektronikus formában – informális levelet küld a Felügyelet számára. E levélnek meg kell adnia, hogy a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra mely tagállamokban és mely időszakokban kerül vagy került sor, tartalmaznia kell a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás rövid ismertetését, ideértve a bemutatott befektetési stratégiákkal kapcsolatos információkat, és adott esetben a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás tárgyát képező ABA-k vagy ABA részalapok jegyzékét. A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja azon tagállamok felügyeleti hatóságait, amelyekben az ABAK forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást nyújt vagy nyújtott.

(7) Amennyiben nem magyarországi székhelyű uniós ABAK részéről Magyarországon kerül sor forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra, a Felügyelet kérheti az uniós ABAK letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságait, hogy nyújtsanak további információt a Magyarországon sorra kerülő vagy sorra került forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásról.

(8) Az ABAK nevében harmadik fél ebben az alcímben meghatározott feltételekkel és kizárólag akkor vehet részt forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás nyújtásában, ha

40. ABAK által kezelt más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazása

120. § (1) Magyarországi székhelyű ABAK az általa kezelt más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon szakmai befektetők számára forgalmazhatja, amint az e §-ban megállapított feltételek teljesülnek.

(2) Amennyiben az ABAK által kezelt uniós ABA gyűjtő-ABA, az (1) bekezdés szerinti forgalmazási jog feltétele, hogy a cél-ABA is olyan uniós ABA legyen, amelyet egy engedélyezett uniós ABAK kezel.

(3) Az ABAK minden általa forgalmazni kívánt uniós ABA-ról a 14. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti-e a (3) bekezdés szerinti értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazását. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tilthatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazását, ha az ABAK nem e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli az ABA-t, vagy ha az ABAK nem felel meg e törvény rendelkezéseinek. Az ABAK a Felügyelet erre vonatkozó értesítésének napjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazását. A Felügyelet az ABA letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságait is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon.

(5) A (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően a Felügyelet engedélyezi az ABAK által kezelt más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon lakossági befektetők számára is, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

40/A. A lakossági befektetők rendelkezésére álló eszközök

120/A. § (1) Az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkének sérelme nélkül a magyarországi székhelyű ABAK minden olyan EGT-államban, ahol valamely ABA kollektív befektetési értékpapírjait lakossági befektetők számára forgalmazni kívánja, rendelkezésre bocsátja az alábbi feladatok ellátására szolgáló lehetőségeket:

(2) Az ABAK számára nem írható elő, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában az ABAK fogadó tagállamában fizikailag jelen legyen vagy erre harmadik felet jelöljön ki.

(3) Az ABAK biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására szolgáló lehetőségek elektronikusan is rendelkezésre álljanak:

(4) Ha – a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása során – harmadik fél végzi a feladatokat, akkor a kijelölést rögzítő írásbeli szerződésben meg kell határozni az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül a harmadik fél által ellátandó feladatokat, és a szerződésnek tartalmazni kell azt is, hogy az ABAK biztosítja a feladatok ellátásához szükséges összes információt és dokumentumot.

41. ABAK által kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak más EGT-államban történő forgalmazása

121. § (1) Magyarországi székhelyű ABAK az általa kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait más EGT-állam szakmai befektetői számára forgalmazhatja, amint az e §-ban megállapított feltételek teljesülnek.

(2) Amennyiben az ABAK által kezelt uniós ABA gyűjtő-ABA, az (1) bekezdés szerinti forgalmazási jog feltétele, hogy a cél-ABA is olyan uniós ABA legyen, amelyet egy engedélyezett uniós ABAK kezel.

(3) Az ABAK minden általa forgalmazni kívánt uniós ABA-ról a 15. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott iratokat – az ABAK értesítésével egyidejűleg – a Felügyelet legkésőbb a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül továbbítja azt azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozzák. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli az ABA-t, illetve minden tekintetben megfelel e törvény előírásainak. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett ABAK számára engedélyezte az ABA adott befektetési stratégiával történő kezelését.

(5) Az ABAK a Felügyelet értesítése időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban. Amennyiben azok különbözőek, a Felügyelet az ABA letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságait is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK fogadó tagállamában.

(6) A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamainak jogszabályai és felügyelete alá tartoznak.

(7) A (3) bekezdés szerinti értesítést és a (4) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A Felügyelet elektronikus formában fogadja és továbbítja a (4) bekezdésben említett dokumentumokat.

(8) A (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet az ABAK által a változásról küldött valamennyi információ kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ebben az esetben a Felügyelet ennek megfelelően értesíti az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is, és ennek megfelelően haladéktalanul értesíti az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait.

(9) Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják

a Felügyelet ezekről a változásokról egy hónapon belül tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait.

41/A. Más EGT-államban engedélyezett ABAK által kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazása

121/A. § (1) Más EGT-államban engedélyezett ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír szakmai befektetők részére történő magyarországi forgalmazásához az ABAK-nak a letelepedése szerinti tagállam előírásainak kell megfelelnie azzal, hogy Magyarországon is a szakmai befektetők rendelkezésére kell bocsátani minden olyan információt és dokumentumot, amit az ABAK letelepedése szerinti tagállamában a befektetők rendelkezésére kell bocsátania.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények az ott meghatározott információk és dokumentumok módosítása esetén is megfelelően alkalmazandók.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a Felügyelet engedélyezi a más EGT-államban engedélyezett ABAK által kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak magyarországi forgalmazását lakossági befektetők számára is, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

(4) Abban az esetben, ha más EGT-államban engedélyezett ABAK az általa kezelt egyes vagy összes ABA kollektív befektetési értékpapírjai magyarországi forgalmazásának visszavonására kerül sor, az ABAK által a letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságának küldött, a 121/B. § (3) bekezdésének megfeleltethető értesítésben meghatározott Felügyelet ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint a 73. alcímben foglaltaknak megfelelően az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságai. A 60. § és 177. § szerinti felügyeleti hatáskörök sérelme nélkül az ABAK letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatósága által a Felügyelet részére a 121/B. § (7) bekezdés szerinti továbbítás időpontjától kezdődően a Felügyelet nem írhatja elő az ABAK számára, hogy bizonyítsa az (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti forgalmazási követelményeket szabályozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek való megfelelést.

41/B. ABAK által kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai más EGT-államban történő forgalmazása céljából tett intézkedések bejelentésének visszavonása

121/B. § (1) Magyarországi székhelyű ABAK az általa kezelt egyes vagy összes ABA kollektív befektetési értékpapírjai más EGT-államban történő forgalmazása céljából tett intézkedéseivel kapcsolatos – 121. §-sal összhangban benyújtott – értesítéseit visszavonhatja, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időponttól kezdve az ABAK megszünteti az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjaira vonatkozó új vagy további, közvetlen vagy közvetett ajánlattételt vagy kihelyezést azon EGT-államban, amelyben a (3) bekezdéssel összhangban értesítést nyújtott be.

(3) Az ABAK értesíti a Felügyeletet az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt információkról.

(4) A Felügyelet ellenőrzi az értesítés hiánytalanságát, és a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül továbbítja azt az értesítésben foglalt EGT-állam felügyeleti hatóságának, valamint az EÉPH-nak. Ezt követően a Felügyelet haladéktalanul értesíti az ABAK-ot a továbbításról.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időponttól számított 36 hónapos időtartamon belül az ABAK a (3) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott EGT-államban nem nyújthat forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást az értesítésben meghatározott kollektív befektetési értékpapírokkal kapcsolatban vagy hasonló befektetési stratégiákra vagy befektetési tervekre vonatkozóan.

(6) Az ABAK biztosítja az uniós ABA megmaradt befektetői és a Felügyelet számára a 131. §-ban, a 134. §-ban, a 140. §-ban, a 141. § (1) bekezdésében, valamint a 3. és 6. mellékletben előírt információkat. Az információk továbbítása bármely elektronikus vagy egyéb távközlési eszköz használatával engedélyezett.

(7) A Felügyelet továbbítja a (3) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott EGT-állam felügyeleti hatóságának a 15. melléklet b)–f) pontjában meghatározott dokumentumokban és információkban bekövetkezett bármely változást.

42. ABAK által kezelt nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazása

122. § (1) Magyarország területén az ABAK az általa kezelt nem uniós ABA vagy a 120. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat nem teljesítő uniós gyűjtő-ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők részére forgalmazhatja, ha:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a 64. § (7)–(9) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzésére kijelölt intézményt bejelenti a Felügyelet részére.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113-115. cikkében előírt követelmények figyelembe vételével köti meg.

43. Nem uniós ABAK által kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazása

123. § Magyarország területén a nem uniós ABAK az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők részére forgalmazhatja, ha a következő feltételek teljesülnek:

között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvény előírásainak megfelelően végezze a feladatát;

XIX. Fejezet — A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK, A BEFEKTETŐKNEK TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, AZ ILLIKVID ESZKÖZÖK ELKÜLÖNÍTÉSE

44. A nettó eszközérték megállapításának általános szabályai

124. § (1) A befektetőknek a befektetetési alappal szemben fennálló követelése értékét a befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg. A befektetési jegyek forgalomba hozatala, folyamatos forgalmazása vagy bevonása során a befektetési jegyek vételi és visszaváltási árfolyamát a befektetési jegyek aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéke alapján kell megállapítani.

(2) A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonként, a befektetési alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, illetve illikvid eszközök esetén szakértői becslés alapján a befektetési alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni.

(3) A befektetési alap nettó eszközértékét a kezelési szabályzatban foglaltak alapján a letétkezelő, az értékbecslő vagy az ABAK állapítja meg.

(4) A befektetési alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva, késedelem nélkül megküldeni a letétkezelőnek, illetve az értékbecslőnek.

125. § (1) A nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazás-elszámolási napra, de legalább hetente egyszer meg kell állapítani.

(2) A nyilvános zárt végű értékpapír-befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább hetente egyszer meg kell állapítani.

(3) A tőzsdére bevezetett értékpapír-befektetési alapok nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden tőzsdei kereskedési napra meg kell állapítani.

(4) Minden egyéb értékpapír-befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább havonta egyszer meg kell állapítani.

45. Eljárás a nettó eszközérték-számításban bekövetkezett hiba esetén

126. § (1) A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.

(2) Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési alapkezelő és a letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során.

(3) Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel a hiba feltárásától számított 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha

46. A befektetők részére történő kifizetések

127. § (1) A befektetési alap futamideje alatt a befektetési alapkezelő a befektetési alap eszközeiből a befektetők felé kifizetést teljesíthet a befektetési alap tőkenövekményéből történő hozamkifizetés formájában, vagy az alapnak a befektetési jegyek névértéke által megtestesített tőkéjének terhére. Utóbbi esetben a kifizetés történhet a befektetési jegyek névértékének leszállításával is.

(2) A kifizetés feltételeiről és eljárásáról a kezelési szabályzat rendelkezik. A kifizetéseket befektetési jegy sorozaton belül azonos feltétellel kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kifizetés befektetők felé történő teljesítése a forgalmazó feladata és felelőssége.

47. A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése

128. § (1) Nyílt végű értékpapír-befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5%-át meghaladó része illikviddé vált, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről.

(2) Jelen szakasz vonatkozásában illikvidnek minősül az az eszköz, amely az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthető, figyelemmel a befektetési jegyek visszaváltási szabályaira is.

(3) Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték-számítás során a befektetési alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyeket befektetőnként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő befektetési jegyeket „IL” sorozatjellel kell ellátni.

(4) Az illikviddé vált eszközöket a nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kell nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszközportfólióval szemben lehet elszámolni. Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg a befektetési alapkezelő viseli. Az illikvid eszközportfólió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem számítható fel. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az illikvid eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kell megállapítani és közzétenni a nettó eszközérték-számításra vonatkozó általános szabályok szerint.

(5) Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek nem visszaválthatóak, kivéve, ha a befektetési alapkezelő felajánlja a lehetőségét és a befektető hozzájárul ahhoz, hogy a visszaváltás ellenértékét a befektetési alapkezelő az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek mögöttes eszközeivel teljesítse.

(6) Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, amelynek során az „IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint.

(7) Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. A befektetési alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételéről.

(8) A befektetési alapkezelő a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig felfüggeszti.

XX. Fejezet — TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

48. A tájékoztató

129. § Befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatala esetén a tájékoztatónak az 5. melléklet szerinti tartalmon túl tartalmaznia kell minden olyan információt, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a befektetés kockázatairól, ideértve a 2015/2365 rendelet által meghatározott információkat is. A tájékoztatónak világos és közérthető magyarázatot kell tartalmaznia a befektetési alap kockázati tényezőiről.

49. A kiemelt befektetői információ

130. § (1) A nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében a kiemelt befektetői információ a befektetési alap alapvető jellemzőit tartalmazza oly módon, hogy a befektetők megismerhessék a befektetési termék jellegét, kockázatait, elősegítve a megalapozott befektetési döntéseik meghozatalát. A kiemelt befektetői információ közzététele során kifejezetten utalni kell arra, hogy az információ kiemelt befektetői információnak minősül. A kiemelt befektetői információ tömören és közérthetően tartalmazza

(2) A kiemelt befektetői információ hivatkozást nem tartalmazhat, azzal a kivétellel, hogy a kiemelt befektetői információban egyértelműen meg kell határozni, hol lehet további információt kapni a befektetési alapról, hol lehet térítésmentesen hozzájutni a tájékoztatóhoz, az éves és féléves jelentéshez, és ezek milyen nyelven állnak a befektetők rendelkezésére.

(2a) A kiemelt befektetői információhoz ÁÉKBV esetén csatolni kell az 5. melléklet 7.15. pontja szerinti nyilatkozatot is.

(3) A kiemelt befektetői információnak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia arra, hogy kizárólag a kiemelt befektetői információ alapján igény nem érvényesíthető, kivéve, ha az információ félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más részeivel.

(4) Minden országban, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák, a kiemelt befektetői információt – a fordítástól eltekintve – azonos tartalommal, módosítások és kiegészítések nélkül kell alkalmazni.

(5) A kiemelt befektetői információt a jegyzési időszak kezdete előtt legalább 7 nappal megelőzően tartós adathordozón vagy honlapon a befektetők rendelkezésére kell bocsátani, kérésre nyomtatott példányát díjmentesen szerződéskötéskor át kell adni a befektetőknek, és a folyamatos forgalmazás alatt közzé kell tenni. A kiemelt befektetői információnak naprakésznek kell lennie.

(6) A kiemelt befektetői információ részletes tartalma, formája, közzététele tekintetében a Bizottság 583/2010/EU rendeletének rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(7) Ha a kiemelt befektetői információt tartalmazó dokumentum megfelel az 1286/2014/EU rendelet kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokra irányadó követelményeknek, akkor teljesíti az (1)–(6) bekezdésben foglalt feltételeket.

50. A nyilvános befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentési kötelezettségei

131. § (1) A befektetési alapkezelő a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja az általa kezelt nyilvános befektetési alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól.

(2) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. Fejezetében foglaltaknak megfelelően teljesíti, figyelembe véve a 2015/2365 rendelet rendelkezéseit is.

(3) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alap esetén az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

formájában teljesíti.

(4) A (3) bekezdés szerinti éves és féléves jelentéseket, valamint a havi portfóliójelentést a tárgyidőszak utolsó napjától számított alábbi időpontokig kell közzétenni:

és gondoskodni kell arról, hogy az éves és féléves jelentések legalább 5 évig nyilvánosan elérhetők legyenek.

132. § (1) A nyilvános nyílt végű befektetési alap éves jelentése tartalmazza a befektetési alap eredmény-kimutatását, jelentést az adott időszakban végzett tevékenységekről és a 6. mellékletben, ingatlanalap és vegyes alap esetében továbbá a 7. mellékletben meghatározott egyéb adatokat, valamint az összes egyéb olyan lényeges információt, amelynek alapján a befektetők véleményt tudnak alkotni a befektetési alap tevékenységeinek fejlesztéséről és eredményeiről.

(2) A nyilvános nyílt végű befektetési alap féléves jelentése tartalmazza a 6. melléklet I–IV. szakaszában, továbbá ingatlanalap és vegyes alap esetében a 7. melléklet 2–3. szakaszában meghatározott adatokat. Amennyiben a befektetési alap év közben hozamot fizet, a mérlegnek tartalmaznia kell az adózott féléves eredményt és a kifizetett vagy felkínált közbenső hozamot.

(3) A nyilvános nyílt végű befektetési alap éves és féléves jelentésének tartalma tekintetében a 2015/2365 rendelet rendelkezései is megfelelően alkalmazandók.

133. § A havi portfóliójelentés tartalmazza a hónap utolsó nettó eszközértéke alapján:

134. § A nyilvános nyílt végű befektetési alap a rendszeres tájékoztatásait a tájékoztatóban, a kezelési szabályzatban és a kiemelt befektetői információban meghatározott módon a befektetők rendelkezésére bocsátja, és ezek nyomtatott példányát kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg a tájékoztatást a Felügyelet, valamint kérésre a befektetési alapkezelő székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell küldeni.

135. § (1) Az éves jelentésben közölt számviteli információkat a befektetési alap könyvvizsgálójának felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálatnak az alábbiakat kell magába foglalnia:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentést, ideértve bármely esetleges minősítést, az éves jelentésben teljes egészében közölni kell.

51. A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó egyéb információk közzététele, a tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok

136. § (1) A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles az általa kezelt nyilvános befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott módon közzétenni minden olyan napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követő 2 munkanapon belül.

(2) A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő a nyilvánosság számára köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli működési időszakra vonatkozó, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét. Amennyiben a befektetési alap több mint 5 éve működik, elegendő az utolsó 5 évre vonatkozó, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték adat elérhetőségének biztosítása.

(3) A befektetési alapkezelő a befektető kérésére átadja az ÁÉKBV kockázatkezelésére vonatkozó mennyiségi korlátokra, a kiválasztott módszerekre és az eszközkategóriák kockázatainak és hozamainak alakulására vonatkozó információt.

137. §

138. §

52. A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettség

139. § (1) A befektetési alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint a Felügyelet részére egyidejűleg megküldeni az alábbiakban meghatározott információkat:

(2) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén az (1) bekezdés szerinti rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. fejezetében foglaltaknak megfelelően teljesíti.

(3) A közzétételi kötelezettségek határidejét a befektetők érdekeire figyelemmel a Felügyelet indokolt esetben egyedileg is meghatározhatja.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő hatálybalépésre a Felügyelet engedélyének kézhezvételét követő 60 napon belül nem kerül sor, a hatálybalépésre csak ismételt engedélyezési eljárást követően kerülhet sor.

53. A zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezések

140. § (1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt zártkörű befektetési alap rendszeres tájékoztatási kötelezettségét az éves és féléves jelentés befektetők számára – a kezelési szabályzatban meghatározott módon történő – rendelkezésre bocsátásával teljesíti, azzal hogy az éves jelentésben közölt számviteli információkra a 135. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg az éves jelentést a Felügyelet, valamint kérésre a zártkörű ABA letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell küldeni a pénzügyi év végét követő hat hónapon belül. A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK által kezelt zártkörű befektetési alap esetében nem alkalmazandó a féléves jelentés készítésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség, valamint az éves jelentésben közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, amely tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét.

(1a) A zártkörű befektetési alap éves jelentésének tartalma tekintetében a 2015/2365 rendelet rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(2) A zártkörű befektetési alap befektetési politikájával kapcsolatos tájékoztatásra a nyilvános alapokra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a tájékoztató helyett a kezelési szabályban kell feltüntetni az információt.

(3) A zártkörű befektetési alap nyilvános módon nem kereshet befektetőket, a befektetési jegyek forgalomba hozatalát, forgalmazását nyilvánosan vagy a nyilvánosság számára hozzáférhető módon nem reklámozhatja. E korlátozás nem vonatkozik a nettó eszközérték adatok közzétételére.

54. A közzétételi kötelezettség teljesítésének módja

141. § (1) A befektetési alapkezelő a saját magára és a befektetési alapra vonatkozó, az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit, amennyiben az adott törvényi előírás másképpen nem rendelkezik,

(2) A letétkezelő és a forgalmazó az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit az információnak a saját honlapján, és ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való megjelentetésével teljesíti.

NEGYEDIK RÉSZ — A CÉL- ÉS GYŰJTŐ-ÁÉKBV-KRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

XXI. Fejezet — A CÉL- ÉS GYŰJTŐ-ÁÉKBV-K SPECIÁLIS SZABÁLYAI

55. A cél- és gyűjtő-ÁÉKBV engedélyezése

142. § (1) A Felügyelet előzetes engedélye szükséges a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetéséhez.

(2) A Felügyelet az engedély megadásáról a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelőjét.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyt megadja, ha a gyűjtő-ÁÉKBV, annak letétkezelője és könyvvizsgálója, valamint a cél-ÁÉKBV az e részben meghatározott követelményeknek megfelel. Az engedélyhez az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

(4) Ha a gyűjtő-ÁÉKBV más EGT-államban letelepedett cél-ÁÉKBV-be kíván befektetni, akkor az engedélykérelemhez be kell nyújtani a cél-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai által arra vonatkozóan kiadott igazolást is, hogy a cél-ÁÉKBV olyan ÁÉKBV vagy olyan ÁÉKBV részalapja, amely teljesíti az ÁÉKBV-irányelv 58. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételek adott EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján hozott rendelkezéseket. A dokumentumokat a Felügyelet által elfogadott nyelven kell benyújtani.

56. A gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó közös rendelkezések

143. § (1) A cél-ÁÉKBV minden olyan dokumentumot és információt köteles megadni a gyűjtő-ÁÉKBV számára, amelyre az utóbbinak az e törvényben meghatározott követelmények teljesítéséhez szüksége van. E célból a gyűjtő-ÁÉKBV megállapodást köt a cél-ÁÉKBV-vel. A gyűjtő-ÁÉKBV ezen megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁÉKBV-be – figyelemmel a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltakra – 20%-ot meghaladó mértékben. Ha a cél- és gyűjtő-ÁÉKBV-t ugyanazon ÁÉKBV-alapkezelő kezeli, a megállapodás helyettesíthető olyan belső szabályzattal, amely biztosítja a jelen bekezdésben meghatározott követelmények érvényesülését. A megállapodás, illetve a szabályzat kötelező tartalmi elemeit a 10. melléklet tartalmazza. A megállapodást, illetve a vonatkozó szabályzatot kérésre és díjmentesen minden befektető számára elérhetővé kell tenni.

(2) A cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV a nettó eszközérték számítását és közzétételét köteles időben úgy összehangolni, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazásánál elkerülhető legyen az arbitrázsra lehetőséget adó piaci időzítés.

(3) Ha a cél-ÁÉKBV felfüggeszti kollektív befektetési értékpapírjai forgalomba hozatalát, folyamatos forgalmazását, a gyűjtő-ÁÉKBV is jogosult felfüggeszteni kollektív befektetési értékpapírjai forgalomba hozatalát, folyamatos forgalmazását a cél-ÁÉKBV által alkalmazott időszakkal megegyező időszakra.

(4) A cél-ÁÉKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV-t meg kell szüntetni, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi, hogy

(5) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az ÁÉKBV-alapkezelő a gyűjtő-ÁÉKBV tervezett megszüntetésről a megszűnési eljárás megindítását 3 hónappal megelőzően köteles tájékoztatni a befektetőket és a Felügyeletet, illetve más EGT-államban székhellyel rendelkező gyűjtő-ÁÉKBV esetében az adott EGT-állam felügyeleti hatóságát.

(6) A cél-ÁÉKBV szétválása, vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV-t meg kell szüntetni, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV

(7) A cél-ÁÉKBV a tervezett egyesüléséről, szétválásáról az egyesülés, szétválás hatálybalépése előtt legkésőbb 60 nappal tájékoztatja a befektetőket és a gyűjtő-ÁÉKBV illetékes felügyeleti hatóságát. A cél-ÁÉKBV egyesülésének, szétválásának hatálybalépése előtt a gyűjtő-ÁÉKBV jogosult visszaváltani a cél-ÁÉKBV-ben kollektív befektetési értékpapírjait, kivéve, ha a Felügyelet megadta a (6) bekezdés a) pontja szerinti engedélyt.

57. A letétkezelőre és a könyvvizsgálóra vonatkozó speciális szabályok

144. § (1) Ha a cél- és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő letétkezelővel rendelkezik, a letétkezelők információ-megosztási megállapodást kötelesek kötni letétkezelői feladataik megfelelő ellátása érdekében. A megállapodás kötelező tartalmi elemeit a 11. melléklet tartalmazza. A gyűjtő-ÁÉKBV csak a megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁÉKBV befektetési jegyeibe.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV befektetési alapkezelője köteles a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelője részére a cél-ÁÉKBV-vel kapcsolatosan mindazt az információt átadni, amely a letétkezelő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(3) A cél-ÁÉKBV letétkezelője haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, a gyűjtő-ÁÉKBV befektetési alapkezelőjét vagy letétkezelőjét a cél-ÁÉKBV tekintetében észlelt (4) bekezdés szerinti olyan szabálytalanságról, amely megítélése szerint negatív hatást gyakorol a gyűjtő-ÁÉKBV-re.

(4) A (3) bekezdés szempontjából szabálytalanságnak minősülnek:

(5) A letétkezelőkre vonatkozó, e fejezetben megállapított kötelezettségek teljesítése érdekében történő információ- és adatátadás nem tekinthető az e törvény és a Tpt. által előírt adat- és titokvédelmi kötelezettségek megsértésének.

145. § (1) Ha a cél- és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő könyvvizsgálóval rendelkezik, e könyvvizsgálók információmegosztási megállapodást kötelesek kötni feladataik összehangolása érdekében. A gyűjtő-ÁÉKBV csak a megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba. A megállapodás kötelező tartalmi elemeit a 12. melléklet tartalmazza.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálója a független könyvvizsgálói jelentésében figyelembe veszi a cél-ÁÉKBV független könyvvizsgálói jelentését, és jelentést tesz a cél-ÁÉKBV független könyvvizsgálói jelentésében feltárt szabálytalanságokról és azoknak a gyűjtő-ÁÉKBV-re gyakorolt hatásáról. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálója a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező határidővel ad hoc jelentést készít.

(3) A könyvvizsgálókra vonatkozó, e fejezetben megállapított kötelezettségek teljesítése érdekében történő információ- és adatátadás nem tekinthető az e törvény és a Tpt. által előírt adat- és titokvédelmi kötelezettségek megsértésének.

146. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV tájékoztatója az 5. mellékletben található információkon kívül a következő információkat is tartalmazza:

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV éves jelentése a 6. mellékletben megadott információkon kívül a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV aggregált díjairól szóló nyilatkozatot is tartalmazza. A gyűjtő-ÁÉKBV éves és féléves jelentésében meg kell jelölni, hogy honnan szerezhető be a cél-ÁÉKBV éves, illetve féléves jelentése.

(3) A gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV tájékoztatóját, a kiemelt befektetői információt és ezek módosításait, valamint éves és féléves jelentéseit is megküldi a Felügyeletnek, valamint kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek ezek nyomtatott példányát.

(4) A gyűjtő-ÁÉKBV minden folyamatos forgalmazással kapcsolatos közleményében közzéteszi, hogy eszközeinek legalább 85%-át tartósan az adott cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti.

58. ÁÉKBV átalakítása gyűjtő-ÁÉKBV-vé, cél-ÁÉKBV-váltás

147. § (1) Ha egy ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-vé kíván alakulni, vagy egy gyűjtő-ÁÉKBV meg kívánja változtatni a cél-ÁÉKBV-jét, az alábbi információkat kell a befektetők rendelkezésére bocsátani:

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelője legalább 30 nappal az (1) bekezdés c) pontjában említett időpont előtt köteles a befektetők rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha a magyarországi székhelyű gyűjtő-ÁÉKBV a 97. §-ban előírtak szerinti bejelentő levelet küldött a Felügyeletnek, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 97. §-ban említett fogadó tagállam hivatalos nyelvén vagy a Felügyelet által elfogadott nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A fordítás elvégzéséről a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelője köteles gondoskodni és a fordításnak hűen kell tükröznie az eredeti tájékoztatás tartalmát.

(3) A (2) bekezdésben említett 30 napos időtartam lejárta előtt a gyűjtő-ÁÉKBV nem fektethet be az adott cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott 20%-os korlátot meghaladó mértékben.

(4) A tájékoztatás nyújtásának módjára vonatkozóan a 72. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

59. A gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó egyéb kötelezettségek

148. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV köteles ellenőrizni a cél-ÁÉKBV tevékenységét. E kötelezettség teljesítése során a gyűjtő-ÁÉKBV támaszkodhat a cél-ÁÉKBV-től, annak ÁÉKBV alapkezelőjétől, letétkezelőjétől és könyvvizsgálójától kapott információra és dokumentumokra, kivéve azok nyilvánvaló pontatlansága esetén.

(2) Ha a gyűjtő-ÁÉKBV, annak alapkezelője vagy bármely, a gyűjtő-ÁÉKBV vagy alapkezelője nevében eljáró személy értékesítési díjat, jutalékot vagy egyéb pénzügyi juttatást kap a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetéssel kapcsolatban, a díjat, a jutalékot vagy egyéb pénzügyi juttatást a gyűjtő-ÁÉKBV javára kell befizetni.

149. § (1) A cél-ÁÉKBV haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet minden, a kollektív befektetési értékpapírjaiba befektető gyűjtő-ÁÉKBV-ról. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye más EGT-államban van, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatóságát az ilyen befektetésről.

(2) A cél-ÁÉKBV a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetésért vagy azok visszaváltásáért jegyzési vagy visszaváltási díjat nem számíthat fel.

(3) A cél-ÁÉKBV alapkezelője köteles biztosítani azt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV vagy annak alapkezelője, a gyűjtő-ÁÉKBV felügyeleti hatósága, letétkezelője és könyvvizsgálója hozzáférjenek minden olyan információhoz, amelyet a jogszabályok, a gyűjtő-ÁÉKBV kezelési szabályzata előír.

150. § (1) A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a gyűjtő-ÁÉKBV-t a cél-ÁÉKBV vagy annak befektetési alapkezelője, letétkezelője vagy könyvvizsgálója tekintetében hozott minden döntésről, intézkedésről, e rész feltételei be nem tartásának megállapításáról vagy a Tpt. 360. § (1) bekezdése alapján bejelentett bármely információról.

(2) Ha a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye más EGT-államban van, a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága felé teljesíti. Más EGT-államban székhellyel rendelkező cél-ÁÉKBV esetén a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságától kapott tájékoztatást a Felügyelet haladéktalanul továbbítja a magyarországi székhelyű gyűjtő-ÁÉKBV részére.

60. A cél-ÁÉKBV megszűnése

151. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV – a cél-ÁÉKBV általi megszűnési döntésről szóló értesítéstől számított 2 hónapon belül – benyújtja a Felügyeletnek a következő dokumentumokat:

(2) Ha a cél-ÁÉKBV több mint 5 hónappal a megszűnési eljárás megindításának napja előtt értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV-t a megszűnési eljárás megindítására irányuló döntésről, akkor a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnési eljárás megindításának napja előtt legalább 3 hónappal köteles benyújtani a Felügyelet számára az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat.

(3) A gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnésre irányuló szándékáról haladéktalanul értesíti befektetőit.

152. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV-t a 151. § (1) bekezdés a) illetve b) pontja szerinti dokumentumok hiánytalan benyújtását követő 15 munkanapon belül értesíteni kell arról, hogy a Felügyelet megadta-e a jóváhagyást.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról értesíti a cél-ÁÉKBV-t a jóváhagyás kézhezvételének időpontjában.

(3) A Felügyelet a 151. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetre vonatkozó jóváhagyását követően, a gyűjtő-ÁÉKBV haladéktalanul megteszi a 147. § (1) és (2) bekezdésében foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

(4) Ha a cél-ÁÉKBV megszűnéséből származó bevételek kifizetését még azelőtt teljesíteni kell, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV – a 151. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban – egy másik cél-ÁÉKBV-ba a befektetést megkezdi, illetve ha a 151. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben új befektetési célkitűzéseivel és politikájával összhangban kezdi meg a befektetéseket, akkor a Felügyelet a jóváhagyást csak akkor adja meg, ha

kapja meg; valamint

(5) A (4) bekezdés a) pont ab) alpontjának alkalmazása akkor lehetséges, ha a gyűjtő-ÁÉKBV élni kíván ezzel a lehetőséggel, és ezzel egyidejűleg a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV közötti megállapodás vagy a belső üzletviteli szabályzat valamint a megszűnésre vonatkozó döntés ezt lehetővé teszi. A gyűjtő-ÁÉKBV a természetbeni eszközátruházással kapott eszközök bármely részét, bármikor készpénzzé teheti.

61. A cél-ÁÉKBV egyesülése, szétválása

153. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV a 143. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 1 hónapon belül benyújtja a Felügyeletnek az alábbi dokumentumokat:

(2) Az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni, ha

(3) Az (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni, ha

(4) Ha a cél-ÁÉKBV az egyesülés vagy szétválás hatálybalépésének tervezett napja előtt legalább 4 hónappal bocsátja a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésére a 68. §-ban és a 69. §-ban meghatározott információkat, akkor a gyűjtő-ÁÉKBV legalább 3 hónappal a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása hatálybalépésének tervezett napja előtt benyújtja a Felügyelet részére az (1) bekezdés szerinti megfelelő dokumentumokat.

(5) A gyűjtő-ÁÉKBV haladéktalanul értesíti befektetőit, valamint a cél-ÁÉKBV-t a megszűnésre irányuló szándékáról.

154. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV-t a 153. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti dokumentumok hiánytalan benyújtását követő 15 munkanapon belül a Felügyelet értesíti, hogy megadta-e a kért jóváhagyást.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról szóló értesítés kézhezvételét követően értesíti a cél-ÁÉKBV-t.

(3) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti értesítést követően, haladéktalanul megteszi a 147. § (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

(4) A 153. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben, a gyűjtő-ÁÉKBV jogosult arra, hogy a 143. § (5) bekezdés harmadik albekezdésében és 95. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyei visszavásárlását vagy visszaváltását kérje, amennyiben a Felügyelet az azt megelőző utolsó munkanapig nem adta meg a 153. § (1) bekezdésében meghatározott jóváhagyást, amelyen a gyűjtő ÁÉKBV az egyesülés vagy a szétválás hatálybalépése előtt kérheti a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeinek visszavásárlását vagy visszaváltását.

(5) A gyűjtő-ÁÉKBV a (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási jogot saját befektetőinek a 147. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a gyűjtő-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeik visszavásárlására vagy visszaváltására irányuló jogának biztosítása érdekében is gyakorolhatja.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási jog gyakorlása előtt a gyűjtő-ÁÉKBV-nek meg kell vizsgálni azon alternatív megoldási lehetőségeket, amelyek segíthetnék az ügyleti költségek és más kedvezőtlen következmények elkerülését vagy csökkentését.

(7) Amennyiben a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeinek (4) bekezdés szerinti visszaváltását kéri, a visszaváltás ellenértékét készpénzben, vagy részben vagy egészben természetbeni eszközátruházásként kapja meg, ha a gyűjtő-ÁÉKBV élni kíván az utóbbi lehetőséggel, és ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV közötti megállapodás ezt megengedi. A természetbeni visszaváltás esetén a gyűjtő-ÁÉKBV az átruházott eszközök bármely részét, bármikor készpénzzé teheti.

(8) A Felügyelet azzal a feltétellel adhatja meg a jóváhagyást, hogy a (7) bekezdéssel összhangban tartott vagy kapott készpénz csak a hatékony készpénzgazdálkodás céljával fektethető be újra azt a dátumot megelőzően, amelyen a gyűjtő-ÁÉKBV-nek meg kell kezdenie a befektetést vagy az új cél-ÁÉKBV-be, vagy az új befektetési célkitűzésekkel és politikával összhangban.

ÖTÖDIK RÉSZ — AZ ABAK ÉS AZ ABA HARMADIK ORSZÁGOKAT ÉRINTŐ SZABÁLYAI

XXII. Fejezet — ABAK NEM UNIÓS ABA KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI ÉRTÉKPAPÍRJAI FORGALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYAI

155. § (1) Az ABAK a kezelésében lévő nem uniós ABA és a 120. § (2) bekezdése szerinti követelményeket nem teljesítő uniós gyűjtő-ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők számára akkor forgalmazhatja Magyarországon, ha – az 59. §, valamint a 120. § és a 121. § kivételével – teljesíti az e törvényben megállapított valamennyi követelményt, valamint a (2)–(10) bekezdésben és a 61. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt előírások is teljesülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti forgalmazás további feltétele, hogy

(3) Amennyiben az ABAK nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon szándékozik forgalmazni, az ABAK a 14. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik.

(4) A Felügyelet legkésőbb a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő húsz munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti Magyarországon az értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tilthatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását, ha az ABAK nem e törvénynek megfelelő módon kezeli, vagy fogja kezelni az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felel meg e törvénynek. Az ABAK az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak magyarországi forgalmazását a Felügyelet erre vonatkozó értesítésének napjától kezdheti meg. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon.

(5) Amennyiben az ABAK nem uniós ABA-k kollektív befektetési értékpapírjait más EGT-államban szándékozik forgalmazni, akkor az ABAK a 15. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában, amelynek kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott iratokat – az ABAK értesítésével egyidejűleg – a Felügyelet legkésőbb az (5) bekezdésben említett hiánytalan értesítés kézhezvételét követő húsz munkanapon belül továbbítja azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozzák. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli az ABA-t, illetve minden tekintetben megfelel e törvény előírásainak. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett ABAK számára engedélyezte az ABA adott befektetési stratégiával történő kezelését.

(7) Az ABAK a Felügyelet értesítése időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK adott fogadó tagállamaiban. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban.

(8) A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamainak jogszabályai és felügyelete alá tartoznak.

(9) Az (5) bekezdés szerinti értesítést és a (6) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A Felügyelet elektronikus formában fogadja, és továbbítja a (6) bekezdésben említett dokumentumokat.

(10) A (3) vagy az (5) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is. Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvénynek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvénynek, a Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t és az ABAK fogadó tagállamai felügyeleti hatóságait, amennyiben a módosítások egyes ABA-k forgalmazásának megszüntetését vagy további ABA-k forgalmazását érintik.

(11) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113–115. cikkében előírt követelmények figyelembevételével köti meg.

XXIII. Fejezet — NEM UNIÓS ABAK-RA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

62. A referencia-tagállam meghatározása

156. § (1) A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország a (2) bekezdésben foglalt esetekben. A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország akkor lehet a (3) bekezdésben foglalt esetekben, ha az (5) bekezdésben foglaltak szerint Magyarországra esik a választás. Amennyiben a nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország, a nem uniós ABAK engedélyezési eljárása és felügyelete tekintetében a Felügyelet jár el.

(2) A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország, ha

(3) A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország lehet, ha

(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett hatékony forgalmazásra vonatkozó szándékot a nem uniós ABAK-nak igazolnia kell azáltal, hogy forgalmazási stratégiáját a Felügyelet által előírt formában feltárja.

(5) A (3) bekezdésben foglalt esetekben Magyarországon kívül más referencia-tagállam is lehetséges. Ilyen esetben az uniós ABA kezelését, illetve az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjainak Unióban való forgalmazását tervező nem uniós ABAK a 158. vagy 159. §-sal összhangban kérelmet nyújt be a Felügyelethez és minden olyan EGT-állam felügyeleti hatóságaihoz, amelyek a (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel összhangban referencia-tagállamok lehetnek, abból a célból, hogy a felügyeleti hatóságok egymás között megállapítsák a referencia-tagállamot. A Felügyelet a többi felügyeleti hatósággal közösen dönt e kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül, hogy melyik legyen a nem uniós ABAK referencia-tagállama. Abban az esetben, ha Magyarország a kijelölt referencia-tagállam, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja e kijelölésről a nem uniós ABAK-ot. Ha a Felügyelet nem tájékoztatja a döntésről az azt követő hét napon belül a nem uniós ABAK-ot, vagy ha a felügyeleti hatóságok nem döntöttek az egy hónapos időtartamon belül, a nem uniós ABAK maga választhatja meg referencia-tagállamát a (3) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a 448/2012/EU rendelet 1. cikkének figyelembevételével kell eljárni.

63. Nem uniós ABAK engedélyezése

157. § (1) Uniós ABA kezelését, illetve az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjainak Unióban való forgalmazását tervező nem uniós ABAK-nak a 158. §-sal vagy a 159. §-sal összhangban előzetes engedélyt kell beszereznie a Felügyelettől, ha a nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország.

(2) Az (1) bekezdésben említett előzetes engedély megszerzését szándékozó nem uniós ABAK-nak meg kell felelnie e törvénynek az 59. §, valamint a 120. § és a 121. § kivételével. Amennyiben e megfelelés összeegyeztethetetlen azzal a joggal, amely a nem uniós ABAK, illetve az Unióban forgalmazott nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai tekintetében irányadó, a nem uniós ABAK nem köteles e törvénynek megfelelni, ha igazolni tudja, hogy

(3) Az (1) bekezdésben említett előzetes engedély megszerzését szándékozó nem uniós ABAK Magyarországon letelepedett jogi képviselővel rendelkezik. A jogi képviselő az ABAK kapcsolattartó pontja az Unióban, illetve a felügyeleti hatóságok és az ABAK, illetve az adott ABA uniós befektetői és az ABAK közötti e törvényben meghatározott minden hivatalos levelezése jogi képviselőjén keresztül folyik. A jogi képviselő az ABAK-kal együtt eleget tesz az ABAK által az e törvény alapján végzett alapkezelési és forgalmazási tevékenységekkel kapcsolatos megfelelési funkciónak.

(4) Az uniós ABA-k kezelését, illetve az általa kezelt ABA-k Unióban való forgalmazását tervező nem uniós ABAK a 158. §-sal vagy a 159. §-sal összhangban engedélykérelmet nyújt be a Felügyelethez, ha a nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország.

(5) Az engedélykérelem beérkezését követően a Felügyelet felméri, hogy az ABAK referencia-tagállamra vonatkozó döntése megfelel-e a 156. §-ban és a 157. §-ban megállapított előírásoknak. Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy nem ez a helyzet, indokolással ellátva megtagadja a nem uniós ABAK engedélykérelmét. Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a 156. §-ban és a 157. §-ban megállapított előírásokat betartották, tájékoztatja erről az EÉPH-t és felkéri, hogy adjon útmutatást az általa kialakított álláspontról. Az EÉPH-nak küldött értesítésben a Felügyelet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az ABAK referencia-tagállamra vonatkozó megállapításához fűzött indokolását, valamint az ABAK forgalmazási stratégiájára vonatkozó információkat. A Felügyelet az MNBtv. 61. §-ában meghatározott ügyintézési határidőt az EÉPH-val folytatott konzultáció időtartamára felfüggeszti.

(6) Ha az EÉPH útmutatásával ellentétben a Felügyelet az engedély megadását javasolja, arról indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EÉPH-t, és – amennyiben az ABAK az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországtól eltérő EGT-államok területén szándékozik forgalmazni – ezen EGT-államok felügyeleti hatóságait valamint adott esetben az ABAK által kezelt ABA-k letelepedése szerinti tagállamok felügyeleti hatóságait is.

(7) A (9) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül engedély nem adható ki, kivéve, ha az alábbi kiegészítő feltételek teljesülnek:

(8) Amennyiben egy uniós ABA felügyeleti hatósága észszerű időtartam elteltével sem vesz részt a (7) bekezdés d) pontjában meghatározott együttműködésben, a Felügyelet az ügyet az EÉPH-hoz utalhatja, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke alapján ráruházott hatáskörben járhat el.

(8a) Ha a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik országot

a nem uniós ABAK – befektetők érdekeinek figyelembevételével – megfelelő időn belül megteszi a szükséges intézkedéseket. Ezen időtartam nem haladhatja meg a két évet.

(9) Az engedélyt az ABAK engedélyezésére vonatkozó 10–12. § rendelkezéseinek megfelelően kell megadni, amelyeket az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni:

(10) Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy az ABAK a (2) bekezdésre hivatkozhat annak érdekében, hogy mentesüljön e törvény egyes rendelkezéseinek teljesítése alól, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t. A Felügyelet értékelését alátámasztja a (9) bekezdés a) pontjának ab) és ac) alpontjával összhangban benyújtott információkkal. A Felügyelet az MNBtv. 61. §-ában meghatározott ügyintézési határidőt az EÉPH-val folytatott konzultáció időtartamára felfüggeszti.

(11) Ha az EÉPH útmutatásával ellentétben a Felügyelet az engedély megadását javasolja, arról indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EÉPH-t, és – amennyiben az ABAK az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországtól eltérő EGT-államok területén szándékozik forgalmazni – ezen EGT-államok felügyeleti hatóságait is.

(12) A Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t az engedélyezési eljárás kimeneteléről, az ABAK engedélyében bekövetkező valamennyi változásról és az engedély visszavonásáról. A Felügyelet tájékoztatja az EÉPH-t az általa elutasított engedélykérelmekről, és egyúttal adatokat szolgáltat az engedélyt kérő ABAK-ról, valamint közli az elutasítás indokait.

(13) Az ABAK további uniós üzleti fejlődése nem érinti a referencia-tagállam meghatározását. Ha azonban az ABAK az eredeti engedélyezéstől számított két éven belül megváltoztatja forgalmazási stratégiáját, és e változás következtében nem Magyarországot kellene referencia-tagállamként meghatározni, az ABAK e változást annak végrehajtását megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatóságának, és az új stratégia alapján megjelöli a referencia-tagállamot. Az ABAK az új forgalmazási stratégiának az eredeti referencia-tagállammal történő közlésével indokolja értékelését. Az ABAK ezzel egyidejűleg tájékoztatást ad jogi képviselője kilétéről, ideértve annak nevét és letelepedésének helyét. Az új jogi képviselő letelepedése helyének az új referencia-tagállamban kell lennie.

(14) A Felügyelet, mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatósága megvizsgálja, hogy az ABAK szerinti meghatározás a (13) bekezdéssel összhangban helyes-e, és értékeléséről tájékoztatja az EÉPH-t. A Felügyelet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az ABAK referencia-tagállamra vonatkozó értékeléséhez adott indokolását, valamint az ABAK új forgalmazási stratégiájára vonatkozó információkat. Az EÉPH vizsgálata után elküldött útmutatásának kézhezvételét követően a Felügyelet mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatósága tájékoztatja a döntésről a nem uniós ABAK-ot, annak eredeti jogi képviselőjét, valamint az EÉPH-t.

(15) Ha a Felügyelet, mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatósága egyetért az ABAK értékelésével, a változásról tájékoztatja az új referencia-tagállam felügyeleti hatóságait is és átadja nekik az ABAK engedélyezési és felügyeleti iratainak másolatát. Az iratok átadásának időpontjától már nem a Felügyelet rendelkezik hatáskörrel az ABAK engedélyezésére és felügyeletére.

(16) Ha a Felügyelet végső értékelése ellentétes az EÉPH útmutatásával, indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EÉPH-t, és – amennyiben az ABAK az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországtól eltérő EGT-államok területén forgalmazza – ezen EGT-államok felügyeleti hatóságait, valamint adott esetben az ABAK által kezelt ABA-k letelepedése szerinti tagállamok felügyeleti hatóságait is.

(17) Ha az engedélyezéstől számított két éven belül az ABAK Unión belüli üzleti fejlődésének tényleges alakulása alapján úgy tűnik, hogy az ABAK által az engedélyezéskor benyújtott forgalmazási stratégia hibás volt, azzal kapcsolatban az ABAK hamis állításokat tett, vagy az ABAK a forgalmazási stratégiájának megváltoztatásakor nem tartotta be a (13) bekezdésben foglalt rendelkezéseket, a Felügyelet felszólítja az ABAK-ot, hogy a tényleges forgalmazási stratégiája alapján jelölje meg a megfelelő referencia-tagállamot. Ha az ABAK nem tesz eleget a Felügyelet felszólításának, akkor az engedélyét visszavonják. Ha az ABAK a (13) bekezdésben említett időtartamot követően változtatja meg forgalmazási stratégiáját, és az új forgalmazási stratégia alapján meg kívánja változtatni referencia-tagállamát, az ABAK a referencia-tagállam megváltoztatására irányuló kérelmet nyújthat be a Felügyeletnek. E bekezdés alapján történő eljárás során a (13)–(16) bekezdésben meghatározott eljárás értelemszerűen alkalmazandó.

(18) Az ABAK és az ABAK referencia-tagállamának felügyeleti hatóságai közötti esetleges jogvitákat a referencia-tagállam jogszabályainak megfelelően és annak joghatósága alapján kell rendezni. Az ABAK vagy az ABA és az érintett ABA uniós befektetői közötti esetleges jogvitákat valamely EGT-állam jogszabályainak megfelelően és annak joghatósága alapján kell rendezni.

(19) A Felügyelet a (7) bekezdés d) pontja szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113–115. cikkében előírt követelmények figyelembe vételével köti meg.

158. § (1) A Felügyelet által engedélyezett nem uniós ABAK az általa kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait a szakmai befektetők számára e §-ban meghatározott feltételek mellett útlevéllel forgalmazhatja az Unióban.

(2) Amennyiben az ABAK Magyarországon mint referencia-tagállamában uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait szándékozik forgalmazni, az ABAK értesíti a Felügyeletet minden egyes olyan uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik. Ezen értesítés tartalmazza a 14. mellékletben meghatározott információkat.

(3) A Felügyelet legkésőbb a (2) bekezdésnek megfelelő hiánytalan értesítés kézhezvételét követő húsz munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti-e a Magyarországon a (2) bekezdésben említett értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását. A Felügyelet kizárólag abban az esetben akadályozhatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását, ha az ABAK nem e törvény előírásainak megfelelően kezeli vagy fogja kezelni az ABA-t, vagy az ABAK e törvény előírásainak más tekintetben nem felel meg vagy nem fog megfelelni. Az ABAK az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak magyarországi forgalmazását a Felügyelet értesítésének napjától kezdheti meg. A Felügyelet tájékoztatja az EÉPH-t és az ABA letelepedése szerinti felügyeleti hatóságokat arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon.

(4) Amennyiben az ABAK Magyarországtól eltérő EGT-államokban szándékozik uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni, az ABAK értesíti a Felügyeletet minden egyes olyan uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik. Ezen értesítés tartalmazza a 15. mellékletben meghatározott információkat.

(5) A Felügyelet legkésőbb a hiánytalan értesítési akta kézhezvételét követő húsz munkanapon belül továbbítja az értesítési aktát azon EGT-államok felügyeleti hatóságainak, amelyekben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékoznak. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli vagy fogja kezelni az ABA-t, illetve más tekintetben megfelel e törvénynek. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett ABAK számára engedélyezték az ABA-k adott befektetési stratégiával történő kezelését.

(6) Az értesítési akta továbbítását követően a Felügyelet késedelem nélkül értesíti az ABAK-ot a továbbítás tényéről. Az ABAK ezen értesítés időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban. A Felügyelet az EÉPH-t és az ABA felügyeleti hatóságait is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban.

(7) A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamai jogszabályainak hatálya és felügyelete alá tartoznak.

(8) A (4) bekezdés szerinti értesítés és az (5) bekezdés szerinti igazolás a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kerül rendelkezésre bocsátásra. A Felügyelet elektronikus formában fogadja, és továbbítja a (6) bekezdésben említett dokumentumokat.

(9) A (2) vagy a (4) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal, vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is. Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK ezen törvénynek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben megfelel-e ezen törvénynek, a Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t és az ABAK fogadó tagállamai felügyeleti hatóságait, amennyiben a módosítások egyes ABA-k forgalmazásának megszüntetését vagy további ABA-k forgalmazását érintik.

159. § (1) A Felügyelet által engedélyezett nem uniós ABAK az általa kezelt nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait a szakmai befektetők számára e §-ban meghatározott feltételek mellett útlevéllel forgalmazhatja az Unióban.

(2) A nem uniós ABAK – az uniós ABAK-ra vonatkozóan e törvényben megállapított követelményeken túlmenően – a következő feltételeknek kell megfelelniük:

(3) Amennyiben az ABAK nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon, mint referencia-tagállamában szándékozik forgalmazni, az ABAK a 14. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik.

(4) A Felügyelet legkésőbb a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő húsz munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti Magyarországon az értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tilthatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását, ha az ABAK nem e törvénynek megfelelő módon kezeli, vagy fogja kezelni az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felel meg e törvénynek. Az ABAK az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon, mint referencia-tagállamában a Felügyelet erre vonatkozó értesítésének napjától kezdheti meg. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon.

(5) Amennyiben az ABAK nem uniós ABA-k kollektív befektetési értékpapírjait más EGT-államban is szándékozik forgalmazni, az ABAK a 15. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott iratokat – az ABAK értesítésével egyidejűleg – a Felügyelet legkésőbb az (5) bekezdésben említett hiánytalan értesítés kézhezvételét követő húsz munkanapon belül továbbítja azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozzák. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli az ABA-t, illetve minden tekintetben megfelel e törvény előírásainak. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett ABAK számára engedélyezte az ABA adott befektetési stratégiával történő kezelését.

(7) Az ABAK a Felügyelet értesítése kézhezvételének időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását az ABAK adott fogadó tagállamaiban. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban.

(8) A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamainak jogszabályai és felügyelete alá tartoznak.

(9) Az (5) bekezdés szerinti értesítést és a (6) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven bocsátja rendelkezésre. A Felügyelet elektronikus formában fogadja és továbbítja a (6) bekezdésben említett dokumentumokat.

(10) A (3) vagy az (5) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is. Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvény előírásainak, a Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t és az ABAK fogadó tagállamai felügyeleti hatóságait, amennyiben a módosítások egyes ABA-k forgalmazásának megszüntetését vagy további ABA-k forgalmazását érintik.

(11) A Felügyelet a (2) bekezdés a) pontja szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113–115. cikkében előírt követelmények figyelembe vételével köti meg.

160. § (1) A Felügyelet által engedélyezett nem uniós ABAK más EGT-államban letelepedett uniós ABA-kat kezelhet, feltéve, hogy az ABAK rendelkezik engedéllyel az adott típusú ABA kezelésére.

(2) Az a nem uniós ABAK, amely határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván számára engedélyezett, 7. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezni más EGT-államban, a Felügyelet részére megküldi

(3) Az a nem uniós ABAK, amely más EGT-állam területén kíván fióktelepet létrehozni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben a (2) bekezdésben foglaltakon felül a Felügyelet részére megküldi

(4) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül, illetve a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül megküldi a fogadó tagállam felügyeleti hatóságának a (2), illetve a (3) bekezdésben meghatározott információkat. A Felügyelet akkor továbbítja az iratokat – a nem uniós ABAK engedélyezésére vonatkozó iratokkal együtt –, ha az ABAK e törvényben meghatározottak szerint kezeli vagy fogja kezelni az ABA-t, és minden tekintetben megfelel e törvény rendelkezéseinek. A Felügyelet az iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja a nem uniós ABAK-ot annak érdekében, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követően megkezdhesse működését a fogadó tagállamban. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy a nem uniós ABAK megkezdheti az ABA kezelését az ABAK fogadó tagállamaiban.

(5) A (2) vagy a (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármely információ lényeges megváltozása esetén az ABAK legalább egy hónappal a tervezett változtatás végrehajtása előtt – vagy valamely nem tervezett változtatás bekövetkezését követően közvetlenül – írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha előre nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet hatáskörében eljárva meghoz minden szükséges intézkedést, ideértve szükség esetén az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának kifejezett megtiltását. Ha a változások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvénynek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy hogy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvénynek, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait e változásokról.

161. § (1) Más EGT-államban bejegyzett nem uniós ABAK fióktelep formájában is működhet Magyarországon.

(2) A Felügyelet a fogadó tagállam felügyeleti hatóságaként eljárva e törvény hatálya alá tartozó kérdésekben nem írhat elő kiegészítő követelményt annak a nem uniós ABAK-nak, amely referencia-tagállamának felügyeleti hatósága az 159. § (4) bekezdése szerint az iratokat a Felügyeletnek továbbította.

HATODIK RÉSZ — A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK ÉS A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK FELÜGYELETE

XXIV. Fejezet — ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

64. A felügyeleti díj

162. § (1) A befektetési alap és a befektetési alapkezelő – a 2. § (2) bekezdése szerinti kockázati tőkealap-kezelő (és az általa kezelt kockázati tőkealap és magántőkealap) kivételével, valamint az olyan egy vagy több, de kizárólag zártkörű ABA-t kezelő ABAK kivételével, amelyeknek ugyanezen ABAK-ok vagy azok anyavállalatai vagy leányvállalatai, vagy ezen anyavállalatok egyéb leányvállalatai az egyedüli befektetői, feltéve, hogy e befektetők maguk nem ABA-k – a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet. A felügyeleti díj a (2) bekezdés szerinti alapdíj, valamint a (3) és a (4) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(2) A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) a Felügyelet részére évi háromszázezer forint díjat fizet.

(3) A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) által fizetendő változó díj éves mértéke a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett portfóliókezelési tevékenységet – keretében kezelt portfólió éves átlagos nettó eszközértékének 0,35 ezreléke.

(4) A befektetési alap a Felügyelet részére változó díjat fizet, amelynek éves mértéke az éves átlagos nettó eszközérték 0,35 ezreléke.

65. A Felügyelet eljárása

163. § (1) Ha a befektetési alap első alkalommal hoz befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának egyéb módosítására, valamint az átalakulással kapcsolatos tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.

(2) Befektetési alap nyilvántartásba vételére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 10 munkanap, befektetési alap nyilvántartásból törlésére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.

(3) Befektetési alapok egyesülése, szétválása kezelésének átadása esetén a Felügyelet az egyesülés, szétválás, kezelésátadás jóváhagyásáról vagy a kérelem elutasításáról 20 munkanapon belül dönt.

(4)

(5) Engedélyezésre irányuló kérelem, illetve megszűnéssel kapcsolatos hatósági eljárás esetében a Felügyelet a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kérhet hiánypótlást, amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályoknak, vagy a befektetőknek szóló információ egyértelműbbé tételét szükségesnek tartja.

(6) A kérelmező a kérelmét a befektetési alapok létrehozásával, működésével, megszűnésével kapcsolatos nyilvántartásba vételi, engedélyezési, illetve törlési eljárások, valamint az ingatlanértékelő megbízásának a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályok szerinti engedélyezésére vonatkozó eljárás során köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtani.

66. A Felügyelet befektetési alapkezelőkkel és alapokkal kapcsolatos nyilvántartása

164. § (1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:

(1a) A nyilvántartás az (1) bekezdés b) pont ba), bl) és bm) alpontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(2) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti nyilvántartása nyilvános. A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a honlapján letölthető formában magyar és angol nyelven közzéteszi.

(3) A Felügyelet a befektetési alapkezelők (1) bekezdés szerinti adatainak változása esetén tájékoztatja a befektetési alapkezelő fogadó országának felügyeleti hatóságát.

67. A Felügyelet adatkezelése

165. § (1) A Felügyelet a birtokába került adatokat az e törvényben szabályozott feladata ellátása céljából a birtokába kerüléstől számított 5 évig kezelheti.

(2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – felhasználható.

(3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatótól – a felhasználás céljának megjelölésével – e törvényben meghatározott adatkörben elektronikus adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.

(4) A Felügyelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más személynek vagy hatóságnak a befektetési alapkezelőről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.

166. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti

(2) A Felügyelet az adatot az ügyvezetői megbízatás, felügyelőbizottsági tagság, munkaviszony megszűnésétől számított 5 évig, közvetítő esetén a tevékenységének megszüntetését követő 5 évig, engedélyköteles befolyásszerzés esetén annak megszűnésétől számított 5 évig, egyéb esetben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított 5 évig kezelheti.

68. A Felügyelet felé történő adatszolgáltatás

167. § (1) A befektetési alapkezelő köteles bejelenteni a Felügyeletnek:

(2) A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek való megküldéssel egyidejűleg honlapján közzétenni az (1) bekezdés a), c), e), f), g), i), j) és k) pontjában foglalt változásokat.

(3) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni:

(4) A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletet negyedévente tájékoztatni a kezelésében lévő befektetési alapok származtatott ügyleteinek típusairól, a kockázatokról, a mennyiségi korlátokról és a származtatott ügyletekkel kapcsolatos kockázatok becsléséhez kiválasztott módszerekről.

(5) Az ABAK az ABAK-rendelet 110. cikkében előírt rendszerességgel jelentést tesz a Felügyelet részére azon piacokról, amelyeken kereskedik és azon fő eszközökről, amelyekkel az általa kezelt ABA-k nevében kereskedik, valamint az egyes általa kezelt ABA-k tekintetében fennálló főbb kitettségekről és legfontosabb koncentrációkról.

(6) Az ABAK minden, általa kezelt uniós ABA, és minden, általa az Unióban forgalmazott ABA tekintetében tájékoztatja a Felügyeletet

(7) Az ABAK a Felügyelet kérésére benyújtja

(8) A jelentős mértékű tőkeáttételt alkalmazó ABA-kat kezelő ABAK a Felügyelet részére az ABAK-rendelet 110. cikkében előírt rendszerességgel tájékoztatást nyújt az általa kezelt egyes ABA-k által alkalmazott tőkeáttétel teljes mértékéről, a készpénz vagy értékpapírok kölcsönzéséből származó, illetve a pénzügyi derivatívákba ágyazott tőkeáttétel arányáról, és arról, hogy az ABA-k eszközeit milyen mértékben használja fel újra a tőkeáttételi megállapodások értelmében. A tájékoztatás minden egyes ABA tekintetében tartalmazza a kölcsönzött készpénz vagy értékpapír öt legnagyobb forrásának megnevezését, valamint az e forrásokból kapott tőkeáttételek összegeit az ilyen ABA-k vonatkozásában. Nem uniós ABAK esetében az e bekezdésben előírt jelentéstételi kötelezettség az általa kezelt uniós ABA-ra, és az általa az EGT-államokban forgalmazott nem uniós ABA-ra vonatkozik.

(9) Amennyiben a rendszerkockázat hatékony nyomon követése szükségessé teszi, a Felügyelet az (5)–(8) bekezdésben meghatározott információkon kívül rendszeresen vagy esetileg további tájékoztatást is kérhet az ABAK-tól, amelyről az EÉPH-t értesíti.

(10) Az ABAK az (5)–(8) bekezdésben foglalt előírásokat az ABAK-rendelet 110–111. cikkeiben előírt követelmények figyelembe vételével teljesíti.

(11) A Felügyelet részére megküldendő jelentések adattartalmát és az adatszolgáltatás módját az MNB elnökének adatszolgáltatásra vonatkozó rendelete (a továbbiakban: adatszolgáltatásra vonatkozó MNB-rendelet) határozza meg.

(12) Ha az ABAK-ban a minősített befolyásszerző részesedése a 10%-os mértéket eléri vagy a 20%-os, 33%-os vagy 50%-os mértéket meghaladja, a minősített befolyásszerzőnek a minősített befolyásszerzését a 21. § által előírt jó üzleti hírnév igazolásával és a 21. § (1) bekezdésre vonatkozó nyilatkozat megtételével egyidejűleg a szerződéskötést követő két munkanapon belül be kell jelentenie a Felügyeletnek.

69. Felügyeleti intézkedések, szankciók

168. § A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére, külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, illetve külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.

169. § (1) A Felügyelet az e törvényben, valamint a befektetési alapkezelő által végezhető egyéb tevékenységre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:

(2)

70. A felügyeleti biztos

170. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, ha a befektetési alapkezelő

(2) A felügyeleti biztos feladata:

(3) A felügyeleti biztos a kirendelését követő 90 napon belül jelentést készít a Felügyeletnek a befektetési alapkezelő helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal a Felügyelet által meghosszabbítható. A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet 30 napon belül határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.

171. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételétől a kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a befektetési alapkezelő igazgatósága tagjainak törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.

(2) Az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének tartama alatt is jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelő törvényes képviseletében a felügyeleti biztost kirendelő felügyeleti határozatot és a Felügyelet által a befektetési alapkezelővel szemben hozott határozatot közigazgatási perben megtámadja.

70/A. A helyszíni vizsgáló

171/A. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a befektetési alapkezelési tevékenységre vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a befektetési alapkezelő működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra – egy vagy több – helyszíni vizsgálót rendelhet ki.

(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.

(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult

(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal – a vizsgáló kezdeményezésére – a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.

(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.

71. Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepének felügyelete

172. § (1) Ha más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepe nem tesz eleget a Magyarországon hatályos előírásoknak, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.

(2) Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetve kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.

(3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos előírások megsértése esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet tájékoztatja a befektetési alapkezelőt, a Bizottságot, az EÉPH-t, és az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait. Az intézkedéseket minden esetben indokolni kell. A Felügyeletnek a prudenciális szabályok megsértése esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja, és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.

(4) A (3) bekezdésben megállapított eljárás alkalmazását megelőzően a Felügyelet sürgős esetben feladatkörében eljárva intézkedéseket kezdeményezhet a befektetők érdekeinek védelmében. Az ilyen intézkedésekről a Felügyelet a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a Bizottságot, az EÉPH-t és a többi EGT-állam felügyeleti hatóságait.

173. § (1) A Felügyelet együttműködik más EGT-állam felügyeleti hatóságával. Az együttműködés különösen a következő esetekre terjed ki:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Felügyelet e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében információt adhat át más EGT-állam felügyeleti hatóságának, illetve információt vehet át más EGT-állam felügyeleti hatóságától a kibocsátóra, az értékpapírra, illetve más EGT-állam piacának sajátosságaira vonatkozóan. Az információt az azt átadó illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül nem lehet közzétenni, és – amennyiben szükséges – kizárólag azokra a célokra lehet felhasználni, amelyekhez az érintett hatóság hozzájárult.

(3) A Felügyelet kérheti más EGT-állam felügyeleti hatóságának együttműködését valamely felügyeleti tevékenységben vagy helyszíni ellenőrzés elvégzésében, vagy az utóbbi területén végzett vizsgálatban. Ha a Felügyelet helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló felkérést kap, vagy maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot; vagy megengedi, hogy akár a kérelmező hatóság, akár erre megbízott könyvvizsgálók vagy szakértők hajtsák végre az ellenőrzést vagy vizsgálatot. Ha az eljárást a Felügyelet folytatja le, biztosítja a másik felügyeleti hatóság számára, hogy a vizsgálaton, helyszíni ellenőrzésen jelen legyen. A Felügyelet csak akkor tagadhatja meg információ kiadását, illetve a vizsgálat elvégzését, ha az sérti Magyarország szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét; vagy ha ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében magyarországi bíróságnál vagy hatóságnál már kezdeményeztek eljárást; vagy ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet született.

(4) A helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása során az 584/2010/EU rendelet 6–11. cikkeinek figyelembevételével kell eljárni.

72. Titoktartási kötelezettség a felügyeleti eljárás során

174. § (1) A Felügyelet eljárása során a befektetési alapkezelőkkel, a befektetési alapokkal kapcsolatosan tudomására jutott minden, az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény szerinti üzleti titkot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – időbeli korlátozás nélkül köteles megtartani, azt csak az e törvényben meghatározott feladatának ellátása érdekében kezelheti, és a titokgazda felhatalmazása nélkül harmadik személynek az e törvényben meghatározott kivételekkel nem adhatja ki. A Felügyelet tartozik felelősséggel azért, hogy a munkavállalói, valamint megbízottjai eleget tegyenek az üzleti titok megtartására vonatkozó kötelezettségüknek.

(2) A titoktartási kötelezettség nem akadályozza az EGT-államok illetékes hatóságait az alkalmazandó közösségi joggal összhangban folytatott információcserében vagy az információk az EÉPH és az ERKT felé történő továbbításában azzal, hogy az így átadott információt az átvevő hatóság is üzleti titokként kezeli, azt nem lehet nyilvánosságra hozni az azt átadó illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül, és kizárólag feladataik teljesítése során, a következő célokra használhatják fel, amennyiben ehhez a felhasználáshoz az átadó hatóság hozzájárult:

(3) A Felügyelet minden, a felügyeleti hatóságok, az EÉPH, az EBH, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) és az ERKT között kicserélt, a befektetési alapkezelőkkel, a befektetési alapokkal kapcsolatos információt bizalmasnak minősít, kivéve

XXIV/A. Fejezet — AZ ÁÉKBV-ALAPKEZELŐKRE ÉS AZ ÁÉKBV LETÉTKEZELŐIRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

174/A. § (1) Ha az ÁÉKBV-alapkezelő vagy az ÁÉKBV letétkezelője megsérti az e törvényben, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott kötelezettségeit, a Felügyelet a 169. § (1) bekezdésében meghatározott szankciókon túl az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:

(2) A Felügyelet jogosult az (1) bekezdésben meghatározott felügyeleti intézkedést – ide nem értve a befektetési jegy forgalomba hozatalának, forgalmazásának felfüggesztését – kérelmezni az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságától, a kérelem indokolásával az EÉPH és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT tájékoztatása mellett.

(3) A Felügyelet elbírálja az ÁÉKBV fogadó tagállam felügyeleti hatóságától beérkezett, (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlására irányuló kérelmet.

(4) A Felügyelet késedelem nélkül értesíti az EÉPH-t és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT-t a (3) bekezdés alapján gyakorolt hatáskörökről és megállapításokról.

(5) Az EÉPH kérésére a Felügyelet késedelem nélkül magyarázatot nyújt be – a befektetővédelemre, a pénzügyi piacok megfelelő működésére és integritására vagy az Európai Unió pénzügyi rendszerére súlyos fenyegetést jelentő konkrét esetekben – a (3) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlásáról.

174/B. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelője hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény és a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető állású személy általi és munkavállalói jelentéstételt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelőjének munkavállalói által tett, az (1) bekezdésben foglalt bejelentés nem tekinthető az e törvény és a Tpt. által előírt adat- és titokvédelmi kötelezettségek megsértésének.

(4) A bejelentő személyt – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

(5) Az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelője a jogsértés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.

174/D. § (1) A Felügyelet értesíti az ÁÉKBV-alapkezelő székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, valamennyi ÁÉKBV fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, az EÉPH-t és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT-t a 115. § (3) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlásáról.

(2) Ha Magyarország az ÁÉKBV-alapkezelő székhelye vagy ÁÉKBV fogadó tagállamnak minősül, a Felügyelet jogosult a 115. § (3) bekezdése szerinti intézkedést kérelmezni az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságától, a kérelem indokolásával az EÉPH és – amennyiben a (1) bekezdés alapján érintett – az ERKT tájékoztatása mellett.

(3) A Felügyelet dönt az ÁÉKBV-alapkezelő székhelye szerinti, illetve az ÁÉKBV fogadó tagállam felügyeleti hatóságától beérkezett, 115. § (3) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlására irányuló kérelemről.

(4) Amennyiben a Felügyelet elutasítja a (3) bekezdése szerinti kérelmet, arról az elutasítás indokait megjelölve tájékoztatja a kérelmező felügyeleti hatóságot és az EÉPH-t és – amennyiben a (2) bekezdés alapján érintett – az ERKT-t.

(5) A Felügyelet tájékoztatja az EÉPH-t és a kérelmező hatóságot, ha nem kíván eleget tenni az EÉPH a (2)–(4) bekezdéssel összefüggésben kibocsátott véleményével megjelölve az alapul szolgáló indokokat.

(6) A Felügyelet haladéktalanul értesíti az ÁÉKBV-alapkezelő székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságait, valamennyi ÁÉKBV fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, az EÉPH-t és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT-t a 31/A. § (8) bekezdése szerinti bejelentésről.

XXV. Fejezet — AZ ABAK-OK FELÜGYELETÉRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

175. § Az ABAK-ok felügyeletére a XXIV. Fejezetben foglaltakon túlmenően ez e fejezetben előírt szabályokat kell alkalmazni.

73. A felügyeleti hatóságok felelőssége

176. § A Felügyelet – az EÉPH által kidolgozott iránymutatásokat is figyelembe véve – megfelelő módszereket állapít meg annak ellenőrzésére, hogy az ABAK-ok teljesítik-e az e törvényben foglalt kötelezettségeiket.

177. § (1) A Felügyelet hatásköre kiterjed a más EGT-államban székhellyel rendelkező ABAK magyarországi fióktelepe feletti felügyeletre – a javadalmazás kivételével – a működési feltételekre vonatkozó általános elvek betartása, valamint az összeférhetetlenség tekintetében.

(2) Ha más EGT-államban székhellyel rendelkező, Magyarországon – fióktelepen keresztül vagy anélkül – ABA-t kezelő, vagy ABA-t kezelő és kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazó ABAK nem tesz eleget a Magyarországon hatályos olyan előírásoknak, amelyekkel kapcsolatban a Felügyelet felelősséggel bír, a Felügyelet felszólítja a szabályellenes helyzet megszüntetésére, egyúttal tájékoztatja az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságát.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti ABAK a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetve kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ABAK továbbra is megtagadja a Felügyelettől a hatáskörébe tartozó ügyekben való tájékoztatást, vagy elmulasztja a szabályellenes helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételét, a Felügyelet az ABAK letelepedése szerinti EGT-állama felügyeleti hatóságainak tájékoztatását követően közvetlenül is intézkedhet a további szabálytalanságok megelőzése vagy szankcionálása érdekében, valamint szükség esetén annak megakadályozása érdekében, hogy az ABAK újabb ügyleteket kezdeményezzen Magyarország területén.

(5) Amennyiben a Felügyelet a más EGT-államban székhellyel rendelkező – fióktelepen keresztül vagy anélkül – ABA-t kezelő, vagy ABA-t kezelő és kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazó ABAK tekintetében világos és kellően alátámasztott indokokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az ABAK megsérti az azon szabályokból eredő kötelezettségeit, amelyekkel kapcsolatban nem rendelkezik felügyeleti hatáskörrel, megállapításait az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatósága elé terjeszti.

(6) Amennyiben az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságai által hozott intézkedések ellenére, vagy a szóban forgó EGT-államban az ilyen intézkedések nem megfelelő volta, vagy elmaradása miatt a (2) bekezdés szerinti ABAK továbbra is az érintett ABA befektetőinek érdekeit, a pénzügyi stabilitást vagy Magyarország piacának integritását egyértelműen sértő módon folytatja tevékenységét, a Felügyelet az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságainak tájékoztatását követően meghozhatja a szükséges intézkedéseket, beleértve az érintett ABA kollektív befektetési értékpapírjai magyarországi forgalmazásának megtiltását.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt eljárás alkalmazandó akkor is, ha a Felügyelet – fogadó EGT-állam felügyeleti hatóságaként – világos és kellően alátámasztott indokok alapján nem ért egyet valamely nem uniós ABAK referencia-tagállam általi engedélyezésével.

178. § (1) Amennyiben a magyarországi székhelyű, más EGT-államban – fióktelep útján vagy anélkül – ABA-t kezelő, vagy ABA-t kezelő és kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazó ABAK megtagadja a fogadó EGT-állam felügyeleti hatóságaitól a hatáskörükbe tartozó ügyekről való tájékoztatást, vagy elmulasztja a jogellenes helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételét, a Felügyelet a fogadó EGT-állam tájékoztatását követően haladéktalanul

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett intézkedések jellegéről a Felügyelet tájékoztatja az ABAK fogadó EGT-államának felügyeleti hatóságát.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ABAK megsérti azon szabályokból eredő kötelezettségeit, amelyekkel kapcsolatban a fogadó EGT-állam felügyeleti hatósága nem rendelkezik felügyeleti felelősséggel, a fogadó EGT-állam értesítését követően a Felügyelet megteszi a megfelelő intézkedéseket, ideértve azt is, hogy szükség esetén kiegészítő információkat kér harmadik országbeli felügyeleti hatóságoktól.

74. A Felügyelet hatásköre az ABAK-okra vonatkozóan

179. § (1) A Felügyelet az általános hatáskörein túl az ABAK-okra vonatkozóan az alábbi hatáskörökkel rendelkezik:

(2) Amennyiben a Felügyelet valamely nem uniós ABAK referencia-tagállama felügyeleti hatóságaként úgy észleli, hogy valamely engedélyezett nem uniós ABAK megsérti az e törvény szerinti kötelezettségeit, erről – az indokok részletes ismertetésével – haladéktalanul tájékoztatja az EÉPH-t.

75. Felügyeleti intézkedések, szankciók közzététele

180. § (1) A Felügyelet nyilvánosságra hozhat bármely, általa alkalmazott intézkedést vagy szankciót, kivéve, ha a közzététel súlyosan veszélyeztetné az EGT pénzügyi piacait, sértené a befektetők érdekeit, vagy aránytalan kárt okozna a szankcióval vagy intézkedéssel érintett feleknek.

(2) A befektetési alapkezelő köteles a Felügyelet által a vele szemben hozott határozat rendelkező részét – az MNBtv. 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével – az adott határozat közlésétől számított 15 napon belül a honlapján közzétenni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn.

(4) A befektetési alapkezelő jogosult a (2) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során az értékpapír és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a befektetési alapkezelő mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.

76. Adatszolgáltatás harmadik országnak

181. § (1) A Felügyelet eseti alapon adatokat, valamint adatok alapján készült elemzéseket adhat át harmadik ország felügyeleti hatóságának abban az esetben, ha a személyes adatok harmadik országba történő továbbítására vonatkozó feltételek teljesülnek, és meggyőződik arról, hogy az információk átadására szükség van. A Felügyelet az adatok átadásakor kiköti, hogy írásbeli hozzájárulása nélkül a harmadik ország felügyeleti hatósága nem továbbíthatja az adatokat más harmadik országnak.

(2) A Felügyelet egy másik EGT-állam felügyeleti hatóságától kapott információt csak abban az esetben adhat tovább harmadik ország felügyeleti hatóságának, ha ehhez megszerezte az információt átadó hatóság kifejezett hozzájárulását, és kizárólag olyan célra továbbítja, amelyhez az adott felügyeleti hatóság hozzájárult.

77. A felügyeleti tevékenység során más EGT-államokkal folytatott együttműködés

182. § (1) A Felügyelet együttműködik más EGT-államok felügyeleti hatóságaival, valamint az EÉPH-val és az ERKT-val, amennyiben a feladatai teljesítéséhez vagy hatáskörének gyakorlásához szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködés céljából a Felügyelet mint együttműködésre felkért felügyeleti hatóság akkor is eljárhat, ha a vizsgált magatartás kizárólag az együttműködést kezdeményező EGT-állam jogszabályaiba ütközik.

(3) A Felügyelet a más EGT-állam felügyeleti hatósága, valamint az EÉPH részére haladéktalanul rendelkezésére bocsátja a feladataik ellátásához szükséges információkat.

(4) A Felügyelet a vonatkozó együttműködési megállapodások egy-egy példányát, megküldi azon fogadó EGT-állam részére, amelyekben a magyarországi székhelyű ABAK fióktelepet létesít, avagy határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(5) A Felügyelet – az EÉPH szabályozástechnikai standardokban foglalt eljárásokkal összhangban – a harmadik országbeli felügyeleti hatóságoktól az ilyen felügyeleti hatóságokkal az ABAK-okra vonatkozóan megkötött együttműködési megállapodások alapján vagy egyéb módon kapott információkat továbbítja az érintett ABAK fogadó EGT-állama felügyeleti hatóságainak.

(6) Amennyiben a Felügyelet mint fogadó EGT-állam felügyeleti hatósága úgy ítéli meg, hogy annak az együttműködési megállapodásnak a tartalma, amelynek az a Magyarország területén fióktelepként működő vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó ABAK letelepedése szerinti EGT-állam részese, nincs összhangban az alkalmazandó EÉPH szabályozástechnikai standardok alapján támasztott követelményekkel, a kérdést a letelepedés szerinti tagállam felügyeleti hatóságával együtt az EÉPH elé terjeszti.

(7) Amennyiben a Felügyelet alapos indokok alapján gyanítja, hogy valamely, a felügyelete alá nem tartozó ABAK ezen törvény rendelkezéseivel ellentétesen működik vagy működött, a lehető legpontosabban tájékoztatja erről az EÉPH-t, valamint a szóban forgó ABAK letelepedése szerinti EGT-államának és fogadó EGT-államának felügyeleti hatóságait.

(8) Amennyiben a Felügyelet más EGT-állam felügyeleti hatóságától a (7) bekezdés szerinti értesítést kap, meghozza a megfelelő intézkedést, és tájékoztatja az EÉPH-t és az őt értesítő, felügyeleti hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint az időközben bekövetkezett jelentős fejleményekről. Ez a bekezdés nem érinti az értesítő felügyeleti hatóság hatásköreit.

(9) A Felügyelet értesíti az ABAK fogadó EGT-állama felügyeleti hatóságát, az EÉPH-t és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT-t a 115. § (3) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlásáról.

(10) Ha Magyarország az ABAK fogadó EGT-államának minősül, a Felügyelet jogosult a 115. § (3) bekezdése szerinti intézkedést kérelmezni az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságától, a kérelem indokolásával az EÉPH és – amennyiben a (9) bekezdés alapján érintett – az ERKT tájékoztatása mellett.

(11) A Felügyelet elbírálja az ABAK letelepedése szerinti, illetve az ABAK fogadó EGT-állam felügyeleti hatóságától beérkezett, 115. § (3) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlására irányuló kérelmet.

(12) Amennyiben a Felügyelet elutasítja a (11) bekezdés szerinti kérelmet, arról és az elutasítás indokáról tájékoztatja a kérelmező felügyeleti hatóságot, az EÉPH-t és – amennyiben a (10) bekezdés alapján érintett – az ERKT-t.

(13) A Felügyelet tájékoztatja az EÉPH-t és a kérelmező hatóságot, ha nem kíván eleget tenni az EÉPH (10)–(12) bekezdéssel összefüggésben kibocsátott véleményének, megjelölve az alapul szolgáló indokokat.

(14) A Felügyelet haladéktalanul értesíti az ABAK fogadó tagállamának illetékes hatóságait, az EÉPH-t és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT-t a 36. § (14) bekezdése szerinti bejelentésről.

(15) A Felügyelet jogosult az 169. § (1) bekezdésben meghatározott felügyeleti intézkedést – ide nem értve a befektetési jegy forgalomba hozatalának, forgalmazásának felfüggesztését – kérelmezni az ABAK letelepedési szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságától, a kérelem indokolásával az EÉPH és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT tájékoztatása mellett.

(16) A Felügyelet elbírálja az ABAK fogadó tagállam felügyeleti hatóságától beérkezett, (15) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlására irányuló kérelmet.

(17) A Felügyelet késedelem nélkül értesíti az EÉPH-t és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT-t a (16) bekezdés alapján gyakorolt hatáskörökről és megállapításokról.

(18) Az EÉPH kérésére a Felügyelet késedelem nélkül magyarázatot nyújt be – a befektetővédelemre, a pénzügyi piacok megfelelő működésére és integritására vagy az Európai Unió pénzügyi rendszerére súlyos fenyegetést jelentő konkrét esetekben – a (16) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlásáról.

183. § (1) A Felügyelet együttműködik más EGT-állam felügyeleti hatóságával, az egymás területén történő felügyeleti tevékenység, helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása céljából.

(2) Amennyiben a Felügyelet helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló felkérést kap, ennek keretén belül vagy maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot, vagy megengedi, hogy akár a megkereső hatóság, akár erre megbízott könyvvizsgálók vagy szakértők hajtsák végre azt.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti eljárást a Felügyelet folytatja le, a megkereső hatóság kérésére biztosítja, hogy a vizsgálaton, helyszíni ellenőrzésen a megkereső hatóság állományának tagjai jelen legyenek és részt vehessenek az ellenőrzésben vagy vizsgálatban azzal, hogy az eljárás mindvégig a Felügyelet általános ellenőrzése alá tartozik.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti eljárást a megkereső hatóság folytatja le, a Felügyelet kérheti, hogy saját állományának tagjai is segíthessék az ellenőrzést vagy vizsgálatot végző személyek munkáját.

(5) A Felügyelet csak akkor tagadhatja meg információ kiadását, illetve a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzését, ha

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés a) pont szerinti döntéséről és indokolásáról írásban tájékoztatja a megkereső hatóságot.

78. A Felügyelet ABAK-okra vonatkozó együttműködése az EÉPH-val

184. § (1) A Felügyelet és az EÉPH közötti információcsere tárgyát képező információk bizalmasnak minősülnek, kivéve, ha azok közlésekor az EÉPH vagy a Felügyelet kijelenti, hogy ezen információk közölhetők, vagy ha azok közlését bírósági eljárás teszi szükségessé.

(2) Az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének megfelelően felkérheti a Felügyeletet a következő intézkedések szükség szerinti megtételére:

(3) A Felügyelet által a (2) bekezdés szerint hozott intézkedések:

(4) A Felügyelet az érintett nem uniós ABAK referencia-tagállamának felügyeleti hatóságaként – az 1095/2010/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eljárás szerint – az EÉPH határozatának felülvizsgálatát kérheti.

79. Az ABAK-ok tevékenységének lehetséges rendszerszintű következményeivel kapcsolatos információcsere

185. § (1) A Felügyelet tájékoztatást nyújt más EGT-állam felügyeleti hatóságának, továbbá az EÉPH-nak és az ERKT-nek, amennyiben ez lényeges az egyes ABAK-oknak vagy ABAK-ok összességének tevékenysége következtében a rendszerszintű fontossággal bíró pénzügyi intézményekre, illetve az adott ABAK-ok tevékenységével érintett piacok megfelelő működésére nézve fennálló potenciális kockázatok nyomon követése, valamint azok kezelése szempontjából.

(2) A Felügyelet az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően közli a hatásköre alá tartozó ABAK-ok tevékenységeivel kapcsolatos összesített információkat az EÉPH-val, valamint az ERKT-vel.

80. Vitarendezés a felügyeleti hatóságok együttműködése során

186. § Amennyiben a Felügyelet az e fejezetben meghatározott, felügyeleti együttműködés során nem ért egyet valamely más EGT-állam felügyeleti hatóságának értékelésével, fellépésével vagy mulasztásával, az ügyet az EÉPH elé terjeszti.

81. A tőkeáttétellel finanszírozott ABA-kat kezelő ABAK-ok esetében az információk Felügyelet általi felhasználása, felügyeleti együttműködés és a tőkeáttétel korlátozása

187. § (1) A Felügyelet az adatszolgáltatásra vonatkozó MNB-rendelet alapján összegyűjtött információt annak meghatározására használja fel, hogy milyen mértékben járul hozzá a tőkeáttétel alkalmazása a pénzügyi rendszert fenyegető rendszerkockázat, a rendellenes piaci működéssel vagy a gazdaság hosszú távú növekedésével kapcsolatos kockázat előidézéséhez.

(2) A Felügyelet biztosítja, hogy az általa felügyelt valamennyi ABAK-ra vonatkozó, a 11. § és az adatszolgáltatásra vonatkozó MNB-rendelet alapján összegyűjtött információt, a 182. § szerinti eljáráson keresztül az érintett EGT-államok felügyeleti hatóságai, az EÉPH, az EBH, az EBFH és az ERKT rendelkezésére bocsátja. Ezenkívül az említett eljáráson keresztül – valamint más, közvetlenül érintett EGT-államok felügyeleti hatóságainak kétoldalú jelleggel is – késedelem nélkül információt szolgáltat, ha a felügyelete alá tartozó valamely ABAK, vagy az érintett ABAK kezelésében lévő ABA potenciálisan jelentős partnerkockázatot jelenthet más EGT-államok valamely hitelintézetére vagy egyéb, rendszerszintű jelentőséggel bíró intézményeire nézve, vagy egy másik tagállamban a pénzügyi rendszer stabilitására.

(3) Az ABAK-nak bizonyítania kell, hogy az általa kezelt minden egyes ABA tőkeáttételi küszöbje ésszerű, és hogy mindenkor megfelel az ilyen küszöböknek. A pénzügyi rendszer stabilitása és integritása érdekében a Felügyelet az általa felügyelt ABAK kezelésében levő, tőkeáttételt alkalmazó ABA esetében – az EÉPH, az ERKT és az érintett ABA felügyeleti hatóságának értesítését követően – az ABAK-rendelet 112. cikkének megfelelően korlátozhatja az alkalmazható tőkeáttételi mértéket, illetve az ABA kezelésére vonatkozó korlátozásokat vezethet be abból a célból, hogy a tőkeáttétel alkalmazása kevésbé járuljon hozzá a pénzügyi rendszert fenyegető rendszerkockázat vagy a rendellenes piaci működéssel kapcsolatos kockázat előidézéséhez. A Felügyelet a 182. § szerinti eljárással összhangban tájékoztatja az EÉPH-t, az ERKT-t és az ABA felügyeleti hatóságait az e tekintetben hozott intézkedésekről.

(4) A (3) bekezdésben említett értesítést a javasolt intézkedés hatálybalépését vagy meghosszabbítását megelőző legalább 10 munkanappal kell eljuttatni az érintettekhez. A tájékoztatásban ki kell térni a javasolt intézkedés részleteire, annak kiváltó okaira, valamint a hatálybalépés időpontjára. Különleges esetben a Felügyelet dönthet úgy, hogy a javasolt intézkedés az első mondatban említett időszak alatt lépjen hatályba.

(5) Ha a Felügyelet az értesítés következtében kapott EÉPH-útmutatástól eltérő intézkedést javasol, arról indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EÉPH-t.

82. A tőzsdén nem jegyzett társaságok és kibocsátók felett ellenőrzést szerző ABA-kat kezelő ABAK-okra vonatkozó rendelkezések

188. § (1) A 189–192. § rendelkezéseit azokra az ABAK-okra kell alkalmazni, amelyek

(2) A 189–192. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben az érintett, tőzsdén nem jegyzett társaság:

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 189.§ (1) bekezdése a tőzsdén nem jegyzett társaságban nem ellenőrző befolyást szerző ABA-kat kezelő ABAK-okra is alkalmazandó.

(4) A 190. § (1)–(3) bekezdését, valamint a 192. §-t a kibocsátók felett ellenőrzést szerző ABA-kat kezelő ABAK-okra is alkalmazni kell.

(5) A 189–192. § alkalmazásában az ellenőrző befolyás a tőzsdén nem jegyzett társaság vonatkozásában a társaság szavazati jogainak több mint 50%-át jelenti. Az adott ABA szavazati jogai százalékának kiszámításakor az adott ABA közvetlen szavazati jogain kívül az ellenőrző befolyás megállapításához figyelembe kell venni a következő szavazati jogokat is:

szavazati jogai.

(6) Az (5) bekezdés szerinti szavazati jogok százalékának kiszámítása mindazon részvények alapján történik, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak, még akkor is, ha a szavazati jogok gyakorlását felfüggesztették.

(7) A 189–192. § rendelkezéseit az Mt. 234. §-ában, illetve a 2002/14/EK irányelv 6. cikkének más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján meghatározott feltételekkel és korlátozásokkal összhangban kell alkalmazni.

(8) A 189–192. § rendelkezéseinek alkalmazása során a Tpt. 61. §-ának rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni.

189. § (1) Ha egy ABA tőzsdén nem jegyzett társaság részvényeit szerzi meg, idegeníti el vagy tartja birtokában, az ezen ABA-t kezelő ABAK értesíti a Felügyeletet a tőzsdén nem jegyzett társaság ABA-t megillető szavazati jogainak arányáról, ha ez az arány eléri vagy meghaladja a 10, 20, 30, 50 és 75%-ot, illetve ha ez alá csökken.

(2) Ha egy ABA önállóan vagy mással közösen a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, az 188. § (5)–(6) bekezdésével összefüggésben, ellenőrzést szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK értesíti az ABA általi ellenőrzés megszerzéséről

(3) A (2) bekezdésben előírt értesítés a következő információkat tartalmazza:

(4) A tőzsdén nem jegyzett társaságnak szóló értesítésben az ABAK kéri a társaság igazgatóságát, hogy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a munkavállalók képviselőit vagy ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat az ABAK által kezelt ABA általi ellenőrzés megszerzéséről, valamint a (3) bekezdésben említett információkról. Az ABAK mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy az igazgatóság e §-sal összhangban tájékoztassa a munkavállalók képviselőit, vagy ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat.

(5) Az (1)–(3) bekezdésben említett értesítéseket haladéktalanul, de legkésőbb az attól a naptól számított 10 munkanapon belül kell megküldeni, amelyen az ABA az adott küszöbértéket elérte, meghaladta, vagy az alá esett, illetve ellenőrzést szerzett a tőzsdén nem jegyzett társaság felett.

190. § (1) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság vagy kibocsátó felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK az alábbiak rendelkezésére bocsátja a (2) bekezdésben meghatározott információkat:

(2) Az ABAK rendelkezésre bocsátja az alábbiakat:

(3) Az (1) bekezdés a) pontjával összhangban a társaságnak szóló bejelentésében az ABAK kéri a társaság igazgatóságát, hogy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a munkavállalók képviselőit vagy ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat a (2) bekezdésben említett információkról. Az ABAK megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az igazgatóság tájékoztassa a munkavállalók képviselőit, vagy ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat.

(4) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK biztosítja, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság jövőbeli üzleti elképzeléseivel és a foglalkoztatásra gyakorolt valószínűsíthető következményekkel kapcsolatos szándékok – beleértve a foglalkoztatás feltételeinek lényeges változását – közzétételre kerülnek a társaság, valamint a társaság azon részvényesei számára, amelyek neve és címe az ABAK rendelkezésére áll, vagy az ABAK által hozzáférhető nyilvántartásból vagy a társaságtól megszerezhető. Emellett az ABAK megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság igazgatósága a társaság munkavállalóinak képviselői, vagy ilyen képviselők hiányában maguk a munkavállalók rendelkezésére bocsássa ezeket az információkat.

(5) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK tájékoztatja a Felügyeletet és az ABA befektetőit a felvásárlás finanszírozására vonatkozó információkról.

191. § (1) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK

(2) A társaság vagy az ABA éves jelentésében foglalt további információknak az (1) bekezdéssel összhangban legalább a társaság üzletmenete fejlődésének valósághű, az éves jelentés által lefedett időszak végén várható helyzetet jellemző áttekintést kell tartalmaznia. A jelentésben ki kell térni még

(3) Az adott ABA-t kezelő ABAK

192. § (1) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, a társaság feletti ellenőrzés ABA általi megszerzését követő 24 hónapos időszak alatt az ilyen ABA-t kezelő ABAK

(2) Az ABAK-okra az (1) bekezdés alapján rótt kötelezettségeknek az alábbiakra kell vonatkozniuk:

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában:

HETEDIK RÉSZ — VEGYES RENDELKEZÉSEK

XXVI. Fejezet — A KÖNYVVIZSGÁLÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

193. § (1) A befektetési alap esetében a könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel, és megfelel az e fejezetben foglalt feltételeknek.

(2) A befektetési alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 üzleti évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik üzleti év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb 5 üzleti évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési alapnál, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra – ugyanannál a befektetési alapnál – könyvvizsgálói feladatot.

(3) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb húsz befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alapoktól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) 30%-át.

(4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló cégekkel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb húsz befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alap(ok)tól származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének 10%-át.

194. § (1) A befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is

195. § Ha a Felügyelet a befektetési alap könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.

196. § (1) A befektetési alapkezelő köteles az általa kezelt befektetési alap könyvvizsgálójával – az éves jelentés könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves jelentéssel kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló 194. § (2) bekezdés b) pont szerinti tájékoztatása alapján – az éves jelentés jóváhagyása előtt – a befektetési alap befektetési alapkezelőjénél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó jelentést helyesbítsék, és gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.

(3) Ha az éves jelentés jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves jelentés lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Sztv.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek bemutatni.

XXVII. Fejezet — TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

197. § (1) A befektetési alapkezelő, a befektetési alapkezelőben

személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró

szemben.

(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,

szemben.

(3a) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az MNB által – az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési alapkezelőkről, valamint a befektetési alapokról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a gazdasági folyamatok és azok fejlesztésének elemzése, értékelése és tervezése céljából a miniszter részére.

(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az 596/2014/EU rendeletben és annak kiegészítő jogszabályaiban meghatározott, a piaci visszaélés megelőzését és felderítését szolgáló bejelentési kötelezettség teljesítése.

(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(6) Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

198. § (1) A befektetési alapkezelő, illetve a befektetési alapkezelő vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A befektetési alapkezelő az értékpapírtitkot harmadik személynek – az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett – csak akkor adja ki, ha

199. § (1) A 198. § (1) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn

szemben, e szerveknek a befektetési alapkezelőhöz intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.

(2) A 198. § (1) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha

(3) A (2) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni

(4) Nem kell a (3) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.

(6) A 198. § (1) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési alapkezelő az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(7) A befektetési alapkezelő a 198. § (2) bekezdésében, e § (1)–(2) és (6) bekezdésében, valamint a 200. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását – a 198. § (1) bekezdésére történő hivatkozással – nem tagadhatja meg.

(8) Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

200. § (1) A befektetési alapkezelő az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

van összefüggésben.

(1a) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) és (4) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 262. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a befektetési alapkezelő az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, értékpapírtitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. A Be. 262/A. §-a szerinti adatkérés esetén a befektetési alapkezelő az ügyészségnek az ügyfélre vagy az értékpapír-szerződésre vonatkozó külön engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, értékpapírtitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.

(2) A 199. § (1) bekezdés e), g) és h) pontjai, valamint az e § (1) bekezdésében foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.

200/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat az ABAK és az ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerinti nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet, valamint a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdés szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet, valamint a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

200/B. § A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében a befektetési alapkezelő a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást köthet.

NYOLCADIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXVIII. Fejezet — Felhatalmazó rendelkezések

201. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.

Hatálybalépés

202. § (1) E törvény – a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–154. §, a 162–201. §, a 203. §, a 205–241. §, a 243–244. §, a 257–259. §, a 261. §, a 268–269. §, 271. §, a 275. §, a 278–279. §, a 296. § (6) bekezdése, a 298. § 2014. március 15-én lép hatályba.

(3) A 285. § (3), (4), (8), (16), (23) bekezdése és a 288. § 2014. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 293. § (5) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.

(5) A 285. § (7), (15) és (24) bekezdése 2014. július 1-jén lép hatályba.

(6) A 281. § (1), (4) és (6)–(8) bekezdése és a 286. § (2) bekezdése 2014. október 1-jén lép hatályba.

(7) A 281. § (2) és (3) bekezdése 2014. december 1-jén lép hatályba.

(8) A 155–161. § 2026. április 16-án lép hatályba.

(9)

Átmeneti rendelkezések

203. § (1) Azok a vállalkozások, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző napon a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény szabályai szerinti befektetési alapkezelési tevékenységet, vagy a Tpt. szerinti kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végeznek, e törvény hatálybalépésének napjától pedig ABAK-nak minősülnek, az engedélyezett tevékenységet 2014. július 22-ig folytathatják azzal, hogy e törvény rendelkezéseinek történő megfelelést a Felügyelet irányába 2014. július 22-ig kötelesek igazolni. A megfelelés igazolására csatolni kell az ABAK igazgatósága elnökének (vezérigazgatójának) vagy az ügyvezetőnek a nyilatkozatát arról, hogy az ABAK e törvény rendelkezéseinek megfelel.

(2) Az 59. §, valamint a 120. § és a 121. § szabályai nem alkalmazandóak azon ABA-k befektetési jegyeire, amelyeket e törvény hatálybalépésének napját megelőzően e törvénnyel, illetve a Tpt.-vel összhangban összeállított és közzétett tájékoztató szerint nyilvánosan hoztak forgalomba, mindaddig, amíg az említett tájékoztató érvényes.

(3) Azok a vállalkozások, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző napon a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény szabályai szerinti befektetési alapkezelési tevékenységet, vagy a Tpt. szerinti kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végeznek, és e törvény hatálybalépését megelőzően zárt végű, a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény szabályai szerinti befektetési alapokat és a Tpt. szerinti kockázati tőkealapokat kezelnek, valamint 2014. július 22-t követően nem eszközölnek további befektetést, továbbra is az e törvény szerinti engedély nélkül kezelhetik az e törvény hatálybalépését követően ABA-nak minősülő alapokat.

(4) A Magyarországon székhellyel rendelkező ABAK köteles gondoskodni arról, hogy az általa kezelt ABA kezelési szabályzata és – nyilvános ABA esetében – tájékoztatója a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény hatálybalépését követően elhatározott első módosítása során, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig megfeleljen a 3., illetve az 5. mellékletnek.

(5) Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló törvény hatálybalépésekor befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személynek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 19. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeknek.

(6) Az e törvény – a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvénnyel megállapított – 130. § (1) bekezdés a) pontjában és a (2a) bekezdésben, a 3. melléklet I. Fejezet XI. alfejezet 60. pontjában, valamint az 5. melléklet 7. pont 7.13–7.15. alpontjaiban előírt rendelkezéseknek való megfelelést 2017. március 18-tól kell biztosítani.

203/A. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított 197. § (2a) bekezdését és 200/A. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 200/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.

203/B. §

203/C. § (1) A 2026. április 16-án szakmai befektetőnek minősülő személynek legkésőbb 2028. április 16-tól kell megfelelnie a 4. § (1) bekezdés 89. pontjában foglalt követelményeknek.

(2) Azon ABAK-ot, amely kölcsönnyújtási tevékenységet végző és 2024. április 15. előtt létrehozott ABA-t kezel, úgy kell tekinteni, hogy megfelel a 35. § (6)–(15) bekezdésének és a 36. § (4)–(6) bekezdésének 2029. április 16-ig.

(3) 2029. április 16-ig, ha az ABA által egyetlen kölcsönfelvevő számára nyújtott kölcsönök névértéke vagy az ABA tőkeáttétele meghaladja a 35. § (6)–(7) bekezdésében, illetve (8)–(12) bekezdésében meghatározott korlátokat, akkor az ABAK nem növelheti a vonatkozó értéket vagy a tőkeáttétel szintjét. Ha nem haladja meg, akkor az ABAK nem növelheti a vonatkozó értéket vagy tőkeáttétel szintjét az említett korlátok fölé.

(4) Azon ABAK-ot, amely kölcsönnyújtási tevékenységet végző és 2024. április 15. előtt létrehozott ABA-t kezel, és amely 2024. április 15. után nem von be további tőkét, úgy kell tekinteni, hogy az említett ABA tekintetében megfelel a 35. § (6)–(15) bekezdésének és a 36. § (4)–(6) bekezdésének.

(5) A (2)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a kölcsönnyújtási tevékenységet végző és 2024. április 15. előtt létrehozott ABA-t kezelő ABAK – a Felügyelet értesítése mellett – dönthet úgy, hogy önként megfelel a 35. § (6)–(15) bekezdésének, illetve a 36. § (4)–(6) bekezdésének.

203/D. § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) módosított, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 1. § a) pontja alapján a Kbftv. hatálya alá kerülő befektetési alap alapkezelője 2026. szeptember 30-ig megfelel a Módtv2.-vel beiktatott rendelkezéseknek.

204. § (1) A 242. §, a 243. § és a 255. § az Alaptörvény 41. cikk (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 282. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 287. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 291. § és a 293. § (16) és (22) bekezdése az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

205. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

(2) E törvény

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Módosító rendelkezések

206. §

207. §

208. §

209. §

210. §

211. §

212. §

213. §

214. §

215. §

216. §

217. §

218. §

219. §

220. §

221. §

222. §

223. §

224. §

225. §

226. §

227. §

228. §

229. §

230. §

231. §

232. §

233. §

234. §

235. §

236. §

237. §

238. §

239. §

240. §

241. §

242. §

243. §

244. §

245. §

246. §

247. §

248. §

249. §

250. §

251. §

252. §

253. §

254. §

255. §

256. §

257. §

258. §

259. §

260. §

261. §

262. §

263. §

264. §

265. §

266. §

267. §

268. §

269. §

270. §

271. §

272. §

273. §

274. §

275. §

276. §

277. §

278. §

279. §

280. §

281. § (1)

(2)–(3)

(4)

(5)

(6)–(8)

282. §

283. §

284. §

285. § (1)–(2)

(3)–(4)

(5)–(6)

(7)

(8)

(9)–(14)

(15)

(16)

(17)–(22)

(23)

(24)

(25)–(27)

286. § (1)

(2)

287. §

288. §

289. §

290. §

291. §

292. §

293. § (1)–(4)

(5)

(6)–(23) lép.

294. §

295. §

296. § (1)–(5)

(6)

(7)–(11)

297. §

Hatályon kívül helyező rendelkezések

298. § (1)

(2) E törvény 122. §-a az Európai Bizottság – az ABAK-irányelv 68. cikk (6) bekezdése alapján – elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusának meghozatalát követő 15. napon hatályát veszti.

(3) A miniszter az Európai Bizottság (2) bekezdésben meghatározott jogi aktusa meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

299. §

1. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítése

2. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

Az alapkezelő működési szabályzatának kötelező tartalmi elemei

3. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

I. FEJEZET

A NYILVÁNOS BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA

Kezelési szabályzat

I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk

II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

IV. A kockázatok

V. Az eszközök értékelése

VI. A hozammal kapcsolatos információk

VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

VIII. Díjak és költségek

IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

X. A befektetési alapra vonatkozó további információ

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

II. FEJEZET

A ZÁRTKÖRŰ BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA

Kezelési szabályzat

I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk

II. A befektetési alappal kapcsolatos határozatok

III. A kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárás

IV. A befektetők részére szóló tájékoztatás elérhetősége

V. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

VII. A kockázatok

VIII. Az eszközök értékelése

IX. A hozammal kapcsolatos információk

X. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

XI. Díjak és költségek

XII. Adózási információk

XIII. A forgalomba hozatallal kapcsolatos információk

XIV. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

XV. A befektetési alapra vonatkozó további információ

XVI. A közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk, a befektetők jogai

III. FEJEZET

A KOCKÁZATI TŐKEALAP ÉS A MAGÁNTŐKEALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

4. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

A megszűnési jelentés kötelező tartalmi elemei

A megszűnési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

5. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

A nyilvános befektetési alap tájékoztatója

Tájékoztató

I. A befektetési alapra vonatkozó információk

II. A forgalomba hozatallal kapcsolatos információk

III. A közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk

6. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

Az éves és féléves jelentés kötelező tartalmi elemei

Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

I. Vagyonkimutatás

A befektetési alap eszközeinek és forrásainak tételes összetétele, a befektetési politikában meghatározott kategóriák szerint, de legalább az alábbi kategóriák szerint az időszak elején és végén. Az egyes eszközök felsorolásánál jelezni kell az adott eszköz teljes portfólióbeli arányát is.

a) átruházható értékpapírok,

b) banki egyenlegek,

c) egyéb eszközök,

d) összes eszköz,

e) kötelezettségek,

f) nettó eszközérték.

II. A forgalomban levő befektetési jegyek száma

III. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték

IV. A befektetési alap összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:

a) a tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok;

b) más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok;

c) a közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok;

d) egyéb átruházható értékpapírok;

e) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;

f) kockázati tőkealap és magántőkealap esetén üzletrészek és más társasági részesedések.

A fentiek elemzése a befektetési alap befektetési politikájának tükrében a legmegfelelőbb szempontok alapján a nettó eszközök százalékos arányában; a fenti befektetések mindegyikénél jelezni kell, hogy milyen részarányt képvisel a befektetési alap összes eszközei viszonylatában. A portfolió összetételében a tárgyidőszakban bekövetkezett változások leírása.

Az éves jelentésre vonatkozó további információk

V. A befektetési alap eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban, ideértve az alábbiakat:

a) befektetésekből származó jövedelem,

b) egyéb bevétel,

c) kezelési költségek,

d) a letétkezelő díjai,

e) egyéb díjak és adók,

f) nettó jövedelem,

g) felosztott és újra befektetett jövedelem,

h) a tőkeszámla változásai,

i) a befektetések értéknövekedése, illetve értékcsökkenése,

j) minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol a befektetési alap eszközeire és kötelezettségeire.

VI. Összehasonlító táblázat az elmúlt három üzleti évről, feltüntetve az egyes üzleti évek végén regisztrált

a) összes nettó eszközértéket,

b) egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket.

VII. A származtatott ügyletek részletes leírása a tárgyidőszakban, kategóriánkénti bontásban, feltüntetve az ezekből eredő kötelezettségvállalás összegét.

VIII. A befektetési alapkezelő működésében bekövetkezett változások, valamint a befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők bemutatása.

IX. Az ABAK – ide nem értve a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK-ot – által az adott időszakra kifizetett javadalmazás teljes összege az ABAK alkalmazottainak kifizetett rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban, a kedvezményezettek száma és a kifizetett nyereségrészesedés, valamint a javadalmazás teljes összege az ABAK ügyvezetői és azon munkavállalói szerinti bontásban, akik az ABA kockázati profiljára tevékenységük révén lényeges hatást gyakorolnak.

X. Az ABAK – ide nem értve a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK-ot – által kezelt minden uniós ABA és minden, általa az EGT-államokban forgalmazott ABA tekintetében

a) az ABA olyan eszközeinek aránya, amelyekre nem likvid jellegüknél fogva különleges szabályok vonatkoznak;

b) az ABA likviditáskezelésével kapcsolatos minden, az adott időszakban kötött új megállapodás;

c) az ABA aktuális kockázati profilja és az ABAK által e kockázatok kezelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési rendszerek.

d) a kihelyezett kölcsön portfóliójának összetétele;

e) közvetlenül vagy közvetve a befektetők által viselt valamennyi díj, költség és kiadás, adott évre vonatkozóan;

f) az ABAK által vagy nevében az ABA befektetéseivel kapcsolatban igénybe vett bármely anyavállalat, leányvállalat vagy különleges célú gazdasági egység, adott évre vonatkozóan.

XI. A tőkeáttételt alkalmazó uniós ABA-t kezelő, vagy a tőkeáttételt alkalmazó ABA-t az EGT-államokban forgalmazó ABAK által az ABA nevében alkalmazható tőkeáttétel mértékében bekövetkező változások, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási joga, és az adott ABA által alkalmazott tőkeáttétel teljes összege.

XII. Az ÁÉKBV-alapkezelő

a) adott évre vonatkozó javadalmazásának teljes összegét, az alkalmazottak számára kifizetett rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban, a kedvezményezettek számát, és adott esetben a közvetlenül az ÁÉKBV által kifizetett bármely összeget, beleértve a jutalékokat,

b) adott évre vonatkozó javadalmazásának teljes összegét munkavállalói kategóriánkénti vagy a 13. melléklet 2. pontjában felsorolt egyéb alkalmazotti kategóriánkénti bontásban,

c) adott évre vonatkozó javadalmazásainak és juttatásainak kiszámítási módját,

d) javadalmazási politikája – 13. melléklet 1. pont c) és d) alpontja szerinti – felülvizsgálatának eredményét, az előfordult szabálytalanságokat is beleértve,

e) javadalmazási politikájának érdemi változásait.

7. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

A nyilvános ingatlanalapok, vegyes alapok éves és féléves jelentésében közzéteendő kiegészítő információk

Funkcionális kategóriákIngatlanérték (Ft)
Budapest és környékeVidékKülföld
Telek
Lakóingatlan
Irodaingatlan
Kereskedelmi ingatlan
Logisztikai ingatlan
Ipari ingatlan
Vegyes hasznosítású ingatlan
Fejlesztés alatt álló ingatlan
Egyéb ingatlan
Összesen:

A „Budapest és környéke” kategóriába Budapest és a vele közvetlenül határos települések, „Vidék” kategóriába pedig a „Budapest és környéke” kategóriába nem sorolható, de belföldön található települések sorolandók.

Amennyiben egy funkcionális kategóriába a portfólióból legalább két ingatlan (társasházak e tekintetben egy ingatlannak minősíthetők) tartozik, a funkcionális kategória adat kötelezően publikálandó. Egy ingatlan esetén az ingatlan az egyéb ingatlan kategóriába is besorolható, ebben az esetben funkcionális kategóriaadatként ez a megjelölés is feltüntethető. Adott funkcionális kategóriába tartozik egy ingatlan, amennyiben az adott funkció szerinti hasznosítás az ingatlan értékének vagy nettó bérterületének legalább 60 százalékát adja. Vegyes hasznosítású az ingatlan, amennyiben egyik funkció sem domináns a hasznosíthatóság szempontjából.

8. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

9. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

A letétkezelő és az ÁÉKBV-alapkezelő közötti szabványmegállapodás részletei

I. A megállapodás felei által nyújtott szolgáltatásokra és az általuk követendő eljárásokra vonatkozóan a megállapodásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a letétkezelőre bízott valamennyi ÁÉKBV-eszköztípus tekintetében elfogadandó eljárások leírása, ideértve a letéti őrzéssel kapcsolatos eljárásokat is;

b) a követendő eljárások leírása arra az esetre, ha az ÁÉKBV-alapkezelő az ÁÉKBV alapszabályának vagy tájékoztatójának a módosítását tervezi, meghatározva azokat a helyzeteket, amelyekben a letétkezelőt tájékoztatni kell, vagy amikor a módosítás véghezviteléhez a letétkezelővel kötött előzetes megállapodás szükséges;

c) azon eszközök és eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő az ÁÉKBV-alapkezelő részére továbbítja azokat a vonatkozó információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő teljesíthesse a kötelezettségeit, ideértve a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó bármely jog gyakorlásával összefüggő eszközök és eljárások leírásait, valamint az annak érdekében alkalmazott eszközöket és eljárásokat, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV képes legyen a kellő időben és pontossággal hozzáférni az ÁÉKBV számláival kapcsolatos információkhoz;

d) azon eszközök és eljárások leírása, amelyekkel a letétkezelő hozzáférhet minden olyan vonatkozó információhoz, amely a feladatai teljesítéséhez szükséges;

e) azon eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő képes felvilágosítást kérni az ÁÉKBV-alapkezelő magatartásáról, és képes értékelni az átadott információ minőségét, ideértve a helyszíni látogatást is;

f) azon eljárások leírása, amelyekkel az ÁÉKBV-alapkezelő felülvizsgálhatja a letétkezelő teljesítményét a letétkezelő szerződéses kötelezettségei tekintetében.

II. Az információcserére, a titoktartási kötelezettségre és a pénzmosás elkerüléséhez kapcsolódóan a megállapodásnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) azon információk felsorolása, amelyet az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzésével, visszaváltásával, forgalomba hozatalával, érvénytelenítésével vagy visszavásárlásával kapcsolatban ki kell cserélni az ÁÉKBV, az ÁÉKBV-alapkezelője és a letétkezelő között;

b) a megállapodás feleire vonatkozó titoktartási kötelezettségek, amelyeket úgy kell meghatározni, ahogy azok ne akadályozzák sem a Felügyeletet, sem az ÁÉKBV-alapkezelő székhely szerinti tagállama felügyeleti hatóságait abban, hogy hozzáférjenek a releváns dokumentumokhoz és információkhoz;

c) a megállapodás feleinek feladataira és felelősségére vonatkozó információk a pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek terén.

III. Amennyiben a letétkezelő vagy az ÁÉKBV-alapkezelő harmadik felet bíz meg feladatai ellátásával, a megállapodás felei legalább a következő elemeket is kötelesek a megállapodásba foglalni:

a) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a megállapodás felei rendszeresen megadják a letétkezelő vagy az ÁÉKBV-alapkezelő által a feladatai ellátásával megbízott bármely harmadik félre vonatkozó adatokat;

b) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a felek bármelyikének kérésére a másik fél tájékoztatást ad a harmadik fél kiválasztására szolgáló szempontokról és a kiválasztott harmadik fél által végzett tevékenység ellenőrzése érdekében tett lépésekről;

c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a letétkezelőnek a 44. § (2) bekezdésében említett felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy az eszközök egy részét vagy egészét egy harmadik félnek letéti őrzés céljából átadta.

IV. A megállapodás módosításához és megszűnéséhez kapcsolódóan a megállapodásnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a megállapodás érvényességi ideje;

b) a megállapodás módosítására és megszűnésére vonatkozó feltételek;

c) a letétkezelő-váltás megkönnyítéséhez szükséges feltételek, továbbá az az eljárás, amelyet letétkezelő váltás esetén a korábbi letétkezelőnek alkalmaznia kell a releváns információknak az új letétkezelőhöz való eljuttatására.

V. A megállapodásra vonatkozó további előírások:

a) A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a megállapodásra alkalmazandó jog az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának joga.

b) Amennyiben a megállapodás felei vállalják, hogy a közöttük történő információáramlás egy része vagy egésze tekintetében elektronikus információtovábbítást alkalmaznak, a megállapodásnak ki kell térnie arra, hogy az így továbbított információkat rögzítik.

c) Amennyiben a megállapodás az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt több ÁÉKBV-re is kiterjed, a megállapodásban fel kell sorolni a hatálya alá tartozó ÁÉKBV-ket.

d) Az I. pont c) és d) pontjában említett eszközök és eljárások részleteit a megállapodás felei külön írásbeli megállapodásba is foglalhatják.

10. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

A) A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodás kötelező tartalmi elemei

1. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak az információkhoz való hozzáférés tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) a cél- ÁÉKBV tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és a kiemelt befektetői információknak a gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadás módját;

b) a cél-ÁÉKBV-t érintő, befektetés kezelési és kockázatkezelési tevékenységek kiszervezésére vonatkozó információk közlésének módját;

c) a cél-ÁÉKBV működésére vonatkozó belső szabályzatok, jelentések gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;

d) a cél-ÁÉKBV által elkövetett esetleges jogsértésekkel kapcsolatos információk gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;

e) a cél-ÁÉKBV által kötött származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;

f) tájékoztatást arról, hogy a cél-ÁÉKBV értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV-t a harmadik felekkel kötött minden más információmegosztási megállapodásról, valamint arról, hogy a cél-ÁÉKBV hogyan és mikor bocsátja a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésére ezeket az információmegosztási megállapodásokat.

2. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a gyűjtő-ÁÉKBV befektetése és befektetésének visszaváltása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV mely kollekítv befektetési értékpapír sorozataiba fektethet;

b) a gyűjtő-ÁÉKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁÉKBV által adott díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;

c) a gyűjtő-ÁÉKBV cél-ÁÉKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak további eseteire vonatkozó feltételeket.

3. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír forgalmazás elszámolása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési értékpapírok árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének összehangolását;

b) a megbízások gyűjtő-ÁÉKBV általi továbbításának – egyúttal a kereskedési ügynökök vagy más harmadik személyek feladatainak – összehangolását;

c) az annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét ÁÉKBV-t jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;

d) ha szükséges, a 143. § (2) bekezdésében előírt követelmények betartásához szükséges egyéb megfelelő intézkedéseket;

e) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjai eltérő pénznemben denomináltak, a kollektív befektetési értékpapírokra vonatkozó megbízások átváltásának alapját;

f) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére, illetve visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési feltételeket, ideértve azokat a feltételeket is – amennyiben a felek erről megegyeztek -, amelyek alapján a cél-ÁÉKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás útján is teljesítheti a gyűjtő-ÁÉKBV felé, így különösen a 143. § (4) és (5) bekezdésében említett esetekben;

g) a befektetők kérdéseinek és panaszainak megfelelő kezelését biztosító eljárásokat;

h) ha a cél-ÁÉKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az alapot bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-ÁÉKBV úgy dönt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV tekintetében csak korlátozottan vagy egyáltalán nem kíván élni a jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az erre vonatkozó feltételeket.

4. A gyűjtő- és cél-ÁÉKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazást érintő egyéb események tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) a két ÁÉKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti felfüggesztésére és újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;

b) a cél-ÁÉKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és megszüntetésére szolgáló megállapodásokat.

5. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan a következőket kell tartalmaznia:

a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések elkészítésének összehangolását;

b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó megállapodásokat, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV be tudja szerezni a cél-ÁÉKBV-től az időszakos jelentések időben történő elkészítéséhez szükséges összes információt, továbbá olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-ÁÉKBV a 145. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező fordulónapú ad hoc jelentést.

6. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a két fél között fennálló egyéb megállapodásokat és szerződéses viszonyokat érintő változások tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzatát vagy létesítő okiratát, tájékoztatóját és kiemelt befektetői információit érintő tervezett és hatályos módosításokról adandó értesítés módját és idejét, amennyiben ez eltér a befektetőknek szóló tájékoztatással kapcsolatban megállapított általános szabályoktól;

b) a cél-ÁÉKBV tervezett vagy javasolt felszámolásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról adandó értesítés módját és idejét;

c) a két ÁÉKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét, hogy az alap már nem felel meg a gyűjtő-, illetve a cél-ÁÉKBV-kre vonatkozó követelményeinek, vagy a jövőben már nem fog megfelelni azoknak;

d) a két ÁÉKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét, hogy az alap le kívánja cserélni alapkezelő társaságát, letétkezelőjét, könyvvizsgálóját vagy bármely olyan harmadik felet, akit befektetéskezelési vagy kockázatkezelési funkció ellátásával bízott meg;

e) a cél-ÁÉKBV által tervezett egyéb módosításokról adandó értesítés módját és idejét.

7. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell, hogy:

a) amennyiben mindkét ÁÉKBV magyarországi székhelyű, úgy az alkalmazandó jog a magyar jog és mindkét fél elismeri a magyar bíróság kizárólagos illetékességét;

b) amennyiben valamely fél székhelye egy másik EGT-államban található, úgy az alkalmazandó jog valamely érintett EGT-állam joga és mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek jogát a megállapodásra alkalmazandó jogként rögzítették.

B) A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti kapcsolatot szabályozó belső szabályzat kötelező tartalmi elemei

1. A szabályzatnak pótlólagos előírásokat kell tartalmaznia, amennyiben a befektetési alapkezelő üzletszabályzatának az összeférhetetlenségek mérséklésére szolgáló rendelkezések nem tudják megfelelő módon kezelni a gyűjtő- és cél-ÁÉKBV-k, illetve a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV egyéb befektetői között felmerülő esetleges összeférhetetlenségeket.

2. A szabályzatnak a gyűjtő-ÁÉKBV befektetése és befektetésének visszaváltása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV mely kollektív befektetési értékpapír sorozataiba fektethet;

b) a gyűjtő-ÁÉKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁÉKBV által adott díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;

c) a gyűjtő-ÁÉKBV cél-ÁÉKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak további eseteire vonatkozó feltételeket.

3. A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazás elszámolása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési értékpapírok árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének összehangolását;

b) a megbízások gyűjtő-ÁÉKBV általi továbbításának – egyúttal a kereskedési ügynökök vagy más harmadik személyek feladatainak – összehangolását;

c) annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét ÁÉKBV-t jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;

d) a 143. § (2) bekezdésében előírt követelmények betartásához szükséges egyéb megfelelő intézkedéseket;

e) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV befektetési jegyei eltérő pénznemben denomináltak, a befektetési jegyekre vonatkozó megbízások átváltásának alapját;

f) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére, illetve visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési feltételeket, ideértve azokat a feltételeket is – amennyiben a felek erről megegyeztek –, amelyek alapján a cél-ÁÉKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás útján is teljesítheti a gyűjtő-ÁÉKBV felé, így különösen a 143. § (4) és (5) bekezdésében említett esetekben;

g) ha a cél-ÁÉKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az alapot bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-ÁÉKBV úgy dönt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV tekintetében csak korlátozottan vagy egyáltalán nem kíván élni a jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az erre vonatkozó feltételeket.

4. A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazást érintő egyéb események tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) a két ÁÉKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti felfüggesztésére és újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;

b) a cél-ÁÉKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és megszüntetésére szolgáló megállapodásokat.

5. A szabályzatnak a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan a következőket kell tartalmaznia:

a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések elkészítésének összehangolását;

b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó megállapodásokat, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV be tudja szerezni a cél-ÁÉKBV-től az időszakos jelentések időben történő elkészítéséhez szükséges összes információt, továbbá olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-ÁÉKBV a 145. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező fordulónapú ad hoc jelentést.

11. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

A letétkezelők közötti információmegosztási megállapodás kötelező tartalmi elemei

12. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

A könyvvizsgálók közötti információmegosztási megállapodás kötelező tartalmi elemei

13. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

Javadalmazási politika

14. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

Tájékoztatási kötelezettség elemei a nem uniós ABA vagy más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak hazai székhelyű ABAK általi Magyarországon tervezett forgalmazása esetén

a) Az értesítés, amely az ABAK által forgalmazni kívánt ABA-kat meghatározó üzleti tervet és az ABA-k letelepedési helyére vonatkozó információt tartalmaz;

b) az ABA kezelési szabályzata;

c) az ABA letétkezelőjének megnevezése;

d) az ABA bemutatása vagy azzal kapcsolatban a befektetők rendelkezésére álló információk;

e) a cél-ABA letelepedésére vonatkozó információ, ha az ABA gyűjtő-ABA;

f) a kezelési szabályzatban említett bármely további információ minden egyes ABA tekintetében, amelyet az ABAK forgalmazni szándékozik;

g) adott esetben az azon intézkedésekkel kapcsolatos információk, amelyekkel az ABA befektetései a lakossági befektetők számára történő forgalmazását akadályozzák meg, beleértve azt az esetet, amikor az ABAK független szereplők bevonásával nyújtja az ABA-val kapcsolatos befektetési szolgáltatásait.

15. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

Tájékoztatási kötelezettség elemei az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak hazai székhelyű ABAK általi más EGT-államban tervezett forgalmazása esetén

a) Az értesítés, amely az ABAK által forgalmazni kívánt ABA-kat meghatározó üzleti tervet és az ABA-k letelepedési helyére vonatkozó információt tartalmaz;

b) az ABA kezelési szabályzata;

c) az ABA letétkezelőjének megnevezése;

d) az ABA bemutatása vagy azzal kapcsolatban a befektetők rendelkezésére álló információk;

e) a cél-ABA letelepedésére vonatkozó információ, ha az ABA gyűjtő-ABA;

f) a kezelési szabályzatban említett bármely további információ minden egyes ABA tekintetében, amelyet az ABAK forgalmazni szándékozik;

g) azon EGT-államok megnevezése, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők részére forgalmazni kívánja;

h) az ABA-k forgalmazására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos információk, valamint adott esetben az azon intézkedésekkel kapcsolatos információk, amelyekkel az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak a lakossági befektetők számára történő forgalmazását akadályozzák meg, beleértve azt az esetet, amikor az ABAK független szereplők bevonásával nyújtja az ABA-val kapcsolatos befektetési szolgáltatásait.

i) azok az adatok – beleértve a címet – amelyek szükségesek a számlázáshoz és ahhoz, hogy az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságai közöljék az alkalmazandó szabályozási díjakat vagy illetékeket;

j) a 120/A. §-ban foglalt feladatok ellátására szolgáló lehetőségekre vonatkozó információk.

16. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

17. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

18. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

19. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez