2014. évi XVI. törvény — mi változott? 2014. július 1.

(7) A Ktdt. I. Fejezete a következő 7/A. alcímmel egészül ki:

„7/A. Termékdíj raktár

9/A. § (1) Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek, egyéni vállalkozónak engedélyezhető

a) aki vagy amely a termékdíj raktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója,

b) aki vagy amely olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, amelynek alapján a felhasznált, előállított, feldolgozott, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,

c) akinek vagy amelynek az állami adó- és vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása – kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek –, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn,

d) amely nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,

e) amely – ipari termékdíj raktár esetében – a termékdíj raktári engedély kiadásának évét követő évtől vállalja, hogy független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik,

f) aki vagy amely termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező ügyintézőt foglalkoztat, képviselőt alkalmaz a termékdíj raktár ügyeinek intézésére, és

g) amelynek vezetője, vezető tisztségviselője, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó

ga) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

gb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ítélet hatálya alatt vagy mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(2) Az engedély legfeljebb öt évre adható, amely az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén újabb öt évre meghosszabbítható.

(3) Termékdíj raktár üzemeltetése olyan belföldi ingatlanra engedélyezhető, ahol az e törvény végrehajtási rendeletében megállapított feltételek szerint termékdíjköteles termék tárolható, illetve feldolgozható, előállítható.

(4) A termékdíj raktár üzemeltetésének feltételeit – az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak alapján – az engedélyben kell meghatározni.

(5) A termékdíj raktár engedélyesére e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a kötelezettre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A termékdíj raktár engedélyese felelős a termékdíj raktárba beszállított termékdíjköteles termékkel kapcsolatos kötelezettségek és az engedélyben meghatározott feltételek teljesítéséért.

(6) A termékdíj raktárban

a) nem termékdíjköteles termék tárolása, előállítása, feldolgozása, ha az elkülönítés a nyilvántartások alapján biztosított, és

b) a termékdíjköteles termék kereskedelmi termékdíj raktárban történő, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kezelése

is végezhető.

(7) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a termékdíj raktár engedélyese az ellenőrzés során megállapított hiányosság megszüntetésére vonatkozó felszólításban meghatározott határidőn belül a megállapított hiányosságot nem szüntette meg;

b) a termékdíj raktár engedélyes vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozót

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

bb) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték vagy még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól;

c) a termékdíj raktár engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn.

(8) A termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vezető, vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó hatósági bizonyítvánnyal igazolja az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállását, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére – a termékdíj raktár üzemeltetéséhez szükséges engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállására vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(9) Az állami adóhatóság a termékdíj raktár üzemeltetésének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető, vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó tekintetében fennáll-e a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennáll-e.

(10) A (8) és (9) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság

a) a termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy

b) a termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(11) Az engedélyesnek a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát vagy az engedély visszavonását követő napon saját célú felhasználással termékdíj kötelezettsége keletkezik azon raktárkészlet után, amely esetében a termékdíj nem került megfizetésre vagy korábban visszatérítésre került.

(12) A termékdíj raktárban kiskereskedelmi értékesítés – a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag nem csomagolási célú felhasználója, továbbá a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utas részére történő értékesítés kivételével -, továbbá bizományosi értékesítés nem végezhető.”

(15) A Ktdt. 12. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § Az átvállalási szerződés hatályosságához, ideértve annak módosítását is, a szerződésnek az állami adó- és vámhatóság részéről történő nyilvántartásba vétele szükséges. A nyilvántartásba vételre, módosításra vagy a nyilvántartásból történő törlésre vonatkozó kérelmet a szerződés vagy a szerződésmódosítás, továbbá a szerződés megszűnésére vonatkozó dokumentum keltétől számított 15 napon belül kell elektronikus úton megküldeni az állami adó- és vámhatóságnak. A szerződés nyilvántartásba vételéről szóló kérelemhez a szerződést nem kell csatolni. A szerződés az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vételének napjától, vagy ha a felek a szerződésben későbbi időpontban állapodnak meg, a szerződésben megjelölt időponttól hatályos. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti.”

(24) A Ktdt. 30. alcíme a következő 40/E. §-sal egészül ki:

„40/E. § A 2014. július 1-jét megelőzően az állami adó- és vámhatóságnak jogszerűen bejelentett szerződéses átvállalások hatályosak a bejelentett átvállalási időszak végéig, és nem kell az átvállalási szerződés nyilvántartásba vételét kérni, ha az adatokban változás nem következik be.”