2014. évi XV. törvény — mi változott? 2014. április 1.

73. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya méltánytalanul alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál kirívóan alacsonyabb arányban vagy méltánytalanul hátrányosabb feltételekkel kerül kielégítésre.”

(3) A Cstv. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az adós a – felszámolást elrendelő első fokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig – köteles legalább 100 000 forint céltartalékot képezni a felszámolási költségek, így különösen

a) a vagyonára vonatkozó dokumentumok, közhiteles nyilvántartásból beszerzendő adatok összegyűjtésével,

b) a fizetési és értékpapír számláinak vezetésével és annak forgalmával,

c) az iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével,

d) a vagyontárgyainak őrzésével, állagmegóvásával

kapcsolatos kiadások fedezetére.”

(15) A Cstv. 31. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles)

„i) a 26. § (5) bekezdése alapján a felszámolási költségekre céltartalékolással elkülönített összeget a felszámoló rendelkezésére bocsátani.”

(17) A Cstv. 46. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A felszámoló az adós vagyontárgyait csak a hitelezői választmány, illetve a hitelezők képviselője jóváhagyásával adhatja bérbe vagy engedheti át használatba olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely

a) az adós felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző egy éven belül vezető tisztségviselője vagy

b) az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa

volt.”

(18) A Cstv. 48. §-a a következő (2)–(2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A felszámoló az értékesítés megkezdéséről értesíti azokat a személyeket és szervezeteket, akik (amelyek) az adós értékesítésre kerülő vagyontárgyán közhiteles nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkeznek vagy az adós értékesítésre kerülő vagyontárgyára vonatkozóan elővásárlási joggal rendelkeznek.

(2a) A felszámoló az értékesítéskor ellenőrzi, hogy a vevő nem esik-e az e törvényben meghatározott kizáró ok alá.

(2b) A felszámoló a (2)–(2a) bekezdés szerinti személyek, szervezetek azonosítására és az őket megillető jogokra vonatkozóan nyilvántartást vezet az értékesítés megkezdéséről történő tájékoztatásuk, továbbá annak érdekében, hogy ne vehessen részt az értékesítésben olyan személy vagy szervezet, amely kizáró ok alá esik. Ezeket az adatokat a felszámoló a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig jogosult kezelni.”

(19) A Cstv. 49. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az értékesítés során – kivéve a jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlását – nem szerezhet tulajdont olyan személy vagy szervezet sem, aki vagy amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja.”