2014. évi XV. törvény — mi változott? 2014. március 16.

51. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény II. Fejezete a következő alcímmel és 17/D. §-sal egészül ki:

„A bizalmi vagyonkezelés keretében történő vagyonszerzés illetékkötelezettsége

17/D. § (1) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett személynek, szervezetnek (a továbbiakban: vagyonkezelő) a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés (a továbbiakban e § alkalmazásában: szerződés) alapján történő vagyonszerzése – ideértve a vagyonkezelői tisztségben való jogutódlás formájában történő vagyonszerzést is –, kivéve a vagyonkezelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését.

(2) A kezelt vagyon és annak hasznai kedvezményezett általi megszerzését az illetékkötelezettség vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna. Ha a szerződést a vagyonrendelő és a kedvezményezett között, a szerződés megkötését megelőzően létrejött visszterhes jogviszonyra tekintettel kötötték, a kezelt vagyon és annak hasznai megszerzésekor a kedvezményezett e törvény visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályai szerint köteles fizetni visszterhes vagyonátruházási illetéket.

(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a kezelt vagyon és annak hasznai vagyonrendelő általi megszerzése, ideértve a vagyonrendelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését is.”

52. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.”

(2) A Htv. 52. § 31. pontja a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

telephely:)

„d) a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlan;”

(3) A Htv. 52. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„41. székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelő székhelyét, lakóhelyét kell érteni;”

53. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 79/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bank, a takarékszövetkezet, az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeinek, továbbá az adós által bizalmi vagyonkezelőre ruházott kezelt vagyonok, vagy bizalmi vagyonkezelővel szembeni kedvezményezettkénti juttatáshoz való jogának a felkutatása iránti végrehajtói intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések megválaszolása érdekében e törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles.”

(2) A Vht. 132/A. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adós mint vagyonrendelő ellen indult végrehajtási eljárásban a követelés fedezetéül – a (4) bekezdésben foglaltak szerint – az a vagyon vagy vagyonhányad is szolgál, amely a vagyonrendelőt, vagy a kiadásra irányuló jog jogosultját a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelési jogviszonya megszűnése esetére megilleti. A végrehajtást kérő a (4) bekezdés szerint mondhatja fel a bizalmi vagyonkezelést, és ennek eredményeként a vagyonrendelőnek, vagy jogutódjának kiadandó vagyonhányadból hajtható be a követelés.

(4) Ha az adósnak vagy a kiadásra irányuló jog jogosultjának a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnése esetén vagyonra vagy vagyonhányadra lenne igénye, és a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a bizalmi vagyonkezelőnek, egyúttal az adósnak a bizalmi vagyonkezelővel szemben a bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (110–113. §).

(5) Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyból eredő tartozásokért fennálló, jogszabályban megállapított felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte esetén sem felel a kezelt vagyont terhelő tartozásokért.”

(3) A Vht.

- a) 47. § (2) bekezdésében az „ingatlanügyi hatóságot” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságot, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartását vezető hivatalt”,

- b)

- c) 307. § (2) bekezdés m) pontjában az „okozott kár” szövegrész helyébe az „okozott kárért járó kártérítés, illetve személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj”

szöveg lép.

54. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban e §-ban: Szt.) 54. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen)

„m) azt, ha a szabadalmi igény vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogok bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartoznak.”

(2) Az Szt. 55. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nem teljesíthető a jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem abban az esetben, ha a szabadalmi igényt vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogokat olyan bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján ruházták át, amelyet nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel kötöttek, és a kérelemhez nem mellékelték a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.”

55. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A lajstrom igazolja a légi jármű adatait, ezen belül a légi jármű tulajdonjogát, az egyéb jogokat és kötelességeket, továbbá a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét.”

56. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni.”

(2) Az Szja tv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a magánszemély az őt megillető bevétel tárgyát képező vagyoni értékre vonatkozó rendelkezési jogát az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időpontot megelőzően gyakorolta, akkor a bevétel megszerzésének időpontja – az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – a rendelkezési jog gyakorlásának napja, ha azonban a bevétel tárgyát képező vagyoni érték miatti kiadást a magánszemély a juttatónak megelőlegezi, illetve a kiadást igazoló bizonylattal elszámolni köteles, az előzőektől eltérően az elszámolás napja. E § alkalmazásában nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése.”

(3) Az Szja tv. 49/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó mint vagyonrendelő által létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagyonkezelő tulajdonába adott készletek szokásos piaci értéke.”

(4) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki:

[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)

a) osztalék]

„ae) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték;”

(5) Az Szja tv. 66. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pont ae) alpontja, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte.

(5) Az (1) bekezdés a) pont ae) alpontjának alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély a bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyonnak először a hozamait szerzi meg. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetőek el, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni.”

(6) Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.25. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.25. bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon (ide nem értve annak hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték; nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá nem alkalmazható e rendelkezés akkor sem, ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetőek el.”

57. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.”

(2) A Tao. törvény 4. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9. bizalmi vagyonkezelési szerződés: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés;”

(3) A Tao. törvény 4. §-a a következő 10/a. ponttal egészül ki:

„10/a. bizalmi vagyonkezelő: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján átvett vagyon kezelésére kötelezettséget vállaló belföldi személy, ideértve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepét is;”

(4) A Tao. törvény 4. §-a a következő 13. és 14. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„13. vagyonrendelő: az a személy, amely a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonrendelőnek minősül;

14. kezelt vagyon: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon;”

(5) A Tao. törvény 6. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak]

„d) ha a 2. § (6) bekezdése alapján adóalany.”

(6) A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 22. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„22. a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékére, valamint a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegére tekintettel elszámolt ráfordítás.”

(7) A Tao. törvény 2. § (1) bekezdésében a „(2)–(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(4) és (6) bekezdésben” szöveg, 4. § 28/b. pontjában az „az osztalékot megállapító társaság” szövegrész helyébe az „az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont)” szöveg, 5. § (2) bekezdésében a „keletkezik,” szövegrész helyébe a „keletkezik, a kezelt vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelési szerződés hatályosulásának napján,” szöveg lép.

58. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 47. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen)

„m) azt, ha a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalomból eredő jogok bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartoznak.”

(2) A Vt. 48. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nem teljesíthető a jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem abban az esetben, ha a védjegyoltalmi igényt vagy a védjegyoltalomból eredő jogokat olyan bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján ruházták át, amelyet nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel kötöttek, és a kérelemhez nem mellékelték a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.”

59. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:

1. a jogosult

1.1. kiskorúsága,

1.2. gondnokság alá helyezése,

2. a jogosulttal szemben megindított

2.1. felszámolási eljárás,

2.2. végelszámolás,

3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,

4. kisajátítási eljárás megindítása,

5. telekalakítási eljárás megindítása,

6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,

7. földminősítési eljárás megindítása,

8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni

8.1. jogorvoslati kérelem,

8.2. ügyészi felhívás,

8.3. ügyészi fellépés

benyújtása,

8.4. felügyeleti eljárás megindítása,

9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,

10. az ingatlan jogi jellege,

11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,

12. épület

12.1. létesítése,

12.2. lebontása,

13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,

14. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,

15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,

17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló

17.1. elidegenítési és terhelési tilalom,

17.2. elidegenítési tilalom,

18. az e törvényben meghatározott

18.1. perek,

18.2. büntetőeljárás

megindítása,

19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése,

20. a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,

21. a tulajdonjog fenntartással történt eladás,

22. a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,

23. a ranghely megváltoztatása,

24. a társasházakról szóló törvény szerinti,

24.1. a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása,

24.2. a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább négyötödét feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása,

továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,

25. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,

26. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,

27. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog.

(2) Az (1) bekezdés 1–14. pontjában meghatározott tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a feljegyzés visszamenőleges hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni. A 15–27. pontban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik jogszerzővel szemben.”

(2) Az Inytv. a következő 38. §-sal egészül ki:

„38. § (1) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell, és ahhoz csatolni kell a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.

(2) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell és ahhoz csatolni kell a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás e minőségének igazolására szolgáló, a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt.

(3) Az egyoldalú jogügylettel létesített bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban a vagyonkezelőre az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.”

(4) Az Inytv. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzéssel egyidejűleg a vagyonrendelő és a szerződésben név szerint feltüntetett kedvezményezett megjelölésével a 17. § (1) bekezdés 27. pontja szerinti tényt, – külön erre irányuló kérelem nélkül is – fel kell jegyezni.”

(5) Az Inytv. 50. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét az ingatlan elidegenítése esetén a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni kell.”

(6) Az Inytv. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § (1) A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot – a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után – kézbesíteni kell

a) a kérelmezőnek az eredeti aláírással ellátott okirattal, ha ezt az okiratot nem kell az állami adóhatóságnak továbbítani,

b) annak, aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált, illetőleg akinek érdekében a jogot vagy tényt bejegyezték,

c) annak, akinek bejegyzett joga módosult vagy megszűnt, illetőleg akinek érdekében a bejegyzett jog vagy tény módosult vagy megszűnt,

d) tulajdoni hányadot érintő tulajdonjog-bejegyzés esetén valamennyi tulajdonostársnak,

e) a földrészlet tulajdonosának, ha egyéb önálló ingatlan tulajdonjogát ruházták át,

f) az ingatlan tulajdonosának, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetnek és mindazoknak, akiknek jogát az új bejegyzés érinti, kivéve ha az ingatlanügyi hatóság hatósági határozat alapján vagy a bíróság megkeresésére a 17. § (1) bekezdés 1–10. pontjában meghatározott tényt jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba,

g) telekalakítás esetén az építésügyi hatóság részére,

h) külföldi jogi vagy magánszemély, továbbá a termőföldről szóló törvény szerinti tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyzett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet termőföldnek nem minősülő ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzése esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalnak,

i) adó- és illetéktartozás behajtására irányuló végrehajtási jog bejegyzéséről az állami adóhatóságnak,

j) ha az érdekelt kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a gyámhatóságnak,

k) felszámolás vagy végelszámolás alatt álló jogosult esetében a felszámolónak, illetve a végelszámolónak,

l) a termőföldről szóló törvény szerinti tagállami állampolgár termőföld tulajdonszerzése esetén – a bejegyzés alapját képező okirat másolatával együtt – a mezőgazdasági igazgatási szervnek.

(2) Az elutasító határozatot kézbesíteni kell

a) a kérelmezőnek az eredeti aláírással ellátott okirat egy példányával együtt,

b) annak részére, aki a kérelem teljesítése esetén a bejegyzéssel jogot szerezne, továbbá

c) annak, akinek a kérelmére (megkeresésére) valamely jogilag jelentős tényt kellene az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezni.

(3) A döntést a jogi képviselővel eljáró ügyfél részére a jogi képviselője útján kell kézbesíteni. A kérelmet elutasító határozatot, valamint az eljárást megszüntető végzést a kérelmezőnek is kézbesíteni kell.

(4) A hagyatékátadó végzés alapján hozott határozatot a közjegyző részére csak akkor kell kézbesíteni, ha az egészben vagy részben elutasítást tartalmaz.

(5) A jogorvoslati kérelem benyújtása tényének bejegyzését a beadványra vezetett határozattal (záradékkal) kell igazolni. Erről a kérelmezőt értesíteni nem kell.

(6) Hirdetményi úton kézbesíti az ingatlanügyi hatóság a döntését azon jogosult részére, akinek az ingatlan-nyilvántartásba lakcíme nincs bejegyezve, vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal történő összevetés alapján megállapítható, hogy az ingatlan-nyilvántartásba felvett lakcím időközben megszűnt.

(7) Az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően

a) az ügyfélnek az elsőfokú eljárást lezáró döntés meghozataláig előterjesztett írásbeli kérelmére a nem fellebbező ügyfelet, és

b) tulajdoni hányadot érintő tulajdonjog-bejegyzés esetén a nem fellebbező tulajdonostársat

tájékoztatja arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé, illetve arról, hogy a fellebbezést valamennyi fellebbező ügyfél visszavonta.

(8) Nem kell a (7) bekezdés b) pontját alkalmazni abban az esetben, ha az elővásárlási jog jogosultjával a tulajdonjog megszerzésére irányuló szerződést, vételi ajánlatot kizárólag a külön jogszabályban meghatározott hirdetményi úton kell közölni.”

(7) Az Inytv.

- a) 16. § g) pontjában a „valamint vételi jog,” szövegrész helyébe a „vételi, valamint eladási jog,”,

- b) 32. § (3) bekezdésében a „vételi jog,” szövegrész helyébe a „vételi jog, eladási jog,”,

- c) 50. § (2) bekezdés d) pontjában az „a vételi jogot” szövegrész helyébe az „a vételi jogot, az eladási jogot,”,

- d) 68. § (1) bekezdésében a „4. § (2a) bekezdése” szövegrész helyébe a „68/A. §”

szöveg lép.

60. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 9. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A járműnyilvántartás tartalmazza a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét.”

(2) A Kknyt. 19. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

„d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelesek nyilvántartásához a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), af) alpontjában, valamint a b) pont ba) és bc) alpontjában meghatározott adatokat és a járművezető egészségi és pályaalkalmassági adatait, valamint a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve vagy nyomozó hatósága részére biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelése céljából a 9. § (1)–(1b) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat;”

(3) A Kknyt. 19. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

„f) az adóhatóság az adóigazgatási eljáráshoz a 8. §(1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, valamint a b) pont ba) és bc) alpontjában, a 9. § (1)–(1b) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a)–c) pontjában és a 9/A. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat;”

61. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban e §-ban: Szt.) 3. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a kezelt vagyon, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;”

(2) Az Szt. 3. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) E törvény alkalmazásában:

1. kezelt vagyon: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerinti kezelt vagyon (szerződésenként külön-külön);

2. vagyonrendelő: az a személy, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonrendelőnek minősül;

3. bizalmi vagyonkezelő: az a személy, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonkezelőnek minősül;

4. bizalmi vagyonkezelés: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelő által végzett tevékenység.”

(3) Az Szt. a következő 7/B. §-sal egészül ki:

„7/B. § A kezelt vagyonra e törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kezelt vagyon beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a bizalmi vagyonkezelő – kezelt vagyononként elkülönítve – teljesíti.”

(4) Az Szt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A kezelt vagyonra szóló tartós követelést, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni.”

(5) Az Szt. 27. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kezelt vagyonra szóló tartós követelést a vagyonrendelőnél tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a mérlegben.”

(6) Az Szt. a következő 40/A. §-sal egészül ki:

„40/A. § (1) Kezelt vagyonnál a saját tőke az induló tőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.

(2) Az induló tőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök 50. § (9) bekezdése szerinti értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével.

(3) A tartalék növekedéseként kell kimutatni:

a) a kezelt vagyon előző üzleti évi mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ide értve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is;

b) a tartalékba a lekötött tartalékból visszavezetett összeget a lekötés feloldása alapján.

(4) A tartalék csökkenéseként kell kimutatni:

a) a kezelt vagyon előző üzleti évi mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ide értve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is;

b) a tartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét;

c) a bizalmi vagyonkezelés során teljesített hozamkifizetés összegét.

(5) A tartalékból kell lekötni, és a lekötött tartalékba átvezetni a 38. § (3) bekezdés c), d), g) pontja szerinti összegeket. A lekötött tartalék feloldását a tartalékkal szemben kell elszámolni.

(6) Értékelési tartalékként a 39. § (1) bekezdése szerinti összegeket lehet kimutatni.

(7) Bizalmi vagyonkezelés során a tárgyévi adózott eredményből, illetve a tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az induló tőke összege alá.

(8) Bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke (negatív tartalék, illetve tárgyévi mérleg szerinti veszteség esetén a tartalékkal, illetve a tárgyévi mérleg szerinti veszteséggel csökkentett induló tőke) összegéig kerülhet sor. Évközi vagyonkiadásnál a kiadható vagyon megállapításánál a közbenső mérlegben kimutatott negatív adózott eredményt is figyelembe kell venni.”

(7) Az Szt. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kezelt vagyonra szóló tartós követelés bekerülési értéke a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti, együttes értéke.”

(8) Az Szt. 54. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kezelt vagyonra szóló tartós követelésre értékvesztést kell elszámolni annak könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

(11) A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott induló tőkéjének, tartalékának és mérleg szerinti eredményének együttes összegét kell figyelembe venni.”

(9) Az Szt. 77. § (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Az egyéb bevételek között kell kimutatni:)

„i) a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékét;

j) a vagyonrendelőnél a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor az átvett vagyon vagyonrendelőnek járó összegét.”

(10) Az Szt. 81. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)

„i) a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékét;

j) a vagyonrendelőnél a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegét.”

(11) Az Szt. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredményből járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot, valamint a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozamot is), amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.”

(12) Az Szt. 154. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bizalmi vagyonkezelő mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség, valamint a 155. § szerinti könyvvizsgálati kötelezettség alól a kezelt vagyon éves beszámolójának, illetve egyszerűsített éves beszámolójának könyvvizsgálata és közzététele tekintetében.”

62. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 34. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A mintaoltalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen)

„n) azt, ha a mintaoltalmi igény vagy a mintaoltalomból eredő jogok bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartoznak.”

63. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Adózónak kell tekinteni a kezelt vagyont.”

(2) Az Art. „Az adózó képviselete” alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) A kezelt vagyon adózása tekintetében a bizalmi vagyonkezelő jár el.

(2) A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adókötelezettségeit saját nevében, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámának feltüntetésével teljesíti, továbbá gyakorolja a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget megillető jogokat.

(3) A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adózással összefüggő iratait elkülönülten tartja nyilván.

(4) Az adóhatóság a kezelt vagyont megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a kezelt vagyon adóügyeivel összefüggésben a bizalmi vagyonkezelő által nyitott belföldi pénzforgalmi számla javára történő átutalással teljesíti.”

(3) Az Art. 16. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdéstől eltérően a kezelt vagyon esetében kizárólag a (3) bekezdés b), c), g) és l) pontja szerinti adatokat kell bejelenteni az állami adóhatósághoz.”

(4) Az Art. 178. §-a a következő 40. ponttal egészül ki:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„40. kezelt vagyon: a Polgári Törvénykönyv szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.”

64. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 25. § (1) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:

(A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza)

„z) azt a tényt, hogy a cég tagja e jogállását bizalmi vagyonkezelőként szerezte meg.”

(2) A Ctv. 25. § (1) bekezdés v) pontjában a „végét.” szövegrész helyébe a „végét,” szöveg lép.

(3) A Ctv. 2. számú melléklet I. pontja a következő 13. alponttal egészül ki:

[Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]

„13. ha a cég tagja e jogállását bizalmi vagyonkezelőként szerezte, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy annak olyan kivonata, amely tartalmazza a szerződést kötő felek azonosító adatait, továbbá nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő esetén a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítvány.”

65. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján

a) a kezelt vagyon bizalmi vagyonkezelő részére történő átadásakor, valamint

b) a kezelt vagyon vagy annak haszna egészének vagy egy részének a vagyonrendelővel megegyező kedvezményezett részére történő kiadásakor,

feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek szerint történik [az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: bizalmi vagyonkezelés].”

(2) Az Áfa tv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az apport [17. § (1) bekezdés], a jogutódlás [17. § (2) bekezdés], az üzletág-átruházás [17. § (4) bekezdés], továbbá a bizalmi vagyonkezelés [17. § (5) bekezdés] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:

a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;

b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek – a (2) bekezdésben említett eltéréssel – a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;

c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.”

(3) Az Áfa tv. 18. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli]

„g) a 17. § (5) bekezdés a) pontja esetén a vagyonrendelőt, b) pontja esetén pedig a bizalmi vagyonkezelőt,”

[azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.]

(4) Az Áfa tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, az azok közül értelemszerűen alkalmazandó feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra, a jogutódlásra, az üzletág-átruházásra, valamint a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll.”

66. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[E törvény hatálya – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed arra, aki a Magyarország területén]

„n) bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez.”

(2) A Pmt. 1. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Nem tartozik e törvény hatálya alá)

„e) a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő.”

(3) A Pmt. 5. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdésének]

„h) n) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal).”

(4) A Pmt. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 5. § a)–c) és f)–h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenység gyakorlása során biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését.”

(5) A Pmt. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyelet ellátása során – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az 5. § c) és f)–h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és az MNBtv. rendelkezései szerint jár el.”

(6) A Pmt. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény rendelkezéseinek a megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)–c) és f)–h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) felhívja a szolgáltatót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;

b) javaslatot tesz a szolgáltatónak

ba) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetők) speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére;

bb) a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására;

bc) vizsgálat lefolytatására a szabályzat szerint és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésre;

c) figyelmezteti a szolgáltatót;

d) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, és egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését;

e) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására;

f) az a)–e) pontban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötszázmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)–j), k) és n) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.”

(7) A Pmt. a következő alcímmel és 38/A. §-sal egészül ki:

„A bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatókra vonatkozó eltérő rendelkezések

38/A. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók részére a Hivatal egységes szabályzatot készít, amely a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók tekintetében a 33. §-ban foglalt belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter hagyja jóvá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot a Hivatal köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot a Hivatal köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.”

67. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) Mellékletének „A kötelezett személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok.” III. rész B) pont címe helyébe a következő cím lép:

„B) Nagy értékű ingóságok (ideértve a lízingelt, valamint a vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakat, illetve e vagyontárgyak vagyonkezelőjeként, kedvezményezettjeként megszerzett – előző pontokba nem tartozó – hasznait)”

(2) A Vnyt. Mellékletének „A kötelezett személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok.” V. rész címe és nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet is) fennálló tisztsége vagy érdekeltsége (ideértve a vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelésbe adott érdekeltséget, illetve a részesedés vagyonkezelőjeként, kedvezményezettjeként megszerzett – előző pontokba nem tartozó – hasznát):”

(3) A Vnyt. Mellékletének „A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatai, valamint jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok” III. rész B) pont címe helyébe a következő cím lép:

„B) Nagy értékű ingóságok (ideértve a lízingelt, valamint a vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakat, illetve e vagyontárgyak vagyonkezelőjeként, kedvezményezettjeként megszerzett – előző pontokba nem tartozó – hasznait)”

(4) A Vnyt. Mellékletének „A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatai, valamint jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok” V. rész címe és nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet is) fennálló tisztsége vagy érdekeltsége (ideértve a vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelésbe adott érdekeltséget, illetve a részesedés vagyonkezelőjeként, kedvezményezettjeként megszerzett – előző pontokba nem tartozó – hasznát):”

(5) A Vnyt. Mellékletének „A kötelezett személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok” III. rész A)

- a) 1. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a „haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg,

- b) 2. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a „haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg,

- c) 3. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a „haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg,

- d) 4. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a „haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg

lép.

(6) A Vnyt. Mellékletének „A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatai, valamint jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok” III. rész A)

- a) 1. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a „haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg,

- b) 2. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a „haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg,

- c) 3. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a „haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg,

- d) 4. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a „haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg

lép.

68. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó a halálakor közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám, gondnok vagy bizalmi vagyonkezelő volt, ennek tényét, valamint azoknak a vagyontárgyaknak, iratoknak a jegyzékét, amelyek az örökhagyó e tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell feltüntetni.”

(2) A Hetv. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a leltározás során az örökhagyó bizalmi vagyonkezelési szerződése a jegyző vagy a közjegyző birtokába kerül, vagy egyébként adat merül fel ilyen szerződés létrejöttére, vagy arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó bizalmi vagyonkezelő volt, a jegyző vagy a közjegyző haladéktalanul értesíti a halálesetről a szerződésben szereplő vagyonrendelőt, további vagy új vagyonkezelőt és a kedvezményezettet.”

69. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 89. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A képviselő a házelnöknek köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem eső)

„b) önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben fennálló részesedését (tagsági viszonyát), az e szervezetekben betöltött vezető tisztségviselői megbízatását, felügyelő bizottsági tagságát, továbbá bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői illetve kedvezményezetti jogállását,”

71. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 35. alpontjában az „a közúti ellenőri” szövegrész helyébe az „a kezelői ellenőri” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Kjtv. 29. § (4) bekezdése.

(2) A Cstv. 24/A. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a felszámolást a bíróság nem rendeli el, az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a hitelező viseli. A felszámolás elrendelése esetén a bíróság hivatalból rendelkezik a letétbe helyezett összeg visszautalásáról, ebben az esetben az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az 57. § (2) bekezdés i) pontja szerinti felszámolási költségként kell elszámolni és kifizetni.

(2b) Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a bíróság – a 21/B. §-ban foglaltak szerint – hivatalból rendeli el a felszámolást, egyidejűleg a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelőt rendeli ki ideiglenes vagyonfelügyelőnek, az ideiglenes vagyonfelügyelő díjának előlegezésére a 21/B. §-ban foglaltakat, a díj kifizetésére és elszámolására vonatkozóan az 57. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.”

(4) A Cstv. 27/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével – a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint – haladéktalanul kirendeli a felszámoló szervezetet (a továbbiakban: felszámoló). Az eljáró felszámoló kirendelése átlátható, ellenőrizhető módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges felszámolói kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és – az eljárás költségeinek csökkentése érdekében – figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. Felszámolóként – a IV. fejezetben foglaltak kivételével – az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében. A felszámolói névjegyzék 27/C. § (4) bekezdés szerinti adatai nyilvánosak.”

(5) A Cstv. 27/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost jelöl ki, aki büntetlen előéletű, nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, nem áll fel vele szemben a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi, illetve kizáró ok, és megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. Felszámolóbiztosnak csak a 27/C. § (1) bekezdésében említett felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező olyan személy jelölhető ki, aki legalább egy év időtartamú, felszámoló szervezetnél töltött szakmai gyakorlatot tud igazolni. A kijelölést megelőzően a felszámoló számára nyilatkozatot kell tenni arról, hogy nem esik kizáró ok alá, továbbá az adott eljárásban a személyével összefüggésben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok. A kijelölt felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.”

(6) A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,)

„ba) aki az adós vagy az adós kizárólagos vagy többségi részesedésével rendelkező gazdasági társaság tulajdonosa vagy hitelezője (ide nem értve, ha a hitelezői követelés a végelszámolót vagy felszámolót, vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt megillető díj, költségtérítés),”

(7) A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés b) pont bi) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,)

„bi) akit a felszámoló a felszámolás elrendelését megelőzően – felmentett felszámolóbiztos helyett kijelölt új felszámolóbiztos esetén pedig a felszámolóbiztos kijelölését megelőzően – nem jelentett be a felszámolói névjegyzéket vezető szervnek,”

(8) A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés b) pontja a következő bj) és bk) alponttal egészül ki:

(Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,)

„bj) aki többségi részesedéssel rendelkezik olyan – Európai Gazdasági Térségen kívüli államban bejegyzett – gazdasági társaságban vagy más vállalkozásban, amely államban jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék,

bk) akit a felszámolók névjegyzékét vezető szerv – a bíróság (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján, a jogszabálysértésre tekintettel – nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételtől számított 3 évig.”

(9) A Cstv. 27/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A felszámoló a kirendelését tartalmazó végzés kézhezvételétől – vagy ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől – számított két munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kirendelést kizárási ok esetén, továbbá akkor utasíthatja vissza, ha az adós székhelye kívül esik a felszámolónak a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett működési területén. A felszámolót kirendelő végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolók névjegyzékéből való törlését.

(5a) A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles az általa kijelölt felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét bejelenteni a bíróságnak, és csatolja a felszámolóbiztos azon nyilatkozatát, hogy személyével összefüggésben nem áll fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ha ilyen ok később bekövetkezik, azt haladéktalanul bejelenti a felszámolónak, és kezdeményezi a felszámolótól a kijelölése visszavonását. A felszámoló köteles bejelenteni a bíróságnak és a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek, ha a felszámolóbiztossal szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy pedig a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya, vagy – tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása – megszűnt, vagy a kijelölését visszavonta, külön megjelölve azt, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. A felszámoló két munkanapon belül köteles az új felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét bejelenteni.”

(10) A Cstv. 27/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a kirendelést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből törölték, vagy a felszámoló szervezet ellen felszámolás, kényszer-törlési eljárás indult, vagy végelszámolás alatt áll, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A névjegyzékből való törlést a nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározott módon közzéteszi, továbbá elektronikus úton, haladéktalanul értesítést küld minden ítélőtáblának, törvényszéknek.

(6a) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt nem került be a felszámolók névjegyzékébe. Az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámolókról a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról, továbbá ellátja a szakmai beszámoltatásukkal és hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is. Ezekre a felszámolókra és az e törvényben meghatározott végzettséggel, képesítéssel, szakképesítéssel rendelkező tagjaikra foglalkoztatottaikra (ide értve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is) az e törvényben és a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott követelmények irányadók. A nyilvántartó szerv a 27/C. § (5) bekezdésben foglaltak esetén az e bekezdés szerinti felszámoló szervezetet az ott meghatározott mértékű bírsággal sújthatja. Ha az e bekezdésben említett felszámolókat súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés miatt a csődeljárásban vagy felszámolás eljárásban eljáró bíróság egy naptári éven belül legalább két ügyben vagy két éven belül legalább három ügyben felmentette, akkor – a nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján – a többi folyamatban lévő eljárásból is az eljáró bíróság által felmentésre kerülnek. A felmentésről szóló végzést a névjegyzéket vezető szerv értesítésének kézhezvételétől számított 15 napon belül kell meghozni. Törölni kell a hatósági nyilvántartásból az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámolót, ha valamennyi folyamatban lévő csődeljárás, felszámolási eljárás jogerősen lezárult. Az erről szóló adatot a felszámolónak kell bejelentenie a névjegyzéket vezető szervnek, a jogerős végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül. Az adatszolgáltatás késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a bíróság a felszámoló vezetőjére 50 000 Ft-tól 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.”

(11) A Cstv. 27/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bíróság – erre irányuló kifogás hiányában is – felmenti a felszámolót, ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat, ide értve azokat az eseteket is, amikor a felszámoló felmentését e törvény – jogszabálysértés esetén – a bíróság számára kötelezővé teszi. A bíróság akkor is felmenti a felszámolót, ha az a székhelyén vagy fióktelepén nem található, vagy ha az e törvényben meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok alá eső felszámolóbiztost nevezett ki. A felszámolót felmentő végzésben a bíróság új felszámolót is kirendel. A felszámoló felmentését az említett okokra hivatkozva a hitelezői választmány (hitelezői választmány hiányában a hitelezői képviselő vagy bármelyik hitelező) is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában annak beérkezésétől számított 8 napon belül dönt, és felmentésről rendelkező végzés meghozatala esetén egyidejűleg új felszámolót rendel ki. A bíróság a felszámoló jogszabálysértés miatt történő felmentéséről, valamint az eljáró felszámolóbiztosnak az (5a) bekezdés szerinti adatairól 5 munkanapon belül elektronikus úton adatot szolgáltat a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek. A felszámolók névjegyzékét vezető szerv ezekről a felszámolóbiztosokról és azoknak az e bekezdésben hivatkozott adatairól hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a bíróságok és a felszámolók elektronikus úton adatszolgáltatást kérhetnek.”

(12) A Cstv. 27/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben említett szakirányú szakképzettséggel rendelkező személynek legalább 2 évenként szakmai továbbképzésen kell részt vennie, és az erről szóló igazolást a felszámolónak be kell mutatnia.”

(13) A Cstv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul kirendeli a felszámolót, majd elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.”

(14) A Cstv. a következő 30. §-sal egészül ki:

„30. § A felszámoló köteles az adós vagyonára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a közhiteles nyilvántartásokat, a pénzügyi intézményeket, az értékpapírszámlát vezető és az egyéb pénzpiaci eszközöket kezelő szolgáltatókat megkeresni.”

(16) A Cstv. 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A felszámoló haladéktalanul gondoskodik az adós iratanyagának – ideértve az adós vezetője által a 31. § alapján átadott iratokat is – rendezéséről és megőrzéséről.”

(20) A Cstv. 57. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A felszámolási költségek a következők:)

„i) a h) pontban nem említett esetekben az ideiglenes vagyonfelügyelő díja.”

(21) A Cstv. 65. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletet]

„c) többségi állami befolyással működő gazdálkodó szervezet, továbbá az olyan egyesület, alapítvány esetében, ahol az alapítói jogokat, a tagokat megillető szavazati jogokat központi költségvetési szerv vagy más állami szerv gyakorolja,

ca) csődeljárás esetén legkésőbb az egyezség megkötéséig,

cb) felszámolási eljárás esetén ha egyezségi tárgyalásra kerül sor, az egyezség megkötéséig, egyezségkötés hiányában pedig legkésőbb a felszámolási záró mérleg bíróságnak történő benyújtásáig”

(hirdetheti ki.)

(22) A Cstv. a következő 83/K. §-sal egészül ki:

„83/K. § (1) A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi XV. törvény) megállapított 26. § (5) bekezdésben az adós számára a felszámolási költségekre vonatkozóan előírt céltartalékképzési kötelezettség azokban az eljárásokban irányadó, amelyekben a felszámolást első fokon elrendelő végzést 2014. április 1-jét követően hozta meg a bíróság.

(2) A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/A. § (5) és (5a) bekezdést a 2014. március 15-ét követően hozott kirendelő végzésekre kell alkalmazni.

(3) A 2014. március 15-én folyamatban lévő ügyekben a 2014. évi XV. törvénnyel módosított 28. § (1) bekezdést akkor kell alkalmazni, ha 2014. március 15-én

a) a felszámolás elrendelésére első fokon még nem került sor, vagy

b) a felszámolást elrendelő első fokú végzés még nem emelkedett jogerőre, és olyan felszámoló került kirendelésre, amely nem szerepel a 2014. évben hivatalosan közzétett új felszámolói névjegyzékben vagy

c) a felszámolást elrendelő első fokú végzés még nem emelkedett jogerőre, azonban olyan ideiglenes vagyonfelügyelő került kirendelésre, amely nem szerepel a 2014. évben hivatalosan közzétett új felszámolói névjegyzékben.

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben az első fokú bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót hivatalból felmenti, és ideiglenes vagyonfelügyelő felmentése esetén másik ideiglenes vagyonfelügyelőt rendel ki hivatalból a 27/A. § (1) bekezdés szabályai szerint. Az első fokú bíróság a felmentett ideiglenes vagyonfelügyelő díjazását a felmentésről rendelkező végzésében az addig elvégzett tevékenység és munkateher alapján, arányosan határozza meg.

(5) A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/C. § (1) bekezdés szerinti követelménynek 2015. október 1-jéig kell eleget tenni, és a 27/C. § (1) bekezdése, továbbá a 83/B. § (3) bekezdése szerinti követelmény teljesüléséről szóló nyilatkozatot és dokumentumokat 2015. november 1-jéig kell a névjegyzéket vezető szervnek megküldeni.

(6) A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/C. § (1a) bekezdés szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségnek először 2015. december 31-éig kell eleget tenni, és a továbbképzésen való részvételről kiállított dokumentumot 2016. január 31-éig kell a névjegyzéket vezető szervnek megküldeni.

(7) A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/C. § (2) bekezdés f) pontjában a vagyonfelügyelői tevékenységért felelős személy kinevezésére vonatkozó szabályt a 2014. április 1-jét követően elrendelt csődeljárásokra kell alkalmazni.

(8) A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/A. § (3) bekezdése szerinti legalább egy éves szakmai gyakorlatot először 2016. január 1-jétől kell igazolni a felszámolóbiztosi kijelöléshez.

(9) A 2014. évi XV. törvénnyel beiktatott 46. § (4a) bekezdésében említett bérleti vagy használati szerződések fenntartásához 2014. június 30-áig be kell szerezni a hitelezői választmány, illetve a hitelezők képviselője, vagy ha ilyen sincs, akkor az összes hitelező jóváhagyását. Ha a jóváhagyásra további 2014. augusztus 1-jéig nem kerül sor, akkor az említett szerződéseket a felszámoló köteles felmondani.

(10) A 2014. évi XV. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat a 2014. március 15-e előtt már elrendelt csődeljárások és felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kihirdetésére vonatkozó – 2014. március 14-én hatályos – 65. § (2) bekezdése szerinti határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalás lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására. Ha a 2014. évi XV. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelet kihirdetésére 2014. március 15-én már folyamatban lévő csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kerül sor, a bíróságnak a rendelet hatályba lépését követő 3 munkanapon belül fel kell mentenie a korábbi felszámolót. A 66. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentett felszámoló díjazását a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan határozza meg, az állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A felmentett felszámolót megilleti továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel és az 59. § (1) bekezdése és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad.”

(23) A Cstv. 84/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

„c) a felszámolói névjegyzékbe való felvétel és az onnan való törlés részletes feltételeit és eljárásrendjét, a névjegyzék adatainak változásával összefüggő szabályokat, a felszámolók adatszolgáltatásának, szakmai beszámoltatásának, hatósági ellenőrzésének részletes szabályait, valamint azoknak a vagyoni biztosítékoknak a körét, mértékét és rendelkezésre bocsátásának módját, amelyekkel a felszámolónak rendelkeznie kell,”

(24) A Cstv. 84/A. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

„d) a felszámolók, vagyonfelügyelők, ideiglenes vagyonfelügyelők eljárására és tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat,”

(25) A Cstv. 84/A. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

„e) a felszámolók névjegyzékébe nem került – de a 27/A. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a folyamatban lévő csődeljárásokban, felszámolási eljárásokban vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, felszámolóként való közreműködésre jogosult – felszámoló tevékenységével, nyilvántartásával, szakmai beszámoltatásával, adatszolgáltatásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő részletes szabályokat.”

(26) A Cstv.

- a) 21/B. §-ában a „vagyonfelügyelő megbízatása” szövegrész helyébe a „vagyonfelügyelő kirendelése” szöveg,

- b) 27/A. § (2) bekezdésében a „kijelölhetők” szövegrész helyébe a „kirendelhetők” szöveg,

- c) 27/A. § (4) bekezdés b) pontjának nyitó szövegrészében a „nevezhető ki” szövegrész helyébe a „jelölhető ki” szöveg,

- d) 27/C. § (1) bekezdésében a „legfeljebb öt” szövegrész helyébe a „legfeljebb három” szöveg,

- e) 27/C. § (2) bekezdés f) pontjában a „dátumával együtt” szövegrész helyébe a „dátumával, továbbá az általa felszámolóbiztosként illetve vagyonfelügyelői tevékenység ellátásáért felelős, az e törvényben meghatározott szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevével, hivatali levelezési címével együtt,” szöveg,

- f) 27/C. § (4) bekezdés a) pontjában a „nevét,” szövegrész helyébe a „nevét, postai és elektronikus levelezési címét,” szöveg,

- g) 27/C. § (2) bekezdés f) pontjában a „nyolc napon belül” szövegrész helyébe az „öt napon belül” szöveg,

- h) 27/C. § (4) bekezdés f) pontjában a „lakcímét.” szövegrész helyébe a „lakcímét, szakképzettségét, a szakirányú szakképzettséggel rendelkezők szakmai gyakorlatát.” szöveg,

- i) 27/C. § (5) bekezdésében a „(2) bekezdés f) pontja szerinti kötelezettségét” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés f) pontja szerinti kötelezettségét, a kormányrendeletben előírt adatszolgáltatási vagy szakmai beszámolókészítési kötelezettségét” szöveg,

- j) 31. § (1) bekezdés g) pontjában a „felszámolás előtti tevékenységével” szövegrész helyébe a „felszámolás előtti tevékenységével, a vagyontárgyak elhelyezésével” szöveg,

- k) 49/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „ingóság árverése esetén” szövegrész helyébe az „ingóság árverése esetén az árverési előleg összegét és” szöveg,

- l) 83/B. § (3) bekezdésében a „2012. június 1-jétől legfeljebb öt” szövegrész helyébe a „2015. október 1-jétől legfeljebb három” szöveg

lép.

(27) Hatályát veszti a Cstv. 24/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a bíróság hivatalból rendeli el a felszámolást, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelőt jelöli ki ideiglenes vagyonfelügyelőnek, és ebben az esetben az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az 57. § (2) bekezdés h) pontja szerinti felszámolási költségként kell elszámolni” szövegrész.

74. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

- a) 29. § (4) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú”,

- b)

szöveg lép.

75. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 34/D. § (1) bekezdés a) pontjában a „[Ptk. 685. § b) pont],” szövegrész helyébe a „[Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont],” szöveg lép.

76. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

- a) 175. § (3) bekezdésében

- aa) a „kárt” szövegrész helyébe a „kárt, illetve sérelemdíjat”,

- ab) a „kártérítésről” szövegrész helyébe a „kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről”,

- ac) az „a kárigény” szövegrész helyébe az „az ezek iránti igény”,

- b) 175. § (4) bekezdésében a „kárról” szövegrész helyébe a „kárról, illetve személyiségi jogsértésről”,

- c) 175. § (5) bekezdésében a „kár” szövegrész helyébe a „kár, illetve sérelemdíj iránti igény”,

- d) 601. § (4) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjában felsoroltakat” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet”

szöveg lép.

77. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.)

- a)

- b) 4. § (4) bekezdésében és 4. § (6) bekezdésében a „bankgaranciát” szövegrész helyébe a „garanciát” szöveg,

- c) 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „bankgaranciából” szövegrész helyébe a „garanciából” szöveg,

- d) 5. § (3) bekezdés b) pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garancia” szöveg,

- e) 18/B. §-ában az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47. § (1) bekezdésében” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az MFB tv. 18/B. §-ában az „és a Ptk. 81. § (3) bekezdésében” szövegrész.

78. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 37. § (1) és (6) bekezdésében, 38. § (1) és (7) bekezdésében, valamint 45. § (1) bekezdés a) pontjában a „közüzemi” szövegrészek helyébe a „közszolgáltatási” szöveg lép.

(2) A Tszt. 39. §-ának nyitó szövegrészében és 39. § c) pontjában a „közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg lép.

79. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 21. § (2) bekezdésében az „a Ctv. mellékletét képező szerződésminta” szövegrész helyébe a „szerződésminta” szöveg lép.

80. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 63. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon kívül csatolni kell a következőket is)

„a) ha alakuló ülés tartására került sor, az egyesület alakuló ülésének jegyzőkönyvét és jelenléti ívét, valamint az alapító tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával ellátott, az alapszabály – nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt – mellékletét képező tagjegyzéket, vagy

b) ha alakuló ülés tartására nem került sor, az alapító tagoknak az alapszabályt elfogadó egybehangzó akaratnyilatkozatát tartalmazó okiratot és az alapszabály – nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt – mellékletét képező tagjegyzéket és”

(2) A Cnytv. 98. § (4) bekezdésében a „2014. július 1-jén” szövegrész helyébe a „2015. január 1-jén” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Cnytv. 22. alcíme és 50. §-a.

82. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/K. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó esetleges vagyonjogi szerződése iránti tudakozódás céljából elektronikus úton megkeresi a nyilvántartást, valamint a bejegyzett adatok alapján a vagyonjogi szerződést beszerzi.”

83. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 4. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„8a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”

(2) A Kbt. 4. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„9. gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, illetve építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;”

(3) A Kbt. 4. §-a a következő 11a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„11a. „Írásbeli” vagy „írásban”: a közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási cselekmények tekintetében bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;”

(4) A Kbt. 4. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„16. meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:

a) vagyoni hozzájárulása, illetve részvénytársaság esetében a tulajdonában lévő részvények névértéke meghaladja a jegyzett tőke felét,

b) a tagok szavazatának többségével egyedül rendelkezik, vagy más tagok a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek,

c) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja;”

(5) A Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényt nem kell alkalmazni:

k) azokra a megállapodásokra, amelyeket]

„ka) a 6. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik,”

(6) A Kbt. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ahol e törvény vagy e törvény, illetve a felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlatkérő előírhatja az olyan nyilatkozat eredeti vagy hiteles másolatban történő benyújtását, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen: garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat). Nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén az ajánlat 61. § (1) bekezdése szerint benyújtott egy eredeti példányának a 60. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles elfogadni.”

(7) A Kbt. 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ajánlatkérő az ajánlattételi vagy részvételi határidőt meghosszabbítja, ha a kiegészítő tájékoztatást legkésőbb a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napon kérték, az ajánlatkérő azonban nem tudja a tájékoztatást a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni. A határidő meghosszabbításáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíteni kell valamennyi gazdasági szereplőt, amely az eljárás iránt érdeklődését az ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában, valamint a nem hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplőt. A hirdetményben közzétett határidő meghosszabbítására nem kell alkalmazni a 41. § (2)–(3) bekezdését, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírta, hogy a dokumentáció (ismertető) vagy a részvételi jelentkezés elkészítéséhez rendelkezésre bocsátott kiegészítő iratok átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat a gazdasági szereplőket, akik a határidő meghosszabbításakor még nem vettek át dokumentációt (kiegészítő iratokat), a dokumentáció (kiegészítő iratok) átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban tájékoztatni.”

(8) A Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolása során az (5) bekezdés szerint más szervezet kapacitására a következő esetekben támaszkodhat:]

„c) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során – az a) pontban foglalt esetektől eltérően – akkor is, ha az adott alkalmassági követelmények nem a teljesítéskor ténylegesen rendelkezésre bocsátható erőforrásokra vonatkoznak. Ebben az esetben az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.”

(9) A Kbt. 56. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)

„g) harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a alapján két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozatban megállapított és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel, vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;”

(10) A Kbt. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amelynek tekintetében az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell az (1) bekezdés k) pont ka) alpontja szerinti feltételt megfelelően alkalmazni.”

(11) A Kbt. 57. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)

„c) korábbi közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, és a szerződésszegést két éven belül kelt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította;”

(12) A Kbt. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés – a 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, részajánlattétel biztosítása esetén részenként. Ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlattevő tett ajánlatot és végleges ajánlat írásbeli benyújtása a 92. § (7) bekezdése alapján nem kötelező, akkor a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét – részajánlattétel biztosítása esetén részenként – az utolsó tárgyalás alkalmával azt követően kell ismertetnie, hogy az ajánlattevő megtette végleges ajánlatát. E bekezdés rendelkezései nem zárják ki, hogy a becsült értékre és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegére vonatkozó adatokat az ajánlatkérő az e bekezdésben foglalt időpontokat megelőzően is az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők rendelkezésére bocsássa.”

(13) A Kbt. 67. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (7) bekezdés b) pontjától eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Ennek keretében átalánydíjas kivitelezési szerződés esetén a szakmai ajánlat részeként benyújtott árazott költségvetés tételei és egységárai pótolhatóak, módosíthatóak, kiegészíthetőek vagy törölhetőek, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár vagy annak értékelés alá eső összege változását nem eredményezi. Az ily módon javított árazott költségvetés tekintetében a 68. § nem alkalmazható.”

(14) A Kbt. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69–70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ide értve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2)–(3) bekezdés szerinti elemeket.”

(15) A Kbt. 92. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ajánlatkérőnek – amennyiben az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos információt – egyértelműen előzetesen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mikor fogja a tárgyalásokat lezárni. A tárgyalások lezárásaként az ajánlatkérő – amennyiben a változások nagyságrendje indokolja, új dokumentáció rendelkezésre bocsátásával – az ajánlattevőket egy végleges ajánlat írásban és zártan történő beadására hívja fel. Amennyiben az eljárásban csak egy ajánlattevő tett ajánlatot, a végleges ajánlat a tárgyaláson is megtehető, feltéve hogy azt az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban lehetővé tette. Építési beruházás esetében az ajánlati ár változásakor az azt alátámasztó árazott költségvetést is be kell nyújtani a végleges ajánlatban. Az ajánlatkérőnek a végleges ajánlatok beadásának határidejét is meg kell adnia.”

(16) A Kbt. 124. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes szervezet a 124. § (5) bekezdésében meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.”

(17) A Kbt. 125. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha

a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott valamely feltétel;

b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott valamely feltétel.”

(18) A Kbt. 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„126. § (1) Amennyiben az ajánlatkérő a szerződésben biztosítékot köt ki, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét az eljárást megindító felhívásban közölni kell. E §, valamint a 38. § (3) bekezdés s) pontjának rendelkezései nem alkalmazandóak a Ptk. Hatodik Könyvének XXVI. Fejezetében szabályozott, a szerződést megerősítő biztosítékokra.

(2) A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.

(3) A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.

(4) A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható elő azonban, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték a szerződés hatálybalépését, a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték a szerződés teljesítésének időpontját megelőzően álljon rendelkezésre. Bármely egyéb célból kikötött biztosíték esetében a biztosíték rendelkezésre állása attól az időponttól követelhető meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjától.

(5) A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő nyújtásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a közbeszerzési eljárásban nem kérhető.

(6) Biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban

a) előírja, hogy a biztosítékok az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújthatóak óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével (átutalásával), bank vagy biztosító által vállalt garancia vagy banki készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel, vagy

b) megjelöl egy vagy több – az a) pontban nem szereplő – biztosítéki formát, illetve biztosíték nyújtási módot, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt, vagy az a) pontban meghatározott formában, illetve módon.

(7) A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában az ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a biztosíték vagy annak meghatározott része az ajánlattevőnek a (rész)teljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján kerüljön biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(8) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél a (6)–(7) bekezdésben foglalt egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.”

(19) A Kbt. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„127. § (1) Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha

a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;

b) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei;

c) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [79. § (5) bekezdése, 124. § (6)–(7) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [9. § (1) bekezdés k) pontja], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül.

(3) Az (1) bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.

(4) Semmis – a késedelmi kamat tekintetében a Ptk. 6:155. § (4) bekezdésében lehetővé tett eset kivételével – a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását.

(5) E törvény rendelkezései nem zárják ki a Ptk. 6:95. §-ának alkalmazását a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében. Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül a közbeszerzési eljárás szabályainak (ide nem értve a szerződés tartalmi elemeit szabályozó rendelkezéseket) megsértése abban az esetben eredményezi a szerződés érvénytelenségét, amennyiben az adott jogsértés súlyára és jellegére tekintettel a szerződés érvényessége a törvény céljaival és alapelveivel összeegyeztethetetlen lenne.”

(20) A Kbt. 128. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)–(2) bekezdés szerinti teljesítési kötelezettséget teljesítheti az ajánlattevőként szerződő fél vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódja, ha ezek valamelyike mint jogi személy átalakul, szétválik, más jogi személlyel egyesül vagy a rá vonatkozó szabályok szerint más módon jogutódlással megszűnik.”

(21) A Kbt. 129. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet, ilyen szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint nem alakulhat át, nem válhat szét és nem egyesülhet más jogi személlyel.”

(22) A Kbt. 130. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Építési beruházás megvalósítására kötött kivitelezési szerződés esetében az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben – a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel – meghatározott határidőben nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.

(3) Építési beruházások esetében a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 6:130. § (1)–(3) bekezdésétől eltérő sajátos szabályokat állapíthat meg.

(4) Támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet is az ajánlatkérőként szerződő félre irányadó, a Ptk. 6:130. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni.”

(23) A Kbt. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 127. § (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka.”

(24) A Kbt. 163. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint szab ki a bíróság bírságot akkor is, ha a minősített beszerzési eljárás vagy a védelmi beszerzési eljárás alapján, illetve annak mellőzésével megkötött szerződést arra tekintettel nyilvánítja érvényessé, hogy az érvénytelenség súlyosan veszélyeztetné az állam biztonsági érdekei szempontjából alapvető fontosságú, szélesebb körű védelmi vagy biztonsági programot.”

(25) A Kbt. 164. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és az e törvényben foglaltak szerint alkalmazza.

(5) Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 127. § (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka.”

(26) A Kbt. 164. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (6) bekezdés szerinti egységes perben a Pp. XX. Fejezetét a 161. § (2) bekezdésében, a 162. § (1)–(3) bekezdésében, valamint a 163. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az (5) bekezdésben foglaltak szerint szab ki a bíróság bírságot akkor is, ha a minősített beszerzési eljárás vagy a védelmi beszerzési eljárás alapján, illetve annak mellőzésével megkötött szerződést arra tekintettel nyilvánítja érvényessé, hogy az érvénytelenség súlyosan veszélyeztetné az állam biztonsági érdekei szempontjából alapvető fontosságú, szélesebb körű védelmi vagy biztonsági programot.”

(27) A Kbt. 165. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos polgári jogi igény érvényesítése – illetve a szerződés érvénytelenségére történő hivatkozás – e törvénynek vagy végrehajtási rendeleteinek a szerződés tartalmi elemeit meghatározó rendelkezéseinek megsértésén alapul.”

(28) A Kbt. 172. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki)

„a) cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott;”

(29) A Kbt. 181. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) E törvénynek a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvénnyel (a továbbiakban: Mód3. tv.) megállapított 4. § 2. pont b) és c) alpontja, 8a., 9., 11a., valamint 16. pontja, 9. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontja és (2) bekezdése, 36. § (3) bekezdése, 45. § (4) bekezdése, 49. § (6) bekezdése, 50. § (3) bekezdése, 55. § (6) bekezdés c) pontja, 56. § (1) bekezdés g) pontja és (2) bekezdése, 57. § (1) bekezdés c) pontja, 59. § (2) bekezdése, 62. § (4) bekezdése, 67. § (8) bekezdése, 80. § (1) bekezdése, 92. § (7) bekezdése, 125. § (5) bekezdése, 126. §-a, 127. §-a, 163. § (2) bekezdése, 163. § (4) bekezdése, 164. § (4)–(5) és (7) bekezdése, 165. § (3) bekezdése a Mód3. tv. hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban indított jogorvoslati eljárásokra alkalmazandó.

(9) E törvénynek a Mód3. tv.-nyel megállapított 56. § (1) bekezdés g) pontja szerinti kizáró ok alkalmazásakor csak a Mód3. tv. hatálybalépését követően indult hatósági ügyekben feltárt jogsértések vehetőek figyelembe. A hatóságok az 56. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt jogsértést elkövető gazdasági szereplőkre vonatkozó, külön jogszabályban megállapított közzétételi kötelezettségüknek a Mód3. tv. hatálybalépését követően indult hatósági ügyekben feltárt jogsértések esetén a Kbt. 2013. július 1-je előtt hatályos szabályaival összhangban korábban közzétett adatoktól elkülönítetten tesznek eleget.

(10) E törvénynek a Mód3. tv.-nyel megállapított 3. §-át, 128. § (5) bekezdését, 129. § (4) bekezdését, 130. § (2)–(4) bekezdését abban az esetben kell alkalmazni, ha a szerződés, az átalakulás, egyesülés vagy szétválás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) értelmében a Ptk. hatálya alá tartozik. Amennyiben a Ptké. értelmében a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésre a Ptk. szabályait kell alkalmazni, de a közbeszerzési eljárás a Mód3. tv. hatálybalépését megelőzően kezdődött meg, amennyiben a módosult rendelkezés a (8) bekezdés szerint az adott közbeszerzési eljárásban még nem alkalmazandó, az e törvényben a szerződésre vonatkozó, az 1959. évi IV. törvény hivatkozott rendelkezései helyett a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A Ptk. 6:7. §-a nem alkalmazandó a közbeszerzési eljárásban a Mód3. tv. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozatokra. Amennyiben a Ptké. értelmében a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésre a Ptk. szabályait kell alkalmazni, de a közbeszerzési eljárás 2013. december 31-ét megelőzően kezdődött meg és az eljárás szabályai szerint a szerződés feltételeinek változtatására már nincs lehetőség, a felek módosíthatják szerződésüket – kizárólag az ahhoz szükséges mértékben, amennyiben azt a Ptk. szabályainak alkalmazása megkívánja.”

(30) A Kbt.

- a) 3. §-ában az „1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „2013. évi V. törvény” szöveg,

- b) 4. § 2. pont b) alpontjában az „alkatrész- vagy alapanyag szállítót” szövegrész helyébe az „alkatrész vagy alapanyag eladóját” szöveg,

- c) 4. § 2. pont c) alpontjában az „építőanyag-szállítót” szövegrész helyébe az „építőanyag-eladót” szöveg,

- d) 9. § (2) bekezdésében a „tulajdonosa az állam” szövegrész helyébe a „tagja az állam” szöveg,

- e) 59. § (2) bekezdésében a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „bank vagy biztosító által vállalt garancia” szöveg,

- f) 181. § (5) bekezdésében az „a Ptk.” szövegrész helyébe az „az 1959. évi IV. törvény” szöveg

lép.

(31) Hatályát veszti a Kbt.

- a) 49. § (6) bekezdésében a „meg kell vásárolnia vagy” szövegrész,

- b) 50. § (3) bekezdésében a „ ,feltéve, hogy annak ellenértékét megfizették” szövegrész,

- c) 92. § (8) bekezdése.

84. § Hatályát veszti az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 1. § (1) bekezdés

- a) 3., 5., valamint 45. pontjában a „ , jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”,

- b) 43. pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság , ”

szövegrész.