2014. évi XL. törvény — mi változott? 2015. szeptember 1.

A 2015. május 18. és 2015. szeptember 1. között hatályba lépett módosítások. 15 sor került be, 3 sor került ki.

← Előző módosítás (2015. május 18.)Következő módosítás (2015. október 5.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 85 változatlan sor ⋯

(11) A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi, hogy a végelszámolás vagy a felszámolási eljárás alatt nem álló pénzügyi intézmény a (10) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén megfelelően alkalmazza-e a becslési módszertant.

(12) A fogyasztó a (3) bekezdés alapján hat hónapos elévülési időn belül jogosult igényelni az elszámolás elkészítését. Az elévülés kezdő időpontja a 16. § (3) bekezdése szerinti honlapon történő közzétételt követő második hónap első napja.

7. § (1) Ha az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény a fogyasztóval szembeni követelését a szerződés megszűnését követően követeléskezelőre engedményezte, az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynek az 5. § (2) bekezdése szerinti elszámolást a követelés engedményezésének időpontjával kell elkészítenie.

(2) Az elszámolásból eredő jogai érvényesítéséhez a fogyasztó a követeléskezelőtől igényelheti, hogy a követeléskezelő a fogyasztóval szemben fennálló követelésével az 5. § (3) bekezdése szerint – a követeléskezelő vagy a jogelődje által a fogyasztónak nyújtott kedvezmények tekintetében az 5. § (5) és (6) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával – számoljon el. Az elszámolás során az engedményezés időpontjától – az MNB rendeletében meghatározott módon – a követeléskezelő által alkalmazott kamattal megnövelt összeggel kell figyelembe venni az engedményezés időpontjában fennálló fogyasztói követelést.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a követeléskezelő követelése teljesítés eredményeképpen szűnt meg.

(5) A (2) bekezdés szerinti elszámolási igényét a fogyasztó hat hónapos elévülési időn belül jogosult érvényesíteni. Az elévülés kezdő időpontja az (1) bekezdés szerinti, a követelés engedményezésének időpontjára elkészített elszámolásról szóló tájékoztató levélnek, a fogyasztó részére való kézbesítését követő második hónap első napja.

8. § Az elszámolással kapcsolatos minden költség az elszámolásra köteles pénzügyi intézményt – a 7. § (2) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazása esetén az ott meghatározottak tekintetében a követeléskezelőt – terheli. A pénzügyi intézmény az e törvényben meghatározott kötelezettségeinek teljesítéséhez kapcsolódóan külön költséget és díjat nem számolhat fel. A pénzügyi intézmény e törvényben meghatározott kötelezettségeinek teljesítése a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául nem szolgálhat.

9. § A fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelés elévülésének a 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (7) bekezdése szerinti nyugvása az e törvény szerinti elszámolásnak a fogyasztóval való közlése napjáig, de legkésőbb 2015. december 31-ig tart.

⋯ 154 változatlan sor ⋯

(5) Ha az elszámolás vitatására jogosult ugyanazon okból benyújtott panasz alapján kéri a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, amely okból már más az adott elszámolást vitatta és amely tekintetében

- a) a Pénzügyi Békéltető Testület olyan döntést hozott, amely miatt határidőben nem kezdeményezték a bíróság eljárását vagy

- b) a bíróság határozatot hozott, a Pénzügyi Békéltető Testületnek elegendő ennek tényére utalnia a panasz elutasításakor.

- b) a bíróság határozatot hozott,

a Pénzügyi Békéltető Testületnek elegendő ennek tényére utalnia a panasz elutasításakor.

23. § (1) Az MNB törvény 116. § (1) bekezdése alkalmazásának nincs helye, a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását követően nemperes eljárásban a 24–29. §-ban foglaltak szerint a döntés hatályon kívül helyezését kérheti.

(2) Az MNB törvény 116. § (2) bekezdését alkalmazni kell, azzal hogy az MNB törvény 116. § (3) bekezdésében foglaltak mellett a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését akkor is kérheti, ha az eljárás nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek. A perben perújításnak nincs helye.

⋯ 291 változatlan sor ⋯

(4) A Vht. 303. §-ában meghatározott lakóingatlan-kiürítés foganatosítása – a Vht. 182/A. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével – legkésőbb 2016. december 31. napját követően folytatható.

42/A. § A jelzálogjoggal biztosított fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelésen alapuló végrehajtási eljárások tekintetében, ha a 41. §-ban és a 42. §-ban foglalt feltételek 2015. szeptember 15. napján vagy azt megelőzően következnek be, akkor a 41. §-ban és 42. §-ban meghatározott határidők kezdő időpontja 2015. szeptember 16. napja.

42/A. § (1) A jelzálogjoggal biztosított fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelésen alapuló végrehajtási eljárások tekintetében, ha a 41. §-ban és a 42. §-ban foglalt feltételek 2015. szeptember 15. napján vagy azt megelőzően következnek be, akkor a 41. §-ban és 42. §-ban meghatározott határidők kezdő időpontja 2015. szeptember 16. napja.

(2) Ha a végrehajtás során olyan lakóingatlant is lefoglaltak, amelynek forgalmi értéke nem haladja meg a 60 millió forintot, nem kerülhet sor az ingatlan értékesítésére irányuló olyan cselekmény foganatosítására, amely alapján a vevők érvényesen ajánlatot tehetnek. Ezekben az esetekben az ingatlan értékesítésére irányuló cselekmények folytatására csak akkor kerülhet sor, ha a végrehajtást kérő és az adós a lakóingatlan értékesítését a Vht. 157. §-a alapján 2015. szeptember 15-ét követően közösen kérik, ilyen kérelem hiányában pedig csak akkor, ha a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 104. § (5) és (6) bekezdése szerinti határidők már lejártak, és az adós, adóstárs, kezes vagy dologi kötelezett nem nyújtotta be az adósságrendezési eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezését.

#### 19. A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését szabályozó kormányrendelet szabályainak alkalmazása

43. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott eljárásban a 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában foglalt szabályokat a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti elszámolás adós részére történő megküldését követő harmincadik napot követően nem kell alkalmazni.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

(4) A 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott eljárásban az ott meghatározott szabályokat legkésőbb 2016. december 31. napját követően nem kell alkalmazni.

43/A. § A jelzálogjoggal biztosított fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelésen alapuló, a 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott eljárások tekintetében, ha a 43. §-ban foglalt feltételek 2015. szeptember 15. napján vagy azt megelőzően következnek be, akkor a 43. §-ban meghatározott határidők kezdő időpontja 2015. szeptember 16. napja.

43/A. § (1) A jelzálogjoggal biztosított fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelésen alapuló, a 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott eljárások tekintetében, ha a 43. §-ban foglalt feltételek 2015. szeptember 15. napján vagy azt megelőzően következnek be, akkor a 43. §-ban meghatározott határidők kezdő időpontja 2015. szeptember 16. napja.

(2) Ha az értékesítésre kijelölt jelzáloggal terhelt lakóingatlan forgalmi értéke nem haladja meg a 60 millió forintot, nem kerülhet sor az ingatlan árverési értékesítésére irányuló olyan cselekmény foganatosítására, amely alapján a vevők érvényesen ajánlatot tehetnek. Ezekben az esetekben az ingatlan értékesítésére irányuló cselekmények folytatására csak akkor kerülhet sor, ha a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 104. § (5) és (6) bekezdése szerinti határidők már lejártak, és az adós, adóstárs, kezes vagy dologi kötelezett nem nyújtotta be az adósságrendezési megindítására vonatkozó kezdeményezését.

#### 20. Az elszámolással kapcsolatos számviteli szabályok

44. § A 2014. évi XXXVIII. törvény és e törvény végrehajtása következtében a fogyasztóknak – az előző üzleti évekkel kapcsolatosan – túlfizetésként elszámolt, megtérített összeg a pénzügyi intézménynél a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti jelentős összegű hibának minősül, azzal hogy azt – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 19. § (3) bekezdésének és 37. § (5) bekezdésének előírásaitól eltérően – a jóváírás (elszámolás), a kifizetés (megtérítés) üzleti évének tárgyidőszaki ráfordításai között, rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Az előző üzleti évekkel kapcsolatosan túlfizetésként elszámolt, megtérített összeg tekintetében nem kell alkalmazni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 170. §-ának rendelkezéseit.

44/A. § Forintalapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén a pénzügyi intézmény az e törvény és az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény szerinti elszámolásokat az ügyféllel szemben 2015. június 30-i nappal teljesíti azzal, hogy az elszámolások hatásait az ügyfélre vonatkozó belső nyilvántartásaiban, valamint a számviteli nyilvántartásaiban 2015. szeptember 30-ig – ha pedig a pénzügyi intézmény vagy a Felügyelet által e törvény vagy a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján indított polgári peres eljárás befejezésére 2015. augusztus 1. napja után kerül sor, akkor a polgári peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik napig – vezeti át, illetve rögzíti.

#### 21. Egyoldalú kamatemelés, költségemelés, díjemelés tilalma, és a fogyasztói kölcsönszerződések körében a felmondás tekintetében érvényesülő speciális szabályozás

45. § (1) A pénzügyi intézmény fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében külön törvényben meghatározott időpontig, de legkésőbb 2016. április 1. napjáig nem jogosult egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre.

⋯ 61 változatlan sor ⋯