2014. évi XL. törvény — mi változott? 2015. május 18.

A 2015. február 28. és 2015. május 18. között hatályba lépett módosítások. 86 sor került be, 17 sor került ki.

← Előző módosítás (2015. február 28.)Következő módosítás (2015. szeptember 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 81 változatlan sor ⋯

(9) Ha a végelszámolás vagy a felszámolási eljárás alatt álló pénzügyi intézmény esetében az elszámoláshoz szükséges információk nem állnak teljes körűen rendelkezésre, az elszámolás során az MNB rendeletben meghatározott becslési módszertant kell alkalmazni.

(10) Ha az elszámolásra köteles, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt nem álló pénzügyi intézménynek az elszámoláshoz szükséges információk nem állnak teljeskörűen rendelkezésére, és ezt igazolni tudja a Felügyelet felé, akkor az érintett fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában jogosult a Felügyelet által jóváhagyott becslési módszertan szerint eljárni.

(11) A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi, hogy a végelszámolás vagy a felszámolási eljárás alatt nem álló pénzügyi intézmény a (10) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén megfelelően alkalmazza-e a becslési módszertant.

7. § (1) Ha az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény a fogyasztóval szembeni követelését a szerződés megszűnését követően követeléskezelőre engedményezte, az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynek az 5. § (2) bekezdése szerinti elszámolást a követelés engedményezésének időpontjával kell elkészítenie.

(2) Az elszámolásból eredő jogai érvényesítéséhez a fogyasztó a követeléskezelőtől igényelheti, hogy a követeléskezelő a fogyasztóval szemben fennálló követelésével az 5. § (3) bekezdése szerint – a követeléskezelő vagy a jogelődje által a fogyasztónak nyújtott kedvezmények tekintetében az 5. § (5) és (6) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával – számoljon el. Az elszámolás során az engedményezés időpontjától – az MNB rendeletében meghatározott módon – a követeléskezelő által alkalmazott kamattal megnövelt összeggel kell figyelembe venni az engedményezés időpontjában fennálló fogyasztói követelést.

⋯ 62 változatlan sor ⋯

(3) Ha a pénzügyi intézmény valamennyi érintett fogyasztó számára megküldte az elszámolást, ennek tényét 15 napon belül az internetes honlapján közzéteszi és azt egyidejűleg valamennyi bankfiókjában kifüggeszti. Ha a pénzügyi intézménynek a 13. § alapján eltérő időpontokban kell elszámolnia a fogyasztóval, a közzétételt a 13. §-ban meghatározott időpontok szerinti csoportosításban kell megtennie, azt követően, hogy az egyes csoportokban valamennyi elszámolás megtörtént vagy nem kell elszámolni. A közzététel részletes tartalmi és formai követelményeit az MNB rendeletben állapítja meg. Akkor is beáll a pénzügyi intézmény közzétételi kötelezettsége, ha a fogyasztó helyébe lépő örökös személye bizonytalan, ezért számára az elszámolás megküldésére nem került sor, de a többi érintett fogyasztó számára megküldésre került az elszámolás.

(4) Ha a pénzügyi intézmény bármely adós, kezes vagy zálogkötelezett részére az elszámolást nem köteles közvetlenül megküldeni, az adós, a kezes vagy a zálogkötelezett kérheti, hogy részére az elszámolás másolatát a pénzügyi intézmény tájékoztatásul küldje meg. Ha a másolatra jogosult személy jogosult az elszámolás vitatására és a pénzügyi intézmény nem készített elszámolást, az elszámolás vitatására jogosult a fogyasztóra irányadó szabályok szerint követelheti elszámolás készítését. Az a másolatra jogosult személy jogosult az elszámolás vitatására, aki az elszámoláson címzettként nem szerepelt, de a szerződésben hitelfelvevőként vagy lízingbevevőként (kötelezettként) szerződő fél. Az elszámolást a másolatra jogosult személy vonatkozásában is abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, amely időpontban az az elszámoláson címzettként megjelölt számára kézbesítettnek tekintendő.

(5) Ha a másolatra jogosult személy jogosult az elszámolás vitatására, a másolat megküldése iránti igény bejelentése a másolatra jogosult tekintetében nem módosítja a panasz benyújtásának a 18. § (1) bekezdésében meghatározott határidejét. Ha a másolatra jogosult az elszámolást vitatja, a pénzügyi intézmény, a Pénzügyi Békéltető Testület és a bíróság előtti eljárás során a másolatra jogosult esetében a fogyasztóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A másolatra jogosult személy a másolat iránti kérelmét legkésőbb a 16. § (3) bekezdés szerinti honlapon történő közzétételt követő 30 napon belül terjesztheti elő.

17. § (1) Ha e rendelkezés hatálybalépése előtt a fogyasztói kölcsönszerződés teljesítésére irányuló kötelezettség megszűnt, és az elszámolás alapján a pénzügyi intézménynek fizetési kötelezettsége keletkezik a fogyasztó javára, a fogyasztónak be kell jelentenie azt a fizetési számlaszámot, amelyre az elszámolásban szereplő összeg utalását kéri vagy közölnie kell, hogy az összeget a bankfiókban történő készpénzfizetés útján veszi át. Ha a fogyasztó az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynél vagy – ha a fogyasztói kölcsönszerződéssel összefüggésben a fogyasztó adatainak korábbi átadása alapján a pénzügyi intézmény által ismerten – a pénzügyi intézménnyel összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézménynél fizetési számlával rendelkezik, a javára fizetendő összeget e fizetési számlán kell jóváírni. Ha a fogyasztó az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynél több fizetési számlával rendelkezik, úgy a pénzügyi intézmény a fizetendő összeget a fogyasztó számára legkedvezőbb kondíciókkal vezetett fizetési számlán köteles jóváírni.

(1a) A pénzügyi intézménynek az (1) bekezdés szerinti

⋯ 27 változatlan sor ⋯

(2) Ha a 16. § (3) bekezdés szerinti honlapon történő közzétételre 2015. december 31. napját követő időpontban kerül sor, az (1) bekezdés szerinti panasz legkésőbb a honlapon történő közzétételt követő 60 napon belül terjeszthető elő.

20. § A 18. § és 19. § szerinti panasz előterjesztésére és annak elintézésére – a 21. § (1) és (1a) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Hpt. panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseit és a panaszkezelésre vonatkozó MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.

20. § A 18. § és 19. § szerinti panasz előterjesztésére és annak elintézésére – a 21. § (1) és (1a) bekezdésében foglalt eltérésekkel – a Hpt. panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseit és a panaszkezelésre vonatkozó MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha az elszámolás vitatására jogosult olyan elszámolás miatt nyújt be panaszt a pénzügyi intézményhez, amely miatt a pénzügyi intézmény panaszeljárása már folyamatban van, akkor a pénzügyi intézménynek a panaszokat együtt kell elintéznie. A panasz elintézésére nyitva álló határidőt a később érkezett panasz beérkezésétől kell számítani.

(3) Ha az elszámolás vitatására jogosult olyan elszámolás miatt nyújt be panaszt a pénzügyi intézményhez, amely miatt a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság eljárása már folyamatban van, a pénzügyi intézménynek erről legkésőbb 8 napon belül tájékoztatnia kell a Pénzügyi Békéltető Testületet vagy a bíróságot.

(4) A pénzügyi intézménynek a (3) bekezdés szerinti esetben arról is tájékoztatnia kell a Pénzügyi Békéltető Testületet vagy a bíróságot, ha

- a) a panasz alapján új elszámolást készített vagy

- b) a panaszt elutasította.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a pénzügyi intézménynek arról is tájékoztatnia kell a Pénzügyi Békéltető Testületet, hogy álláspontjának kézbesítése mikor történt meg.

(6) Az elszámolás nem vitatható olyan okból, amelyet a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság már jogerősen elbírált.

(7) Ha az elszámolás vitatására jogosult ugyanazon okból nyújt be panaszt, amely okból már más az adott elszámolást vitatta, a pénzügyi intézménynek álláspontja közlésekor elegendő korábbi álláspontjáról, ha pedig a panaszt orvosolta, akkor – az új elszámolás másolatának egyidejű megküldésével – erről az elszámolás vitatására jogosult részére tájékoztatást adnia. Ha az elszámolást olyan okból vitatják, amelyet a bíróság már jogerősen elbírált, a pénzügyi intézménynek erről is tájékoztatást kell adnia.

21. § (1) A Hpt. 288. § (8) bekezdése nem alkalmazható; a panasz elutasítása esetén a fogyasztónak – ha a panaszban foglaltakat továbbra is fenntartja – a pénzügyi intézmény álláspontjának kézbesítésétől számított 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kell kezdeményeznie. Ha a kérelem benyújtásában akadályozva volt, akkor az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a kézbesítéstől számított 6 hónapon belül kell az eljárást kezdeményezni. Erről a pénzügyi intézmény a válaszában tájékoztatja a fogyasztót, és megadja a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.

(1a) A panaszt kizárólag írásban lehet előterjeszteni és azt a pénzügyi intézmény az annak beérkezését követő 60 napon belül köteles megválaszolni.

⋯ 16 változatlan sor ⋯

és ahhoz mellékelni kell az állítást alátámasztó iratokat.

22. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület a 21. § (3) bekezdés szerinti kérelmet háromtagú tanácsban eljárva, az eljárás írásbeli lefolytatásával bírálja el, azzal hogy bármelyik fél kérelmére meghallgatást kell tartani; erről a feleket értesíti és felhívja a feleket, hogy ha kérik meghallgatás tartását, azt 8 napon belül írásban jelentsék be. A tanács egyezséget jóváhagyó vagy kötelezést tartalmazó határozattal dönt, vagy a kérelmet elutasítja és az eljárást megszünteti.

22. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület a 21. § (3) bekezdése szerinti kérelmet háromtagú tanácsban eljárva, az eljárás írásbeli lefolytatásával bírálja el azzal, hogy ha megítélése szerint az ügy körülményei indokolják, meghallgatást tarthat. A tanács egyezséget jóváhagyó vagy kötelezést tartalmazó határozattal dönt, vagy a kérelmet elutasítja és az eljárást megszünteti. A tanács a kérelmet elutasítja és az eljárást megszünteti abban az esetben is, ha a kérelem nem alkalmas az érdemi elbírálásra.

(2) Az eljáró tanács a meghallgatás kitűzött időpontjáról a feleket kellő időben – de legalább a meghallgatást 8 nappal megelőzően – előzetesen írásban értesíti és a kérelem másolatát a pénzügyi intézménynek egyidejűleg megküldi. Az eljáró tanács az értesítésben a pénzügyi intézményt felszólítja, hogy 15 napon belül válasziratban nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogosságáról és elektronikus adathordozón a Pénzügyi Békéltető Testület által megadott formátumban küldje meg a fogyasztóval közölt elszámolást, továbbá az annak alapjául szolgáló adatokat. Az eljáró tanács felhívja a pénzügyi intézményt arra is, hogy válasziratát közvetlenül a fogyasztónak is küldje meg és egyezségi ajánlat esetén azt közölje. Ha a felek között a meghallgatást megelőzően egyezség születik, az egyezség tényéről a pénzügyi intézmény az eljáró tanácsot értesíti, és az aláírt egyezséget 8 napon belül megküldi. Az írásbeli egyezség kézhezvételét követően a tanács az egyezséget jóváhagyja, ha az megfelel a jogszabályoknak.

(1a) A 20. § (3) bekezdése szerinti esetben a Pénzügyi Békéltető Testület az eljárását felfüggeszti. A felfüggesztés időtartama az eljárás határidejébe nem számít bele. Az eljárás folytatásának akkor van helye, ha

- a) a pénzügyi intézmény a panaszt elutasítja és a pénzügyi intézmény álláspontjának kézbesítésétől számított 30 napon belül az elszámolás vitatására jogosult nem kezdeményezi a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását és a kézbesítéstől számított 40 nap eltelt vagy

- b) a pénzügyi intézmény panaszeljárásával szemben az elszámolás vitatására jogosult a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezi.

(1b) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület az eljárását az (1a) bekezdés b) pontja alapján folytatja, a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmeket együtt bírálja el.

(1c) A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárását megszünteti, ha a pénzügyi intézmény – az új elszámolás megküldésével – azt jelenti be, hogy panasz alapján új elszámolást készített. A Pénzügyi Békéltető Testületnek az eljárást megszüntető döntésében tájékoztatnia kell a kérelmezőt arról, hogy az új elszámolással szemben a pénzügyi intézménynél panaszt nyújthat be.

(2) Az eljáró tanács a pénzügyi intézményt értesíti a kérelem benyújtásáról és egyidejűleg a kérelem másolatát megküldi a pénzügyi intézménynek. Az eljáró tanács az értesítésben a pénzügyi intézményt felszólítja, hogy 15 napon belül válasziratban nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogosságáról és elektronikus adathordozón a Pénzügyi Békéltető Testület által megadott módon és formátumban küldje meg a fogyasztóval közölt elszámolást, továbbá az annak alapjául szolgáló adatokat. Az eljáró tanács felhívja a pénzügyi intézményt arra is, hogy válasziratát közvetlenül a fogyasztónak is küldje meg és egyezségi ajánlat esetén azt legkésőbb az értesítésben foglalt határidőre közölje. Ha a felek között egyezség születik, az egyezség tényéről a pénzügyi intézmény az eljáró tanácsot értesíti, és az aláírt egyezséget 8 napon belül megküldi. Az írásbeli egyezség kézhezvételét követően a tanács az egyezséget jóváhagyja, ha az megfelel a jogszabályoknak.

(2a) Ha az eljáró tanács meghallgatást tart, a meghallgatás kitűzött időpontjáról a (2) bekezdésben meghatározott válaszirat beérkezését követően a feleket kellő időben, de legalább a meghallgatást 8 nappal megelőzően írásban értesíti.

(3) A kérelmező és a pénzügyi szolgáltató hatásköri kifogást a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásával kapcsolatban sem a válasziratában, sem a meghallgatáson nem terjeszthet elő.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozata az érintett pénzügyi intézményt akkor is kötelezi, ha sem általános, sem egyedi alávetést nem tett.

23. § (1) Az MNB törvény 116. § (1) bekezdése alkalmazásának nincs helye, a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását követően nemperes eljárásban a 24–29. §-ban foglaltak szerint a döntés megváltoztatását kérheti.

(5) Ha az elszámolás vitatására jogosult ugyanazon okból benyújtott panasz alapján kéri a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, amely okból már más az adott elszámolást vitatta és amely tekintetében

- a) a Pénzügyi Békéltető Testület olyan döntést hozott, amely miatt határidőben nem kezdeményezték a bíróság eljárását vagy

- b) a bíróság határozatot hozott, a Pénzügyi Békéltető Testületnek elegendő ennek tényére utalnia a panasz elutasításakor.

(2) Az MNB törvény 116. § (2) bekezdését alkalmazni kell, azzal hogy az MNB törvény 116. § (3) bekezdésében foglaltak mellett a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését akkor is kérheti, ha az eljárás nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek. A perben perújításnak nincs helye.

24. § A nemperes eljárásra – ha a 25–29. § másként nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

25. § (1) A fogyasztó mint kérelmező az elszámolást készítő pénzügyi intézmény mint kérelmezett ellen, a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását követően, a Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a 21. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem alapján a helyes elszámolást megállapító határozatának a fogyasztó részére történő kézbesítését követő 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a helyes elszámolást megállapító határozatának megváltoztatása iránt polgári nemperes eljárást kezdeményezhet. Ha a fogyasztó a kérelem előterjesztésében akadályozva van, akkor az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2016. október 31. napjáig kell a kérelmet előterjesztenie.

25. § (1) A fogyasztó mint kérelmező az elszámolást készítő pénzügyi intézmény mint kérelmezett ellen, a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását követően, a Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a 21. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem alapján a helyes elszámolást megállapító határozatának a fogyasztó részére történő kézbesítését követő 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a helyes elszámolást megállapító határozatának hatályon kívül helyezése iránt polgári nemperes eljárást kezdeményezhet. Ha a fogyasztó a kérelem előterjesztésében akadályozva van, akkor az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2016. október 31. napjáig kell a kérelmet előterjesztenie.

(2) A kérelmező a kérelmében kérheti, hogy a bíróság a kérelmet elutasító és az eljárást megszüntető döntést változtassa meg és határozatában állapítsa meg, hogy

(2) A kérelmező a kérelmet elutasító és az eljárást megszüntető döntéssel szemben benyújtott kérelmében kérheti, hogy a bíróság határozatában állapítsa meg, hogy

- a) az elszámolás a kérelmező által megjelölt helytelen adatot, illetve számítási hibát tartalmazza, és állapítsa meg a helyes elszámolást, továbbá kötelezze a pénzügyi intézményt annak végrehajtására vagy

- b) a panasz nem volt elkésett és így a panasz elutasításának nem volt helye, ezért a pénzügyi intézmény a panaszeljárás keretében a panasszal érdemben köteles foglalkozni és a panaszeljárást az arra irányadó szabályok szerint lefolytatni vagy

- c) a pénzügyi intézménynek a kérelmezővel szemben az elszámolási kötelezettsége a 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve e törvény szerint fennáll és kötelezze a kérelmezettet az elszámolásra.

- a) a pénzügyi intézmény elszámolása, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület döntése jogszabályt sért, a Pénzügyi Békéltető Testület jogszabálysértő határozatát helyezze hatályon kívül és kötelezze a pénzügyi intézményt új elszámolás készítésére,

- d) – ha a Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztó kérelmét nem a kérelem megalapozatlansága miatt utasította el és szüntette meg az eljárást – a Pénzügyi Békéltető Testület döntése jogszabályt sért, azt helyezze hatályon kívül és kötelezze a Pénzügyi Békéltető Testületet új eljárás lefolytatására.

(3) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület határozatában a fogyasztó kérelmétől eltérően állapítja meg a helyes elszámolást, a kérelmező a kérelmében kérheti, hogy a bíróság a Pénzügyi Békéltető Testület helyes elszámolást megállapító határozatát változtassa meg és határozatában állapítsa meg, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület elszámolása helytelen adatot, illetve számítási hibát tartalmaz és állapítsa meg a helyes elszámolást, továbbá kötelezze a pénzügyi intézményt annak végrehajtására.

(3) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület határozatában a fogyasztó kérelmétől eltérően állapítja meg a helyes elszámolást, a kérelmező kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület határozata jogszabályt sért, azt helyezze hatályon kívül és kötelezze a Pénzügyi Békéltető Testületet új eljárás lefolytatására.

(4) A kérelmező a (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés szerinti kérelmében kizárólag olyan helytelen adat, illetve számítási hiba megállapítását kérheti, melyre hivatkozással a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is kérte, és abban kizárólag olyan indokot jelölhet meg, melyre hivatkozással a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is kérte.

(4) A kérelmező a (2) bekezdés a) pontja és – ha a kérelmező a fogyasztó – a (3) bekezdés szerinti kérelmében kizárólag olyan helytelen adatra, illetve számítási hibára alapítva kérheti annak megállapítását, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása jogszabályt sért, amelyre hivatkozással a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is kérte. Ha a kérelmező pénzügyi intézmény, a (3) bekezdés szerinti kérelmét kizárólag olyan tényekre alapíthatja, amelyekkel kimutatja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület határozata jogszabályt sért.

(5) A kérelmező a (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelmében kizárólag olyan indokot adhat elő annak alátámasztására, hogy a panasz miért nem volt elkésett, melyre hivatkozással a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is kérte.

(6) A kérelmező a (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelmében kizárólag olyan indokot adhat elő annak alátámasztására, hogy a pénzügyi intézménynek vele szemben az elszámolási kötelezettsége a 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve e törvény szerint miért áll fenn, melyre hivatkozással a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is kérte.

(7) A kérelmező a (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelmében kizárólag olyan indokot adhat elő annak alátámasztására, hogy a panasz elutasításának miért nem volt helye, amelyekkel kimutatja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület döntése jogszabályt sért.

26. § (1) Az elszámolást készítő pénzügyi intézmény, mint kérelmező a fogyasztó, mint kérelmezett ellen – a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának kérelmező részére történő kézbesítését követő – 30 napon belül polgári nemperes eljárást kezdeményezhet a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának megváltoztatása iránt.

(2) A kérelmező a kérelmében kérheti, hogy a bíróság a Pénzügyi Békéltető Testület határozatát változtassa meg és határozatában állapítsa meg, hogy

⋯ 4 változatlan sor ⋯

(3) A kérelmező kérelmében csak olyan indokot adhat elő kérelme alátámasztására, melyet már a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában is előadott.

27. § (1) A polgári nemperes eljárás lefolytatására a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság – a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság – illetékes. Belföldi lakóhely hiányában az illetékességet a fogyasztó tartózkodási helye alapozza meg; ha a fogyasztó tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg vagy a fogyasztónak belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a pénzügyi intézmény székhelye alapítja meg.

(2) A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell benyújtani. A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet az ügy irataival együtt, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a bírósághoz továbbítja. A kérelmezőnek és a kérelmezettnek a beadványt – ha jogszabály a beadványra űrlapot rendszeresít – űrlapon kell benyújtania.

28. § (1) A polgári nemperes eljárásban a bíróság – ha az MNB ilyen segédprogramot jóváhagyott – az MNB által jóváhagyott ellenőrző segédprogram alkalmazásával, illetve kizárólag azon iratok és adatok alapján dönt, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendelkezésre álltak. Az eljárásban egyéb bizonyításnak helye nincs.

(3) A 20. § (3) bekezdése szerinti esetben a bíróság az eljárást felfüggeszti. A felfüggesztett eljárást folytatni kell, ha

- b) a Pénzügyi Békéltető Testület bejelenti, hogy a felek – a kérelmezővel együtt – egyezséget kötöttek,

- c) a pénzügyi intézmény panaszeljárásával szemben az elszámolás vitatására jogosult a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezi, és a Pénzügyi Békéltető Testület kérelmet elutasító és az eljárást megszüntető döntésével szemben a kérelmező 30 napon belül nem kérelmezte polgári nemperes eljárás lefolytatását vagy

- d) a pénzügyi intézmény panaszeljárásával szemben az elszámolás vitatására jogosult a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezte, és a Pénzügyi Békéltető Testület kérelmet elutasító és az eljárást megszüntető döntésével szemben a kérelmező polgári nemperes eljárás lefolytatását kérelmezte.

(4) Az eljárás felfüggesztésére a Pp. 155. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(5) A bíróságnak a felfüggesztett eljárást meg kell szüntetnie, ha a Pénzügyi Békéltető Testület megállapította a helyes elszámolást és kötelezte a pénzügyi intézményt annak végrehajtására, és a pénzügyi intézmény a Pénzügyi Békéltető Testület határozata ellen nem kezdeményezte polgári nemperes eljárás lefolytatását. A bíróságnak az eljárást megszüntető végzésében tájékoztatnia kell a kérelmezőt arról, hogy az új elszámolással szemben a pénzügyi intézménynél panaszt nyújthat be.

(6) Ha a bíróságnak a felfüggesztett tárgyalást a (3) bekezdés d) pontja alapján kell folytatnia, a bíróság a kérelmeket egyesíti.

28. § (1) A polgári nemperes eljárásban a bíróság kizárólag azon iratok és adatok alapján dönt, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendelkezésre álltak. Az eljárásban egyéb bizonyításnak helye nincs.

(2) A bírósági titkár első fokon önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozatot hozhat a polgári nemperes eljárásban.

(3) A bíróság bármelyik fél kérelmére meghallgatást tart.

(3) A bíróság – ha a döntéshez szükséges – a feleket meghallgathatja.

(4) A polgári nemperes eljárásban szünetelésnek, felfüggesztésnek nincs helye.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(6) A kérelem benyújtásának a Pénzügyi Békéltető Testület határozata végrehajtására halasztó hatálya van.

(7) A 22. § (5) bekezdése szerinti esetben a bíróságnak elegendő azt vizsgálnia, hogy a kérelmező olyan okból benyújtott panasz alapján kéri-e a bíróság eljárását, amely okból már más az adott elszámolást vitatta, és amelyet a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság már jogerősen elbírált.

29. § A Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban és a 23. § (1) bekezdése alapján lefolytatott nemperes eljárásban hozott jogerős, az elszámolás tárgyában született határozat más polgári eljárásban nem vitatható.

#### 12. Az elszámolás, az elszámolás közlése, felülvizsgálata követeléskezelő esetén

⋯ 14 változatlan sor ⋯

32. § (1) A Felügyelet az MNB törvény szerinti – hivatalból megindítható – ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmények a 2014. évi XXXVIII. törvényben és e törvényben, valamint az MNB rendeletben foglaltaknak megfelelően jártak-e el.

(1a) A Felügyelet ellenőrzési eljárásának alapjául szolgál különösen a pénzügyi intézmény által a fogyasztók nagy számát érintően folytatott olyan gyakorlat, amely – a kölcsönszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés fogyasztói jellegének el nem ismerésével, azok eltérő minősítésével vagy ilyen jellegére vonatkozó megváltozott álláspontjának kinyilvánításával – az elszámolási kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az elszámolás iránti igények benyújtásának megakadályozására irányul.

(2) A 2014. évi XXXVIII. törvényben, az e törvényben és az MNB rendeletben meghatározott, a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettségek az MNB törvény 81–89/B. §-a tekintetében fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minősülnek.

#### 15. A közérdekű keresettel indított perek

⋯ 203 változatlan sor ⋯

(4) A Vht. 303. §-ában meghatározott lakóingatlan-kiürítés foganatosítása – a Vht. 182/A. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével – legkésőbb 2016. december 31. napját követően folytatható.

42/A. § A jelzálogjoggal biztosított fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelésen alapuló végrehajtási eljárások tekintetében, ha a 41. §-ban és a 42. §-ban foglalt feltételek 2015. szeptember 15. napján vagy azt megelőzően következnek be, akkor a 41. §-ban és 42. §-ban meghatározott határidők kezdő időpontja 2015. szeptember 16. napja.

#### 19. A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését szabályozó kormányrendelet szabályainak alkalmazása

43. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott eljárásban a 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában foglalt szabályokat a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti elszámolás adós részére történő megküldését követő harmincadik napot követően nem kell alkalmazni.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

(4) A 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott eljárásban az ott meghatározott szabályokat legkésőbb 2016. december 31. napját követően nem kell alkalmazni.

43/A. § A jelzálogjoggal biztosított fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelésen alapuló, a 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott eljárások tekintetében, ha a 43. §-ban foglalt feltételek 2015. szeptember 15. napján vagy azt megelőzően következnek be, akkor a 43. §-ban meghatározott határidők kezdő időpontja 2015. szeptember 16. napja.

#### 20. Az elszámolással kapcsolatos számviteli szabályok

44. § A 2014. évi XXXVIII. törvény és e törvény végrehajtása következtében a fogyasztóknak – az előző üzleti évekkel kapcsolatosan – túlfizetésként elszámolt, megtérített összeg a pénzügyi intézménynél a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti jelentős összegű hibának minősül, azzal hogy azt – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 19. § (3) bekezdésének és 37. § (5) bekezdésének előírásaitól eltérően – a jóváírás (elszámolás), a kifizetés (megtérítés) üzleti évének tárgyidőszaki ráfordításai között, rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Az előző üzleti évekkel kapcsolatosan túlfizetésként elszámolt, megtérített összeg tekintetében nem kell alkalmazni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 170. §-ának rendelkezéseit.

⋯ 19 változatlan sor ⋯

- g) az elszámolással kapcsolatos honlapon való közzététel tartalmi és formai követelményeit, és

- h) az elszámoláshoz és az elszámolással kapcsolatos igényérvényesítéshez szükséges egyéb részletes szabályokat.

46/A. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásban alkalmazandó papír alapú űrlapokat, azok tartalmi és formai kellékeit, az űrlapokhoz csatolható mellékleteket, valamint az űrlapok közzétételének módját rendeletben határozza meg.

47. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. október 15. napján lép hatályba.

(2) E törvény 1–45. §-a és 48–51. §-a 2014. november 1. napján lép hatályba.

#### 48–51. §

48. § (1) E törvénynek a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló 2015. évi LII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Ha a Módtv. hatályba lépésekor a 18. § (1) bekezdése szerinti határidő már megkezdődött vagy eltelt, az elszámoláson címzettként nem szerepelt elszámolás vitatására jogosult személy esetében a 18. § (1) bekezdése szerinti 30 napos határidőt a Módtv. hatályba lépésétől kell számítani.

#### 49–51. §

#### 52. §

### 1. melléklet a 2014. évi XL. törvényhez

⋯ 28 változatlan sor ⋯